Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-22 / 224. szám, kedd
í *ľU 1981. IX. 22. 5 Elégedettek az idei burgonyaterméssel Zökkenőiekéi ísduttak NÉGY SZOVJET GYÁRTMÁNYÚ GÉPPEL TISZTÍTJÁK A vtrK frRRÉPÁT Mýtna község határának bur- gonyaíöldjén élénk volt az élet. Fiatal lányok vidám csapata szedte a földből kiforgatott burgonyát. — Nem is tudom, mit kezdenénk a losonci pedagógiai szak- középiskola tanulóinak segítsége nélkül — mondja Milan Caban mérnök, a losonci (Lučenec) járás Mýtna községében gazdálkodó Oj Élet Efsz alelnöke és egyben termelésirányítója. — A növénytermesztési szakosítás keretében a gabona és a tömegtakarmányok termesztésén kívül a burgonyatermesztés is fő feladataink egyike. Úgynevezett burgonyatermesztési övezetben gazdálkodunk, de azt is hozzá kell tennem, hogy, hegyvidéken, tehát nem a-legkönnyebb körülmények között. Parcelláink 260—840 méteres tengerszint feletti magasságban találhatók, tehát a nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek-* kel az ilyen területen nehezen boldogulunk. Ezért kényszerülünk arra, hogy a korszerű burgonyabetakarító gépsor helyett a kézi munkaerőt használjuk ki. így a szó szoros értelmében rá vagyunk utalva a tanulóifjúság, a társadalmi szervezetek, a nyugdíjasok segítségére. E beszélgetést követő napon Milan Caban mérnök kíséretében a földművesszövetkezet Dobroč községben levő határá* ba látogattam, hogy megismerkedjem a burgonyabetakarítás szervezésével, s azzal, miként tudnak eleget tenni a többi őszi mezőgazdasági feladatnak is. Az öt hektáros dűlőben több mint 200 diáklány — valameny- nyi az említett iskola tanulója — már kora reggel óta szedte a Sosna fajta burgonyát. Az egy- és kétsoros burgonyaki-* szántó-gépek négy kezelője, Jaroslav Pecha, Mikulás Krekáíí, Ján Spodniak és Michal De- manko traktoros alig győzte a kiszántást, a lányok minduntalan a nyomukba értek. — A lányok ide- és hazaszállításáról a szövetkezet gondoskodik. Saját autóbuszunkkal, illetve a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat autóbuszával szállítjuk őket a diákotthonból a földekre, illetve vissza — mondja Caban mérnök. — Tízórait kapnak, s kint a mezőn kapják meg az ebédet is. A burgonyatábla melletti dűlőn két traktoros szórta a műtrágyát és további kettő a vetésre készítette elő a talajt. — Ebbe a részbe őszi árpa kerül Jolana Mišíková csoportvezető (második balról) gyakran segít a diákoknak — magyarázza kísérőm. — Bizony nem könnyű úgy megszervezni a munkát, hogy a burgonyabetakarításon kívül a többi őszi teendővel is idejében végezzünk. Főleg azért nem, mert a munkák összetorlódásakor néha bizony kevésnek bizonyul a traktorosok száma. Hiszen a burgonyát be kell száü&ani a központokba, a központokból osztályozás után el kell szállítani a felvásárló szervek raktáraiba, esetenként pedig a kiske* reskedelmi hálózatba. Most folyik a szilázs készítése is. Oj technológiát alkalmazunk ezen a területen. A silókukoricát a további tárolásra, fogyasztásra alkalmatlannak minősített burgonyával keverjük össze, ami Már a korábbi esztendőkben sem csupán az aratás időtartamára korlátozódott a nagybalo- gi (Veľký Blh) Efsz és a magyarországi poroszlói mező- gazdasági termelőszövetkezet együttműködése. A Balog-parti földművesszövetkezetben már a harmadik éve a magyarországi testvérüzem segítségével végzik a cukorrépa vetését, a viszont- segítségre pedig kora ősszel kerül sor, amikor betakarítógépekkel, gépjárművekkel vesznek részt a hevesi kukoricatörésben. A gömöri nagyüzem dolgozói emellett jó kapcsolatokat tartanak fenn a bečváryiakkal, a kolíni járás egyik legkiválóbb földművesszövetkezetével. A kettős együttműködés adta az ötletet az érintett gazdaságok vezetőinek egy háromszög kialakítására. Az első lépések már megtörténtek; nagybalogi közreműködéssel kölcsönös látogatásokra került sor a csehországi, illetve magyarországi vezetők között, s a találkozók alkalmával bizonyos megállapodások is születtek. Pósa Lászlótól, a nagybalogi Efsz agronómusától afelől érdeklődtünk, hogy a baráti szálak erősítésén túl milyen gyakorlati haszna i van az eddigi együttműködésnek. — Azzal kezdeném, ami köztudott, hogy például az aratás idején hozzávetőleg kéthetes eltolódás van gazdaságainkban, ami annyit jelent, hogy gépeinkkel mi mindhárom országrész gabonabetakarításából részt vállalhatunk, s hasonlóan adottak az együttműködési lehetőnagyon bevált módszernek bizonyult. Az ilyen szilázs készítésének technológiája nagyon egy^nté^ú. A silógödörbe egy ré- kukorica, egy réteg szalma és erre egy réteg burgonya kerül, persze, felaprítva, majd ezt a rétegezést megismételjük, *ng a gödör meg nem telin. Közben figyeljük a burgonyaszedők munkáját, s szemügyre vesszük a kiszántott burgonyát is, amelyet Jolana Mišíková csoportvezető elégedetten dicsér. — Jó az idei termés, ilyenre talán nem is tudok visszaemlékezni. Ez a parcella, amelyen éppen most vagyunk, hektáronként több mint 15 tonna burgonyát adott. Az itteni feltételekhez viszonyítva a többi tábla is jól fizetett. A lányoknak a szövetkezeti tagok is segítenek a burgonya osztályozásában. Any- nyi termett, hogy még a nyugdíjasoknak is jut itt munka bőven. Az itteni földművesek már a földművesszövetkezet létrejöttének kezdetétől foglalkoznak burgonyatermesztéssel. Általában 20—30 hektáron termesztették egészen a múlt évig, de a szakosodás keretében már két éve nagyobb területet — 90 hektárt — szentelnek a burgonya termesztésének. Terveik szerint ekkora területet szánnak a burgonyának a 7. ötéves tervidőszak további éveiben is. Van mire alapozniuk, hiszen az évek során sok jó tapasztalatot szereztek e téren, s tudják, hogy az agrotechnikai határidők megtartása a burgonya termesztésében is elengedhetetlen követelmény. ségek egyéb növényfajták vetése és betakarítása terén is. Igaz ugyan, hogy termelési szerkezetünk mindkét partnergazdaságétól sokban különbözik, de azért nagyon sok a közös vonás is, s ezeken belül tág tere van az együttműködésnek. Hogy csak a cukorrépa termesztését említsem; Poroszlón már hagyományosan szemenként vetik a cukorrépát, s eredményeik sokkal jobbak a miénknél. Három évvel ezelőtt mi is megpróbálkoztunk ezzel a módszerrel, s termésátlagaink csaknem 10 tonnával haladták meg hektáronként az előző esztendők hozamait. Az idén, sajnos, nem túlságosan biztatóak terméskilátásaink, mert a tavaszi szárazság miatt csak a harmadik kísérletre kelt ki a répa, s a későbbiek folyamán gondot okozott a növényvédőszerek hiánya is. Az első kapálástól, a répa egyelésétől mindenesetre megkíméltük tagjainkat, ami azért is fontos, mert ebben az időszakban nagyon sok a teendő, s kevés a munkaerő. Csehországi testvérüzemünkben az állattartás eredményeire, módszereire figyeltünk fel elsősorban. A bečváryiak ketreces borjúneveldéje olyan gazdaságos állattartási forma, melyet hamarosan nemcsak mi honosítunk meg, hanem rajtunk keresztül a rimaszombati járás számos más gazdasága is. — Az idei terméskilátásokkal kapcsolatban említést tett a tavaszi szárazságról, illetve annak kedvezőtlen hatásáról. Az Füstölög a diószegi (Siác)iio- vičovo) cukorgyár jceménye, épületei fpiei* !eicsapódó gőz gomc.'yo^. Teljes az üzemelés. Hájek János, a répafelvásSrló részleg vezetője intézkedik, ellenőrzi a munkafolyamatokat. Közben elmondja, nem könnyű együttműködni a termelőkkel. Három répapiramisra mutatva jegyzi meg. — Ezt a gyomos répát szállították be a Diószegi Magtermesztő Állami Gazdaságból. Nem tudunk vele mit kezdeni. Legjobb lesz, ha a gazdaság dolgozói tisztítják meg. Elmondja, hogy még a kampány megkezdése előtt értekezleteket hívtak össze, és meglátogatták a mezőgazdasági üzemeket. Minden alkalomnaal felhívták a vezetők figyelmét, hogy irtsák a gyomot a cukorrépa közül. A mezőgazdasági üzemek többségében eleget tettek kívánságuknak. A Hidaskürti (Mostová), a Deák! (Dia- kovce) Efszlben, a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban és még néhány mezőgazdasági üzemben eddig diákok is segítettek a gyomirtásban. Még ma sincs későn, ahol túl nagy a gyom, ki kell irtani, mert fékezi a betakarítás ütemét, és — mivel a gépek nem dolgozhatnak jó körülmények között — növekedik a veszteség. A szovjet gyártmányú Komp* lex M-2-es típusú gépsor mel-* lett Stafan Mikuš szidja néhány mezőgazdasági üzem eu*> korrépatermesztőit: — Füvet szállítanak ezek, nem répát. Igazán jobban dolgozhatnának. — Nincs más megoldás — mondja a felvásárlóosztály ve* zetője — az ilyen szállítmányokat az udvaron kiöntjük és a termelőüzemek dolgozói tisztítják meg. Legalább később ügyelnek arra, hogy az átvevőhelyekre kifogástalan minőségben szállítsák a répát. Somogyi Vilmos, a gépsor kezelője rövid javítás után bein-* dítja a gépsort. Jól leválasztja a gyökerekről a földet, ami a csatorna mellé hull. Előaye még, hogy szabályozható szállítószalagjával nyolc méter magas prizmákba is lehet rakni a répát. Az osztályvezető a gép munkájához fűzi: —• Elősegíti a cukorgyár teljesítményének növelését, előjelekből ítélve jövőre nem lesznek hasonló gondjaik, mert a meleghegyi (Teplý Vrch) víztároló már az idén megtelik vízzel, s jövőre áttérhetnek az öntözéses gazdálkodásra. Felkészültek-e a kínálkozó lehetőségre? — Érthetően, már nagyon várjuk a vezetékrendszer üzembehelyezését. Tavasztól előreláthatólag mintegy 200 hektárnyi földterület válik öntözhetővé, s ez éppen legjobban termő szántóföldjeinket érinti. A későbbiek során lépcsőzetesen tovább bővül majd a vezetékrendszer, tehát az évtized végén már közel 2000 hektáron lehet majd öntözéses gazdálkodást folytatni. Persze, a hálózat bővítése már a Bátkai Állami Gazdaságot és a rimaszécsi (Rima\ská Seč) földművesszövetkezetet is érinti. Mi egyelőre egy öt fős szakcsoport létrehozását tervezzük, melynek vezetője vízügyi szakember lesz. Tavasztól már ötözni szeretnénk a cukorrépát, dohányt, kukoricát, valamint a lóhere és a lucerna egy részét is. Különösen a takarmánynövények öntözésétől várunk sokat, hiszen felépült gazdaságunkban egy takarmány- szárító üzem, melynek kapacitását jól ki kell használnunk ahhoz, hogy az állattenyésztésben is kedvező fordulatot érjünk el. A rendszeres Sntözés bevezetésétől mintegy 40—50 százalékos termelésnövekedést várunk, s 20—25 százaiékor önköltség-csökkenéssel sz^olunk. mert kevesebb föld és más ne’-'i kívánatos anyag kerül a mosf'ba. A prizmában is tovább eláll a répa, ha tiszta, nincs közte sár. EVájoágolja, hogy a cukorgyáron kívül még három ilyen gépsor dolgozik. Ily módon is igyekeznek megakadályozni, hogy termőföldet szállítsanak cukorrépa helyett. A múlt évben például 1200 tonna földdel kellett visszaszállítaniuk. Egye? »nezőgazdasági üzemek szálitTjjiányának 30 százaléka föld, vagy más szennyező anyag volt. Az idén is előfordultak már hasonló esetek. A szovjet gyártmányú gépsorok a korszerűsített, kibetonozott átvevőhelyeken dolgoznak. Többek között Hidaskürtön, Pereden (Tešedíkovo). Arról is beszélt, hogy kedvezőek a feltételek a cukorrépa betakarítás utáni gondozására. A prizmákba ventillátorokkal fújtatnak levegőt a befülledés ollen. Más módszerekkel is igyekeznek elejét venni a tárolással járó veszteségeknek. Nézegeti az egyes szállítmányokat, méregeti a gyökereket, kissé elégedetlen: — Bővebb termést vártunk. Az eddig beszállított cukorrépa mé& biológiailag nem volt teljesen érett, és még növekedett V 3’«3. Ezért még nem becsülhetjük fel a hektárhozamokat. Előzetes becslések szerint a hektáronkénti átlag 28—36 tonna között mozog. Nagy kárt tettek az egerek is. Sajnos, a jelenlegi időszakban már nem tudtunk ellenük védekezni. A terméshozamokkal kapcsolatban jó példákat is említ. Ahol szakszerűen termesztették a cukorrépát, ott bő a hozam. A zsigárdi (Žiharec) Efsz-ben például 4B, a deákiban 43 tonna körül alakul a hektárhozam. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban 46 tonnás átlaghozamra számítanak. Több mezőgazdasági üzemet említ, amelyben csúcshozamokat érnek el. A mázsaház elé elég ritkán érkeznek a járművek Szakács Szilveszter átvevő elégedetlenkedik: — Gyorsabban is szánthatnák a répát, mert ha elfogy a tartalékunk, akkor leáll a cukorgyár, mint pár évvel ezelőtt. — Zökkenőkkel indultunk — mondja az osztályvezető is. — A Sládečkovcei, a mojmírovcei, a čabaji, a farkasdi, a deáki földművesszövetkezet, valamint a Diószegi Magtermelő Állami Gazdaság szállította elsőnek a cukorrépát. A felvásárlást már szeptember 8-án megkezdtük. Eleinte elég gyors volt a szállítás üteme, de mivel néhány mezőgazdasági üzemben a munkaszüneti napokon nem dolgoztak, lelassult. Pedig akik előbb kezdtek, jól jártak. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek szeptember 15-ig szállították a cukorrépát, tonnánként 45 koronát, amelyek 20-ig, azok pedig tonnánként 34 korona felárat kaptak. Szó esik a cukortartalom szerinti felvásárlásról is. Helyesnek tartja ezt a kezdeményezést, de csak akkor, ha a termelőit részére kedvezőek a feltételek. Ha olyan cukorrépát termesztenek, amelynek rö- videbb a vegetációs ideje és nagyobb a cukortartalma. Mintegy 30 százalékban már ilyen fajtákat termesztenek. Betakarításuk is könnyebb, kevesebb a veszteség, mert a gyökerek egyenletesen fejlődtek és a gépek jól felszedhetik. Eddig a Svíádečkcrwcei Efsz szállította be a legmagasabb cukortartalmú répit. A kimutatások szerint 16,1 százalékra emelkedett cukorrépájukban a cukortartalom. Más mezőgazdasági tize-* mek egyes parcelláiról is ha-* sonló cukMtartalmú répát hoztak. Véleménye szerint azok a íiezőgazdasági üzemek járnak Jól, amelyekben megteremtették a répa gyors fejlődésének feltételeit. BALLA JÓZSEF Milan Caban mérnök (balról) utasításokat ad JOZEF SLUKA rA lányoknak van mit szedniük (A szerző felvételei) lllllllllillilllillllilllilllllllilllllllllllllil! Együttműködési háromszög
