Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-18 / 221. szám, péntek

01IÍZLETKÜZPONT - ISMERT GONDOK MINDEN KEZDET NEHÉZ Vásárolunk. Ki ritkábban, ki naponta járja az üzleteket, majd fáradtan a sok menéstől, sorbanállástól, tér otthonába. Bratislavában az új lakónegye­dekben egyre nő az oly léte­sítmények száma, ahol egy he­lyen több üzlet található. Egy ilyen bevásárlóközpontot három hónapja adtak át ren­deltetésének a bratislavai IV. városkerületben. Kilenc szak­üzlet teremti meg a vásárlók­nak a kényelmes, tolakodás nélküli bevásárlás lehetőségét. Megtalálható itt a háztartási cikkek boltja, ruházati bolt, 11- latszerbolt, árulnak olcsó cipő­ket, papír- és sportszereket és természetesen helyet kapott egy tágas zöldségüzlet, egy csemegebolt és egy önkiszolgá­ló élelmiszerbolt is. A több épü­letből ólló bevásárlóközpont egyik része a szolgáltatásoké; van itt férfi és női fodrászat, cipő- és táskajavítás, manikűr, pedikűr, tisztító, tévékészülé­keket javító műhely és egy kis virágüzlet is. A VKUS varro­dájának szánt üzlethelyiség még üres, pedig sok érdeklődő varratna itt ruhát, öltönyt. A napokban adták át rendelteté­sének a bevásárlóközpont föld­szintjén és emeletén a cukrász­dát, illetve az éttermet. Ezután a felsorolás után azt mondhat­nánk, hogy a dübravkai lakosok elégedettek lehetnek, hiszen számukra megszűnt a városban vásárlás, s az azzal járó cipe- kedés. Gyorsan- és korszerűen vásárolhatnak lakásuk közelé­ben. És hogy ez mégsem teljesen igaz, annak 'több oka van. Az egyik a közlekedés. Az autó­buszok nem állnak meg a be­vásárlóközpontnál, hanem jó­val előtte, illetve mögötte. Aki nem lakik közvetlenül az üz­let szomszédságában, bizony jókora utat tesz meg, ami talán üres táskával beillik egy sétá­nak, de megrakodva már nem kellemes. A városi közlekedési vállalat szerint ez a probléma nem oldható meg, a buszok torlódása miatt. Ellenvetésként fel lehetne hozni egy jó példát. A lakónegyed elején levő üz­letközpont előtt megállnak a buszok. Akik ott vásárolnak és útjukat busszal folytatják, meg vannak kímélve a nehéz terhek cipelésétől. A másik, a nyitva tartási idő, ami Bratislavában majdnem mindenhol gondot okoz. Az üz­letek többsége dél alatt bezár és délután nyit ki ismét, vagy­is csak egy műszakban dolgoz­nak. Nem hiszem, hogy hang­súlyozni kellene mennyire vesz­teséges, ha egy ilyen létesít­ményt nem használnak ki tel­jesen. Hiszen a 2396 négyzet- méternyi eladóterületű üzlet- központ építési költségei meg­haladták a 30 millió koronát! Az üzletvezetők munkaerő- hiánnyal magyarázzák a nyit­va tartási idő módosítását, s a vásárlók csak csóválják a fe­jüket. Legjobban a fiatal, szü­lési szabadságon levő anyukák panaszkodnak, akik dél alatt, amíg a gyermek alszik, elvé­gezhetnék a bevásárlást. Dél­után gyermekkocsival ez igen körülményes. S így a tágas, vi­lágos, szépen berendezett üzle­tekben a vásárlással itt is együtt jár a tolakodás, az ide­geskedés. A szolgáltató létesítmények­ben nem nagy a forgalom. Hogy miért? Az emberek még nem szokták meg az ide járást. Igaz viszont az is, hogy az itt he­Kommentáljuk Idejében segíteni Társadalmunk alapja a család, melynek egyik legfontosabb feladata a fiatal nemzedék — a gyerekek — ellátása, öntu­datos emberré formálása, nevelése. Sajnos ennek a szép és ,fontos feladatnak számos család, illetve az erre hivatott szülők egy része nem tesz, vagy csak nagyon hiányosan tesz eleget. A magukról gondoskodni nem tudó, nevelésre, útmutatásra szoruló apróbb-nagyobb gyerekek felkarolását ilyön esetekben, vagy az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe sodródott családok esetében másoknak kell vállalniuk. A ki­siklott vagy vakvágányra került gyermeksorsok rendezésé­nek feladata elsősorban a nemzeti bizottságokra hárul. Sokrétű munkájukban rangos helyet foglal el a gyermekek és a fiatalok szociális ellátása. E téren végzett tevékenysé­gük a 8. ötéves tervidőszakban ismét jelentős mértékben tökéletesedett. A társadalom segítségére szoruló gyerekek zöme rende­zetlen, vagy csonka családokból kerül ki. Az utóbbi években éppen ezért a nemzeti bizottságok fokozott gondot fordí­tottak a fiatalok családi életre való felkészítésének javítá­sára. Elértük, hogy ma már Szlovákia minden járásában működik házassági tanácsadó, s ezeknek az intézményeknek a következőkben a társadalmi szervezetekkel, az iskolákkal, a munkahelyekkel együttműködve jelentősebb részt kell vállalniuk a fiatal nemzedék családi életre való felkészí­téséből. A gyermekes családok érdekeit szem előtt tartva az utóbbi időben a nemzeti bizottságok számos új szociális szolgálta­tást vezettek be. Példaként említhető a gondozószolgálat, mellyel (haláleset, betegség stb. következtében) a gyors segítségre szoruló családok, gyerekek helyzetét igyekeznek megoldani. Az utóbbi öt évben 721 család számára nyújtot­tak e formában segítséget. Bratislavában, Banská Bystricán és Kassán (Košice) e célra gondozó állomás létesült, s ebben az ötéves tervidőszakban minde'n kerületben két három ilyen intézmény létrehozását tervezik. A nemzeti bizottságok feladata az is, hogy az elárvult, elhagyott vagy elhanyagolt gyermekek számára a családi nevelést pótló gondoskodást biztosítsák. Az elmúlt öt évben 6663 gyermek családon kívüli elhelyezését kellett megolda­niuk. A tapasztalatok szerint a gyerekek szempontjából az intézeti — csecsemő- vagy gyermekotthonbeli — neveléssel szemben kedvezőbb a nevelőszülői-gondozás, ezért a nemzeti bizottságok szociális dolgozói igyekeznek minél több rászo­ruló gyermek számára nevelőszülőt találni. Nehéz lenne felsorolni, mi mindent tesznek és kötelesek tenni a nemzeti bizottságok a gyermekes családok, a gyer­mekek és fiatalkorúak szociális ellátása terén. Az említet­teken kívül röviden azt mondhatjuk: igyekeznek enyhíteni a sokgyermekes, csonka és nehéz körülmények közé került családok gyermeknevelési gondjain, megoldást találni gond­jaikra. Az elsőfokú, döntési joggal rendelkező szervek e té­ren a járási nemzeti bizottságok. A teendőkből azonban ak­tívan részt vállalnak az alsóbb szintű nemzeti bizottságok is. Azok feladata ugyanis, hogy felmérjék, felkutassák a se­gítségre szoruló családokat, gyerekeket, s felhívják azokra a felsőbb szerv figyelmét. A szociális ellátás kiépített rend­szere lehetővé teszi, hogy a társadalom segítségnyújtásában minden arra rászoruló család és gyermek részesüljön. Hogy idejében, késedelem nélkül, arról az eddigiekhez hasonló igyekezettel a társadalmi szervek és szervezetek, a képvise­lők még nagyobb mértékű bevonásával a nemzeti bizottsá­goknak kell gondoskodniuk. FLÔRIÄN MÄRTA csőt a pultnál árusították. Az üzlet közepén levő két hűtő­pult kongott az ürességtől. A vezető helyettesétől, Markó Ilo­nától kértünk felvilágosítást. — Ide fagy ászt 6 pult ok kelle­nének. A hűtőpultokban nem tarthatjuk az árut, mert elol­vad. A raktárban levő fagyasz- tóbox sem működik, motorhiba miatt, ezért most mélyhűtött árut nem is rendelünk, mert csak tönkremenne. Az áruvá­lasztékot is szóvá tettük. S a felelet? A megrendeltnél keve­sebb árut kaptunk. Igaz, hogy dél alatt még jöhet friss áru. Mi reggel 6.30-tól tartunk nyit­va, ll.HO-tÓl 15 óráig zárva vá­gunk. Ha ezalatt az idő alatt jön az áru, akkor is átvesz- szük, hiszen többségünk ittma­rad. S hogy miért van délben zárva az üzlet? A már említett munkaerőhiány miatt. Megnéztük a földszinten le­vő nagy raktárt is, ahonnan felvonóval szállítják az árut az emeleten levő üzletbe. Megkoc­káztattuk a kellemetlen kér­dést: mi van akkor, ha elrom­lik a lift? — Csak azt ne <— hangzott az ijedt felkiáltás. — Akkor bezárhatunk, mert a ne­héz ládákat a lépcsőkön nem bírnánk felhordani. Mi is cso­dálkoztunk, hogy üzletünk miért nem a földszinten kapott helyet, ahol az anyagmozgatás egyszerűbb lenne. Megtudtuk azt is, hogy a szemetes kukák is elég messze vannak és a dolgozók nem kis fáradságába kerül a sok hulladék elszállítá­sa. A hiányosságok, a gondok mellett az üzlet dolgozói bíz­nak abban, hogy idővel minden rendbe jön. A csemegeboltból kiszökő il­latok falatozásra csalogatják a vásárlókat. A választék bősé­ges, kapható itt leves, a hideg­konyha különböző termékei, felvágottak, sajtok, hat féle félkész áru, van itt grillcsirke és hűtött üdítő is. Az üzlethe­lyiség nagy, az itt enni, inni óhajtó vendég tiszta környe­zetben ehet. Minden probléma- mentesnek tűnik, pedig..j — Ezt az egységet a 4. osz­tályba sorolták — kezdte a tá­jékoztatást Ján Varík, a cseme­ge- és élelmiszerbolt vezetője. — A nyári kánikulában az ide­látogatók az üdítőt hidegen, pohárban kapták, még a szódát is. A poharakat össze kell szed­ni és el is kell mosni. De ki csinálja ezt, amikor hét embe­rünk hiányzik?l Gondot okoz a napi hidegkonyha-választék el­készítése is, ugyanebből az ok­ORVOSI TANÁCSADÓ A KÖHÖGÉSRŐL Gyakran találkozunk köhö­gő emberrel. Megdöbbentő azonban, hogy sok ember nincs tisztában a köhögés veszélyes­ségével, a szervezetre káros hatásával, főleg akkor, ha a kiváltó okot nem derítik fel. Hogy keletkezik a köhögés? A légző utak nyitottaknak mondhatók, ami közvetlen érintkezést jelent a környezet­tel. A belélegzett levegővel te­hát különböző- szenny kerül beléjük pl. por, füst, gázok, mikróbák. A légzőszervek nyál­kahártyája naponta kb. 1 dl váladékot termel. A felső lég­utak nyálkahártyája csillós, ezek mozgásukkal a rátapadt szennyeket a nyelőcsőhöz jut­tatják, és az ember ezeket vagy kiköhögi, vagy lenyeli. A légzőutaknak szabadoknak kell lenniük, hogy biztosítsák a le­vegő áramlását a tüdőbe. A kö­högés tehát védőeszköz, ami a légzőszervek tisztítását segíti elő. Az egészséges ember is naponta egyet-kettőt köhinthet, esetleg kiköhöghet kisebb mennyiségű váladékot. A légzőszervekben az Inger­lést előidézheti tehát idegen test, vagy a felgyülemlett vá­ladék. A váladék fokozott ter­melését okozhatja a gyulladt nyálkahártya, vagy vegyszer okozta ingerlés. Milyen is a köhögés folyamata? Ingerlés után erős légzésvétel követke­zik és a hangszálhézagok el­záródnak. A kilégzési igyeke­zet alapján nő a mellkasban a nyomás. Mikor az elzáródások felengednek, a légzőcsatorná­ban és a szájban lévő nyomás között nagy különbség támad. A levegő robbanásszerűen nyo­mul ki a tüdőből. Ez a légáram­lás magával ragadja a hörgők tartalmát, a benne levő idegen testet vagy váladékot. Ahhoz, hogy az orvos a kö­högést gyógyítani tudja, ismer­nie kell az okát. Száraz és pro­duktív-nedves köhögést isme­rünk. A száraz formánál a be­teg nem ürít köpetet, a ned­vesnél igen. Régebben a száraz köhögés tuberkulózisra figyel­meztetett. Ma gyakran megfi­gyelhető a heveny felső légúti szervek gyulladása (hörgőhu­rut) és influenza esetében. Ilyenkor a mellkasi tájon éles fájdalom is észlelhető. Fojtó köhögés a szamárköhögés kí­sérőjele, rohamba mehet át, hányásra ingerel, esetleg há­nyással végződik. Nagy figyelmet kell szentel­ni a kezelés ellenére is nem szűnő köhögésnek, mivel ilyen köhögést a légutakban levő daganat is kiválthatja. A köhö­gésnél figyelni kell arra is, hogy ez gyakoribb-e reggel, felkelés után, ill. éjjel fekvő helyzetben. Ilyen esetekben jel­lemző a köpet igen bő ürülése, mivel az éjjel felgyülemlő vá­ladék a fekvő helyzet változ­tatásával a hörgőkbe kerül, ahol ingert idéz elő, amit kö­högés vált fel. Ez a folyamat alvás ideje alatt is hasonló. Ha a beteg a tüdőszárny egészsé­ges oldalán fekszik, a maga­sabban elhelyezkedő beteg góc­ból a váladék lefolyik és kö­högést indít el. Ha a beteg ol­dalon fekszik, az alvás nyu­godt, mivel a beteg hely ala­csonyan van, a váladék nem tud lefolyni és ingert kiváltani. A köhögés okának a meghatáro­zására az ürített köpet színe­zése, összetétele szolgál. A leggyakoribb a dohányzók köhögése. Kutatások azt mu­tatják, hogy azok közül, akik több mint 20 cigarettát szívnak naponta, 70 százalék állandóan köhög. A dohányzók ezt a kö­högést természetesnek tartják, ámbár mögötte egyéb okok is rejtőzködhetnek, A köhögést lebecsülni nem szabad. Az az általános orvosi nézet, hogy ak­kor, ha a köhögés egyhuzam­ban 3 hónapig tart, és 2 éven át ismétlődik, idült hörgőgyul­ladásról van szó. Ha ezt nem kezelik, tartós elváltozások ke­letkeznek a tüdőn és a szíven. Tudnunk kell, hogy senki sem köhög ok nélkül. Az okot meg kell találni és felszámol­ni. Sok dohányzó azt gondolja, hogy a köhögéssel a tüdejét tisztítja, az azonban nem jut az eszébe, hogy köhögése oka éppen a dohányzás. Azoknak, akik a köhögést saját maguk kezelik, inhalációval, teákkal, borogatásokkal, esetleg tablet­tákkal, anélkül, hogy az okát ismernék, meg kell mondanunk, hogy helytelenül cselekszenek. Nem magát a köhögést, hanem a kiváltó okokat kell gyógyí­tani. Ennek a követelménynek a mellőzése gyakran súlyos, helyreállíthatatlan változásokat okoz a tüdőn, vagy a légutak egyéb részein. Or. MILADA KARASOVA, CSc 1981. IX. 18. lyet kapó vállalatok sem tet­tek meg mindent annak érde­kében, hogy a lakosok fölfi­gyeljenek rájuk. Talán kell még egy kis idő, amíg a lako­sok ezt is birtokba veszik. A tervezők — végre — egy nyil­vános illemhelyet is terveztek az épületben. Csak hát ennek üzemeltetését a műszaki szol­gáltató vállalat nem hajlandó vállalni. Vagyis van is, meg nincs is! Szándékosan a végére hagy­tuk az élelmiszer, a csemege és zöldségüzleteteket. Nemcsak azért, mert itt fordul meg a legtöbb vásárló, hiszen napon­ta kell a friss kenyér, a tej, a gyümölcs és a zöldség, ha­nem azért is, mert itt legna­gyobbak a gondok. Az önkiszolgáló zöldségbolt az emeleten van. Az üzlethe­lyiség tágas és ottjártunkkor nem is volt sok vásárló. A pol­cokra csak nagyon kevés áru került. A zöldséget, a gyümöl­ból. Es van más is. A két grill­sütő kevésnek bizonyul. Hiszen mi az a huszonnégy csirke? Még ha legalább hibátlanul mű­ködne — sóhajtott az üzletve­zető. — Azt szeretnénk, ha vendégeink elégedetten távoz­nának tőlünk, mi a nehézségek ellenére mindent megteszünk ezért. Azt, hogy a vevők meg­szokták és megszerették a cse­megeboltot, mi sem bizonyítja jobban, mint a majdnem 300 ezer koronás havi bevétel. Az üzletvezető elkísért az élelmiszerboltba is. Az üzlet előtt sor kígyózott, kosarakra, vagyis kocsikra várva. Elhisz- szük, hogy kényelmesebb a be­vásárlás, ha nem a kezünkben tartjuk a kosarat. De Itt ebben az üzletben a kocsikkal való közlekedés nehezen megy. Hogy miért? A megrakott pol­cok közötti hely nagyon szűk­nek bizonyult, két kocsi egy­más mellett (s ha a vásárlók ráadásul testesebbek isj nem nagyon fér el. S a bevásárlás végeztével is a polcok között kell sorba állni a pénztár előtt. Az önkiszolgálóban viszont bő­séges volt a választék. Volt friss tej, tojás, csomagolt és ki­mért hús is, sör és üdítő ital. Ha a polcokon üres hely ma­radt, mindig akadt, aki a rak­tárból pótolta az eladott árut. Pedig itt is jóval kevesebben vannak, mint amennyi a terve­zett létszám. A fiatal eladónők többsége a petržalkai és a ra- čai munkásszállásokról jár ide dolgozni, ami valljuk be, idő­igényes és fárasztó. Szeren­csére, ez még nem látszik meg rajtuk, vidámak és kész­ségesek. A környező lakosok többsége már csak itt vásárol. És hogy nem keveset, azt a több mint 3,5 milliós forgalom is mutatja. Az üzletközpont immár há­rom hónapja üzemel. Reméljük, hogy a déli zárva tartás csak átmeneti megoldás a szabadsá­gok ideje alatt — mondták az üzletvezetők beszélgetésünk vé­gén. S a válaszunk, csak az, mi is ezt reméljük. Minden kez­det nehéz — szoktuk mondani. Persze, ez nem kell, hogy így legyen. Bratislavában sok új üzletközpont épül és fog is épülni. Jó lenne, ha okulva a fenti hibákból már nem fordul­nának elő az ilyen és az ehhez hasonló hiányosságok. Mert így lehet csak teljes az örömünk. PÉTERFI SZONYA . — IWIMIH i—I Hl! mii i Az élelmiszerboltban bőséges a választék (Gyökeres Gy. felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom