Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-08 / 186. szám, szombat

m ‘--tfwmtuamm \ Hiedelmek nélkül az időjárásról (11.) Hogyan alakul ki az időjárás? A mindennapi beszédben az emberek az időjárásról általá­nos fogalmakat használnak. Azt szokták mondani, hogy szép, derült, borult az idő, havazik, esik, erős szél fúj, köd van. Ez a mindennapi beszédben meg is felel. Persze, nem a pontos tényállást tükrözik, mert az idő­járás ennél sokkal bonyolul­tabb. A meteorológiában az időjá­rás fogalmán a légkörnek azt a fizikai állapotát értjük, ame­lyet egy adott időpontban, egv helyen a jelenségek egész sora határoz meg. A légkör fizikai állapota, vagyis az időjárás több meteorológiai elemből áll, ezek közé tartoznak: a hőmérséklet, a légnyomás, a levegő nedves­ségtartalma, a felhőzet, a csa­padék, a látási viszonyok, a szél iránya és erőssége. Ezért a rádióban, a televízióban és a napi sajtóban közölt időjárás előrejelzések is több meteoroló­giai elem várható adatát és ér­tékét adják meg. A legfontosabb hatások Azok a jelenségek, amelyeket gyűjtőnéven időjárásnak hí­vunk,, a légkörben zajlanak le. Az időjárás létrejötte és válto­zásai többféle hatástól függe­nek. Ezek legfontosabbika a Nap és a földfelszín hatása. A napsugarak nagyobb mér­tékben felmelegítik a földfel­színt, mint a légkört. Ezért a földfelszín és a légkör közötti szüntelenül folyik a hőcsere és a víz körforgása. Az óceánok felületéről és a szilárd földfel­színről is víz párolog a légkör­be, amihez nagy mennyiségű hőre van szükség. A vízpárák a légkörben vertikálisan mozog­nak, a légáramlatok horizontá­lisan is terjednek, és gyakran nagyobb távolságokra is szállít­ják őket. A felgyülemlett vízpá­rák bizonyos meteorológiai fel­tételek között a légkör alsó ré­tegében vizcseppekké vagy jég­kristályokká válnak, így képző­dik a felhő és a csapadék. A földfelszínre visszakerülő víz pótolja a párolgás okozta víz- veszteséget. A víz párolgása so­rán felhasznált hő felszabadul a légkörben a kondenzációs fo­lyamatok során, amikor a vízpá­ra vizcseppekké változik. A Nap energiája nagyon egyenlőtlenül melegíti fel a földfelszínt. E felmelegedés mértéke nemcsak a napsugarak beesési szögétől, hanem a föld­felszín összetételétől is függ, még ugyanazon a helyen is vál­tozik a hőmennyiség az év fo­lyamán. Mivel a levegő is a földfelszíntől kapja melegét, a hő a légkörben is egyenlőtle­nül oszlik meg, ami a légnyo­más egyenlőtlenségéhez vezet. A levegőmozgás, vagyis a szél viszont a légnyomás megoszlá­sának függvénye. A légkörben szüntelenül ke­letkeznek, vándorolnak és meg­szűnnek magas és alacsony lég­nyomású képződmények, ame­lyek befolyásolják a levegő­áramlás jellegét, vagyis a meleg és a hideg levegő cserélődését az egyes területek között. E körforgásban a legfontosabb időjárási jelenségek az atmosz­ferikus frontokon, a hőmérsék­leti zónákat egymástól elválasz­tó helyeken zajlanak le. Itt jön­nek létre a felhős és csapadék­zónák, amelyek a frontok moz­gásával párhuzamosan vándo­rolnak. A felszálló levegőmoz­gás a vízpára sűrűsödését és csapadék képződését idézi elő, ezért az időjárásnak és változá­sainak fontos tényezője. A mérsékelt égöv változékony időjárása A mérsékelt égövben, amely­hez hazánk területe is tartozik, az időjárás valóban változékony. Nagyobb kilengések nemcsak évszakonként, hanem havonta, hetente, sőt néha egy nap alatt is előfordulnak. Ez azzal függ össze, hogy rendszertelenül vál- takzik a meleg és a hideg légá­ramlás az Atlanti-óceán és Kö­zép-Európa, valamint az észa­kabbra és a délebbre eső vidé­kek között. A meleg és a hideg légtömegek váltakozását a ma­gas és az alacsony légnyomású képződmények okozzák. Ala­csony légnyomású képződmé­nyek a hőmérsékleti határzó­nákban, a hideg sarki és a me­leg trópusi légtömegek határ­vonalán alakulnak ki. A sarkvidékeken a kevés nap­energia miatt hideg levegő gyü- lemlik fel. Ez azonban nem ma­rad meg itt, hanem időnként messzire eljut délre, a melegebb vidékekre. Ezzel egyidejűleg azonban a meleg szubtrópusi vi­dékekről meleg, trópusi eredetű légtömegek áradnak északra, s így a sarkvidékek és a szubtró- pikus övezetek közötti hőmér­sékleti ellentét bizonyos mér­tékben kiegyenlítődik. Ez a mér­sékelt égövben megy végbe, ezért van az, hogy hazánk terü­letén is egyszer hidegebb, más­kor melegebb az idő. A meleg és a hideg légtömegek váltakozása nemcsak a hőmérséklet nagya­rányú változásait, hanem más meteorológiai elemek kilengé­seit is okozza, tehát az időjárást változékonnyá teszi. Közép Európában az időjárás változékonyságára az Atlanti­óceánnak és az eurázsiai szá­razföldnek is nagy hatása van. Ugyanaz a napenergia-mennyi­ség a szárazföldet sokkal gyor­sabban és nagyobb mértékben felmelegíti mint a vízfelületet, de a kihűlés is sokkal gyorsabb. Ezért az Atlanti-óceán és az európai szárazföld között jelen­tős hőmérsékleti ellentétek ke­letkeznek. Az Atlanti-óceán fe­lől a szárazföld fölé áramló lég­tömegek nyáron lehűlést, télen felmelegedést okoznak. Nyáron a hűvösebb tengeri légtömegek zivatarokat, télen a viszonylag melegebb tengeri légtömegek csapadékokat, havazást és eső­zést idéznek elő. A levegő körforgásának kilengései Az előbbiekből következik, hogy nálunk az időjárást több tényező teszi változékonnyá, és­pedig elsősorban a levegő nagy­arányú körforgása. Ez a mér­sékelt égövben állandóan kelet­kező és egymást felváltó magas és alacsony légnyomású kép­ződményekből áll, amelyek a meleg és a hideg légtömegek rendszertelen cserélődését okoz­zák. A levegő körforgásának a mérsékelt égövben eltérő inten­zitása van. Ha gyengül, akkor az időjárás jellege állandósul, ha viszont erősödik, akkor gyak­rabban és nagyobb mértékben változnak meg az időjárás ele­mei. Az időjárás kilengései min­dig felkeltették az emberek fi­gyelmét. Amikor az emberek még nem ismerték a természet törvényeit, azt sem tudták, ho- yan keletkezik és miért változik meg az időjárás. Ma már ezeket a jelenségeket a meteorológu­sok rendszeresen figyelik, me­teorológiai térképeken értéke­lik ki, és ennek alapján előre­jelzéseket készítenek. Ez a leg­fontosabb különbség a múlt és a jelen között. Dr. PETER FORGÁČ Szeizmikus előrejelzés 15 évre Szovjet Tadzsikisztánban igen gyakoriak a földrengések. A köztársaság hegyvidéki terüle­tein évente mintegy ezer föld. rengést regisztrálnak. Ezért a Tadzsik Tudományos Akadémia Földrengésálló Építészeti és Szeizmológiai Intézetében kéti­rányú kutatómunka folyik: ho­gyan lehet előrejelezni a föld­rengéseket és hogyan lehet fel­készülni rájuk. — Munkánk fő célja, hogy megakadályozzuk a földrengé­sek romboló hatását — mondja Szabit Nyegmatollajev, az inté­zet igazgatója, akadémiai leve­lező tag. — Ez rendkívül fon­tos, hiszen immár 20 év óta ha­talmas építkezések folynak Tad­zsikisztánban. Most épül példá­ul a turszunzadei alumíniumfel­dolgozó üzem és a javanai elektrokémiai gyár. A köztársa­ságban található Közép-Azsia legnagyobb erőműve, a Nureki Vízi erőmű, a világ legmaga­sabb völgyzárógátjával (300 mé­ter ; Megkezdődött a 3,6 millió kilowatt kapacitású Roguni Vízi Erőmű építése; a köztársaság térképén új városok és telepü­lések egész sora jelent meg. Dusanbéban, a fővárosban újab­ban 12—16 szintes toronyháza­kat építenek, és hasonló módon építkeznek a többi tadzsik vá­rosban is. Erre azért van szük­ség mert Tádzsikisztán terüle­tének 93 százalékát a Pamir és a Tien-San hegyvidékek foglal­ják el, Így kevés a beépítésre alkalmas terület. — Nyilvánvaló tehát, hogy az intézetünk elsősorban az épí­tőknek nyújt segítséget — sze­izmikus térképekkel. Eleken feltüntettük azokat a területe­ket, amelyeken magas, a 12-es skála szerinti 7—9-es erősségű földrengések előfordulási való­színűsége. Külön is megjelöltük a térképeken azokat a ponto­kat, ahol különösen erős föld­lökésekre lehet számítani az el­következő 15 évben. — A szeizmikus körzetek ki­jelölésekor a tudósok alaposan tanulmányozzák azokat a terü­leteket, ahol építkezéseket ter­veznek. Vizsgálják a talaj mi­nőségét, tanácsokkal segítik az ellenálló épületszerkezetek ki alakítását. Az épület-makette­ket különféle vizsgálatoknak vetik alá a különleges berende­zésekkel felszerelt laboratóriu­mokban, állványok, prések, pneumodinamikus eszközök se­gítségével Imitálva a földrengé­seket. így próbálták ki a Nure­ki Vízi Erőmű egyes részeit is Az eredmény: az erőmű a kilen­ces erősségű földlökéseknek is ellenáll a szeizmológusok kísér­letei szerint. A Földrengésálló Építésze­ti és Szeizmológiai Intézet saját gyakorlótereppel rendelkezik. Itt robbantásokkal váltanak ki különböző erősségű mestersé­ges földmozgásokat, amelyek se­gítségével a tudósok például a különböző alapozású épületek ellenállását vizsgálják. A robba­nások ereje 9—10-es erősségű földrengésnek felel meg. A legalaposabb és minden részletre kiterjedő laboratóriu­mi kísérletek vagy matematikai modellek sem adhatnak azon­ban választ a természeti csapá­sokkal összefüggő összes prob­lémára. Ezért Duanbéban van­nak olyan házak, amelyeket a szeizmológiai szolgálat munka­társai állandóan megfigyelés alatt tartanak. Az épületek alap­jában és emeletén elhelyezett regisztráló berendezések a leg­kisebb méretű földmozgást is észlelik és lehetővé teszik a há­zak és egyes részeik ellenállá­sának megfigyelését. A regiszt­ráló berendezések kimutatták, hogy a gyenge földlökések leg­alább olyan veszélyesek, mint a nagyobb földrengések. — A szeizmikus térképek hi­vatalos dokumentumok. A ter­vező- és építővállalatok széles­körűen felhasználják adataikat, s ennek köszönhető, hogy a ve­szélyes zónákban épült új léte­sítmények földrengésbiztonsága lényegesen jobb az eddigieknél. (BUDAPRESS—APN) Ikrek (Miroslav Vodéra felvétele) APRÓHIRDETÉS ÄLLÁS ■ A Szlovák Belügyminisztérium Nemzeti Bizottságokkal foglalko­zó Intézete azonnali belépéssel felvesz — takarítónőt (teljes munkaidőre). Fizetés az érvényben levő ren­delet alapján. Érdeklődni az lábbl címen lehet: Inštitút Ministerstva vnútra SSR pre národné výbory, ulica Schneidra-Trnavského l/a, Bratis­lava, telefon: 321 967, 328-745. ŰF-88 VEGYES ■ Elcserélem somorjai (Samo- rín) 2-szobás állami I. kát, laká­somat hasonlóért vagy kisebbért Bratislavában. Jelige: Azonnal. 0-1204 ■ 1980. augusz- tus 7-én, azuz egy éve, hogv | Vajkán (Vojka | nad Dunajom) | tragikus körül- | ménvek közt el- | vesztettük drága | két kislányunkat, i? Kovács Évikét és Kovács Ilikét, akiknek távozás* örök bánatot é» szomorúságot okozott Szívünk­ben. Akik Ismer­ték és szerették, szenteljenek em­léküknek egy néma pillanatot. Fájó szívű szüleik és nővérük, Izabella. Ú-1165 ADÁSVÉTEL KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Eladó Renault 5 TL, gyártási év 1976, telefonszám Bratislava: 293-851. 0-1256 ■ Eladň I. kát. ház a villane­gyedben — alkalmas két család részére Is. Jelige: Samorín. 0-1258 ■ Eladó ötéves S 100 — 46 000 kra-rel kitűnő állapotban — na­rancsszínű. Bencsö L., Februáro­vého víťazstva, Šafárikovo. 0-1259 ■ Eladó Lada 1300. Kőműves Ján, Gbelce 211. 0-1261 ■ Eladó 2-szobás lakás kerttel Dunaszerdahelyen. (Dunajská Streda). Telefonszám Bratislava: 295-814 — 16.00 óra után. 0-1265 ■ Eladó jó állapotban levő TAT­RAN 125-ös motorkerékpár pót- alkatrészekkel. Érdeklődni Nagy Lászlónál, Iža 80. szám alatt lehet. 0-1266 ■ Eladó Moszkvics 412-es új mo­torral, Jó állapotban. Plešovský, Toplianská 20, Bratislava. 0-1267 ■ Eladó 100 százalékos állapot­ban levő R 15 TL, gyártási év 1975, rádiómagnetofonnal. Csak szombaton és vasárnap tekinthető mag. Varga János, 932 01 Galovo, Sárkány telep h. sz. 6. 0-1268 ■ Eladó Skoda 1203 mikrobusz, ár megegyezés szerint. Telefon Bratislava: 284-25, 17 órától. 0-1269 MEGEMLÉKEZÉS ■ Egy szomorú év telt el azóta, hogy drága Jó édesanyánk, Szv. L á d y Ferencné H 6 k a Erzsébet elhunyt. Akik Ismerték, gondol­janak rá ezen a szomorú, első évfordulón. Tisztelettel és hálá­val emlékeznek rá Gyermekei! 0-1238 ■ Fájó szívvel* és megtört lé­lekkel ezúton Is köszönetét mon­dunk minden kedves rokonnak és Ismerősnek, akik 1981. Július 15-én elkísérték utolsó útjára a hosszú betegség után 52 éves korában elhunvt fe­ledhetetlen, drága feleséget, édesanyát és nagymamát. Latrán Miklősnét (Pásztor Olga) a battyáni (Bofany) temetőbe, és részvétükkel, koszorúikkal, vala­mint virágcsokraikkal Igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. Kü­lön köszönetét mondunk a klrály- helmecl (Kráľovský ChlmecJ kór­ház orvosainak és ápolónőinek, akik áldozatkész Igyekezetük el­lenére sem tudták megakadá­lyozni, hogv a kegyetlen halál örökre kiszakítsa őt szerettei kö­réből. A gyászoló család. 0-1235 ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét mindazoknak a rokonok­nak, szomszédoknak, ismerősök­nek, akik 1981. Július 16-án el­kísérték utolsó útjára a galántal temetőbe a felejthetetlen felesé­get. édesanyát, nagymamát, test­vért, C j n r c s y Antalné L 6 n á r t Máriát, akit 73 éves korában búcsú nél­kül, hosszú szenvedés után ra­gadott el a halál. Köszönjük a sok szép koszo­rút, a szép virágot és a részvét­nyilvánítást. Férje, gyermekei, unokái. 0-1254 Kocogás — bosszankodással Kassán (Košice) az egyko­ri Andrássy-kávéházat először Pionír Áruházzá alakították, s néhány éve pedig élelmiszer­üzletté építették át. Hogy ezt milyen fól tették, azt az is bizonyítja, hogy a Prior után ez az áruház a leglátogatot­tabb. Itt a grillcsirkétől a ká­vés koktélig, a cigarettától a paradicsomig valóban sok min­den kapható — jóllehet, ezt az állapotot mégsem lehet pa­radicsominak nevezni. Nem lethet azért, mert itt beugrat­ják az embert. Nos, nézzük miről is van szó? Az emberek bejönnek az élelmiszerüzletbe, mert éhe­sek. enni szeretnének valamit. Vesznek felvágottat, salátát, sonkás szendvicset, grillcsir­két — kinek mihez van gusz­tusa. Ezt kifizetik és mivel látják, hogy az étkezősarkat loggia-szerűen alakították ki, kezükben a tányérokkal elin­dulnak felfelé a lépcsőkön. Üdítőitalt nem vásárolnak lent, mert egyrészt nem is férne az üveg és a pohár a kezükbe, másrészt látják, hogy fent van egy bárszekrény, melyben a dzsúsz, a Márka, a kóla, a málna ugyancsak kelle­ti magát. Fent aztán mégis csalódnak, mert az elárusító• nő bájos mosollyal közli, hogy üdítőitalt csak lent lehet vá­sárolni. Az apelláta ilyen eset­ben telfesen fölösleges, le kell menni, sorba kell állni és ven- nt valamilyen hűsítő ttált, ha nem akarnak szomjan marad­ni. De ezzel még nincs vége. Ha megvolt az étkezés és az ember szeretné tisztességesen visszaváltani az üveget, a bár­pultnál megintcsak hiába pró­bálkozik. Le kell mennie és harmadszor is a sor végére állnia. Hát ilyen ebben a korszerű élelmiszerüzletben a helyzet. Hogy mi itt az ésszerűség, azt nem tudtam kitalálni, de töp­rengve a dolgon már arra is gondoltam, hogy az áruház vezetőt talán a kocogó moz­galmat akarják ezzel a spe­cialitásukkal támogatni. Per­sze, akkor arról sem lenne szabad megfeledkezniük, hogy a kocogás is csak úgy egész­séges, ha nyugodtan csinál­ja az ember... SZÁSZAK GYÖRGY 01 sz 1381 VIII. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom