Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-28 / 203. szám, péntek

MINDANNYIUNK VÁGYA A BÉKE Három nemzedék — egy cél 0 Találkoztak, emlékeztek Közel négyszázan gyűltek ösz- sze. Voltak köztük fiatalok, kö­zépkorúak és idősebbek hazánk valamennyi részéből. Találóan nevezték el a Szlovákiai Nő- szövetségnek ezt a hagyomá­nyos, évről évre másutt meg­szervezett akcióját: Három nem­zedék találkozója. Az idén a színhely is méltó volt: a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 37. évfor­dulójának tiszteletére rendezett összejövetelt Svidníken tartot­ták. E kelet-szlovákiai város annak a járásnak a székhelye, melynek területén a II. világ­háború idején a kárpáti-duklai hadművelet folyt. Szinte a sem­miből építették újra a várost s a Dukla alatti falvakat. A ta­lálkozó résztvevői gyönyörköd­hettek a szép természetben, vé­gignézték a rendezett falvakat a csehszlovák—lengyel határtól nem messzire levő duklai em­lékmű felé vezető úton. S akar- va-akaratlanul felidéződtek va­lamennyiükben a háború borzal­mai az út mentén levő termé­szeti múzeum láttán. Meghatód­va álltak az emlékmű előtt s a néhány perces néma csend után virító vörös szekfűket raktak eléje. A „halál völgyében" mind­annyian figyelmesen hallgatták az eseményeket felidéző szava­kat, majd Tokajikba látogattak eí. Ebből a kis faluból 34 férfit hurcoltak el a fasiszták, s kö­zülük csupán ketten menekültek meg a biztos halál elől. Az el­esetteknek emlekmüvet emel­lek, s a forradalmi hagyomá­nyok szobáját is az ô tisztele­tükre rendezték be. A járás öt falujában tartottak falugyűléseket, melyeken nem­csak a küldöttek (akik közt a felkelésben részt vevő partizá­nok is voltak], hanem vala­mennyi felszólaló a béke fon­tosságát hangsúlyozta. E szó sokszor elhangzott azon az ösz- szejövetelen is, melyen Elena Litvajová, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a Szlovákiai Nő­szövetség Központi Bizottságá­nak elnöke tartotta az ünnepi beszédet. Felidézte a felkelés eseményeit, emlékeztetett a nők bátor, félelmet nem ismerő helytállására. Hangsúlyozta, hogy az SZNF hagyatékához fyüen szüntelenül harcolnunk kell a boldogabb holnapért. Mindhárom nemzedek képvi­selői szóltak a béke fontosságá­ról, s az amerikai kormány legutóbbi felelőtlen döntéséről. Ezt tartalmazták többek között azok a levelek is, melyeket a CSKP KB-nak, az SZLKP KB- nak, valamint a Szlovák Béke­tanácsnak küldtek a találkozó résztvevői. A nehéz időkre emlékeztek az egykori sorstársak: Helena Dvo- ráková, Terézia Bieliková, Má­ria Ba'stinová. Üjra felelevened­tek előttük a háború borzalmas képei s egyöntetűen hangsú­lyozták: nem lehet ezeket el­felejteni, s mindent meg kell tenni azért, hogy ne ismétlőd­jenek meg. A fiatalok sokszor csodálattal néztek a kitünteté­sekkel díszített kabatot viselő idős asszonyokra. Szinte hihetet­len, hogy mi mindenre voltak képesek, mennyi erő és akarat volt ezekben a törékeny nők­ben. És derűlátás is. Akkor is, amikor küzdeniük kellett. A ta­lálkozón vidáman énekeltek és a szíves vendéglátó svidníki asszonyoknak nem kellett sokat biztatniuk, hogy táncra is per­düljenek. DEÄK TERÉZ Pionírok is köszöntötték a találkozó résztvevőit.• (Könözsi István felvétele) TÖBB NYELVŰ NAGY CSALÁD Pillanatképeik egy nemzetközi píonírtáborból A kies vöigy, amely‘egykoron ír serényen dolgozó hámorok uiakatolásától visszhangzott, uriost a kirándulóknak, a csen­des és egészséges környezetet szerető kassai üdülőknek a Mekkája. Néhány éve Kassahá- mor (Košické Hámre) község már nem létezik, helyét ma a szép környezettel övezett Fužín víztároló egyik Öble áztatja. A tő partján sokasodó hétvégi házak, üdülőközpontok és autó­kempingek sorát nyáron « nyüzsgő pionírtáborok egészítik ki. Az utóbbiak közé tartozik a Szlovák Magnezitművek kassai I Košice) üzemének üdülőköz-' pontja is. •' • ^ A víz mentén kanyarodó úton megálló autóbuszból kiszálló utasok között egy magyarul ér­deklődő fiatalember volt. A magnezitművek üdülőjét keres­te. Csák Gézának hívták, s Ma­gyarországról, Özdról jött Reg­gel kelt útra, hogy meggyőződ­jön arról, hogy van, hogyan ér­zi magát ebben az „idegen kör­nyezetben“ a 12 éves kislánya. — Tudja, az ember mindig nyugtalan, ha a családból vala­ki nincs otthon, hát még amikor a gyermek külföldön nyaral — viiilott érkezésének indítékáról az Ózdi Kohászati Gyárépítő Vállalat munkása. Miután a fia- líil táborlakók által gondosan őrzött kapun át eljutottunk a csehszlovák, NDK-beli és ma­gyar nemzeti zászlókat lobogta­tó árbocok tövébe, s a játszó gyermekseregből Annamária is előkerült, a kora reggeltől uta­zó Csák apuka szemébe öröm telepedett. Öröm, amely a kis­lány szavainak nyomán egyre jobban eluralkodott az arcán. — ]ó itt. Láttad, milyen szép ez a vidék? Gyakran járunk fü­rödni, meglátogattuk Kassa ne* oczetességeit, csütörtökön me­gyünk a Magas Tátrába, volt csehszlovák est, a német pajtá­sok közül is sokat ismerünk már, rendszeresek a hegyi tú- rák, sportversenyek ... — igye­kezett elsorolni szinte mindent egy szuszra Annamária, hiszen a bő egy óra — amely az apja visszaindulásáig volt —, elég rövidnek tűnt ahhoz, hogy el­mondja hogy van és megérdek­lődje, mi újság otthon. • « Jozef Vitzra, a közel száz gyermekből ölló nemzetközi pio­nírtábor vezetőjére várnom kel­lett egy kicsit, mert ő a járási közegészségügyi állomás ellen­őreivel járta a kétszintes épület szobáit, azaz a fiatalabb gyer­mekek hajlékát, majd utána az idősebbek kvártélyául szolgáló faházikók belső és külső rend­jét vizsgálták. Addig viszont megtudtam, hogy a magnezit­müvek kassai üzeme igen meg­felelő személyre bízta a tábor irányítását, hiszen Jozef Uitz, aki az üzemben a politikai ne­velés kabinetjének vezetője, már nem először csinálja, s ugyan­akkor türelme és érzéke is van a gyermekekhez. ■— Ha jól emlékszem, üze­münk tizennyolc évvel ezelőtt szervezte az első pionírtábort és azóta minden nyáron a gyer­mekeké ez a hely. Az első tá­borozásokon csak hazai fiatalok vettek részt, ám az utóbbi tíz már nemzetközi. Most például K hazaiakkal egyszerre húsz •NDK beli és ötvenkilenc ma­gyarországi iskolás van itt — kezdte a beszélgetést a barát­ságos táborvezető. — Igen, hiszen a tűzálló épí­tőelemeket gyártó meisseni ipa­ri kombinát, valamint két buda­pesti cég, a Kohászati Gyár épí­tő Vállalat és a Kohászati Alap- anyagkészítő Vállalat a mi gyermekeinket üdülteti. Hogy pontosabb legyek, nemcsak a mi üzemünk dolgozóinak gyer­mekeit, ha#em a járási szak- szervezeti tanács által hozzánk sorolt tizenhárom kassai üzem dolgozóinak fiait és lányait is. — Évente hány turnusban? '— Nyaranta csak egy tábor van. Nálunk rendszerint augusz­tusban. A saját gyermekeinknek a tavaszi szünetben is szerve­zünk itt kirándulást. — Elégedett az idei nyaralás menetével? — Az vagyok, mert nem volt eddig semmi zavaró dolog. Igaz, nem is nagyon fordulhat elő, hiszen alaposan felkészültünk. Az első lépéseket még február­ban tettük, s azóta alapos mun­kát végeztünk. Többek között az is nagyban hozzájárult a tábo­rozás sikeréhez, hogy az üzem vezetősége, így elsősorban Jozef Kubista igazgató, Karol Deren- fiényi szakszervezeti elnök és Stefan Naválányt pártelnök kezdettől fogva támogatták munkájában a szervező bizottság got, * • Lohse Rudi hőtechnikus, a né­met fiatalok vezetője elégedet­ten nyilatkozott a vendéglátás­ról: — Harmadszor vagyok itt, s ezúttal is csak elismerően szólhatok a házigazdák vendég­szeretetéről, gondoskodásáról. A kassaiakkal igen jó a kapcsola­tunk. A gyermekeken kívül min­den év júliusában nyolc család élvezi az itteni szép környezem tét, a friss levegőt, a hegyi tú-> rákat. Szeretnénk, ha ez a cse­reakciós üdültetés tovább bő­vülne, s a Kari-Mar x-Stadt kö­zelében levő üdülőközpontunk- ban nyaranta néhány fiatal csehszlovák sportolóval is talál­kozhatnánk, és fordítva. A magyarországi táborozók egyik csoportjának vezetője Harváth József, a Budapesti Ko­hászati Gyárépítő Vállalat dol­gozója. Diósgyőri, ózdi, dunaúj­városi, tápiószelei és budapes­ti gyermekekre ügyel. Szerinte érdemes ide eljönni, mert a vá­rosi gyermekeknek ez kitűnő „gyógykezelés“. — Tiszta leve-1 gő, gyönyörű természet, ez kell nekik. A nyelv nem okoz gon- dot, nem gátolja a gyermekeket a társalgásban, hiszen hol oro­szul, hol németül, hol pedig ma­gyarul megértetik egymást, A 14 éves budapesti Szenti Csabának és a 12 éves péceli Kiss Sándornak ez az első kül­földi üdülése. Mindketten elé­gedettek a kassahámori pionír­táborral. Ezt különben már a szüleiknek is megírták. Csak­úgy, mint az eddigi sok-sok él­ményt A pionírtábor lakói jól érzik" magukat ezen a szép helyen. Ugyan hogyne éreznék jól ma­gukat, amikor a szervezők min­denről körültekintően gondos­kodnak. Nagy József főszakács kollektívája például annyit és olyan ételeket főz, hogy azt minden megkérdezett csak di­csérte, Lotz Márta gazdasági ve­zető pedig nemegyszer dinnyét, körtét, almát, s még kukoricát is szerez — a friss zöldségfé­lékről nem is beszélve. Közel a fürdésre alkalmas víz, a jó le­vegőt árasztó erdővel borított hegy, ügyesen szervezik a mű­soros délutánokat, a sportvetél­kedőket, a tábortűz melletti szó­rakozást. A gyermekek pedig jól megértik egymást, még ak­kor is, ha más-más nyelven be­szélnek.----------- Kommentáljuk ----------­Ös szekötő kapocs A közelmúltban választottuk meg a nemzeti bizottságok és a törvényhozó szervek képviselőit. Az ezt megelőző nyilvános gyűléseken nem egy dicsérő szó hangzott ei a polgári bizottságokról. Ugyanis a 2657 polgári bizottságnak nagy érdeme van abban, hogy a múlt megbízatási időszak­ban Szlovákia lakosai és dolgozói társadalmi munkával több mint 21 milliárd korona értéket hoztak létre. Többek között elkészült a Z akció keretében 499 óvoda, 66 bölcső de, 566 kereskedelmi, 1000 sportlétesítmény, 110 egészség- ügyi központ stb. Ezekben a napokban Szlovákia-szerte a polgári bizottsá­gok újraválasztására készülnek. Ebből az alkalomból be­számolnak az elmúlt öt évben végzett munkájukról. Igen sok helyen mondhatják el, hogy jól dolgoztak. A közigaz gatásilag Tornaijához (Šafárikovo) tartozó Beje (Behince) település polgári bizottsága pl. többek között arról adhat számot, hogy a múlt megbízatási időszakban a jó szervezd munkával Z-akció keretében üzletet és tűzultószertárt épí­tettek. A Banská Bystrica-i 7. sz. polgári bizottság, amely új lakótelepen dolgozik, bebizonyította, hogy valóban ösz- szekötó kapcsot képez a városi nemzeti bizottság és a vá­lasztók között. Tolmácsolta a lakosság észrevételeit, de ugyanakkor ellenőrizte, hogy hatáskörükben az illetékeseik hogyan szereznek érvényt a vnb határozatainak. Ellenőrzik az üzletek ellátottságát, felügyelnek a közrendre, gondos­kodnak a magukra maradt idős emberekről, szervezik és irá­nyítják a társadalmi munkát. A mintegy 24 000 polgári bizottsági tag újraválasztására szeptemberben és októberben kerül sor. A tagok nagy több­sége a nyilvános gyűléseken minden bizonnyal újra bizal­mat kap, de vannak, akiket először választanak meg. A ki­választásnál ügyelni kell arra, hogy olyan emberek kerül­jenek a polgári bizottságokba, akik szívügyüknek tekintik a közösségi életet, a környezetvédelmet, a település fejlő dését. Nem szabad megfeledkezni azokról a volt képviselők­ről sem, akiket valamilyen ok miatt, de nem passzivitásért, nem jelöltek újra. Kívánatos, hogy a polgári bizottságokba az eddigieknél több fiatal és nő kerüljön. A helyi nemzeti bizottság tanácsa dönt arról is, hogy 5 vagy 15 tagú polgári bizottságot választanak-e. A jövőben is lehetőség van arra, hogy a megválasztott bizottságok segédaktívákat hozzanak letre, amely mint a Banská Bystrica-i példa is bizonyítja | minden polgári bizottság mellett közrendészeti aktíva te­vékenykedett) jó eredményeket hoznak. A közeljövőben lezajló, a polgári bizottságokat megvá­lasztó nyilvános gyűlések jő alkalmat adnak arra is, bogy a feladatok megbeszélésén kívül a nemzeti bizottságok funkcionáriusai beszámoljanak arról, hogy hogyan intézték a lakosok észrevételeit, javaslatait. A tisztújítással párhu­zamosan a polgári bizottságok elkészítik a munkatervüket is. Nem szabad megfeledkezniük a parkok, a gyermekját­szóterek gondozásáról, a gyerekek és a fiatalok szabad idejének megszervezéséről. A jóbb munka érdekében a jö­vőben szorosabban kell együttműködniük a szülői munka- közösségekkel, á lakóbizottságokkal. Sokat segíthetnek ab­ban is, hogy a Z-akció keretében csökkenjen a be nem fejezett építkezések száma. Jogosan bízunk abban, hogy a polgári bizottságok tagjai a jövőben is betöltik az összekötő kapocs szerepét, szer­vezik ás irányítják majd a dolgozók kezdeményezését és elősegítik a Nemzeti Front választási programjának teljesí­tését. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Tudnivalók a köszvényrol GAZDAG JÓZSEF A köszvény köztudottan ti­pikus izületi betegség, de az már kevésbé ismeretes, hogy nem azonos azokkal a csukló­kat eltorzító folyamatokkal, amelyek elsősorban az idős korosztályra (főként pedig a nőkre) jellemzőek. A köszvény ellenkezőleg a 35. évüket betöltő férfiakat ve­szélyezteti. A nők szerencsé­sebbek, körükben sokkal rit­kábban fordul elő és akkor is csak a havi vérzések teljes el­maradása utáni időszakban (menopausis). Figyelemre mél­tó továbbá, hogy a köszvény nemcsak a csuklókat támadja meg, hanem a vesét is és olyan elváltozásokat válthat ki, melyek halálos kimenetelét még ma is nehéz megelőzni. Mivel a betegség kiváltásá­hoz szüksége® okokban (túltáp- láltság, alkoholizmus, pszichés megterhelések) korunkban nem szűkölködünk, szükséges, hogy több figyelmet szentel­jünk ennek a betegségnek. Mi tehát a köszvény lé­nyege? A szervezet saját fehérje anyagcseréje során húgysavat hoz létre, melynek mennyisége bizonyos határok közé szorít­kozik. Ha öröklődő zavar lép fel a fehérjék anyagcseréjében, a vérben a húgysav felszapo­rodik és nátriumsó alakjában lerakódik a szövetekben, el­sősorban az Ízületekben. Ezt az állapotot nevezzük pri- maer (elsődleges) köszvény^ nek. A húgysav mennyisége megnőhet sejtpusztulással járó betegségek esetében is. Ez a szekunder (másodlagos) kösz­vény. A köszvény legjellemzőbb tünete a „köszvényes roham“, mely leginkább éjszakánként az éjfél utáni órákban jelent­kezik, elsősorban a láb nagy- ujjának nz ún. bütykén. Rit­kábban található a kéz ujjain. Az Ízület megduzzad, a bőr ki­pirul, láz és fejfájás kísérli a rendkívül nagy izületi fájdal­mat. A roham pár óráig, ke­zelés nélkül esetleg napokig is eltarthat Ezután minden panasz megszűnik és hosszú ideig nem is jelentkezik. A bőr az érintett helyen egy, ideig még viszket és hámlik. A húgysav a vérből a vesé­ken keresztül szűrődik, gyak­ran lerakódik a veseszövetek­ben és a hűgyutakban, ami veseelégtelenséghez, illetve ve­sekövek képződéséhez vezet­het. A veseelégtelenség rövid időn belül halált okozhat Korunk orvostudománya már hatásos gyógyszerekkel kezeli a köszvénytől szenvedőket, de ne feledjük, korunk legna­gyobb felismerését: a betegsé­get meg kell előzni, a keze­lésre nem mindenki reagál egyformán, nem biztos, hogy sikere lesz! A köszvényre ez kiváltképp jellemző. Ezért kór­házainkban, rendelőintézeteink­ben már szűrőszerűen vizsgál­ják a vér húgysav szintjét, hi­szen a magas szint már a köszvény első jele lehet. Azoknak, akik már átéllek egy vagy több köszvényes ro­hamot, azt ajnálom, vegyek komolyan kezelőorvosunk utasí­tásait: — a gyógyszert csakis orvosi utasításra és szerint hasz­nálják, — étrendükben mellőzzék a húsféléket (csirke, hal, nyúl), májat, vesét, hüve­lyeseket, főzelékféléket, ká vét és az alkoholt, >- javait a tej, tojás, túró,; pJJ zöldség (kivéve a karfiolt f,*** gyümölcs, kenyér, rizs, pék­sütemények, — a vesekőképződés kivédhető vm napi 2—3 liter folyadék fo­gyasztásával (bőséges vize­let biztosításával). DR. VARGA TILDA 1981.

Next

/
Oldalképek
Tartalom