Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1981-08-04 / 182. szám, kedd
Ausztráliában az utóbbi hónapokban erősödött a hébn- rőel lenes mozgalom. Felvételünk Sidneyben készült, ahol az Ausztrál Békebizottság aláírási kampányt indított a leszerelésért és az amerikai kormány neutronbomba-tervei ellen. 1982-ig egymillió aláírást akarnak összegyűjteni (ČSTK-felvétel) GAMBIA Rendkívüli állapot, kijárási tilalom (ČSTK) — A szenegáli rádió Jelentései szerint Banjulban, Gambia fővárosában a helyzet nyugodt. A gambial felkelőkkel szemben jelentős túlerőben lévő szenegáli egységeik már vasárnap elfoglalták a főváros stratégiai pontjait és ellenőrzik azt. A BBC brit rádióállomás, ban- Julí tudósítójának jelentésére hivatkozva közölte, hogy a felkelők még mindig ellenőrzik Gambia jelentős részét. Az UPl hírügynökség szerint a szenegáli katonák elfoglalták a két banjuli rádiót. A felkelők felhívásaikat és figyelmeztetéseiket állítólag mozgó adóról közvetítik. Dawda Kairaha Jawara gam- biai* államfő, aki vasárnap ešte tér vissza Banjulba, rendkívüli állapotul és általános kijárási tilalmat rendelt el az országban. Abdou Dióul szenegáli elnök csapatainak katonai intervencióját azzal igyekezett magyarázni az őt élesen bíráló ellenzéki csoportnak, hogy a gambiai baloldali felkelés „közvetlenül veszélyeztette“ Szenegált. Durva provokáció NATO-hadgyakorlat az Atlanti-óceánon (ČSTK) — Ocean-Venture ’81 fedőnéven a hét végén megkezdődött a NATO második világháború utáni legnagyobb tengeri hadgyakorlata, amelyen az Egyesült Államok mellett az Észak-atlanti Szövetség más országai is részt vesznek. Norvégia nem vesz részt a hadgyakorlaton. Thorvald Stoltenberg norvég hadügyminiszter kijelentette, hogy országa neon ért egyet azzal, hogy a gyakorlat olyan térségekre is kiterjed, ahol a NATO korábban nem fejtett ki tevékenységet. Dánia szintén fenntartását fejezte ikí ezzel kapcsolatban, és egységei csak azokban az akciókban vesznek részt, amelyek olyan helyszíneken zajlanak le, ahol hasonló manőverre a múltban már sor került. Az Október ^közepéig tartó hadgyakorlaton 250 ikülönböző hadihajó, több mint ezer repülőgép és 120 000 ikatona és tiszt vesz részt. Az egységek egy része a Karib-tengeren, másik része a Norvég- és Balti-tengeren, közel a Szovjetunió határaihoz hajtja végre gyakorlatait. A szinte az egész Atlanti-óceánra kiterjedő hadgyakorlatot a Friheten című norvég lap durva provokációnak miinősítette, amely ellentmond valamennyi, a leszerelésre, az enyhülésre és a békére vonatkozó intézkedés- netk. Az atomfegyverek betiltásáért (ČSTK) — Tokióban tegnap nemzetközi (konferencia kezdődött az atom- és hidrogénfegy- verek betiltásának megtárgyalására. A tanácskozáson 32 ország és 13 nemzetközi szervezet 500 küldöttje vesz részt. Az egyhetes konferencia fel kívánja hívni a figyelmet a tömegpusztító fegyverek teljes betiltásáért, a nukleáris háború veszélyének felszámolásáért és a békéért folytatott harc tokozásának szükségességére. ÉSZAK ÍRORSZÁG Long Kesh-ben tovább sztrájkolnak (ČSTK) — Kevin Lynch és Kieran Doherty — az északírországi Long Kesh internáló táborban több mint 70 napig sztrájkoló két IRA-fogoly halálát követően vasárnap ismét fellángoltak a zavargások a tüntetők, valamint a brit rendőrség és katonaság között. Belfastban és más városokban a rendőrség gumilövedékeket használt a felvonulók ellen. Már nyilvánosságra hozták annak a fogolynak a nevét, aki Lynch helyébe lép a tiltakozó akcióban. A neve Liam Mc I,os- ky 25 éves fiatalember, akit tízéves börtönbüntetésre ítéltek. A 420 bebörtönzött IRA- tag bármelyike kész Kierao Doherty helyébe lépni. Kínai támadások Vietnam ellen (ČSTK) — Július utolsó napjaiban a kínai csapatok újabb tüzérségi támadásokat intéztek Vietnam határmenti területei ellen. A támadások célpontja Lang Son tartomány volt. Amint azt tegnap a VNA vietnami hírügynökség közölte, polgári személyek vesztették életüket a támadás következtében, több lakóház megsemmisült, a földeken is jelentős károk keletkeztek. A vietnami néphadsereg katonái megtették a szükséges lépéseket az ország határainak védelmére. A Szovjetunió kész a vitás kérdések megoldására A moszkvai Pravda cikke (ČSTK) — Még 24 óra sem telt el azóta, hogy Madridban bejelentették a szünetet, Fisher amerikai külügy minisztériumi képviselő sajtóértekezletéből máris kitűnt, Iiogy az amerikai fél egyáltalán nem hajlandó foglalkozni a vitás kérdésekkel. A külügyminisztérium azt állítja, hogy „a Szovjetunió rugalmatlan álláspontja lehetetlenné teszi a madridi találkozó konstruktív befejezését“ írja szombati szamában a moszkvai Pravda szemleírója, Jurij Zsukov. Jurij Zsukov ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy épp a Szovjetunió és a többi európai szocialista ország jó szándékának köszönhetően sikerült a kérdések kétharmad részében megállapodást kötni. Ki utasította el a fontos javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió már februárban előterjesztett, s amelyek — ezt még a nyugati sajtó is beismerte — megnyitották volna az utat az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehíváséval kapcsolatos kulcsfontosságú kérdések megoldásához? — teszi fel a kérdést Jurij Zsukov. A szovjet küldöttség kijelentette, hogy kész figyelmesen meghallgatni partnerei javaslatait és a tárgyalások folyamán általánosan elfogadható megfogalmazást találni a bizalomerősítő intézkedések kérdésében. Ennek ellenére a washingtoni külügyminisztérium azt állítja, hogy „a Szovjetunió elutasítja a bizalomerősítő intézkedések ki- terjesztését a Szovjetunió egész európai részére.“ Aki ezt meri állítani, egy csepp lelkiismerete sincs. FRANCIAORSZÁG TÖRVÉNY A DECENTRALIZÁCIÓRÓL OLASZORSZÁG A „VÖRÖS BRIGÁDOK” ÚJABB ÁLDOZATA (ČSTK) — Az olasz rendőrség tegnap reggel megtalálta Robertu Paci holttestét, akit a „Vörös Brigádok“ terrorszervezet a közelmúltban rabolt el. Bátyja, Patricio, a „Vörös Brigádok“ volt tagja ugyanis vallomást tett, és ezzel nagy mértékben segítette a rendőrség munkáját. A terrorszervezet bosszúból rabolta el, és gyilkolta meg testvérét. A terroristák tíz nappal ezelőtt szabadon bocsájtották Renzo Sandruccit, az Alfa Romeo cég egyik vezetőjét és Ciro Cirillő nápolyi politikust, akiket szintén hosszú ideig tartottak fogva. (ČSTK) — A francia nemzetgyűlés vasárnap jóváhagyta a decentralizációról szóló törvénytervezet első részét. Ezáltal megszüntetik a megyék élén álló, a kormány által kinevezett prefektusi tisztséget s ezt a „köztársaság komiszárjai“ váltják fel. Jogkörük korlátozott lesz, elsősorban köz- biztonsági ügyekkel fognak foglalkozni. A fő végrehajtó hatalom a jövőben a választott Nigéria javaslata (ČSTK) — Nigéria javaslata, hogy még e hónapban hívják össze a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) rendkívüli ülésszakát, amely megvitatná a Szaúd-Arábia és a többi OPEC-tagállam között a kőolajtermelés és a kőolajárak terén kirobbant nézeteltéréseket. Szaúd-Arábia jelenlegi, 10 millió barreles napi termelésével a legnagyobb kőolajexportőr. Ugyanakkor a szaúdi olaj barrelenként 32 dollárba kerül, ami a legalacsonyabb ár az OPEC-tagállamok között. A kőolaj iránti kereslet csökkenése, és a növekvő szaúdi kőolajtermelés megnehezíti a többi OPEC-tagállam mintegy 8 dollárral drágább kőolajának exportját. Ez mindenekelőtt Nigériát sújtja, ahol a napi termelés 2,1 millió bar- rerről 800 000-re csökkent. Az OPEC-tagországok többsége úgy véli, hogy a jelenlegi viták elérték azt a szintet, amikor már a szervezet fennállása forog veszélyben. Kommentárunk |y\/ugat-Európában az elmúlt li T hetekben — hónapokban jelentősen erősödött az új atomfegyverek elhelyezése ellen tiltakozó mozgalom. A közvélemény mind határozottabban követeli, hogy halasszák el az új nukleáris fegyverek rendszerbe állítását és hívjanak ösz- sze konferenciát az európai katonai enyhülésről és leszerelésről. A skandináv országokban a figyelem most Ismét az atomfegyvermentes Észak-Európa létrehozásának gondolatára összpontosul. Az észak-európai atomfegyvermentes övezet kialakítását már a hatvanas években javasolta Kekkonen finn államfő. A nemzetközi helyzet jelenlegi alakulása csak aláhúzta e Javaslat jelentőségét. Az Egyesült Államok és a NATO vezető körei — köztudott — Észak- Európát saját katonai céljaikra igyekszenek kihasználni. A nor- végiai Trennegar körzetében az USA és a NATO amerikai nehézfegyverek és különböző katonai felszerelések számára egy hatalmas raktár építését készíti elő. Dániában a meglevő raktárak kibővítésével számolnak, és világos, hogy a Pentagon további nukleáris fegyvereinek elhelyezésére irányuló terveiből nem kívánja kihagyni sem Norvégiát, sem Dániát. Ez azonban tovább bonyolítaná az európai helyzetet, és — természetesen — sértené az észak-európai országok érdekeit. A Szovjetunió az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozására irányuló javaslattal kapcsolatban pozitív álláspontra helyezkedett, és ezt az elmúlt hetekben megerősítette. Ezzel összefüggésben különös szágban az egész lakosság. Svédországban a kommunista párt mellett további szervezetek küzdenek a gondolat megvalósításáért, köztük Olof Palme ellenzéki Szociáldemokrata Pártja. Anker Jörgensen dán miniszterelnök kormánya Gro Brundtland norvég kormányfő AMegyvermentes Eszak-Eurfipát! jelentőségű a Szovjetunió nyilatkozata, hogy fegyveres konfliktus esetén nem vet be nukleáris fegyvereket azon államok ellen, amelyeknek nincsenek Ilyen fegyvereik, és területükön nem tárolnak idegen eredetű atomfegyvereket. Az északi országok számára ez a nyilatkozat annak biztosítéka, hogy ha nem engedik meg területükön a nukleáris fegyverek elhelyezését, nem lesznek kitéve a nukleáris háború veszélyének. Ha a skandináv államok most és a jövőt illetően is elutasítanák az amerikai nukleáris fegyvereket, s ha a térségben atomfegyver- menes övezet alakul ki, ez nem jelenti, hogy veszélyeztetettebbek lesznek, ellenkezőleg: biztonságuk megszilárdul. Az atomfegyvermentes Észak- Európa gondolata egyre nagyobb visszhangra talál a skandináv országokban. Norvégiában támogatják a politikai és társadalmi szervezetek, Finnorkabinetjéhez hasonlóan szintén pozitívan viszonyul a kérdéshez. Az Aftonblade című svéd lap nemrég megállapította, hogy valamennyi skandináv országban élénk vita tárgya az atom- mentes övezet létrehozása, s hogy ez a vita a korábbiaknál jóval szélesebb körű. Ennek oka nem utolsósorban a NATO-tanács 1979-es döntése az új amerikai közepes hatótávolságú rakéták gyártásáról és nyugat-európai rendszerbe állításáról. A nyugatnémet Frankfurter Rundschau a közelmúltban rámutatott, hogy az észak-európai országok lakossága „magával ragadta az ingadozó politikusokat“, és elérte, hogy Finnország mellett a többi skandináv állam kormánya is magáévá tette az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának gondolatát. A gondolat megvalósítása rendkívül kedvezően befolyásolná a nemzetközi helyzetet, hozzájárulna a feszültség enyhüléséhez Európában, továbbá kedvező légkört teremtene az európai katonai enyhülési és leszerelési tárgyalásokhoz. Washington Jelenlegi politikájára jellemző, hogy épp az Egyesült Államok igyekszik megakadályozni az övezet létrehozását. Knut Frydenlund norvég külügyminiszter július közepén, hazatérve az USA-ból kijelentette, hogy Haig amerikai külügyminiszter igen határozottan igyekezett lebeszélni öt a gondolat megvalósításáról. Haig azt állította, hogy az övezet létrehozása bonyolítaná a szovjet—amerikai tárgyalásokat a közepes hatótávolságú rakétákról. Ugyanakkor az Egyesült Államok az, amely ezeket a tárgyalásokat halogatja és különböző akadályokat gördít eléjük. Az Egyesült Államok és az Észak-atlanti Szövetség vezetői bizonyára minden eszközzel igyekeznek majd meggátolni, hogy Dánia és Norvégia — a NATO tagjai — az észak-európai atomfegyvermentes övezet részévé váljon. A fegyverkezés elleni mozgalom azonban épp most rendkívül erős, és megvannak a kedvező feltételei annak, hogy az észak-európai államok ellenálljanak az USA és a NATO nyomásának, és saját valódi érdekeikkel összhangban cselekedjenek. JAN BLANSKÍ kerületi tanácsok kezében lesz. Az új törvény az I. Napóleon által a közigazgatási szervekről kiadott eddigi törvény helyébe lép. Politikai megfigyelők ezeket a változásokat úgy ítélik meg, hogy az első lépéseket Jelentik a választási kampány során a baloldali pártok által ígért reformok megvalósítása felé. Mauroy kormányfő a parlament ülésén kijelentette, hogy az államigazgatásra, a bankok és néhány nagy iparvállalat államosítására és más reformokra vonatkozó új törvények javaslatait a nemzetgyűlés ez év szeptemberi és jövő év márciusi ülésszaka elé terjesztik. Megjegyezzük Egyértelmű válasz Minap a Reuter hírügynökség tudósítására hivatkozva felhívtuk olvasóink figyelmét arra, hogy a pápa és az új lengyel hercegprímás között Rómában folytatott „beszélgetés tartalmáról semmit sem közöltek“ a nyilvánossággal. A tudó sításban szereplő még két rövid megjegyzés alapján, hogy „a hercegprímás közvetlenül római útja előtt találkozott Lech Walesával“, s hogy „a pápa nagy figyelemmel _jkíséri a lengyel eseményeket’, azt a természetesnek látszó feltevést, miszerint ilyen két egyházi személyiség beszélgetése tartalmát elsősorban egyházi kérdések képezhették, úgy jellemeztük, mint nem olyan egyszerű dolgot. Józef Glemp hercegprímás még Rómában tartózkodik, ahol sajtóértekezletet tartott. Ezen a sajtóértekezleten, amelyről szintén tudósít a Reuter hírügynökség, nem felejtette el hangsúlyozni, hogy jelenlegi „munkakörében még új“, s hogy „a politika nem az ő specialitása“, ám lényegében mégsem foglalkozott semmi mással, mint olyan politikai kérdésekkel, amelyek nagyon is közelről érintik Lengyelországot. S bár azt is kijelentette: „Nem tudom, valójában mi ts a szocializmus“, a szocialista Lengyelország jelenie gi erőfeszítéséről, amelynek célja a szocialista társadal mi élet normáinak felújító sa, nagyon is részletekbe menő saját elképzeléseket hangoztatott. A sajtóértekezlet fényt derített arra is, miről folyt a két magas egyházi tisztséget betöltő személyiség beszélgetése. A Reuter szerint a hercegprímás tömör válasza erre a kérdésre az volt, hogy a pápánál tett látogatásakor „minden szemszögből megvitatták a lengyelországi válságos helyzetet". A válasz egyértelmű! (yn)
