Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1981-08-27 / 202. szám, csütörtök
'tusli 1981 VIIL 27. 5 Megoldáskereses - összefogással Boiena Gatialová, a Rimajá- nosi (Rimavská Janovce) Efsz kertészetének fiatal mérnök- nője röviddel érkezésem előtt szerzett tudomást arról, hogy ismét halpusztulás volt a környéken, a Rima folyóban. Nem lepte meg különösebben az esemény, *mert az ilyen, sajnos, nem ritkaság errefelé. Pedig a kora hajnali óráktól üzemelő szivattyú ebből a vízből öntözi a szomjazó növényeket. >— Provizonkus öntözési módszer ez csupán — magyarázza a berendezésre mutatva — belátható időn belül nem is számíthatunk a vezetékrendszer teljes kiépítésére. Pedig égető szükségünk lenne rá a kertészetben. A kerületben talán legtöbb paradicsomot termesztjük, s bár ez a növény nem túlságosan vízigényes, az ideihez hasonló szárazság idején azért csak szükség van az öntözésre. Arról nem is szólva, hogy négy hektáron hajtatott zöldségtermesztéssel is foglalkozunk, s öt öt hektáron termesztünk zöldbabot, borsót, paprikát, karalábét. Az idén különösen ez utóbbi termés örven* deztetett meg bennünket, s hogy-hogy nem, ezúttal -még az értékesítéssel sem volt baj — mondja vendéglátónk némi iróniával a hangjában, amiről arra következtettünk, hogy a felvásárlás nem mindig zavartalan. — Sajnos, így van. Már a koratavaszi primőráruk értékesítésekor tapasztaltuk, hogy a lelvásárlók kény ük-kedvük szerint szabják meg az árakat. A korai salátát mi előzetes megegyezés alapján 3 korona ötven filléres áron terveztük, mire azonban az értékesítésre került sor, csak egy koronát fizetett « felvásárlóüzem darabjáért Azzal érveltek, hogy Nvugat-Szlovákiában bőséges a termés, ha nem tetszik, onnan szerzik be a szükséges mennyiséget. Most hasonló helyzet adódott elő a paprika értékelésénél. Joggal merül fel tehát a kérdés: ilyen árpolitika mellett ki és mi védi meg e termelői érdekeket? Ml LENNE NÉLKÜLÜK? Abban persze, hogy a Rima partján a hosszú forro nyár ellenére még augusztus elején Is sárga volt a paradicsom, s nem piros, kicsit a gazdaság dolgozói is ludasak, hiszen megkésve ültették ki a palántákat, s a kapálással sem volt minden a rendjén. ■— Az az igazság, hogy saját dolgozóinkkal már nem győztük a növényápolást, s csupán arra törekedtünk, hogy megfelelő vegyszerezéssel elejét vegyük a penészes megbetegedésnek, megóvjuk a termést v— ismeri el őszintén az ágazat vezetője mulasztásukat. Az 55 hektáros paradicsomtáblát ugyan már közvetlenül a palántázás után felparcelláztuk, s kiosztottuk művelésre tagjaink között, de ammt jöttek az egyéb halasztást nem tűrő teendők, a takarmánybetakarítás és az aratás, egyre többen kértek és kaptak felmentést a kapálási kötelezettség alól, a gyom pedig elhatalmasodott a meg nem művelt területeken. Még szerencse, hogy a nyári vakáció kezdete óta kéthetes turnusokban egymást váltották itt a középiskolás fiatalok, s mentik a menthetőt. Nem is tudom mi lenne nélkülük a kertészetben... NEM ÉPPEN PARADICSOMI Állapotok A Rima mentén elterülő hatalmas paradicsomültetvény nem éppen paradicsomi állapotokra emlékeztet. A szárazságtól kőkeményre cserepeseden talajon helyenként derekig érő gyom között vesződnek a ’fiatalok. — Nem éppen ilyen munkára számítottunk előzetesen — mondja Emilia Blahutová, a losonci gimnázium harminchárom fős csoportjának egyik vezetője —■, hiszen korábban a zöldbab begyűjtéséről volt szó. De ha már itt vagyunk, nem válogatunk a munkában, azt végezzük el, ami a szövetkezet számára a legfontosabb. Reméljük azonban, hogy a hálra- levő napokban lesz még módunk paprika és egyéb zöldségfélék betakarítására is — egészíti ki kolléganőjét Agneša Gallaijová. Losoncról egyébkent egy másik tanulóintézetből, az Apátfalvi Textilipari Szakközépiskolából is dolgoznak itt fiatalok, 15 lány és 21 fiú. Tétlenségre ők sem panaszkodtak, amint éppen jóízűen fogyasztották tízóraijukat: de hát, végtére is segíteni jöttek, s három hetet az előttük itt járó diákcsoport is kibírt... Angela Osa~ danová és Danica Slavikooá, a két vezető elmondta, hogy azért nem csupán munkából áll az építőtábor. Esténként közösen szórakoznak a helyi SZlSZ-szer- vezet tagjaival, hétvégeken pedig kihasználva a kedvező időjárást, fürödni, kirándulni járnak. JÓL SZERVEZETT MUNKÁVAL Persze tavaly óta változásokra Is sor került. Jánosiban egyebek között a gazdaság elnökének személye is változott. Nem is teljesen váratlanul, véletlenszerűen következett be, mert az utóbbi esztendőkben -rendre mérleghiánnyal zárta 1970 hektáron gazdálkodó szövetkezet. S vajon mi várható az idén, kérdeztem Ľubomír Slocík mérnöktől, a gazdaság fiatal vezetőjétől. — Látványos változásokra rövid Időn belül nem számíthatunk. Először is jelentős kieséseink voltak a kenyérgabonából, s a növénytermesztés egyéb ágazatai sem kecsegtetnek iúi■SJ A nagy nyári vakáció — amely hamarosan véget ér —, egy ré~ szét sok. ezer diák töltötte építőtáborban, hasznos társadalmi munkával. A Liptovský Mikuláš-i járásban megközelítőleg 700 főiskolás és közel 1800 középiskolás diák dolgozott, illetve dolgo- zik, főleg az építőiparban. Olyan fontos beruházásokon segítenek, mint például a ružomberoki cellulóz> és papírgyár, az ugyancsak Ruíomberokban épülő szennyvízderítő, valamint a fekete vági csúcserőmű stb. A felvételen Zuzana Maruňová (balról] és Jaroslava Vilímová, a Szlovák Műszaki Főiskola hallgatói a fekete vági csúcserőmű építésén. (.Felvétel; CSTK — VL GabCoJ termeléssel. Véleményem szerint a gazdálkodásunk szempontjából döntő ágazat, a kertészet sem tud megbirkózni a tervezett feladatokkal — noha a tavalyi termést felülmúló eredményekre * számíthatunk szinte minden terményből. Egyszóval kis időre, türelemre, s persze jól szervezett munkára lesz szükség ahhoz, hogy rendbe tegyük a szénánkat. Figyelmünket most elsősorban a kertészet gondjainak megoldására irányítjuk. Az elmúlt években a szövetkezet vásárolt ugyan egy nagy teljesítményű, hatmillió koronát is meghaladó paradicsombetakarító és -feldolgozó gépsort, amihez még építési beruházás is járult több mint egymillió korona értékben. Tavaly a próbaüzemeltetésnél azonban kiderült, hogy ez szinte használhatatlan. Az idén a paradicsomot ugyan már valamivel egyenletesebb talajon termesztjük, ettől függetlenül nem sok jót várunk az újabb próbálkozástól. Ugyancsak nem kifizetődő vállalkozás számunkra a fóliás kertészet, legalábbis ilyen nagy területen nem az, hiszen a jelenlegi munkaerőhelyzetben képtelenek vagyunk tisztességgel megművelni a négyhektáros területet. Meg aztán az itteni klíma sem kedvez a korai zöldségtermesztésnek. Az idén tavasszal például két alkalommal is elsöpörte, széjjeltépte fóliasátrainkat a vihar. A biztosító ugyan az anyagi kárt megtérítette, de a termeléskiesést ki fizeti meg? BIZTATÓ JELEK IS VANNAK Persze, gondjaink mellett azért eredményeink is vannak. Örvendetesen fejlődik állattenyésztésünk, s azt is biztatónak találom, hogy szorgos-dolgos emberek lakják egyesített szövetkezetünk falvait. Ennek tanújelét adták az idei aratáskor js, mellyel elsőként végeztünk a járásban. Feltétlenül hasznosnak ítélem meg a gabonabeta- karítás idején kialakult kooperációt magyarországi barátainkkal. Úgyy vélem, az együttműködésben rejlő lehetőségeket hazai vonatkozásban is jobban ki kellene használnunk, főként a takarmány betakarításában. Konkrét terveink vannak a kapcsolatteremtésre egy Tátra alji gazdasággal, ahol a vegetáció csak később kezdődik, így a gépeket jobban ki lehet használni. A fiatal elnök szavaiból ítélve úgy tűnik, ötletekből, hasznos elképzelésekből egyéb munka- területeken sincs hiány, s a vezetőtársak többségéből sem hiányzik az ambíció, a bizonyítási vágy. — Biztos vagyok benne — modnja búcsúzásul —, hogy a felsőbb irányító szervek — tisztábban látva immár helyzetünket — segíteni fognak törekvéseink .megvalósításában. Mindenképpen ki kell jutnunk a jelenlegi kedvezőtlen helyzetből. S meggyőződésem, minél szilárdabb, minél határozottabb ebbéli szándékunk, annál hamarább sikerülni fog. HACSf ATTILA A Liptovský Hrádoki Dr evő indu stria üzem dolgozói sikeresen teljesítik a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére vállalt kötele- zettségüket. Az év első hét hónapjában a nyereség tervét 2,5 millió koronával, az árutermelés tervét 1,5 százalékkal túlte' jesítették. A képen: Milota Kováčová jjobboldalt) és Marta Srá- miková a kádariparnak szükséges deszkákat rendezi. (Vladimír Gabčo felvétele — ČSTKJ MINDENKI SZEME LÁTTÁM Fényképkíólíítós o 6. ötéves tervidöszok építömüvészetéröt Az országjáró ember meglehetősen ismerős köimyezetben mozog a tárlat panelfalai között. Bármerre néz, mindenütt városaink dominánsaival, jellegzetes, épületsoralval találkozik tekinteté. És köozben gyülekeznek benne a véleményt formáló gondolatsorok. Szlovákia építőművészeiének jelenlegi színvonalát hivatott bemutatni az a kiállítás, amelyet a bratislavai Laco Novomesky kiállltőteremben láthat a nagy-* közönség. Címe — A 6. ötéves tervidőszak építőművészeié ugyan időbeni határok közé helyezi, de a fényképek ttizQtes végignézése során könnyen rájövünk: az átfogó képből hiányozna, ha nem lépné túl öt ev építőművészeti elképzeléseinek és azok gyakorlati megvalósításának halárait. Az eszköz — esetünkben a fénykép *— szerencsés kiválasztása pedig még jobban kidomborítja az építőművész munkáját, lehetőséget kínál az esztétikai szempontok figyelembevételére. És erre már a ma emberének feltétlenül1 szüksége van, hogy saját értékrendszere alapján véleményt formálhasson a szeme láttára történő jelenségekről. Ezekből pedig akad bőven. Közéjük tartozik a különböző építkezések rendszerint időben jól elhúzódó folyamata és végső soron «z elkészült épület külső látványa vagy belső elrendezése. A kiállítás súlyát éppen az ember, szolgálatában álló kész létesítmények képei adják, mintegy felvonultatva építő művészeink öltetgazdag munkálnak egész sorát. Elismerően és tetszését kifejezve áll meg az ember minden olyan építmény közelében, mint a Banská Bystrica-i Művelődési Otthon, a Piešťany! Művészetek Háza vagy a trnavai új áruház. Az atipikus, csak egyedi megoldásként felépített létesítmények sorát tovább folytathatnánk, még akSegEtség a mezőgazdaságnak A kelet-szlovákiai mezőgazdasági üzemeknek az aratás során nagy segítséget nyújtottak és nyújtanak a Nemzetbiztonsági Testület tagjai, akik teljes mértékben bekapcsolódnak az idei termés betakarításába. Jelén voltak és vannak a gabona kaszálásánál csakúgy, mint a szállításánál, s nem vonják ki magukat a többi termény betakarítása alól sem. Szabad idejüket feláldozva segítenek a mezőgazdaságnak, s ezt a segítségnyújtást a pártszervek és a Nemzetbiztonsági Testület illetékes szervei iö nagyra értékelik. A Nemzetbiztonsági Testület kelet-szlovákiai szervezeteinek tagjai — mindennapi • öteles- ségtel'jesítésükön túl önzetlenül segítettek az idei aratásban ós a bekapcsolódnak a többi mezőgazdasági munkába is. Csatlakoztak az SZLKP Keletszlovákiai Kerületi Bizottságának felhívásához, amely a gvors termésbetakarításra hívta fel a különböző vállalatok, intézmények és szervezetek dolgozóit. Az időjárás ezúttal is megnehezítette a kelet-szlovákiai kerületben az aratást, s jól jött a mezőgazdasági üzemeknek minden segítő kéz. A Nemzetbiztonsági Testület tagjai közül olyanok is akadtak, akik évi szabadságuk rovására kapcsolódtak be ebbe a fontos társadalmi munkába. Nagyon jó eredményeket értek el a Nemzetbiztonsági Testület kassai (Košice) Városi rendőrpa- rancsnokságának dolgozói, akik több tucat órát ingyenesen dolgoztak le a mezőgazdaságban. A kerület Nemzetbiztonsági Tes- tülete járási rendőrparancsnokságainak dolgozói ugyancsak jó eredményeket értek el ezen a téren, s főleg a SZISZ-szerve- zet tagjai járnak elől példával. STEFAN LISÄK kor is, ha mércénk akár az eu^ rópai színvonal lenne. Népgazdaságunk 'arányos és egyenletes fejlődése követek mény az építőművészettel szemben Is. Nehéz e szakterületet elkülöníteni építőiparunk egészétől, vagy kiragadni a tefr vezőket a beruházók és kívitg.- lezők szinte összenőtt kapcsq? Jatából. |Az pedig köztudott hogv éppen a szóban forgq ágazaturkra jellemző >—• kiin7 dúlva a félévi és az előző idősszakok statisztikai jelentései? bői -—■* ax aránytallanság, pon: tosabban népgazdaságunk egyenletes fejlődéséi megkíván nő alakulása. Sokan — minden összefüggés keresése nélkül — elmarasztalóan beszélnek az „építőkről“, s az idézőjelbe tett sző alatt értelmeznek minden kit, akinek csak valamilyen köze van környezetünk mai és a jövő nemzedékeknek szölgálq formálásához. Ez a felfogás téves útra vezethet, mivel nélkülözi a részfeladatokból eredő felelősség arányait. Mindezek ismerete nélkül ugyanig nehezen határolható körül egy- egy építkezés vállalkozóinak szerepe. Különleges helyet foglalnak el a beruházók és kivitelezők között az építőművészek, akik kiindulva a hosszú távú igényekből, előrelátóan próbálják laikus számára alig érthető rajzokba foglalni a kigondolt épü leteket. És ez nem lehet puszta, feltételekhez kevésbé kötődő eszmefuttatások eredménye, mert olyan lényeges, határt szabó momentum figyelembevételét követeli meg, mint az élet szervezésének néhány évtizeddel a jövőbe való vetítése, Mert az építőművész gondolat- világa időben valahol ott jár, a mából próbálja elképzelni a jövőt és ennek alapján tudatosan formálni környezetünket. Munkájának következményei csak idővel' jelentkeznek. \ Előfordulhat, hogy a ma mércéjén túljutva már a közeljövő életformája elfogadhatatlannak véli alkotását és szűklátőkörflség- gel vádolja meg. Ennek a veszélye fennáll — főleg napjainkban, amikor a dinamikus fejlődés bonyolult összefüggéseiből gyors egymásutánban jutnak felszínre a múltban még szót sem érdemlő problémakörök. Városaink, falvaink, egyáltalán hazánk képének formálása, környezetünk alakítása nem könnyű feladat. Folyamatos megvalósításának iránytűje nem lehet más: csak a társadalmi érdek figyelembevetele, s annak elsődlegességétől vezérelve a kollektív és egyéni elképzelések összhangba hozá sa. A fényképkiállílás kapcsán végtelennek tűnő gondolatsorok ébrednek az emberben. Mindegyik visszatérő ténye azonban egy valami: építkezéseink tervező-beruh I zó-kivitelező láncából kilépve, a legelsők közszemlére adták munkájuk eredményeit. Aki a másik kettőre is kíváncsi, az építkezéseink „kiállításán“ nézhet kö-( rül országszerte. J. MÉSZÁROS KAROLY