Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-25 / 200. szám, kedd

ÚJ szó 19R1 VIII. 25. 3 ALEXANDRIA EGYIPTOMI-IZRAELI CSÚCSTALÁLKOZÓ Javaslatok mindkét részről a palesztinok mellőzésére (ČSTK) — Alexandriában ma kerül sor Anvar Szadat egyip­tomi elnök és Menabem Begin izraeli kormányfő 11. találkozó­jára. Kétnapos megbeszéléseik fő célja egy teljesen szeparatls* ta jellegű megállapodáson kívül mindenekelőtt az űn. palesztin autonómiáról folytatott tárgya­lások felújítása, amelyeket már egy éve mély válság jellemzi. Mint a két ország illetékes képviselőinek kijelentéseiből ki­tűnik, Egyiptom és Izrael szá­mára is az okozza a legnagyobb gondot, hogyan vegyék rá a pa­lesztinokat az említett tárgyalá­sokon való részvételre. Mivel a Palesztinai Feiszabadítási Szer­vezet továbbra sem hajlandó alávetni magát az amerikai— izraeli—egyiptomi forgatókönyv utasításainak, amely szerint nagyon egyszerűen „oldanák meg“ a palesztin kérdést, Sza­dat legutóbbi washingtoni láto­gatása során megpróbálta meg­kérdőjelezni a PFSZ-nek mint a palesztinok egyetlen törvényes képviselőjének szerepét. Ezért várhatóan Beginnek előterjeszti újabb javaslatát, melynek értel­mében közelebbről meg nem határozott palesztinok és az USA között kezdődne párbeszéd, ami az egyiptomi elnök véleménye szerint a palesztinoknak a tárgya­lásokon való részvételét készí­tené elő. A „kezdeményezésben* Izrael sem akar lemaradni, megfelelő hírveréssel közölte, hogy eny­hített a gázai és ciszjordániai katonai rezsimen, a két meg­szállt terület kormányaiba né­hány polgári személyt is beik­tattak, állítólag abból a célból, hogy a palesztinok „jobban érezzék magukat“. Az egyiptomi vezetők — nem lévén más lehe­tőségük — kellőképpen értékel­ték ezt az izraeli gesztust. Ariel Sharon izraeli hadügyminiszter szavai szerint a intézkedések célja, hogy a palesztin arabo­kat rávegyék az ún. autonómia­tárgyalásokon való részvételre és tudatosítsák, hogy kénytele­nek lesznek továbbra is „egy fedél alatt“ élni az izraeliekkel. Ez a kijelentés, amely közvetle­nül a Szadat—Begin — talál­kozó előtt hangzott el, Jelzi, mi­lyen eredmények is várhatók az egyiptomi—izraeli csúcstalál­kozótól. ULSTER ISMÉT HATAN FOLYTATNAK ÉHSÉGSZTRÁJKOT (ČSTK) — A Long Kesh észak-írországi internálótábor­ban nem változik a tragikus helyzet. Tíz fogoly már életével fizetett, a tiltakozó éhségsztráj­kot jelenleg hat fogoly folytat­ja. Az éhségsztrájkhoz tegnap csatlakozott Bemard Fox. Carron Owen, akit az éhség- sztrájk első áldozata, Robert Sands helyére beválasztottak a brit parlament alsóházába, már több ízben hangsúlyozta, hogy azokat a szavazatokat, ame­lyekkel képviselővé választot­ták, a Long Kesh-i éhségsztráj- kolók támogatásának köszönhe­ti. Kijelentette, a londoni West­minsterben nem ül be a parla­menti padsorba, mivel ez sem­milyen célt nem szolgálna, ha­nem otthon és külföldön is tá­jékoztatni fog az északír fog­lyok súlyos helyzetéről. A brit kormány szégyentele­nül kijelenti, hogy a tiltakozó éhségsztrájk résztvevőire, ha folytatják tiltakozásukat, nem vár más, csak a halál. Sőt, pro­pagandakampányt folytat elle­nük. A jobboldali sajtó máris kihasználja Owen Carron dön­tését, hogy nem teszi le a kép­viselői esküt. A Daily Express tegnapi számában azt állította, hogy az eskü megtagadása miatt meg kell őt fosztani kép­viselői mandátumától, s adják át helyét egy olyan személynek, aki hajlandó letenni az esküt. Ügy látszik, a propagandakam­pányban a brit kormány telje­sen figyelmen kívül hagyja azt a 30 ezer szavazatot, amely be­juttatta Carront a parlamentbe. GUATEMALÁBAN TOMBOL A TERROR (ČSTK) — A Romeo Lncas tábornok katonai rezsimje ál­tal folytatott terror következté­ben vasárnap Guatemalában to­vábbi 11 személy vesztette éle­tét. Az egyik áldozat egy 31 éves tanító, akit a tanítás aľatt vonszoltak ki az osztályból, majd lelőtték. A rendőrség tájékoztatása szerint az elmúlt napokban Guatemala területén több fegy­veres összecsapásra került sor a felkelők és a hadsereg kö­zött. A Fegyveres Nép Szerve­zetének (ORPA) alakulatai San­ta Lucia Utatlanban támadást intéztek a városháza ellen. San­ta Rosa tartományból is össze­csapásokról érkeztek jelentések El Qoiché tartományban a kor­mánycsapatok egyik alakulata a partizánok által felállított csapdába esett, és három kato­na életét vesztette. CHILEI HAZAFIAK SAJTÓÉRTEKEZLETE (ČSTK) — Carlos Briones és Orlando Canturias, Salvador Al- lende elnök kormányának mi­niszterei és Alberto ferez, a Keresztény Baloldal Párt volt képviselője Mexikóvárosban megtartott sajtókonferenciáju­kon kijelentették: Chiléből való kiutasításuk egyetlen oka, hogy harcoltak az ellen a rezsim el­len, mely magához ragadta az országban a hatalmat. Kifejez­ték elhatározásukat, hogy foly­tatják ezt a harcot. A chilei ha­zafiak megerősítették, hogy az országban továbbra is az ön­kény uralkodik, és az emberi jo­gok állandó megsértése. A világ haladó közvéleménye továbbra is fel­háborodással (téli el Ronald Reagan ameri­kai elnök dfin- tését ax fi) bar­bár fegyver, a neutronbomba gyártásának megkezdéséről. Felvételünk az NSZK-beli Stutt­gartban készült, ahol a tiltakozó akciók résztve­vői az amerikai konzulátus be-> járati ajtajára próbálták felra­gasztani Rea­gannak címzett leveliiket, a- melyben elítélik ext a döntést. (Telefoto — ČSTK) II' PORTUGÁLIA Balsemaót ma bízzák meg a kormány megalakításával KADHAFI DAMASZKUSZBAN AZ AESZ NYILATKOZATBAN ÍTÉLI EL AZ USA-T A Panama-csatorna-szerző- dés, melyet Panama és az USA képviselői 1977 szep­temberében írtak alá és 1979. október 1-én lépett érvénybe, megteremtette az alapfeltétele­ket ahhoz, hogy a csatornaöve­zettel Ismét Panama rendelkez­zék. A szerződés végleges szö­vege bizonyos mértékig komp­romisszumnak tekinthető a pa­namai és a washingtoni állás­pont között, és nem tükrözte teljes mértékben a panamai fél véleményét és követeléseit, az adott helyzetben azonban az op­timumot jelentette, melyben a két fél megállapodhatott. Ezért a szerződést annak idején — habár fenntartásokkal — üdvö­zölte a marxista Panamai Nép­párt Is. A szerződés megkötésé­vel azonban távolról sem hárul­tak el a Panama és az USA kap­csolataiban fennálló problémák. Hamarosan bebizonyosodott, hogy Washington az aláírt do­kumentumot önkényesen magya­rázza, és továbbra Is Panamá­ra kívánja kényszeríteni akara­tát. Ily módon a panamai—ame­rikai szerződés aláírásával a pa­namai haladó erők harca a tel­jes szuverenitás eléréséért ko­rántsem fejeződött be. A latln- amerlkai ország kormányának jelenleg is nem kis erőfeszítés­sel kell szembeszállnla a szer­ződés mellőzésére és megszegé­sére irányuló amerikai törekvé­sekkel. A csatornaövezettel kapcsola­tos kérdéseket az 1977-ben alá­írt említett dokumentum két szerződésben rögzítette: az első leszögezte az övezet semleges­ségét, míg a második meghatá­rozta a csatornaövezet üzemel­(ČSTK) — A Moamer Kadha­fi államfő vezette líbiai kül­döttség vasárnap befejezte négynapos hivatalos etiópiai látogatását. A tárgyalásokról kö­zös közleményt adtak ki, amely­ben egyértelműen elítélik az amerikai vadászgépek múlt he­ti barbár támadását, mely során két líbiai repülőgépet lelőttek Moamer Kadhafi és Mengisztu Hailé Mariam, Etiópia ideigle­nes kormányzó tanácsának el­nöke a támadást a nemzetközi terrorizmus megnyilvánulásá­nak mtnősítette. Kadhafi vasárnap továbbuta­zott az Egyesült Arab Emírsé­gekbe. Kétnapos hivatalos láto­gatása alatt Zaid bin Szultán Nahajan elnökkel bilaterális és nemzetközi kérdésekről tár­Kommentárunk tetésével és védelmével kapcso­latos alapelveket, valamint a 2000. esztendőt tűzte ki végső határidőként, amíg az övezetnek teljes panamai fennhatóság alá kell kerülnie. A szerződések ab­ból Indulnak ki, hogy az öve­zet a panamai nép tulajdona, és az országnak szuverén loga van arra, hogy a térséggel ren­delkezzen. A dokumentumok gyalt, valamint az arab világ helyzetéről. A líbiai államfő Abu Dhabiból tegnap Damaszkuszba repült, ahol Hafez Asszad államfővel folytat megbeszéléseket. • • • Az Afrikai Egységszervezet elítélte az Egyesült Államokat a Sidra-öbölben történt múlt heti incidens miatt. Megvádolta a Reagan-kormányt, hogy „ágyúnaszád-politikát“ folytat. A szervezet nyilatkozata hang­súlyozza: szeretnénk figyelmez­tetni az amerikai kormányt, hogy ez a politika már a múl­té. A dokumentum a háborús kampány leállítására szólítja fel az Egyesült Államokat, mi­vel az károsíthatja az ameri­kai-afrikai kapcsolatokat. (ČSTK) — Eanes portugál ál­lamfő elnökletével Lisszabonban ülést tartott a forradalmi ta­nács. Az államfő tanácsadó szerve elfogadta az elnök arra vonatkozó javaslatát, hogy az új kormány megalapításával Is­mét a szociáldemokrata párt elnökét, Francisco Pinto Balse- maót bízzák meg. A szociáldemokrata politikus augusztus 10-én mondott le a kormányfői funkcióról azt kö­vetően, hogy kiéleződtek a De­mokratikus Szövetség elneve­zésű koalíció pártjai között az ellentétek. Lisszaboni politikai megfigye­lők szerint Balsemaónak azóta látszólag sikerült a kormány- koalíció sorait rendezni. Saját pártjának vezetésétől ígéretet kapott a teljes támogatásra, sőt a másik koalíciós párt, a Szo­ciális és Demokratikus Centrum (CDS) elnöke, Freitas do Ama­ral elfogadta Balsemao ajánla­tát, hogy vegyen részt az új kormányban. Do Amaral Január­ban már egy hasonló Javaslatot visszautasított. Vélemények sze­rint ő lényegesen Jobboldalibb beállítottságú politikus, mint a szociáldemokraták mérsékelt szárnya, melyhez a miniszterel­nök is tartozik. A portugál alkotmány értel­mében Eanes elnök tegnap kon­zultációkat kezdett a parlament­ben képviselt pártok vezetőivel. Várhatóan ma bízza meg Balse- maót a új kormány megalakítá­sával. Ha a Demokratikus Szö­vetség kormánykoalíción belül nem sikerül az egységet meg­őrizni, az elnök feloszlathatja a parlamentet, és új választáso­kat írhat ki. CHEYSSON ELUTAZOTT INDlABÖL FRANCIAORSZÁGI MEGHÍVÁST KAPOTT I. GANDHI (ČSTK) — Claude Cheysson francia külügyminiszter indiai kollégájával Naraszimha Raóval Delhiben folytatott megbeszélé­sein a kétoldalú kapcsolatok és nemzetközi kérdések széles kö­rét érintette. India és Fran­ciaország az ún. afgán kérdés és a folytatódó Iráni—iraki konfliktus politikai megoldásá­ra szólított fel. Úgyszintén a közel-keleti válság politikai alá vonása. Közös megállapodás értelmében panamai—amerikai bizottságot hoztak létre a csa­tornaövezet Igazgatására, amely 2000-ig működik majd, amikor is az övezet teljesen panamai fennhatóság alá kerül. Panama addig fokozatosan közigazgatása alá vonja a kikötőket, a vasút- és úthálózatot, a középületeket, kórházakat és iskolákat. Az USA és a Panama-csatorna azonban azt is előirányozzák, hogy 2000-ig az övezetben ma­radnak az amerikai katonák, majd távozásukat követően az amerikai érdekeket a csatorna semlegességét rögzítő szerződés fogja biztosítani, amely lehető­vé teszi az amerikai hajóknak a csatorna használatát 1999 után Is. Az USA viszont kötelez­te magát arra, hogy 14-ről 3-ra csökkenti az övezetben levő ha­ditámaszpontjainak számát. Az amerikai Jobboldal kezdet­től fogva azon mesterkedett, hogy olyan függelékekkel egészít­sék ki a szerződést, amely meg­változtatta volna az eredeti tar­talmát. A washingtoni szenátus a semlegességet leszögező szer­ződéshez 9 ún. függeléket és kiegészítést csatolt. 1979. szeptember 1-től tehát panamai zászló leng a csatorna- övezet felett, melyet 1903 óta az USA sajátított ki magának. A panamai nép nagy győzelmet ünnepelt, mert ettől a naptól kezdve megkezdődött az övezet és az ott működő létesítmények fokozatos kanadai ellenőrzés Csakhamar megmutatkozott azonban, hogy az USA-ban mi­lyen nagy befolyásuk van azok­nak az erőknek, amelyek a ra­tifikált szerződések meghiúsí­tására törekszenek. Az Egye­sült Államok hibájából minded­dig egyetlen ülést sem tartott az említett közös bizottság, és az USA mind ez Ideig nem Is nevezte ki képviselőjét a bizott­ságba. Tavaly a panamai kül­ügyminisztérium felkérte a wa-* shlngtoni kormányt, hatálytala­nítsa azt a törvényt, melynek értelmében az Egyesült Államok amerikai felségvizeknek minő­sítette a csatornaövezetet, mivel a Panama-szerződés szerint az övezetet panama* önigazgatás alá kell helyezni. Washington azonban nem tett eleget a lo­gos követelésnek. Tavaly má­jusban maga Arisztidesz Rovo panamai elnök is bírálta az amerikai magatartást, hangsú­lyozva, hogy a szerződés érvénybe lépése óta az USA akadályozza a panamai kor­mányt a csatorna igazgatásá­ban és beavatkozik a panamai szakszervezetek tevékenységébe. A panamai vezetők többször rámutattak arra, hogy az Egye­sült Államok továbbra is az öve­zetben működő haditámaszpont­jait a latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalmak elnyo­mására fenntartott intervenciós hadtestek kiképző területeként használja ki. Az itt levő kato­nai támaszpontokról szálltak fel az amerikai zsoldosokat szállító katonai repülőgépek a salvadori partizánmozgalom el­nyomása céljából. forge Illueca panamai külügyminiszter má­jusban kijelentette, hogy az USA a csatornaövezet közigazgatási szerveiben továbbra is vezető pozíciókat tölt be, és figyelmen kívül hagyja azt a kötelezettsé­gét, hogy az Irányítást fokoza­tosan a panamaiak veszik át. A panamai elnök kinyilvánította, hogy országa nemzetközi szer­vezetok közvetítésével kész tá­jékoztatni a világ közvélemé­nyét arról, hogy az USA rend­szeresen megszegi a csatorna­szerződést. A panamai népnek tehát foly­tatnia kell a harcot elidegenít­hetetlen Jogáért, melyet rögzít a csatornaszerződés Is, mivel a Fehér Ház vezető körei mind­untalan kétségbe vonják ezt a Jogot. Az amerikai—panamai kapcsolatok alakulása szemlé­letes példája annak, hogy wa­shingtoni kormánykörökben nem tartják tiszteletben más orszá­gok legalapvetőbb érdekeit és fogait, mivel azok gátolják őket nagyhatalmi érdekeik és nyere- séghajhászó céljaik megvalósí­tásában. JAN BLANSKf megoldása mellett foglaltak ál-* lást. A francia vendég tegnap ta­lálkozott Indira Gandhi kor­mányfővel, akinek átnyújtotta Mitterrand elnök hivatalos franciaországi látogatásra szó­ló meghívását. A francia küf- ügyminiszter tegnap befejezte kétnapos látogatását. Ugyancsak vasárnap érkezett az indiai fővárosba kétnapos lá­t ogatásra Jeane Kirkpatrick, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselője. Az indiai vezetők­kel bilaterális és regionális kérdésekről folytatott tárgyalá­sokat, és érintették az ún. aN gán kérdést Is. Jeane Kirkpatrick ázsiai kör­úton tartózkodik, Indiába Thai­földről' érkezett, majd Pakisz­tánba utazik. Az idei TUC-konferencia dokumentumai (ČSTK) — Londonban közzé­tették a brit szakszervezeti kongresszus, a TUC Blackpool- ban szeptember 7—11 között megtartandó 113. évzáró konfe­renciájának dokumentumait. A tanácskozás dokumentumai ha­tározott harcra szólítják fel a brit közvéleményt a konzerva­tív Thatcher-kormány fegyver­kezési és gazdaságpolitikája el-< len. A brit szakszervezeteknek a békével és a leszereléssel kap­csolatos álláspontlát foglalja magába az a határozattervezet, melyet a legnagyobb szakszer­vezet — a közlekedési és szak- képzettséggel nem rendelkező munkásokat tömöríti TGWU ter­jesztett elő. Ennek legfőbb kö­vetelései: el a közepes hatótá­volságú rakétákkal és a Trident rakétákkal Nagy-Brltannlából és ne telepítsenek neutronfegy­vereket Európábal A dokumentumtervezet töb­bek között leszögezi, hogy a konzervatív kormány felelős a rekordnagyságű munkanélküli­ségért, a termelés visszaesésé­ért, a vállalatok tönkremenésó- ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom