Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1981-08-24 / 199. szám, hétfő
A futballvilág és mi... A csehszlovák labdarúgás és sportdiplomácia nagy érdemeire való tekintettel az UEFA beleegyzését adta, hogy Euró- pa-válogatottja Prágába látogasson és megmérkőzzön hazánk együttesével abból az alkalomból, hogy nálunk a szervezett labdarúgás 80. évfordulóját ünnepeljük. A futball nálunk is a legnépszerűbb sport, s a szurkolók egy emberként azt kivánják, az az elvárás, hogy együttesünk mindig a legjobbak között lehessen Európában csakúgy, mint világszerte. Labdarúgásunk jóhírét nemcsak maguk a játékosok, hanem játékvezetőink, továbbá külföldön is nagyon elismert edzőink öregbítették és teszik ezt mindmáig. A kedden este a strahovi stadionban sorra került Csehszlovákia—Európa mérkőzés előtti órák a labdarúgás világszintű együttműködésének jegyében zajlottak, hiszen szakvezetőinknek, edzőinknek, szakújságíróinknak alkalmuk volt találkozni a FIFA elnökével, Havelange-val, az UEFA elnökével, Franchíval, továbbá olyan edzőegyéniségekkel, mint amilyen minden kétséget kizáróan Derwall, a nyugatnémet válogatott, Milja- nics, a jugoszláv, Beszkov, a szovjet együttes felelős irányítója. Tömének, a Csehszlovák Labdarúgó Szövetség elnöke, Dr. Vengloš főedző, Havránek társedző, Navara, a módszertani bizottság elnöke a futball terén a nemzetközi fenntartás nélküli együttműködés gyakorlati példájával Igazolta, menynyire fontos a közös nyelv megtalálása, az együttműködés, mert azt akarjuk, hogy a. futball, amely milliók Szórakozása a fiatalság erőpróbáinak továbbra Is békés, látványos és gyönyörködtető színhelye legyen. Az alábbiakban megpróbáljuk legalább a leglényegesebb megállapításokat közre adni, amelyek a Carolínumban, a cseh kultúra ősrégi és világszerte Ismert színhelyén hangzottak él. « » I Havelange: „Többször Jártam Csehszlovákiában, ahová mindig szívesen jövök. Az önök labdarúgása a lehető legjobb hatást tette rám Olaszországban, az 1980-as EB során, s azután az olimpiai tornán, amelynek győztese lett. Ami a Csehszlovákia—Európa mérkőzést illeti, kétségtelen, hogy a kontinens csapatában sok a nagy egyéniség, ám a hazai együttes nagy előnye az ösz- szeszokottság. Ami az általános futball jövőjét illeti, szeretnénk elérni, hogy rendszeresen sorra kerüljön a 14—16 éves fiúk, de a 17—18 éves fiatalok világbajnoksága is, hasonló sorozat kívánatos a női és a fedettpályás futballban is. Az olimpiai labdarúgótornán, szerintem azon a 23 évnél nem idősebb labdarúgóknak kell szerepelniük. Erről érdemben Zürichben szeptember 17—18-án tárgyalunk. A jövő évi labdarúgó VB-ről az a nézetem, hogy a 24 tagú mezőnyben 8 egészen kiváló együttes lesz. Föltétlenül közéjük tartozik az NSZK, Olaszország, Anglia, Skócia, annak, a selejtezőcsoportnak a győztese, amelyben Franciaország, Hollandia és Belgium szerepel, Dél-Amerikából Argentína, Brazília és Uruguay. Az érmes helyekért szerintem versenyben lesz Csehszlovákia együttese is, amennyiben azt tudja nyújtani, mint a két legutóbbi Eu- rópa-bajnokságon.“ # # * Derwaílt arra kérte Navara docens, hogy a dél-amerikai és az európai labdarúgás összefüggéseit ismertesse. íme a summázás: „A két kontinens labdarúgásának szembesítésénél figyelemmel kell lennünk arra, milyen kiválóan alkalmazzák mozgás, futás közben a magasszmtű technikát a dél- amerikai futballisták, mennyire kiszámíthatatlanok a cseleik és pontosak még a leghosszabb távolságra Is átadásaik. Nagy szerepet játszik a dél- amerikai vérmérséklet, a játékosság, szinte érzik a labdát. Európában egyre kevesebbet törődnek a technikával és az edzők elsősorban az erőnlétet kívánják fokozni. A dél-amerikai labdarúgás inkább támadó jellegű. A négy hátvéd szinte egyetlen vonalban helyezkedik el és a sepregető az összekötő kapocs a védelem és a középpályás sor között. Ma Brazília éppolyan kiváló együttessel Nehoda (jobbról) igazolta, hogy a helyzetek kihasználásában égé- szén kiváló. A csapatkapitány ilyen képességeire nagy szükség lesz az ősz folyamán is. A VB részvétel biztosítása a tét. rendelkezik, mint például 1958' ban, vagy 1980-ban, amikor elérte teljesítménye csúcspontját.“ • # • M í 1 j a n i c s : „Annak ellenére, hogy a labdarúgásnak hatalmas a múltja, nem tudott kialakítani specifikumot, egységes módszertant. Sokat és sokáig emlegettek, igyekeztek követni egy-egy úgynevezett futball-iskolát. Európában elsősorban a csehszlovák labdarúgás vett át sokat az angolszász futballból és ő volt az, aki a jugoszláv futball bölcsőjénél- bábáskodott. Mi már régen megtanultuk, hogy vajmi keveset jelentenek a gyakorlatban az olyan edzők, akik csak elméleti és módszertani szakemberek, mert a világ jelenlegi élvonalbeli labdarúgására a kiegyenlítödöttség jellemző. Ezt a legékesebben az 1978-as világbajnoksággal igazolhatom. Argentína ugyan aranyérmes lett, de csak egyetlen mérkőzésen igazolta, hogy sokkal jobb ellenfelénél, s az a Peru elleni találkozó volt. A magyar csapat azért nem győzött ellene, mert Nyilasi és Törőcsik és társai mintha azt mondták volna, „köszönjük“, ez az együttes szinte nem bízott abban ,bogy legyőzheti a házigazdát. Á franciák jobbak voltak, szerencsétlen ll-essel vesztettek az argentinok ellen. Olaszország gátlás nélkül játszva legyőzte Menotti legénységét. Brazíliának az argentinok elleni gólnélküli mérkőzésen öt hatalmas gólhelyzete volt. Jlyen volt hát az argentin szuverenitás. Nincs univerzális futball, nem akad olyan csapat, amely az egymást váltó világ- és Európa bajnokságok során egyenletesen tudna szerepelni. Nincsenek kimondott esélyesek, de ugyanilyen esélytelenek sem. A futballiskolák kora (angol, magyar, osztrák, latin, csehszlovák] lejárt, a nagy kluboké) Arsénal, Újpest, Real Madrid, Benfica, Inter Milano, Ajax, Amszterdam, Liverpool, Bayern München) szintén. Ezt mondhatom el a nagy játékosokéról is, mint Puskás, Di Stefano, Cruyff, Beckenbauer, Netzer. A mai élvonalbeli edzők rendelkezésére korántsem állnak olyan egyéniségek, mint évtizedekkel ezelőtt. A maximális vetélkedés korában szinte egyformán meghatározó szerep jut a labdarúgó fantáziának. rögtönzőkészségnek, az irányított, s amellett fegyelmezett edzéseknek, s nem utolsósorban a taktikának. Az az együttes számíthat jelentősebb sikerre, amely az angol fegyelmet és keménységet, a nyugatnémet futáskészséget és szívósságot, a latin leleményességet s a még ezen felüli rögtönzést, az annyira emlegetett meglepő elemet hozni tudja.“ * * # Beszkov: „Saját tapasztalataimból indulok ki. Húsz éven át aktív labdarúgó voltam, 14 évig a Dinamó Moszkvában szerepeltem. Három év híján fél évszázadot töltöttem labdarúgással. Edzőként 1954. óta működök. Szerintem nagy a válogatás fontossága, a válogatott számára megtalálni azokat a játékosokat, akik tudásuk teljét kellő időben BarmoS (sölét mezben) igyekszik jeltartóztatni a kitörni készülő Kaltzot. (CSTK fölv.) nyújtják. Nem tévesztem szem elől a technikát, az erőnlétet és a taktikát sem, s ezek összhangja hozza a teljesítményt. Az edzőnek 4—5 hónapon belül meg kell tudnia állapítani, mi az igazi minőség. A mai Szpartak Moszkva együttesét nem féltünk harmadik osztályból való játékosokkal kiegészíteni, s a nagy lehetőséggel élve olyan egyéniségeket kaptunk, mint Doszajev, Savlo, Higyijatulin. Igazi képességű válogatott felállításának megtalálásához nem kellenek évek. Magam 1955-ben vettem át az olimpiára készülő szovjet tizenegy felkészülésének irányítását és a következő évben miénk 'lett az olimpiai aranyérem. A csehszlovák labdarúgásnak nagy el ismerője v«- gyok. Ürültem, hogy ilyen i gyelmezett, jó küzdőszellemű, technikailag képzett együttes szerezte meg a mezőny legjobbjaként az olimpiai labdarúgó-torna első helyét. Most a sors, vagy még inkább a sorsolás közös VB selejtezőcsoportba utalt bennünket és azt kívánom, hogy mind a csehszlovák, mind a szovjet válogatott az 1982. évi világbajnokság részvevője legyen, vívja ki a szereplés jogát és ott igazolja képességeit.“ » t t G e r ő , az UEFA végrehajtó bizottságának tagja néhány félre nem érthető mondattal mutatott rá égető problémákra: „Nyugtalanítanak bennünket olyan jelenségek, mint az európai labdarúgó események látogatottságának csökkenése, s az eseményeken a bőrükbe férni nem akaró egyes nézők vandalizmusa. A labdarúgást a nézők szórakoztatására, kedvtelésére játsszák, s magának a futballnak kell megtalálnia a nézők magáról megfeledkezé- sének ellenszerét. # * * Navara docens mintegy összegezésként köszönetét mondott az elhangzott előadásokért, amelyek mindegyiké őszinte, segítő szándékú volt. Felszólalását a következőképpen fejezte be: „Sajnos mindeddig nem sikerült a játék dinamizmusának fejlődését magunkévá tennünk. A játék során nagy hiányosság a szélek, az oldalak váltogatása, nem érzik a játékosok, mikorra kell a megüresedett térbe felfutniuk, ahová a labdát kaphatnák, hiányzik a periférikus látás, a fejelésben elmaradunk a kívánt szinttől, csakúgy a kínálkozó helyzetek kihasználásában is. Már az ifjúsági csapatok Is elsősorban védelmüket erősítik meg, hogy gólt ne kapjanak, hiányzik a vállalkozásra való hajlandóság, ami a támadójáték elengedhetetlen föltétele. Példa elég akad. Elég nyitott szemmel figyelnünk azt a bajnoki küzdelemsorozatot, amely a Bundesligá- ban, a szovjet bajnokságban és az angol bajnokságban folyik. Az igazi pontküzdelmek érdeklik a közönséget és jö alappal szolgálnak a válogatottsághoz. Az ifikre visszatérve sajnálatosan kell megállapítanom, hogy nem a helyes példát követik. Elszomorító volt, ahogy a Barátság-tornán elharapódzott a góliszony. A találkozók zöme 0:0-val végződött, s azután a 11-esek következtek, Nemcsak a védelmek, de a középpályás sorok, sőt jobbára a csatárok is romboltak, az építő jellegű labdarúgással vajmi keveset törődtek. A jelen lévő legjobb hazai edzőknek csak annyit szeretnék s lelkűkre kötni, hogy tanítsák meg védenceiket a támadójátékra, arra, hogy ismételten tudjanak jól teljesítményt nyújtani. Olyan fejelő-, rúgó- techníkával vérteződjenék, hogy a felnőttek csapatában már csak taktikai és természetesen további erőnléti, plusz munkát kelljen velük végezni. A labdarúgás lényegét már zsenge korban kell elsajátítani, s ebben segítséget az ifjúságnak az idősebb szakemberektől kell megkapnia.“ • » « Meggyőződésünk szerint e felsorolt szakemberek megállapításaiban sok a mi labdarúgásunkra is vonatkozó és megszívlelendő, útmutató jellegű, követendő. Fogadjuk el az őszinte jó tanácsokat, mert egy régi állítás szerint aki nem fogadja el a jó tanácsot, ezon nem lehet segíteni. A mi labdarúgásunknak is lépést kell tartania nemcsak Európa, hanem a világ futballjával is, s ezért jött kapóra ez a találkozás is, amely ünnepélyességén kívül rendkívüli hasznos és időszerű volt. Amit jól csinálunk, azt még jobban is csinálhatjuk és a nálunk tapasztaltabbaktól tanulni, példájukat követni kívánatosabb, mint valaha. ZALA JÓZSEF 1981. VIII. 24. A Bratislava Nagydíjáért megrendezett díjugratóverseny a felejthetetlen élményt jelentett. Meglepően sokan látogattak el a Slávia SVŠT zabosi pályájára. Csupán egyet hiányolhattak: a gyér hazai sikert. Egyedül Pe- cháCek szereplésével voltak a szakemberek, valamint a közönség elégedett. Amor nevű lova nyergében végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott és a nagydíjon szerzett második helye — az olimpiai bajnok Kowalczyk mögött — feltétlenül elismerésre méltó fegyvertény. A többiek Glatz, Dr. Hanulay, Necelá, Kuželka, Boor jelenleg nem rendelkeznek olyan képességű paripákkal, hogy rendkívüli eredményeket várhatnánk tőlük. A legsikeresebben a legyelek és a nyugatnémetek szerepeltek, de bizonyítottak az NDK-beliek is, elsősorban Günter Till. A magyarok Megállítani a visszafej!o d é s f ... sem szereztek sok babért, pedig Balogi és Varró az olimpián negyedik helyen végzett. Beszélgettünk lovasszakemberekkel, akiktől érdekes adatokat szereztünk, amelyek rávilágítanak a lósport jelenlegi helyzetére — nemcsak a díjugratásra, hanem ügető és akadályversenyekre is — s arra, mit kell az illetékeseknek tenniük, ha meg akarják állítani a visszaesést. A lótenyésztés az utóbbi években ismét fellendült, de ennek hatását csak később érezheti a sportág. A helyzet — tavalyi felmérések szerint — nem a legrózsásabb. Csupán egyetlen példával szolgálunk: Szlovákiában a lóállomány 1948-ban 250 000-re volt tehető, sőt még az ötödik ötéves tervben is 35 000-nél több paripát tartottak nyílván, míg tavaly már csak 21 963-at. A mezőgazdaság fejlődésével, a mechanizáció térhódításával a lótenyésztés erősen visszaesett. Az egykor oly értékes, nélkülözhetetlen négylábúakat az évek múltával csupán kiegészítő munkákra használtak — úgy is mondhatnánk: segédmunkássokká váltak — s a ló- tenyésztés iránt nem nyilvánult meg kellő érdeklődés. A mezőgazdasági üzemeknek nem volt szükségük a lovakra, nagyrészük magánkézben volt s nem versenyzésre tenyésztették, hanem Olaszországba, az NSZK-ba exportálták húsnak. Az illetékesek látták: tenni kell valamit amíg nem késő. Az 1990-ig kidolgozott távlati tervek elsősorban azt tűzték ki célul, hogy megkadályozzák az állomány további csökkenését. Mint külföldön bebizonyosodott a lósport iránt fokozatosan megnövekedett oz érdeklődés, és sokan nem versenyszerűen, hanem pusztán szórakozásból hódolnak a lovaglásnak. A nemzetközi összecsapásokon — sima, galopp, ügető és díjugrató versenyeken — az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Magyarország lovasai a csehszlovákoknál jobban szerepeltek. Sokan keresik a sikertelenségek okát. Tény, hogy nálunk a sportegyesületekben és a versenyistállókban 1100 lovat tartanak nyilván. Hiányzik a központi irányítás az edzők. Versenyzőket csupán a vágsellyei lovasiskoiában nevelnek. Hasonló volt a helyzet az NDK- ban is, de ők következetesen széles alapokra helyezték a versenylovak és sportlovak tenyésztését, sőt náluk ezen felül a négylábúikat gyógycélok* ra Is használjak. A tartáshibá* ban szenvedő gyermekek pél* dául orvosi felügyelet meüí járnak lovagolni. A lóversenyek iránt rendkívül megnövekedett az érdeklődés. E zt nálunk is tapasztalhatjuk. 1975-ben megalakult az állami versenyiroda, s tevékenysége fokozatosan megkétszereződött. A ligetfalusi lóversenypályán például 1979-ben a rendezvényeknek annyi nézője volt, mint az előző három évben összesen, kién volt olyan nap is, amikor csaknem 7000-en tekintették meg az eseményt. A lovaglás iránt tehát mind többen nyilvánítanak fokozott figyelmet és a fiatalok körében is egyre népszerűbbé válik. Remélhetjük tehát. hogy központi irányítással a lótenyésztés színvonalát növelve a versenyzők is jóképes- ségű lovakhoz jutnak és a pusztán szórakozásból lovaglásnak hódolók is megtalálják számításukat. (kollár)