Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-24 / 199. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. augusztus 24. HÉTFŐ BRATISLAVA XXXIV. ÉVFOLYAM * 199. szám & Ára 59 fillér A FÉLÉV MINŐSÉGI MERLEK A népgazdaság tervszerű Irányítási rendszerének tükéíete- sütését célzó komplex intézkedések bevezetése olyan új ele­meket visz a gazdaság fejlődésébe, amelyek már fokozatosan megnyilvánulnak az állami terv teljesítése folyamán. Egy­aránt vannak jó és kevésbé jó tapasztalatok, s úgy tűnik, hogy a komplex intézkedések érvényesítése igényesebb fel­adat lesz, mint amilyennek azt egyes szervezetek vezető dol­gozói tartották. Általában a változások jelentőségét is külön­böző módon értelmezik, éspedig mind a gazdasági döntések szférájában, mind pedig az intézkedések bevezetésének vál­lalati gyakorlatában. Érthető, hogy minden új nehezen tör magának utat, hiszen a korábbi rendszer és gondolkozás, a munkához való hagyo­mányos viszonyulás akadályaiba ütközik. Az elért eredmények értékelésében is tapasztalható bizonyos kettőség, amihez né­ha új, néha régi mércéket alkalmaznak. Amennyiben az ilyen Összehasonlítás a gyenge helyek feltárására, a nem kielégítő munka javítására szolgál, úgy ez rendjén van, de ahol csu­pán elhomályosítja a tényleges helyzet áttekintését, ott nincs rá szükség. Inkább arra kell törekedni, hogy egységesítsük az eredmények értékelésében alkalmazott eljárásokat, egyér­telműen emeljük ki az új mutatók előnyösségét, s támogas­suk azok általános bevezetését. A népgazdaság első félévi fejlődésének kimutatásában első alkalommal fordult elő a saját termelési érték mutatója. Az Iparban ex a mutató két százalékkal gyorsabb ütemben nö­vekedett, mint a korábban mérvadóként használt, de ma már csak tájékoztató jellegű bruttó termelési érték mutatója. Ez a nyereségi terv teljesítésében is pozitívan nyilvánult meg, habár ennek fejlődésére további mutatók is hatnak. Az emlí­tett mutató 16 előnye az, hogy a vállalatok teljesítményét az anyagköltségek beszámítása nélkül fejezi ki, amelyek a terv­teljesítés korábbi értékelési módszerénél nem egy ágazatban elferdítve tükrözték a valóságot. A központilag tervezett iparban a vállalatok összesítve túl­szárnyalták az első félévre vonatkozó terveik fő mutatóit. Egyes ágazatokban azonban 'továbbra is egyenlőtlen volt agyes fontos termékek termelési tervének teljesítése. Az első félévben a tervteljesítés értékelésének összes mutatóját úgyszin­tén csak a vállalatok 50,5 százaléka teljesítette az iparban. Az ipari vállalatok felénél tehát valahol valami mindig hiány­zott a teljes eredmény eléréséhez, bár az Is igaz, hogy a leg­több esetben ez csak nagyon csekély lemaradást jelentett a legjobbaktól. Ezeknél mindössze néhány lépésre lenne még szükség a teljes felzárkózáshoz. Komoly gondok csak a válla­latok 13,2 százalékánál vannak, amelyek nem teljesítették a saját termelési érték állami tervét. Más a helyzet az építőiparban, ahol a saját termelési érték mutatójának teljesítésében 1,1 százalékos volt a tervtől való lemaradás. Itt ezt a mutatót a szervezetek 35 százaléka nem tudta elérni. Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy a kor­mányhatározatban meghatározott mutatókat nem alkalmazták teljes terjedelemben, ezzel szemben az irányítási szféra továb­bi mutatókat vezetett be, ami nemcsak aránytalanul kiszéle­sítette ezek körét, de a hatékonyságukat is csökkentette. Az építőipari minisztériumok például egyáltalán nem állapítot­ták meg az „S“ értéket a beruházásoknál (megrendelésre történő építkezések). A termelési alapok jövedelmezőségi mu­tatóját csak csekély számú vállalat számára írták elő, s a ter­melés minőségére vonatkozó feladatokat ennél is kevesebb­nek. Még az olyan fontos mutatót sem írták elő az építőipar összes szervezetének (csak 84,4 százalékának), amilyen pél­dául a saját termelési érték alapján számított munkatermelé­kenység, vagy a nyereség és a veszteség mutatója. Valószínű­leg ez is egyik oka lehet annak, hogy az építőipar az első félévben nem érte el a tervezett teljesítményt. A komplex intézkedések nagy súlyt helyeznek a termelési költségek csökkentésére. E szempontból kedvező volt a terv­hez viszonyított fejlődés. Az is jó, hogy a központilag irányí­tott gazdasági szervezetekben csökkentek a készletek, vagyis aktivizálódtak az itt elfekvő eszközök. Kevésbé kedvező az a jelenség, hogy növekedett a befejezetlen építkezések állomá­nya. Az irányítási rendszer tökéletesítésének további követelmé­nye, hogy egyenletes és kiegyensúlyozott legyen az egyes részfeladatok teljesítése, hogy az egyik termék szállítása ne növekedjen a másik rovására. A bel- és a külkereskedelmi szállítások tervét, valamint az egyéb irányú értékesítések feladatait sikerUlt teljesíteni és túlteljesíteni, kivéve a köte­lező építkezésekre irányuló szállításokat. A szervezetek 28 százaléka nem teljesítette ez irányú feladatait, ami kedvezőt­lenül hatott a beruházási folyamatokra. A belkereskedelmi szál­lítások területén szintén az volt a helyzet, hogy habár az áruszállítás teljes értéke csaknem hárommilliárd koronával meghaladta a tervezettet, a vállalatok 9 százaléka összesen félmilliárd korona értékű áruval maradt adósa a belkereske­delemnek. Ezek bizonyára keresett árucikkek voltak, hiszen a kiskereskedelmi forgalom tervét nem sikerült teljesíteni, vagyis a kínálat nem felelt meg a keresletnek. A komplex intézkedések egyes határozatai a rossz minősé­gű termelést is érzékenyen sújtják. Az ebből keletkező vesz­teségek az előző év első feléhez viszonyítva 15 százalékkal csökkentek. Ugyanakkor más határozatok előnyben részesítik a gyártmányfejlesztést és a termékek jó minőségét. Ennek alapján a korábbi időszakhoz viszonyítva javult a helyzet, de még mindig nincs arányban gazdaságunk szükségleteivel^ Az elmúlt félévben több mint 15 százalékos volt az új termékek részaránya az egész árutermelésben. A magas műszaki-gaz­dasági színvonalú termékek ennek valamivel több mint egy- harmadát képezték. Ezek a mutatók jobbak ugyan, mint az egész tavalyi évben, de sajnos még mindig csak kis mennyi­ségekre vonatkoznak. Valamivel biztatóbb a helyzet a rekla­mációknál, amelyek az előző évi szintnek körülbelül a két* ötödére csökkentek. Mindez azt jelenti, hogy a komplex in­tézkedések már kezdenek megnyilvánnlni a minőség javulásá­ban, bár nem minden ágazatban egyenlő mértékben. Rudé právo Az ostravai bányaipari építővállalat dolgozói 1971 óta gyártanak kőszén-granulátot bányaiszapból, Májusban két új iszapszárító be* rendezést helyeztek üzembe. Karviná környékén a stonavai Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség és Május 9 ike a bányavállalatnál. Ezzel a granulát gyártása az eddigi 160 000 tonnáról 250 000 tonnára nő évente. A képen: A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség banyavállalat* nál létesített szárító berendezésnél josef Hron művezető a detma- rovicei erőmű számára készített granulát minőségét ellenőrzi Petr Berger felv. ** ČTK) Az új kenyér ünnepén Elismerő oklevelet kaptak a legjobb kombájnosok (Tudósítónktól + ČSTK) — Percről percre sokasodott a tarka ünneplő közönség. A fel­vonulók zászlókkal, transzpa­rensekkel érkeztek a galántai szabadtéri színpad elé. Jókedvű szövetkezeti elnökök, agronó- musok, kombájnosok, a beta­karító csoportok legnagyobb teljesítményt nyújtó tagjai vár­ták a munkaértékelő beszámo­lót. Az emelvényen Július Pau- kének, a nyugat-szlovákiai ke­rületi pártbizottság osztályve­zetőjének vezetésével helyet foglalt a kerületi pártbizottság küldöttsége. A meghívott ven­dégek között jelen volt Szer­gej Marisev, a Szovjetunió bra- tislaval konzulja is. A Szlovák Nemzeti Felkelés 37. évfordulója, a párt meg­alakulásának 60. évfordulója s (Folytatás a 2. oldalonf AZ SZKP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÄLLÄSFOGLALÄSA A KRÍMI TALÁKOZÖKRÓL á béke védelméért, megszilárdításáért CSTK) — A* SZKP KB Politikai Bizottsága meg­vitatta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke krími találkozóinak eredményeit. A talál­kozókra ez év júniusától augusztusig került sor. Leonyid Brezsnyev a Krímben találkozott Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtitkárával, a CSSZSZK el­nökével, Kádár Jánossal, az MSZMP KB első tit­kárával, Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárá­val, az RSZK elnökével, Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsé' nak elnökével, Todor Zsivkovval, a BKP KB főtit­kárával, a BNK Államtanácsának elnökével, jjumzsagijn Cedenhallal, az MNFP KB főtitkáré val, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurál ja Elnöksége elnökével, Stanislaw Kaniával, a LEMP KB első titkárával és Wojciech faruzelski- vel, a LEMP KB Politikai Bizottsága tagjával, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnö­kével, honvédelmi miniszterrel. Az SZKP KB politikai bizott­sága fenntartások nélkül jóvá­hagyta Leonyid Brezsnyev tevé­kenységét és tárgyalásai ered­ményét, s értékelte a testvérpár­tok és országok e találkozóikon részt vett képviselőinek állás- foglalásait. A találkozón megvitatták a szocialista országok együttmű­ködése fejlesztésének legfonto­sabb feladatait is. Olyan megál­lapodások születtek, melyeik megvalósítása hozzájárul az em­lített országok sikeres fejlődésé­hez, a szocialista közösség egy­sége megerősítéséhez. Az SZKP KB Politikai Bizott­ságának jelentése megállapítja, hogy a legtöbb szocialista or­szágban a figyelem jelenleg a gazdaság intenziflkálására össz­pontosul, amelyet elsősorban az országokon belül oldanak meg. Ezzel együtt állandóan nő a szo­cialista országok kétoldalú ős a KGST keretében folytatott együtt­működések jelentősége. A szocialista közösség orszá­gainak kölcsönös kapcsolatait az jellemzi, hogy nemcsak saját érdekeiket tartják szem előtt, de barátaik és szövetségeseik érdekeit is. Ez a valóban elv­társi és testvéri hozzáállás, amely nem ismeri a nacionalis­ta egoizmust, elősegíti, hogy a szocialista országok megbízha­tóan oldják meg legbonyolul­tabb gazdasági vagy más prob­lémáikat is. A szocialista országok kölcsö­nös együttműködésük megszi­lárdítása mellett készek fejlesz­teni kölcsönösen előnyös kap­csolataikat a világ más országa­ival is. Az imperialista körök, min­denekelőtt bizonyos amerikai körök Igyekeznek fokozni a nemzetközi feszültséget, amely­ben a szocialista és fejlődő or- (Folyt at ás a 2. oldalon) Megnyílt az Éltető Föld országos mezőgazdasági kiállítás František Pitra ünnepi beszéde (ČSTK) — „A CSKP XVI. kongresszusán kijelölt úton a mezőgazdasági-élelmiszeri komplexum további fejlesztésé­ért“ jelmondat jegyében nyitot­ták meg szombaton České Bu- déjovicében az Éltető Föld elne­vezésű országos mezőgazdasági kiállítást. A szocialista mező- gazdasági nagyipari termelés immár kilencedik alkalommal megrendezett seregszemléjének Dolgozóink a neutronbomba ellen AZ EMBERISÉGET, A VILÁGBÉKÉT VESZÉLYEZTETI (ČSTK) — Sok százra tehető azoknak a nyilatkozatoknak a száma, amelyeket dolgozóink eddig a csehszlovákiai békemoz­galom szerveihez eljuttattak tiltakozásul Ronald Reagan ame­rikai elnök azon döntése ellen, hogy megkezdik a neutron- bomba gyártását. E nyilatkozatok közös vonása, az amerikai lépés felháborodott és határozott elítélése. Egyidejűleg az üze­mek és vállalatok dolgozói, a földművesszövetkezetek és tár­sadalmi szervezetek tagjai támogatásukról biztosítják a Szov­jetunió békekezdeményezéseit és kinyilvánítják, hogy a bé­kéért vívott harchoz főként becsületes munkával, szocialista hazájuk építésével akarnak ho zzájárulni. Reagan elnök döntőse kigú­nyolása mindannak, amire a békeszerető emberek százmil­liói törekszenek és további ve­szélyes lépés a lázas fegyver­kezés útján. Csatlakozunk az egész világon tapasztalható til­takozási hullámhoz, és követel­jük ennek az értelmetlen dön­tésnek a visszavonását — álla­pítja meg nyilatkozatában a Trenčíni Szerszámgépgyár 430-as számú üzemegységének kollektívája, amely elnyerte A szocialista munka üzemegysé- (Folytatás a 2. oldalon) ünnepélyes megnyitásán részt vett a CSKP KB küldöttsége, amelyet František Pitra, a CSKP KB titkára vezetett. Pitra elv­társ megnyitó beszédében töb­bek között ezt mondta: — Az ez évi Éltető Föld mezőgazdasági kiállítás aktív módon kapcsoló­dik be abba a nagy politikai és gazdasági küzdelembe, amelyet a Jelenlegi bonyolult feltételek közepette folytatunk lakossá­gunk magas életszínvonalának megtartásáért. E küzdelem so­rán az élelmiszerek gyártásá­nak, előállításának rendkívül fontos szerepe van. Amint már a XVI. kongresszuson is hang­súlyozták, a mezőgazdasági és élelmezési ágazat szerepe állan­dóan növekszik. A jelenlegi vi­lághelyzetben, amikor az Egye­sült Államok agresszív politiká­ja következtében egyre fokozó­dik a nemzetközi feszültség, a hidegháború légkörében az élel­miszerek mindinkább stratégiai fontosságú árukká válnak, és áruk állandóan emelkedik, ami­nek következtében az élelmi­szer-szükségletet nem tudjuk behozatallal fedezni. Egyetlen út marad csupán, az önellátás fokozása. Viszonyaink közepet­te e feladat annál igényesebb, hogy egy lakosra számítva csu­pán nem egész fél hektárnyi termőfölddel, pontosabban csu­(Folyt at ás a 2. oldalon) VI t A 6 PR OLE ESÖLJETEKI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom