Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-21 / 197. szám, péntek

Újabb erőpróba előtt Nem vitás, hogy a Mezőgaz­dasági Terményfelvásárló és El­látó Vállalat Nitra-Lužianky-i üzeme versenymozgalmának és azon belül a kommunisták irá­nyította szocialista munkabri­gádoknak nagy szerepe van ab­ban, hogy a gabonafelvásárlás az aratás kezdetétől számított harminc napon belül befejező­dött. A körzethez tartozó mező- gazdasági üzemek a tervezett­nél több gabonát szállítottak az átvevőhelyekre és — ami ugyan csak fontos — az átvétel, illetve a minősítés körül sem voltak zökkenők. — A nyári betakarítás és » — Gombnyomásra történik itt minden — erősítette meg állí­tását Kurcsa András, aki a ve­zérlőpultnál a gabona tisztítását irányította. Ő már mintegy har­minc évet töltött a felvásárló üzemben. — A zsákolás, a ne­héz fizikai munka nem nyomo­rítja többé az embert — ma­gyarázta. — De a korszerű be-1 rendezések üzemeléséhez hozzá kell adnunk a tudásunkat és fi­gyelmünket is.-- Hovatovább nyugdíjba megy. Lesz-e, aki felváltja a tisztítónál? — A fiatalok divatos szakmák iránt érdeklődnek, s bizony ná­Jó minőségben, gondosan lárolni a gabonát, elsőrendű kötelessé- fjünk — állapította meg Jozef Révay üzemvezető Lenárt Lajos pártelnök én Jozef Karas silómester, gabonaátvétel sikeréhez persze, hozzásegített az időjárás is — nyugtázta Josseí Révay, az üzem vezetője. — Nem kellett nagy erőt fordítani a szárításra, de gabonaraktáraink dolgozói »z címűit hetekben szinte megál­lás nélküli munkát végezlek. Ezután Lénárt Lajos, a párt­aiapszervezet elnöke vette át a szót. Arról tájékoztatott, hogy a felvásárlás ugyan befejező­dött, de munka most is bőven akad a ratárákban. A gabonát tisztítani, gondozni kell. Régi igazság, hogy csak jó minőségű gahonából lehet igazán jó lisz­tet őrölni. Javasolta, tekintsem meg üzemüket. Ütközben elmondta, hogy 25 évvel ezelőtt munkásként kezd- te pályafutását a gabonaraktár­ban. Azóta minden munkafolya­matot gépesítettek, korszerű si­lókban tárolják a gabonát. i '■•v* í'"-' , lünk csak segédmunkásokból lel­het biztosítani a szakmunkás* képzést. Am, aki munkásként idekerül, az megszereti a gabo­naraktárt, abból képezzük az utánpótlást. Egyébként nekem az a véleményem, hogy a gabo^ naipari szakmában sem elég az a tudás, amelyet s szakmunkás' bizonyítvány megszerzésekor magáénak mondhat az ember. Tovább kell tanulni, s ezt ná­lunk mindenki kötelezőnek tart­ja. Én mint törzsgárdatag, kü­lön Is hangsúlyozom, hogy nem­csak a tárolt gabona jó minő­ségére, hanem az egészségünk* re és testi épségünkre is vi­gyázni kell. E körül eddig nem is volt probléma. Révay üzemvezető elvtárs ezt is elmondta: — Munkásállományunk tíz év alatt megfiatalodott. Bizonyíték 'erre, hogy az átlagos életkor 35 év körül mozog. Természetesen több dolgozónk a nyugdíjkor­határ elérése után is tovább folytatja nálunk a munkát. Nin­csenek bajok a szakképzettség­gel sem. A segédmunkásokat be­tanítjuk, illetve az érkezők többségének megvan a szakmai képesítése. — A felvásárló üzemben azon­ban nemcsak szakmailag, ha­nem politikailag is kellően kép zett munkásokra van szükség. Hogyan gondoskodik erről a pártaiapszervezet? — Alapszervezetünknek 33 tagja van, s állítom, hogy a kommunisták a nevelés és a ráhatás területén is meghatá­rozó szerepet töltenek be üze­münkben. A pártoktatás tanfo­lyamait tíz párton kívüli dolgo­zónk látogatja rendszeresen, közülük négyen a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemét is elvégezték. Munkavégzés szem­pontjából nehéz lenne különbsé­get tenni a párttagok és a pár­tonkívüliek között, hiszen mind nyájan egy közös célért dolgoz­nak. Ilyenek között említhetem Ladislav Marton osztályozót, akit az üzem vezetősége éppen a napokban raktárossá léptetett elő. Dolgozóink nevelésében je­lentős segítséget nyújt a szak- szervezet, ahol a kommunisták pártmegbízatásként teljesítik ez irányú feladataikat. — Pártaiapszervezet ük mire Irányítja most a legtöbb figyel­mét? — A közelgő pártoktatási megnyitására való jó felkészü­lésre. Természetesen, mi min­den termelési kérdést egyúttal fontos politikai kérdésként ke­zelünk. Ezért a legközelebbi nyilvános pártgyűlésünket már » kukoricafelvásárlás megszer­vezésének jegyében tartjuk. Feladataink nagyságát szemlél­teti az a tény, hogy csupán a lužiankyi raktárunknak az ősz folyamán több mint 10 000 ton­na kukorica átvételéről, szárí­tásáról és elraktározásáról kell gondoskodnia. Helyénvaló tehát, ha ebben a munkában ponto­san körülhatároljuk dolgozóink feladatát és szerepét. .Az üzemben tett látogatás eredményeit együtt összegeztük Jozef Karas silómester társasá­gában Lénárt és Révay elvtár-, sakkal. Egybehangzó volt a vé­leményük, hogy öntudatos dol­gozóik helytállása elegendő biz­tosítékot nyújt az igényesebb Őszi feladatok sikeres teljesítő­oáhpy ic SZOMBATI* AMBRUS Ostrava Porubdban az Ostrava korvinái Köszénipari Konszern, az Ostravai Városi Nemzeti Bizottság és a Bányászati Főiskola ősz- szefogásuval bányatpun mérőközpontot létesítettek. E saiátos munkahely legfontosabb feladata a földmozgások vizsgálata és mérése. A kapott ismeretek hozzájárulnak a bányászaiban a mun­kavédelem növeléséhez. A képen Jaromír Sášek laboráns korszerű mérőeszközök működését ellenőrzi. (Petr Berger felv. — ČSTK) ELKÖTELEZETTEN ÉS FELELŐSSÉGGEL Kurcsa András, az üzem legrégibb dolgozójaj Ladislav Marton még az osztályozöpultot írá- nyílja, holnaptól azonban raktáros lesz. (A szerző felvételei!) — If* napot, Takács András gépszerelőt keresem — ismét lem mar a negyedik helyen, s szinte hihetetlennek tűnik, hogy meg mindig van a gép­udvarnak . .egy további: része, ahol a tehergépkocsik, trakto­rok, pof kocsik, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépek körül emberek szorgoskodnak. Pedig a bejárati kapuig már talán a szózmeteres síkfutás pályáját is kimérhetném. Végül aztán mégis feltűnik az udvart zár,ó gépszín, ahol az egyik háromsoros répaki- szántó mellett ketten szorgos- kodnak. Egyikük valóban a ke­resett ismeretlen ismerős. Is­meretlen, mert korábban még sosem találkoztunk, és isme rős, mert Bakulár Sándor, a MarceIházi (Marcelová) Egysé­ges Földmüvesszövetkezet part- alapszervezetének alelnöke már korábban sokat elárult róla, főleg ami a munkához va ló viszonyát illeti. —- Szolid, emberbecsülő és szorgalmas. Ha rábízunk egy munkát, abban biztosak lehe­tünk. hogy rendesen elvégzi. Helyesen döntöttünk, amikor a fiatalok soraiból ót is javasol­tuk tagjelöltnek. Ennek lassan már két eve és ez idő alatt csak igazolta a bizalmat. Mun­kája mellett pártfeladatát is példásan teljesíti. E gondolatokra építve kez­deném a beszélgetést, de előbb feleletet kell adni kérdésére, miért éppen ő? Sorolja is azonnyomban a neveket, tag­jelölt munkatársait, akikkel együtt tett ígéretet, hogy a párttagságot kiérdemelve dol­goznak, élnek majd, s azokat akiket őí követően vettek fel a tagjelöltek sorába. Megérti, puszta véletlen, va­lóban mehettünk volna egy másik munkatársa után is. Hi­szen az alelnök szabad kezet adott, válasszak a nyolc jelölt közül. Példamutatásával, mun­kájával mindegyik megérdemli, hogy írjunk róla. Náluk egyéb­ként kiemelt feladat a fiatalí­tás, nem véletlenül 38 év az alapszervezet 76 tagjának az átlagéletkora. A jelöltekkel so­kat foglalkoznak, gondosan ké­szítik fel őket a párttagságra, —, Igaz, — mondja ellsme rően, miközben helyére illeszti az egyik alkatrészt. — Tíz év­vel ezelőtt kerültem ide, köz beii elvégeztem a szakiskolát, de már mint pártonkívüli is valahogy mindig éreztem,, hogy itt van pártszervezet. Hogy oda figyelnek munkámra, tetteim­re, s ez ösztönzőleg hatot! rám. — Mi változott, mi lelt új a párttagságra jelölés után? — A munka maradt a régi. továbbra is javítom a gépeket, Amikor sok a teendő, mint leg utóbb aratás idején is, szolgö* latokat, éjszakai műszakokat vállalok, ha úgy hozza a szűk ség, akkor éppen szombatról vasárnapra virradóra. PártfeL adatként a korábban is ve_gzett társadalmi munkát kaptam, 6 Honvédelmi Szövetség helyi szervezetében dolgozom. A sor­köteleseket készítjük fel a tényleges katonai szolgálatra, Annyiban azért mégis más minden, hogy a korábbiaknál elkötelezettebben és meg na­gyobb felelősséggel végzem a rám bízott feladatokat. Ügy, hogy amikor a taggyűlésen majd számot kell adnom az elmúlt két évről, ne okozzak csalódást azoknak, akik kezes séget vállaltak értem. Akaratlanul is szavainak e* tetteinek összhangját bizonyít­ja, hiszen miközben beszélge­tünk, csavarok lazulnak meg, részek cserélődnek ki a ki szántón. —* Beszélgetni munka közben Is lehet — feleli észrevéte­lemre. — £s az sem lényeges, hogy Itt az udvar sarkában, úgymond teljesen a látótávol­ságon kívül dolgozik az ember. Valóban, akár órákon át tétle­nül is ülhetnénk. De egyszer majd előjön a répabetakarítás ideje, s amikor az első kör után vagy esetleg még koráb­ban leállna a gép, csak meg­kérdeznék, hogy ki is volt az, aki felületesen javította. Mert ha igyekszem, az mindenkinek jó. A szövetkezetnek és ne­kem is. EGRS FERENC 1981. VIII. 21. A Galsai (Holiša) Efsz az elmúlt esz­tendőt igen eredményesen zárta. Most azonban úgy tűnik, hogy az idén elma­rad a várt folytatás, vagy legalábbis mérséklődik a dinamikus fejlődés üte­me. Pedig lelkiismeret-furdalás sem gyötörheti emiatt az 1252 hektár szán­tóföldterületet művelő közös gazdaság vezetőit és dolgozóit. — A tavaszi árpa vetése idején erre­felé nagy volt a szárazság — panasz­kodik az idénykezdet nehézségeire Bácskái Sándor mérnök, a szövetkezet elnökhelyettese —, ami azt jelentette, hogy nem várhattunk túlságosan gaz­dag termést az idén. Aggályaink annál is inkább valósaiknak bizonyultak, mi­vel a későbbiek során sem kedvezett az időjárás a (kalászosok fejlődésének. Az ősziek azonban jobban átvészelték a kritikus időszakot, s ez a hozamok­ban is megmutatkozott. Őszi árpából pl 5,4 tonnán felüli hetkárhozamot értünk el, s a búzánál is kevés hiányzik az öt tonnához. Lényegesen kedvezőtől enebb a helyzet a tavaszi árpánál, ahol még a 4,3 tonnás hozamot sem értük el. Az DACOLVA AZ IDŐJÁRÁSSAL eredmények miatt most már hiába ke­sergünk — hiszen ez nem is dolgozóink- kon múlott. Éppúgy betartottuk az ag­rotechnikai elírásokat, mint tavaly, s a betakarítás idején Is mindent elkövet­tünk a veszteség minimálisra való csök­kentése érdekében. Én hatodik éve dolgozom a szövetke­zetben, de az alapító tagok sem emlé­keznek az ideinél korábbi aratásra, hi­szen már június 30-án kezdetét vette a gabona betakarítása. A jó munkaszer­vezésnek köszönhetően lényegében tíz nap alatt befejeztük a munkálatokat. —• S tartják-e a gabonatbetakarítás- nál szerzett előnyt napjainkban, ami­kor már lassan az őszi munkáik kerül­nek sorra? — Lényegében igen, mert zökkenő- mentes volt a szalma begyűjtése és a tarlóhántás is. Napjainkban a fő fi­gyelem a földeken a vetésterület elő­készítésére, a tápanyagok pótlására irányul. Leghamarább az őszi árpa magja kerül majd földbe ötven hektá ron, ezután következik a jövő évi ke- nyérnekvaló vetése. Napjainkban ter­mészetesen a zöldségfélék begyűjtése javában folyik. Kertészetünk negyven hektáros. Tizenhét hektáron foglalko- zunk hagymatermesztéssel, tízen pap­rikát termesztünk. Ezen ikívül két hek­táron termelünk paprika-vetőmagot, s ugyanilyen területen foglalkozunk haj tatott, azaz fóliás zöldségtermesztéssel. Kiemelkedő eredményeikre a kertészet­ben sem számoltunk, hiszen gazdasá­gunkat kétszer is súlyos esőkár, jégve­rés sújtotta. Különösen nagy károkat okozott a vihar a 45 hektáros babpar­cellánkban, ahol pedig rekordtermésre volt kilátás. Becslések szerint a termés 75—80 százalékát tette tönkre a jégeső, s az Állami Biztosító által felmért kár összege meghaladja a másfélmillió koro nát. Napjaink legfontosabb {ennivalójának egyike a takarmánybegyüjtés. A 120 hektáron vetett silókukorica igen ió, amit feltétlenül kiváló minőségben, veszteségmentesen akarunk begyűjteni. Maximális erőfeszítéseket tettünk a szálastakarmány-szükségtet biztosítá­sára is. A. mezőgazdaságilag nem mű­velhető területekről a kézzel kaszált füvet szárítás után felvásároltuk tagja­inktól, községeink lakosaitól. így mint­egy öt. vagon jő minőségű takarmány­hoz jutottunk. Az elnökhelyettes azt is elmondotta meg, hogy a takarmánybegyűjtésnél es a kertészetben folyó munkálatoknál a lakosság segítségét is igénybe veszik. A későbbiek során azonban mindenek­előtt jól működő erőgépekre, teherszál­lító járművekre lesz szükségük. Jelentős területen — 110 hektáron — foglalkoz­nak ugyanis cukorrépa-termesztéssel, s ennek és melléktermékeinek begyűjtését csak kedvező időjárás esetén tudják ön­erőből megoldani. Márpedig a jelenlegi helyzetben egyszerűen nem engedhetik még maguknak a begyűjtési vesztesége­ket. Még kedvezőtlen időjárás követ­keztében sem. ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom