Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-10 / 161. szám, péntek

im HULLOTT ALMA, MÉZ ÉS ÉTICSIGA Példát mutat a szövetkezeti kereskedelem Emlékszem arra az időszak­ra, amikor — jóval a felsza­badulás utáni esztendőkben — a rozsnyói (Rožňava) járás ve­zetői arra panaszkodtak, hogy üzlethálózatuk elavult és az illetékes kereskedelmi szervek aránylag keveset törődnek sa­ját hálózatuk fejlesztésével. Ez különösen a járás székhelyén, Rozsnyón volt szembetűnő. Az NF legutóbbi választási programjának értékelésekor Pavol Juhász elvtárs, a Rozs­nyói Járási Nemzeti Bizottság elnöke ezt a kérdést érintve így nyilatkozott: „A mi járá­sunkban a kereskedelem terű- létén igen fontos szerepet ját­szik a Jednota fogyasztási szövetkezet, üzlethálózatával, gyarapodó, sokrétű tevékeny­ségével jelentősen hozzájárul lakosságunk igényeinek kielé­gítéséhez. Ügy is mondhatnám, hogy nálunk ebben a tevé­kenységben a Jednota fogyasz­tási szövetkezet jár elő jó példával." Konkrétan milyen formában? Erről beszélgettünk Ladislav Simán elvtárssal a jednota fo­gyasztási szövetkezet rozsnyói járási vezetőségének elnökével. Dolgozószobájában a falon elhelyezett kitüntetések, elis­merő oklevelek arról tanúskod­nak, hogy nemcsak a járás ve­zetői, hanem a központi szer­vek is elismerik a járásban működő szövetkezeti kereske­delem dolgozóinak hasznos te­vékenységét. Az elnökkel folytatott beszél­getés folyamán megtudtuk, hogy 1963 márciusától látja el jelenlegi tisztségét. Személyes érdeme is van abban, hogy a rozsnyói járásban a Jednota tagságának létszáma megha­ladja a tizennégyezret és hogy a fogyasztási szövetkezet­ben dolgozó közel nyolcszáz alkalmazott, illetve tisztségvi­selő áldozatkész, becsületes munkát végez. Több mint 95 százalékuk részt vesz a ver­seny-, és felajánlási mozgalom­ban. Negyvenegy kollektíva SZOLGÁLTATÁSAINK ■ Kulcsügyben Mindenkivel előfordult már, vagy előfordulhat az a kelle­metlen eset, hogy elveszíti la­kása, kertje, autója kulcsát. Ha valamelyik családtagnak van másik kulcsa, akkor nem gond bejutni a bezárt helyiség­be. A hiányzó kulcsot is köny- nyen lehet pótolni. El kell menni egy kulccsal a kulcsszol­gálat valamelyik felvevőhelyé­re, és néhány perc múlva kész a kívánt kulcs. Bratislavában 1950-től műkö­dik ez a fajta szolgáltatás, s a lakosság gyakran veszi igény­be. Tavaly 356 461 darab kul­csot készítettek a Fémmeg­munkáló Vállalat kulcskészítő műhelyeiben. Az idén öt hónap alatt 160 367-et. A vállalat há­rom helyen, a Szlovák Nemzeti Felkelés terén (a bejárat az Obchodná utcából van), a Prior áruházban és a Fučík utcán létesített műhelyt, ahol megvá­rásra készítik a kulcsokat. Az SZNF téren naponta 250—300 darabot, a Prior áruházban 500-at, a Fučík utcán keveseb­bet, mintegy 100-at. További öt helyen, a város új negye­deiben is vesznek fel megren­deléseket, de ezeket a kulcso­kat is az SZNF téren levő műhelyben készítik el. Kíváncsiak voltunk arra, ho­gyan készülnek a kulcsok, ez­ért ellátogattunk a fent emlí­tett műhelybe. Szabados Tibor, mester, készségesen magyaráz­ta a gyártási folyamatot. — A patent kulcsok készíté- se nagyon egyszerű. Automata gép készíti el az eredeti máso­latát, piltanatok alatt. A dózis kulcsok, ill. az autókulcsok készítése már nem annyira egyszerű, de ha van nyers­anyagunk, s nyerskulcsaink, mi rövid időn belül mindent el- készítünk — s a beszéd köz­ben rámutatott egy halom csil­logó, új kulcsra. A műhelyben tizenkilencen dolgoznak, 9 nő és 10 férfi, de a gépek mögött csak nőket láttunk. Szabados Tibor látva meglepődésünket azonnal megmagyarázta a helyzeti: versenyez a szocialista munka* brigád címért. A CSKP megala­pítása 60. évfordulója, valamint a XVI. pártkongresszus tiszte­letére közel ötszáz egyéni és 140 kollektív felajánlást tettek, ezek jelentős hányadát már teljesítették is. Ladislav Simán elmondta, hogy a szövetkezeti kereskede­lemnek több évtizedes hagyo­mányai vannak a rozsnyói já­rásban. — A felszabadulást követő években kis üzletekkel, falusi korcsmákkal kezdte te­vékenységét a fogyasztási sző-* vetkezet. Jelenleg kétszázöt- vennyolc üzemünk természete- sen sokkal magasabb színvo­nalon, mint korábban, műkö­dik járásunkban. Rohamos fej* lődésünket bizonyítja kiskeres-1 kedelmi forgalmunk nagyará­nyú növekedése, ami jelenleg meghaladja a 360 millió koro­nát. Igyekszünk ehhez megte­remteni a szükséges anyagi­műszaki alapot. Járásunk több mint ötven községében korsze­rű üzemegységünk van, csupán néhány helyen kell korszerűsí­teni az elavult üzleteket. Szö­vetkezetünk több mint 118 millió korona értékű állóesz­közökkel rendelkezik. Tények bizonyítják, hogy a rozsnyói Jednota már eddig is jó alapokat teremtett kereske­delmi tevékenységének fejlesz­tésére. Ladislav Simán hang­súlyozta, hogy üzlethálózatunk bővítése, a szövetkezeti keres­kedelem fejlesztése járásukban tervszerűen tovább folyik. Az idén adták át rendelteté­sének Krasznahorkán azt a csaknem ötmillió korona ráfor­dítással felépített korszerű Mo­telt, amely az ősi vár alatti településen és környékén elő­segíti a növekvő turistaforga­lom igényeinek kielégítését. Hasonló létesítmény felépíté­sét tervezik a murányi völgy­ben is. Elmondta az elnök azt Is, hogy jelenleg fokozott figyel­met fordítanak a járás székhe­lyén huszonkétmillió korona — Nemcsak kulcsokat készí­tünk, hanem zárakat is javí­tunk, illetve zárakat nyitunk. Férfi alkalmazottaink ezt a munkát végzik. Naponta 5—7 esetben jelentkeznek nálunk olyanok, akik elveszítették la­káskulcsukat. Dolgozóink a helyszínre mennek, kinyitják a lakást és természetesen azon­nal új zárat szerelnek az ajtó­ra. De máshol is, hivatalokban, iskolákban, kórházakban is szerelünk zárakat, lakatokat, kilincseket. Ilyenkor, az isko­lai szünidő alatt az iskolák kilincseit, zárjait javítjuk, cse­réljük, van úgy, hogy 100-150- et is. A lakosok is most, még szabadság előtt javíttatják a rossz zárakat, hogy a megér­demelt pihenés alatt ne kell- jen félniük a hívatlan vendé­gektől. Megtudtuk, hogy a kulcské­szítőknek az új lakóházak át­adásakor is több a munkájuk. Kellenek a kapu-, lakás-, és pincekulcsok a család vala­mennyi tagjának. Előfordul, hogy hiába me­gyünk egyik helyről a másik­ra, nem kapjuk meg a kívánt kulcsot. Miért? — A vállalat a Technomaton keresztül rendeli a kulcs-, il­letve zárfajtákat, s ők a gyár­tó vállalatoktól, az Inklema Praha és az orlicki gép­gyárból kapják, ha kap­ják. A néhány napos, he­tes késést a lakosság azon­nal megérzi. A dózis kulcsok esetében nincsenek problémá­ink, mert azok kézi erővel ké­szülnek. Az autókulcs készíté­se is gyakran nehézségekbe ütközik. Most a legújabb Sko­da típusú autókhoz hiányoznak a startkulcsok. S amíg a gyár nem küldi el a nyerskulcsokat, addig... Mi örülünk a leg­jobban, ha a hozzánk betérők elégedetten távoznak a kívánt kulcsokkal — mondta búcsúzás közben Szabados Tibor. A kulcsszolgálat olcsó szol­gáltatás. Az esetleges hiányos­ságokért nem a vállalat dol­gozóit okoljuk, ök készsége­sen, gyorsan szolgálnak ki minket, lakosokat. PÉTERFI SZONYA költséggel felépítendő új áru­házra. Ennek alapkövét a kö­zelmúltban tették le. A szövet­kezet legnagyobb beruházásai közé tartozik a Revúcán épülő új szálloda is. Az NF válasz­tási programjában szerepel né­hány üzlet létesítése, a Z-akció keretében, a nemzeti bizottsá­gokkal együttműködve Sirk és Slavošovce új üzlettel gyara­podik. Hasonló formában bőví­tették üzlethálózatukat Pacán és Rakovnicán. A rozsnyói Jednota vezetői­nek, dolgozóinak hasznos szer­vező munkáját és kezdeménye­zését dicséri, hogy a lakosság áruellátásán, a. szolgáltatáso­kon kívül nagykereskedelmi és exporttevékenységet is kifejt. Gyümölcsöt, zöldséget, szárí­tott gombát, erdei gyümölcsöt nagy mennyiségben felvásárol és elad. Szorosan együttműkö­dik az apróállattartók, méhé­szek, kertészek, a szövetkezeti földművesek szövetségeivel. Tagjaiktól átveszi a felkínált termékeket, nyersanyagokat; Sőt, még a revúca! LYKOTEX- ben gyártott szőnyegek jutá­nyos áron történő értékesíté­sével is foglalkozik. Az elnök elmondta, hogy évente átlagosan tizenhét va- gonnyi mézet vásárolnak fel a galántai MEDOS részére. Ta­valy 436 vagonnyi hullott al­mát vásároltak fel, ebből kö­zel 120 vagon az NSZK-ba ke­rült. Külföldön sampont, szap­pant és egyéb olyan piperecik­ket készítenek belőle, amit mi drága valutáért importálunk. Igaza van az elnöknek, ezen a téren a mi vegyipari szakem­bereink sokkal találékonyab­bak lehetnének. A szövetkezet által felvásárolt és exportált cikkek között szerepel még a Franciaországban és NSZK-ban is közkedvelt éticsiga és szá­rított gomba. A rosznyói Jednota járási vezetői a sokrétű kereskedelmi tevékenység, az üzlethálózat tervszerű fejlesztése mellett megkülönböztetett gondot for­dítanak a szakemberek nevelé­sére. Ennek is az a célja, hogy egyre magasabb színvonallá szolgáltatásokat nyújthassanak a járás lakosságának. KULIK GELLERT TÁBORN YITÁS Hazánk sok ezer tanulója számára ismét elkezdődött a várva várt vakáció. Aligha akadt olyan kis- és nagy­diák, aki ne számlálgatta volna sóvárogva — különösen a szép koranyári napokon — meddig kell még várnia a két hónapi szünidő kezdetére. A szülők közül azonban — különösen akinek egy vagy több kis iskolás gyermeke van — sokak számára gondot okoz, mi legyen a gyerek­kel, gyerekekkel a szünidő jó pár hete alatt, amíg ők dolgoznak. Igaz, a napközi otthonok a nyári szünet alatt is működnek, de sajnos, kevés helyen ideális, a gyerme­kek számára vonzó, az iskolai év alatti körülményektől eltérő körülmények között és tartalmas időtöltéssel. így aztán nem csoda, hogy reggelenként napirendi pont az ilyen családokban az alkudozás, „hadd maradjak inkább itthon, jó leszek“, napközben a játszótereken sok a nyak­láncként kulcsot viselő kisfiú, kislány, a munkahelyeken pedig a nyugtalankodó szülő. Országunkban több mint két évtizede a szülők ezen nyári gondjainak enyhítésével az illetékesek szervezetten kezdtek foglalkozni: létrejöttek az első pionírtáhorok. Azóta a szakszervezetek, az iskolák, a szUlői munkakö­zösségek, a Vöröskereszt nyári pionírtáboraiban az ország legkülönbözőbb pontjain, vízpartokon és a hegyekben, évről évre több gyermek tölthet élményekben gazdag há­rom hetet. A 6. ötéves tervidőszakban évente több mint 150 millió koronát fordítottunk a pionírtáborok üzemeltetésére. így elmondhatjuk, hogy tavaly csaknem 422 000 gyermek vett részt táborozáson, majdnem 100 000-rel több, mint 1973- ban. E nyáron csupán Szlovákiában 170 állandó és több vándortábor várja az apró és nagyobb üdülőket. Nem egy vállalat, üzem pedig azzal is eldicsekedhet, hogy dolgozói gyermekei közül jó pár számára — baráti kapcsolat, cse­reüdültetés révén — külföldön gondoskodik örömökben és új ismeretekben gazdag napokról. Az idén, a rokkantak nemzetközi évében a Vöröske­reszt a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít az egész­ségkárosult gyermekek üdültetésére. Például a lévai (Levice) Vöröskereszt a hallás- és látáskárosult, a Lip­tovský Mikuláš-i és a poprádi a mozgássérült, a kassai (Košice), a žilinai, a zvoleni Vöröskereszt pedig a légúti megbetegedésben szenvedő gyerekek számára szervez pio- nírtáborokat. Nem azt tartom a leglényegesebbnek, hogy a pionír­táborokban üdülő gyermekek nyaralási költségeinek csak 30 százalékát fedezik a szülők, a fennmaradó összeget pedig az állam folyósítja és a szakszervezetek szociális és kulturális alapjából térítik meg. Hanem azt, ami a gyerekek számára a legfontosabb: a táborok programja egyre szervezettebb, tartalmasabb. Ebben nagy érdemük van a táborvezetést önként vállaló pedagógusoknak, a ne­velői szakképesítéssel ugyan nem rendelkező, de gyer­mekszerető felnőtteknek és a SZISZ-tagoknak. Mert nem mindegy, hogyan töltik el gyermekeink a táborozás nap­jait. A kalóriadús, kiadós élelmezés nem elegendő ahhoz, hogy a kis táborlakók igazán élvezetesnek találják a tá­boréletet. Az összkomfortnál is fontosabb, hogy a gyere­kek ne nélkülözzék a figyelmüket, érdeklődésüket lekötő, testi és szellemi fejlődésüket gyarapító táborbeli foglal­kozásokat, a sok mozgást, a tartós élményt adó progra­mot. Reméljük, erre az ország egyetlen pionírtáborában sem lesz az idén panasz, s a gyerekek olyan emlékekkel térnek haza, amelyek a következő években is vonzóvá teszik számukra a pionírnyarat. FLÚRIÁN MARTA ORVOSI TANÁCSADÓ Röviden a stresszről A Kanadában élő magyar származású Selye Jánosnak, a montreáli egyetem világhírű professzorának felfedezése — a stressz, az utóbbi idők biológiai kutatásának egyik legjelentő­sebb vívmánya. Mi a stressz? A külvilág részéről az embert ért behatásokat stresszhatásnak nevezzük. Hormonális eredetű élettani képesség, mely a lé­tért folyó küzdelemben a szer­vezet folyamatos alkalmazko­dását, a külső és a belső ártal­mak elleni védekezését bizto­sítja. A stressz a vészreakció, az ellenállás (a megterheléshez a szervezet megfelelően alkal­mazkodik) és a kimerülés, amely az ártalmas inger túlsá­gos erőssége mialt jön létre, három fokozatban nyilvánul meg. Biológiai alapját a mel­lékvese hormontermelése szol­gáltatja. A lelki élet működé­sének, a betegségek kialakulá­sának és gyógyításának újsze­rű szemléletét építette fel Selye János elméletével. Életünk folyamán szüntele­nül alkalmazkodnunk kell a körülményekhez. Számos be­tegség sokkal inkább a stressz- hez való adaptáció hibája mi­att jön létre, mint baktériumok, mérgek hatására. Például a lel­ki zavar, magas vérnyomás, ve­sebetegség, gyomor és nyom- béľfekély adaptációs betegsé­gek. A katona aki sebet kapott a harcban, a családanya mikor kicsinyei lépteit vigyázza, mind stressz hatásban vannak. Mi te­hát ez a rejtélyes állapot, mely az embereket éppúgy érinti mint az állatokat? A stressz az élő szervezetekre gyakorolt nem fajlagos hatások összessé­gét fejezi ki. Magukat e ténye­zőket stresszoroknak nevezzük. A stressz hatására fellépő al­kalmazkodás elsősorban az agyalapi mirigy-mellékveseké- reg rendszerével' magyarázható. Az agyalapi mirigy egy kis en­dokrin (belsőelválasztású) szerv, amely az agyalapon he­lyezkedik el. Mellékvese: két kis belsőelválasztású mirigy, melyek a vesecsúcsok fölött ta­lálhatók. Ezek a mirigyek hor­monokat termelnek, melyek olyan vegyi hatóanyagok, ame­lyek a véráramba jutva szabá­lyozzák és összehangolják tá­voli szervek működését. Kísér­letek folyamán megfigyelték, hogy stressz hatására mind e szövetekben elváltozások kelet­keznek. Ha kísérleti állatok­ban vagy az emberben vala­mely szervezet fokozott műkö­désre serkentünk megfigyelhe­tő, hogy a vérben megnövek­szik a kéreghormonok mény- nyisége, és a szervezetnek ép­pen azon a pontján lépnek ak­cióba, ahol szükség van rájuk. A mellékvese-kéreg hormonjai életfontosságúak. Ha ezek hiá­nyoznak, az alkalmazkodási képesség megszűnik és ez ha­lálhoz vezet. Hogyan vesznek részt az egyes szervek a szervezet egyensúlyi helyzetének fenn­tartásában az általános alkal­mazkodási állapotban? Fontos szerepe van a vesének u.i. sza­bályozza a vér és a szövetek vegyi összetételét azzal, hogy bizonyos anyagokat kiválaszt és eltávolít a szervezetből. A pajzsmirigytúltengés ís az olyan betegségekhez tartozik, melyek gyakran stressz követ­keztében fejlődnek ki. Ez az állapot gyakran valamilyen megrendítő élmény után jelent­kezik. Gyakran egy lappangó betegség stressz hatására lob­ban fel. Régen megállapított tény, hogy a stressz, a mege­rőltetés hajlamossá tesz tbc-re. Ezért is szoktak az ilyen bete­geknek fekvőkúrát és tartós pi­henést javasolni. Köztudomású, hogy az adaptáció defektusai fontos tényezői az idegrendszer és a lelki betegségeknek. A stressztől az egyik ember jól alszik a másik viszont ál­matlanul forgolódik az ágyán reggelig. Mi ennek az oka? Az a stresszel járó folyamat, amely végérvényesen lezárul, pihenésre és alvásra készíti elő az embert. Van amikor a tartós feszültséggel csupán felbuzdít, ébren tart. Azt sem szabad el­felejteni, hogy az álmatlanság maga is erős stresszhatás. Ha egy álmatlan éjszakát mege­rőltető nap követ, a fáradságot újabb álmatlan éjszaka követi. A gyomor-bélrendszer külső érzékenységgel reagál a stresszre. Ismert tény, hogy a gyomorfekély gyakori az olyan embereknél, akik rosszul alkal­mazkodnak életkörülményeik­hez, és emiatt állandó feszült­ségben, izgalomban élnek. A súlyveszteség egyike a tartós stresszhatásoknak (étvágy ta- ľanság). Igaz, hogy a megerőltetés utáni pihenés majdnem eredeti állapotba állítja vissza erőnlé­tünket, de életünk a stressz és a pihenés periódusainak állan­dó változásából áll, az alkal­mazkodási energia mindenna­pos kis deficitjei összeadódnak és összességüknek öregedés a neve. Végeredményben nagyon sok tényzőtől függ, hogy a stresszhatások betegséget okoznak-e vagy sem. A kérdést az dönti el, hogy az egyén mennyire tanulta meg ezeket a hatásokat kivédeni és elľensú lyozni élete folyamán. Dr. VASZILY MÄRIA 1981. VII. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom