Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-04 / 156. szám, szombat

IRÁN VISSZAKAPHATJA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ZÁROLT VAGYONÁT Khomeini felhívása £ Teherán nem köt fegyverszünetet (CSTK) — Az Egyesült Álla­mok Legfelsőbb Bírósága csü­törtökön meegrősítette annak az amerikai—iráni szerződés­nek az érvényességét, amelyet ez év január 19-én Algírban írtak alá, és az Iránban fogva tartott 52 amerikai túsz szaba­don bocsátását eredményezte. A bíróság egyértelműen meg­állapítja, hogy Carter elnök nem lépte túl hatáskörét, ami­kor megakadályozta, hogy az amerikai vállalatok az ameri­kai bíróságokhoz forduljanak Iránnal szembeni anyagi igé­nyeikkel. A döntéssel egyidő- ben a bíróság jóváhagyta, hogy a vitás követelésekkel a nem­zetközi döntőbírósághoz for­rt uljanak. A bírósági döntés értelmé­ben most már Irán visszakap­hatja 2,3 milláird dolláros va­gyonát, amelyet az USA-ban befagyasztottak. Irán tulajdo­nát képező további 1 milliárd dollárt az USA bíróságnál he­lyez letétbe, hogy abból egyen­lítsék ki az amerikai vállalatok jogos igényeit. « « • Iránban tegnap megkezdő­dött a ramadan, a muzulmán böjti hónap. Ebből az alkalom­ból Khomeini imam felszólítot­ta az iráni lakosságot, hogy se­gítsen felkutatni és letartóztat­ni azokat az anarchistákat, akik felelősek az Iszlám Köz- társasági Párt székháza elleni bombamerényletért. A radikális ellenzéki csoportok tagjait fel­szólította tevékenységük befe­jezésére, „amíg nem késő“. • « • Irán elutasította Irak javas­latát, hogy a ramadan idejére hirdessenek ki fegyverszünetet. Az iráni külügyminisztérium szóvivője megismételte, hogy amíg az iraki egységek Irán területén vannak, szó sem le­het tűzszünetről. ULSTER London tanácsadó szerv létrehozását javasolja Folytatódik az IRA-foglyok éhségsztrájkja (ČSTK) — A brit konzervatív kormány javaslatot terjesztett az alsóház elé arra vonatkozó­an, hogy 1982-ben hozzanak lét­re Észak Írországban 50 tagú tanácsadó bizottságot. Ennek tagjait a brit parlament képvi­selői, az ún. Európa Parlament és a helyi igazgatási szervek képviselői alkotnák. Humphrey Atkins, Észak-írország problé­máival megbízott brit miniszter közölte, hogy az új szervnek nem lesz semmilyen törvényho­zó joghatalma, csak a brit kor­mány és a parlament „tanácsa­dója“ lesz az északír kérdések­ben hozandó döntések során. Az észak-írországi Long Kesh internáló tábor foglyai elutasí­tották a londoni kormány felhí­vását az'éhségsztrájk beszünte­tésére. A foglyokból alakult bi­zottság nyilatkozata megállapít­ja, hogy a felhívás „arrogáns és szívtelen“. Az éhségsztrájkolóklioz a hét elején intézett felhívást Hump­hrey Atkins. Ebben azt állította, hogy a kormány hajlandó lenne változtatni a börtönben uralko­dó állapotokon, de csak azzal a feltétellel, ha megszűnik az éhségsztrájk. A politikai-fogoly- státus elismeréséről a kormány továbbra sem akar hallani. Közben a táborl>an nyolcán folytatják éhségsztrájkukat, és további foglyok készek fokoza­tosan hasonló akcióba kezdeni. A legrégebben — ma 57 napja — Joseph McDonell utasítja el az élelmet, egészségi állapota rendkívül súlyos. BÉCSBEN ÉS GENFBEN A LESZERELÉSRŐL (CSTK) — Bécsben csütörtö­kön plenáris üléssel folytatódott a közép-európai fegyverzet- és haderőcsökkentési tanácskozás, amelyen Ljubomir Sopov, a Bol- gár Népköztársaság küldöttsé­gének vezetője szólalt fel. # * * Viktor Iszraeljan, a Szovjet­unió képviselője Genfben a le­szerelési bizottság plenáris ülé­sén felszólította a jelenlevőket, hogy halaszthatatlanul kezdjen gyakorlati tárgyalásokat a lázas fegyverkezés leállításáról és a leszerelés kérdéseiről. Meggyő­zően leplezte le a NATO-körök koholmányait az állítólagos szovjet veszélyről, amelynek ürügyén, a „korlátozott atomhá­ború“ doktrínáját akarják ér­vényre juttatni. Japán elutasítja a washingtoni követeléseket (CSTK) — Mijazava Kiicsi, a japán kormány főtitkára tokiói sa j lóértekezletén kijelentette, hogy a japán fokozott ütoniű fegyverkezését sürgető washing­toni követelések „annyira ész- szerűtlenek, hogy Japán nem fo­gadhatja el őket“. Aláhúzta, hogy a katonai költségvetés ter­1981 VII. 4. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnöségének el­nöke tegnap Moszkvából sza­badságra utazott. ALGÍRBAN a Nemzeti Felsza­badítás! Front Központi Bizott­sága jóváhagyta az új tíztagú Politikai Bizottságot. Köztük van Bendzsedid Sadli, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köz­társaság elnöke, a Nemzeti Feiszabadítási Front főtitkára, Mohammed bin Ahmad Ab­da lghani kormányfő és Mo­hammed Szadik bin Jahja kül­ügyminiszter. BERLINBEN tegnap megkez­dődtek az NDK és az NSZK külügyminisztériumának kon­zultációi a leszerelés kérdései­ről. Ezekről a tárgyalásokról már kor abban döntöttek, s ha­sonló tanácskozásokat már tar­tottak az emúlt években az NSZK külügyminisztériumában. vezeti 7,5 százalékos növekedé­se a jövő költségvetési évben kimeríti Japán lehetőségeit. Az USA kormányzata azonban nyu­gati hírügynökségeik szerint Tó- kiótól ettől sokkal löbl>et vár el. A közelmúltban 9 százalékos emelést szorgalmazott. HERMANN AXEN, az NSZEP KB titkára, a Politikai Bizott­ság tagja Berlinben találkozott Maxim Gremetz-cel, az FKP Politikai Bizottságának tagjá val, a Központi Bizottság tit­kárával. SZPIROSZ KIPRIANU ciprusi elnök, aki szerda óta hivatalos látogatáson Athénban tartózko­dik, eszmecserét folytatott a ciprusi probléma fejleményei­ről Jorjosz Rallisz görög mi­niszterelnökkel. AZ ÜJ FRANCIA NEMZET­GYŰLÉS megtartotta alakuló ülését. A tanácskozás július 17-ig tart. Csütörtökön a szo­cialista Louis Mermazt a nem­zetgyűlés elnökévé választot­ták. AZ OLASZ PARLAMENT teg­nap tíz képviselőjét megfosz­totta mentelmi jogától, és ily módon lehetővé tette, hogy a bíróság megindíthassa ellenük az eljárást. Köztük van Almi- rante, az olasz újfasiszták szervezetének főtitkára is. Ľubomír Štrougal beszéde /Folytatás az 1. oldalról./ nyék újólag megerősítették an­nak a közös döntésnek a he­lyességét és időszerűségét, me­lyet a KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjainak KB főtitkárai a Tanács 1969- ben megtartott XXJII. (rendkí­vüli) ülésszakán fogadtak el a szocialista gazdasági integrá­ció hosszú távú fejlesztési programjának kidolgozása cél­jából. Ennek köszönhetően közös­ségünk a hetvenes években is megőrizte stabil, dinamikus fejlődési ütemét. A kapitalista világban tapasztalható gazda­sági és szociális fejlődéssel összehasonlítva ismét bebizo­nyosodtak a szocialista rend­szer, valamint a szocialista in­ternacionalizmus elvein alapu­ló új típusú kölcsönök kapcso­latok előnyei. A KGST-tagor­szágok importszükségletei biz­tosításának döntő része köl­csönös szállításokkal valósult meg, elsősorban a Szovjetunió­ból és ez lehetővé tette, hogy jobban áthidaljuk a kapitalista világgazdaságban bekövetkezett negatív gazdasági fejlődés okozta következményeket. Mindenekelőtt azt értékeljük pozitívan, hogy közös össze­fogással számos integrációs ob­jektum épült, melyek termelé­se hozzájárul a KGST-tagorszá- gok tüzelőanyag, energia és egyéb nyersanyagfajták terén megnyilvánuló szükségleteinek hosszú távú biztosításához. A csehszlovák fél e fontos ak­ciók megvalósítása céljából 1980-ig mintegy 880 millió transzferábilis rubelt fordított. Hazánkban ezenkívül megépí­tettük a tranzit gázvezeték má­sodik szakaszát — ez lehetővé teszi a földgáz szállítását a Szovjetunióból az NDK-ba és néhány nyugat-európai ország­ba —, valamint több kohászati és gépipari üzemet, melyek el­sősorban atomerőművek szá­mára gyártanak berendezése­ket. Az integráció fejlesztésének fontos tényezői voltak a gé­pek és berendezések, vegyi és egyéb termékek szállításai sza­kosítási és termelési kooperá­ciós megállapodások alapján. Vitathatatlan előrelépés tör­tént a többi területen is: ki­bővült és elmélyült a tudomá­nyos műszaki együttműködés, megszilárdult a tervszerűség, a sokoldalú együttműködés jogi és szervezési alapja is. A Komplex Program megva­lósítása során elért pozitív eredmények és a szerzett ta­pasztalatok. a nyolcvanas évekre szóló további feladatok — melyek jóváhagyása a je­lenlegi ülésszakra vár — nagy hozzájárulást jelentenek a fej­lett szocialista társadalom épí­téséhez hazánkban. A jövőben is abból indulunk ki, hogy a csehszlovák népgazdaság fej­lesztésének egyik legfontosabb tényezője a KGST-tagországok- kal, elsősorban a Szovjetunió­val folytatott együttműködés. Meggyőződésünk, hogy átgon­dolt munkamegosztással, az erőforrások és eszközök éssze­rű összevonásával s nem utol­sósorban a gazdaságpolitika átfogó egyeztetésével jelentős mértékben hozzájárulhatunk a CSKP XVI. kongresszusán kitű­zött célok eléréséhez, valamint a baráti országok közössége gazdasági tekintélyének továb­bi növekedéséhez. Rövid időn belül közösen megoldási kellene találnunk az 1985-ig terjedő időszakkal kap csolatos, még eddig nyitott problémák megoldására, és erőfeszítéseinket az együttmű­ködés elmélyítésére és kibőví­tésére kell összpontosítanunk mindenekelőtt a szakosítás és a termelési kooperáció terén. Ügy véljük, megérett az idő arra, hogy a szocialista integ­rációban az egyes részakciók megvalósításától áttérjünk az egész ágazatok hosszú' távú fejlesztését magába foglaló kö­zös megoldásokhoz, együttesen kidolgozott prognózisok és mű­szaki koncepciók alapján. A Komplex Program megva­lósítása keretében a csehszlo­vák szervezetek részt veitek olyan kiemelt tudományos-mű­szaki problémák megoldásában, melyek lehetővé tették azok kifejlesztésének és gyakorlati alkalmazásának meggyorsítását olyan fontos területeken, mint például az atomerőművek be­rendezései vagy az elektroni­kus számítógépek egységes rendszere számára gyártott számítástechnikai berendezések terén. A megvalósult együttmű­ködés nem kis hozzájárulást jelentett az elektronikus lito­gráfiái berendezések, a szám­jegyvezérlésű komplettizáló központok berendezéseinek ki- fejlesztése során, továbbá a gazdasági állatok új fajtáinak kinemesítése és új gabonafélék kitermesztése és kihasználása terén, A mi részvételünk nagy­ságáról tanúskodik az a tény, hogy a csehszlovák szerveze­tek az elmúlt ötéves tervidő­szakban a többi KGST-tagor- szágból több mint 20 000 komp­lett tudományos-műszaki doku­mentációt vettek át, ami több mint kétszerese az 1971—1975- ös időszak hasonló mutatójá­nak, és megközelítőleg ugyan­ennyi dokumentációt bocsátot­tak partnereik rendelkezésére. Rendkívüli nagy figyelemmel tel­jesítettük internacionalista kö­telezettségeinket a Vietnami Szocialista Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal és a Mongol Népköztársasággal szemben a tudományos-műszaki dokumentációk átadásában, műszaki segítség nyújtásában, valamint tudományos és mű­szaki káderek képzésében. Nem titkoljuk ugyanakkor, hogy az említett jó eredmé­nyek ellenére a sokoldalú együttműködésben számos probléma merül fel. Például nagyszámú új gépet és beren­dezést, alapanyagot, technoló­giai eljárási fejlesztettünk ki, ezeknek azonban csupán egy részét sikerült alkalmazni a termelésben. Ugyancsak káros jelenség, hogy az említett tu­dományos-műszaki fejlesztés eredményeinek a termelésben történő alkalmazása során még mindig nem élünk megfelelő mértékben a szakosítás és a kooperáció adta lehetőségek­kel, úgyhogy az új gyártmá­nyok nem l'edik az egész kö­zösség szükségleteit. A kutatás és a fejlesztés számára a fel­adatok megszabása nem oly módon történik, hogy annak végleges eredményei elérjék a világszínvonalat, sőt nem is szokás a mi termékeink és el­járásaink összehasonlítása a vi­lágszintet jelentő paraméterek­kel. A népgazdaság továbbfejlesz­tése közösségünk valamennyi országában a gazdasági növe­kedés intenzív tényezőinek a mozgósításán és kihasználásán alapszik, s ezek közül is a leg­döntőbb a legújabb tudomá­nyos-műszaki ismeretek gýa- korlati hasznosítása. Ez a kö­rülmény megköveteli, hogy kö­zösen szabjuk meg tudomá­nyos-műszaki együttműködé­sünk fő irányait és feladatait, összpontosítsuk erőfeszítésein­ket és eszközeinket ezek meg­oldására s a tartósan mutatko­zó hiányosságok felszámolá­sára. A legfontosabbnak most azt kell tekintenünk, hogy a java­solt intézkedések következete­sen megvalósuljanak a Tanács szerveinek gyakorlati tevékeny­ségében. Mindenekelőtt a komp­lex tervezés alapelveiről, vala­mint a kulatás-fejlesztés-terme- lés-alkalmazás folyamatos cik­lusának megvalósítása terén történő együttműködésről, an­nak jogilag kötelező szerződé­ses megerősítéséről és a szer­vezetek fokozott felelősségéről van szó a vállalt kötelezettsé­gek teljesítése során. Nagyra értékeljük azt az előrelépést, amelyet az együttműködés me­chanizmusának fejlesztése te­rén, elsősorban a közös terve­zési tevékenységben értünk el. Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy a jelenlegi időszakban szükség van az együttműködés formái­nak és módszereinek a tökéle­tesítésére. Teljes mértékben tá­mogatjuk Leonyid Brezsnyevnek arra vonatkozó javaslatát, hogy a tervek egyeztetését egészít­sük ki a gazdasági tevékenység egyeztetésével, hogy a gazdasá­gi mechanizmusok szerkezeté­nek közelítésére a tagállamaink szervei és szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok tovább­fejlesztésére törekedjünk. A mi véleményünk szerint az említett- javaslatok kidolgozása során fokozott figyelmet kelle­ne szentelni a beruházások ösz- szehangolásának. Hasznos len­ne az új beruházásokat az egyes országokban hatékonyan összekapcsolni az egész közös­ség keretében, hogy ne jöjje­nek létre dupücitások a kapa­citásokban, hogy kiküszöböljük a szűk keresztmetszeteket a ter­melésben és csökkentsük a tő­kés országokból származó be­hozataltól való függőséget. Az ilyen egyeztetés hozzájárulna a Nemzetközi Beruházási Bank te­vékenységének a fellendítésé­hez is. A mi együttműködésünkben az értékkategóriák jobb érvé­nyesülése számára is további jelentős terület áll rendelke­zésre. Itt elsősorban a sokolda­lú elszámolási rendszerre gon­dolunk, melynek keretében ed­dig nem fejlődtek kellőképpen a sokoldalú gazdasági kapcso­latok. Kihasználatlan tartalékok kínálkoznak az árképzés terén is. Tovább kell tökéletesíteni a szerződéses árak képzését a vi­lágpiaci árak alakulásának és közösségünk szükségleteinek a figyelembevételével. Arról van szó, hogy az árakat az eddigi­nél jobban kihasználjuk objek­tív értékmérőként, hogy a jövő­ben jobban járuljanak hozzá a gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködés fejleszté­sének intenzifikációjához. Ezek­kel a kérdésekkel függ össze nemzeti pénzegységeink reálár- folyamának témaköre is, bele­értve az ezzel összefüggő gaz­dasági ösztönzőket, azok konk­rét hatását a népgazdaságra. Kívánatos, hogy az árképzés és a reális árfolyamarányok terü­letét egységes egészként tanul­mányozzák. Szintén szükségesnek tartjuk az egyes tagországok gazdasági irányítási rendszerének a töké­letesítését, ami kétségtelenül pozitívan hatna a szocialista gazdasági integráció továbbfej­lesztésére is. Együttműködésünk fontos te­rületét jelentik kapcsolataink a harmadik világ országaival. Bé­kepolitikánkkal összhangban Csehszlovákia továbbra is bőví­ti és szilárdítja kapcsolatait a fejlődő országokkal, előnyben részesítve a szocialista orientá­ciójú országokat. Az elmúlt ötéves tervidőszak * ban több mint 70 fejlődő or­szágnak és nemzeti felszabadí­tó mozgalomnak nyújtottunk támogatást. Elsősorban térítés- mentes anyagi segítségnyújtás­ról volt szó a nemzetközi im­perializmus és a külföldi ag- resszorok támadásainak az el­hárítása, valamint a gyarmati elnyomás következtében tönk­rement gazdaságok helyreállí­tása céljából. Számos ország­nak nyújtottunk segítséget a természeti katasztrófák követ­kezményeinek leküzdéséhez. Csehszlovákia ezenkívül együtt­működött több fejlődő ország­gal új üzemek építésében, új nyersanyagforrások felkutatá­sában és részt vett szakmunká­sok, szakemberek és értelmisé­giek képzésében. Csehszlovák szakemberek tevékenykedtek 43 fejlődő országban, míg közóp- és főiskoláinkon több mint 30 fejlődő ország és nemzeti fel­szabadító mozgalom diákjai ta­nulnak, üzemeinkben pedig több ezer gyakornok részesül kiképzésben. Készek vagyunk tovább fej­leszteni kereskedelmi, gazdasá­gi és tudományos-műszaki kap­csolatainkat a tőkés országok­kal az egyenjogúság alapelvein és meggyőződésünk, hogy az ilyen együttműködés előnyös mindkét fél számára. Szükséges azonban, hogy partnereink fel­hagyjanak a diszkriminációs gyakorlattal, és ne próbáljanak egyoldalú feltételeket ránk erő­szakolni. Ez teljes mértékben érvényes gazdasági tömörüléseikre csak­úgy, mint a KGST és a Közös Piac közötti tárgyalásokra. Szükségesnek tartjuk a KGST nemzetközi jogi tekintélyének a megszilárdítását Is, tekintettel a világgazdaságban betöltött fontos szerepére. Az egyes tagországok előtt ál­ló gazdasági és szociális fej­lesztési feladatok bonyolultsá­ga és az igényes feltételek el­lenére, melyek közepette bizto­sítanunk kell ezt a fejlesztést, megvan a lehetőség a gazdasá­gi és szociális fejlesztéssel kap­csolatos tervezett feladatok tel­jesítéséhez, ha élünk az integ­rációs folyamat nyújtotta együttműködésből és céltudatos fejlesztéséből adódó előnyök­kel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom