Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-03 / 155. szám, péntek

Az SZSZK kormányának programnyilatkozata /Folytatás a 3. oldalról) kapcsolatos problémákat, főleg Vranovban és Zilinában és szervezze meg a ružoberoki Cellulóz- és Papírkombinát, va­lamint az új polomkai, šariši és žarnovicai kapacitások gyors és zavarmentes üzembehelyezé­sét. Figyelmünk előterében áll a bútor minőségének és eszté­tikai értékeinek javítása, a vá­laszték rugalmasabb módosítá­sa a hazai fogyasztók és a kül­földi megrendelők igényeinek megfelelően. A textil- és ruhaiparban folytatva a természetes szálak szintetikus szálakkal való he­lyettesítését, tovább akarjuk növelni a kiváló minőségű, di­vatos kötött áru és ruha rész­arányát. Ugyancsak meg akar­juk oldani a jelenleg hiány­cikknek számító termékek és a lakástextíliák gyártását. A bőr- feldolgozó és cipőiparban na­gyobb hangsúlyt helyezünk a puha, kényelmes cipők gyár­tására a belkereskedelem és a kivitel számára. A nemzeti vál­lalatokban a közszükségleti cikkek nagyüzemi termeléséi célszerűen ki kell egészíteni a megrendelésekre készülő kis­szériás termeléssel. AZ ÖNELLÁTÁS ÉS A FÖLDALAP VÉDELME Elvtársak, egyre jobban előtérbe kerül az a feladat, hogy saját for­rásokból fedezzük az élelmi­szerfogyasztásunkat. Erre kény­szerít bennünket az árak alaku­lása és az élelmiszeripari anya­gok beszerzésének egyre ked­vezőtlenebb feltételei, elsősor­ban ami a szemes takarmányo­kat illeti. Ez a behozatal ko­molyan érinti külgazdasági kap­csolataink egyensúlyát. Ebben a helyzetben meg kell követel­nünk, hogy következetesen megvalósítsák a föld védelmé­re és további termővé tételére hozott intézkedéseket és egyút­tal kiaknázzák azokat a tarta­lékokat, amelyek a föld ter­mékenységének kihasználásá­ban rejlenek. A növénytermesztés és az ál­lattenyésztési termelés közti kiegyensúlyozottabb kapcsola­tok érdekében a 7. ötéves terv­időszakban azzal számolunk, hogy a növénytermesztés gyor­sabban, 16—18 százalékkal nö­vekszik, míg az állattenyésztés­ben a takarmányforrások 9 százalékos növekedést tesznek lehetővé. A gabonatermelés in­tenzitásában már magas euró­pai színvonalat értünk el, ezért az állattenyésztési termelés to­vábbi növelését főleg a tömeg­takarmányok termelésének nö­velésével kell elérnünk. Ezen a téren a többi országhoz vi­szonyítva jelentős tartalékaink vannak a hektárhozamokat, va­lamint a rétek és legelők jobb kihasználását illetően a hegy­vidéki és hegyaljai területeken. Ezzel a koncepcióval összhang­ban a hústermelés további nö­velését a szarvasmarha-tenyész­tés további fejlesztésével kell elérnünk és a sertéshús-terme­lést a szemestakarmány-forrá- soktól függően kell fejleszte­nünk. Egyébként ez az irány­zat teljes összhangban áll a racionális táplálkozás alapel­veivel. Erőfeszítéseket teszünk, hogy az állattenyésztés szükségleteit nagyobb mértékben saját ta­karmánytermelésünkkel fedez­zük. Ennek részeként gazda- ságossabbá kell tennünk a ta­karmányok felhasználását. El­sősorban arra ügyelünk, hogy az állattenyésztésben, főleg a sertéstenyésztésben csökkent­sék az egy kilogramm hús előállítására eső szemestakar- mány-fogyasztást, s országos és nemzetközi viszonylatban is a lehető legjobban megközelítsük az optimális fogyasztási nor­mákat. Határozottabban kell leküz­deni a hosszabb ideje tapasztal­ható pangást a burgonya és a cukorrépa termelésében, s meg kell követelni a kutatástól és a gyakorlattól, hogy nagyobb mértékben érvényesítsék a tu­dományosan alátámasztott ter­mesztési rendszereket. Táplál­kozásunk összetételének javítá­sa megköveteli, hpgy több gyü­mölcsöt és zöldséget termel­jünk, a kereskedelmi szerveze­tek rugalmasabban együttmű­ködjenek a termelőkkel és az összes járásban folyamatosabb és egyenletesebb legyen a piac ellátása. A már jóváhagyott intézkedések megvalósításának rendszeres ellenőrzésével és a további intézkedésekkel ezen a téren is számottevő haladást akarunk elérni. A nemzeti bizottságok segít­ségével el akarjuk érni, hogy a nagyüzemi megmunkálásra alkalmatlan földet célszerűen kihasználják a kiskertek fej­lesztésére és ezáltal a gyümölcs és zöldségtermelés növelésére. A közép-szlovákiai kerület jó tapasztalataiból kiindulva tá­mogatni fogjuk a szerződé­ses szénabegyűjtést, hogy ily módon is bővítsük ta­karmány alapunkat. A szö­vetségi és a cseh nem­zeti kormánnyal együtt intéz­kedéseket dolgozunk ki a ház­táji állattenyésztés fejlesztésére úgy, hogy jobban kihasználjuk a takarmányforrásokat, az is- tállózási lehetőségeket és az emberek érdeklődését az állat- tenyésztés ilyen formája iránt. Ügy mint a többi ágazatban, a mezőgazdaságban is nagyobb hangsúlyt helyezünk a gazda­ságosságra, a gazdálkodás ren­tabilitására és a pénzügyi eredményességre. Gyorsabb elő­rehaladást kell elérnünk az azonos eredmények között gaz­dálkodó mezőgazdasági vállala­tok közti aránytalan eltérések kiküszöbölésében, csökkenteni kell a cukorrépa, a burgonya és más termékek aránytala­nul nagy betakarítási és rak­tározási veszteségeit, jobban kell gondoskodni a mezőgazda- sági gépek karbantartásáról és a trágyák raktározásáról. Te­kintettel az üzemanyag, első­sorban a motorolaj korlátozott forrásaira, a mezőgazdaságban is mindent meg kell tenni a fogyasztás racionalizálására. Az élelmiszeriparban figyel­münket a mezőgazdasági nyers­anyagok, elsősorban a hús jobb hasznosítására, a termék- szerkezet felújítására, a félkész termékek és készételek gyártá­sának bővítésére, a gyermek­tápszerek megfelelő választé­kára fordítjuk. A célszerű ada­golással és csomagolással hoz­zá akarunk járulni az egyes termékek tartósságának foko­zásához és az élelmiszerekkel való takarékossághoz. A keres­kedelemnek, az egészségügyi felvilágosító munkának és a tö­megtájékoztató eszközöknek hatékonyabban kell elősegíte­niük az élelmiszerek gazdasá­gosabb felhasználását és a ra­cionális táplálkozást. Természeti gazdagságunk jobb kihasználása és az ökológiai egyensúly megőrzése érdekében továbbra is sokoldalú figyelmet kell szentelnünk az erdőknek, jobb hozzáférhetőségüknek és termelőképességük teljes ki­használásának. Erre irányul a tudományos-kutatási alap ille­tékes ágazatainak munkája. Tekintettel arra, hogy a víz­források a fejlődés meghatáro­zó tényezői lesznek, a kormány biztosítja a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság szükségle­teinek kielégítését. A víztáro­zók további építésén kívül job­ban ki akarjuk használni a földalatti vízforrásokat, követ­kezetesebben racionalizálni a vízfogyasztást és csökkenteni a veszteséget a vízvezeték-há­lózatokban. ÉPÍTENI VAGY FELÚJÍTANS? Elvlársak, tudatosítjuk, hogy a népgaz­daság fejlődése hatékonyságá­nak több tényezője a beruházá­sok problémáinak megoldásától függ. A központi szerveknek ügyelniük kell arra, hogy teljes mértékben kihasználják a már létező termelési kapacitásokat, növeljék a műszakszámot. Azokban az esetekben, amikor bővíteni kell a kapacitásokat, először mérjék fel a rekonstruk­ció és a műszaki korszerűsítés lehetőségeit és csak valóban a legszükségesebb esetekben kell az új építkezések formáját vá­lasztani. Az eddiginél jobban megkö­veteljük, hogy a központi és a közvetlen beruházók, a ter­vezők és az állami ellenőrzést végző szervek javítsák az új beruházások előkészítésének minőségét úgy, hogy az építke­zések magas műszaki színvona­lon, megfelelő költségekkel és a gazdaságilag fejlett orszá­gokban szakásos idő alatt ké­szüljenek el. Azok a problémák, amelyek a hatodik ötéves tervidőszakban a beruházások előkészítésében és a szállítmányokban fordul­tak elő, azt okozták, hogy a megkezdett építkezések nagy számával lépünk a 7. ötéves tervidőszakba. A 7. ötéves terv­időszakban a több mint két millió korona beruházással épülő építkezésekre tervezett összeg 50 százaléka a megkez­dett építkezések befejezésére esik. El kell érnünk, hogy a lehető legelőbb befejezzék azo­kat az építkezéseket, amelyek a legnagyobb eredmények elé­rését teszik majd lehetővé. A ki­vitelezői kapacitásokat ezekre az építkezésekre kell összpon­tosítanunk, ezért az ötéves terv következő éveiben az újonnan megkezdett építkezések alacso­nyabb számát tervezzük. így akarjuk elérni az optimá­lis arányt a megkezdett építke­zések és az új építkezések megkezdése között és az álta­lános strukturális kiegyensú­lyozottságot a kivitelezői kapa­citások és az építkezések meny- nyisége között, ami alapvető feltétele a beruházási folyamat folyamatosságának és meggyor­sításának. Az Építőipari Minisztérium­nak a tervbizottsággal és az il­letékes minisztériumokkal szo­rosan együttműködve idejében javaslatokat kell tennie, hogyan tudja kapacitásait a kiemelt építkezésekre koncentrálni, an­nak árán is, hogy a kevésbé fontos építkezések üteme lelas­sul, esetleg ideiglenesen szüne­telnek. Az állami terv jóvá­hagyásáig meg kell oldani ezt az eljárást. Arra törekszünk, hogy a minisztériumokban, a kerületekben és a járásokban helyesen értelmezzék ezt a társadalmi szükségszerűséget. Hálásak leszünk önöknek kép­viselő elvtársak, ha öntudatos képviselői munkájukkal segítsé­get nyújtanak nekünk ebben. PRÁGA ÉS BRATISLAVA FEJLESZTÉSE FONTOS FELADAT Az egyes kerületek és terüle­tek átlagos fejlesztése mellett továbbra is figyelmet szente­lünk Bratislava, az SZSZK fő­városa fejlesztésének. Elsősor­ban ipara fejlesztéséről, a kie­melt nagy építkezések befejezé­séről — a rádióépület, főisko­lák, az új híd és más útvona­lak — 24,6 ezer lakás felépíté­séről és a lakótelepek járulé­kos beruházásainak növeléséről van szó. Fontos feladatnak tartjuk a város központi részé­nek rekonstrukcióját és törté­nelmi magvának felújítását. Mindezzel erősíteni akarjuk a város ipari jellegét és meg akarjuk teremteni a feltétele­ket ahhoz, hogy még eredmé­nyesebben töltse be a Szlovák Szocialista Köztársaság politi­kai, gazdasági és kulturális központjának funkcióját. Ügyelünk arra, hogy a szlo­vákiai építőipari vállalatok to­vábbra is eredményesen telje­sítsék feladataikat a CSSZSZK fővárosa, Prága és az észak­csehországi kerület fejlesztésé­ben. Az eddiginél nagyobb figyel­met szentelünk az építőipar rentabilitása fokozásának, a munkaidő, a gépek kihasználá­sában rejlő tartalékok kiakná­zásának, az építőanyagok gaz­daságosabb felhasználásának és általában az építkezéseken a jobb előkészítésnek és mun­kaszervezésnek. A 7. ötéves tervidőszakban a gazdaságot abban a helyzet­ben fejlesztjük, amikor Szlová­kiában a munkaerő-gyarapodás csaknem felével kisebb lesz, mint a 6. ötéves tervidőszak­ban. Ez megköveteli, hogy sokkal hatékonyabban és ra­cionálisabban használjuk ki a munkaerőforrásokat, a minisz­tériumokban és a nemzeti bi­zottságokon következetesebben. érvényesítsük a foglalkoztatott­ság epvséges szabályozásénak és a munkaerő elosztásának egységes rendszerét, szigorúb­ban vizsgáljuk felül a munka­erőigényléseket, és követeljük meg a felelősséget a munka­erő gazdaságos kihasználásá­ért. SZAKMUNKÁSNEVELÉS Tökéletesítjük a szakképzési tervek kidolgozásának, a fiata­lok elhelyezésének módszereit és nagyobb fegyelmet követe­lünk meg ennek a módszernek a megtartásában. Ezáltal meg akarjuk előzni az olyan problé­mákat, amelyekkel ma találko­zunk az iskolák végzett hall­gatóinak elhelyezése során, el­sősorban összhangot akarunk teremteni a középiskolát és fő­iskolát végzett szakemberek és a szakmunkások, valamint a népgazdaság egyes ágazatainak objektív szükségletei között. Rendkívüli figyelmet szentelünk a szakmunkások nevelésének, a pályaválasztás előtt álló fiatalok 60 százalékát szakmunkás pá­lyákra irányítjuk. A termelés és általában a termelési folya­mat megszilárdításának szük­ségszerűsége megköveteli, hogy megszüntessük a munkaerő pa­zarlását az aránytalan irányí­tó apparátusban, vagy pedig a mellékes, kisegítő tevékenysé­gekben. Ezt a területet is az eddiginél hatékonyabban akar­juk a terv által szabályozni és általában korszerűsíteni akar­juk a munkaszervezést. Ezzel összefüggésben a kor­mány jobban ügyel arra, hogy a termelésben és az irányítás­ban jó feltételeket teremtsenek a jó képességű, szakmailag és politikailag felkészült fiatalok érvényesüléséhez. A gazdasá­gunk intenzifikálásában kitű­zött célok fontos feltételének tartjuk a fiatalok dinamizmusá­nak, bátorságának és az új iránt tanúsított megértésének kihasználását. Az anyagi források kialakítá­sa hatékony növelésére kifej­tett törekvésünkkel javítani akarjuk, s meg akarjuk őrizni a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalát. Külön hang­súlyt helyezünk az életszínvo­nal azon tényezőire, amelyek kifejezik minőségi oldalát, te­hát nem az anyagi fogyasztás mennyiségét, hanem a fogyasz­tás struktúrájának javítását, a létbiztonság megszilárdítását, a műveltség és a kultutúra fej­lesztését, az egészségvédelmet, a boldog jövőt és a fiatal nem­zedék egészséges fejlődését, az idős állampolgárok nyugodt élete feltételeinek kialakítását. A személyi fogyasztásban a figyelmet összpontosítjuk a bel­kereskedelmi szállítás szerke­zetének javítására. Ez elsősor­ban a lakáskultúra színvonala emelését, a háztartási munka megkönnyítését, az élet kultu­rális színvonala emelését és a szabadidő aktív kihasználását szolgáló árucikkekre vonatko­zik. Ügyelünk arra, hogy a ter­melés jobban kielégítse a lakos­ság által a textil, a lábbeli és az egyéb gyártmányok esztéti­kai, minőségi és divatossági vo­natkozásaival szemben támasz­tott növekvő követelményeit. Az illetékes irányító láncsze­meknek határozottabban kell eljárniuk egyes árucikkek hiá­nya leküzdésében. A kormányszervek a lakosság táplálkozását illetően töreked­ni fognak arra, hogy javítsák a jelentősen megnőtt élelmi­szerfogyasztás összetételét, a táplálkozást ésszerűbbé tegyék, főleg a tej, a tejtermékek, a gyümölcs és a zöldség fogyasztása növelésével, vala­mint az iparilag előkészített élelmiszerfajták eladásának bő­vítésével. SZOLGÁLTATÁSOK, KERESKEDELEM A kormány tudatában van annak, hogy a lakosság elége­dettségét nagyon érzékenyen befolyásolja a szolgáltatások színvonala. Ezért törődni fog fejlesztésükkel, tökéletesítésük­kel, és azzal, hogy hozzáférhe­tők legyenek. Főleg a tartós fogyasztási cikkek javításáról, a lakásalap karbantartásáról, továbbá a tisztításról, mosásról. és a nők munkáját megkönnyí­tő egyéb szolgáltatásokról van szó. Ezért gondoskodni fogunk arról, hogy az illetékes tár* cák, s főleg a nemzeti bizott­ságok és a ipari szövetkezetek a szolgáltatások fejlesztésére célszerűen felhasználják a ren­delkezésre álló beruházási esz­közöket és a munkaerőt. Ezeket a feladatokat részletezni fog­juk a szolgáltatások fejleszté­sének koncepciójában, amelyen a szövetségi és a cseh nemzeti szervekkel együttműködésben most dolgozunk. A személyi fogyasztás minő­ségi és szerkezeti vetületeire helyezett nagyobb hangsúlynak meg kell nyilvánulnia a terme­lés és a kereskedelem együtt­működése elmélyülésében is. Fő súlyt helyezünk a piackutatási módszereknek és a fogyasztás fejlődése prognózisainak töké­letesítésére, valamint a szállí­tói-megrendelői szerződések megkötésénél a választék és a kollekciók felelősségteljesebb kiválasztására. A kereskedelem­től következetesen megkívánjuk a nagyobb rugalmasságot, az egész választék folyamatosabb eljuttatását a raktárokból a boltokba, az árusítási idő meg­felelő módosítását, a kereske­delem és a szolgáltatások dol­gozóinak a vevők iránti kor­rekt viszonyát. A Kereskedelmi Minisztériumnak és a többi il­letékes tárcának, valamint a nemzeti bizottságoknak e te-: kintetben hatásosabban kell fel­használniuk az ellenőrző és a felügyeleti szerveknek, a fo-. gyasztói ellenőrzés tanácsainak, valamint a nemzeti bizottságok egyéb aktíváinak tapasztalatait és javaslatait. LAKÁSÉPÍTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM A lakáskultúra további töké­letesítésére az 1981—1985-ös, években 211 ezer új lakást kí­vánunk építeni, s mintegy 8000 lakást korszerűsíteni. A lakás-- építés területi szétlielyezésénél ügyelni fogunk arra, hogy ha­tásosan hozzájáruljon a mun­kaerő szükséges összpontosítá­sához és állandósításához. To­vábbra is támogatni fogjuk a lakosság részvételét a családi házak építésében, miközben ezt az ipari központokba és a köz­ponti községekbe fogjuk orien­tálni. Az illetékes beruházó és kivitelező szervektől megkíván­juk, hogy több figyelmet szen­teljenek a lakásépítés komplex jellegének, minőségének és fo­lyamatosságának. Az életfeltételek tökéletesíté­sét célzó igyekezetnek ma és a jövőben is szerves része a környezeti viszonyokról való gondoskodás. Főleg a követke­zetesebb törődés a víztisztíó állomások építéséről, hogy így a Duna, a Vág, a Garam és más folyók tisztábbak legyenek, s megvédjük különösképpen a Csallóköz gazdag ivóvízkészle­teit. Különleges figyelmet for* dítunk Felső-Nyitra vidéke öko­lógiai problémáinak megoldá­sára, s az illetékes szövetségi minisztériumokkal karöltve a leginkább sújtott területeken javítani fogjuk a levegő tiszta­ságát. A környezetvédelem érdeké­ben megszigorítjuk az ellenőr­zést is, hogy az illetékes szer­vek és szervezetek az előírások következetes megtartásával ezen az érzékeny területen elő­segítsék a helyzet javulását. Közben számolunk azzal, hogy a városokban, a községekben, a köztereken, a kereskedelem­ben, a közétkeztetésben, a köz­lekedésben, az üdülési és egyéb létesítményekben a tisztaság és a higiénia javítása érdekében sokat tehetnek az egyes intéz­mények, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek Is, amelyek számára nem lehet közömbös, hogy életünk e te­kintetben hogyan alakul. A társadalmi fogyasztást a 7. ötéves tervidőszakban is a oMjj személyi fogyasztásnál valami- ffl vei gyorsabban kívánjuk növel- ni. Ebben kifejezésre jut a szo­cialista állam szüntelen gon- l"81- doskodása a műveltségi és a kulturális színvonal emelésé- VII. ről, az egészségvédelemről, és a szociális biztonságtudat meg­szilárdításáról. A társadalmi fo­(Folytatás az 5.. oldalon),

Next

/
Oldalképek
Tartalom