Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-03 / 155. szám, péntek
Az SZSZK kormányának programnyilatkozata /Folytatás a 3. oldalról) kapcsolatos problémákat, főleg Vranovban és Zilinában és szervezze meg a ružoberoki Cellulóz- és Papírkombinát, valamint az új polomkai, šariši és žarnovicai kapacitások gyors és zavarmentes üzembehelyezését. Figyelmünk előterében áll a bútor minőségének és esztétikai értékeinek javítása, a választék rugalmasabb módosítása a hazai fogyasztók és a külföldi megrendelők igényeinek megfelelően. A textil- és ruhaiparban folytatva a természetes szálak szintetikus szálakkal való helyettesítését, tovább akarjuk növelni a kiváló minőségű, divatos kötött áru és ruha részarányát. Ugyancsak meg akarjuk oldani a jelenleg hiánycikknek számító termékek és a lakástextíliák gyártását. A bőr- feldolgozó és cipőiparban nagyobb hangsúlyt helyezünk a puha, kényelmes cipők gyártására a belkereskedelem és a kivitel számára. A nemzeti vállalatokban a közszükségleti cikkek nagyüzemi termeléséi célszerűen ki kell egészíteni a megrendelésekre készülő kisszériás termeléssel. AZ ÖNELLÁTÁS ÉS A FÖLDALAP VÉDELME Elvtársak, egyre jobban előtérbe kerül az a feladat, hogy saját forrásokból fedezzük az élelmiszerfogyasztásunkat. Erre kényszerít bennünket az árak alakulása és az élelmiszeripari anyagok beszerzésének egyre kedvezőtlenebb feltételei, elsősorban ami a szemes takarmányokat illeti. Ez a behozatal komolyan érinti külgazdasági kapcsolataink egyensúlyát. Ebben a helyzetben meg kell követelnünk, hogy következetesen megvalósítsák a föld védelmére és további termővé tételére hozott intézkedéseket és egyúttal kiaknázzák azokat a tartalékokat, amelyek a föld termékenységének kihasználásában rejlenek. A növénytermesztés és az állattenyésztési termelés közti kiegyensúlyozottabb kapcsolatok érdekében a 7. ötéves tervidőszakban azzal számolunk, hogy a növénytermesztés gyorsabban, 16—18 százalékkal növekszik, míg az állattenyésztésben a takarmányforrások 9 százalékos növekedést tesznek lehetővé. A gabonatermelés intenzitásában már magas európai színvonalat értünk el, ezért az állattenyésztési termelés további növelését főleg a tömegtakarmányok termelésének növelésével kell elérnünk. Ezen a téren a többi országhoz viszonyítva jelentős tartalékaink vannak a hektárhozamokat, valamint a rétek és legelők jobb kihasználását illetően a hegyvidéki és hegyaljai területeken. Ezzel a koncepcióval összhangban a hústermelés további növelését a szarvasmarha-tenyésztés további fejlesztésével kell elérnünk és a sertéshús-termelést a szemestakarmány-forrá- soktól függően kell fejlesztenünk. Egyébként ez az irányzat teljes összhangban áll a racionális táplálkozás alapelveivel. Erőfeszítéseket teszünk, hogy az állattenyésztés szükségleteit nagyobb mértékben saját takarmánytermelésünkkel fedezzük. Ennek részeként gazda- ságossabbá kell tennünk a takarmányok felhasználását. Elsősorban arra ügyelünk, hogy az állattenyésztésben, főleg a sertéstenyésztésben csökkentsék az egy kilogramm hús előállítására eső szemestakar- mány-fogyasztást, s országos és nemzetközi viszonylatban is a lehető legjobban megközelítsük az optimális fogyasztási normákat. Határozottabban kell leküzdeni a hosszabb ideje tapasztalható pangást a burgonya és a cukorrépa termelésében, s meg kell követelni a kutatástól és a gyakorlattól, hogy nagyobb mértékben érvényesítsék a tudományosan alátámasztott termesztési rendszereket. Táplálkozásunk összetételének javítása megköveteli, hpgy több gyümölcsöt és zöldséget termeljünk, a kereskedelmi szervezetek rugalmasabban együttműködjenek a termelőkkel és az összes járásban folyamatosabb és egyenletesebb legyen a piac ellátása. A már jóváhagyott intézkedések megvalósításának rendszeres ellenőrzésével és a további intézkedésekkel ezen a téren is számottevő haladást akarunk elérni. A nemzeti bizottságok segítségével el akarjuk érni, hogy a nagyüzemi megmunkálásra alkalmatlan földet célszerűen kihasználják a kiskertek fejlesztésére és ezáltal a gyümölcs és zöldségtermelés növelésére. A közép-szlovákiai kerület jó tapasztalataiból kiindulva támogatni fogjuk a szerződéses szénabegyűjtést, hogy ily módon is bővítsük takarmány alapunkat. A szövetségi és a cseh nemzeti kormánnyal együtt intézkedéseket dolgozunk ki a háztáji állattenyésztés fejlesztésére úgy, hogy jobban kihasználjuk a takarmányforrásokat, az is- tállózási lehetőségeket és az emberek érdeklődését az állat- tenyésztés ilyen formája iránt. Ügy mint a többi ágazatban, a mezőgazdaságban is nagyobb hangsúlyt helyezünk a gazdaságosságra, a gazdálkodás rentabilitására és a pénzügyi eredményességre. Gyorsabb előrehaladást kell elérnünk az azonos eredmények között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok közti aránytalan eltérések kiküszöbölésében, csökkenteni kell a cukorrépa, a burgonya és más termékek aránytalanul nagy betakarítási és raktározási veszteségeit, jobban kell gondoskodni a mezőgazda- sági gépek karbantartásáról és a trágyák raktározásáról. Tekintettel az üzemanyag, elsősorban a motorolaj korlátozott forrásaira, a mezőgazdaságban is mindent meg kell tenni a fogyasztás racionalizálására. Az élelmiszeriparban figyelmünket a mezőgazdasági nyersanyagok, elsősorban a hús jobb hasznosítására, a termék- szerkezet felújítására, a félkész termékek és készételek gyártásának bővítésére, a gyermektápszerek megfelelő választékára fordítjuk. A célszerű adagolással és csomagolással hozzá akarunk járulni az egyes termékek tartósságának fokozásához és az élelmiszerekkel való takarékossághoz. A kereskedelemnek, az egészségügyi felvilágosító munkának és a tömegtájékoztató eszközöknek hatékonyabban kell elősegíteniük az élelmiszerek gazdaságosabb felhasználását és a racionális táplálkozást. Természeti gazdagságunk jobb kihasználása és az ökológiai egyensúly megőrzése érdekében továbbra is sokoldalú figyelmet kell szentelnünk az erdőknek, jobb hozzáférhetőségüknek és termelőképességük teljes kihasználásának. Erre irányul a tudományos-kutatási alap illetékes ágazatainak munkája. Tekintettel arra, hogy a vízforrások a fejlődés meghatározó tényezői lesznek, a kormány biztosítja a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítését. A víztározók további építésén kívül jobban ki akarjuk használni a földalatti vízforrásokat, következetesebben racionalizálni a vízfogyasztást és csökkenteni a veszteséget a vízvezeték-hálózatokban. ÉPÍTENI VAGY FELÚJÍTANS? Elvlársak, tudatosítjuk, hogy a népgazdaság fejlődése hatékonyságának több tényezője a beruházások problémáinak megoldásától függ. A központi szerveknek ügyelniük kell arra, hogy teljes mértékben kihasználják a már létező termelési kapacitásokat, növeljék a műszakszámot. Azokban az esetekben, amikor bővíteni kell a kapacitásokat, először mérjék fel a rekonstrukció és a műszaki korszerűsítés lehetőségeit és csak valóban a legszükségesebb esetekben kell az új építkezések formáját választani. Az eddiginél jobban megköveteljük, hogy a központi és a közvetlen beruházók, a tervezők és az állami ellenőrzést végző szervek javítsák az új beruházások előkészítésének minőségét úgy, hogy az építkezések magas műszaki színvonalon, megfelelő költségekkel és a gazdaságilag fejlett országokban szakásos idő alatt készüljenek el. Azok a problémák, amelyek a hatodik ötéves tervidőszakban a beruházások előkészítésében és a szállítmányokban fordultak elő, azt okozták, hogy a megkezdett építkezések nagy számával lépünk a 7. ötéves tervidőszakba. A 7. ötéves tervidőszakban a több mint két millió korona beruházással épülő építkezésekre tervezett összeg 50 százaléka a megkezdett építkezések befejezésére esik. El kell érnünk, hogy a lehető legelőbb befejezzék azokat az építkezéseket, amelyek a legnagyobb eredmények elérését teszik majd lehetővé. A kivitelezői kapacitásokat ezekre az építkezésekre kell összpontosítanunk, ezért az ötéves terv következő éveiben az újonnan megkezdett építkezések alacsonyabb számát tervezzük. így akarjuk elérni az optimális arányt a megkezdett építkezések és az új építkezések megkezdése között és az általános strukturális kiegyensúlyozottságot a kivitelezői kapacitások és az építkezések meny- nyisége között, ami alapvető feltétele a beruházási folyamat folyamatosságának és meggyorsításának. Az Építőipari Minisztériumnak a tervbizottsággal és az illetékes minisztériumokkal szorosan együttműködve idejében javaslatokat kell tennie, hogyan tudja kapacitásait a kiemelt építkezésekre koncentrálni, annak árán is, hogy a kevésbé fontos építkezések üteme lelassul, esetleg ideiglenesen szünetelnek. Az állami terv jóváhagyásáig meg kell oldani ezt az eljárást. Arra törekszünk, hogy a minisztériumokban, a kerületekben és a járásokban helyesen értelmezzék ezt a társadalmi szükségszerűséget. Hálásak leszünk önöknek képviselő elvtársak, ha öntudatos képviselői munkájukkal segítséget nyújtanak nekünk ebben. PRÁGA ÉS BRATISLAVA FEJLESZTÉSE FONTOS FELADAT Az egyes kerületek és területek átlagos fejlesztése mellett továbbra is figyelmet szentelünk Bratislava, az SZSZK fővárosa fejlesztésének. Elsősorban ipara fejlesztéséről, a kiemelt nagy építkezések befejezéséről — a rádióépület, főiskolák, az új híd és más útvonalak — 24,6 ezer lakás felépítéséről és a lakótelepek járulékos beruházásainak növeléséről van szó. Fontos feladatnak tartjuk a város központi részének rekonstrukcióját és történelmi magvának felújítását. Mindezzel erősíteni akarjuk a város ipari jellegét és meg akarjuk teremteni a feltételeket ahhoz, hogy még eredményesebben töltse be a Szlovák Szocialista Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális központjának funkcióját. Ügyelünk arra, hogy a szlovákiai építőipari vállalatok továbbra is eredményesen teljesítsék feladataikat a CSSZSZK fővárosa, Prága és az északcsehországi kerület fejlesztésében. Az eddiginél nagyobb figyelmet szentelünk az építőipar rentabilitása fokozásának, a munkaidő, a gépek kihasználásában rejlő tartalékok kiaknázásának, az építőanyagok gazdaságosabb felhasználásának és általában az építkezéseken a jobb előkészítésnek és munkaszervezésnek. A 7. ötéves tervidőszakban a gazdaságot abban a helyzetben fejlesztjük, amikor Szlovákiában a munkaerő-gyarapodás csaknem felével kisebb lesz, mint a 6. ötéves tervidőszakban. Ez megköveteli, hogy sokkal hatékonyabban és racionálisabban használjuk ki a munkaerőforrásokat, a minisztériumokban és a nemzeti bizottságokon következetesebben. érvényesítsük a foglalkoztatottság epvséges szabályozásénak és a munkaerő elosztásának egységes rendszerét, szigorúbban vizsgáljuk felül a munkaerőigényléseket, és követeljük meg a felelősséget a munkaerő gazdaságos kihasználásáért. SZAKMUNKÁSNEVELÉS Tökéletesítjük a szakképzési tervek kidolgozásának, a fiatalok elhelyezésének módszereit és nagyobb fegyelmet követelünk meg ennek a módszernek a megtartásában. Ezáltal meg akarjuk előzni az olyan problémákat, amelyekkel ma találkozunk az iskolák végzett hallgatóinak elhelyezése során, elsősorban összhangot akarunk teremteni a középiskolát és főiskolát végzett szakemberek és a szakmunkások, valamint a népgazdaság egyes ágazatainak objektív szükségletei között. Rendkívüli figyelmet szentelünk a szakmunkások nevelésének, a pályaválasztás előtt álló fiatalok 60 százalékát szakmunkás pályákra irányítjuk. A termelés és általában a termelési folyamat megszilárdításának szükségszerűsége megköveteli, hogy megszüntessük a munkaerő pazarlását az aránytalan irányító apparátusban, vagy pedig a mellékes, kisegítő tevékenységekben. Ezt a területet is az eddiginél hatékonyabban akarjuk a terv által szabályozni és általában korszerűsíteni akarjuk a munkaszervezést. Ezzel összefüggésben a kormány jobban ügyel arra, hogy a termelésben és az irányításban jó feltételeket teremtsenek a jó képességű, szakmailag és politikailag felkészült fiatalok érvényesüléséhez. A gazdaságunk intenzifikálásában kitűzött célok fontos feltételének tartjuk a fiatalok dinamizmusának, bátorságának és az új iránt tanúsított megértésének kihasználását. Az anyagi források kialakítása hatékony növelésére kifejtett törekvésünkkel javítani akarjuk, s meg akarjuk őrizni a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalát. Külön hangsúlyt helyezünk az életszínvonal azon tényezőire, amelyek kifejezik minőségi oldalát, tehát nem az anyagi fogyasztás mennyiségét, hanem a fogyasztás struktúrájának javítását, a létbiztonság megszilárdítását, a műveltség és a kultutúra fejlesztését, az egészségvédelmet, a boldog jövőt és a fiatal nemzedék egészséges fejlődését, az idős állampolgárok nyugodt élete feltételeinek kialakítását. A személyi fogyasztásban a figyelmet összpontosítjuk a belkereskedelmi szállítás szerkezetének javítására. Ez elsősorban a lakáskultúra színvonala emelését, a háztartási munka megkönnyítését, az élet kulturális színvonala emelését és a szabadidő aktív kihasználását szolgáló árucikkekre vonatkozik. Ügyelünk arra, hogy a termelés jobban kielégítse a lakosság által a textil, a lábbeli és az egyéb gyártmányok esztétikai, minőségi és divatossági vonatkozásaival szemben támasztott növekvő követelményeit. Az illetékes irányító láncszemeknek határozottabban kell eljárniuk egyes árucikkek hiánya leküzdésében. A kormányszervek a lakosság táplálkozását illetően törekedni fognak arra, hogy javítsák a jelentősen megnőtt élelmiszerfogyasztás összetételét, a táplálkozást ésszerűbbé tegyék, főleg a tej, a tejtermékek, a gyümölcs és a zöldség fogyasztása növelésével, valamint az iparilag előkészített élelmiszerfajták eladásának bővítésével. SZOLGÁLTATÁSOK, KERESKEDELEM A kormány tudatában van annak, hogy a lakosság elégedettségét nagyon érzékenyen befolyásolja a szolgáltatások színvonala. Ezért törődni fog fejlesztésükkel, tökéletesítésükkel, és azzal, hogy hozzáférhetők legyenek. Főleg a tartós fogyasztási cikkek javításáról, a lakásalap karbantartásáról, továbbá a tisztításról, mosásról. és a nők munkáját megkönnyítő egyéb szolgáltatásokról van szó. Ezért gondoskodni fogunk arról, hogy az illetékes tár* cák, s főleg a nemzeti bizottságok és a ipari szövetkezetek a szolgáltatások fejlesztésére célszerűen felhasználják a rendelkezésre álló beruházási eszközöket és a munkaerőt. Ezeket a feladatokat részletezni fogjuk a szolgáltatások fejlesztésének koncepciójában, amelyen a szövetségi és a cseh nemzeti szervekkel együttműködésben most dolgozunk. A személyi fogyasztás minőségi és szerkezeti vetületeire helyezett nagyobb hangsúlynak meg kell nyilvánulnia a termelés és a kereskedelem együttműködése elmélyülésében is. Fő súlyt helyezünk a piackutatási módszereknek és a fogyasztás fejlődése prognózisainak tökéletesítésére, valamint a szállítói-megrendelői szerződések megkötésénél a választék és a kollekciók felelősségteljesebb kiválasztására. A kereskedelemtől következetesen megkívánjuk a nagyobb rugalmasságot, az egész választék folyamatosabb eljuttatását a raktárokból a boltokba, az árusítási idő megfelelő módosítását, a kereskedelem és a szolgáltatások dolgozóinak a vevők iránti korrekt viszonyát. A Kereskedelmi Minisztériumnak és a többi illetékes tárcának, valamint a nemzeti bizottságoknak e te-: kintetben hatásosabban kell felhasználniuk az ellenőrző és a felügyeleti szerveknek, a fo-. gyasztói ellenőrzés tanácsainak, valamint a nemzeti bizottságok egyéb aktíváinak tapasztalatait és javaslatait. LAKÁSÉPÍTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM A lakáskultúra további tökéletesítésére az 1981—1985-ös, években 211 ezer új lakást kívánunk építeni, s mintegy 8000 lakást korszerűsíteni. A lakás-- építés területi szétlielyezésénél ügyelni fogunk arra, hogy hatásosan hozzájáruljon a munkaerő szükséges összpontosításához és állandósításához. Továbbra is támogatni fogjuk a lakosság részvételét a családi házak építésében, miközben ezt az ipari központokba és a központi községekbe fogjuk orientálni. Az illetékes beruházó és kivitelező szervektől megkívánjuk, hogy több figyelmet szenteljenek a lakásépítés komplex jellegének, minőségének és folyamatosságának. Az életfeltételek tökéletesítését célzó igyekezetnek ma és a jövőben is szerves része a környezeti viszonyokról való gondoskodás. Főleg a következetesebb törődés a víztisztíó állomások építéséről, hogy így a Duna, a Vág, a Garam és más folyók tisztábbak legyenek, s megvédjük különösképpen a Csallóköz gazdag ivóvízkészleteit. Különleges figyelmet for* dítunk Felső-Nyitra vidéke ökológiai problémáinak megoldására, s az illetékes szövetségi minisztériumokkal karöltve a leginkább sújtott területeken javítani fogjuk a levegő tisztaságát. A környezetvédelem érdekében megszigorítjuk az ellenőrzést is, hogy az illetékes szervek és szervezetek az előírások következetes megtartásával ezen az érzékeny területen elősegítsék a helyzet javulását. Közben számolunk azzal, hogy a városokban, a községekben, a köztereken, a kereskedelemben, a közétkeztetésben, a közlekedésben, az üdülési és egyéb létesítményekben a tisztaság és a higiénia javítása érdekében sokat tehetnek az egyes intézmények, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek Is, amelyek számára nem lehet közömbös, hogy életünk e tekintetben hogyan alakul. A társadalmi fogyasztást a 7. ötéves tervidőszakban is a oMjj személyi fogyasztásnál valami- ffl vei gyorsabban kívánjuk növel- ni. Ebben kifejezésre jut a szocialista állam szüntelen gon- l"81- doskodása a műveltségi és a kulturális színvonal emelésé- VII. ről, az egészségvédelemről, és a szociális biztonságtudat megszilárdításáról. A társadalmi fo(Folytatás az 5.. oldalon),
