Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-28 / 176. szám, kedd
LIBANON AZ IZRAELI FELTÉTELEK MEGHIÚSÍTJÁK A TŰZSZÜNETET Jasszer Arafat nyilatkozata ^ Peresz bírálja a kormány politikáját Ar. NSZK több mint egymillió polgára írta már alá a/, ún. kret’eldi felhívást, amelyben követelik u bonni kormánytól, hogy vonja vissza beleegyezését a NATO-döntésébe, mely szerint az NSZK területén közepes hatótávolságú amerikai nukleáris rakétákat he- tyeznek el. Az aláírásuk gyűjtése tovább folyik (Telefoto — CSTK) (ČSTK) — A Dél-Libanonban péntek délután óta érvényben levő tűzszünetet ez ideig alapjában megtartják, de megfigyelők véleménye szerint nem valószínű, hogy hosszabb ideig eltart. Izraeli repülőgépek vasárnap és hétfőn is több ízben megsértették Libanon légiterét, és kiprovokálták a palesztin és baloldali erők légelhárításának tü- zét. Szórványos lövöldözések voltak az ország déli részén, a szeparatista Haddad őrnagy ún. szabad Libanonja határán is. ]asszer Arafat, a Palesztina! Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy Izrael a Ll- banon-ellenes kétheti agresszióMeg jegyezzük Csak a felét ismeri? Az AFP francia távirati iroda jelentése szerint az NSZK külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher a múlt héten, szombaton a bajor rádióban felhívta a Szovjetuniót, „fejezze ki készségét ne csak a tárgya' lásokra, hanem a leszerelésre is”. Rádióbeszéde végén pedig kijelentette, hogy a (nyugatnémet) szövetségi kormány az amerikaiak tárgyalási szándékában sohasem kételkedett. lehetséges e, hogy a nyugatnémet diplomácia vezetője eddig mit sem tudna arról még Willy Brandt nemrégi moszkvai tárgyalásai után sem —, miszerint a Szovjetunió célja a fegyverkezési hajsza megfékezése, a fegyverzet csökkentése és a tömegpusztító fegyverek megsemmisítése vagyis végeredményben a fokozatos teljes leszerelés? Genscher szavaiból úgy tűnik, mintha a Szovjetunió célja csak a tárgyalás lenne. S közben azután valahogy furcsán hangzik a fentebb említett kurta kijelentése rádióbeszéde befejező részében „az amerikaiak tárgyalási készségéről“, amelyben fel sem veti, hajlandók é egyáltalán az amerikaiak akár a legparányibb fegyver- zetcsökkentésre! Igaz, lehetséges e, hogy ez a külügyminiszter ne ismerné a legújabb konkrét és konstruktív béke javaslatokat, amelyeket az SZKP XXVI. kongresszusa óta ismer az egész világ, az NSZK lakossága is?! Vagy éppen azért szólt így, hogy a saját országában is állandóan növekvő békemozgalmat, amely erélyesen támogatja a szovjet békejavaslatokat, félrevezesse, megtorpanásra bírja? Bizonyára, de igyekezete teljesen reménytelenl A múlt hét szombatján a szovjet békepolitikával nemcsak Genscher „foglalkozott”, hanem szólt erről sokkal illetékesebb személyiség is, Dmitrij Usztyinov marsall, szovjet honvédelmi miniszter. A moszkvai Pavdában megjelent cikkében többek között leszögezi — s szovjet részről már ki tudja hányadszor! —, hogy „a Szov jetunió a nemzetközi biztonság megszilárdítását szorgalmazza a világ valamennyi térségében kölcsönösen elfogadható megoldások alapján, az egyenjogúság és valamennyi fél egyenlő biztonsága mellett anélkül, hogy valamelyik fél előnyökben részesülne". Ezzel szemben Reagan elnök s legközelebbi munkatársai már több mint fél éve azt hajtogatják, hogy az USA-nak újból a legerősebb fegyverzetű állammá kell válnia, s újból vezető szerepet kell elfoglalnia az egész világon. S mi több, konkrét politikai intézkedéseikkel nyíltan követik is ezt a célt, tekintet nélkül a megismételt szovjet békekezdeményezésekre, de még saját szövetségeseik érdekeit s*ra véve figyelembe. (yn) Ünnepi nagygyűlés Las Tunasban KUBA A BOLDOG JÖVŐÉRT HARCOLD NÉPEK PÉLDAKÉPE Fidel Castro beszéde (CSTK) — Las Tunas keletkubai tartomány fővárosának terén több mint 100 000 ember gyűlt össze, hogy megünnepelje a Moncada laktanya elleni támadás 28. évfordulóját. A 28 évvel ezelőtti támadás, amelyet Fidel Castro vezetésével 160 hazafi hajtott végre, Fulgencio Batista diktatórikus rezsimje elleni győzelmes felszabadító forradalom kezdetét jelentette. A nagygyűlésen részt vett Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács és a Minisztertanács elnöke, a Kubai Kommunista Párt, a kormány képviselői, valamint Humberto Ortega nicaraguai honvédelmi miniszter, Victor Tirado, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front nemzeti vezetőségének tagja és más személyiségek. Üdvözlő beszédet Humberto Ortega nicaraguai honvédelmi miniszter mondott. Hangsúlyozta, hogy a Moncada laktanya elleni támadás, amely Batista önkénye (megdöntésének 'kezdetét jelentette, megteremtette az alapot a nyugati félteke első szocialista államának létrehozásához. Elmondta, hogy Kuba nemcsak a sandinista forradalom példaképévé vált, hanem a latin-amerikai népek felszabadító harcának, valamint a világon az imperializmus ellen, a békéért és a boldog jövőért harcoló népek példaképe ma és a jövőben is az lesz. Az ünnepi beszédet Fidel Castro tartotta. Hangsúlyozta, hogy Kuba népgazdasági helyzete 1959. januárja óta most a legjobb. A meclianizációna'k, a nagyobb munkafegyeleimnek és a bérreformnak köszönhetően 12 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. Az említett időszakban az átlagos bér 14 százalékkal, az ipari termelés szintén 14 százalékkal emelkedett. A második félévben folytatódni fog az említett kedvező fejlődés. Fidel Castro elmondta, hogy 36 országban 8000 kubai szakember dolgozik. Ebből csupán Nicaraguában és Angolában 1200 orvos és 3600 pedagógus van. Csehszlovákiában, Magyar- országon és az NDK-ban 12 000 kubai munkás szerez szakképesítést. A kubai államfő emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben az országban négyszer pusztított súlyos járvány, köztük a cukornád gombás megbetegedése. Ez a cukornádültetvényeknek csaknem egyötödét megsemmisítette. Az utóbbi időben több ezer ember vírusos megbetegedésben szenved, s ez emberéletet is követelt. Kuba mindent megtesz az említett betegségek megelőzésére és 43 millió pesos értékben gondoskodik a betegségek fölszámolásáról. A kubai vezető nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a járványok összefüggnek az Egyesült Államokban végrehajtott vegyi és biológiai fegyverkísérletekkel. Az Egyesült Államok ezeket a fegyvereket annak idején Vietnamban is használta. han nem érte el célját, és a PFSZ határozott állásfoglalása kikényszerítette a tűzszünetet. Végül is Izrael — ha közvetet ten is — kénytelen volt tárgyalni a PFSZ-szel. Az izraeli vezetés továbbra is olyan feltételeket támaszt, amelyek lehetetlenné teszik, hogy tartós legyen a jelenlegi tűzszünet: nem hajlandók megszüntetni a felderítő berepüléseket Libanon területe fö lőtt, a Dél-Libanonban állomásozó palesztin erők 'katonai utánpótlását a tűzszünet meg sértésének minősíti, és szeretné megakadályozni, hogy támadásokat intézzenek Haddad enklá véja ellen, amivel gyakorlatilag bizonyítja, hogy a szeparatisták által uralt területet gyakorlatilag már Izrael részének minősíti. A jelenlegi tűzszünet nem Izrael ,,megbékélésének“ és nem az amerikai diplomácia erőfeszí- ‘^seinek az eredménye, hanem palesztin ellenállási mozgami határozott kiállásának, hangsúlyozta Arafat, és emlékeztetett arra, hogy a tűzszünet még nem jelent békét az egész Közel-Keleten, mivel az egy olyan Igazságos rendezés eredménye lehet, amely tiszteletben tartja a palesztin nép törvényes jogait. A tegnapi libanoni sajtó csalódottan értékeli a négyoldalú arabközi bizottság vasárnap befejeződött bejrúti ülését. A zárónyilatkozat nem felelt meg az elvárásoknak, és a sajtó mindenekelőtt arra mutat rá, hogy semmilyen megállapodás nem született a biztonsági intézkedéseik megerősítéséről az országban. A baloldali sajtó rámutat arra, hogy a bizottság legközelebbi, szeptemberi találkozója előtt a falangistáknak a gyakorlatban 'kell tanúbizonyságot tenniük arról, hogy komolyan gondolják legutóbbi kijelentéseiket az Izraellel való kapcsolatok megszakításáról és hajlandóságot kell mutatniuk arra, hogy készek tárgyalni á baloldallal. — Simon Peresz, az Izraeli Munkáspárt elnöke, Begin kormányfő legnagyobb ellenfele a legutóbbi parlamenti választáso ikon az izraeli rádióban élesen támadta a kormány jelenlegi politikáját és hibának minősítette Bejrút bombázását. Peresz szerint a I.ibaYion elleni legutóbbi izraeli támadást csak a Vietnam elleni amerikai agresszióhoz lehet hasonlítani. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek van elég belső, főleg gazdasági problémája, amelyeket a hadiállapot miatt nem lehet megoldani. A koreai nép hazája egyesítéséért küzd Az amerikai csapatok kivonása hozzájárulna a kapcsolatok normalizálásához (ČSTK) — Korea békés egye sítésének legfőbb akadálya továbbra Is az USA katonai jelenléte a Koreai-félszigeten, amit a pekingi vezetés nyíltan támogat — írja tegnapi számában a moszkvai Pravda. A koreai néppel való szolidaritás hónapja befejezése alkalmából írt cikk megállapítja, hogy DélÉSZAK ÍRORSZÁG A BRIT KORMÁNY TOVÁBBRA IS HAJTHATATLAN Folytatódik az éhségsztrájk (ČSTK) — A Belfast melletti Long Kesh internáló táborban már második hete van élet és halál között Kieran Doherty és Kevin Lynch, akik 67., illetve 66. napja tartják éhségsztrájkjukat további hat társukkal együtt azt követelve, hogy biztosítsák számukra a politikai foglyokat megillető jogokat. A Thatcher kormány továbbra sem hajlandó egy lépést sem tenni az éhségsztrájkot folytató foglyok ügyében. Amint azt Gerry Adams, a Sinn Fein Párt ideiglenes szárnyának alelnöke kijelentette; az éhségsztrájk csak akkor érhet véget, ha a brit hatóságok közvetlenül a foglyokkal kezdenek tárgyalni az általuk támasztott öt fellé tel alapján. A brit kormány ka tegorikusan elutasítja az ilyen követeléseket. Koreában jelenleg 40 000 amerikai katona tartózkodik, amerikai rakéta-, légi és haditengerészeti támaszpontok működnek. Az amerikai csapatok kivonása a Koreai-félsziget déli részéről, valamint a tömegpusztító fegyverek hatalmas készleteinek felszámolása vitathatatlanul hozzájárulna az ország északi és a déli része kapcsolatainak normalizálásához. A koreai nép — írja a Pravda — kitartóan harcol hazája egyesítéséért. A Koreai Munkapárt ta- valy októberben megtartott 6. kongresszusa olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek ez irányban realista kezdeményezést jelentenek. BELIZE FÜGGETLENNÉ VÁLIK (ČSTK) — Belize, az amerikai (kontinensen levő utolsó brit gyarmat az idén, szeptember 21-én nyeri el függetlenségét — jelentette be vasárnap George Price miniszterelnök. Price azt is elmondotta, hogy a függetlenség megadása után „bizonytalan időre“ hrit csapatok maradnak Belizében. „Terület- védelmi“ feladatok mellett a brit katonák a bel izei fegyveres erőket fogják felkészíteni. Belize (korábbi nevén Brit Honduras) 22 965 négyzetkilométernyi területű, lakosainak szánva 160 000. A függetlenség megadását az hátráltatta, hogy Guatemala területi követelésekkel lépett fel és katonai beavatkozással fenyegetőzött. A Szovjetunió tárgyalásokat javasol Szergej Gorskov tengernagy cikke a moszkvai Pravdában (ČSTK) — A Szovjetunió nemcsak a legnagyobb ország, hanem a legnagyobb tengeri nagyhatalom is, amelynek körülbelül 40 000 kilométeres tengeri határa van. Természetes, hogy figyelembe vesszük országunk és a szocialistá országok lehetséges veszélyeztetését nemcsak szárazföldön, hanem az óceánok felől is — írja a moszkvai Pravdában Szergej Gorskov, a Szovjetunió haditengerészeti főparancsnoka a ha ditengerészet napja alkalmából. A jelenlegi katonai stratégiai helyzetre a világóceánon egyre jobban az Egyesült Államok haditengerészetének agresszív és fokozódó jelenléte a jellemző a világóceán különböző részein, ahol az Egyesült Államok a csendőr szerepét tölti be. és nyomást gyakorol az amerikai érdekeknek nem megfelelő kormányokra. Az Egyesült Államok mindig nagy figyelmet fordított haditengerészete erejének fokozására és intenzív felhasználására az agresszív politika érdekében. Az Egyesült Államok számos esetben bevetette haditengerészetét az ún. lokális háborúkban, mint például Kóreában, Indokínában, Egyiptomban, Libanonban és számos konfliktusban a Közel-Keleten. Az Iráni sah rezsimjének megdöntése az Egyesült Államok számára ürügyként szolgált arra, hogy a második világháború óta a legnagyobb számú haditengerészeti erőt vezényeljen a Perzsa-öbölbe és az Indiai-óceán térségébe. Itt összpontosul az ún. gyorshadtestek magva. A Diego Garcia szigeten lévő támaszponton fegyverekkel és hadifelszereléssel ellátott hajók vannak. A Pentagon ez év májusában és júniusában a közel-keleti helyzet kiéleződésének következtében haditengerészetének jelentős részét a Földközi-tenger keleti részére összpontosította azzal a céllal, hogy Izraelt támogassa. Mindez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok egyre jobban veszélyeztet más államokat a tengerek felől. A Szovjetunió nemegyszer javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat az óceánok problémáinak egyenjogú rendezéséről, tekintettel valamennyi tenger melléki nép érdekeire. E probléma rendezésének fontosságát emeli ki a Szovjet unió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez intézett fölhívása is. Azt javasolja, hogy határozottan tö rekedjenek a tárgyalásokra, amelyek nem engednék meg, hogy a lázas atomfegyverkezés újabb fordulója kezdődjön meg, törekedjenek a becsületes, egyenjogú tárgyalásokra mindenféle előzetes feltétel és diktátumra való törekvés nélkül. Tengerészeti erőnket nem az agresszió, hanem hazánk és a szocialista országok biztonságának védelme céljaira hoztuk létre. Feladata az, hogy hozzájáruljon az általános béke megőrzéséhez, hangsúlyozza Szergej Gorskov tengernagy. Az amerikai hatóságok elnéző magatartása a jobboldali szélsőséges szervezetek tevékenysége iránt azt eredményezi, hogy szaporodnak a fajüldözők támadásai Amerika színes bőrű és haladó gondolkodású polgárai ellen. A hírhedt Ku-Klux- klan szervezet tagjainak száma az elmúlt két év során elérte a 12 ezret. Felvételünk a texasi Santa Fé városban a fajüldöző szervezet egyik provokatív akcióján készült. (Telefoto - CSTK)
