Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-01 / 127. szám, hétfő

Jelentős feladatok várnak ránk Bratislava fejlesztésében GEJZA ŠĽAPKA ELVTÁRS VÁLASZTÁSI BESZÉDE Gejza Slapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratisla­vai városi pártbizottság vezető titkára, a Szövetségi Gyűlés Nemzeteik Kamarájának képvi­selőjelöltje Bratislava I. város­kerületében találkozott a vá­lasztópolgárokkal. Beszédében többek között a következőiket mondotta: az anyagi források, a társadalmi és szellemi erő, amelyet a szocialista ország­építésben és a 6. ötéves terv­időszak éveiben szereztünk és gyarapítottunk, lerakja szocia­lista társadalmunk további fej­lesztésének megbízható alap­jait. A CSKP XVI. kongresszu­sa a párt politikája alapvető cé Íja inak meg fog a Ima zásakor hangsúlyozta, hogy a lakosság elért életszínvonalának meg­tartása és javítása, szociális és lé t bi z to nságá na k m egszi lá rd í tá- sa azoktól az eredményeiktől függ, amelyet népgazdaságunk további fejlesztéséljen elérünk. Ennek egyetlen útja a munka hatékonyságának és minőségé­nek szüntelen javítása a telje­sítmények és a gazdaságosság fokozása. Ezért kell a továb­biakban erősíteni és korszerű­síteni az anyagi-műszaki ala­pot, a termelésben nagyobb mértékben érvényre juttatni a tudomány és technika eredmé­nyeit, fokozni hozzájárulásun­kat a szocialista gazdasági in­tegráció elmélyítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a termelés és a fogyasztás fokozásának min­den százalékát nagyobb erőfe­szítéssel fogjuk elérni. A 7. ötéves tervidőszak évei­ben az országos célokkal és lehetőségekkel összhangban to­vábbi igényes feladatok vár­nak ránk Bratislava gazdasági és szociális fejlesztésében. A vá rosfe j lesztés fe 1 ha lmozódot t problémáinak megoldásával és a feltételek megteremtésével kapcsolatban Bratislava fej­lesztése, Szlovákia fővárosa funkciójának teljesítése érde­kében az országos kiemelt fel­IB 1981. VI. 1. Választási tájékoztató Választási bizottságok A választás előkészítésére és lebonyolítására létrehoztuk a különböző szintű választási bi­zottságok rendszerét. Több tíz­ezer dolgozónk ezek közvetí­tésével is részt vesz ebben a szerteágazó tevékenységben, a szervezésben és az ellenőrzés­ben egyaránt. Nem célunk felsorolni a vá­lasztási bizottságok népes „csa­ládjának“ tagjait, sőt, tenniva­lóik részletezésére sem nyílik itt lehetőség. A szemléltetés kedvéért azonban megjegyez­zük, hogy a kerületi, járási, városi és helyi választási bi­zottságok minden vonatkozás­ban irányítják az illetékes fo­kozatú nemzeti bizottságok vá­lasztásával járó munkát, termé­szetesen összhangban a válasz­tási törvényekkel. Kicsit tüzetesebben vegyük viszont szemügyre a választó- kerületi választási bizottságok feladatait. Ezek közé tartozik ügyelni a választási előírások pontos megtartására; regisztrál­ni a Nemzeti Front képviselő- jelöltjeit; a szavazókörzeti vá­lasztási bizottságok számára biztosítani a szavazólapokat; felügyelni a szavazás lefolyá­sára, megállapítani annak ered­ményeit, s azokat jegyzőkönyv formájában továbbítani az NF illetékes választási bizottságá­nak; eldönteni a szavazókörze­ti választási bizottságok hely­telen eljárására vonatkozó pa­naszokat; a képviselőnek iga­zolást adni megválasztásáról és végül a választásokkal kapcso­latos okmányokat letétbe he­lyezni az illetékes szervnél A választókerületekben tehát ezek a bizottságok töltenek be alapvető irányító szerepet. Ma­gát a szavazást viszont a sza­vazókörzetek választási bizott­ságai irányítják, (gj adatok közé tartozik mint összpontosított beruhazástej- lesztésű terület. A párt- es ál­lami szervek támogatása es törekvése arra irányul, hogy továbbra is erősödjön a város ipari és munkásjellege. E cél­ból fokozatosan átépítik a ter­melés szerkezetét. Az ipari termetesben a to irányzatok és a .fejlesztési fel-* adatok elsősorban a gépipari, elektrotechnikai, vegyipari és élelmiszeriijari vállalatokra és üzemekre összpontosulnak. A CSKP XVI. kongresszusa fel­adatainak ipari vonatkozású része biztosításakor elsőrendű figyelmet szentelünk a Brati­slavai Autógyár építése meg­oldásának, ami rögtön lehető­vé teszi itt a személygépkocsi- gyártást. Az elektrotechnikai iparban főleg a Bratislavai Vil- lamosLpari Művek, a Tesla és a Kablo vállalatok termelési kapacitásának kiépítésere tö­rekszünk. A vegyipari válla- latokat — főleg a Slovnatt — illetően arra törekszünk hogy a termelés kisebb károkkal es szennyeződéssel járjon, észlel­hetően áttérünk a kis fajsú­lyú az energia fogyasztás szempontjából kevésbé igényes vegyipari termelésre. A hús­iparban és tejiparban új üzem­egységek építésével sikerült megoldani a város önellátását. Dúbravka ban új sütőipari 'ka­pacitás befejezésével ilyen hely­zetet érünk majd el a sütő­ipari termékekkel való ellátás terén is. Ugyanakkor már most törődnünk kell. Petržalka uj la­kónegyedei lakosságának egy­re növekvő ellátásával es a szolgálatokkal. A város komplex tej lesz lese­ben nagy jelentősége van a feltételek meg terem lésének a lakosság növekvő létszáma, a bejáró dolgozók es látogatok mindennapi szükségletei jobb kielégítése szempontjából. Meg­különböztetett f i g ve lem me l foglalkozunk a lakásprobléma intenzív megoldásával. Brati­slavában a 7. ötéves tervidő­szakban minden la'kasépitkezé- si formában 24 600 lakást kell építenünk. Várható, hogy iá­val a lakás átlagos színvonala és a szolgáltatások színvonala A város infrastruktúrájának fejlesztésében külön jelentősé­gű a közlekedés, ez a mostani fejlődés egyik meghatározó té­nyezője. A fő feladatok koze tartozik a városi tömegközle­kedés fejlesztése, hogy jobb le­gyen az összeköttetés az uj la­kótelepek és a város központ­ja illetve az ipán központok között. A város kepét több szlovákiai jelentőségű epitke- zés is megváltoztatja. A főis­kolai hallgatók számára uj diákszállókat építünk, folytat­juk a kulturális intézmények építését, amilyen például a malomvölgyi tévéközpont a Csehszlovák Rádió új épülete, a sajtóközpont, a fi Ima teU érek építése stb. Tökéletesebbé vált a történelmi műemlékeik fel­újítási rendszere. Bratislava te­rületén, intenzív a történelmi épületek átépítése és felújítá­sa elsősorban a város törté­nelmi magvában. Tovabbra is nagy figyelmet szentelünk a vár és környéke rendezésé­A 7. ötéves tervidőszakban Bratislava területén a beruhá­zásfejlesztés tervezett terjedel­me és sajátosságai megkövete­lik az építőipari kapacitások nagyobb méretű összevonását, szem előtt tartva a város köz­ponti részeinek átépítését es fejlesztését, valamint a Petžal- ka városi szektor kialakítását. A termelési alapot a befeje­zetten építkezések mielőbbi be­fejezésére kell alkalmazni, a kívánt mértékben kell hozzá­fogni más, az ipar, a közleke­dés a komplex lakásépítkezés, ökológiai épületek, egészség- ügyi létesítmények építéséhez és fejlesztéséhez. Az elkövetkező években sa­játos és sürgető probléma tesz a város központi részé­nek átépítése. Célunk az, hogy műépítészeti szempontból tel­jes és a funkciónak megfelelő létesítményeket építsünk, ame­lyek biztosítják a feltéteteket az egész napi lüktető élet szá­mára. Ennek érdekében új hozzáállást kell elérni az épít­kezések konoepciósze rűségé­ben megfontolt és érzékeny megoldásában, bogy ezek a kellő módon hozzájáruljanak az üzletek, az elszállásolási lé­tesítmények, a szolgáltatások bővítéséhez, a személyszállítás javításához, a város történel­mi magvának átépítéséhez es felújításához. Az igényes feladatok telje­sítésének egyik fő feltétele a következő években a tudomá­nyos-műszaki ismeretek gya­korlati alkalmazásának lénye- felgyorsítása lesz. Joggal elvárjuk a munka és haté­konyság fokozását Bratislava széleskörű tudományos kutatá­si bázisában, amely szintén az első városkerületben tömörül. Ez leginkább a vállalatok és üzemek gyártmányai felújítá­sában, minőségéneik javításá­ban tegyen észlelhető. A tudo­mányos-műszaki fejlődés fel­gyorsult ütemének időszerű követelménye, hogy a megva­lósítás ne csupán a szakembe­rek, tudományos és kutatási dolgozók szűk körének tegyen az ügye, hanem a társadalmi termelés valamennyi résztve­vőjének is. Hogy ma mindenki hozzájárulhat a tudomány és műszaki fejlesztés érvényesí­téséhez, arról az ésszerűsítési, feltalálói mozgalom és munka- kezdeményezés eddig nem ta­pasztalt kibontakoztatása ta­núskodik, amely feltárja a tar­talékokat, hatékonnyá teszi a termelést és a gyártmányok jobb minőségét célozza. Ezzel kapcsolatban Bratislavában is fejleszteni kell a kölcsönös együttműködés sokoldalú for­máit a Szlovák Tudományos Akadémia intézetei, a fejlesz­tési és kutatóintézetek, főis­kolák és termelési szervezetek között. A bratislavai szervezetek ak­tivitása és kezdeményezése számára nagy lehetőségek van­nak a város környezetvédel­mének további javításában. Ezt az eljárást követelik a brati­slavai városi pártbizottság és Szlovákia fővárosi nemzeti bi­zottsága 1979. évi együttes ta­nácskozásainak határozatai is. Központi forrásokból fogjuk építeni a város fejlesztését célzó többi beruházást. Az em­lített és további, nem beruhá­zási jellegű városfejlesztési akciókra irányul majd a to­vábbiakban a lakosság kezde­ményezése, a nemzeti bizottsá­gok és társadalmi szervezetek aktivitása. Érdemes öntözni Tovább bővítjük oz öntözőrendszert 0 A galántai já rásban már meggyőződtek az öntözés fontosságáról ^ Gondot okoz a pótalkatrész hiány ,,’A 7. ötéves tervidőszakban az előző öt évhez viszonyítva mintegy 10. százalékkal növel­Fcntos a szórófej megjelelő beállítása (A szerző felvétele) jük a mezőgazdasági termelést, és ezen beiül 14—16 százalék­kal a növénytermesztést. A terv értelmében évenként átlagosan 11 millió tonna gabonát kell termelnie a mezőgazdaságnak. A tömegtakarmánytermesztés ben is igényes feladatok vár­nak a mezőgazdaságra; itt a 6. öléves tervidőszakhoz viszo­nyítva 13—14 százalékkal nö­veljük a termelést.“ Ez csak néhány adat a CSKP XVI. kongresszusa által jóváhagyott* dokumentumból. Céljaink eléré­se érdekében a mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexum dol­gozóinak igényes feladatokat kell végrehajtaniuk, és minden munkaterületen szükség lesz az intenzív fejlesztési tényezők, a tudományos-műszaki fejlődés ben rejlő lehetőségek kihasz­nálására. Mindannyian tudjuk, hogy a jelentős anyagi ráfor­dításokkal épített, ugyanakkor azonban rendkívül rentábilisan üzemeltethető öntözőrendsze­reink is jelentősen hozzájárul­hatnak a mezőgazdasági ter­melés növeléséhez. A CSSZSZK-ban eddig ösz- szesen 330 ezer hektáron épí­tettünk ki öntözőrendszereket, és úgy tervezzük, hogy a terű letel a legközelebbi öt évben országos viszonylatban 160 ezer hektárral, szlovákiai vi­szonylatban pedig 120 ezer hektárral növeljük. Szlovákia legtermékenyebb területén, a nyugat-szlovákiai kerületben 160 ezer hektárt tettünk öntöz hetővé, és ez a terület a 7. öt­éves tervidőszakban további 88 ezer hektárral növekszik. F.z azt jelenti, hogy jelentős terü­leten nagy mértékben képesek leszünk az időjárás szeszélyei­től függetleníteni a termelést. Sok pénzébe kerül társadal­munknak az öntözőrendszerek kiépítése, viszont azzal is tisz­tában vagyunk, hogy e terme­lésnövelő tényező nélkül ma már elképzelhetetlen a haté­kony mezőgazdasági tevékeny­ség. Tucatnyi példával bizo­nyíthatjuk, hogy — főleg Dél- Szlovákiában — mennyire ki­fizetődő az öntözés. A galántai járásban működő vágsellyei (Šaľa nad Váliom) kooperációs körzet, amely ki­lenc efsz-ből és két állami gazdaságból áll, intenzív te vékenységet folytat. Emil Dú­fala mérnök, a vágsellyei efsz elnöke, a kooperációs körzet vezetője a CSKP XVI. kong­resszusán arról számolt be, hogy a körzethez tartozó me­zőgazdasági vállalatok 1980- ban pl. gabonából 6 tonnás át­lagtermést értek el, cukorrépa hói pedig 44 tonna termett hektáronként. Ugyancsak a múlt esztendőben 11,5 tonna volt az évelő takarmánynövé­nyek hektárhozama. Az ered­mények, mutatott rá Dufala mérnök, a céltudatos termelés- fejlesztő munkának köszönhe­tőek. A galántai járásban az utóbbi 20 év alatt meghárom­szorozták a mezőgazdasági termelést, és 1980-ban 2,3-szer több gabonát adtak az ország­nak, mint 1961-ben. A teljesség kedvéért még jegyezzük meg, hogy a CSSZSZK viszonylatá­ban a galántai járás a gabo­natermesztésben a harmadik helyet foglalja el, a szemes ku­korica termesztésében pedig a második helyen van. Nyilván­való, hogy a termőterületek ön­tözése volt a termelésnövelés egyik leglényegesebb tényező­je. A járásban ma már minden­ki meggyőződött az öntözés fontosságáról és hasznosságá­ról. A szomszédos dunaszerdahe­lyi (Dunajská Streda) járásban is a gyakorlatban tapasztalták a mezőgazdasági dolgozók, hogy érdemes öntözni. A járás területén mintegy 36 ezer hek­tár öntözhető korszerű módsze­rekkel. Noha 1980 az öntözés szempontjából rendkívüli esz­tendő volt, hiszen a nyári hó­napokban viszonylag sok csapa­dék hullott, a vállalatok a ren­delkezésre álló öntözőberende­zéseket 90 százalékra kihasz­nálták. E szempontból egyetlen szlovákiai járás sem veheti fel a versenyt a dunaszerdahelyi­vel. Az eredményekhez jelen­tősen hozzájárult a Zlaté Kla- sy-l Agroprogres, amely geszto­ra az öntözőberendezések üze­meltetésének. Tóth Gyula mér­nök, az Agroprogres igazgató­ja így vetekedett az öntözőbe­rendezések kihasználásának je­lentősegéről és az alkalmazott munkamódszerekről: _ Eredményeink több té­nyezővel is összefüggenek, a legfontosabb tényező azonban iíz volt, hogy jó volt a vállala­tunk és a mezőgazdasági üze­mek közötti együttműködés A szövetkezetekben és az ál­lami gazdaságokban szakosított öntöző ni unkacsoportokat szer­veztünk. amelyeket öntözőtech­nikus irányít. A mi fő felada­tunk az, hogy a vizet eljuttas­suk az öntözőberendezésekig. Az öntözőkészülékek üzemelte­tése már a mezőgazdasági vállalatok feladata. A múltban Hppen e körül merültek fel problémák. Az öntözőkészülé­kek kezeleséről az öntöző mun­kacsoportoknak kell gondos­kodniuk. Számos járásban azonban nincsenek ilyen mun­kacsoportok, így az öntözőbe­rendezések hasznosításával el­méletben mindenki törődik, a gyakorlatban azonban senki sem. Járásunkban már elértük hogy ezekkel a konkrét felada­tokkal konkrét személyeket bí­zunk meg, akik felelősek az öntözés jó végrehajtásáért. Az is fontos körülmény, hogy meg­oldottuk a kezelőszemélyzet ju­talmazásával kapcsolatos prob­lémákat. .,,A~ dunaszerdahelyi járásban az öntözőberendezések kihasz ndlásaban példát mutat a léai (Lehnice) Csehszlovák—NDK ^rátság Efsz, amelynek elnö­ke Andrássy Sándor mérnök. Andrassy elvtárssal éppen a szivattyúállomás épületében ta­lálkoztunk, azt figyelte, hogyan !pt f m -a. FreSatt-típusú szov­jet óntozoberendezés. ~~ Husák elvtárs nem vélet­lenül mutatott rá a CSKP XVI. kongresszusán arra, hogy a mezőgazdaságban elsősorban a novenytermesztés lehető leg gyorsabb fejlesztésére kell összpontosítani, hogy így pesek legyünk megfelelő meny- nyisegu élelmiszer előállításá­ra es az önellátás biztosítására - mondja. _ Céljaink elérése érdekeljen szövetkezetünk is nagy figyelmet fordít az inten­zív fejlesztési tényezők kihasz- nalasara, amelyek között fon- szerepe van az öntözés­nek Üzemünk 3400 hektárt tud öntözni. Szövetkezetünk föld­jein vékony a termőréteg így a hozamok növelése és stabili­zálása csak úgy biztosít. ható, ha megfelelő mennyiségű vizet juttatunk a földbe. Szö­vetkezetünknek nagy mennyi­ségű öntözőberendezése van ennek javításával azonban elé- fedetlenek vagyunk. Megvásá- loltuk például a Fregatt-típusú nagy teljesítményű berendezést amely jelentős összegbe ke­rült a szervizszolgáltatásról azonban nem gondoskodtak az illetékesek. E szempontból az Olomouci Sigma vállalatnak is javítani kellene munkáját, hi­szen Husák elvtárs szavai erre a termelő szervezetre is érvé­nyesek. Az elmúlt évekhez ha­sonlóan az idén is gondot okoz a pótalkatrész hiány, de a ga­ranciális javítások színvonalá­val sem vagyunk elégedettek. Bár az utóbbi években kor­szerűsödtek az öntözőberende- zesek, üzemeltetésükben még mindig igen nagy szerejie van a szakértelemnek, a munka- szervezésnek és az irányítás­nak. Azokban a szövetkezetek­en’ am^ekbe" ezt idejében felismerték, ott jő eredménye­ket ernek el az öntözésben. Rosszabb a helyzet azokban a mezőgazdasági vállalatokban nífPiSltb6n — n°ha már kié­pítették az öntözőrendszert — csak arra várnak, hogy mikor Síi. 32 esö' Más s*0™1- a véletlenre támaszkodnak. Mon- A6®. kel1’ h°gy az ilyen koskodás megbosszulja x j meglevő berendezése­ket érdemes kihasználni, mert a ráfordítások többszörösén visszatérülnek. VLADIMIR MARKOVIC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom