Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-29 / 151. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPI LAPJA 1981. június 29. HÉTFŐ BRATISLAVA * XXXIV. ÉVFOLYAM * 151. szám Ara 50 fillér Hatékonyabb állóalap-kihasználást A termelés hatékonyságát és színvonalát meghatározó té­nyezők közül a legfontosabbak egyike a gépi eszközellátás. Ennek alakulását rendszeresen figyelemmel kísérik, és színvo­nalának emelése, hatékonyságának növelése érdekében szük­séges intézkedéseket foganatosítanak. A 6. ötéves tervidő­szakban például jelentős határozatot fogadtak el a gépi ál­lóeszközök korszerűsítésére vonatkozóan. E határozat meg­születését főleg az indokolta, hogy a használatban lévő álló­alapok jelentős része már elavult, lényegesen alacsonyabb teljesítményű volt a korszerű berendezésekhez viszonyítva. Közrejátszott az a tény is, hogy a korszerűtlen technika je­lentős számú munkaerő-állományt köt le. Ugyanakkor azon­ban a kutatásból és fejlesztésből már olyan gépek és berende­zések kerültek ki, amelyek igényesebbek ugyan a kiszolgá­lásra, de lényegesen kevesebb ember elegendő kezelésükhöz. Az állóalapok rentabilitása, vagyis kihasználtságuk foka a komplex intézkedések értelmében a tervteljesítés egyik mu­tatójává vált, vagyis olyan mutatóvá, amelynek alakulása hat a különböző alapokba történő átutalások nagyságáról. Az összes intézkedés ellenére a 6. ötéves tervidőszakban azon­ban a gépi állóeszközök kihasználása nem javult kiemelkedő mértékben. A gépek és berendezések kihasználása a munkatermelé­kenység alakulásának, tehát a népgazdasági hatékonyság ala­kulásának is az egyik legfontosabb tényezője. Hogy milyen az anyagi-műszaki bázis kihasználásának színvonala, arról sokat elárul a gépkezelői munkahelyek számának alakulása. Az ipari beruházások révén a 6. ötéves tervidőszakban 135 ezer új munkahelyet létesítettek, s mindössze 96 ezret szá­moltak fel. Tehát sor került a termelési bázis bizonyos fokú korszerüsííésére, de nem értük el vele a legfontosabb célt — a inunkaerőmegtakarítást. Az új technika közeléséhez minden bizonnyal kevesebb munkaerőre van szükség, de mellettük to­vábbra is ott vannak az elavult gépek. Ez az oka annak, hogy tovább mélyült a munkaerőhiány. így már nem csodálkozha tünk azon, hogy — a Szövetségi Statisztikai Hivatal kimuta­tása szerint — a nem folyamatosan termelő üzemekben, vál­lalatokban a gépi munkahelyeket, a lehetséges kétmüszakos üzemeltetést véve alapul, mindössze 64,5 százalékban használ­tuk ki Ez bizonyítja, hogy a gépi munkahelyek száma meg­haladja a jelenlegi munkaerőállományt. Mivel a munkerő nö vekmény a 7. ötéves tervidőszakban elenyésző lesz, a prob­lémát másképp kell megoldani. Mégpedig az elavult, kis ter­melékenységű gépek következetes kiselejtezésével. Az említett szám azt is elárulja, hogy aránytalanul magas a gépek veszteglési ideje. Ha e kedvezőtlen helyzet előidézé­sének minden okát figyelembe vesszük, akkor megállapítható, hogy ez 35,8 százalékban az alacsony műszakszám számlájára írható. A gépek veszteglési idejét 13,4 százalékban a munka­erőhiány okozza. További 18 százalékban pedig a vállalati spekuláció részesedik; a vállalatok a biztonság kedvéért több gépet hagynak meg a kelleténél. Ez indokolatlan, hiszen a különböző üzemzavarok következtében keletkezett veszteglési idő mindössze 7,1 százaléka az összveszteglési időnek. Na­gyon sok vállalatvezető azzal indokolja a gépek és berende­zések nagyarányú kihasználatlanságát, hogy nem volt elegen­dő anyag illetve energia. Mint közismert, tavaly nem korlá­tozták a villanyáram-fogyasztást, gázból pedig többet szállí­tottak, mint amennyit a megrendelők igényeltek. Az anyag­hiány miudiissze 3,8 százalékban részesedett a veszteg'ési időből, tehát a legalacsonyabb részarányban. Inkább afölött lenne érdemes elgondolkodni, hogy a gépveszteglések 6,7 százaléka a technológia módosítása miatt következett be, te­hát ezt nem készítették elő és nem szervezték meg kellőkép­pen. A felsorolt adatok az általános helyzetet fejezik ki, a konk­rét helyzet aszerint alakul, hogy mechanikus gépekről, fél- autnmatákról, vagy automatákról van-e szó, illetve hogy bel­földi vagy importált gépeket üzemeltetnek. Érdemes eltűnődni a következő adat fölött: a teljesen automatizált gépek 23,6 százalékos veszteglési arányt mutatnak ki munkaerő-hiány miatt. Holott az összes gép munkaerőhiány miattt csak 13,4 százalékos veszteglési arányt mutat ki. Kétségtelen, hogy ez különösen káros jelenség, hiszen a legteljesítőképesebb be­rendezésekről van szó. Ezekből az adatokból egyértelműen az következik, hogy a vállalati gazdálkodás mutatóiba az ál­lóeszköz-kihasználást is be kell iktatni, és ahol e szempont­ból kedvezőtlen eredményeket érnek el, ott szankciókat kell alkalmazni. És ellenkezőleg, anyagilag előnyben kell részesí­teni azokat a vállalatokat, amelyek jól kihasználják a gépe­ket és berendezéseket. Valamennyi gazdasági vezetőnek tudomásul kell vennie, hogy az állóalapok rentabilitásának mutatóját nem öncélúan kísérjük figyelemmel. Sokat elárul ez a mutató az irányítás és a vállalati munkaszervezés, a munkatermelékenység és a termelési hatékonyság színvonaláról. Mindenütt érvényesíteni kell tehát azt az alapelvet, hogy a legtel jesítőképesebb (és rendszerint legdrágább) gépeket maximálisan, legalább két műszakban kell kihasznáni. A statisztika azt mutatja, hogy a teljesen automatizált gépeket naponta átlagosan 10,9 óráig üzemeltetik. Fz kevés, még a te’jes kétmüszakos kihaszná­lástól is messze van. És még a kétmüszakos kihasználást is minimális követelménynek tekintjük. Társadalmunk hatalmas összegeket fordít a termelési bázis ellátására. Teljesen jogosan követeli meg tehát, hogy a vál­lalatok maximálisan gondoskodjanak a ráfordítások visszaté­rüléséről. Ahol erről megfeledkeznek, ott fennáll a gépek er­kölcsi elavulásának veszélye. Ez nemcsak a népgazdasági ha tékonyságot befolyásolja kedvezőtlenül, hanem a vállalat gaz­dasági eredményeit is. (Rudé právo) \ ívj*...* ­i % ..X Ä: -’f"' • V/ .-Mtl • v* w ň Wm .......j, x.iA;......... * ' v 'v** '■-3: " sffNÉgKjHii ....... Jl' j ’ \-zL2E •.'•nVív"- • .* ; tr * '$■?■"' v’,y -»••• A kassai (Košice) Nehézgépipari Művek az Afganisztáni Demokra­tikus Köztársaságba is exportálja termékeit. Elsősorban kőolajipa­ri termékek és ivóvíz szállítására alkalmas munkagépeket szállít. Az afgán iparban és mezőgazdaságban már 40, C—13 és CAS—10- típusú ilyen gépjármüvet használnak. A képen: Pavel Gaško, az egyik szocialista munkabrigád tagja, egy C—13-as gépkocsi cső­rendszerét szereli össze (Andrej Haščák felvétele — ČSTK) Teljesítik feladataikat PETER COLOTKA IPARI LÉTESÍTMÉNYEKBE LÁTOGATOTT (CSTK) — Peter Colotka a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, szom­baton ellátogatott a közép-szlo­vákiai kerületbe. Első útja a tu- ranyi Drevina vállalatba veze­tett. Kíséretében volt Jozef Fe- rianfiik, a martini járási pártbi­zottság vezető titkára, valamint Jozef Cigánik mérnök, a fa- és bútoripari termelési-gazdasági egység vezérigazgatója. Az üzem vezető dolgozói ven­dégüket tájékoztatták a terme­lési és az exportfeladatok tel­jesítéséről, főleg a fa minősé­gének javításával és jobb hasz­nosításával kapcsolatban. A miniszterelnök érdeklődött az új haladó fafeldolgozó tech­nológia alkalmazása és a gyárt­mányfejlesztés iránt. Megtekin­tett egyes termelési részlegeket, majd látogatása zárórészében kifejezte meggyőződését, hogy a vállalat dolgozói az új felté­telek között sikeresen megbir­kóznak azokkal a feladatokkal, amelyek iparágazatukra a CSKP XVI. kongresszusa határo­zataiból következnek. További állomásán, a ružom- beroki Észak-Szlovákiai Cellu­lóz- és Papírgyár vállalatban a miniszterelnök találkozott a Liptovský Mikuláš-i járás és a vállalat vezetőivel. Stanislav Bašnák mérnök, vállalatigazga­tó és Robert Lipa mérnök, az üzem fejlesztését irányító igaz­gató a vendégeket tájékoztatták a kombinát befejező munkálata­inak helyzetéről. A munkát úgy szervezik, hogy augusztus dere­kán, illetve szeptembertől kezd­ve már részben meginduljon a termelés is. Peter Colotka elvtárs beszé­de zárórészében elismeréssel szólt a kombinát építőinek igye­kezetéről. MM ARATNAK (CSTK) — A Mikulov na Mo- rave-1 Állami Gazdaság 01-es szá­mú drnholecl üzemében, Cseh­országban elsőként, megkezd­ték az aratást, A Nové Mlyn-i Vízi erőmű közelében négy kombájn 110 hektár homokos talajon learatta a Mirage-fajta őszi árpát. Munkába állították a szállítóeszközöket és a mozgó­műhelyt is. A csaknem ideális nedvességtartalmú gabonát a dolgozók nagy kapacitású gép­sor segítségével tisztítják meg. Ugyanebben az állami gazda­ságban ma az aratás már a po- hofelicei, a valticei és a Nový Pferov-i üzemegységben is meg­kezdődik. A vállalat dolgozói az idén 6161 hektárról takarítják be a termést, ebből 3212 hek­tárról búzát, a többi területről őszi és tavaszi árpát. A hétvégi meleg, napos idő főleg a mezőgazdasági dolgo­zóknak kedvezett, és így a mun­ka a földeken a dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) járásban is előrehaladt. A járás mező- gazdasági dolgozói elsősorban az őszi árpát takarították be. Az összesen 575 hektárnyi be­vetett területnek már több mint a feléről learatták a termést. A napokban kezdték meg az ola­jos repce betakarítását is, amit 1400 hektárnyi területen kell el­végezni. A hét végén az érsekújvári (Nové Zámky) járás mezőgaz­dasági dolgozói is főleg az őszi árpa betakarítását végezték. Ed­dig már több mint száz hektá­ron arattak le. Egyúttal vége felé közeledik az első szénaka­szálás is. Az évelő takarmány- növények második betakarítá­sát a járásban az összesen 8216 hektárnyi vetésterületnek már csaknem egyharmadán elvé­gezték. Hagyományos ifjúsági találkozó A rendezvényen részt vett o CSKP KB, a CSSZK és a Cseh Nemzeti Front KB küldöttsége (CSTK) — Vimperkben immár tizenötödször tartották meg a hagyományos ifjúsági találko­zót. Ezen részt vett Josef Kor­čák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZK miniszterelnöke vezetésével a CSKP Központi Bi­zottságának, a CSSZK kormá­nyának és Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának küldöttsége is. A találkozón, amely kifejezte fiatal nemzedékünk békevágyát, csaknem 5000 SZISZ-tag és pio­nír vett részt, akik kifejezésre juttatták teljes egyetértésüket a CSKP politikájával és elmarasz­talták a nyugati reakciós erők­nek a békés egymás mellett élés megbontását célzó minden igye­kezetét és kísérletét. A manifesztáción beszédet mondott Josef Korčák. A többi között hangsúlyozta: az idei ju­bileumi ifjúsági találkozó a fia­tal nemzedék szülőföld Iránti szeretetét s elszántságát bizo­nyítja, hogy cselekvően kíván hozzájárulni a szocializmus épí­téséhez és védelméhez s támo- (Folytat ás a 2. oldalonf SZÍNVONALAS KULTURÁLIS ÜNNEPSÉG GOMBASZÖGÖN A SZOCIALISTA NEMZETKÖZISÉG JEGYÉBEN (Tudósítónktól) — Szombaton és vasárnap Gombaszögön (Gombasek) rendezték meg a csehszlovákiai magyar dolgo­zók XXVI. országos kulturális ünnepségét. A rendezvényen párt- és állami küldöttség vett részt Juraj Buša mérnöknek, az SZLKP KB tagjának, az SZSZK oktatási miniszterének vezeté­sével. Megjelent az ünnepségen Rácz Olivér érdemes művész, a CSEMADOK KB alelnöke, Fran­tišek Karas, az SZSZK Kulturá­lis Minisztériuma népművészeti főosztályának vezetője, Ján Brondoš, a Kelet-szlovákiai Ke­rületi Nemzeti Bizottság elnöke, valamint politikai és társadalmi életünk számos más képviselő­je. Ott volt dr. Tatai József, a Magyar Népköztársaság bratis­lavai főkonzulja is. Az ünnepség szombaton a szovjet hősök pelsőci (PleSi- vecl emlékművének megkoszo­rúzásával kezdődött. Délután ünnepi nagygyűlésre került sor, amelyen Rácz Olivér megnyitó beszédében hangsúlyozta: — Kulturális életünk hagyo­mányos ünnepségének ebben az esztendőben különös jelen­tőséget kölcsönöz az a tény, hogy kommunista pártunk XVI. kongresszusának a jegyében és szellemében szólaltatja meg az emberi szó, az alkotó gondolat, az egyetemes emberi kultúra tanúságtételét, annál inkább, mert ebben az esztendőben ün­nepeljük Csehszlovákia Kommu­nista Pártja megalakulásának 60. évfordulóját. Ezután a két világháború közötti politikai és szociális harcok jelentőségét méltatta, szólt a kiemelkedő cseh, szlo­vák és csehszlovákiai magyar harcosokról, a Sarló-mozgalom haladó hagyományairól, a szlo­vák és a cseh kommunistákhoz fűződő bensőséges kapcsolatok­ról. Ezt követően legfontosabb kultúrpolitikai feladatainkat körvonalazta: — A szocialista ember életében a művelődés és a művészet köz­üggyé, az egész társadalom ügyévé és gondjává vált, mert az emberré formálás feltételei és alkotó erői közül harmoni­kus áramlással színekre, han­gokra, formákra szomjasan tör fel az ember esztétikai igénye. Ez telíti meg a művészeteket társadalomformáló feladattal, emberhez méltó eszmei tarta­lommal. A Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kulturális Szö­vetsége hittel vállalta és hittel teljesíti ezt a küldetést. A szó, a dal, a tánc, a zene kifejező eszközeivel, a ma emberét ki­fejező gondolat és tett egysé­gének az erejével, mert az esz­me hat az emberre és a tett több a szónál: a tetté vált ma­gatartás-szándék, elhatározás, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom