Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1981-06-26 / 149. szám, péntek
Hazánk egyik legkorsrerübb egészségügyi intézménye az olomouci Egyetemi Gyermekkórház. Rendelőintézeteiben évente 40 ezer, fekvő részlegén 3,5 ezer gyermeket kezelnek. Felvételünkön az ápolónők a kis páciensekkel játszanak (V. Galgone-k — CTK felvétele) Képviseiífi ionok és ketiEisiégek A nemrég megtartott általános választások során bizalmat előlegeztünk képviselőinknek. Ezzel felhatalmaztuk őket arra, hogy választópolgáraik s az egész nép képviseletében — összhangban társadalmunk vezető ereje, Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájával — közvetlenül részt vegyenek az államhatalmi szervek törvényes jogköre gyakorlásában. Ez pedig nem jelent mást, mint a képviselők és velük együtt a lakosság széles tömegei politikai és erkölcsi társ- felelősségét bizonyos területi egység, összességében pedig az egész ország további gazdasági, szociális, kulturális, politikai és jogi fejlődéséért. A képviselőt a többi között erre kötelezi a képviseleti szerv alakuló ülésén letett esküje is, amelyben hűséget fogad nemcsak köztársaságunknak és a szocializmus ügyének, hanem egyben arra kötelezi magát, hogy tiszteletben tartja a nép akaratát és érdekeit s tevékenységével előmozdítja az alkotmány és a többi törvény megvalósulását. ÉRDEKEK EGYEZTETÉSE A képviselő tehát az összekötő szerepét tölti be a dolgozók, a lakosság széles tömegei és képviselő-testületek között. A társadalmi érdek elsődlegessége tudatában, hozzáértően, jól tájékozódva, megfelelő helyzetismerettel, tárgyilagosan és ezzel cseppet sem ellentmondó társadalmi elkötelezettséggel kell egyeztetnie a nemegyszer eltérő érdekeket, kiterjedt nézetfelmérő, szervező, tudatformáló és ellenőrző munkásságot kell kifejtenie. Mindezt jogai és kötelességei tüzetes ismeretében. Ezeket a jogokat és kötelességeket az illetékes törvényhozó testületek tanácskozási rendje, illetve a nemzeti bizottságokról szóló törvény szabja meg. Soroljuk fel közülük legalább a legfontosabbakat. Élre kívánkozik a képviselő joga és kötelessége nemcsak egyszerűen részt venni az adott testület, képviseleti szerv és egyes bizottságai plénumülése- in, hanem ezeken kellő aktivitást, cselekvőkészséget is tanúsítani. Nyilvánvaló ugyanis, ha ezt nem teszi, akkor a napirenden szereplő fontos állampolitikai kérdésekben személyesen semmiképp sem járul hozzá a helyzetelemzéshez, a tennivalók megítéléséhez, a döntéshozatalhoz, illetve a feladatok teljesítésének ellenőrzéséhez. Másrészt passzivitásával „nem engedi“ szóhoz jutni azokat, akik megválasztották, nem fejtheti ki testülete előtt a dolgozók javaslatait, nézeteit, észrevételeit, jogos panaszait. Márpedig ez mindkét vonatkozásban ellentmond pártunk és kormányzatunk törekvésének, amelynek célja a szocialista demokrácia fejlesztése, mind szélesebb népi rétegek bevonása politikánk kimunkálásába és megvalósításába. . KETTŐS FELKÉSZÜLTSÉG Persze nem akármilyen aktivitásról van szó. Célravezető csak akkor lehet, ha „hátországa“ a képviselő felkészültsége. Ebben a vonatkozásban kettős követelményről beszélhetünk. Az egyik, hogy a képviselő tisztában legyen testülete alapvető feladataival, munkatervével, s így erről tájékoztathassa választóit és kikérhesse véleményüket. Az érem másik oldala, hogy igen szoros kapcsolatot kell folyamatosan kiépítenie választóival, hiszen ő maga s közvetítésével testülete töviről hegyire csak így ismerkedhet meg egy- egy kérdésben a kialakult helyzettel, az emberek véleményével, AZ AKTIVITÁS FORMAI A képviselői aktivitásnak persze számtalan a formája és ezek mindegyikére nem térhetünk ki. Említsünk meg azonban néhány olyat közülük, amelyet még távolról sem alkalmaznak eléggé sűrűn. Mert nemcsak plénum- ülési vitafelszólalásokról van szó. (Érthető módon e tekintetben sem törekszünk arra, hogy minden képviselő minden kérdéshez hozzászóljon.) Az eddiginél gyakrabban lehet és kell élni olyan formákkal, amilyen a kérdésfeltevés, az interpelláció, a magyarázatigénylés az illetékes tisztségviselőktől, a gazdasági és más vezetőktől, vagy akár konkrét megoldások javasolása. A testületi berkeken kívül pedig tág tere van annak, hogy a képviselő választóinak megmagyarázza fejlődésünknek, a szocialista társadalom irányításának sarkalatos fontosságú kérdéseit. Nemkevésbé fontos megnyerni őket politikánk megvalósításának , a szocialista törvényesség szilárdításának. S itt nem általános szólamokról van szó, hanem céljaink konkrét megközelítéséről az élet különböző területein. Ez manapság főleg, de nem kizárólag, azt jelenti, hogy a képviselőnek választóit meg kell győznie a rájuk és az adott területre háruló gazdaságpolitikai feladatok teljesítésének fontosságáról. A SZÁMADÁS ELHANYAGOLHATATLAN A képviselőnek azzal is tisztában kell lennie, hogy nemcsak testületének tartozik felelősséggel, hanem a népnek, választóinak is. A számadás követelménye különben viszonyaink között törvény rögzítette jogi intézmény. A rendszeres beszáA választások előtt adták át Banská Bystrica egyik új lakótelepén a 200 négyzetméter eladóterű, élelmiszerüzletet (P. Lenhart — ČSTK felvétele) molás kötelezettsege ezen túlmenően olyan lenini alapelv, amely büntetlenül nem hanyagolható el. Ez formájában alapvetően eltér például a képviselői napoktól, a választókkal folytatott beszélgetésektől, a különféle tájékoztató gyűlésektől. A képviselő ugyanis kifejem zetten a saját munkájáról, illetve képviselő-testülete tevékenységéről ad számot s ehhez természetesen a jelenlevők hozzászólnak. Ilyen találkozón rendszerint egy-egy választókerület képviselői vesznek részt, a háromezer lakoson aluli községekben pedig nyilvános gyűlésen a helyi nemzeti bizottság valamennyi képviselője. A legjobb megoldás, ha a törvényhozó testületek, a felsőbb szintű nemzeti bizottságok képviselői esetében évente egyszer, a helyi és a városi nemzeti bizottságok képviselői esetében pedig évente kétszer kerül sor, beszámolásra. Az ilyen és az ehhez hasonló további képviselői jogok, illetve kötelességek gyakorlása — köztük az illetékes szervek figyelmének felhívása bizonyos nyílt kérdésekre, hiányosságokra, visszás jelenségekre — nem csekély mértékben hozzájárul pártunk és kormányzatunk néppel való kölcsönös kapcsolata megszilárdításához és elmélyítéséhez, (güly) Kommentáljuk Jubilál a polgárvédelem Harminc év leit el azóta, hogy a hidegháborús nyomás szükségessé tette hazánkban a polgárvédelmi rendszer kialakítását. A nemzeti felszabadításért folytatott harcban számos olyan tapasztalatra tettünk szert, amelyet a polgár- védelem kiépítésében felhasználhattunk, de a legnagyobb segítséget a világ első szocialista országától kaptuk. A szovjet nép a Nagy Honvédő Háború éveiben megtanulta, hogy a megváltozott körülmények között hogyan lehet és kell újjászervezni a termelést, gondoskodni a fedél nélkül maradt emberekről, megszervezni a romeltakarítást, megfékezni a tüzet. Több mint harmincöt éve békében élünk. Hazánk fejlesztése, építése terén figyelemre méltó eredményeket értünk el. A háború veszélye azonban mindig fennáll. Éppen ezért hazánk honvédelmének fejlesztése, tömegbázisra való he lyezése országos, sőt internacionalista feladat. A polgári honvédelem — amely katonai és polgári részből tevődik össze — is ezt a célt szolgálja. Számos példát lehet arra felhozni, hogy a polgárvédelmi egységek, alakulatok a békés építőmunkában is hasznos munkát végeznek. A múlt év decemberében Léván az egyik lakótelepen robbanás következtében tönkrement a gázvezeték és néhány lakás. A V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Művek polgárvédelmi egysége sietett a bajbajutottakon segíteni. Igyekezetüket siker koronázta, amelyet Stanislav Kašiar mérnök szavai szerint annak köszönhetnek, hogy az egységben jó a szervezettség, szilárd a fegyelem. Minderre a rendszeres gyakorlatokon tettek szert. Pezinokban és Bra tislavában a polgárvédelmi egységek kivették részüket a régi városrész lebontásából, miközben gyakorolták a romok alól való mentést, a tűzoltást, a sebesültekről való gondoskodást. A polgárvédelmi egységek a dunai árvíz alatt, a száj- és körömfájás járvány idején is bebizonyították, hogy önfeláldozásuk, szervezettségük magas fokon áll. Az elmúlt három évtized alatt sokan kaptak szakágazati és állami ki tüntetést. Az elért eredményekért dicséret illeti a járási törzskarokat, a nemzeti bizottságokat és a tömegszervezeteket is. A jubileum alkalmából azonban nem lehet elhallgatni a fogyatékosságokat sem. Sajnos, nem mindenütt gondolkodnak úgy a gazdasági vezetők, mint a lévai Gyapotfeldolgozó Művekben, a bratislavai Magasépítő Vállalatban. Szfiklátó- körőségre vall, hogy több helyen idegenkednek a polgárvédelmi egységek gyakorlataitól, a legszívesebben megtiltanák azzal az érvvel, hogy az egy-két óra termelési kiesés veszélyezteti a terv teljesítését. Az ilyen hozzáállás nemcsak hogy helytelen, hanem eleve kétségbe vonja a gyakorlatok fontosságát. Minden felelős gazdasági vezetőnek tudatosítania kell, hogy nemcsak a terv teljesítéséért, hanem a gondjaira bízott javakért is felelős. Elemi csapás, baleset, tizem zavar bárhol és bármikor előfordulhat, noha mindnyájunknak érdeke, hogy azokat megelőzzük. S ebben is igen sokat tehetnek azok a dolgozók, akik a polgárvédelmi felkészítés terén gazdag ismeretekre tettek szert. Minden szándékunk és igyekezetünk arra összpontosul, hogy békében éljünk, neveljük fel gyermekeinket. A békét azonban nem lehet csak akarni, a békéért harcolni kell A jelen időben a munka frontján, de fel kell készülnünk arra, hogy a létrehozott javakat minden körülmények között megvédjük. Ezt segíti elő a jubiláló polgárvédelem Is. Most, amikor országszerte arra törekszünk, hogy megvalósítsuk a CSKP XVI. kongresszusának határozatait, szem előtt kell tartani Gustáv Husák elvtárs előadói beszédét, amelyben leszögezte: „A legfontosabb feladatok közé tartozik hazánk védelmi képességének szilárdítása és növelése1'. Ez zel a tudattal lépünk polgárvédelmi rendszerünk következő évtizedébe. NÉMETH JÁNOS ORVOSi TANÁCSADÓ A HÖRGHURUTRÓL A hörghurut (bronchitis) a hörgők nyálkahártyájának gyulladása. Heveny és idült hörghurutot különböztetünk meg. A heveny hörghurut rendszerint jól meghatározható okra vezethető vissza, jól is gyógyítható. Az idült hörghurut okát pontosan nehéz vagy nem is lehet megállapítani — nehezen gyógyítható, maradandó szervkárosodással jár (hörgtágulat, tüdő- gyulladás). Heveny hörghurut (bronchitis acuta) a hörgőnyálkahártya heveny gyulladása. A hörghurut a felső légutak gyulladását követi vagy azzal egyidőben alakul ki. Éppen olyan gyakori mindennapos betegség, mint a felső légutak gyulladása, különösen ősztől tavaszig. Minden életkorban gyakori. Míg fiatalos felnőttkorban ártalmatlan betegség, csecsemő- és idős korban, idült légzőszervi vagy szív- betegségben szenvedőknél súlyos lehet, légzési elégtelenséget okozhat. Minden korcsoportban igen súlyos betegség a legkisebb hörgők, a bronchio- lusok gyulladása, mert heveny l'égzési elégtelenséget okoz. A betegség kezdetét jelző borzongás után hőemelkedés vagy lázas állapot alakul ki. Az erős, kínzó köhögés a betegség elején száraz, később a gyulladás jellege szerint nyálkossá vagy gennyessé válik a köpet. Előfordul, hogy a beteg köpetében vércsíkokat lát és emiatt aggodalmaskodik. A vér a gyulladásos nyálkahártya kis sérülései* bői származik és ártalmatlannak tekinthető. A gyakori köhögés a beteget kifárasztja és & légzőizomzatban, hasizmokban izomfájdalmat okoz. A lázas ál-> lapot néhány napig tart. A köhögés a köpet szaporodásával — vagy ahogy a betegek mondják, a köpet felszakadásával —< csökken és kevéssé fájdalmas, majd egy-két hét alatt teljesen megszűnik. A kezelés a bronchitis súlyosságához igazodik. A lázas beteg általában ágynyugalomra szorul. Lázcsillapítón kívül az orvos köptetöt, illetve köhögéscsillapítót rendel. A heveny hörghurut egyes eseteiben (idős kor, egyébként is veszélyeztetett állapot, pl. idült szív vagy tüdőbetegség, legyengült állapot, csökkent ellenállóképesség) antibiotikumot vagy kemoterápiás szert is alkalmazunk. Az idült hörghurut (bronchitis chronica) is a nyálkahártya gyulladásával kezdődik, hosz- szabb idő után a gyulladás átterjed a hörgőfalra és a hörgőt körülvevő szövetekre is. A gyulladt, duzzadt nyálkahártya és a hörgők váladéka szűkítik a bronchus keresztmetszetét és ezzel akadályozzák a levegő áramlását. Később a nyálkahártya sorvad, a hörgőfalban és környezetében a hegesedés és a kötőszövetfelszaporedás a hörgőt és a tüdőszövetet is merevíti. Mindezek következtében idült légzési elégtelenség fejlődik ki. Az idült bronchitis a 40. év feletti férfiak között gyako-! ri. Az idült bronchitis körfolyamatának megindításában mindazok a kórok szerepelnek, amelyek heveny hörghurutot okoznak. Kérdéses, hogy az ezen kórok hatására jelentkező heveny hörghurut egyeseknél miért nem gyógyul meg, miért alakul ki — természetesen számos he^ vény hörghurut után — az idült hörghurut. A heveny hörghurutok elégtelen kezelésén kívül ezt talán hajlamosító tényezőkkel magyarázhatjuk. A külső ártalmak közül a legjelentősebb a dohányzás, a por belélegzése, az iszákosság. Az idült bron- chitises beteg életében jó é$ rossz időszakok váltják egymást. A rossz időszakot hőemelkedés, lázas állapot, a köhögés erősödése, a köpetmennyiség megszaporodása, az általános állapot romlása jelzi. Egy-egy időszak hetekig, hónapokig tarthat. Jó és rossz időszakban egyaránt fő panasz a köhögés. Különösen erős a dohányosok bronchitisére jellemző hajnali, reggeli kínzó köhögés. A köhögésrohamok hányingerrel, hányással járhatnak. A betegség előrehaladtával az eleinte csak a köhögésrohamok után jelentkező fulladás, légszomj állandósul, jelezve az idült légzési elégtelenséget. Ha az idült bronchitis! valamilyen más betegség tartja fenő (pl. orrmelléküregek idült gyulladása, tüdőaszma, tuberkulózis, első feladat az alapbetegség kezelése, gyógyítása. A gyógyítás szerves része a dohányzás eltiltása. Ha a beteg (aki a betegség jó szakaszában munkaképes) poros-füstös munkahelyen dolgozik, üzemi orvosa javasolhatja az üzem vezetőségének, hogy a beteget az üzem más munkahelyén foglalkoztassák. Az idült bronchitis esetében mindig jó hatású — de a lázzal, bő és gennyes köpetürí- téssel járó rossz periódusban kötelező — az antibiotikus kezelés. Ez mindig csak az orvos rendelése szerint történjék! Or. UNDESSER LÄSZLÔ ÚJ SZÓ 1981. VI 26
