Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1981-05-14 / 112. szám, csütörtök
A nép boldog életéért vívott harc hatvan esztendeje lFolytatás az 1. oldalról) meg, ezt az ellenforradalmi puccskísérletet csírájában fojtotta el a nép egységes fellépése. Országunkban a hatalom teljes mértékben és végérvényesen átment a nép kezébe. A februári eseményekben így eldőlt hazánk további haladó fejlődésének, az osztályszempontból megosztott világban betöltött helyének kérdése. Nálunk a szocialista forradalom győzelmét politikai küzdelemben, polgárháború nélkül vívtuk ki. A Győzelmes Február bizonyította pártunk lenini érettségét. Egyidejűleg újabb bizonyítéka volt a szocialista forradalom megközelítése, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc iránti viszonyban, a hatalomért folyó harcban a lenini stratégia és taktika szerepének és jelentőségének, a lenini gondolatok általános tartós érvényességének és időszerűségének. A Győzelmes Február megnyitotta a szocializmus építésének útját. Ennek programja lett a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet fő irányvonala, amelyet a CSKP IX. kongresszusa 1949-ben fogadott el. Kidolgozása során pártunk a szocializmus építéséről szóló marxista-leninista tanításból, a szocializmus építése általános törvényeiből indult ki, amelyeket első ízben az SZKP gyakorlata igazolt. Helyességüket megerősítette iparilag viszonylag fejlett országunk feltételei között is a szocializmus építése. A párt politikája kimunkálása során egyidejűleg tekintetbe vette hazánk történelmi sajátosságait és hagyományait, a társadalmi erők fejlettségének fokát, rétegeződését és a népi tömegek tapasztalatait is. A szocializmust kezdettől fogva bonyolult feltételek között építettük. A dolgozóknak menet közben kellett elsajátítaniuk az irányítás és a kormányzás tudnivalóit, megoldaniuk a társadalmi átalakulás bonyolult új feladatait és leküzdeniük a megrögzött szokásokat. Helyt kellett állni a belső ellenség ellenállásával szemben, amelyet ösztönzött a nemzetközi imperializmus, amely minden eszközzel, a gazdasági nyomástól egészen a „hidegháborúig“, igyekezett Európában visszavetni a szocialista fejlődést és meggátolni népünk építő törekvését is. A dolgozók áldozatos igyekezetének, a párt helyes politikájának és nagy szervező munkásságának köszönhetően hazánkban ennek ellenére történelmileg rövid időn belül sikerült megoldani a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet alapvető feladatait. Hazánk történetében első ízben jött létre olyan társadalom, amely nem ismer kizsákmányolást, munkanélküliséget és társadalmi elnyomást, amelyben a dolgozóknak nem kell tartaniuk a holnaptól. A gyakorlatban valósulnak meg a szociális igazságosságnak, a tényleges egyenlőségnek, az elvtársi kapcsolatoknak, hazánk nemzetei és nemzetiségei testvériségének eszményei. Az ember helyzetének alapvető mércéje a munkája. Ezt a társadalmat áthatja a tényleges humanizmus, a mély szocialista demokrácia, a holnappal kapcsolatos derűlátás és bizalom. A szocializmus építésének velejárója volt a termelőerők példátlan fellendülése, az ország már korábban is viszonylag fejlett ipari bázisának jelentős fejlődése. A szocialista társadalom stabilitása és fejlődése szempontjából alapvető jelentősége volt a mezőgazdaság sikeres szocialista átépítésének a szövetkezeti nagyüzemi termelés alapján. A falvak életében és munkájában bekövetkezett forradalmi változások, a falu ősrégi elmaradottságának megszüntetése, a város és a falu közti lényeges különbségek leküzdése kommunista pártunk politikájának legjelentősebb sikerei közé tartozik. A szocialista átalakulás folyamatában létrejött társadalmunk új szociális összetétele, amely a munkásosztály vezető szerepére, a szövetkezeti parasztság új szocialista osztályának kialakulására és megszilárdulására, a munkások, a földművesek és a szocialista értelmiség testvéri szövetségére épül. A szocialista építés nagy tettei közé tartozik hazánk nemzetei és nemzetiségei kölcsönös viszonyának lenini rendezése a szilárd egység és testvéri együttműködés alapján, ami kifejezésre jutott államunk föderatív elrendezésében. Nemzeteink vállvetett igyekezetével áthidaltuk az ország egyes területei között történelmileg kialakult, mélyreható szociális és gazdasági különbségeket. Csehszlovákiában a szocialista építés minden szakaszában helyettesíthetetlen jelentősége volt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való sokoldalú együttműködésnek, államunk részvételének a Kölcsönös Gaz. dasági Segítség Tanácsa tévé kenységében. A tapasztalatok igazolják, hogy ez az együttmű ködés meghatványozza minden szocialista ország gazdasá gának erejét és lehetőségeit. Ezért gazdaságunk további beilleszkedését a nemzetközi szocialista integrációba, az együttműködés és a szakosodás elmélyítését, a népgazdasági tervek és az egész gazdaság- politika egyeztetését — amint arra rámutatott az SZKP XXVI. és a CSKP XVI. kongresszusa is —, az előttünk és a szocialista közösség többi állama előtt álló igényes feladatok sikeres megoldása fontos feltételének tekintjük. A párt politikájának és munkájának, az egész szocialista építésnek célja mind nagyobb mértékben kielégíteni a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteit, szavatolni jogaikat, érdekeiket és szociális biztonságérzetüket, megteremteni a személyiség sokoldalú fejlődésének feltételeit. Csehszlovákia tapasztalatai is bizonyítják, hogy a társadalom szocialista átépítése bonyolult és igényes folyamat. Megköveteli a nép áldozatos, szorgos munkáját, a párttól pedig energiát, erélyt és elvszerűséget. A CSKP-nak az elmúlt évtizedekben nem kis akadályokat kellett leküzde- nie, változtatva a leegyszerűsítő elképzeléseken, a szubjektivizmuson és a voluntarizmu- son. Az élet által igazolt lenini elvek bárminemű gyengítése és megszegése mindig súlyos veszteségeket és károkat okozott nekünk. Hazánkban a hatvanas évek végén a pártban és a társadalomban súlyos válságra került sor. Pártunk az ellenforradalmi és a jobboldali opportunista erők fölötti győzelméből hosszú távra szólóan jelentős tanúságokat vont le, s azokat érvényesíti további tevékenységében. Becsüljük azt, hogy ezek a következtetések a nemzetközi kommunista mozgalomban visszhangra találtak. Ez annak felismeréséből következik, hogy a szocialista építés sikere megkívánja a szocialista állam szüntelen szilárdítását, a szocialista demokrácia cselekvő fejlesztését, a bürokrácia és a kispolgári anarchia megnyilvánulásai elleni harcot. Ezek a tanulságok megerősítik azt a lenini igazságot, hogy a párt csak akkor töltheti’ ba történelmi szerepét, ha tevékenysége a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus alkotó érvényesítéséből indul ki, • meg nem alkuvó harcot folytat a revizionizmus és az opportunizmus minden megnyilvánulása ellen, szoros kapcsolatban áll a néppel, s élén egységes és határozott vezetés áll. A CSKP KB 1969. áprilisi ülése a pártban és az egész társadalomban is megindította a gyors konszolidálódást. A fejlett szocialista társadalom építésének irányvonala alapján — amelyet a CSKP XIV. kongresszusa dolgozott ki és tovább fejlesztett a XV. kongresszus —, jelentősen fellendült a szocialista építés. Ez az irányvonal abból a megismerésből indul ki, hogy a szocializmus építése egész történelmi szakasz. Ez az irányvonal megfogalmazza társadalmunk politikai, gazdasági, szociális és szellemi fejlődésének, államunk bel- és külpolitikájának hosszú távú, komplex marxista—leninista programját. Eredménye saját tapasztalataink, valamint a testvéri országok és pártok közös tapasztalatai általánosításának. Kifemm jaÉmf m jezi a csehszlovák nép nemzeti érdekeit. A fejlett szocialista társadalom építése koncepciójának kidolgozása szempontjából nagy jelentősége van az SZKP alkotó szellemű elméleti munkásságának, főleg L. I. Brezsnyev elvtárs alapvető megnyilvánulásainak. Ennek a programnak megvalósítása során a nép alkotó erejének és kezdeményezésének kibontakozása társadalmunk sokoldalú fellendüléséhez vezetett. A hetvenes évek az áldozatos és gyümölcsöző építő munkának, az ország kiegyensúlyozott fejlődésének, a nép boldog és elégedett életének szakasza volt. A XVI. kongresszus joggal megállapíthatta, hogy Csehszlovákia virágzó gazdasággal, tudománnyal és kultúrával, a további fejlődés kedvező feltételeivel rendelkező, fejlett szocialista államként lépi át a nyolcvanas évek küszöbét. Egyidejűleg maradéktalanul tekintetbe veszik, hogy ennek az évtizednek kezdetén a világ az ellentétes társadalmi rendszerek bonyolult harcának és versengésének szakaszát éli, amelyben mind szembetűnőbben kifejezésre jut a szocializmus történelmi fölénye. A tőkés országok mély gazdasági megrázkódtatásainak és huzamos válságának velejárója az imperializmus legreakciósabb, legagresszívabb erőinek aktivizálódása. Agresszív szándékaik meggátolása a szocialista közösségtől és minden béke- szsrptő erőktől egyeztetett, egységes eljárást és maximális igyekezetet követel meg. Ezzel egyidejűleg súlyos bonyodalmakra és megrázkódtatásokra kerül sor a világgazdaság fejlődésében, jelentős árkilengésekre és a konkurrenciaharc kiéleződésére a világpiacon, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megbontására. Mind nehezebben és költségesebben szerezhető be a tüzelőanyag, energia, nyersanyag és élelmiszer, rohamosan növekszik a tudo- m&nyos-mfiszfski fejlődés dinamikája, növekednek a gyártmányok minőségével és műszaki színvonalával szemben támasztott igények. Ezek a tényezők, valamint az igényesebbé vált belső feltételek hosszú távon hatnak arra a helyzetre is, amelyben hazánkban megvalósítjuk a további társadalmi és gazdasági fejlődés programját. A CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a párt- politika alapvető céljának elérése, a nép jólétéről való sokoldalú gondoskodás megkívánja gazdaságunk erőforrásainak, lehetőségeinek és tartalékainak gyorsabb mozgósítását, a problémák és a fogyatékosságok gyorsabb leküzdését, a termelés hatékonysága és a munka minősége javítása hosz- szú távú stratégiájának következetes megvalósítását. A kongresszus ezzel összhangban alapvető döntést hozott arra vonatkozóan, hogy gazdaságunk gyorsabban térjen át az intenzív fejlesztésnek, a hatékony szerkezeti módosítások megvalósításának útjára. Nagy súlyt helyezett a tudományosműszaki fejlesztés ütemének meggyorsítására, a nemzetközi szocialista integráció elmélyítésére. Ez a lényege a CSSZSZK 1981—1985. évi társadalmi és gazdasági fejlesztése fő irányairól szóló, a kongresszus által jóváhagyott dokumentumnak. Ennek során a következő időszakban is jelentős szerepe lesz a Nemzeti Frontnak, amely politikai megtestesülése a munkások, a földművesek és az értelmiségiek osztályszövetségének, s amely magába foglalja népünk minden társadalmi és érdekképviseleti szervezetét. Közvetítésükkel mind szélesebb méretekben és sokoldalúbb formákban valósul meg a nép részvétele a társadalmi folyamatok igazgatásában és irányításában, a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében, a gazdasági tervek kidolgozásában és teljesítésében. A Nemzeti Front minden szervezete támogatja a CSKP politikáját. Ennek új kife jiezője az a tény, hogy a Nemzeti Front egyöntetűen csatlakozott a CSKP XVI. kongresszusa programjához és azt a saját programjaként is elfogadta. Meggyőződésünk, hogy a képviseleti szervek általános választásában —, amire ez év júniusában kerül sor hazánkban —, népünk kifejezésre juttatja e program iránti teljes bizalmát és támogatását. A CSKP XVI. kongresszusa tekintettel a fejlett szocialista társadalom építése feladatainak növekvő igényességére, hangsúlyozta, hogy meg kell szilárdítani a párt vezető társadalmi szerepét, egységét és cselekvőképességét. Ennek módja a párton belüli élet, a párt építése és munkája lenini alapelveinek következetes megtartása, a bírálat és az öubí- rálat fejlesztése. A csehszlovák kommunisták másfél milliónyi hadserege —, melyet felvérteztek a győzelmes forradalmi harcok hat évtizedének tapasztalatai —, záloga annak, hogy a párt és a nép szilárd kapcsolatban sikeresen teljesíti a fejlett szocialista társadalom további építésének feladatait. • • • A CSKP politikája kimunkálásában és megvalósításában mindig a csehszlovák nép szükségleteiből és érdekeiből, valamint annak tudatából indult ki, hogy a nemzeti és szociális felszabadulásért, a szocializmus és a kommunizmus ügyéért vívott harc sohasem zárkózhat egy ország határai mögé. A proletár internacionalizmus elveihez hűen mindig büszkén vallotta, hogy szilárd része a nemzetközi forradalmi mozgalomnak és a szocialista Csehszlovákia megbízható tagja a szocialista államok közösségének. A csehszlovák kommunisták a munkásosztály ügyéért vívott küzdelemben, a fasiszta veszéllyel szemben a köztársaság megmentéséért harcolva, továbbá a nemzeti felszabadító küzdelem nehéz éveiben és a szocialista építés egész időszakában saját tapasztalataik alapián meggyőződtek róla, hoev milyen nagy erőt és támogatást jelent a nemzetközi forradalmi szolidaritás. A CSKP ezzel egyidejűleg politikájában mindig szem előtt tartotta a proletariátus forradalmi harcának és más országok elnyomott népei felszabadító küzdelmének érdekeit. A csehszlovák kommunisták internacionalista kötelességüknek tekintik, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom együttműködése fejlődéséhez és egysége megszilárdításához. A szolidaritás és a segítségnyújtás szilárd kötelékei fűznek bennünket a nemzeti szabadságért és függetlenségért harcoló népekhez, a szociális és nemzeti szabadságért, valamint igazságosságért küzdő minden forradalmi, haladó és demokratikus erőhöz. A CSKP politikájának fontos, tartós eleme a népünk szabad, békés életének szavatolását célzó igyekezet. A párt küzdelmének hat évtizede, a nép harca és győzelme egyértelműen igazolja az alapvető tanulságot: hazánk szabadságának, függetlenségének és biztonságának legmegbízhatóbb szavatossága, a világban szilárd helyzetének erőforrása, népünk szocialista jelenének és jövőjének záloga őszinte barátságunk, szilárd szövetségünk és szüntelenül fejlődő sokoldalú együttműködésünk a Szovjetunióval. Ezért pártunk és államunk külpolitikai irányvételének sarkköve hűségünk a Szovjetunióval való testvéri, szövetségi kapcsolat iránt, annak szüntelen szilárdítása és elmélyítése, s ezzel egyetemben az, hogy a CSSZSZK tartósan része a szocialista világközösségnek. Külpolitikánk egyik alapelve a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok egységének és együttműködésének elmélyítése, a határozott szembehelyezkedés az imperializmus e kapcsolat megbontását és gyöngítését célzó kísérleteivel szemben. E politika további sikeres fejlesztését ösztönzi és egyúttal a legmegbizhatóbban szavatolja a CSKP elvtársi együttműködése a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Csehszlovákia Kommunista Pártja, hazánk népe teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békepolitikáját. A Szovjetunió a világ békés törekvéseinek fő támasza. Ezt ismét meggyőzően bizonyította a szovjet kommunisták XXVI. kongresszusa, amelyen L. I. Brezsnyev, a SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja új jelentős kezdeményező javaslatokat tett a béke megszilárdítására, a nyílt nemzetközi kérdések megoldására, a leszerelésre és a nemzetközi feszültség további enyhítésére. A XXVI. kongresszus békeprogramját a magukénak fogadták el a csehszlovák kommunisták, hazánk egész népe is. A CSKP XVI. kongresszusa külpolitikánk alapvető feladatának minősítette a cselekvő részvételt a megvalósításáért vívott válvetett harcban. • • • Csehszlovákiában a fejlett szocialista társadalom építésében testet öltenek és tovább fejlődnek a CSKP hatvanesztendős történetének legjobb hagyományai, a dolgozó ember felszabadításáért és jobb életéért vívott áldozatos harcok hagyományai. Pártunk történetéhez azért térünk vissza, hogy a múlt tapasztalataiból ihletet és erőt merítsünk a jelen és a jövő feladatainak megoldására. A párt győzelmes útja során megbizonyosodott róla hogy a további sikeres előrehaladás alapja a marxizmus—leninizmus, a proletár és a szocialista intenraciona- lizmus iránti tántoríthatatlan hűség, az elvszerű lenini politika, s a munkásosztállyal, a dolgozó néppel való mély kapcsolat. Ezekre az alapelvekre támaszkodva pártunk, amelyet fenntartás nélkül támogat a nép, összeforrottan és sokoldalúan felkészülten lát hozzá a nyolcvanas évek igényes feladatainak teljesítéséhez — tisztában a kilátásokkal és abba Vetett bizalommal, hogy eléri • CSKP XVI. kongresszusán kitűzött nagy célokat.
