Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-13 / 111. szám, szerda

Kedvező fordulat Ha az időjárás nagy forgató- könyvét napjainkban a mező­gazdasági vezetők írnák, akkor az áprilisi hideg napokat köve­tően szinte mindenütt esne né­hány napon keresztül a talajt puhító, csendes eső, ezt köve­tően pedig jöhetne a meleg, a napfény — minden mennyiség­ben. A Méhi (Vcelince] Föld­művesszövetkezet vezetősége, személy szerint Kozsár István elnök is nagyon bízik abban, hogy a május majd ilyen lesz, A sajóparti gazdaságban ápri­lis elejéig nem csupán a ter­vezett feladatokat végeztek el, hanem az őszi lemaradást is sikerült pótolniuk. Ugyancsak — mondhatni terven felül — végezték el nyolcvan hektáron az őszi búza rávetését, s a Jegutóbbi esztendőkhöz viszo­nyítva mintegy húrom hetes időelőnnyel folynak a legfon­tosabb tennivalók a kertészet­ben Is. Vizet kopnak a szomjazó földek A gazdaság 130 hektáros zöldségtermesztését már jó né­hány éve szakosították. A más­fél hektárnyi fóliásban termő korai primőrökön kívül ugyan­is szabad ég alatt csupán gyö­kérzöldséget termesztenek, ez utóbbit mintegy 75 hektáron. A vetésterületnek egyötödén ül­tették ki a dugvámyhagymakat, ahonnan néhány héten belül termést is várnak, míg a ké­sőbbi értékesítésre szánt hagy­mát magról vetik. Nem titok, hogy intenzív ön­tözés által a hozamokat jelen­tősen fokozni lehet. Éppen ezért már az idén üzemel két szivattyúberendezés, mely a termőterületnek mintegy a felét képes ellátni vízzel. Épül már a szövetkezetnek csaknem egész határát behálózó vezeték'-" rendszer is. A közel 50 millió koronás állami beruházás elő­reláthatólag 1985 végére ké­szül el. A csőlefektetést a Zvole­ní Mezőgazdasági Építővállalat végzi, eddig a tervnek megfe­lelően. A szövetkezet vezetői csupán azt teszik szóvá — és teljes joggal —, hogy előbb a hatalmas szivattyúállomást kel­lett volna felépíteni, mert így lehetőség nyílt volna a veze­tékrendszer fokozatos üzembe­helyezésére. A két éve folyó munkák egyébként érzékenyen érintik a gazdaság növényter­mesztését, hiszen a csövek le­fektetésével járó területi vesz­teségek jelentőseit, megmutat­koznak a hektárhozamokban is, noha a tervezés folyamán ezt soha nem vették figyelembe. A vezetékhálózat építésével párhuzamosan talajjavítási munkák is folynak, hiszen az öntözéses gazdálkodás a talaj­szerkezet bizonyos fokú átala­kítását is szükségessé teszi. Jelentősen megemelkedik majd a műtrágyafelhasználás, s szá­molni kell egyéb változásokkal is. A jovutós jelei A gazdaság úgy zárta az el­múlt esztendőt, hogy lényegé­ben eleget tett az elvárások­nak, pénzügyi vonatkozásban is teljesítette a közel másfél­millió korona nyereségi tervet. Teljes elégedettségről azonban sem a vezetőség, sem a tagság: körében nem lehet beszélni. A méhi szövetkezet az elmúlt esztendőkben az állattenyész­tésnek olyan fontos ágazatá­ban, mint a tejtermelés — já­rási viszonylatban —, bizony a hátul kullogók közé tartozott. Ennek okát abbaai látják a szövetkezet irányítói, hogy a Az állattenyésztők példát mutatnak EGYENLETES TERVTELJESÍTÉS A NYITRAI (NITRA) JÁRÁSBAN A nyitrai járás mezőgazdasá­gi üzemei a vágóállatok el­adási tervét az év első negye­dében egyenletesen teljesítet­ték, amivel jelentős mértékben hozzájárultak a lakosság fo­lyamatos ellátásához. Három hónap alatt a járás húseladási tervét 101,4 százalékra teljesí­tette, míg a vágóbaromfinál 141,3, a tojásnál 102, a tejnél pedig 102,4 százalékos tervtel- jesítést ért el. Az előző év első negyedévéhez vizsonyítva 705 ezer liter tejjel többet adtaik el a mezőgazdasági üzemek, ami 4,6 százalékkal több a ko­rábbi mennyiségnél. A kedvező fejlődést elsősorban a Nové Sady-i, a vicsápapáti (Výcapy- Opatovce), Veiké Zálužie-i és az alekšincei egységes földmű- vesszövetikczet tej termelési si­kerei eredményezték, de az előző évhez viszonyítva más mezőgazdasági üzemekben is fokozták a tejtermelést. Az eladási tervek teljesítésé­hez hasonlóan más vonatkozá­sokban is pozitív a fejlődés. A szarvasmarha-állomány az elő­ző év hasonló időszakához vi­szonyítva 1673 állattal na­gyobb, tehenenként 21,5 liter­rel növekedett a járási fejési átlag és a borjúelhullást a ter­vezett 0,7 százaléknál is na­gyobb arányban, 5,5-ről 4,3 százalékra sikerült leszorítani. Javulás állt be a hizlalásban is. A szarvasmarháiknál a napi súlygyarapodás a volt 0,73 he­lyett elérte a 0,77 kilogram­mot. Ez még mindig kevés, de ugyanakkor a jobbra fordulás jele, és a megkezdett úton ha­ladva elsősorban a járás példát mutató mezőgazdasági üzemel­nek, az ivánkai, mojmírovcei és a Cabaj-Cápor-i földműves- szövetkezetek n yom dóka i ban kell haladni, ahol a hízómar- háknál 0,90 kilogrammos napi átlagos súlygyarapodást ér­nek el. Sok kicsi sokra megy, ezt igazolja, hogy a negyedév alatt az előző év három hónapjához viszonyítva a súlygyarapodási többlet összesen 240 tonnát je­lent. Még 2500 állattal kisebb fillomány mellett is hasonló növekedést, együttvéve 188 ton­na többletef eredményezett a hízósertéseik jobb súlygyarapo­dása. Ez (az előhizlalással együtt) naponta és darabon­ként a tavalyi 0,49 helyett 0,51 kilogramm volt. Sajnos, nem sikerült csökkenteni a tavalyi 8,4 szá za lókos ma laceihullást*. Az álategészségügyi felügyelet és az állattartási feltételek ja­vításával ilyen szempontból te­hát még jelentős tartalékok várnak kihasználásra, és az előbtne lépéshez elsősorban a hosťovcei, volikovcei, pohrani- cei, Tesárske Mlyňany-i, topol- čianky-i és a Veiké Zálužie-i egy séges f öldm ű vessző vet keze t- uek kell hozzájárulnia, ahol az elhullás még mindig 10 szá­zalék felett van, s hizlalási cé­lokra így keves malacot tud­nak elválasztani. Amint a feladatok teljesítése is mutatja, a nvitrai járás föld­művesei jól kezdték a 7. öt­éves tervidőszak állattenyész­tési feladatainak teljesítését. A gondos munka, tervezés és el­lenőrzés mellett a pártkong­resszus és jubileum tiszteleté­re kibontakozott széles körű szocialista munka verseny is je­lentős feltétele a jó kezdet si­keres folytatásának. A járás mezőgazdasági dolgozói így akarnak hozzájárulni a gazda­ságpolitikai irányelvek teljesí­téséhez, amit Ľubomír Štrou­gal elv társ Csehszlovákia Kom­munista Pártja XVI. kongresz- szusán a CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fej­lődésének fő irányairól tartott beszámolójában is hangsúlyo­zott: „Az élelmiszerek terme­lésében az önellátás mértéké­nek fokozása alapvető irány­vonalként továbbra is a mező- gazdaság és az élelmiszeripar, valamint a többi olyan ágazat alapvető feladata marad, ame­lyek termelőeszközök szállítá­sával és szolgáltatásokkal vesz­nek részt az élelmiszerek ter­melésében.“ JOZEF LUKAČ mérnök, a Nyitrai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa hatodik ötéves tervidőszakban példátlan fejlesztésre került sor, 1600-ról 2700-ra gyarapo­dott például a szarvasmarha­állomány, s voltak olyan esz­tendők is, amikor a takar­mányszükségletnek még a 80 százalékát sem tudták fedezni. Mindez már a múlté, legalább­is ebben bíznak az ágazat ve­zetői, hiszen az idei feladato­kat már terven felül teljesítik. A kedvező fordulat nemcsak a takarmány termelésben követke­zett be, hanem a tenyészmum- kábam is. A jövőt illetően lé­nyegesen gazdaságosabbá teheti az állattenyésztést az, hogy a nagyon gyengén termő domb­vidék egy részét a központi irányítás szervei az állandó fűféléket termő területté minő­sítették át. Az adminisztratív­nak látszó határozat nem csu­pán a takarmánytermesztésben nyilvánul majd meg, hanem az állati eredetű termékek értéke­sítésében is, ahol például min­den eladott liter tej után hat­van filléres többletbevételhez jut a gazdaság. Persze, a jobb gazdasági eredményeket nem csupán a kétségtelenül kedvező változás­tól várják, hanem termelésük hatékonyabbá tételétől Is. És ez rokonszenves törekvés. So­kat várnak a zöldségtermesz­tés gépesítésétől is. A szövet­kezet építőbrigádja pedig már megkezdte a 80 vagon termés- tárolására alkalmas nagyrak- tár és az osztályozó építését. Különösen a betakarítás utáni osztályozás igényel sok mun­káskezet, melyből Méhiben is évről évre kevesebb van. A bri­gádmunkások foglalkoztatása csak átmeneti megoldást jelent­het, biztosításuk is egyre ne­hezebb, így az osztályozónak nagy jelentősége lesz. Ráadá­sul a beruházás anyagi terhe tis megoszlik, hiszen a Zeleni­na is társul a vállalkozáshoz. Komplex módon A munkaerőhiány jelei egyéb munkaszakaszon is megnyilvá­nultak az elmúlt esztendők-- ben, s ez arra figyelmeztette a gazdaság vezetőit, hogy komplex módon közelítsenek a kérdés megoldásához. Meg kell teremteni a fiatalok számára a kedvező munka- és életkörül­ményeket, ugyanakkor élni kell az anyagi ösztönzés nyűj-^ totta lehetőségekkel is. A gé­pesítés szakaszán lényegében sikerült megtalálni a helyes arányokat, s a műhelyekben dolgozó mintegy harminc fia­tal szakmunkást anyagilag oly módon tudták érdekeltté tenni a termelésben, hogy abból ■mind az egyénnek, mind a kö­zösnek nagy haszna szárma­zik. A gépjavítók között elosz­tották a nagy teljesítményű ik o m bá j no ka t, b e t a ka rí t ógép e ­két és a vontatókat, hogy a betakarítás idején ki-ki úgy­mond saját gépén dolgozzon. Elemi érdekük fűződik tehát a javítás és karbantartás jó el­végzéséhez, hiszen jó teljesít­ményt nyújtani és keresni is csak kifogástalanul működő gépek segítségével lehet. A jö­vőben az állattenyésztésben is valami hasonlóval kell próbál­kozniuk ahhoz, hogy a fiatalok ezen a munkaszakaszon is megtalálják számításukat. HACSI ATTILA Kommentáljuk Értékelés — új olopelvek szerint A módosított saját teljesítmény mutató alapján a köz­pontilag irányított ipari vállalatok, termelési-gazdasági egységek az idei első negyedévi tervüket 100,2 százalékra teljesítették — olvasható a Szlovák Statisztikai Hivatal összegező jelentésében. Aki eddig is a statisztikai jelen­téseket figyelemmel kísérők táborába tartozott, annak bi­zonyára felitűnt, hogy az eredményeket már nem a bruttó termelés mutató alapján értékelték. Az évtizedeken ke­resztül alkalmazott — és csaknem annyi időn keresztül kifogásolt — mutatót felváltotta a módosított saját telje­sítmény, amely összhangban van a komplex intézkedések gyakorlati alkalmazásának követelményével. A módosított saját teljesítmény — amely lényegében a kifizetett bérek, a szociális biztosítási hozzájárulás, a leírások és nyereseg összegét tartalmazza — lehetővé teszi, hogy reálisabb képet kapjunk egy-egy ágazat telje­sítményéről. Ezen túlmenően pedig a termelőt arra ősz tönzi, hogy a kapott anyaggal, nyersanyaggal, energiával a lehető leggazdaságosabban bánjon, hiszen értéke már nem számítódik bele a vállalat teljesítményébe. A módosított saját teljesítménynek, persze, még sok egyéb előnye és vonatkozása is van, amelyek közül egyike a legfontosabbaknak talán az, hogy csak az olyan terme­lés, tevékenység folytatására ösztönöz, amely összhangban van a társadalmi és népgazdasági elvárásokkal. Ez az ösztönzés pedig a mutató révén oly módon valósul meg, hogy « kifizetésre felhasználható bérek összegének ala­kulása közvetlenül függ attól: a vállalat, üzem miként teljesíti a bel- és a külkereskedelem viszonylatában áru- termelési feladatait, valamint a beruházási feladatait. Ha tehát nem teljesíti pl. az exportfeladatokat, akkor az érvényben levő gazdasági szabályozók értelmében keve­sebb bért fizethet ke, így csökken a vállalat saját telje­sítménye is. A tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések, akárcsak a tökéletesített gazdasági szabályozók és mutatók célja mindenekelőtt az, hogy önállóbb és rugalmasabb cselekvésre ösztönözze a válla­latirányítóikat, és arra, hogy most már ne csak a szépen megfogalmazott tervekben és vállalásokban, hanem a gyakorlatban is használják ki a gazdaságnövelési tehe­tőségeket. Azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználásá­hoz az esetek többségében nem is kell más, mint némi rendteremtés a vállalat vagy üzemirányításban csakúgy, mint egy egy műhely vagy részleg szintjén. Hiszen ahhoz, hogy az értékelt gazdasági egység módosított sajái telje­sítménye növekedjen, elsősorban arra van szükség, hogy a „saját teljesítményét“ növelje mindenki a maga poszt­ján. Az igazgatótól rugalmasabb döntéshozatalt, a mester­től, a részlegvezetőtől pedig kevesebb elnézést várunk el. Hiszen ha ez utóbbi csak legyint az indokolatlan lazí­tás fölött és nem tesz ellene semmit, akkor részlege sem nyújthatja a várt teljesítményt. Sorolhatnánk tovább az Összefüggéseket, amelyek az űj elveken történő értékelés alapján elkerülhetetlenül felbukkannak és hatnak gazdasági eredményeink alakulá­sára. Az viszont, hogy ez év elejétől már átváltottunk a vállalatok tevékenységének módosított saját teljesítmé­nyek szerinti értékelésére, s hogy a legtöbb ágazatban a múlt év azonos időszakához viszonyítva a statisztikai jelentés nem csökkenő teljesítményről, hanem annak el­lenkezőjéről! adhat számot — mindenképpen örvendetes. Főleg azért, mert a vállalatok, ha akadozva is, de érvé­nyesíteni kezdik a nagyobb fokú gazdaságosság elvét. PÄKOZDI GERTRÜD A KATONA-BRIGÁD A bratislavai Magasépítő Vál­lalat építőipari gyártóüzemé­ben dolgoznak, az élvonalbeli muiíxkakoliektivák közé sorol­ják őket. A szocialista ver- senyunozgialomban elért ered­ményeik is ezt bizonyítják. Az épület lakatosokból alakult szo­cialista munikabrigád tagjai legutóbb teljesítményük elisme­réséül megkapták a mozgalom ezüst jelvényét. Vezetőjük Ka­tona Ferenc. „Katonáék“, mert az üzem­bon mindenki így szólítja őket, már 1965 óta dolgoznak együtt, s azóta rendre a legjobbak közé tartoznak. Munkafelada­taik példás teljesítése eredmé­nyezte, hogy öt évvei ezelőtt egyénenként megkapták a szo­cialista muinkabrigádok bronz- jelvényét^ Az üzemi munikaver- senyben akkoriban, s azóta is többször végeztek az első he­lyen Kötelezettségvállalásaik sikeres teljesítése a jó munka­szervezésben, a kollektíva min­den tagjának áldozatkészsége­ben és becsületességében kere­sendő. Mindnyájain kiveszik ré­szűkét az eredményekből, ezért hát említsük meg őket név szerint is. A brigádvezetőn. Ka­tona Ferencen kívül még itt dolgozik: Csasny László, Föld­vári László, Horváth Benedek. Katona Tibor, Mészáros Ottó, ifj. Katona Ferenc, Miroslav Jankoviö, Nyári László, Kras- csenics Zoltán, Ladislav Po­rubský, Oskar Holubický és Pe­ter Kolembus. Munkájuk mi­nőségének javításához jelentő­sen hozzájárult, hogy 1975-bon a Bászo «■> ')dszer szerint kezd­tek el dolgozni, majd rövide­sen a szaratovi mozgalom alapelveit tették magukévá. Si­kereikről több elismerés be­szél. 1979-ben a „Példás kol­lektíva“ cím odaítélésén kívül a vállalat lég>obb szocialista munkabrigádjaként értékelték ki őket. Mindez, s a legutóbb átnyújtott ezüst jelvények dol­gos hétköznapjaik eredményei­nek megérdemelt elismerése. —jšn— A rendkívüli szép és napos hétvégi időjárást a mező- gazdasági üzemek növény- ápolásra használták ki. A felvétel a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás Csilizköz Egységas Földmű- vesszövetkezetébefi készült, ahol szombaton és vasárnap több mint 70 hektáron sara bolták meg a cukorrépát. A szövetkezet egyébként az idén 330 hektáron termeszti ezt az értékes növényt (Felvétel: B. Palkovič — ČSTK J 1981. V. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom