Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-06 / 105. szám, szerda

A görgői (Hrhov) Pöldmövesszövetkezet gépjavítóinak körében

Ahol a leleményesség kitartással párosul

DB

Március közepe táján a görgői Béke Efsz dolgozóit kevés jóval kecsegtette az időjárás. Hűvös volt, és azon kívül a szemerkélő eső tovább áztatta az amúgy is lágy talajt. — Ogy tűnik — jósolták akkor nem kis aggodalommal többen is —, hogy a tavaszi munkák az idén elhúzódnak.

lag megjavítva, hanem valóban „munkára képesen“ hagyja el a műhelyt.

A gépjavítók munkája független az időjárástól. Eshet, vagy lehet szárazság, a csarnokban mindig lehet és mindig van mit javítani. Izsák Mária raktárosnak ^— aki egyúttal a műhely könyvelője is

Kellér Gyula, Ondrejcso Ferenc ben

Azóta április is eltelt, s a helyzet sokat változott. Ma jogos az elégedettség, hiszen a vetőmag agrotechnikai időben került a gondosan elkészített magágyba. A siker, amelyben József-nap körül még kevesen reménykedtek, elsősorban a tavaszi munkáknak kedvező időjárás érdeme. Igaz, nemcsak a jó időé, hanem a nagy szorgalommal dolgozó szántó-vetőké és nem utolsósorban a gépjavítóké is. Ez utóbbiak közé tartozik az a tizennégytagű csoport is, amely Körtvély Géza mester vezetésével az egységes földművesszövetkezet központi műhelyében dolgozik.

Körtvélyékről azt állítják, hogy jó csoport tagjai, megbízható munkát végeznek, s nagy mértékben nekik is köszönhető, hogy a szövetkezet a rozsnyói (Rožňava) járás legjobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik.

A gépek gyűrűjébe zárt szerelőcsarnokban Körtvély Géza, Körtvély Sándor, Körívéig József, Bukovics János, Danko Pál, Bartók Sándor és a csoport többi tagja az évek folyamán kialakult és bevált saját órarend szerint dolgozik. Munkájukat úgy osztják be, hogy lehetőleg minden orvoslásra szoruló gép idejében elkészüljön, s ugyanakkor a kijavított gép ne csupán látszőés Glacz Béla javító munka köz— asztalán pontos jegyzék mutatja, hogy ml van szétszedve és mi várakozik a csarnok előtt.

Március derekán Körtvély Géza elégedetten újságolta, hogy a tavaszi munkákat végző erő- és munkagépek indulásra készek. Hogy igaza volt, azt ma a dús vetések fémjelzik. A nyári és az őszi munkák még ugyan távol vannak, de szinte biztosra vehető, hogy a gépek üzemképességével akkor sem lesz baj ebben a szövetkezetben.

Hogy idejében elkészüllek a javításra szorult traktorok,

ekék és boronák, az mindenkinek természetes, hiszen „más dolguk sincs, csak a javítás“ — mondjuk általában a gépjavítókról. Nos ez csak részben igaz. Mert ha például a görgői szerelők kijelentik, hogy „Indulásra készek a gépek“, akkor e mögött nem csupán a sok kalapácsolást, az alkatrészcserét, a hegesztést és ehhez hasonló más szerelési műveletet kell látni, hanem egy jókora adag leleményességet, s az azzal párosuló kitartást. Oj alkatrésszel nem nehéz „lábra állítani“ a „beteg“ gépet. Ám amikor a szükséges pótalkatrészből egyetlenegy sincs a raktárban, s a gép mégis munkaképesen hagyja el a szerelő- csarnokot, akkor a javítók ügyességét jogosan illeti elismerés. Fölöttébb jogosan, hiszen a tél folyamán Körtvély Géza és társai az alkatrészraktárból nemegyszer üres kézzel térlek vissza a szétszedett motorokhoz, gépekhez.

Hogy hiánycikk volt a bo- ronafog, az ekevascsavar, a filléres tömítőgyűrű, a vetőgépek fogaskereke és meghajtó- lánca és több más alkatrész, az a tavaszi munkák meneté-' bői nem derült ki. Igaz, nem is derülhetett ki, mivel minden gép — köztük az az eke is, amelyet a görgőiek a rozs- nyói vashulladékban „találtak“ — zavartalanul működött. I-Iogy nem gyárilag készült bo- ronafogak porhanyósították a talajt, vagy nem új alkatrészekből állt helyre a vetőgép meghibásodott szerkezete, az a szépen fejlődő vetésen nem látszik, de a mezőgazdasági dolgozók szorgalmát — beleértve a gépjavítókét is — az idei termés minden bizonnyal tükrözni fogja.

GAZDAG JŐZSEF

Rendszeres öntözéssel

Előfordul, hogy Izsák Mária nem tud segíteni, ám azért a polcokon bőven van alkatrész (A szerző felvételei)

Esőre áll az idő, de a Nový Život-i Efsz-ben a reggeli órákban mégis öntözéshez készülődnek. Várják az engedélyt a Zlaté Klasy-i Agroprogress-tői, mikor, hol nyithatják meg a vízcsapokat. Űk is hozzátartoznak a Felső-csallóközi öntöző- rendszerhez, amelyben szabályozzák a víz felhasználását.

Bankó István, az efsz elnöke az égboltra tekintve elégedetlenül állapítja meg:

— Nem elég terhesek a felhők, kevés eső várható. Legalább száz milliméterrel kevesebb a nedvesség a szükségesnél. Öntöznünk kell akkor is, ha esik, mert a növényeknek szükségük van vízre a tápanyag felvételéhez.

— Drága az öntözés, elég nagy összegeket fordítunk a berendezés üzemeltetésére, de ha nem öntöznénk, akkor a hozamok — az időjárás alakulásától függően — nagyon eltérőek lennének. Egyes években jóval kevesebb gabonát és takarmányt termelnénk a tervezettnél, s ez kedvezőtlenül hatna az állattenyésztési termelésre is.

Elmondja, hogy a szövetkezet egész, 1600 hektáros határát öntözhetik. A búzát már április 16-án el kezdték öntözni, s az öntözőrendszer segítségével jut víz a füves keverékekre, cukorrépára és más növényekre is. Nem véletlen, hogy a takarmánytermesztésben sikerült állandósítaniuk a hektárhozamokat. Tavaly 13 tonnát takarítottak be — szárazanyagban számítva — hektáronként füves keverékekből. A silókukorica hektárhozama 43 tonna, a cukorrépáé szintén ennyi volt. Annyi silótakarmányt tároltak az állatállomány számára, hogy

ÚJABB LÉTESÍTMÉNYEKKEL GYARAPODOTT A KÖZSÉG

Hunkával töltött hétvégek

1981.

V. 6.

A közelmúltban először jártam Siden, a sajátos hangulatot árasztó gömöri dombvidék lábánál meghúzódó községben, így a falufejlesztés terén semmilyen összehasonlítási alappal nem rendelkeztem. Lakóhelyüket szerető, rátermett, szorgos embereket ismertem meg a községben. Hogy a röpke féinap alatt szerzett benyomásaim mennyire fedik a valóságot, ezt Fehér Gyula tanítótól, a hnb titkárától kérdeztem meg.

— A külső jelek gondolom egyértelműen arra utalnak, hogy községünket igyekvő, rátermett emberek lakják. A fejlődést természetesen mi, a község lakosai is látjuk, hiszen az utóbbi öt-tíz esztendőben jelentősen megváltozott a falu arculata. A most befejezéséhez közeledő választási időszak különösen eredményes volt. Egyebek között a mi iskolánk is ebben az időszakban épült mintegy két és fél millió koronás ráfordítással és soksok társadalmi munkával. Ugyancsak a közelmúltban fejeződött be a tanítói lakás építése, melyet időközben napközi otthonná alakítottunk át, mivel pedagógusaink saját erőből oldották meg lakásproblémáikat. Közel kétmillió koronás beruházással, jórészt társadalmi munkával épült fel az üzletközpont is, melyben vendéglőn kívül a kenyér, tej, zöldség és a húsbolt is helyet kapott. A kisebb akciók közül említést érdemel a régi kocsma épületének átalakítása textil üzletté, a régi tanítói lakásban pedig nyugdíjasklubot rendeztünk be. A megüresedett iskolaépületben könyvtár elhelyezését tervezzük, s megkezdődött a sporttelep és a vízvezetékhálózat építése is.

Kuzma Károly iskolaigazgatótól, a községi pártszervezet elnökétől azt is megtudtam, hogy nem akármilyen létesítményről van sző. A sporttelepen atlétikai és labdarúgó- pályán kívül öltözők, zuhanyozók épülnek, s az ötmillió koronát is meghaladó beruházás második szakaszában úszómedence létesítését is tervezik. A sportlétesítmény az iskolai testnevelés céljait is szolgálná, hiszen jelenleg a négytantermes iskola mintegy 80 kisdiákja szorul tornaterem és sportpálya híján tornaórákon az iskolaudvarra. A nagyarányú beruházás kapcsán azonban akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy vajon a létesítmény jórészt társadalmi összefogáson alapuló építése nem haladja-e meg a 1170 lélekszámú község erejét, lehetőségeit?

— Az igazsághoz tartoziik,

hogy községünk lakossága már kissé belefáradt a sok társadalmi munkába — adja meg a választ néhány másodpercnyi töprengés után Fehér Gyula —, hiszen a középületeken kívül majdnem minden polgár valamilyen m ag á né p í t k ezésbe n is érdekelt, s ezek szintén a hétvégeken, a mindennapi munka mellett folynak. Az emberek különösen a tavaszi és nyári időszakban túlterheltek, de azért főként az üzletház építésénél, sokan kitettek magukért. Ami a sporttelep építését illeti, ezt spontán elhatározás előzte meg, hiszen községünk labdarúgói akkoriban a kerületi bajnokságban szerepeltek, s kicsit restelkedtünk a messziről érkezett idegenek előtt a mostoha körülmények miatt. Azóta persze nagyot változott a helyzet, mert a focisták két alsóbb osztályt is megjártak. Talán érthető, hogy kissé alábbhagyott az építkezési kedv is, reméljük azonban, hogy csupán átmeneti jelenségről van szó. A megtorpanás másik oka a vízhiány volt, újabb bőséges forrást találtunk azonban, így a munka folytatásának semmi akadálya nincs.

A víz egyébként már többször is megtréfálta a község lakosait. Vendéglátóim elmondották, hogy a (központi vízve- zetékhálózat megvalósításának

is egyik akadálya volt, mert a kútásók tiszta ivóvíz helyett mindenütt ásványvízre bukkantak, ami ivásra kitűnő, főzésre viszont nem alkalmas. A választási programnak ez a pontja tehát objektív okok miatt nem teljesült, a következő időszakban azonban remélhetőleg erre is megoldást találnak a szakemberek segítségével a község vezetői.

— A legutóbbi pártgyűlésen foglalkoztunk a választási program megvalósításával, s ellenőriztük az elmúlt esztendőben elfogadott kötelezettségvállalásaink teljesítését is — mondotta mintegy összegezésül Kuzma Károly. — Megnyugvással álapítottuk meg, hogy községünk lakosai állták szavukat. Személy szerint is meg kell említeni Szegecs István, Sándor József, Folk István, Bújna András, Csavnyicky József, Szoó József, Atlasz Géza, Melicska Tibor, Mihály József és Mihály István nevét, akik a legtöbbet áldoztak a köz érdekében az elmúlt esztendőben. Elsősorban az ő érdemük, hogy vállalásunkat túlteljesítettük. A társadalmi szervezetek közül a Kertbarátok Szövetségének tagjai, valamint a Jednota fogyasztási szövetkezet tagjai jeleskedtek.

HACSI ATTILA

nincsenek takarmányozási gondjaik. Még a szomszédos szövetkezeteket is kisegítik.

A négy öntözőcsoport tagjai már az utolsó előkészületeket teszik a munka megkezdéséhez. Tizenketten kezelik majd a berendezéseket és szabályozzák a vízadagolást. Sill István, az öntözés irányítója türelmetlenül várja a kezdésre feljogosító utasítást. Addig tovább folyik a beszélgetés a tavaszi munkák alakulásáról, a növények fejlődéséről. Horváth József, a növénytermesztési ágazat vezetője reménykedik:

— Igaz, az áprilisi asztályt kissé megsínylették a növények, de az öntözés után már magukhoz tértek, felfrissültek és gyorsabban fejlődnek. Az árpa, a cukorrépa korán került a földbe, akkor, amikor még a talajnak elegendő nedvességtartalma volt.

Főleg Csémy Imrét dicsérik többen is. Ahogy ők mondják, a tizenkétsorossal úgy elvetette a cukorrépát, hogy egyelni sem kell. Horváth Pál, a pártalap- szervezet elnöke, a személyzeti osztály vezetője elmondja, hogy az egyelés nélküli cukorrépatermesztésnek története van. Még 1962-ben vásároltak egy Se cz-450-es típusú hazai gyártmányú szalagadapteres vetőgépet. Állandóan tökéletesítették, jól karbantartják és azóta is üzemeltetik.

— Ennek a gépnek köszön= lietjük, hogy már a múlt évben sem kellett egész családoknak kivonulniuk a cukorrépatáblákra egyelni.

A szövetkezet elnöke, újra bekapcsolódva a beszélgetésbe, így fejti ki véleményét:

— Szövetkezetünkben már hagyományossá váltak a kezdeményezések, az újítások. Minden időszakban tökéletesítünk valamit. Ha valamelyik szakaszon csúcseredményt érünk el, máris azon törjük a fejünket, hogyan lehetne még jobbat nyújtani. Pár évvel ezelőtt a lehető legtöbb tej termelésére hívtuk fel Szlovákia minden tejtermelő gazdaságát. Igaz, tavaly 4811 liter tejet fejtünk tehenenként, mégis keveselljük, mert a cél 5000 és még ennél is több liter Tejelékenyebb teheneket akarunk tenyészteni, és a takarmányozási technikát is javítjuk.

Végre cseng a telefon, az Ag- roprogress jelentkezik. Hurtony István, a nagy hatósugarú öntözőberendezések részlegének vezetője adja az utasítást:

— Indulhattok, közben m;nd még szólok, hogy melyik táblá kon öntözzetek.

Sill István gyorsan intézkedik és máris a határba indul. Ellenőrzi, hogy a Körtvélyes, Harmadik, és a Szenes dűlőben hogyan működnek a szórófejek. Az egyik meghibásodott. Az öntözőcsoport tagjaival javítják.

Az elnök elégedetten szemléli, hogyan élednek újra a növények.

Rajtunk nem fog ki az időjárás. Megszoktuk már, hogy ez a kavicsos talaj sok vizet igényel, szomjaznak benne a növények, ezért csak rendszeres öntözéssel lehet termelni. A körülményeknek megfelelően, a lehetőségek szerint dolgozunk, pontosan, szépen, hogy minden szakaszon annyit termeljen ' a föld, amennyit várunk tőle.

BALLA JÓZSEF

A Považská Bystrica-i Vágmenti Gépgyár eredményesen teljesíti a XVI. pártkongresszus tiszteletére tett szocialista vállalásokat. AZ SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére tett vállalásuknak megfelelően a Szovjetunióba irányuló export feladat okát is határidő előtt teljesíti. Felvételünkön Jozef Halača a nagyméretű go- lyúscsapágy mérését végzi (Vladimír Gabco felvétele — ČSTK)