Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1981-05-05 / 104. szám, kedd
A cseh nép fasisztaellenes harcának tetőfoka k MÁJUSI FELKELÉS TUDÓS ES VEZÉR A Szlovák Nemzeti Felkelés hatalmas ösztönzést adott a cseh nép nemzeti felszabadító harcának. Ez a harc kezdettől fogva más körülmények között folyt, mint Szlovákiában. Az egyik különbség abban rejlett, hogy a cseh országrész 1939. március 15-től közvetlenül' náci megszállás alatt állt, míg Szlovákiában klerofasiszta bábállam létezett, amely a hitleri Németország vazallusa volt. A cseh országrészekben az illegalitás idején rendkívül nehéz volt a pártmunka, s rengeteg áldozatot követelt. 1940— 1941-ben a Gestapo súlyos csaés Ležáky felégetése, a statárium felújítása volt. A megszállók terrorja érzékenyen érintette a kommunista pártot is. A nácik még a merénylet előtt letartóztatták Július Fučí- kot, agyonverték Jan Zikát és Václav Maŕíkot, s a CSKP illegális vezetőségének több tagját kivégezték. A háború menetében beállt fordulat s a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése megváltoztatta a helyzetet a cseh ellenállási mozgalomban is. 1944 őszétől egyre terjedt a felszabadító mozgalom, az ellenállás hulláma, aktivizálódott a partizánA nép boldogan üdvözli a felszabadítókat (A CSTK felvétele) pást mért az ellenállás embereire. 1941 februárjában letartóztatták a CSKP KB I. illegális vezetőségét. Csupán Jan Zika menekült meg — köréje csoportosult áprilisban az új, a II. illegális vezetőség. A londoni emigrációs kormány nem nézte jő szemmel a cseh kommunisták fasisztaellenes harcát és a CSKP moszkvai vezetőségével folytatott együttműködésüket. Igyekezett megerősíteni saját pozícióit külföldön és a hazai ellenállásban egyaránt. Ejtőernyős brigádokat küldött a protektorátus területére, ezek feladata volt a különböző diverziós akciók előkészítése. 1942. május 27-én a Nagy-Britanniáből küldött csehszlovák ejtőernyősök agyonlőtték a gyűlölt német helytartót, Heydrichet. A Heydrich elleni merényletben nemzeteink igazságos megtorlást láttak. Azonban az a körülmény, hogy a merénylet teljesen elszigetelt akció volt, mely egyáltalán nem állt kapcsolatban az ellenállási mozgalommal, lehetővé tette a megszállóknak a féktelen terror megindítását. E terrorhadjárat következménye a csehek ezreinek meggyilkolása, Lidice mozgalom. Összefüggő partizánterület jött létre a Cseh- Morva-dombvidéken, ahol a Jan Hús-, Jan Kozina-dandárok, Prokop Holý, Jernak alakulatai és mások harcoltak. A cseh nép májusi felkelése a háború végének közeledtével nem volt elszigetelt akció — logikus kimenetele és tetőfoka volt egy hosszan tartó társadalmi folyamatnak, amelyben törvényszerűen az ellenállás kommunista koncepciója jutott érvényre. Ez a felkelés igazán népi volt, amely a Nemzeti Frontra és annak forradalmi szerveire — a nemzeti bizottságokra támaszkodott. A CSKP a harcok idején kilépett az illegalitásból, s mint egyedüli szervezett politikai erő a felkelés élére került. 1945 áprilisában több cseh városban, Pferovban, Nymburk- ban, Podébradyban, Plzeiiben is felkelés tört ki. A helyzet azonban Prágában volt a legfeszültebb, ahol a felkelés mozgató ereje a néptömeg volt. Május ötödikéről hatodikára virradó éjszaka a prágaiak több mint 1600 barikádot emeltek, s azokat csaknem 30 ezer ember védte. A Cseh Nemzeti Tanács felhívást tett közzé, hogy a kassai (Košice) kormány megbízásából a cseh országrészekben átveszi a hatalmat. Hat év után újból megjelent a legális Rudé právo, amely közölte a párt felhívását a megszállók elleni harcnak és Prága védelmének fokozására. Prága hősi harca jeladás volt egy országos fegyveres felkelés kibontakoztatására. Főként a prágai felkelés bizonyította azt a tényt, hogy a kommunisták pártja az egyetlen politikai párt, amely az üldöztetés ellenére is az ellenállási harc élére állt. A harcoló Prágának a Szovjetunió is segítségére sietett. 1945. május 9-én megérkeztek Prágába az első felszabadító szovjet tankok. így ért véget az európai kontinens utolsó nagy hadművelete. Szinte szimbolikusan ott fejeződön be a II. világháború, ahol gyakorlatilag elkezdődött. A cseh nép májusi felkelése — a Szlovák Nemzeti Felkeléshez hasonlóan — a nemzeti demokratikus forradalom belső forrásainak hatalmas erejéről, a néptömegek elszántságáról tanúskodik. S egyben arról is, hogy sem a Szl'ovák Nemzeti Felkelés, sem a májusi felkelés nem lett volna sikeres a szovjet hadsereg áldozatkész, gyors segítsége nélkül. Csehszlovákia felszabadítása a szovjet hadsereg által legnagyobb tanúbizonysága a szovjet nép nemzeteinknek nyújtott segítségének, amely ismét meggyőzött bennünket az „Örök időkre a Szovjetunióval“ jelszó igazságáról. Kegyelettel emlékezünk a Prága felszabadítása során elesett 500, s a hazánk szabadságáért a mi területünkön életét áldozó 144 ezer szovjet katonára, a cseh nép felkelésének harcosaira, arra a 2000 hazafira, akik Prága utcáin lelték halálukat. 1945 cseh májusa meggyorsította a köztársaság felszabadítását, s ezért nemcsak politikai és erkölcsi, hanem katonai jelentősége is nagy. A cseh nép nemzeti felszabadító küzdelme dezorientálta a visszavonuló német egységeket, elősegítette a megszállás felszámolását a cseh országrészekben. Nagy jelentősége nemcsak a cseh társadalom, hanem az új köztársaság politikai rendszerének formálása szempontjából is. Dr. KAROL RYBÄR kandidátus, docens 1818. május 5-én született Marx Károly, a tudományos kommunizmus megalapítója, a nemzetközi proletariátus és az egész világ dolgozóinak nagy vezére. E kiváló gondolkodó élete nem volt könnyű, akadálymentes. Bár a városi érételmiség soraiból származott, tanulmányai, mély analitikai képessége révén, amelyet később saját forradalmi tapasztalatai alapján továbbfejlesztett, Marx a munkás- osztály szövetségese, tanítója a forradalmi nemzetközi munkás- mozgalom eszméi és gyakorlati vezérévé vált. Élettörekvésének A proletariátus és a világ dolgozóinak vezére (A CSTK felvétele) 'hatalmas a gyümölcse. Ezt tanúsítják egyrészt azok a jelentős sikerek, amelyeket a- proletariátus a múlt. évszázad folyamán elért. Ugyanis Marx ébresztette öntudatra a proletariátust, segítette elő abban, hogy az a helyes forradalmi utat válasz- sza. Másrészt a forradalmi munkásmozgalom azóta elért sikerei, a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra sikerei, amelyek a nemzetközi proletármozgalom tudományos elméletének, a tudományos szocializmusnak létrehozásán alapszanak. Ezen elmélet megalapítója volt Marx Károly együtt elválaszthatatlan barátjával és munkatársával, Engels Frigyessel. A marxizmus a 19. század 40- es éveiben jött létre, abban az időben, amikor Európa államaiban túlsúlyban volt a kapitalista társadalmi rend, kiéleződtek a burzsoázia és a proletariátus között fennálló osztályellentétek. Abban az időben, amikor a proletariátus önálló társadalmi erőként lépett a történelem porondjára. A marxizmus a munkásosztály legsajátosabb érdekeinek tudományos kifejezőjévé vált, s egyben a társadalmi gondolkodás előzetes fejlődésének törvényszerű eredményévé. Marx tanításában Összehangolt együttműködéssel Ismét vörös zászlót kapott a Kelet-szlovákiai Vasmű 1981. V. 5. Az utóbbi két évtized alatt (nagyon sok tudósítás, riport és egyéb tájékoztató anyag jelent meg az újságokban a Kelet-szlovákiai Vasműről, arról, hogy milyen eredményeket ért el a népgazdasági feladatok teljesítésében, és hogy milyen problémákkal küszködtek. Nem véletlenül áll társadalmunk figyelmének középpontjában, hiszen ennek a fontos kohászati üzemnek nemcsak Kassa (Košice) és a kelet-szlovákiai kerület szempontjából, hanem országos viszonylatban is igen nagy a jelentősége. A kerületi pártkonferencián, valamint a CSKP XVI. kongresszusán elhangzott, a vasművet érintő felszólalásokban külön hangsúlyt kapott, hogy a Kelet- szlovákiai Vasmű jelenleg hazánk legnagyobb acélgyártó üzeme, ahonnan például az el* múlt év folyamán 3 milliárd 800 millió korona értékű terméket exportáltak a külföldi megrendelők részére. A Kelet-szlovákiai Vasmű társadalmi, népgazdasági jelentőségét, kollektívája munkasikereit, az állami tervfeladatok teljesítése terén elért eredményeit központi szerveink is méltányolják, elismerik. Az elmúlt hét végén ismételten nagy megtiszteltetés érte a vasmű dolgozóit, amikor a vállalat politikai, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői átvették a Szövetségi Kormány és Szakszervezetek Központi Tanácsa vörös zászlaját, mégpedig a 6. ötéves tervidőszak tervezett feladatai sikeres teljesítésének elismeréseként. A’ vasmű a korábbi ötéves tervidőszak hasonló vörös zászlójának is a birtokosa. Nehéz és egyáltalán nem egyszerű feladatot teljesített a vasmű kollektívája az utóbbi öt év alatt, miközben a dolgozók figyelme a gazdaságosság, az energia- és nyersanyagmegtakarítás alapelveinek érvényesítésére, s nem kevésbé a termékek minőségének javítására irányult. A 6. ötéves tervidőszakban 576 340 tonna energiát, illetve fűtőanyagot, 233 186 tonna fémet és 2416 tonna egyéb fémet takarítottak meg. A termékek minőségére vonatkozó reklamációk arányát 0,34 százalékról 0,13 százalékra csökkentették. Ezek és más eredmények jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vasmű 7 milliárd 287 millió korona nyereséget könyvelhetett el az értékelt időszakban. Az anyagi költségeket 5,75 százalékkal csökkentették, ami magasan túlszárnyalja az országosan elért átlagot. A Kelet-szlovákiai Vasmű termékei az utóbbi években a külföldi piacon is tovább öregbítették hazánk kohóiparának hírnevét. Sikeresen teljesítették az exportfeladatokat is. Sőt, az eredeti terven felül a szocialista országokba 2 milliárd 615 millió korona,, a tőkés piacra pedig 1 miliárd 782 millió korona értékű terméket szállítottak. Sokan joggal tehetik fel a ikérdést: a világviszonylatban, hazánk népgazdaságát is érzékenyen érintő bonyolult helyzet ellenére hogyan sikerült ilyen eredményeket elérni a vasműben? A dolgok ismeretében csak azt mondhatjuk, hogy a vasmű vezetőinek, dolgozóinak valóban igen sok problémával meg kellett küzdeniük. Viszont az is igaz, mindig azon fáradoztak, hogy elsősorban a kulcs- fontosságú problémák rendezéséhez lássanak hozzá. Ebben az alapvető kérdésben összehangolt együttműködést sikerült kialakítani a politikai, gazdasági vezetés, a társadalmi szervek és szervezetek, valamint a szocialista munkaver- seny legkülönbözőbb formáiban, a haladó szovjet és hazai munkamódszerek, tapasztalatok érvényesítésében, a tervezett feladatok teljesítésében példamutató kolektívák között. Mindez elősegítette a dolgozók kezdeményezésének teljes ki* bontakozását. Örvendetesen emelkedett azoknak a dolgozóknak száma, akik aktívan tevékenykednek a legújabb műszaki ismeretek, módszerek alkalmazhatóvá tételéért. A 6. ötéves tervidőszakban például a vasmű dolgozóinak javaslatai alapján több mint 19 ezer újítást érvényesítettek, ami kétszáz millió koronát meghaladó gazdasági hasznot eredményezett. Az eddigi tapasztalatok alapján hasznosnak bizonyult együttműködés továbbfejlesztése a szovjet, magyar, bolgár, lengyel és NDK-beli testvér- üzemekkel a vasmű jövőbeni legfontosabb feladatai között szerepel. Külön említést érdemel a zaporozsi kohászati üzemmel fenntartott kapcsolat és együttműködés. Nagyon jól bevált a szovjet és csehszlovák kohászok, munkáskollektívák kölcsönös cserelátogatása. Ezek néhány héten át felváltva dolgoznak a szovjet, illetve csehszlovák üzemben. Az új tervidőszakban az eddiginél még igényesebb feladatok teljesítése vár a vasmű dolgozóira, akik a CSKP XVI. kongresszusának útmutatásai szellemében azon fáradoznak, hogy az idén 570 millió koronával megnövekedett árutermelési tervet, valamint a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott 58 miliárd 967 millió korona értékű termelési feladatokat és az ezzel összefüggő tennivalókat sikeresen teljesíthessék. Erre a 6. ötéves tervidőszak vörös zászlaja is kötelezi a vasmű dolgozóit. KULIK GELLÉRT azokra a kérdésekre adott választ, amelyeket korának leg-: kiválóbb gondolkodói és a proletariátus forradalmi mozgalma vetettek föl. Lenin ezért úgy jellemezte a marxizmust, a tudományos szocializmust, mint annak a legjobbnak a törvény- szerű folytatását, amelyet a 19. századi német filozófia, az angol politikai közgazdaságtan és a francia utópista szocializ- mus teremtett meg. Ezt a folytatást viszont az elődök által megteremtett elmélet kritikai átgondolása jellemzi, s ezzel Marx és Engels tanítása forradalmi fordulatot jelentett a társadalomról alkotott világnézet kérdéseiben. Rámutattak a társadalmi fejlődés törvényszerűségeire és materialista objektív alapjaira, a forradalmi tömegek mindenekelőtt a proletariátus, a munkásosztály objektív és döntő történelmi szerepére. A társadalomról szóló tanítás általuk vált tudományossá. Marx és Engels rávilágított és bebizonyította a munkásosztálynak, mint a kapitalizmus sírásójának és az új kommunista társadalom létrehozójának történelmi szerepét. Rámutattak, hogy a proletariátus osztályharcának a szocialista forradalom győzelméhez és a proletárdiktatúra uralomra jutásához kell szükségszerűen vezetnie. Az elmúlt évszázad 40-es éveinek második felében Marx aktívan bekapcsolódott a munkásosztálynak a tudományos kommunizmus tanai és a munkáspárt létrehozása propagálásáért vívott küzdelmébe. 1846 elején e célból alapította Brüsz- szelben a Kommunista Levelező Bizottságot. Egy évvel később — Engelsszel együtt — ott volt a proletariátus első nemzetközi kommunista szervezetének, a Kommunisták Szövetségének megszületésénél. E szövetség második kongresszusa Marxot és Engelset bízta meg azzal a feladattal, hogy dolgozzák ki a Kommunista Párt Kiáltványát, a tudományos kommunizmus első programját. A Kommunisták Szövetségének taktikáját Marx az 1848—1849-es burzsoá demokratikus forradalom idején a proletariátus és a forradalmi demokrata erők egyesüléséért folyó harc értelmében dolgozta ki. 1864 az az időpont, amikor megalapítja a Nemzetközi Munkásszövetséget (I. Internacioná- lé) és irányítja annak tevékenységét. Marx volt a szövetség lelke és eszmei vezére, a Főtanács vezető egyénisége lett^ előbb Németország, majd 1870- től Oroszország és más országok képviseletében. Ő a szerzője az I. Internacionálé fő dokumentumainak, annak Alapító Üzenetétől és szervezeti szabályzatától a kongresszusokon elhangzott beszámolókig. Ezek közül is a legfontosabb A polgárháború Franciaországban című munkája, amelyben a 1871-es Párizsi Kommün tapasztalatait elemzi. Az I. Internacionálé létezésének időszakában Marxnak és elvtársainak kemény harcot kellett folytatniuk a munkás- mozgalomba beférkőzött szék* táns és reformista irányzatokkal, mint a proudhonizmus, a lassalizmus, anarchizmus és a trade-unionizmus. Életének utolsó évtizedét legfőbb műve, a Tőke megírásának szentelte, s tudományos kutatásaival párhuzamosan Marx továbbra is nagyarányú munkát végzett a világ proletariátusának szervezésében. A marxizmus, mint a termé szét és a társadalom fejlődésének legáltalánosabb törvény- szerűségeiről, a munkásosztály, az elnyomottak és kizsákmányoltak forradalmáról, a szó* cializmus győzelméről, a kommunista társadalom építéséről szóló tanítás, a munkásosztály, a kommunista és munkáspártok ideológiája, forradalmi világnézete. Marx tanítását, amelyet Lenin továbbterjesztett a proletár mozgalom tapasztalatai és új történelmi körülményei alapján szerzett alkotó gondolataival, tovább gazdagítják és fejlesztik egész munkásságukkal, forradalmi tevékenységükkel és elméleti következtetéseikkel korunk munkás- és kommu- , nista pártjai. FLORENTlNA PRÖCKOVA, történész
