Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1981-05-29 / 125. szám, péntek
fejlődésre összpontosított figyelmet a tudományos-műszaki VÁCLAV HŰLA ELVTÁRS VÁLASZTÁSI BESZÉDE A litvímovi vegyiművekben lezajlott választási gyűlésen mondott beszéde elején Václav Hüla elvtárs, a Szövetségi Gyű* lés Nemzetek Kamarájának képviselőjelöltje méltatta a választások demokratikus jellegét, s kiemelte politikai jelentőségüket, és azt, hogy szorosan összefüggenek a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósításával. A továbbiakban elemezte a CSKP XV. és XVI. komgresz- szusa (közötti időszakban szocialista hazánk fejlesztése terén elért eredményeket, részletesebben jellemezte a pozitív tendenciákat és azokat a problémákat, amelyeket nem sikerült teljes egészében megoldani, s adatokat közölt az északcsehországi kerületnek és a mosti Járásnak a kitűzött feladatok megvalósításához való hozzáállásáról. Ha elgondolkodunk az elmúlt időszakról, amelyben nem keveset tettünk a lakosság boldog és elégedett életéért — folytatta Václav Hüla —, feltesszük a kérdést, milyen célokat tűzhetünk ki. mire számíthatunk a következő években. Ezekre a kérdésekre a CSKP XVI. kongresszusa adta meg a világos választ. A kővetkező öt esztendő programja szerint folytatni fogjuk a szocialista értékek gyarapításának tudományosan megalapozott és a dolgozók számára hasznos politikáját, a nép anyagi és szellemi létfeltéte- leinek javítását. E program kifejezi politikai és gazdasági irányvonalunk stabilitását, a Szovjetunióval való szövetség iránti hűséget és nemzetközi álláspontunk szilárdságát. Józan célokat tűzünk ki és nem tagadjuk, hogy elérésük nem lesz könnyű. E program teljesítése mindenkitől nagyobb kezdeményezést, több felelősséget követel meg. Vonatkozik ez a társadalmi tevékenység minden területére, mindenekelőtt a gazdasági tevékenységre, amely fejlődésünk egészének anyagi feltételeit teremti meg. Hazánk 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányairól — amely dokumentumot a CSKP XVI. kongresszusa hagyta jóvá — köztudott, hogy a következő öt esztendőre a nemzeti jövedelem 14—16 százalékos növelését irányoztuk elő, az ipari termelés 18—20 és a mezőgazdasági termelés 10 százalékos növelése alapján. Tovább kell szilárdulnia az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján kijáró jutalom jelentőségének, javulnia kell az áru- választéknak és a szolgáltatásoknak, folytatni kell a nagyszabású lakásépítést. Az ingyen nyújtott szolgáltatások jelenlegi köréneik megtartása mellett tovább tökéletesítjük az egészségügyi és a szociális ellátás sokrétű rendszerét, az oktatás és a közművelődés rendszerét, valamint a kultúra és a testnevelés fejlesztéséről való gondoskodást. A fűtőanyag-, az energia- és a nyersanyagellátás, valamint a munkaerő-gazdálkodás feszült helyzetét tekintve, ezek nem könnyű feladatok. Senkit se tévesszen meg az, hogy a korábbi ötéves tervidőszakhoz képest a termelés kissé lassúbb ütemű növelését irányoztuk elő, mivel a növekedést a nyersanyag- és az anyagfogyasztás csökkentése, az észszerű felhasználás és a jobb hasznosítás útján akarjuk elérni. A belső, különösen azonban a külső feltételek elemzése és a várható változások alapján elmond hatjuk, hogy ezek a feladatok nemcsak hogy nem kisebbek, mint az elmúlt ötéves tervidőszakokban kitűzőitek, hanem igényesebbek, sőt a technika szükséges fejlesztését, az intenzitás és a hatékonyság elérhető maximális színvonalát tekintve rendkívüliek és újak. Olyan időszakba lépünk, amikor a nyersanyagok és az energiahordozók árai olyan magas szintre hághatnak, hogy a fogyasztás nagyobb növelését nem engedhetjük meg magunknak. Ilyen feltételek közölt minden gyártási megtakarításnak nagyobb haszna van, mint a termelés növelésének és a késztermékek „kiárusításának“. Ez sajátos módon természetesen saját nyers- és alapanyagainkra is vonatkozik, beleértve a szén- és a vegyipar termelését. Sokkal jobban és alaposabban kell megtanulni számolni, s gondoskodni a megtakarításáról és értékesítéséről mindannak, amit felhasználunk. Tudatosítanunk keli és úgy kell dolgoznunk, hogy a termelési fogyasztás a nem termelési fogyasztásnak több mint a kétszerese, ezért a megtakarítás legnagyobb potenciális lehetőségei itt van* nak. Ez nemzetközi összehasonlításokból is köztudott. Hazánkban a fűtőanyagok és az energiahordozóik, a fémek és más anyagok tel használása a gazdasági erőforrásokhoz és más hasonló termelési szerkezetű országokhoz képest még mindig aránytalanul nagy. Meg kell találnunk a maximális takarékosság útját, főiként a kőolaj-, a földgáz- és a fémío- gyasztásban, s jobban kell értékesíteni a termékeket az export során, különösen az anyagigényes árukat. A termelés és a termékek műszaki színvonalának emelésére tett erőfeszítések az előrehaladás fontos útját jelentik, s ezt a pazarlás elleni küzdelemmel kell kiegészíteni. Azonkívül, hogy a legnagyobb súlyt a termelési fogyasztás megtakarításaira helyezzük, jelenlegi ötéves tervünk beruházási szempontból kevésbé igényes. A beruházások évi terjedelmei nem lehetnek nagyobbak, mint az elmúlt ötéves tervidőszak végén elért terjedelem. Alaposan újra kell bírálni a legigényesebb fejlesztési (programokat, hogy lényegesen korlátozni lehessen a kiadásokat, csökkenteni kell a hosszú idő alatt vissza té rülő nagyberuházások részarányát, ezzel szemben növelni kell a kevésbé költséges és gyorsabban megtérülő beruházások hányadát. A cél a beruházások helyzetének gyökeres javítása, az átadási határidőik lerövidítése és a beruházások alárendelése a külső kapcsolatok prioritásainak. Ennek során tekintetbe kell venni a technológiai berendezések kivitelezési lehetőségeit és építőipari munkát kell megtakarítani. Ezt annál inkább meg kell tennünk, mert a munkaerő-állományt nem tudjuk gyarapítani az új kapacitások számára, mint azelőtt, és a befektetések színvonala eljutott lehetőségeink határáig. Ebben a kerületben a beruházásokra és a munkaerő-állomány stabilizálására természetesen maximális gondot fordítunk. Számítunk az építőipari kapacitások áthelyezésére ide az észak-csehországi kerületbe, s ezekkel a járulékos létesítményeik építését is igyekszünk (meggyorsítani. Nagyob mennyiségű kőolajra nem számíthatunk, a kőolajat ezért fokozatosan egyre nagyobb mértékben vegyipari feldolgozásra és motorizációra használjuk. Újjáépítéssel, korszerűsítéssel és újonnan kezdett beruházásokkal segítjük az elmúlt ötéves tervidőszakban felépített petrolkémiai kapacitások hatékonyabb felhasználását, valamint a könnyű ikő- olaji termékek részarányának növelését. A vegyipar fejlesztése távlatilag a műszaki és a technológiai szempontból igényesebb, a sok szakképzett munkát megkövetelő termelésre összpontosul, amely lehetővé teszi a behozatal csökkentéséit és a termelés érvényesülését a kivitelben, különösen a Szovjetunióval, az NDK-val és más KGST-tagországokkal való integráció keretében. A petrolkémiai termelési egységeik építését fokozatosan befejezzük, s legkorábban az új finomítót kell átadni és minél jobban meg kell gyorsítani az új ikraikkoló részleg építését üzemükben. A fűtőolajat egyre kisebb mértékben lehet energiaipari célokra felhasználni, ezért az energiapro'bléma megoldása szempontjából a szén- termelés növelésében és atomerőművek építésében reménykedünk. A széntermelés döntő növelése az észak-csehországi szénmedence feladata. Minőségi fordulatot kell elérni az egész népgazdaságban a tudományos-műszaki haladás érvényesítése terén, mégpedig úgy, hogy a népgazdasági fejlődés döntő tényezőjévé váljon. Ennek gyorsaságától és terjedelmétől függ az egész népgazdaság hatékonyságának növekedése, a szükséges szerkezeti átalakítások végrehajtása és népgazdaságunk export- képesség én ek n ö v e lé se. Az elmúlt időszakban számos kiváló eredmény született a termelés és a termékek műszaki színvonalának emelése terén. Nőtt az új termékek részaránya a termelés egészében s ugyanígy a világszínvonalat elérő termékek hányada. Biztosítottuk vagy megteremtettük a feltételeket a termelés szerkezetének átalakításához egyes ágazatokban és szak te r ü 1 e teke n. Ennek ellenére a tudomány és a technika felhasználásának üteme és terjedelme nem felel meg szükségleteinknek és lehetőségeinknek. Számos fogyatékosságnak oka az, hogy nem birkóztunk meg teljes mértékben a tudományos-műszaki fejlesztés irányításának problémáival. Bizonyos lépést tettünk előre a komplex intézkedések jóváhagyásával, amelyek több akadályt felszámolnak és gazdaságilag ösztönzik a műszaki színvonal növelését, a termékfejlesztés kiterjesztését és a gyártási folyamatok gyorsabb megváltoztatását célzó aktivitást. El kell azonban érni, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés a tervezés gerincévé váljon a gazdasági szféra irányításának minden szintjén, hogy mozgató ereje legyen a tervfeládátok megvalósításának. Ezt a folyamatot, amelyben nemcsak a kutatási és a fejlesztési dolgozók, hanem a konstruktőrök és a technológusok is pótolhatatlan szerepet töltenek be, teljesen konkrétan kell irányítani a minisztériumokból, a konszernekből, a trösztökből és a vállalatokból. Különösen a vezető dolgozóknak kell a tudományos és a műszaki ismeretek felhasználásából kiindulniuk a tervek kidolgozása és a gyakorlati irányítás során, a termelésben, az állóeszközök kihasználásának irányításában, a teljesítmények, a munkatermelékenység, a normák és a fogyasztási mutatók megszabása során. Ez a komplex intézkedések legfontosabb követelménye, s ezen az úton haladva annyira kell emelni a tervezés és az irányítás színvonalát, hogy megfeleljen a szocialista gazdálkodás maximális hatékonysága jelenlegi és távlati követelményeinek. Erről gondoskodniuk kell a munkakollektívák vezetőinek és az irányító dolgozóknak. Csak olyanokra szabad vezető tisztséget bízni, akiknek ehhez elegendő lendületük, energiájuk, bátorságuk és tudásuk van, akik erre nemcsak szavakkal, hanem gyakorlati teltekkel képesek és akik egyúttal a szocialista öntudatosság magas színvonalán állnak és sikeresen együttműködnek az emberekkel. Nekik kell elsősorban hozzájárulniuk a termelési fogyasztás csökkentéséhez, a termékfejlesztés meggyorsításához, a m unka t e r me léken y ség n öv e lé • séhez, a külföldi piacokon elért eredményeik javításához, valamint a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Az élelszínvomai területén erősíteni akarjulk az emberek szociális biztonságát és jogait, gondoskodni akarunk róluk egész életükön át — gyermekkoruktól kezdve iskoláskorukon át szakoktatásukig, a produktív korban gondoskodunk a munkához való jog érvényesítéséről és a munkáért járó jutalomról, a megfelelő korhatár elérése után pedig a nyugdíjról. Továbbra is törekszünk az egészségügyi ellátás javítására, a szabad idő kihasználásának, és az erő regenerálásának biztosítására és az olyan lakossági szolgáltatások fejlesztésére, mint a közlekedés, a kereskedelem, az ipari szövetkezetek munkája, a kulturális és a sportlétesítmények tevékenysége. A logikusan gondolkodó ember könnyen megérti, mekkora pénz- és anyagi eszközöket kell erre fordítani, s ezek forrása nem lehet más, mint közös munkánk, tehát szükség van arra is, hogy saját munkánknál valamivel többet adjunk. Az életszínvonal megtartása és további emelése terén kitűzött feladatok igényesek. Semmitől sem kell tartania annak, aki kezdeményezően, lelkiismeretesen és többet fog dolgozni. Megkapja ezért a megfelelő pénzbeli jutalmat és társadalmi elismerést. A már említett komplex intézkedések célja — és ezt nyíltan megmondjuk azoknak a címére is, akik mások munkáján akarnak élős- ködni —, hogy nagyobb különbséget tegyen a kollektív és a személyi anyagi ösztönzésben a valóban elért eredmények alapján. Ez teljes összhangban áll a közismert szocialista jelszóval: mindenki képességei szerint, mindenki munkája szerint. A továbbiakban Václav Hüla a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról szólt, s méltatta azt a szovjet békekezdeményezést, amelyet az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Brezsnyev elvtárs terjesztett elő, és amelyet a CSKP XVI. kongresszusa is magáévá tett. Václav Hüla elvtárs végezetül kijelentette, hogy a jövőbe is józan realizmussal lépünk, világos célokat követünk. A nemzetközi politika teriiletéa egyértelműen támogatjuk « szovjet békejavaslatokat, egyidejűleg a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együttműködve gondoskodunk biztonságunk megőrzéséről és arról, hogy megteremtsük a kellő feltételeket a fejlett szocialista társadalom építésének további szakaszához. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetség alapvető támasz ezen az úton. Mindent megteszünk, hogy ezek az internacionalista, kapcsolataink tovább szilárdul, janak, tovább növekedjen szövetségünk ereje. Ez számunkra annak a biztosítéka, hogy békében dolgozhatunk és nyugodtan tekinthetünk a jövőbe, A fejlek szocialista társadalom további építésének prog-* ramja, amelyet a CSKP XVI. kongresszusa hagyott jóvá és a Nemzeti Front is elfogadott, összhangban áll dolgozóink szükségleteivel és vágyaival és kifejezi népünk legsajátabb érdekeit. Ezért e programot teK jesíteni kell. Népünk — ahogy ebben szilárdan hiszek — a küszöbönálló választások során is kifejezi erkölcsi és politikai egységét és azzal is, hogy ezt a programot magáévá teszi és elkötelezetten valóra váltja. Teljes ütemben folyik a harmadik bratislavai Duna-híd építése. Ezekben a napokban a jobb parti hídfőnél és a pilléreknél folynak a munkák. A képen az épülő jobb parti hídfő látható (Štefan Petráš felvétele — ČSTK) A választások és a imegpolitikai munka A losonci (Lučenec) járásban a képviselő-testületi választások előkészítését a párt irányvonalaival teljes összhangban végezzük. Annak érdekében, hogy a választások előkészítésének időszakában a tömegpolitikai munka és az agitáció színvonalasabb és hatékonyabb legyen, fokozott figyelmet fordítottunk az agitációs központok tevékenységének. A 86 agitációs központ vezetője több mint kétharmadának többéves tapasztalata van az agitációs munka irányításában, többségük részt vett az 1976-os választások előkészítésében is. Az agitációs központok számára szemléltető anyagokat adtunk ki a járás életéről, gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséről. Az agitációs központok munkaterveik alapján különböző akciókat szerveznek. Ez idáig közel 400 előadást s több mint 200 beszélgetést rendeztek. A választási gyűlések előtt fokozzák a személyes agi- tációt. A több mint 2700 agitátor és a polgári bizottságok tagjai meglátogatták a választókat, ismertették az új választási programjavaslatokat és meghívták őket a gyűlésekre, amelyeken bemutatkoztak a képviselőjelöltek. A gyűlések azt igazolták, hogy a pártszervek és szervezetek jól irányították a választások előkészítését. A propaganda és agitációs munkába bekapcsolták a Nemzeti Front szervezeteit, a gazdasági vezetőket. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy igen helyes, ha a választások előkészítése során a tömegpolitikai munkát összekapcsoljuk a járás és az egyes munkahelyek életével, a feladatok teljesítésével. Ezt igazolták az első negyedévben megtartott nyilvános pártgyűlések is. A 222 nyilvános pűrtgyűiésen közel 25 ezer dolgozó vett részt. Ezek a nyilvános pártgyűlések is hozzájárultak a dolgozók munkaaktivitásának fokozásához a CSKP XVI. kongresszusa eľôtti időszakban. Célunk az, hogy a választások előkészítésének időszakában a tömegpolitikai munka pozitívan hasson dolgozóink gondolkozására és cselekedeteire. Az agitációs központok és agitátoraink aktív közreműködésével akarjuk elérni, hogy választóink nagy többsége részt vegyen a választási gyűléseken és kezdeményezően bekapcsolódjon a XVI. pártkongresszuson kitűzött feladatok megvalósításába. TANKINA ISTVÁN
