Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-25 / 121. szám, hétfő

Holnap kezdődnek a XXII. férfi kosárlabda EB küzdelmei Bratislavában és Havifovban holnap meg­kezdődnek a XXII. férfi kosárlabda Európa-baj- nokság csoportküzdelmei. A csoportbeosztás sorsolását már korábban megejtették, így vég- i l\ ÍÍSr le9es melyik hat-hat együttes találkozik a két 'iSS csoportban és küzd a döntőbe jutásért, melynek íki ms találkozóit majd Prágában bonyolítják le. Cseh szlovákra ôvúttal immár másodszor fogadja kontinensünk legjobb férfi csapatait, mivel 1947-ben már rendeztek Prágában kosárlabda EB-t, amelyet a Szovjetunió válogatottja nyert meg Csehszlovákia előtt. Prága látta vendégül 1956-ban a nőt EB résztvevőit, s itt került sor 1967-ben a női kosárlabda vi­lágbajnokságra is. Mindez a csehszlovák férfi és női kosárlabdá­zók elmúlt évtizedekben elért, kitűnő eredményeinek köszönhető. 1967 (Helsinki) - 1969 (Nápoly) - 1971 (Essen) — 1973 (Barcelona) 1975 (Belgrád) 1977 (Liége) - 1979 (Torino) — Szovjetunió, Szovjetunió, Szovjetunió, — Jugoszlávia,- Jugoszlávia, Jugoszlávia, Szovjetunió, Mielőtt a rövidesen megkez­dődő Európa-bajnokságról szól­nánk, hadd vessünk egy pillan­tást e sportág múltjára. A ko­sárlabdázás az aránylag tiatal sportok közé tartozik és meg­születését — a krónikás szerint — érdekes történet előzte meg. James Naismith — 1891-ben tör­tént — az amerikai Springfield Főiskola tanára labdával a ke­zében éppen azon törte a fejét, hogy milyen szórakoztató, de alapos mozgást kiváltó játék­kal foglalkoztassa a holtidény­ben sportolóit. Ekkor váratla­nul telefonhoz hívták, mire ő a labdát — nem találván más al­kalmas helyet — a mellette le­vő gyümölcsös kosarak egyiké­be dobta. Visszatérve már kiala­kultak agyában a kosárlabdázás körvonalai. A közben megérke­zett tanítványokból két csapa­tot alakított és azok az udvar két végében egymásba rakott kosarakba dobálták a labdát. Ezzel tulajdonképpen megszü­letett a kosárlabdasport. A* szabadtéren elkezdett játé­kot később teremben folytatták. Két kosarat szegeitek a terem karzatára, majd a kosár helyett fémkarikát szereltek fel — há­lóval. Természetesen tartott egy ideig amíg a ma érvényes sza­bályok kialakultak. A játék nemcsak Amerikában, hanem a többi kontinensen is elterjedt. Érdekes, hogy Európában elein­te nem amerikai formájában ját­szották, hanem a német palánk nélküli kosárlabda az ún. „Korball“ volt népszerű. A ko­sárlabdázás nemzetközi kapcso­latai csak a harmincas években alakultak ki. 1932-ben megala­kult a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBB, majd később FIBA), s ezután megindultak a nagy nemzetközi tornák soro­zatai. 1933-ban helyet kapott a főiskolai világbajnokság műso­rán, 1935-ben rendezték meg az első Európa-bajnokságot és 1936 óta az olimpiák műsorán is rendszeresen szerepel. A mind­inkább szaporodó világverse­nyek, később a kupákért meg­rendezett tornák rendkívül nagy mértékben hozzájárultak a ko­sárlabdázás elterjedéséhez. A nemzetközi erőviszonyok Európában a második világhá­ború utáni években a Szovjet­unió, a szocialista tábor orszá­gainak nagyarányú előretörését mutatják. A szovjet férfi és női kosárlabdázókón kívül a cseh­szlovákok, jugoszlávok, bolgá­rok, magyarok, a nyugati orszá­gok közül csak a franciák, ola­szok, spanyolok képviselnek megfelelő színvonalat. Csehszlo­vákiában tavaly ünnepelték e sportág fennállásának 60 éves jubileumát, amelyről annak ide­jén méltóképpen megemlékez­tünk Most csupán annyit, hogy az elmúlt évtizedekben az Eu- ró-bajnokságokon a csehszlovák férfi válogatott 1946-ban az el­ső helyen végzett, s ezen kívül ötször ezüst, négyszer bronzér­met- nyert és még hatszor volt a döntő résztvevője. Ehhez nem kell különösebb kommentár, és az eredmények hőén tükrzik mi­lyen közkedveltségnek örvend nálunk ez a sportág. Az eddig megrendezett férfi kosárlabda Európa-bajnokságok győztesei: 1935 (Genf) — Lett­ország, 1937 (Riga) — Litvánia, 1939 (Kaunasz) — Litvánia, 1946 (Genf) — Csehszlovákia, 1947 (Prága) — Szovjetunió, 1949 (Kairó) — Egyiptom, 1951 (Pá­rizs) — Szovjetunió, 1953 (Moszkva) — Szovjetunió, 1955 (Budapest) — Magyarország, 1957 (Szófia) — Szovjetunió, 1959 (Isztambul) — Szovjetunió, 1961 (Belgrád) —- Szovjetunió,' 1953 (Wroclaw) — Szovjetunió, 1965 (Moszkva) — Szovjetunió, A két évvel ezelőtti Európa - bajnokság döntőjének végered ménye: 1. Szovjetunió, 2. Izrael, 3. Jugoszlávia, 4. Csehszlovákia, 5. Olaszország, 6. Spanyolor­szág. A bratislavai csoportban az előző EB második, negyedik és hatodik helyezettje küzd majd a továbbjutásért. Mint már erről hírt adtunk a XXII. férfi kosárlabda Európa-bajnokság beosztása a következő: A-cso­port, Bratislava: Görögország, Anglia, Franciaország, Csehszlo­vákia, Spanyolország, Izrael. B- csoport, Havifov: Szovjetunió, Jugoszlávia, NSZK, Lengyelor­szág, Olaszország, Törökország. Az EB küzdelmei mindkét vá­rosban május 26 án, tehát hol­nap 15.00 órakor kezdődnek az Izrael—Anglia, illetve NSZK— Törökország mérkőzéssel. Az ün­nepélyes megnyitóra 37,15 óra­kor kerül sor, majd 17,45 óra­kor a napi műsor a második mérkőzéssel folytatódik. Az esé­lyesekről kissé korai lenne be­szélni, majd a csoportmérkőzé­sek után tisztább képet alkotha­tunk az erőviszonyokról. Az EB előtti eredményekből minden­esetre arra lehet következtetni, hogy az érmekért valószínűleg a Szovjetunió, Jugoszlávia, Iz­rael és Csehszlovakia csapata küzd majd a legtöbb eséllyel. Mivel az ellenfelek eredményei­ket magukkal viszik, már a cso­portmérkőzések során ádáz küz­delmeknek lehetünk szemtanúi. Azt talán fölösleges külön hangsúlyozni, hogy a rendezők lelkiismeretesen készültek az európai kosárlabdázók eme je­lentős eseményére, s így min­denki elégedetten távozik majd az EB színhelyéről. A rendez­vény jelentőségéhez hozzájárul a FIBA XXVI. európai konferen­ciája, melyet június 7—12-e kö­zött a Magas-Tátrában tartanak meg. Kontinensünk kosárlabda híveinek a szeme két héten át Csehszlovákia felé tekint majd. (kollár) HOLNAPUTÁN láthatjuk őket Labdarúgás — Izlandon ? Az Izlandi Köztársaság az Atlanti-óceán hasonló nevű szi>- getén, Norvégia és Grönland között terül el. Területe 102819 négyzetkilométer, lakosainak száma 180 ezer. Partjai öblök­kel tagoltak és fjordosak, átlag 400—600 méter magas la­katlan fennsík, helyenként 1700—2000 méterig emelkedik, s nagy kiterjedésű jégmezők borítják. Izlandon kevés a sík­ság, az országnak mindössze egy heted részén, a peremeken található. Éghajlata szubpoláris, óceáni; a januári középhö- mérséklet a 80 ezer lakosú főváros Reykjavikban mínusz 0,6 Celsius-fok, a júliusi plusz 11,1 Celsius-fok ... (Oj Magyar Lexikon) KN ATT SPY RNU SAMBAN D IS­LANDS. A lexikonból idézett részlet ellenére is elhagyható a kérdőjel a címből, mert igen­is létezik labdarúgás a jeges­havas szigeten! A bekezdés ki­mondhatatlanul nehéz szava az Izlandi Labdarúgó Szövetséget jelenti, amely 1907-ben ala­kult meg, és 1929-től tagja a FIFÁ-nak. A szövetség 67 klu­bot, 14 ezer igazolt futballistát és 275 játékvezetőt tart nyil­ván. És egy „Európa-rökord- dal" is dicsekedhet: minden tizenhetedik izlandi hódol a futballnak! Ilyesmire nincs példa kontinensünkön, talán csak Hollandiában ilyen a lab­darúgóik aránya a lakossághoz számítva. Nyolc csapat szere­pel a legmagasabb osztályban, melynek küzdelmeit májustól októberig rendezik, mivel az évnek csak ebben az Idősza­kában lehet futballozni; előtte és utána csak beláthatatlan hó és jég van mindenütt. Ilyenkor a legnépszerűbb sportág, a fér­fi (kézilabda dominál a szige­ten. Az izlandi futballisták tiszta amatőrök, munka után járnak edzésre, naponta mint­egy hatvan percet gyakorol­nak. Játékukért egy fillért sem k-apnalk. Amikor 1946-bam az első izlandi futballista, Gud- mundsson az Arsenal hoz szer­ződött profinak és két mérkő­zés lejátszása után hazalátoga­tott, nemzeti hősként ünnepel­ték. Azóta sok minden meg­változott. Napjainkban számta­lan izlandi játszik külföldön. És inem is rosszul. A HALÁSZOK SZENZÁCIÓS ZSÁKMÁNY A. Az „izlandi ha­lászok“ — ahogyan nevezni szokták a múltban a szigetor­szág labdarúgóit — az 1976-os Európa-bajnoki selejtezők so­rán hívták fel magukra a fi­gyelmet, amitkor három nagy „halat“ fogott a hálójuk: előbb döntetlenül játszottak az NDK, majd Franciaország ellen (1:1 és 0:0), majd robbant a bom­ba-. Magdeburgban 2:l-re ver­tek az előbbi válogatottat! És Európa elkezdett csodálkozni, mert jöttek a további eredmé­nyek: Észak-írország 1:0, Svéd­„Küzdeni fogunk.. Május 26-án Bratislavában az A-, Havíŕovban a B csoportban megkezdődnek a férfi kosárlabda Európa-bajnokság küzdel­mei. A csehszlovák válogatottra az a komoly feladat vár, hogy a hazai szurkolók előtt megvédje Európa élcsapatai között ki­harcolt helyét. A csapat felkészüléséről, esélyeiről beszélge­tünk a bratislavai torna után válogatottunk edzőjével, Pavel PeterávaJ (képünkönJ ★ A moszkvai olimpián nyúj­tott gyenge teljesítmény, siker­telen szereplés után kosárlab­da-válogatottunk sok kritikát kapott. A szakemberek főként azt kifogásolták, hogy csapa­tunk messze elmaradt a modern kosárlabda játékstílusától (gyors ellentmondások, a ma­gassági fölény kihasználása, mindkét kosár alatti rugalmas­ság, a kemény, emberfogásos védelem). Mit sikerült ezen vál­toztatni az EB re való felkészü­lés alatt? — Mindjárt” előre kell bocsá- tanom, hogy a moszkvai rossz szereplés titka nem a felkészü­lésben rejlett. A technika és az erőnlét terén is jól állt csapa­tunk, inkább abban látom a hi­bát, hogy nemzetközi össze­köttetéseink vérszegények vol­tak. Válogatottunk csak gyen­gébb ellenfelekkel találkozott, s ez nem tette próbára erejét, nem nyújtott egy ilyen nagy téthez szükséges tapasztalatot. * Bratislavában 14 játékos vett részt az edzőtáborozáson. Melyik az a 12, akik az EB-n képviselik majd színeinket? — A 14 tagú keretből Jandák 1981. és Žáček maradt ki. A cseh­szlovák válogatott tehát az V. 25. EB-n a következő összeállítás­ban szerepel majd: Kropilák, 5 Skála, Petr, Kos, Brabenec, Hraška, Klimeš, Havlík, Žuffa, Rajniak, Sediák és Böhm. ★ PospíSil távozása után az az érzésünk, hogy hiányzik egy karmesteri egyéniség. Ki­nek szánja Ön ezt a szerepet? — Igaz, hogy Pospíšil távoz- tával nem maradt karmesteri egyéniségünk, s ez néha hiány­zik — épp a döntő helyzetek­ben. Ma ez a szerepkör, a já­ték irányítása a fiatalokra, Žuf- fára, Havlíkra vár. De mindez idő kérdése, ahhoz, hogy igazi egyéniséggé fejlődjenek, még kell egy két év. ★ Középjátékosaink állítólag sérülésekkel küszködnek. Meny­nyire komoly a dolog, s tud­ták e majd a tőlük megszokott jó teljesítményt nyújtani? — Petr achilles-izma sérült, ezért eddig pihentettem, kímél­tem. Kropilák sérülése úgy- ahogy rendbe jött, de nála bi­zony hiányzik a hosszabb ideig kimaradt edzés. A legrosszabb a helyzet Skálával, aki ugyan rettenetes szívóssággal viseli a fájdalmat, pedig vállával bajok vannak (ínhúzódás), s az egyik térde sincs rendben. ★ Az EB-re való felkészülés keretében a válogatott eddig 12 mérkőzést játszott. Találkozóról találkozóra javult játéka. A ka­nadaiaktól elszenvedett május 8 i trnavai vereség után mintha egy új, kicserélt együttest lát­tunk volna. Mi az Ön vélemé­nye csapatunk teljesítményéről? — A csehszlovák válogatott (Ján Súkup felvétele) valóban feljövőben van. Ezt bi­zonyítja a torna kanadaiak el­len elért győzelme is, a mieink ügyesen birkóztak meg az el­lenfél kemény, emberfogásos, mozgékony védelmével (ami so­ha nem volt ínyünkre). A ka­nadaiak játéka igazi képviselő­je az ún. latin iskolastílusnak, kombinációik ügyesek, ellentá­madásaik villámgyorsak, s ez jó erőpróba volt számunkra. A fiúknak távolról sikerült több kosarat dobniuk, s a felugrá­sok is pontosabbak voltak. A legjobb teljesítményt a csapat a szovjet válogatott ellen nyúj­totta, ezen a mérkőzésen az el­lenfelet agresszív emberfogás­sal igyekeztünk távol tartani kosarunktól, s már a félpályán meghiúsítani akcióikat, s ezzel szemben gyors ellentámadáso­kat indítani. ★ A statisztikai adatok sze­rint a mérkőzéseken a pontok 30 százalékát gyors ellentáma­dások révén érik el a modern játékstílus képviselői. Nálunk e téren voltak még tartalékok, ugyan a kanadaiak ellen 10, a szovjetek ellen 8 pontot szerez­tünk sorozatban gyors ellentá­madások után. Ez már előreje- lez valamit? — A gyors ellentámadás bi­zonyos gyengéje volt válogatot­tunknak, erre nagy súlyt fek­tettünk a felkészülés során. Ez a torna bizonyította, hogy e té­ren sokat javult a csapat. A lengyelek ellen 18, a kanadaiak ellen pedig 19 gyors ellentáma­dást vezettünk. ★ Mit tudunk az A csoport­ban szereplő ellenfeleinkről? — A továbbjutásra a papír­forma szerint Spanyolország, Izrael és Csehszlovákia esélyes, de kellemetlen ellenfél lehet a görög és az angol csapat is. A görögöknél hiányoznak ugyan a jó középjátékosok, de két olyan bedobójuk is van, akik egy-egy találkozáson 40—45 pontot is elérnek. Jól védekez­nek, játékuk a gyorsaságra épül. Az angolok tipikusan ame­rikai kosárlabdát játszanak, gondosan előkészített és gyors támadások váltakoznak játé­kukban, egészpályás emberfo- gAsos védekezést alkalmaznak, blokkjaik tökéletesek. S erősí­tésként 3 amerikai játékos is szerepel náluk — ezek magas­sága 214, 210 és 207 centimé­ter. ★ Végezetül — milyen a han­gulat a csapatban, s mit vár a válogatottól? — A hangulat kitűnő, a küz­dőszellem is megvan. Szeret­nénk a lehető legjobb tudásun­kat nyújtani a hazai közönség előtt. Küzdeni fogunk, hogy el­jussunk Prágába, s ott pedig a lehető legjobb helyezést érjük e). Köszönöm a beszélgetést. URBAN KLÁRA ország 0:0, Norvégia 1:1 és legutóbb Törökország 3:1 (ide­genben!) Valamikor 2—3000 ember járt válogatott mécs­esekre Izlandon, most nem ritkaság a 18—20 ezres néző­sereg. Az izlandi labdarúgás felemelkedésében nagy érde­meket szereztek a brit edzők, elsősorban Is Tony Knapp. Az utóbbi két esztendőben a szov­jet Jurij Iljicsev irányította a válogatottat. Sikerült neki meggyőznie az izlandiakat, hogy a napi 60 perces edzés kevés, ezért többet és intenzí­vebben kezdtek gyakorolni. Il­jicsev sokat foglalkozott a csa­patjáték megszervezésével, ne­ki köszönhető, hogy az izlandi válogatottnak már van sajátos stílusa. A játékosok 70 percig nagy iramban képesek futbal­lozni, utána azonban fogytán van erejük és tudásuk. EDVALDSSON, PETURSSON, TORLARSSON... A 70-es éveik közepétől egyre nagyobb a ke­reslet az izlandi futballistáik iránt külföldön. Petur Pelur* sson például a Feyenoord csa­patában rúgja a gólokat, az 1979/80-as idényben 23 góllal gólkirály lett a holland baj- notksagban. Még csak 24 esz­tendős, de már öt éve külföl­dön játszik. Igazi csillagnak számit Atli Edvaldsson (Borus- sia Dortmund). A jobbszélső ugyan nem olyan gólerős, mint Petursson, ám nagyszerű érzé­ke van az összjátékhoz. A 25 eves Sigurvidsson (Standard Liege) is egyéniségnek számít. Ö középpályás, technikailag képzett, ravasz labdarúgó. Emellett távoli lövéseivel is ki­tűnik. Néhány további név az izlandi válogatottból: Torlar­sson (középcsatár FF Malmö), Gudionsson (Lokeren). Mind­ketten angol típusú futballis­ták: akadályt nem ismerve, bátran törnek az ellenfél ka­pujára. Egy válogatottra valő izlandi játszik nyugat-európai klubokban, ám nem mindig kapnak engedélyt kenyéradó­juktól, hogy a válogatott ren­delkezésére álljanak. Iljicsev szovjet edző szerint legalább kilenc külföldön szereplőinek lenne helye az izlandi csapat­ben, de örült, ha hármain-né- gyen jöttek. Ilyen gondokkal küszködik a mostani szövetsé­gi kapitány Gudin Kjartansson is. TOTÁLIS FUTBALLT JÁTSZA­NAK? Hogy mi jellemző az iz­landiak játékára? Szeretik a kemény, de sportszerű játékot, szinte keresik az ütközéseket, a párharcokat, nagyon jó a fejjátékuk. Állítólag totális fut­ballt igyekeznek játszani: min­denki támad és mindenki vé­dekezik. Gyakran magával ra­gadja őket a küzdelem heve, mindig ott szeretnének lenni, ahol a labda van. Ha sikerül vezetést szerezniük, képesek még a sokkal nagyobb képes­ségű ellenfelet is „megkerget­ni“. Emlékezzünk csak vissza: a szovjet válogatott tavaly se­lejtező mérkőzésen csak 2:l-re tudott nyerni Reykiavikban, 10 perccel a befejezés előtt még 1:1 volt az eredmény. A szov­jet szakértők így jellemezték az izlandiak játékát: kiegyen* súlyozott csapat, jól megszer-* vezett védelemmel és gyorsan vezetett ellentámadásokkal. Pe­dig a külföldön profisikodók közül csak egy játszott a mér­kőzésen ..; És hogy volt Tö­rökországban, ahol 3:l-re nyert Izland? 4 — 4 — 2-es felállás­ban futballoztak a vendégek — már őt profival (Sigurvinsson- nal és Edvaldssonnal az élen) biztosított védekezésből vezet­ték a gyors ellentámadásokat. A hagyományos önfeláldozás és harcosság mellett a kollektív játékfelfogás is döntő szerepet játszott a győzelemben. Hogy ez mennyit fog érni a csehszlo­vák válogatott ellen, azt holy na putá n megláthatjuk a Slo- van-stadionban. (T, VJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom