Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-23 / 120. szám, szombat

A CSKP és szocialista államunk miiden törekvése az emberek szlikssgliflRinRk kielégítésére, személyiségük sokoldalú fejlesztésére iraoyol JOSEF KORČÄK VÁLASZTÁSI BESZÉDE BRNÓBAN 1981. V. 23. Beszéde bevezető részében Josef Koreák elvtárs hangsú­lyozta, hogy a CSKP XVI. kong­resszusa az eredményeket jogos büszkeséggel elkönyvelve, a fo­gyatékosságokat bírálóan érté­kelve és a jövő időszakot reá­lisan megvizsgálva szabta meg a választási előkészületek irá­nyait. A kongresszus tartalma és légköre kedvező feltételeket teremtett a választások előké­szítéséhez. Pártunk programja, amelyet a Nemzeti Front támogat, kifejezi hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányait. Ezzel összhangban megmutatja a szo­cialista demokrácia elmélyítésé­nek s az emberek által az állam- igazgatásban és a gazdaságirá­nyításban való öntudatos aktív részvétel állandó növelésének céljait és értelmét, s ezzel ösz- szefüggésben választási rend­szerünk feladatát és szerepét. A fejlett szocialista társadalom további építésének igényes irányvonala nagy követelménye­ket támaszt az irányítás minő­ségével és a káderek színvona­lával szemben. Ez a képviselő- testületek tevékenységére és a képviselők munkájára is vonat­kozik. A választási kampánynak nemcsak az a célja, hogy meg­válasszuk az új szerveket, ha­nem az is, hogy felkészítsük a CSKP, a Nemzeti Front és a nemzeti bizottságok tisztségvise­lőit, valamint a lakosságot, a 7. ötéves terv feladatainak teljesí­tésére. Ezért nagy súlyt helye­zünk a választási gyűlések mun­ka-, alkotó és tárgyszerű jelle­gére. Van mivel, sőt van miért agitálnunk. Már nem kis munka van mögöttünk, de éppen elég van még előttünk. A CSKP olyan politikával kezdi meg a válasz­tásokat, amely mellett az ered­mények szólnak, egyúttal azon­ban gondoskodik a jövőről is és további szorgalmas építő mun­kára szólít fel minden becsüle­tes embert. Az eredmények — mondotta a továbbiakban Josef Koreák • elvtárs — arról tanúskodnak, hogy a CSKP és szocialista ál­lamunk minden törekvése vz emberek szükségleteinek kielé­gítésére, személyiségük sokol­dalú fejlesztésére irányul, s a nép anyagi és kulturális színvo­naláról való gondoskodás a szo­cialista rendszer lényegéből fa­kad. Harmincöt éve a CSKP ez­zel a jelszóval nyerte a válasz­tásokat: Több munkát a köztár­saságnak, ez a mi agitációnk. Igaz szóval, érthetően, nyíltan és konkrétan átütő győzelmet tudtunk aratni a felelőtlen ígér­getések demagógiájával szem­ben. Ma is ezt az elvhű kommu­nista magatartást követjük. A népgazdaság további fej­lesztése a következő években nem lesz könnyű. Nyersanya­gokban szegény, főként feldol­gozó iparral rendelkező orszá­gunk rendkívüli mértékben függ a világgazdaság helyzetének alakulásától. Talán elkerülhette volna figyelmünket az a körül­mény, hogy 1970 és 1979 között a nyersanyagok világpiaci árai 365 százalékkal, s a késztermé­kek kiviteli árai csak 160 száza­lékkal emelkedtek. Meg lehet feledkezni arról, hogy a világ­kereskedelem terjedelme érték­ben számítva 430 százalékkal, de fizikai terjedelemben csak 72 százalékkal nőtt? A külső feltételek hatását nem szabad lebecsülni, bár a Szovjetunióval való együttmű­ködés és KGST-tagságunk előse­gíti népgazdaságunk stabilitá­sának megőrzését és perspektí­vájának biztosítását. Helytelen és igazságtalan lenne azonban a hibát a külső feltételekre há­rítani azért, ami rajtunk múlik. Nem vagyunk tehetetlenek e külső feltételekkel szemben, meg kell tanulnunk aktívan szembenézni velük. A nyers- és az alapanyagok, valamint í*z energiahordozók világpiaci árai­nak emelkedését befolyásolni nem tudjuk, de tőlünk függ, mennyire takarékosan gazdál­kodunk velük és hogyan tudjuk őket felhasználni. Különösen fontos, hogy csak azt és csak annyit importáljunk, amire és, amennyire feltétlenül szüksé­günk van. Exportálnunk kell minél több munkát és minél ke­vesebb importált alapanyagot. Ez semmiképpen sem egyszerű de a dél-morvaországi kerület számos pozitív példája is arról tanúskodik, hogy ez a kérdés megoldható. Másrészt azonban mindenütt növelni kell az üte­met. Beletörődhetünk-e abba, hogy műszakilag világszínvona­lat elérő új termékeink szám­aránya a 6. ötéves tervidőszak­ban csökkent? Különösen a ha­tékonyság növelésének és a tu­dományos műszaki fejlesztés­nek döntő területén lesznek e feladatok igényesek. Más út azonban nincs, más úton nem tudunk előrejutni. Ezzel kapcso­latban nem árt Lenin szavaira hivatkozni, aki kijelentette: az, aki a szocializmus építése so­rán fél a nehézségektől, akit ezek a nehézségek elrettente­nek, aki kétségbeesik, vagy ta­lán tanácstalanná válik, az nem szocialista. A termelési ikapcitások bőví­tése, új üzemek építése terén je­lentős sikereket értünk el. De ezen extenzív út lehetőségeit már kimerítettük. Népgazdasá­gunk átállítása az intenzív fej­lesztésre igényességét és követ­kezményeit tekintve az olyan forradalmi változással hasonlít­ható össze, mint amilyen az ipa­rosítás volt. Ezen okoknál fog­va a termelés lassúbb növeke­dését tervezzük, de ez nem jelen­ti azt, hogy a munka könnyeb­bé válik, éppen ellenkezőleg a népgazdaság igényesebb fejlesz­tésére lesz szükség. A termelés és az életszínvonal minőségi szempontjaira való áttérés nem kényszermegoldás. Megfelel a társadalom legfontosabb jelen­legi és távlati szükségleteinek. Ez az orientáció nemcsak az anyagi fogyasztás növekedését jelenti. Magába foglalja — amint ezt a XVI. pártkongresz- szus hangsúlyozta — a szociális biztonság szilárdítását, a műve­lődés és a kultúra fejlesztését, az emberek egészségvédelmét, a családvédelmet, a munka és a lakóhelyi környezet szüntelen fejlesztését, a munkacsoporto­kon belüli és az emberek kö­zötti elvtársi kapcsolatok formá­lását, a szocialista életmód kia­lakítását. A népgazdaság jelenlegi le­hetőségei — a nemzeti jövede­lem nagysága és a piaci ala­pok lehetőségei — alapján íz átlagbéreknek csak lassú növe­kedésére számíthatunk. Annál inkább kell a munkáért járó jutalmat szorosabban egybekap­csolni a munkatermelékenység növekedésével, a hatékonyság és a gazdaságosság fokozódásával, a termelés minőségének javulá­sával. Minden dolgozó életszín­vonalának meg kell felelnie a társadalom fejlesztéséhez való hozzájárulásának. Nem lehet tovább emelni és garantálni az életszínvonalát azoknak, akik a társadalom rovására élnek, s bérüket nem munkájukért, ha­nem azért kapják, hogy munká­ba járnak. A helyes munkaerő- elosztás kérdése alapvető prob­léma. A termelési problémák új beruházásokkal, további munkahelyek teremtésével való megoldása a múlt egyik legros­szabb és legkárosabb szokása. A nagyszámú betöltetlen munka­hely ront a műszakszámon és az új gépek kihasználásán, meg­nehezíti a munkaerők stabilizá­lására tett erőfeszítéseket és egyik okozója a rossz munkaer­kölcsnek. Országunk minden becsületes állampolgára nyugodt életének biztosítását a párt tevékenysége fő irányának és mércéjének tartja. Éppen ezért nem kerül­heti el figyelmünket a fegyel­mezetlenség, az a törekvés, hogy valaki kényelmesen éljen a tár­sadalom rovására és elkerülje a felelősséget. A becsületes emberek — és az emberek dön­tő többsége becsületes — e je­lenségek bírálatát és a meg­szüntetésükre tett határozott té­péseket bizonyára támogatják. A fogyasztói árak alakulása attól is nagyban függ majd, ho­gyan sikerül javítanunk a mun­kafegyelmet, hogyan fogunk dolgozni, hogyan fogjuk növelni a munkatermelékenységet. A XVI. pártkongresszus ezzel össze­függésben hangsúlyozta, hogy árpolitikánkat a bér- és a szo­ciálpolitikával összhangban kö­vetjük, hogy a kívánt irányban befolyásoljuk a személyi fo­gyasztás alakulását és megaka- lyozzuk a fecsérlést. Már csaknem két évtizede képviselőként dolgozom és sa­ját tapasztalatom alapján kije­lenthetem, hogy a nyílt és a jó­zan politika mindig kifizetődik. Persze a választások előtt min­denki szívesen eldicsekszik a si­kerekkel. Ezekből akad elég és a választási programok teljesíté­se mérlegének megvonása nzt mutatja, hogy nincs miért szé­gyenkeznünk sem itt Brnóban, sem itt ebben a kerületben, sem pedig másutt az országban. Ér­demes megemlíteni a sikereket, hogy jobban lássuk erőfeszíté­seink értelmét. Azonban min­denkitől, aki felelősséget érez az általa képviselt emberek iránt, idegen az öndicséret, az ilyen képviselőknek ismerniük kell az arányokat és a határo­kat. Nincs ok letagadni azt, hogy az életben jó és rossz dol­gok, örvendetes és fájdalmas helyek vannak, s a sikerek mel­lett balsikerek is előfordulnak. Győzelmeinket és eredményein­ket senki sem veszi el tőlünk, de a nehéz és a bonyolult helyze­teket se küzdi le helyettünk senki. Ezért ezekről is kell szól­nunk és mindent meg kell ten­nünk leküzdésükért. Az irányítás értékelésével összefüggésben nemegyszer hangzik el az a bírálat, hogy felduzzadt az adminisztrációs apparátus, teljesítménye nem elegendő, fölösleges adminiszt­ratív munkamódszereket alkal­maznak és gyakori a káros bü­rokratizmus. Ez nem egyszerű kérdés. A termelés fejlődése, a technika bonyolultsága és a bo­nyolult szervezési kapcsolatok az irányítás adminisztratív igé­nyességének növekedéséhez ve­zet. Pontos és idejében történő nyilvántartás néikül nem lehet helyesen dönteni, sem igazságo­san elosztani. De nem vitás, hogy az apparátus növekedése túlméterezett. Nem felel meg a valódi szükségleteknek, nem se­gíti elő az irányítás javítását. A jelentések és kimutatások tömkelege csak elveszi az időt a konkrét irányítástól, és elvon­ja a vezető dolgozók figyelmét az emberek körében végzett közvetlen munkáról. A XVI. pártkongresszus ezek­ben és más dolgokban a helyzet javítását tűzte ki célul. Minden képviselő kötelessége ügyelni arra, hogy ez valóban meg is történjék. A nemzeti bizottságok — ezek a helyi kormányok — jelentős mértékben hozzájárulnak az eredmények eléréséhez életünk­nek gyakorlatilag minden terü­letén. Különösen büszkék lehe- tün arra a szerepükre, amelyet a Z-akció keretében végzett munka megszervezésében betöl­tenek. Az elmúlt ötéves időszak is megmutatta, hogy ez a város és a községek tervszerű fejlesz­tésének fontos eszköze. A létre­hozott 35 milliárd korona érték jelentős hozzájárulás a lakos­ság ellátásához és a környezet fejlesztéséhez. A költségek egy- harmadának megtakarítása dz ilyen beruházási tevékenység hatékonyságát bizonyítja. Az a körülmény, hogy öt év alatt ön­erőből jelentős mértékben sike­rült megoldani az óvodai férő­helyek problémáját, azt mutatja, hogy sikerült az erőket és az eszközöket a fő feladatokra összpontosítani. E vitathatatlan gazdasági eredményeken kívül nagyra ér­tékeljük a dolog nem kevésbé - fontos politikai oldalát. Miköz­ben a lakosság önkéntes munká­jával közhasznú létesítmé­nyek épülnek, a gyakorlatban is megvalósul a CSKP, más politi­kai pártok és a társadalmi szer­vezetek közös eljárása, amely a nemzeti bizottságok-és aktívái konkrét tevékenységében ölt formát. Különösen értékes az, hogy a Nemzeti Front alapelvci a CSKP és a nép egységének el­ve nemcsak „fönt“, a tisztségvi­selők szintjén, hanem „lent“ is érvényesülnek a kommunisták­nak továbbá a Csehszlovák Szo­cialista Párt és a Csehszlovák Néppárt tagjainak és a párton- kívülieknek közös erőfeszítései­ben, a tömegszervezetek és a különféle érdekképviseleti szer­vezetek tagjainak közhasznú aktivitásában. A város vagy a község javára végzett társadal­mi munkában különféle foglal.4 kozású és nemzedékekhez tarto­zó emberek jönnek össze, akiket az a törekvés vezérel, hogy szebbé, egészségesebbé és gaz-1 dagabbá tegyék lakóhelyüket. Pozitív viszonyulásukat a szo­cializmushoz, otthonukhoz és ha­zájukhoz, patriotizmusukat nem­csak szavakkal, hanem a leg­meggyőzőbben is kifejezik: ké­szek hozzájárulni a közös mun­kához. És ez az a tulajdonság, amelyre ma a leginkább szükség van, amelyet leginkább megbe­csülünk. Az elmúlt ötéves tervidőszak­ban a Z-akcióban felépített új csehországi óvodákban 80 000 gyermek, a bölcsődékben 2800 gyermek, az új iskolákban 4400 tanuló kapott helyet. Az okta­tási beruházások részaránya a Z-akció beruházási részén belül az 5. ötéves tervidőszakban re­gisztrált 9,4 százalékról a 6. öt­éves tervidőszakban több mint 28 százalékra emelkedett. Ugyancsak a Z-akciónak köszön­hetően felépült 357 rendelőinté­zet, 331 művelődési otthon csak­nem 75 000 férőhellyel és 752 népművelési létesítmény. A test­nevelés ügyét 223 új tornaterem, 882 játszótér, 567 sportpálya, 1196 más sportlétesítmény és 135 fürdő és fürdőmedence szol­gálja. A környezet fejlesztése érdekében több mint 2200 helyi utat javítottak meg, átadtak 812 víztárolót és bővítették a közvilágítást. A korlátozottabb pénzügyi keretek ellenére a cseh kormány a jövőben is tö­rődni fog azzal, hogy ebben a formában ki lehessen elégíteni a városok és a községek legsür­getőbb szükségleteit. Különösen nagy súlyt helyezünk a Z-akció nem beruházási részére, amely­nek keretében kis ráfordítással az emberek támogatásának megnyerése útján sokat lehet tenni. Beszédének további részében Koreák elvtárs rámutatott arra, hogy a következő évekre szóló célok kitűzése, gazdasági prob­lémáink megoldása során a nemzetközi helyzet alakulását is tekintetbe vesszük. A fejlett szocialista társadalom építése és a békés életért vívott küzde­lem számunkra is két alapvető egymással szorosan összefüggő feladat. Ezzel összefüggésbe állást foglalt néhány időszeift nemzetközi kérdéssel kapcsolat­ban. Beszédének befejező részében Korčák elvtárs a választási kam­pány eddigi lezajlásával foglal­kozott. Ezzel kapcsolatban kije­lentette, hogy kedvező feltétele­ket teremtettünk a képviselők munkájához és a Nemzeti Front választási programjainak kidol­gozásához. Az emberek milliói ismét meg­győződhetnek arról, hogy kép- viselő-testületeink nemcsak lé­nyegüknél, hanem összetéte­lüknél, tevékenységüknek tar­talmánál és módszereinél fogva is demokratikusak. Polgártársa­inkat választjuk meg, akiket megismerhettünk, akik már ed­dig is sok munkát végeztek és akik támaszkodhatnak munka­kollektívájuknak, a politikai pártoknak és a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szerveze­tüknek támogatására. Szociális összetételük visszatükrözi társa­dalmunk összetételét, egyikből sem hiányzik a munkakedv és hisznek választóik támogatásá­ban. A választási gyűlések azt mutatják: a választók egyetérte­nek azzal, hogy ezek az embe­rek képviseljék őket. A Nemzeti Front szerveinek és az illetékes választási bizott­ságoknak javaslataiban — foly­tatta Korčák elvtárs — nemcsak az egyénekbe helyezett bizalom nyilvánul meg, hanem az is, hogy egyetértünk a fejlett szo­cialista társadalom építésének programjával, amelyet a CSKP XVI. kongresszusa hagyott jóvá és az egész Nemzeti Front támo­gat, valamint azzal a békeprog­rammal, amelyet a nyolcvanas évekre az SZKP XXVI. kongresz- szusa hirdetett meg. Nálunk a választásoknak egé­szen más a szerepe, mint azoké amelyeket a tőkés országokból ismerünk. Nálunk a választáso­kat az alkotó légkör, a bíráló és egyúttal felelős és tárgysze­rű hozzáállás, az emberek po­litikai és munkaaktivitása jel­lemzi. Nem ígérgetjük az embe­reknek, hogy a választások után helyettük valaki fönt mindent könnyedén elintéz. Éppen ellen­kezőleg, a választási előkészü­letek során minden embernek erősítjük a gazdai, az állampol­gári felelősségét azért, hogy a nemzeti bizottságok és a képvi­selők sikeresen dolgozzanak, hogy a községeknek és a váró- soknak jó fejlesztési program­juk legyen és hogy mindenki is­merje, tudja, hogyan kell konk­rétan hozzájárulnia e program megvalósításához. A dolgozók mindennapi prob­lémáiról való gondoskodás a törvényhozó testületek és a nemzeti bizottságok képviselői­nek közös gondja. Ebben becsü­letbeli feladatot és a választók iránti kötelezettséget látjuk. Ab­ból indulunk ki, hogy a látszó­lag szürke, de tartalmánál és eredményeinél fogva mégis je­lentős mindennapi áldozatkész munkában rejlik korunk forra­dalmi jellege. Ezt különösen tu­datosítjuk most, a CSKP mega­lapítása 60. évfordulója ünnep­ségeinek időszakában. Sikeres élőújságok Az idei képviselő-testületi vá­lasztások előkészületei a Rima- szombati (Rimavská Sobota) Já­rási Népművelési Központ dol­gozói számára még a téli, kora tavaszi időszakban elkezdődött, amikor tanfolyamokon ismer­tették meg a városi és falusi népművelési intézmények akti­vistáit és dolgozóit az idei nagy feladatokkal. Ugyancsak korábban elké­szültek már a választásokat megelőző kulturális rendezvé­nyek műsorait tartalmazó prog­ramjavaslatok, s számos kiad­ványt, összeállítást bocsátottak az agitátorok és a propagandis­ták rendelkezésére is. Amint azt Elena Hroncová elvtársnő, az intézet igazgató­nője elmondotta, az utóbbi he­tekben rendszeressé váltak a helyi hangosanbeszélők műsorai, s kiadták a járás fejlődését számokban illusztráló statiszti­kai füzetet is. Megkülönbözte­tett figyelmet szenteltek az élőújságok szervezésének. Egy Rimaszombatban megtartott mintabemutató után a járás 83 helységében tartottak helyi for­dulót a rendezvényből, majd sor került a körzeti fordulókra is, melyek legjobbjai — a tor naljai ifjúsági klub, a feledi és a Hrnc. Ves-i népművelési ház és a tisoveci népművelési központ csapatai — május 21- én a járási döntőn találkoztak. Az élőújságok mindenütt nagy sikert arattak, s igazol­ták a közművelődés és a pro­pagandatevékenység új, haladó formáinak létjogosultságát. A járás népművelési dolgozói a választásig még hátralevő na­pokat is intenzíven kihasznál­ják, s igyekezetük most a mű­soros rendezvényekre, az ün­nepélyes külsőségek megterem­tésére irányul. —ha—

Next

/
Oldalképek
Tartalom