Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-04 / 103. szám, hétfő

Az ökölvívás fejlődéséért Már régen volt, amikor vi­lágversenyen csehszlovák ököl­vívó a dobogó legfelső tokán állhatott. Jó esetben az utóbbi idők Európa-, világ- és olim­pia bajnokságain egy-egy ver­senyző a dobogóra verekszi magát, de általában ott csak a legalsó fokon akad számára hely. A Csehszlovák Ökölvívó Szö­vetség vezérkara az év elején boncolás alá vette a sportág helyzetét és részletesen ele­mezte a sikertelenség okait. Ugyanezt megtették a csehor­szági, illetve a szlovákiai ököl­vívó szövetségekben is, fel­mérték azokat az akadályokat, amelyek a nagyobb nemzetkö­zi sikerek elérését gátolják. Ki­tűzték a sportág legfőbb cél­jait az elkövetkező ötéves idő­szakra, hogy már az 1984-es Los Angeles-i olimpián a na­gyobb siker reményében lép­hessenek szorítóba legjobb ökölvívóink. A sikertelenség egyik fő okát a szövetség vezetői abban lát­tudatosítják, hogy az ökölvívó­sport valóban sport, a profi- boksz pedig üzlet. Ezzel kap­csolatban az ökölvívó szövetsé­gek kifejezett óhaja, hogy saj­tónkban — hasonlóan, az NDK, a Szovjetunió, Magyarország és más szocialista országok sajtó­jához — ne foglalkozzanak a profi ökölvívással, amely csak hátráltatja e sportág fejlő­dését. Nem kevés problémát okoz, hogy a sportágban nagyon nagy -munka hárul az önkéntes tisztségviselőkre s ezeknek szá­ma nagyon kevés, így a sport­ág ügyes-bajos dolgainak inté­zésében egy-egy emberre na­gyon sok 'kötelezettség hárul. A jövőben sokkal na­gyobb figyelmet ikell szen­telni az ökölvívás alapjainak terjesztésére, elsősorban a szak m unka skép z ő i n téze te k ben, ahová általában megfelelő fizi­kai képességű fiatalok ikerül­nek, azonban az oktatók szak­mai hozzáértésének hiánya hát­ráltatja az ökölvívás népszerű­Jan Franek (jobbra) bronzérmet szerzett a moszkvai olimpián. A csehszlovák EB-csapat egyik retnénysége lesz Tamperében is (CSTK fölv.) ják, hogy az ökölvívósport — ellentétben más sportággal — nem részesül olyan elismerés­ben, mint amely őt megilletné, annak ellenére, hogy szocia­lista testnevelésünk szerves ré­szét képezi. Ráadásul az ököl­vívást a honvédelmi sportok fközött tartják számon, éppen ezért mindenképpen fokozot­tabb figyelmet érdemelne test­nevelésünk központi szervei ré­széről. A sikertelenséghez nem kis mértékben az is hozzájárult, hogy a tömegkommunikációs eszközök — teljesen helytele­nül —, nagyon gyakran fog­lalkoznak a profi ökölvívást érintő, de a sporttól nagyon távol álló kérdéseikkel. Pedig a profi ökölvívásnak mind ősz- sze annyi köze van a sporthoz, hogy amit a közönség belőle lát, azt ugyan sportolók — ökölvívók — csinálják, a profi boksz lényege azonban a ku­lisszák mögött történik, ahhoz viszont a sportnak az égvilá­gon semmi köze. Mindez csak arra jó, hogy a hivatásos ököl­vívás embertelenségei nyomot hagynak a köztudatban, és ezért gyakran mutatkozik a fiatalok és szüleik részéről el­lenszenv eziránt a férfias sportág iránt, miközben nem sítését, ezekben a intézetek­ben. Szakítani kell azzal a té­ves felfogással, hogy akit meg­ismertetünk az ökölvívás alap­jaival, mindenkiből aktív ver­senyzőt szándékozunk nevelni. Az alapszinten az ökölvívásnak játéknak kellene lennie, de aki valóban tehetségről tesz tanú- bizonyságot, azt meg kellene nyerni e sportágnak. A szakmai problémákon túl­menően ezeknek a kérdések­nek a megoldásában lájta a sportág vezérkara a fejlődést elsősorban hátráltató akadályo­kat. Ezeknek eltávolítására számos javaslata is van a szö­vetségnek, s ezek közül az el­ső helyen kell említeni, hogy az Oktatásügyi Minisztérium-* mai ki kell dolgozni annak fel­tételeit, hogy a kötelező test­nevelés keretében a tantervbe kerüljön be az ökölvívás alap­jainak elsajátítása. Hasolóan a Szakszervezetek Központi Ta­nácsán is meg kell vitatni azt a kérdést, hogy a szaktanín- tétetekben mindenütt lehetővé tegyék a sportág művelését. Mindez olyképpen értendő, hogy ezáltal elsősorban a fia­talok fizikai rátermettségének fokozását kell szem előtt tar­tani, nem pedig minden fiatal ökölvívóvá nevelését. Az a JŐ ÚTON HALADNAK 1981. V. 4. Baka község a dunaszerda- helyi járás déli részén, a Nagy Dunához közel terül el, ahol a felszabadulás előtt koránt­sem voltak olyan lehetőségek a labdarúgás és a tömegsport fejlesztésére, mint azóta. A bakai futtball mintegy ötven­éves múltra tekinthet vissza. A csapat jelenlegi edzője Sár­kány Imre, a helyi alapiskola igazgatóhelyettese, az iskolai partszervezet elnöke. Szerinte a honvédelmi nevelésben a já­rási döntőket mindig Bakán rendezték meg, az ottani diá­kok mindig az élmezőnyben végeztek, sikerült az országos döntőbe is jutniuk és ott helytállniuk. A község sportsze­rető közönsége elsősorban a labdarúgás iránt mutat érdek­lődésit. Segítségével az elha­nyagolt hepe-hupás talajú fut­bal Ipái ya helyett új sporttelep épült, minden igényt kielégítő öltözővel, zuhanyozóval. A tag­ság és a sportolók a Z-akció keretében segítettek létrehozni. Jelenleg a bakai labdarúgók a járási bajnokság II. osztályá­nak keleti csoportjában szere­pelnek, s remélhetőleg a nyu­gati csoport győztesével küzde­nek majd a feljebbjutásért. Az edző szerint jó a csapat fe­gyelme, a vezetőség anyagi és erkölcsi támogatást bőven jut­tat. Az edzések rendszeresen folynak. Az itteni futball fel­lendítéséhez nagyban hozzájá­rult a több éven át edzőként működő Kovács Gyula mérnök, lényegében ő rakta le a köz­ségben a futball alapjait. FARKAS SÁNDOR meggyőződése az ökölvívósport vezérkarának, hogy ily módon is egész sor tehetséges fiatalt lehetne találni, akikre nagy szükség van, hogy a sportág kijusson a jelenlegi hullám­völgyből. A sportág fejlesztésének hosszúlejáratú tervében szere­pel a továbbiakban, hogy Szlo­vákia területén az eddigi 22 szakosztály létszámát — amely­ben versenyszerű ökölvívás fo­lyik — 25-re emeljék. Az eddigieknél sokkal na­gyobb szerep jutna a tervek szerint a pionírszervezeteknek, a SZISZ alapszervezeteinek, amelyek ugyancsak segítenék a sportág tömegalapjainak bizto­sítását. A tervek szerint egész sor ifjúsági rendezvényre ke­rülne sor, amelyekben az ököl­vívás alapjaival éppen ismer­kedő fiatalok mérnék össze tudásukat megfelelő szakmai és egészségügyi felügyelet mel­lett. Az eddigiek .az ökölvívás tö­megalapjainak biztosítását szolgálnák, nem kis jelentősé­gű azonban a versenyszerű ökölvívás színvonalának emelé­sét indítványozó javaslatok je­lentősége sem. Dicséretes, hogy a sportág vezetői a fel- emelkedés egyik alapkövetel­ményének tartják az edzéskö­vetelmények fokozását és az oktatók szakmai tudásának el­mélyítését. Sokat várnak az ed­zési követelmények fokozása során a tudományos ismeretek alkalmazásától, hiszen az ököl­vívásban élenjáró országokban az eredményesség egyik alap­követelményeként tartják szá­mon ez utóbbit. Még az idén újra .felülvizs­gálják a sportág versenyrend­szerét, s azt, hogy az esemé­nyek mennyire vannak össz­hangban a sportolók felkészí­tési terveivel, és az esetleges szükségszerű vá 1 tozt a tá soka t már legkésőbb az 1983—84-es versenyidényben be kell vezet­ni. Az eddig elmondottak elég­gé általánosnak tűnhetnek, azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy mindezek az intézkedések elsősorban azt szolgálják, hogy a csehszlovák ökölvívók már a legközelebbi olimpián a világ- és Európa bajnokságokon a Junior Euró- pa-bajnokságokon és az IBV- ken az eddiginél sokkal jobban megállják helyüket. Már csak néhány nap választ el bennünket az ökölvívó EB kezdetétől. A felvetett javasla­tok ezen a kontinens-bajnok­ságon még aligha kamatoznak. A sportág irányítói ennek el­lenére tisztes helytállást vár­nak az ott induló csehszlovák ökölvívóktól, mert a sportág­nak bizonyíthatóan egy-egy na­gyobb siker minden adminiszt­ratív intézkedésnél nagyobb lendületet ad a fejlődés útján. MÉSZÁROS JÁNOS Jelentős segítség A Družstevník Szalka (Salka) testnevelési egyesü­lete az előző esztendőkben anyagi problémákkal is küz­dött és ez volt további fej­lődésének gátja. Ezen a té­ren jelentős változás tör­tént. Az Új Élet Efsz ve­zetősége szívén viseli a sport ügyét, s hogy segít­sen a sportegyesületen, ta­valy egy autóbuszt ajándé­kozott a játékosok szállítá­sára, de jut abban hely a szurkolóknak is. Az autó­busz hét közben anyagi segítséget jelent a sport- egyesületnek. A labdarúgók azzal kívánják meghálálni a segítséget, hogy becsüle­tesebben edzenek, jobb tel­jesítményt nyújtanak és ígé­retet tettek, hogy kivívják a felsőbb osztályba jutást. Az ígéreten túl társadalmi munkával segítik a szövet- kezetet az idénymunkáknál és jelentős mértékben kive­szik részüket a helységszé- pítési akcióból is. Ez a példa is igazolja, hogy ahol a helyi szerve­zetek és a sportegyesület között nem hiányzik az összhang, az eredmények­nek hovatovább jelenkez- ni ük kell. Majerszky Márton LEHETŐSÉG A NEMZETEK KUPÁJÁBAN C se hsz 1 ovák ia te n i sz c s a pa t a, a Davis Kupa védője újabb na­gyon jelentős nemzetközi sze­replés előtt áll. Düsseldorfban holnap kezdődik és május 11- ig tart a Nemzetek Kupájának sorozata, amelyben két csoport­ba osztva nyolc tenisznagyha­talom férfi játékosai szerepel­nek. A lebonyolítás szerint az úgynevezett kék csoportban Csehszlovákia, Svédország, Ar­gentína és Spanyolország, a piros csoportban pedig az Egyesült Államok, Ausztrália, Olaszország és az NSZK válo­gatottja szerepel. A csoportokon belül körmér­kőzésekre kerül sor. Május 4-én USA — Olaszország és NSZK — Ausztrália, 5-én Cseh­szlovákia — Spanyolország és Argentína — Svédország, 6-án NSZK — USA és Olaszország — Ausztrália, 7-én Csehszlová­kia — Svédország és Spanyol- ország — Argentína, 8-án USA — Ausztrália és NSZK — Olaszország 9-én Csehszlovákia — Argentína és Spany°lország — Svédország találkozó kerül sorra. Az elődöntőket május 10-én, a döntőt 11-én játsszák. Részünkről Lendl, Šmíd és Složil szereplésére kerül sor. A hírek szerint az Egyesült Ál­lamok csapatában ott lesz Connors és McEnroe is. A své­dek Borgot nem szerepeltetik, sérüléseit gyógyíttatja, s a leg­közelebb csak Wimbledonban lép pályára. Az argentinoknál Vilas mellett nem Clerc, ha­nem a számunkra eléggé isme­retlen Bengecliea játszik. A részletekről kusza hírek érkeztek. Feltehetően csak két egyesre és a párosok küzdel­mére kerül sor, hasonlókép­pen, mint a Király Kupában, a színhely a düsseldorfi Rochus Club teniszstadionja lesz, ahol több pálya áll rendelkezésre. Az természetes, hogy e tor­na részletes eredményeit is ér­tékelik a Nagydíj pontszámai­ban, de még ennél is nagyobb annak a _ jelentősége, hogy Lendl és Smíd, meg Složil is kiváló felkészüléshez jut nem sokkal Wimbledon előtt, meg a közelgő Davis Kupa találko­zóval kapcsolatban, amikor is júliusban az Egyesült Államok legerősebb összetételű váloga­tottja, élén Connorsszal és McEnroe-val fogadja együtte­sünket. (za) BÍZNI KELL A JÖVŐBEN Az olimpia utáni úszóidény az ötvenméteres medencében világ­rekordokkal kezdődött. Mint is­meretes április elején Austin­ban a 100 méteres gyorsúszás­ban Gaines 49,36-ra, a 100 mé­teres pillangóban pedig Paulus 53,81-re javította a világcsú­csot. Két héttel később az évadeleji legjelentősebb euró­pai eseményen az NDK—Szov­jetunió összecsapáson Geweni- ger a 100 méteres női mell­úszásban 1:09,52 perces idővel győzött, s nem csak világre­kordot javított, hanem ő az el­ső, aki ezen a távon 1 perc 10 másodperc alá jutott. Mindez azt igazolja, hogy az olimpiát követő esztendőben sem lesz lazítás, a világ legjobbjai ala­posan készülnek a főidényre. Az európai két úszónagyha­talom idei jubileumi huszadik összecsapásán a legnagyobb meglepetéssel az NDK férfi versenyzői szolgáltak, akik mindhárom váltószámban maguk mögé utasították lényegesen erősebbnek vélt vetélytársaikat. A váratlan sikerek főrészese Jörg Woithe volt, aki az egyé­ni számokon kívül a váltókban is kitett magáért. Woithe, aki április 11-én töltötte be tizen­nyolcadik életévét tavaly rob­bant a világ élvonalába és je­lenleg 50,14 mp-es Európa- csúcsával a 100 méteres gyors- úszás örökranglistáján Gaines (49,36), Skinner (49,44) és Montgomery (49.99) mögött a negyedik helyet foglalja el. A 194 cm magas, 76 kilo­gramm súlyú egyetemi hall­gató még mindig a jövő embe­re és eredményein a hozzáér­tők véleménye szerint javíthat. Woithe sportpályafutása nem volt zökkenőktől mentes, eltar­tott egy ideig, amíg felzárkó­zott az élvonalhoz. Véletlenül kötött ismerettséget az úszás­sal. Nyolc éves korában nyá­ron szabadidejét .a berlini Hu­bertus uszodában töltötte, s az egyik napon az újoncokkal fog­lalkozó edző kérdésére vajon szeretne-e úszóversenyző lenni, igennel válaszolt, pedig elha­tározását maga sem vette ko­molyan. Miután leúszta a szük­séges távot az edző kissé csa­lódottan jelentette ki: „Hát nem úszol valami remekül, de ha akarsz itt maradhatsz“. Jörg most már nem mert ne­met mondani. Múltak az évek és Woithe jelenlegi edzőjéhez Norbert Warnatzschhoz került. Szorgalmas tanítványnak bizo­nyult, stílusa kitűnő volt és 1975-ben a mellúszásban arany­érmet nyert a spartakiád ver­senyein. Szerette a mellúszást és azt remélte, javulnak majd ered­ményei. Amikor azonban holt­pontra jutott és huzamosabb időn át nem tudott fejlődni „átnyergelt“ a gyorsúúszásra és meglepetésre fokozatosan mint jobb időt ért el. 1977-be#í ebben a számban lett sparta­kiád győztes. A kitűnő szerep­lés -rendkívül fellelkesítette és már csak a gyorsúszásnak élt. Nem bánta meg, hiszen már 1979-ben 51,67 mp volt a leg­jobbja, tavaly pedig olimpiai bajnokságot nyert. Négyszer javított Európa-csúcsot (50,55 — 50,49 — 50,21 — 50,14). Tagja volt az olimpián ezüst­érmet szerzett 4x200 méteres NDK váltónak, valamint a 200 méteres gyorsúszásban az elő­kelő negyedik helyen végzett. A moszkvai olimpiai bajnok további babérokra vágyik. Hangoztatja, hogy a veresé­gekből sokat lehet tanulni és akkor sem szabad feladni, ami­kor az ember úgy érzi, hogy nem megy tovább. Előbb-utóbb mindenki megtalálja azt az utat, amelyen haladva sikere­ket érhet el. Néha eltart egy ideig amíg ez bekövetkezik, ép­pen ezért sohasem szabad két­ségbe esni, mindig bizakodva kell a jövőbe tekinteni, (kollár) Šmíd és Lendl újabb nagy erőpróbára készül. Holnaptól a Nemze­tek Kupájáért kezdik a küzdelmet, s nézetünk szerint csoportjából a csehszlovák együttes esélyes a döntőbe jutásra (Svédország, Argentína, Spanyolország csoportja további tagjai) (ČSTK fölv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom