Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-20 / 117. szám, szerda

A hirdetőtábla előtt néhány ember álldogált. Bár tudták, miről is van szó. mégis a saját szemükkel akartak meggyő­ződni arról, hogy kiket is jelöltek a hanvai (ChanavaJ helyi nemzeti bizottság képviselő-testületébe. MAJOROS JÓZSEF és ORSZÁG JŐZSEFNÉ neve láttán hangzott el a legtöbb he­lyeslő megjegyzés. Első alkalommal kerültek a jelölőlistára, de eddigi munkájukkal már bebizonyították, hogy szívügyük­nek tekintik a község fejlesztését, csinosítását. Elhatároz­tam, hogy jelkeresem őket. Készségesen segít A szövetkezetben hiába ke­restem. Azt mondták Rozsnyóra (Rožňava) utazott. Végül is a hnb irodájában találkoztam Ma/oros Józseffel, a lénártfalai (Lenartovce) társult szövetke­zet energetikusával, a beruhá­zási részleg gépesítő]'ével. Für­ge mozgása az első látásra el­árulta, hogy valamikor spor­tolt. — Bár még csak 34 éves vagyok, sok mindennel kellett az életben szembenéznem — kezdi el a beszélgetést. — Szü­leim betegsége miatt abba kel­lett hagynom a prágai műsza­ki főiskolát. Négy évig a rima- szécsi alapiskolában számtant és fizikát tanítottam. Megnő­sültem és lakásra volt szüksé­gem, így kerültem a szövetke­zetbe, ahol jól érzem magam és nem vágyom máshová. Ra­gaszkodom szülőfalumhoz. Tavaly felvették párttagje­löltnek. Azt a feladatot kapta, hogy aktivizálja a sportszerve­zetet. Nemsokára megválasztot­ták az aiapszervezet elnöké­nek. Évekig rúgta a bőrlabdát, s éppen ezért nem elégedett azzal, hogy csapatuk csak a járási bajnokság B osztályában játszik. Tervei iközé tartozik, hogy a közép korosztály ré­szére lábtenisz csapatot szer­veznek. A választói névjegyzék Legutóbb az általános válasz­tójogról szóltunk. Ennek egyik, még nem említett tartozéka a szocialista államokban és így nálunk is az a körülmény, hogy e jog gyakorlásának sza­vatolására a helyi képviselő­testületek végrehajtó szervei hivatalosan elkészítik az ún. választói névjegyzéket. Ez ma­gába foglalja az összes válasz­tójoggal rendelkező állampol­gár legfontosabb személyi ada­tait. Azéirt is foglalkoznunk kell ezekkel a névjegyzékekkel, mi­vel ezeket 30 nappal a válasz­tások előtt már ki is függesz­tették a lakóházakban, illetve a kisebb, többnyire 5000 lako­son aluli községek nemzeti bizottságai hirdetőtábláin. Mi ennek a célja? A választásra jogosult meg­győződhet arról, hogy vajon nem maradt-e ki a névjegyzék­ből, illetve helyes személyi ada­tokkal szerepel-e benne. Amennyiben ez nincs így, ak­kor szóban vagy írásban figyel­meztetheti erre az Illetékes helyi nemzeti bizottságot, amely az ügyben köteles há­rom napon belül dönteni. Amennyiben az érintett fél a döntést nem fogadja el, jog­orvoslásért a szavazókörzet szerint illetékes járásbíróság hoz fordulhat, amely ismét bá­ron napon belül köteles dön­teni. Fontos tudnivaló, hogy a vá­lasztópolgár csak egy ilyen névjegyzéken szerepelhet. Ha tehát a névjegyzék nyilvános­ságra hozatala pillanatától egészen a választások napjáig átköltözik vagy komoly indok­nál fogva nem szavazhat ab­ban a szavazókörzetben, amely­nek névjegyzékén szerepel, ak­kor — kérelmére — választói igazolványt kap, amely feljo­gosítja másutt feliratkozni1 a választói névjegyzékre, miköz­ben az eredeti névjegyzékből kiiktatják, (g) — Hamarosan elkészül a tor­naterem, amelyet társadalmi munkával építünk — folytatja. — Ezt követően más sportágak meghonosításával is megpró­bálkozunk. Bízom abban, hogy a jövőben fellendül a sport­élet a mi kis településün­kön is. Szülőfalujában fiatal és idős egyaránt Jóskának szólítja. Itt született, évekig volt a SZISZ- szervezet pénztárosa, alelnöke és elnöke. Azt is tudják róla, ha a társadalmi munkánál se­gítségre van szükség, rá mindig számítani lehet. — Az utóbbi években sokat fejlődött községünk. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a nemzeti bizottság versenyében 1979-ben járási elsők voltunk, tavaly pe­dig kerületi viszonylatban a harmadik helyet szereztük meg. Az ősszel átadjuk ren­deltetésének az új iskolát, az­tán megkezdjük a régi tanter­mek, a művelődési otthon ta­tarozását, felújítjuk a gyer­mekjátszóteret és az idős em­berek részére mosodát létesí­tünk. Az új választási program- javaslatban kétosztályos óvoda és egy üzlet építésével is szá­molunk. Az óvodánál én is ér­dekelt vagyok. Ugyanis mire elkészül, óvodáskorú lesz a második gyermekünk is. Eddig is gyakran bejárt a linb-re, hogy érdeklődjön, mi­ben is tudna segíteni. Amint mondja, ha bizalmat kap, ak­kor még gyakrabban megfordul ott, hogy még többet segíthes­sen. S CzoJcoly Albert, a hnb elnöke elmondotta: „Ennek a fiatalembernek hinni lehet...“ Terka asszony A kertészetben dolgozó asz- szonyok között nem ismertem meg Ország Józsefnél, pedig abban az időben, amikor a CSEMADOK tánccsoportjámak a tagja volt, gyakran találkoz­tunk. Akkor még másképp hív­ták, azóta férjhezment, két gyermekét neveli. — Ügye Országúét keresi? — szólít meg az egyik asz* szony. S amikor igennel vála­szolok, megtoldja a szót: — Menjen oda, ahol a leghango­sabbak az asszonyok, ott lesz köztük... Ám nemcsak a nyelve, a keze is fürgén jár ... Egyébként itt jön... Elnézem, hogyan is változott meg az elmúlt két évtized alatt. Bystrá pod Ďumbierom- ban született. Háromévesen ke­rült Hanvára, ahol nemcsak gyökeret eresztett, családot alapított, hanem úgy megta­nult magyarul, hogy senki sem mondaná rá, hogy nem itt szü­letett. Sőt, azzal, hogy képvl* selőnek jelölték, megerősítet­ték az iránta megnyilvánuló bizalmat. A Vöröskereszt alap- szervezetének alelnöki tisztsé­gét látja el közmegelégedésre. — Amikor megtudtam, hogy képviselőnek jelöltek, megörül­tem, de meg is ijedtem — mondja komoly arccal. — Egy asszonynak a ház körül is mindig akad munkája. A ház­táji 3—4 áron uborkát terme­lünk, s bizony sok fáradtságba kerül a megművelése. Igaz, két gyermekem nem kicsi már, de főzni, mosni kell rájuk. Ami­kor férjemmel meghánytuk-ve- tettük a jelölést, oda lyukad­tunk ki, ha megválasztanak, úgy kell dolgoznom a képvi­selő-testületben, hogy ne kell­jen szégyenkeznem. Nehéz megmondani, mi is a legjellemzőbb az Ország csa­ládra. A férj, aki párttag, jó szakember, a feleség, Terka asszony, ahogy a településen szólítják, szorgos, dolgos asz- szony. A gimnázium harmadik osztályába járó fiuk nemcsak a labdarúgó csapatban játszik, hanem a tűzoltószövetség alap- szervezetének is vezetőségi tagja, jóllehet még nem töltöt­te be a tizennyolcadik életévét. Mindez azt bizonyítja, hogy a család tagjai nem sajnálják idejük egy részét a köz érde­kében feláldozni, hogy szere­tik lakóhelyüket, az ott élő embereket. — Vöröskereszt alapszerveze­tünknek, amely képviselőnek javasolt, közel száz tagja van, ebből húsz állandó véradó — tájékoztat a szervezet tevé­kenységéről. — A társadalmi munkából is kivesszük részün­ket. Jelenleg olyan célokat tűztünk magunk elé, hogy megoldjuk a szemét kihordásá­nak, illetve tárolásának kérdé­sét. Kezet nyújt, mert — amint mondja — sürgeti a munka, NÉMETH JÄNOS Kiállítás a CSKP megalapítása 60. évfordulója tiszteletére (ČSTK) — A CSKP 60 éve Vsetínben és környékén cím­mel a vsetíni Járási Honisme­reti Múzeumban kiállítást ren­deztek a CSKP megalapítása 60. évfordulójának tiszteletére. A látogatók fényképek, kor­hű dokumentumok által ismer­kedhetnek meg a vidék forra­dalmi harcainak, a párt győ­zelmeinek történelméről, ahol 1921. július 1-én megalapítot­ták Csehszlovákia Kommunista Pártját. A kiállításon felsoroltatták az ellenállás idejéből származó dokumentumokat is, amikor Valašsko lakosainak százai be­kapcsolódtak a fasizmus elleni harcba, többek között a fán Žižka első csehszlovák parti­zánbrigád harcaiban nyújtottak segítséget. Megtalálhatók itt a régi eredeti pártigazolvá­nyok, kommunista röplapok, felhívások és Észak-Morvaor- szág e vidéke hatalmas fellen­dülését bemutató fényképek. A kiállítás június 1-ig tart. Kommentáljuk ELŐTÉRBEN A MUNKA MINŐSÉGE Társadalmunk utóbbi években elért életszínvonalának megtartása és továbbfejlesztése döntő mértékbein függ a mezőgazdasági termelés eredményességétől, hiszen éppen az élelmiszerfogyasztás területén értünk el nemzetközi viszonylatban is kimagasló szintet, amit az ésszerű táp­lálkozás követelményeivel összhangban tovább akarunk javítani. Nyilvánvaló, hogy a takarmányimport útja az ismert külgazdasági körülmények miatt egyre járhatatla­nabb, így nemcsak a közvetlenül érdekelt mezőgazdasági termelők, hanem a népgazdaság fejlesztési kérdéseivel foglalkozó politikai dolgozók és a közgazdászok figyelme is elsősorban a hazai mezőkön várható terméshozamok felé irányul. A hetekig tartó szárazság és a néhány fagyos éjszaka bizony számos vonatkozásban áthúzta a mezőgazdasági termelők idei számításait. Az idei mezőgazdasági év azonban még előttünk van, ezért — és az eddigi károk ellensúlyozására törekedve — az élenjáró mezőgazdasági üzemekben fokozott figyelmet szentelnek az időszerű me­zőgazdasági munkáknak, főleg a növényápolásnak és a nö­vényvédelemnek, valamint a takarmánynövények veszteség nélküli betakarításának. Nem fér hozzá kétség, hogy az időjárásnak még mindig döntő szerepe van a növénytermesztés eredményességében, de ma már a munka minősége is csaknem azonos mér­tékben hat a hozamokra. Persze, nemcsak a traktorosok, a növényápoló és a termésbetakarító dolgozók munkájáról van szó. A munka minőségének sokkal szélesebb az ér­telme, különösen a mezőgazdaságban. Ide tartozik az is, hogy a vezetők milyen szakmai felkészültséggel irányítják és szervezik a termelési folyamatokat, miként érvényesítik a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányait, a ha­zai és e külföldi haladó tapasztalatokat, milyen intézke­déseket tesznek az objektív tényezők okozta károk meg­előzésére és csökkentésére, s hogyan használják ki a sza­kosításban, a kooperációs kapcsolatok fejlesztésében, a termelőeszközök hatékonyabb kihasználásában rejlő lehe­tőségeket. Az előbbiekkel összefüggésben szükséges rámutatni a népgazdaság tervszerű irányítását tökéletesítő komplex intézkedések jelentőségére. Ezek a mezőgazdaságban is az intenzitás és a hatékonyság növelésére, a tartalékok gyorsabb és rugalmasabb mozgósítására irányulnak. A kí­vülálló ember, aki csodálattal párosult elismeréssel veszi tudomásul a gabonafélék legutóbbi években elért hektár­hozamait, úgy vélheti, hogy talán már nincs is tartalék a mezőgazdasági termelés növelésében. De ha az azonos termelési feltételek mellett lényegesen gyengébb eredmé­nyeket kimutató üzemek gazdálkodását, a hanyagul vég­zett takarmánybetakarítást, s ennek nyomában az eredeti tápértékben bekövetkezett több mint ötven százalékos vesz­teséget, a kooperációs kapcsolatoktól való elzárkózást, s a negatív jelenségek további példáit tesszük a mérlegre, azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági termelésben ugyancsak sok még a tartalék, s ezek zöme a munka minőségében összpontosul. A komplex intézkedések nagyon széles területet érin­tenek, de éppen az előbb említett okok miatt különösen nagy figyelmet érdemel a tényleges eredmények szerinti munkadíjazás kérdése. A növénytermesztés szakaszán ez eléggé bonyolult, de éppen az élenjáró mezőgazdasági vállalatok tapasztalatai bizonyítják, hogy itt is vannak lehetőségek az érdem szerinti munkadíjazás tökéletesíté­sére. Sajnos, az utóbbi években a gépesítéssel összefüg­gésben nagyon elterjedt a területi teljesítmény szerinti munkadíjazás, ahol háttérbe szorulhat a minőség kérdése Napjainkban, a növényápolási és a takarmánybetakarítási munkákkal összefüggésben különösen előtérbe kerül a munkadíjazás ésszerűsítése, a komplex intézkedésekben előirányzott feladatok megvalósítása.. MAKRAI MIKLÓS SZÖVETKEZETI DOLGOZÓK ÜDÜLTETÉSE Rövidesen megkezdődik a nyári üdültetési idény, mely­nek keretében a losonci (Lu­čenec) járás földművesei egy­hetes pihenőiket tölthetik Bra­tislavában, Prágában, Marians- ké Lázneban, Piešťanyban, Lu* hačovicén és a Magas Tát­rában. A málineci és a kalimovói földművesszövetkezetek tagjai a hazai üdültetés keretében úgy jutnak el a szomszédos Magyarországra, hogy beuta­lóikat kicserélik ottani koope­rációs partnereikkel. Korláto­zott számban ugyan, de eljut­nak a nógrádi mezőgazdasági üzemek dolgozói más szocia­lista országokba is. A Szövetkezeti Dolgozók Szövetségének járási bizottsá­ga az idén 240 gyermek üdül­tetéséről is gondoskodik. —ha— K olleganőmmel benyitunk az egyik, majd a másik helyiségbe, de sehol senki. Minden egymás hegyén-hátán, mintha költözködésre készü­lődnének. Végre egy készséges asszony „előteremti“ ján Sí­post. — jaj, de rosszkor toppan­tak be — mondja, s közben igyekszik leplezni zavarát. — Éppen festünk, csinosítjuk a termet, hogy a választások ide­jére még vonzobbá tegyük. Sajnáljuk, hogy nem láthat­tuk, mert az illetékesek szerint a perbetei (Pribeta) agitációs központ a legjobbak egyike a járásban. De hát a küllem nem olyan fontos, inkább a benne végzett munka. Ebből pedig jelesre vizsgáztak. Nem csoda, hisz Sípos elvtársról, aki egyébként a művelődési ház vezetője is, az a hír járja, hogy mindent előkerít, min­denkit beszervez, megnyer. — Jó szervezés kérdése min­den — nyilatkozza Ján Sipoš. Főleg az agitáció terén az a legfontosabb, hogy vonzóvá te­gyük az egyes akciókat, műso­VONZOVA TENNI A perbetei agitációs központ tevékenysége a választások előtt rokat. Itt volt például a 10. ólőújságunk, Október hagya­téka címmel. Mindenki kíván­csi volt, mi újat tudunk még nyújtani. Kicsit izgultunk is, mert háromnegyed hétkor még egy lélek sem volt, negyed nyolcra pedig 600 ember gyűlt össze az egyébként 300 férő­helyes teremben. Nagy sike­re van az érdemes párttagok­kal szervezett találkozóknak, amelyeken a fiatalok sokat ta­nulnak az idős kommunisták elbeszéléseiből, tapasztalatai­ból. S ez néha több, mint a tankönyvből bemagolt anyag. A perbetei agitációs-propa- gamda csoport 1971 óta dolgo­zik ugyanabban a összeállítás­ban. Vezetője Benda _ Kálmán, a magyar és Eisele Stefan, a szlovák alapiskola igazgatója, Sipoš elvtárs és a többiek most minden erejüket és sza­bad idejüket a választások si­keres előkészítésének szentelik. A tavaszon felújították az agi­tációs központot, komplettizál- ták a jelszavakat, három nagy agitációs táblát készítettek a művelődési otthonban — mind­ezt szlovák és magyar nyel­ven is. — Kultúrműsort szerveztünk — folytatja Ján Sipoš —, amellyel a választások előtt több faluban is fellépünk. Fú­vószenekarunk turnén vesz részt faluról falura járnak, ők játszanak a járás keleti részé­ben, Komárom környékén pe­dig a csallóközaranyosiak. A választóhelyiségek előtt játsza­nak majd, hogy ezzel is ünne­pélyesebbé tegyék a jelentős eseményt. Az agitációs kettősök mun­kája is már javában folyik, ők keresik fel a falu lakosait és hívják meg a különböző té­mákat felölelő előadásokra, — Egyik legfontosabb tenni­való számunkra a választás előtti összejövetelek megszer­vezése — tájékoztat a műve­lődési otthon vezetője —, ame­lyeken például A választási program és a környezet cím­mel megismertetjük az állam­polgárokat mindazzal, ami az elmúlt időszakban falunkban történt. Diafilmeket is készí­tünk, hogy a nemzeti bizottság elnökének beszámolóját, a fon­tos tényeket, adatokat képek­kel is illusztráljuk. — Hadd tegyek említést még a rádiós körünk munkájáról — mondja végezetül Sipoš elv­társ —, mert ez egyike a leg­jobbaknak a komáromi járás­ban. • • » A gitációs központjaink dol­gozói országszerte ké­szülődnek a választásokra. Re­méljük, mindenütt a perbetei- ekliez hasonló szorgalommal. URBAN KLÁRA 1981. V. 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom