Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-09 / 84. szám, csütörtök

A CSKP XVI. kongresszusának vitája (Folytatás az 5. oldalról) -tartalékokat. Jelentős részesedésével Csehszlovákia egész exportjából — 22,3 százalékkal — Csehország köny- nyűipara a legnagyobb exportőrök kö­zé sorakozott fel. Egyes iparágaik ter­melésük nagy részét exportálják, pél dául az üveg- és a kerámiaipar ter­mékeinek 44,6, a bőr és a cipőipar 35,9, a ruhaipar pedig 35 százalékát. Ez nyilvánvalóan nagy siker, ha te­kintetbe vesszük az exportált áru és az érte kapott deviza mennyiségét. De még a könnyűiparban sem lehet beérni azzal, amit elértünk és meg­elégedni az átlaggal. Ma még jobban, mint a múltban világszínvonalú ter­mékekre van szükség. A könnyűipar szerepét tekintve le kell küzdeni az iparosítás idejéből fennmaradt semati­záló és a fejlődés által túlhaladott el­képzelést, amelyek az extenzív gazda­ságfejlesztés időszakában eresztettek gyökeret. A külföldi — szocialista és nem szocialista — piacokon gyorsan növekednek az igények az áru minő­ségével és választékával szemben. Vég­leg elmúlt az az idő, amikor egyes országokban minden árut el lehetett adni, és a minőségi veszteségeiket a kivitel mennyiségével lehetett ellen­súlyozni. A vállalatok tapasztalhatják, hogy az emelkedő nyersanyagárak nem teszik lehetővé mindannak behozatalát, ami­re a termékfejlesztésben szükség van. A termékek jó minősége ezért a haté­konyság döntő tényezőjévé válik, s egyúttal a kollektívák sikeres munká­jának mércéjévé. A tudományos-műszaki fejlesztés, va­lamint minden munkás és irányító dol­gozó lelkiismeretes minőségi munkája a siker alapja. Ez minden ágazatra, a könnyűiparra is vonatikozik, amely­nek jelentékeny kutatási és fejlesztési alapja van. A múlt év végén több mint hétezer embert foglalkoztatott, ebből 4300 szakdolgozót. Csakhogy ennek nem felel meg a felújított termékek mennyisége és főleg a színvonala. A XXVI. kongresszuson elhangzott bíráló szavakból le kell vonnunk a következ­tetéseket, különösen ami a -trösztök és a konszernek s személy szerint a ve­zérigazgatók felelősségépe vonatkozik, A komplex intézkedések megvalósítá­sa iránt a legtöbb könnyűipari válla­latnál tanúsított kezdeményező hozzá­állás azt mutatja, hogy a munkakol­lektívák a hetedik ötéves tervidőszak­ban e téren is becsülettel meg akar­ják állni helyüket. A cseh kormány a könnyűiparnak szüntelenül nagy figyelmet szentel. Tu­datában vagyunk az iparág gazdasági súlyának, egyszersmind politikai sze­repének a belső piac szükségleteinek kielégítése és a lakosság életszínvona­lának megőrzése terén. A terv teljesí­tése és túlteljesítése ellenére az em­berek joggal bírálják, hogy hiány van egyes textilipari termékekből, s a mindennapos fogyasztáshoz tartozó porcelán és üvegipari cikkekből. A probléma lényege nem az, hogy az üzemek nem tudnának vagy nem akar­nának eleget gyártani, hanem az, hogy növeljük ezen árucikkek exportját. Nem könnyű dönteni az export és a belső piac alapjainak feltöltéséről, bár a kormány mindig mindkettőre gon­dol. Nyíltan megmondjuk, hogy az el­adósodás növekedésének útján nem ha­ladhatunk. A behozott nyersanyagokért és termékekért fizetni kell. Ha nem tudunk exportálni valamit, akkor mást kell kivinnünk. A gazdasági életnek ezen az alaptételén nem lehet változ­tatni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy beérjük a jelenlegi kedvezőtlen hely­zettel. Keressük a megoldást és a jár­ható utat. A világpiac jelenlegi és jö­vő helyzete szükségessé teszi jelentős nem ércjellegű nyersanyagaink, a kaolinföld, a magnezit és a bentonit értékesítését, hiszen e téren a világ legnagyobb termelői iközé tartozunk. Bár a beruházások nagy része előre meghatározott, nem vitás, hogy ebbe az ágazatba érdemes befektetni. Nagyra értékeljük a könnyűipari dol­gozók ügyességét és kezdeményezését. Külön köszönetét érdemelnek a példás munkát végző nők, a több műszakban feladataikat áldozatkészen teljesítők és szükség esetén szombaton is dol- dolgozók. De nem lenne helyes csak erre támaszkodni. Az ágazat tovább­fejlesztése megköveteli, hogy reális megfontolt és hosszú távú perspektí­vát kapjon. Meggyőződésünk, hogy a 415 000 dolgozó megérdemli ezt a hozzáállást, s ez egyben az életszín­vonal emelését is elősegíti. Nemcsak soraikból, hanem a többi embertől is hallhattunk aggódó meg­jegyzéseket arról, jól gazdálikodunk-e ezzel a nagy gazdagságunkkal, min­den irányító szerv tudatosítja-e fele­lősségét a nyersanyagok helyes fel- használásáért, felelősségét nemcsak a mai, hanem a jövő nemzedék előtt is. Ezek jogos észrevételek. Nemcsak az­zal kell takarékoskodni, amiből ma van kevés, hanem azzal is, amiből ele­gendő van. A minőségi kaolinföld, ho­mok, fa és egyéb nyersanyagok terme­lésének növelését nem tartjuk célsze­rűnek. Rá kell térni a nem hatékony kivitel korlátozásának és a minőségi fajták fölösleges elhasználása csök­kentésének útjára ott, ahol ez nem feltétlenül szükséges. Azt sem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hogy az eddigi árviszonyok nem biztosítják a kiter­melő és a megrendelő vállalatok meg­felelő érdekeltségét. A lelőhelyek ész­szerű kiaknázása jelentős közlekedési költségmegtakarításokat is eredményez­het. Ezek bonyolult dolgok, amelyek a környezet alakításával és a védelmé­vel is összefüggnek. Nézetünk szerint ideje lenne az alapkutatást tervszerűb­ben orientálni e kérdések megoldására, esetleg fontolóra venni a nem ércjel­legű nyersanyagok hatékony kiterme­lése, szállítása és feldolgozása hosszú távú komplex célprogramjának kidol­gozását. Számos hazai nyersanyag vi­lághírű ágazatok létrejöttének felté­telét képezte. Meggyőződésünk, hogy a jövőben is fontos szerepet töltenek majd be gazdasági életünk javára, né­pünk alkotó képességei fejlődésének javára, amit a nagyfokú termelési rá­termettség, valamint a forma szépsége iránti érzék és fantázia testesít meg. Országunk különféle helyein talál­ható kőből, agyagból és fából számos kőműves, üvegfúvó, kőfaragó, szobrász, ács és fafaragó mesteri munkája és hírneve született meg. Legjobb műveik kifejezték a nép örömeit és fájdalmait, kisugárzott belőlük a hazaszeretet, az elődök örökségével való egybetartozás tudata, a nemzet és az egész emberi­ség boldog jövőjébe vetett szilárd hit. Az emberi munka ennyire mély értel­mének tömeges méretű érvényesülé­séhez csak szocialista jelenünk te­remti meg a szükséges feltételeket. Rajtunk múlik, hogy e feltételeket jól kihasználjuk. Hazánk 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányai a könnyűipar dolgozói elé is jelentős feladatokat tűznek ki. Tudjuk, hogy a kitűzött célok elérése minden irányító szervtől, az állami és a gazdasági szer­vektől, a Szakszervezetek Csehországi Tanácsától és a Nemzeti Front többi szervezetétől rendszeres figyelmet, a társadalmi érdekek határozott érvé­nyesítésiét követeli meg. Kormányunk még céltudatosabban fogja megterem­teni a feltételeket a tudományos-mű­szaki ismereteknek a termelésben való minél szélesebb körű alkalmazásához, az emberek kzedeményezésének haté­kony fejlesztéséhez és a munkakollek­tívák alkotó aktivitásának kibontakoz­tatásához. Mindennapi életünk oszthatatlan ré­sze a nemzeti bizottságok munkája. Számos problémával foglalkoznak, s kö­zeliek számukra az emberek gondjai és örömei. Aktív szerepük teljesítése nélkül társadalmunk egyetlen terüle­tén sem tudnánk előrehaladni. Nem tudnánk megoldani egyetlen nagy vagy kis politikai és gazdasági, szo­ciális és nevelési problémát sem. Ez az egyszerű igazság a CSKP XV. kong­resszusa óta eltelt időszakra is ér­vényes. Nincs olyan hely, olyan falu, ahol az elmúlt ötéves időszakban a vá­lasztási programok keretében és a lakosság önkéntes munkája alapján, a nemzeti bizottság és a társadalmi szer­vezetek közös erőfeszítéseivel ne épült volna óvoda, játszótér, üzlet, művelő­dési ház vagy más hasznos létesít­mény. Persze, az építkezéseik döntő részét a központilag irányított építő­ipari szervezetek és a járási építőipari vállalatok kivitelezik. Ennek ellenére a város- és községfejlesztés terén a Z-aikció hagyományos, pótolhatatlan és nézetünk szerint perspektív szerepet tölt be. A jelenlegi feltételek között a Z- akció beruházási részét szorosabban egybe kell kapcsolni az ötéves és az éves tervekkel, pontosabban kell ki­szabni a tartalékokkal szembeni igé­nyeket, és igazságosabban kell elosz­tani a tartalékokat. Ugyanúgy, mint a beruházások más területein, itt is szükség van az eszközök gazdaságo­sabb felhasználására, és felelősen fi­gyelembe kell venni, mit lehet felépí­teni ma és mit a jövőben. Nagyobb mértékben kell ügyelni minden beru­házás célszerűségére, nem szabad aránytalanul nagy méretű, nagy üze­meltetési és karbantartási költségű és elégtelenül kihasználható létesítménye­ket építeni. A kerületi nemzeti bizott­ságok útján erre ösztönzünk minden nemzeti bizottságot az új választási programok kidolgozásával kapcsolat­ban. A hetedik ötéves tervidőszak céljai­nak elérése szempontjából szükséges, hogy minden területen keressük a tar­talékokat, s az igényes feladatok tel­jesítésének szolgálatátka állítsuk őket. Annál károsabb az olyan tartalékok lebecsülése, mint az adott hely lehe­tőségeinek felhasználása, akár nyers­anyag- vagy munkaerő-tartalékokról, az üzemek segítségéről vagy olyan nagy értékről van szó, mint az embe­reknek az a törekvése, hogy szabad idejükben valami hasznosat tegyenek városuk vagy községük javára. A Z-akclóban a Cseh Szocialista Köz­társaság lakosai az elmúlt öt eszten­dőben csaknem 35 milliárd korona ér­téket alkottak. A Z-akció beruházási részében 18 milliárd korona érték szü­letett, ami 12 milliárd korona pénz­költséget tekintetbe véve, nyilvánvaló­an a leghatékonyabb beruházás. Rend­kívüli sikereket értünk el az óvoda­építés terén: 1386 óvoda épült, 80 000 férőhellyel. Elsősorban ennek köszön­hetően jelenthetjük be ma, hogy több mint kétszeresen túlteljesítettük a XV, pártkongresszuson kitűzött azon fel­adatot, hogy az óvodába járó óvodás­korú gyermekek számarányát 20—25 százalékkal növeljük. Ez is alátámaszt­ja annak a tapasztalatnak a helyes­ségét, miszerint ott, ahol konkrét és hasznos célt tűzünk ki, s eléréséhez meg tudjuk teremteni a feltételeket. Az emberek százezreinek szükségle­teit kielégítő számos hasznos és szép létesítmény a kézzelfogható bizonyíté­ka annak, mit tettünk az emberekért az emberekkel. E létesítmények azon­ban nemcsak a gazdasági aktivitás bi­zonyítékai. Sikeres politikai munkáról és arról is tanúskodnak, hogyan gon­doskodnak a nemzeti bizottságok az emberek szükségleteiről. Az is nagyon értékes, hogy az emberek e létesítmé­nyekben saját művüket, hozzájárulá­suk eredményét látják, s pozitívan, viszonyulnak hozzájuk. A Cseh Szocia­lista Köztársaság minden részén az építkezések százain munkaidő után, szombatonként és vasárnaponként az emberek tízezrei láthatók, akik váro­suk és községük, egyszersmind önma­guk, családjaik és polgártársaik javára dolgoznak. Azok a konkrét cselekedetek, ame­lyekkel az emberek százezrei hozzá­jár ti Imák lakóhelyük felvirágoztatásá­hoz, hasznos dolgokkal gazdagítják otthonukat, és új értéket alkotnak nemcsak önmaguknak, hanem gyer­mekeik és unokáik számára is, nagy elismerést és támogatást érdemelnek. Ebből indul ki a cseh kormány, ezen aktivitásnak a hatodik ötéves terv tel­jesítéséhez való jelentős hozzájárulása értékelése során és ezzel összhangban fogjuk megteremteni a hetedik ötéves 'tervidőszakban a feltételeket a Z-akció továbbfejlesztéséhez. Ebben egyúttal az általános választások előkészületeinek oszthatatlan részét, a szocialista de­mokrácia hatékonysága növelésének, az állampolgári jogok és kötelességek egysége megszilárdításának eszközét látjuk. A nemzeti bizottságok munkájának tökéletesítésére a cseh kormány nagy gondot fordít. Nagyra értékeljük ér­demdús tevékenységüket, megbecsüljük az áldozatkész tisztségviselőik tízezrei­nek becsületes munkáját. Hírnevük öregbítése és a szocialista állam te­kintélyének megszilárdítása érdekében a gyenge pontokat, különösen az ap­parátus tevékenységében fellelhető fo­gyatékosságokat is észrevesszük. Ab­ból indulunk ki: a nemzeti bizottsá­gok feladataira is vonatkozik, hogy előrehaladásunk fontos feltétele az igényes feltételek teljes megértése, a velük való megbirkózás és az a ké­pesség, hogy a bonyolultabb feladato­kat is teljesítjük. Csak akkor állhat­ják meg a helyüket, ha elérik a szük­séges kedvező fordulatot az irányító és szervező munka módszereiben és hatékonyságában, ha elmélyítik bírá­ló szemléletüket a társadalmi élet több területén fellelhető komoly fogyaté­kosságokkal kapcsolatban, és élére állnak a fogyatékosságok felszámolá­sáért vívott küzdelemnek. Fontos, hogy a nemzeti bizottságok, képviselőik, dolgozóik és aktivistáik levonják a tanulságokat abból, hogy mindenekelőtt az ő kezükben van a problémák megoldásának kulcsa, s a központban senki sem helyettesítheti őket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány és a tárcák elhárít­hatnák a felelősséget munkájuk szín­vonaláért, hogy döntéseik minőségével és hatékonyságával, idejekorán való és átfogó magatartásukkal nem ter- remthetnének kedvező feltételeket az alacsonyabb szervek munkája számára. A cseh kormány a CSKP KB Elnök­sége által a nemzeti bizottságok mun­kájának továbbfejlesztéséről kiadott dokumentum alapján több intézkedést fogadott el, amelyek célja a nemzeti bizottságok szerepének növelése a szolgáltatások színvonalának emelése, a lakáskultúra, a kulturális és a tár­sadalmi élet területén, továbbá a la­kosság mindennapos érdekeinek és szükségleteinek más területein. Helyi kormányként a nemzeti bi­zottságok kulcsfontosságú szerepet töl­tenek be a környezet alakításáról és védelméről való gondoskodás terén is. Ezzel kapcsolatban számos problémá­val kell szembenéznünk. Nemcsak az észak-csehországi kerület, Prága, Ost­rava és más városok helyzetéről van szó. Számos komoly kérdést kell meg­oldani a nyugat-csehországi fürdővá­rosokban, különösen Karlovy Varyban. Nyugtalanítanak bennünket az Óriás­hegységben és más vidékeken tapasz­talható aggasztó jelek. A szocializmus megteremti a felté­teleket az ember és a természet har­monikus kapcsolatához, de e kapcso­lat létrehozása nem egyszerű és olcsó dolog. A természetvédelemre egyre több eszközt kell fordítani, ezt pedig csak lehetőségeinkkel arányban tehet­jük meg. Egyes káros jelenségek fel­számolásához hiányoznak a tudomá­nyos ismeretek, sőt néha a műszaki és a technológiai eszközök is. Ennek ellenére nem törődünk bele a környe­zeti feltételek rosszabbodásába, s ke­ressük a kivezető utat. Határozottabban fel kell lépnünk az ellen, hogy nem elég eszközt fordíta­nak tisztítóberendezések építésére. Szi­gorúbban akarjuk büntetni felhaszná­lásuk elmulasztását, és határozottan szembe akarunk szállni mindazokkal, akik lassúságukkal, kényelmességük­kel és felelőtlenségükkel a levegő, a vizek és a föld fölösleges szennyező­dését okozzák, és ezzel a legnagyobb értéket, az emberek egészségét veszé­lyeztetik. Ezen a téren elegendő tör- vényadta hatáskörrel rendelkezünk, ezért az a cél, hogy a nemzeti bi­zottságok és más szervek jobban élje­nek e jogukkal. A múltra való kedves visszaemlékez* getés sehova sem vezet, a tudomá­nyos-műszaki haladás útja feltartóztat­hatatlan. Nem öncélúan fejlesztjük a széntermelést, építjük az erőműveket, az üzemeket és a közlekedési hálóza­tot, hanem az ember javára. Arról sem feledkezünk meg azonban, hogy egészséges levegő, tiszta folyók és ele­gendő erdő nélkül az életszínvonalról való gondoskodás elveszíti értelmét. Minden elültetett fa és cserje, minden darabka karbantartott zöldövezet, a természetvédelem terén megtett min­den apró lépés megérdemli az elisme­rést, mert kifejezi a jelen és a jövő nemzedékek iránti felelősséget. Min­den e téren kibontakoztatott kezdemé­nyezést és erőfeszítést — különösen az új választási programok kidolgozá­sa terén — a cseh kormány támogatni fog. A párt politikájával összhangban a cseh kormány rendszeresen nagy erő* feszíteseket tesz arra, hogy az állam- igazgatás gyakorlása közeli legyen a néphez, hogy az emberek megelége­déssel, fölösleges Időveszteség nélkül intézhessék ügyeiket. Az emberek e té* ren igényesek, de erre számítani kell, Nem sajnáljuk az eszközöket arra, hogy a nemzeti bizottságok káderellá­tása jó legyen, és megfelelő feltételek között dolgozzanak. Ehhez szükség van a nyilvántartásra és az adminiszt­rációs munka rendjére. De csak ad­dig, amíg ez a tökéletesebb irányítást, az emberek ügyeinek jobb intézését, jobb döntések kidolgozását szolgálja. Mindent, ami a papírmunkák felhal­mozódását és a formalizmust segíti elő, s elvonja a figyelmet az emberek­kel való konkrét munkától, meg kell szüntetni, s a megtakarított időt és energiát a legfontosabbra, az emberek javára végzett, az emberekkel való munkára kell fordítani. Ebben látjuk a fontos részét annak a küzdelemnek, amelyet az emberek szükségleteitől való elszakadás, észrevételeik figyel­men kívül hagyása, nézeteik és han­gulataik ismeretének hiánya ellen ví­vunk. Ezzel kapcsolatban szeretném idézni Leonyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP XXVI. kongresszusán elhang­zott szavait: „A párt ereje a néppel való egységben rejlik. A nép ereje a párttal való egységben, a párt vezető szerepében rejlik.“ Ennek az elvnek az érvényesítése terén különösen nagy fe­lelősség hárul a kommunistákra, de ehhez a nemzeti bizottságok minden tisztségviselőjének és dolgozójának hozzá kell járulnia. A megalakulása óta eltelt tizenkét esztendőben a cseh kormány számos értékes tapasztalatot szerzett. Ezekkel összhangban magunkénak valljuk Gus­táv Husák elvtársnak azt a gondola­tát, amelyet az SZLKP kongresszusán fejtett ki, miszerint tovább kell éssze­rűsíteni, hatékonyabbá kell tenni és egybe kell hangolni a nemzeti és a szövetségi szervek munkáját, mégpe­dig úgy, hogy még hatékonyabban hasznosítsuk az egész ország tartalé­kait és lehetőségeit. Meggyőződésünk, hogy az emberek minden e téren meg­tett lépést megértenek és nagyra érté­kelnek. Ü sző 1981. IV. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom