Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-09 / 84. szám, csütörtök
A CSKP XVI. kongresszusának vitája (Folytatás az 5. oldalról) -tartalékokat. Jelentős részesedésével Csehszlovákia egész exportjából — 22,3 százalékkal — Csehország köny- nyűipara a legnagyobb exportőrök közé sorakozott fel. Egyes iparágaik termelésük nagy részét exportálják, pél dául az üveg- és a kerámiaipar termékeinek 44,6, a bőr és a cipőipar 35,9, a ruhaipar pedig 35 százalékát. Ez nyilvánvalóan nagy siker, ha tekintetbe vesszük az exportált áru és az érte kapott deviza mennyiségét. De még a könnyűiparban sem lehet beérni azzal, amit elértünk és megelégedni az átlaggal. Ma még jobban, mint a múltban világszínvonalú termékekre van szükség. A könnyűipar szerepét tekintve le kell küzdeni az iparosítás idejéből fennmaradt sematizáló és a fejlődés által túlhaladott elképzelést, amelyek az extenzív gazdaságfejlesztés időszakában eresztettek gyökeret. A külföldi — szocialista és nem szocialista — piacokon gyorsan növekednek az igények az áru minőségével és választékával szemben. Végleg elmúlt az az idő, amikor egyes országokban minden árut el lehetett adni, és a minőségi veszteségeiket a kivitel mennyiségével lehetett ellensúlyozni. A vállalatok tapasztalhatják, hogy az emelkedő nyersanyagárak nem teszik lehetővé mindannak behozatalát, amire a termékfejlesztésben szükség van. A termékek jó minősége ezért a hatékonyság döntő tényezőjévé válik, s egyúttal a kollektívák sikeres munkájának mércéjévé. A tudományos-műszaki fejlesztés, valamint minden munkás és irányító dolgozó lelkiismeretes minőségi munkája a siker alapja. Ez minden ágazatra, a könnyűiparra is vonatikozik, amelynek jelentékeny kutatási és fejlesztési alapja van. A múlt év végén több mint hétezer embert foglalkoztatott, ebből 4300 szakdolgozót. Csakhogy ennek nem felel meg a felújított termékek mennyisége és főleg a színvonala. A XXVI. kongresszuson elhangzott bíráló szavakból le kell vonnunk a következtetéseket, különösen ami a -trösztök és a konszernek s személy szerint a vezérigazgatók felelősségépe vonatkozik, A komplex intézkedések megvalósítása iránt a legtöbb könnyűipari vállalatnál tanúsított kezdeményező hozzáállás azt mutatja, hogy a munkakollektívák a hetedik ötéves tervidőszakban e téren is becsülettel meg akarják állni helyüket. A cseh kormány a könnyűiparnak szüntelenül nagy figyelmet szentel. Tudatában vagyunk az iparág gazdasági súlyának, egyszersmind politikai szerepének a belső piac szükségleteinek kielégítése és a lakosság életszínvonalának megőrzése terén. A terv teljesítése és túlteljesítése ellenére az emberek joggal bírálják, hogy hiány van egyes textilipari termékekből, s a mindennapos fogyasztáshoz tartozó porcelán és üvegipari cikkekből. A probléma lényege nem az, hogy az üzemek nem tudnának vagy nem akarnának eleget gyártani, hanem az, hogy növeljük ezen árucikkek exportját. Nem könnyű dönteni az export és a belső piac alapjainak feltöltéséről, bár a kormány mindig mindkettőre gondol. Nyíltan megmondjuk, hogy az eladósodás növekedésének útján nem haladhatunk. A behozott nyersanyagokért és termékekért fizetni kell. Ha nem tudunk exportálni valamit, akkor mást kell kivinnünk. A gazdasági életnek ezen az alaptételén nem lehet változtatni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy beérjük a jelenlegi kedvezőtlen helyzettel. Keressük a megoldást és a járható utat. A világpiac jelenlegi és jövő helyzete szükségessé teszi jelentős nem ércjellegű nyersanyagaink, a kaolinföld, a magnezit és a bentonit értékesítését, hiszen e téren a világ legnagyobb termelői iközé tartozunk. Bár a beruházások nagy része előre meghatározott, nem vitás, hogy ebbe az ágazatba érdemes befektetni. Nagyra értékeljük a könnyűipari dolgozók ügyességét és kezdeményezését. Külön köszönetét érdemelnek a példás munkát végző nők, a több műszakban feladataikat áldozatkészen teljesítők és szükség esetén szombaton is dol- dolgozók. De nem lenne helyes csak erre támaszkodni. Az ágazat továbbfejlesztése megköveteli, hogy reális megfontolt és hosszú távú perspektívát kapjon. Meggyőződésünk, hogy a 415 000 dolgozó megérdemli ezt a hozzáállást, s ez egyben az életszínvonal emelését is elősegíti. Nemcsak soraikból, hanem a többi embertől is hallhattunk aggódó megjegyzéseket arról, jól gazdálikodunk-e ezzel a nagy gazdagságunkkal, minden irányító szerv tudatosítja-e felelősségét a nyersanyagok helyes fel- használásáért, felelősségét nemcsak a mai, hanem a jövő nemzedék előtt is. Ezek jogos észrevételek. Nemcsak azzal kell takarékoskodni, amiből ma van kevés, hanem azzal is, amiből elegendő van. A minőségi kaolinföld, homok, fa és egyéb nyersanyagok termelésének növelését nem tartjuk célszerűnek. Rá kell térni a nem hatékony kivitel korlátozásának és a minőségi fajták fölösleges elhasználása csökkentésének útjára ott, ahol ez nem feltétlenül szükséges. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az eddigi árviszonyok nem biztosítják a kitermelő és a megrendelő vállalatok megfelelő érdekeltségét. A lelőhelyek észszerű kiaknázása jelentős közlekedési költségmegtakarításokat is eredményezhet. Ezek bonyolult dolgok, amelyek a környezet alakításával és a védelmével is összefüggnek. Nézetünk szerint ideje lenne az alapkutatást tervszerűbben orientálni e kérdések megoldására, esetleg fontolóra venni a nem ércjellegű nyersanyagok hatékony kitermelése, szállítása és feldolgozása hosszú távú komplex célprogramjának kidolgozását. Számos hazai nyersanyag világhírű ágazatok létrejöttének feltételét képezte. Meggyőződésünk, hogy a jövőben is fontos szerepet töltenek majd be gazdasági életünk javára, népünk alkotó képességei fejlődésének javára, amit a nagyfokú termelési rátermettség, valamint a forma szépsége iránti érzék és fantázia testesít meg. Országunk különféle helyein található kőből, agyagból és fából számos kőműves, üvegfúvó, kőfaragó, szobrász, ács és fafaragó mesteri munkája és hírneve született meg. Legjobb műveik kifejezték a nép örömeit és fájdalmait, kisugárzott belőlük a hazaszeretet, az elődök örökségével való egybetartozás tudata, a nemzet és az egész emberiség boldog jövőjébe vetett szilárd hit. Az emberi munka ennyire mély értelmének tömeges méretű érvényesüléséhez csak szocialista jelenünk teremti meg a szükséges feltételeket. Rajtunk múlik, hogy e feltételeket jól kihasználjuk. Hazánk 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányai a könnyűipar dolgozói elé is jelentős feladatokat tűznek ki. Tudjuk, hogy a kitűzött célok elérése minden irányító szervtől, az állami és a gazdasági szervektől, a Szakszervezetek Csehországi Tanácsától és a Nemzeti Front többi szervezetétől rendszeres figyelmet, a társadalmi érdekek határozott érvényesítésiét követeli meg. Kormányunk még céltudatosabban fogja megteremteni a feltételeket a tudományos-műszaki ismereteknek a termelésben való minél szélesebb körű alkalmazásához, az emberek kzedeményezésének hatékony fejlesztéséhez és a munkakollektívák alkotó aktivitásának kibontakoztatásához. Mindennapi életünk oszthatatlan része a nemzeti bizottságok munkája. Számos problémával foglalkoznak, s közeliek számukra az emberek gondjai és örömei. Aktív szerepük teljesítése nélkül társadalmunk egyetlen területén sem tudnánk előrehaladni. Nem tudnánk megoldani egyetlen nagy vagy kis politikai és gazdasági, szociális és nevelési problémát sem. Ez az egyszerű igazság a CSKP XV. kongresszusa óta eltelt időszakra is érvényes. Nincs olyan hely, olyan falu, ahol az elmúlt ötéves időszakban a választási programok keretében és a lakosság önkéntes munkája alapján, a nemzeti bizottság és a társadalmi szervezetek közös erőfeszítéseivel ne épült volna óvoda, játszótér, üzlet, művelődési ház vagy más hasznos létesítmény. Persze, az építkezéseik döntő részét a központilag irányított építőipari szervezetek és a járási építőipari vállalatok kivitelezik. Ennek ellenére a város- és községfejlesztés terén a Z-aikció hagyományos, pótolhatatlan és nézetünk szerint perspektív szerepet tölt be. A jelenlegi feltételek között a Z- akció beruházási részét szorosabban egybe kell kapcsolni az ötéves és az éves tervekkel, pontosabban kell kiszabni a tartalékokkal szembeni igényeket, és igazságosabban kell elosztani a tartalékokat. Ugyanúgy, mint a beruházások más területein, itt is szükség van az eszközök gazdaságosabb felhasználására, és felelősen figyelembe kell venni, mit lehet felépíteni ma és mit a jövőben. Nagyobb mértékben kell ügyelni minden beruházás célszerűségére, nem szabad aránytalanul nagy méretű, nagy üzemeltetési és karbantartási költségű és elégtelenül kihasználható létesítményeket építeni. A kerületi nemzeti bizottságok útján erre ösztönzünk minden nemzeti bizottságot az új választási programok kidolgozásával kapcsolatban. A hetedik ötéves tervidőszak céljainak elérése szempontjából szükséges, hogy minden területen keressük a tartalékokat, s az igényes feladatok teljesítésének szolgálatátka állítsuk őket. Annál károsabb az olyan tartalékok lebecsülése, mint az adott hely lehetőségeinek felhasználása, akár nyersanyag- vagy munkaerő-tartalékokról, az üzemek segítségéről vagy olyan nagy értékről van szó, mint az embereknek az a törekvése, hogy szabad idejükben valami hasznosat tegyenek városuk vagy községük javára. A Z-akclóban a Cseh Szocialista Köztársaság lakosai az elmúlt öt esztendőben csaknem 35 milliárd korona értéket alkottak. A Z-akció beruházási részében 18 milliárd korona érték született, ami 12 milliárd korona pénzköltséget tekintetbe véve, nyilvánvalóan a leghatékonyabb beruházás. Rendkívüli sikereket értünk el az óvodaépítés terén: 1386 óvoda épült, 80 000 férőhellyel. Elsősorban ennek köszönhetően jelenthetjük be ma, hogy több mint kétszeresen túlteljesítettük a XV, pártkongresszuson kitűzött azon feladatot, hogy az óvodába járó óvodáskorú gyermekek számarányát 20—25 százalékkal növeljük. Ez is alátámasztja annak a tapasztalatnak a helyességét, miszerint ott, ahol konkrét és hasznos célt tűzünk ki, s eléréséhez meg tudjuk teremteni a feltételeket. Az emberek százezreinek szükségleteit kielégítő számos hasznos és szép létesítmény a kézzelfogható bizonyítéka annak, mit tettünk az emberekért az emberekkel. E létesítmények azonban nemcsak a gazdasági aktivitás bizonyítékai. Sikeres politikai munkáról és arról is tanúskodnak, hogyan gondoskodnak a nemzeti bizottságok az emberek szükségleteiről. Az is nagyon értékes, hogy az emberek e létesítményekben saját művüket, hozzájárulásuk eredményét látják, s pozitívan, viszonyulnak hozzájuk. A Cseh Szocialista Köztársaság minden részén az építkezések százain munkaidő után, szombatonként és vasárnaponként az emberek tízezrei láthatók, akik városuk és községük, egyszersmind önmaguk, családjaik és polgártársaik javára dolgoznak. Azok a konkrét cselekedetek, amelyekkel az emberek százezrei hozzájár ti Imák lakóhelyük felvirágoztatásához, hasznos dolgokkal gazdagítják otthonukat, és új értéket alkotnak nemcsak önmaguknak, hanem gyermekeik és unokáik számára is, nagy elismerést és támogatást érdemelnek. Ebből indul ki a cseh kormány, ezen aktivitásnak a hatodik ötéves terv teljesítéséhez való jelentős hozzájárulása értékelése során és ezzel összhangban fogjuk megteremteni a hetedik ötéves 'tervidőszakban a feltételeket a Z-akció továbbfejlesztéséhez. Ebben egyúttal az általános választások előkészületeinek oszthatatlan részét, a szocialista demokrácia hatékonysága növelésének, az állampolgári jogok és kötelességek egysége megszilárdításának eszközét látjuk. A nemzeti bizottságok munkájának tökéletesítésére a cseh kormány nagy gondot fordít. Nagyra értékeljük érdemdús tevékenységüket, megbecsüljük az áldozatkész tisztségviselőik tízezreinek becsületes munkáját. Hírnevük öregbítése és a szocialista állam tekintélyének megszilárdítása érdekében a gyenge pontokat, különösen az apparátus tevékenységében fellelhető fogyatékosságokat is észrevesszük. Abból indulunk ki: a nemzeti bizottságok feladataira is vonatkozik, hogy előrehaladásunk fontos feltétele az igényes feltételek teljes megértése, a velük való megbirkózás és az a képesség, hogy a bonyolultabb feladatokat is teljesítjük. Csak akkor állhatják meg a helyüket, ha elérik a szükséges kedvező fordulatot az irányító és szervező munka módszereiben és hatékonyságában, ha elmélyítik bíráló szemléletüket a társadalmi élet több területén fellelhető komoly fogyatékosságokkal kapcsolatban, és élére állnak a fogyatékosságok felszámolásáért vívott küzdelemnek. Fontos, hogy a nemzeti bizottságok, képviselőik, dolgozóik és aktivistáik levonják a tanulságokat abból, hogy mindenekelőtt az ő kezükben van a problémák megoldásának kulcsa, s a központban senki sem helyettesítheti őket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány és a tárcák elháríthatnák a felelősséget munkájuk színvonaláért, hogy döntéseik minőségével és hatékonyságával, idejekorán való és átfogó magatartásukkal nem ter- remthetnének kedvező feltételeket az alacsonyabb szervek munkája számára. A cseh kormány a CSKP KB Elnöksége által a nemzeti bizottságok munkájának továbbfejlesztéséről kiadott dokumentum alapján több intézkedést fogadott el, amelyek célja a nemzeti bizottságok szerepének növelése a szolgáltatások színvonalának emelése, a lakáskultúra, a kulturális és a társadalmi élet területén, továbbá a lakosság mindennapos érdekeinek és szükségleteinek más területein. Helyi kormányként a nemzeti bizottságok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a környezet alakításáról és védelméről való gondoskodás terén is. Ezzel kapcsolatban számos problémával kell szembenéznünk. Nemcsak az észak-csehországi kerület, Prága, Ostrava és más városok helyzetéről van szó. Számos komoly kérdést kell megoldani a nyugat-csehországi fürdővárosokban, különösen Karlovy Varyban. Nyugtalanítanak bennünket az Óriáshegységben és más vidékeken tapasztalható aggasztó jelek. A szocializmus megteremti a feltételeket az ember és a természet harmonikus kapcsolatához, de e kapcsolat létrehozása nem egyszerű és olcsó dolog. A természetvédelemre egyre több eszközt kell fordítani, ezt pedig csak lehetőségeinkkel arányban tehetjük meg. Egyes káros jelenségek felszámolásához hiányoznak a tudományos ismeretek, sőt néha a műszaki és a technológiai eszközök is. Ennek ellenére nem törődünk bele a környezeti feltételek rosszabbodásába, s keressük a kivezető utat. Határozottabban fel kell lépnünk az ellen, hogy nem elég eszközt fordítanak tisztítóberendezések építésére. Szigorúbban akarjuk büntetni felhasználásuk elmulasztását, és határozottan szembe akarunk szállni mindazokkal, akik lassúságukkal, kényelmességükkel és felelőtlenségükkel a levegő, a vizek és a föld fölösleges szennyeződését okozzák, és ezzel a legnagyobb értéket, az emberek egészségét veszélyeztetik. Ezen a téren elegendő tör- vényadta hatáskörrel rendelkezünk, ezért az a cél, hogy a nemzeti bizottságok és más szervek jobban éljenek e jogukkal. A múltra való kedves visszaemlékez* getés sehova sem vezet, a tudományos-műszaki haladás útja feltartóztathatatlan. Nem öncélúan fejlesztjük a széntermelést, építjük az erőműveket, az üzemeket és a közlekedési hálózatot, hanem az ember javára. Arról sem feledkezünk meg azonban, hogy egészséges levegő, tiszta folyók és elegendő erdő nélkül az életszínvonalról való gondoskodás elveszíti értelmét. Minden elültetett fa és cserje, minden darabka karbantartott zöldövezet, a természetvédelem terén megtett minden apró lépés megérdemli az elismerést, mert kifejezi a jelen és a jövő nemzedékek iránti felelősséget. Minden e téren kibontakoztatott kezdeményezést és erőfeszítést — különösen az új választási programok kidolgozása terén — a cseh kormány támogatni fog. A párt politikájával összhangban a cseh kormány rendszeresen nagy erő* feszíteseket tesz arra, hogy az állam- igazgatás gyakorlása közeli legyen a néphez, hogy az emberek megelégedéssel, fölösleges Időveszteség nélkül intézhessék ügyeiket. Az emberek e té* ren igényesek, de erre számítani kell, Nem sajnáljuk az eszközöket arra, hogy a nemzeti bizottságok káderellátása jó legyen, és megfelelő feltételek között dolgozzanak. Ehhez szükség van a nyilvántartásra és az adminisztrációs munka rendjére. De csak addig, amíg ez a tökéletesebb irányítást, az emberek ügyeinek jobb intézését, jobb döntések kidolgozását szolgálja. Mindent, ami a papírmunkák felhalmozódását és a formalizmust segíti elő, s elvonja a figyelmet az emberekkel való konkrét munkától, meg kell szüntetni, s a megtakarított időt és energiát a legfontosabbra, az emberek javára végzett, az emberekkel való munkára kell fordítani. Ebben látjuk a fontos részét annak a küzdelemnek, amelyet az emberek szükségleteitől való elszakadás, észrevételeik figyelmen kívül hagyása, nézeteik és hangulataik ismeretének hiánya ellen vívunk. Ezzel kapcsolatban szeretném idézni Leonyid Brezsnyev elvtársnak, az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott szavait: „A párt ereje a néppel való egységben rejlik. A nép ereje a párttal való egységben, a párt vezető szerepében rejlik.“ Ennek az elvnek az érvényesítése terén különösen nagy felelősség hárul a kommunistákra, de ehhez a nemzeti bizottságok minden tisztségviselőjének és dolgozójának hozzá kell járulnia. A megalakulása óta eltelt tizenkét esztendőben a cseh kormány számos értékes tapasztalatot szerzett. Ezekkel összhangban magunkénak valljuk Gustáv Husák elvtársnak azt a gondolatát, amelyet az SZLKP kongresszusán fejtett ki, miszerint tovább kell ésszerűsíteni, hatékonyabbá kell tenni és egybe kell hangolni a nemzeti és a szövetségi szervek munkáját, mégpedig úgy, hogy még hatékonyabban hasznosítsuk az egész ország tartalékait és lehetőségeit. Meggyőződésünk, hogy az emberek minden e téren megtett lépést megértenek és nagyra értékelnek. Ü sző 1981. IV. S.
