Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-07 / 82. szám, kedd
A PÁRT TEVÉKENYSÉGE, A TÁRSADALOM FEJLŐDÉSE A CSKP XV. KONGRESSZUSA ÓTA ÉS A PÁRT TOVÁBBI FELADATA! (Folytatás az 5. oldalról) fogyasztást nem fedezhetjük a behozatal növelésével, hanem csakis saját termelésünkkel. A mezőgazdasági termelés növelésének alapvető föltétele az intenzifiká- 1.1 s, a további iparosítás, a koncentráció és a szakosítás. Hatékonyabban ikell érvényesítenünk a tudomány és technika ismereteit, jobban ki kell használnunk a termelésben és a feldolgozásban levő jelentős tartalékokat. Fő figyelmünket a növénytermesztés gyorsabb fejlesztésére fordítjuk, amely önellátásunk fokozásának alapvető része. A gabonatermesztés növelésén kívül — a 7. ötéves tervidőszakban 55 millió tonna gabona betakarítását feltételezzük — döntő fontosságúnak tartjuk, tekintettel lehetőségeinkre, a jó minőségű tömegtakarmányok termelésének bővítését, a rétek é.s legelők jobb kihasználását. Lényeges javulást kell elérni a burgonya és az ipari növények, elsősorban a cukorrépa termesztésében. Saját termelésünk növelésével és a kistermelők aktív segítségével, javítani kell a zöldség- és gyümölcsellátást és csökkenteni kell az olyan fajták nagy behozatalát, amelyeket nálunk is tudunk termelni. A növénytermesztés fejlesztésének egyik fontos feltétele a föld gondozása, termelőképességének növelése, következetes védelme és minden mezőgazdasági föld kihasználása. Védeni kell a föld minden árját, nem szabad megengedni a pazarlást, ez az egész társadalom létérdeke. Azzal számolunk, hogy újabb beruházásokat fordítunk az öntözőberendezések építésére és a lecsapólásokra. Több műtrágyát gyártunk. Ugyanakkor azonban Javítani kell ezek kihasználását. Az állattenyésztésijén nagy figyelmet szentelünk a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének. Megfelelő jelentőséget ikell tulajdonítani a juhtenyésztésnek, továbbá támogatni ikell a gazdasági állatok tartását a .háztáji gazdaságokban, a kisállattenyésztők (körében és a szerződéses hizlalás keretében. Az eddiginél nagyobi) mértékben kell hozzájárulnia a mezőgazdasági termelés további fejlesztéséhez a tudományos kutatási alapnak, a műszaki és b to l óg ia l szó lg á lta tósze rveae tekn o k. Az élelmiszeriparban hangsúlyt helyezünk a mezőgazdasági nyersanyagok nagyobb ,fokíi megbecsülésére, a kiváló minőségre, az élelmiszerek tartósságára, a félkészáruik és készételek gyártásának bővítésére. Üjból emlékeztetnünk kell azonban arra, hogy az élelmiszerek széles körű hozzáférhetősége ellenére küzdenünk kell a pazarlás ellen mind a közétkeztetésben, mind a háztartásokban. A mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar igényes feladatainak teljesítése megköveteli az anyagi-műszaki alap fejlesztését. Azzal számolunk, hogy a beruházások összege hozzávetőleg ugyanolyan lesz, mint a 6. ötéves tervidőszakban. Ezért felelősségteljesebben kell ezt az összeget felhasználni. A mezőgazdasági termelés fejlődése szemponjtából egyre nagyobb jelentő- ségűék a szállítóágazatok, elsősorban a gépipar és a vegyipar. Elsőrendű feladatuknak kell tekinteniük a me- zogazdaság e Uá t á sá t. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban éppúgy, mint az egész népgazdaságban hatékonyabban kell felhasználni a termelőeszközöket és az alapanyagokat, mindenütt fokozni kell a gazdaságosságot és következetesebben kell érvényesíteni az önálló elszámolási rendszer alapelveit. Ezzel pár* huzamosan támogatni kell a vállalatok anyagi érdekeltségét a kívánatos termelés növelésében. Még ebben az ötéves tervidőszak ban ennek megfelelően kell módosítani a gazdasági eszközöket, tökéletesíteni a tervezést és a bérezési rendszert, és meg kell javítani a mezőgazdasági élelmiszeripari komplexum egész irányítását. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumoknak, a mezőgazdasági igazgatóságoknak nem szabad megtűrniük, hogy nagyok az elérések az azonos körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok eredményei között, ügyelniük kell arra, hogy a mai mezőgazdasági vállalatok keretében elmélyítsék a termelés koncentrációját és szakosítását, s jobban kihasználják a kooperációt, elsősorban a mezőgazda ság I tec b n íiká bn n. Elvárjuk, hogy az egységes földmű- vesszövetkezetek, az állami gazdaságok, a mezőgazdasági szolgáltatóvállalatok, az élelmiszeripar, a szállítóága- zntok dolgozói, az illetékes irányító dolgozók, a part- és szakszervezeti szervezeteik, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége kezdeményezően, az egész társadalom aktív támogatásával mindent megtesz a lakosság magas színvonalú élelmezésének biztosításáért. Objektív szükségszerűség gazdaságunk fokozott részvétele a nemzetközi munkamegosztásban Ga zda ság politik ánk e 1 vá lasz t ha t a t la n részét képezik a külgazdasági kapcsolatok. A csehszlovák gazdaság szélesebb bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba objektív szükségszerűség. E folyamat alapja a kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok sokoldalú fejlesztése a KGST keretében, részvételünk elmélyítése a szocialista gazdasági integrációban. Pótolhatatlan szerepe van a Szovjetunióval folytatott sokoldalú gazdasági együttműködésnek. A Csehszlovákia és a Szovjetunió 1990 ig szóló kooperációs és specializációs programjában rögzített integrációs feladatok teljesítésének az irányítás minden szintjén, a felelős minisztériumokban, a termelési-gazdasági egységekben és a vállalatokban megkülönböztetett figyelmet kell szenteni. Tökéletesíteni kell a már alkalmazott formákat, és keresni kell az új lehetőségeket a közvetlen kapcsolatok fejlesztéséhez a KGST-tagál- lamok egyes szervezeteivel. Arra törekszünk, hogy továbbféjlesz- szük a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatokat, műszaki és termelési együttműködésünket a fejlődő országokkal, és lehetőségeinknek meg felelően hozzájáruljunk gazdasági és politikai függetlenségük megszilárdításához. A fejlett tőkés országokkal továbbra is az egyenjogúság és a kölcsönös előnyösség elvei alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat. Ennek alapján akarjuk bővíteni a gazdasági és tudományos műszaki együttműködés további formáit. A kapitalista világrend- szer egyenlőtlen fejlődése és ellentmondásai törvényszerűen ahhoz vezetnek, hogy tovább éleződik a harc a nyersanyagokért és a piacokért. A kereskedelmi politika területén számolnunk kell a még nagyobb konkűrren- ciaval, a különféle akadályokkal és a diszkriminációval. Ezért is növelnünk kell a csehszlovák gazdaság exportképességét. Csökkentenünk kell az importigényességet, s gazdaságosan és racionálisan kell kihasználni az összes devizaeszközt. Termelésünknek, elsősorban a gépipari termelésnek magas műszaki és gazdasági mutatókkal, kiváló ha szón értékekkel és jó minőségű szervizszolgálattal rendelkező árukat kell gyártania. Ez megköveteli, hogy alapvető változás menjen végbe a termelés, a tudományos-műszaki fejlesz* tés, a beruházások és a külkereskedelem területén a vezető dolgozóik és a munkakollektívák gondolkodásában és hozzáállásában. A népgazdaság igényes feladatainak sikeres teljesítése érdekében javítani kell a külkereskedelem behozatali és kiviteli tevékenységét. A külkereskedelmi vállalatoknak szorosan együtt kell működniük a termeléssel, sokkal aktívabban kell fellépniük a szállító és a megrendelő szerepében, meg kell akadályozniuk a kétirányú kivitelt és behozatalt. Az életszínvonal fejlesztése munkánk eredményétől függ tudatosan fejleszthessük népgazdaságunkat, az egész társadalmi életet és hazánk védelmét is. A szocializmus építésével és fejlesztésével, a társadalom növekvő sz ük ség le te i ne k fok o z > dós k ie légi t ésével, az emberek nagyobb követelményeinek kielégítésével törvényszerűen összefügg a termelés és az életszínvonal minőségi oldalainak előnybe helyezése. Ez az irányvonal nem jelenti csupán az anyagi fogyasztás növelését. Magába foglalja a szociális biztonság megszilárdítását, a műveltség, a kultúra fejlesztését, az emberek egészségéről, a családokról, az anyákról és gyermekekről való gondoskodást, a környezet és a munkahelyi körülmények állandó javítását, a munka- kollektívákban és az állampolgárok között az elvtársi kapcsolatok kialakítását és a szocialista életmód formálását. Ezekből a szempontokból határozzuk meg a következő időszakra életszínvonalunk fejlesztésének irányvonalát. Népgazdaságunk adott lehetőségeiből indulunk ki. A munkáért járó jutalomnak szorosan össze kell kapcsolódnia a termelékenység, a hatékonyság, a gazdaságosság növekedésével és a termelés minőségének javításával. Határozottan fel kell lépni az egyenlősdi és a hamis „szociális“ hozzáállás ellen a bérezésben. Minden egyes dolgozó életszínvonalának meg kell felelnie annak, hogy milyen mértékben járul hozzá a társadalom fejlesztéséhez. Nem titok, vannak olyan emberek, akik a társadalom számlájára élnek, akik nem azért kapják a bért, mert dolgoznak, hanem azért, mert munkába járnak. Határozottan harcolnunk kell az élősködés és a spekuláció minden megnyilvánulása ellen. A reális pénzbevétel alakulását kétségtelenül befolyásolja az árpolitika. A szocializmusban a kiskereskedelmi árak nemcsak gazdasági funkciót töltenek be, hanem meg kuli felelniük szociálpolitikánk céljainak is. Már mondottuk, hogy népgazdaságunk érzékeny a világ gazdasági fejlődésére. A nyersanyagok, az energia, az alapanyagok és élelmiszerek árainak állandó emelkedése növeli a feldolgozó ipar termelés! költségeit. Ennek megfelelő mértékben befolyásolni kell a nagykereskedelmi árakat úgy, hogy azok a termelési ‘költségek csökkentéséi szorgalmazzák. Továbbra is ügyelünk arra, hogy a nagykereskedelmi árak növekedése ne befolyásolja ösztönösen a kisekres'kodelmf árakat. A kiskereskedelmi árak alakulása sok szempontból attól függ, hogyan tudunk dolgozni, hogyan növeljük a munkalermelékenységet, hogyan sikerül növelnünk a hatékonyságot, javítani a minőséget és fokozni a gazdaságosságot. Senki sem engedheti meg magának hosszabb időn keresztül, hogy a hazai piacon olcsóbban adjuk el az árut, mint amennyiért külföldön vásároljuk, illetve otthon előállítjuk. Az árpolitikát továbbra is határozottan kell Irányítani az állam szigorú ellenőrzésével, összhangban kell állnia a bér- és szociálpolitikával, és egyúttal a kívánatos szempontból kell befolyásolnia a személyes fogyasztást, s megakadályoznia a pazarlást. Számolunk azzal, hogy az ipari cikkek árusításit gyorsabban növekszik, mint az élelmiszereké, és nagyobb lesz a kereslet a jó minőségű, műszakilag tökéletesebb termékek iránt. Ez fokozott igényeket támaszt a közszükségleti cikkeket és az élelmiszereket gyártó vállalatokkal, valamint a belkereskedelmi szervezetekkel szemben, hogy aktívan reagáljanak a lakosság szükségleteire és következetfísnn ügyeljenek a folyamatos ellátásra. A kereskedelem és a termelés közösen felelős azért, hogy megfelelő választékú és minőségű árut termeljen és ad Job a piacra, a fogyasztók követelményeivel összhangban. A felelős minisztériumoknak, a termelő- és mezőgazdasági szövetkezeteknek, a helyi gazdálkodási vállalatoknak Ilyen értelmű, eiví jelentőségű intézkedéseket kell foganatosítaniuk. Szocialista kereskedelmünk fontos feladata a fogyasztók érdekeinek védelme s jogaik szavatolása a termelőikkel szemben. A kereskedelemnek ezt a feladatát a nemzeti bizottságokkal együtt következetesen kel) megvalósítania. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a szolgáltatások fejlesztésének és minőségének. Minden felelős dolgozónak a saját szakaszán tudatosítania kell, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem elsőrendű politikai kérdés is. Munkájuk, az emberek iránti viszonyuk színvonala szerint ítélik meg az állampolgárok — jogosan vagy alaptalanul — társadalmi rendszerünket is. A korlátozott eszközök ellenére tovább nő a társadalmi fogyasztás. Szociálpolitikánk jelentős része lesz a jövőben is a gyermekes családokról, az idősekről és a rokkantakról valft gondoskodás. Az állam átal nyújtott összegeken kívül a vállalatoknak,* üzemeknek és szövetkezeteknek is nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekintézmények és a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez. A nem zetl bizottságok eszközeit is r.elsze- rűbben kell erre felhasználni. A lakásépítésben nem könnyű feladat áll előttünk — 550 ezer új lakást kell építenünk és 40—50 ezer szocialista tulajdonban levő lakást kell korszerűsítenünk. A szövetségi és nemzeti 'kormányoknak, az építésügyi minisztériumoknak és a nemzeti bizottságoknak határozottabban kell megoldaniuk azt a hosszadalmas problémát, amelyet a komplex lakásépítés lemaradása jelent. Gondoskodniuk kell arról, hogy a lakótelepek építését egybe- hangolják a műszaki és járulékos létesítmények építésével. Tovább javul az egészségügyi ellátás. Az illetékes szerveknek még nagyobb figyelmet kell szentelniük a megelőző gondoskodás, a gyógyítás, az orvosi rehabilitáció javításának, a közegészségügyi és járványéi lenes intézkedések hatékonyságának. Az emberek tudják, hogy az egészségügyi munka nem könnyű, sok türelmet, megértést és áldozatvállalást követel. Az állampolgárokat azonban jogosat* háborítják fel a rossz szervezés és felelőtlenség okozta fölösleges fogy a lakosságok. A kormányoknak, az egészségügyi minisztériumoknak és a gyógyszeriparnak biztosítania kell a gyógyszerekkel és az egészségügyi anyagokkal való folyamatos ellátást. Az életszínvonal emelése elválaszthatatlan részének tekintjük a környezetvédelmet. Ehhez tartozik az erdőkről való gondoskodás, az ipari szeny- nyezódés okozta károk következményeinek enyhítése. A növekvő vízlo- ■gyasztás megköveteli, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a vízforrások fejlesztésének és védelmének. Meg kell akadályoznunk, hogy tovább növekedjen a víz szennyezettsége. A felelős szerveknek meg kell szigorítaniuk az ellenőrzést, és felelősségre kell vonniuk azokat, atkik önkényesen vagy. pedig nemtörődömségükkel rontják környezetünket. Az összes felelős szerv kötelessége, egész népünk közös ügye környezetünk védelme, természeti gaz daságunk és országunk szépségének megvédése. A terv a párt programja szociális-gazdasági területen Tisztelt elvtársak] Minden törekvésünk az emberek szükségleteinek kielégítésére és sokoldalú fejlesztésére irányul. Az emberek anyagi és kulturális színvonaláról való gondoskodás a szocialista rendszer lényegéből ered. Az életszínvonal fejlesztése és javítása azonban nem a szubjektív kívánságoktól, hanem az értékek kialakításától függ. Egy társadalom sem oszthat el többet, mint amennyit megtermel. Az alapból élni hosszú ideig nem lehet. Adósságokból élni pedig nem akarunk és nem is fogunk. Az egyedüli lehetséges út a források kialakításának fokozása. Mindazt, amit kialakítunk, észszerűen kell elosztanunk és felhasználnunk úgy, hogy az emberek szükségleteinek kielégítésével együtt célTisztelt elv társak! Pártunk XV. kongresszusa határozataival összhangban a Központi Bizottság és a szövetségi kormány jóváhagyta a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedéseket. Ezek fő értelme a népgazdaság inten- zifikálása, a tudományos-technikai forradalom ered menyeinek határozottá bb érvényesítése, a hatékony, jó minőségű munka hathatósabb ösztönzése és a lehelő legkedvezőbb feltételek megteremtése az emberek sokoldalú, aiiko- tó kezdeményezéséhez. Ez az út vezet a szocialista gazdaság előnyeinek kihasználásához, a népgazdaság lehető legjobb végeredményeinek eléréséhez a nép anyagi és kulturális színvonalának emelése érdekében. Az intézkedések megvalósítása megköveteli, hogy mélyreható változásokat eszközöljünk az irányító munka módszereiben és az emberek gondolkodásában. Elsőrendű feladat a tervezésnek mint a népgazdaság irányítása íö eszközének javítása, minden szinten a terv szerepének megszilárdítása a de-' mokratikus centralizmus következetes érvényesítése alapján, a terv kidolgozása és megvalósítása folyamatában. A -népgazdaság fejlődése magával hozza, hogy sokkal tagoltabb és bonyolultabb viszonyok alakulnak ki, és a tudományos-műszaki haladás minőségileg új követelményeiket támaszt a gazdaság irányításával szemben. Nyíltan meg kell mondani, hogy a tervezés nem tartott lépést ezekkel a változásokkal. Meg kell szigorítani a tervfegyelmet, javítani kell a tervek minőségét, és jobban egybe kell hangolni a gazdasági tevékenységeket. A tervezéssel szemben támasztott igényesebb követelményeknek megfelelően kell javítani a kormány és a ter(Folytatás a 7. oldalon) I9SJ. ÍV. 7, 6
