Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-04 / 80. szám, szombat

MADRIDBAN POZITÍV EREDMÉNYÜKET LEHET ELÉRNI A csehszlovák küldöttségvezetö nyilatkozata (CSTK) — A madridi találko­zót annak a pozitív folyamat- nak az egyik fontos részeként értékeljük, amely a történelmi helsinki konferenciával, kezdő­dött meg. A CSKP XV. kong­resszusa által Jóváhagyott bé­keprogramhoz tartjuk magun­kat és erőfeszítéseinket arra összpontosítjuk, hogy a 35 ál­lam madridi tanácskozása tar­talmas dokumentum jóváhagyá­sával érjen véget, amely hoz­zájárulna a bizalom elmélyíté­séhez, az európai biztonság megszilárdításához, az együtt­működés fejlesztéséhez — mon­dotta Radoslav Klein, a madri­di találkozón részt vevő cseh­szlovák küldöttség vezetője a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósítójának adott nyilatkoza­tában. A szocialista országok és löbb más ország küldöttségei­nek aktív és realisztikus, hoz­záállásának köszönhetően Mad­ridban fokozatosan az a meg­győződés kezd érvényesülni, hogy megvan a kölcsönösen el­fogadható záródokumentum aláírásának lehetősége — hang­súlyozta Klein. Ezért a polgári sajtó azon törekvése, hogy a madridi találkozó körül pesszi­mista légkört keltsen, szándé­kosnak, elfogultnak tűnik. A semleges és el nem köte­lezett országok által a napok­ban előterjesztett záródokumen­tum-javaslat azt bizonyítja, hogy a madridi fórum egyre több résztvevője közeledik ah­hoz a szilárd meggyőződésünk­höz: ■ találkozón pozitív ered­ményeket lehet elérni. Az új szovjet békekezdemé­nyezésekről szólva a csehszlo­vák küldöttségvezetö hangsú­lyozta, hogy azok pozitívan hatottak a madridi találkozóra. A TASZSZ tudósítójának arra a kérdésére, hogy milyen a csehszlovák küldöttség tevé­kenysége a madridi találkozón, Radoslav Klein megállapította: a csehszlovák küldöttség aktí­van segíti a szocialista orszá­gok valamennyi konstruktív kezdeményezésének elfogadta­tását. Országunk egyebek kö­zött a kereskedelem fejleszté­sére és a gazdasági együttmű­ködés üjabb formáinak fejlesz­tésére irányuló öt javaslat társszerzője. Aktívan támogat­juk a szocialista országoknak a kultúra, a tudomány, az ok­tatás területén megvalósuló együttműködés fejlesztését cél­zó javaslatait. Fő értékük, hogy igazságosak és előnyösek a ta­lálkozó valamennyi résztvevője számára. Idegen tőlük a más államok belügyeibe való be­avatkozás, arai nem mondható el a NATO országok által elő­terjesztett Javaslatok többségé­ről. Meggyőződésünk, hogy a rea­lisztikus és konstruktív hozzá­állás, amely a szocialista álla­mok magatartására jellemző, Madridban győz és a találkozó teljesíti az európai népek elvá­rásait — hangoztatta Radoslav Klein. Dunaújvárosi kisiskolások, háttérben a Castrum városrészben könnyű acélszerkezeti elemekből épített, korszerű iskolával (A szerző felvétele)’ THAIFÖLD Leverték az államcsínyt (CSTK) — Thaiföldön a ma­gas rangú katonatisztek cso­portjának szerdai puccskísérle­tét tegnap végérvényesen fel­számolták. A kormányfőhöz hű katonai alakulatok tegnap a ko­ra reggeli órákban bevonultak Bangkokba és gyakorlatilag lö­vés nélkül foglalták el az ösz- szes fontos kormányépületet, valamint a közeli nemzetközi repülőteret. A főváros rádióál­lomása, amely ismét a hatósá­gok kezén van, közölte, hogy a kormányegységek teljes mér­tékben ellenőrzik Bangkokot. Közölték továbbá, hogy a puccsisták által az ország irá­nyítószerveként létrehozott ún. forradalmi bizottság több tag­ját letartóztatták. Az egyes szá­mú katonai körzet több magas rangú tisztje — ez az egy kör­zet támogatta az államcsínyt — már az éjszaka folyamán a kor­mány oldalára állt épp úgy, mint a katonák többsége. Szánt tábornoknak, a puccs vezető­jének azonban helikopteren si­került elmenekülnie az ország­ból. Hírügynökségi jelentések szerint Bangkokban normalizá­lódik a helyzet. A MAGYAR NÉPKÔZTÄRSASÄG NEMZETI ÜNNEPÉN Egy város — egy gondolkodás LÁTOGATÁS MAGYARORSZÁG ELSŐ SZOCIALISTA VÁROSÁBAN A felszabadulás utáni évek­ben a szocialista fejlődés útjá­ra lépő Magyarországot a gyors ütemű iparosítás Jelle­mezte. A szocialista iparosítás folyamán új bányákat nyitot­tak, új nehézipari üzemek épül­tek, s ezek mellett az építő­ipari dolgozók szorgalmas ke­zei alatt fokozatosan kifejlőd­tök a lakótelepek új típusai is, a szocialista városok, mint például Dunaújváros, Komló, majd a későbbiek folyamán Százhalombatta, Leninváros, s legújabban Paks, a magyar atomváros. De tulajdonképpen mitől vá­lik egy nagyobb település szo­cialista várossá? Talán attól, hogy a szocialista építés folya­mán született? Bizonyára nem, mert ez kizárná, hogy más, tör­ténelmi városok is szocialista városokká fejlődjenek. Melyek tehát azok a jelek, amelyok alapján egy várost szocialistá­nak lehet nevezni? Ezekről az aktuális kérdések­ről beszélgettünk a napokban Sasvári Györggyel, a Dunaújvá­rosi Hírlap főszerkesztőjével, aki az első magyar szocialista város építésének, fejlődésének és mai életéevek talán, a leg­jobb ismerője. A lap, melynek szerkesztését irányítja, már az ötvenes években is az építke­zés fóruma volt, akkoriban he­tente Jelent meg, s minden szá­ma ú] impulzust adott a vasmű és a város építői előtt állő ne­héz feladatok teljesítéséhez. Ma hetente kétszer adják ki 17 ezres példányszámban, s szinte mindenkihez eljut a vá­rosban, ahol összesen húsz­ezer család él. Dehát nem az a célunk, hogy e valóban népszerű, tar­talmas, sokoldalú tájékoztatást nyújtó, s ráadásul jövedelme­zően kiadott lap szerkesztői­nek a munkáját dicsérjük. Ám ha a szocialista város ismér­veit kutatjuk, ezek kifejleszté­BELIZE Rendkívüli állapot (ČSTK) — Belizében, az ame­rikai kontinens utolsó brit gyarmatán tegnap kihirdették a rendkívüli állapotot. A helyi hatóságok Így akarnak szembe szállni a dolgozók folytatódó sztrájkjaival és tüntetéseivel a nemrég megkötött brit—guate- malai szerződés ellen, amellyel Belize korai függetlensége el­éréséhez fűzött reményeit kap­csolta össze. A szerződés értelmében Gua­temala lemond igényeiről Be- lizére és cserébe ezért a gyar­mat területén keresztül kijut­hat a Karib-tengerre, használ­hatja a belizei kikötőket és a térségben halászhat és kőolaj után kutathat. A szerződés azonban nem szól arról, hogy Belize az év végéig elnyeri füg­getlenségét, mint ahogy ezt a gyarmat lakosságának többsé­ge követeli. öl szó 1981. IV. 4. cióira és a Vaculíkok szépen hangzó platformjára, Lőbl kija­vított „gazdasági modelljeire“. Az ilyen „megváltók1* többsége ma CIA-bell kenyéradóinál kol­dul, és otthon már feledésbe merültek. 1968-ban a szerkesz­tőségekben és az újságírók jobboldali kongresszusán nálunk Is elhangzottak olyan jelszavak, hogy az újságok „azoknak a lapjai, akik ott dolgoznak". Az egyszerű emberek erre feltették a kérdést, mi történik akkor, ha ez a jelszó megtetszik a bankok és takarékpénztárok dolgozói­nak. Néhány lengyel tömegtájé­koztatási eszköz tevékenységé­nek értékelésekor igen aktuális a lenini kérdés: „Szabadságot — kinek?“ Kinek hasznos ez a ,,szabad őcsárlás?“ Kezdetben Csehszlovákiában Is csak „kisebb eltolódásokról“ volt szó — a kritikából nega­tivizmus, az elemzésből dest­rukció, a „humánus vagy em­beri arcú“ szocializmusból (Bratkowsiki találmánya a „rendes szocializmus“) amti- kommunlzmus és szovjetelle- nesség lett. Később áttértek az elvek teljes felborítására, és a szocialista építés támogatása helyett a szocializmus leépíté­sére törekedtek. Bratkowski leveléből nem­csak a szocializmust tagadó hangok hallatszanak, de hiány­zanak belőle a demokratikus centralizmus legelemibb elvei, tehát a marxista—leninista párt alapjai. Nálunk is figye­lemmel követhettük a „hori­zontális struktúrák" kialakítá­sát a demokratikus centraliz­mus helyett. Ezért Barcikowski hangsúlyozta a helytelen néze­tek elítélésének szükségességét s azt, hogy vitába kell szállni velük, mert „nem csak a szo­cialista, de az el nem kötele­zett újságírók számára Is érvé­nyes a kérdés: „mi Iránt vagy közömbös?" A különböző nyílt levelek gyakorlata, a demokra­tikus úton megválasztott intéz­mények önkényes elfoglalása az egyik oldalon és a helyte­len nézetekkel szembeni véle­mények elnyomása a másik ol­dalon Jelzi, hogy Lengyelor­szágban a félelem és a terror légköre dominál. A történelem számos tanul­sággal szolgált, és megerősí­tette a szocializmus felé tartó fejlődés általános törvényszerű­ségeinek érvényességét, ame­lyek a szocialista újságírókra is érvényesek. A Tanulságok 10. évforduló­ja alkalmával ismét tudatosí­tottuk örök érvényüket és nem­zetközi érvényességüket. A Jobboldali opportunizmus és a „kis liberalizálás“ törvénysze­rűen a kommunistaellenes köz­pontok által irányított csator­náikba torkollik. Eszembe jut­nak Gus Hall szavai, aki az eurokommunizmus tendenciái­val összefüggésben kimondta a tézist: „Nem arról van sző, hogy függetlenek-e, hanem ar­ról, hogy még kommunisták-el" A hazafias újságírók útja nem lehet más* mint a párt marxista—leninista irányvona­la. Poroszország, az osztrák- magyar monarchia és a brit gyarmatbirodalom idején az új­ságírók a „hetedik hatalom" pozícióit töltötték be. Ma a be­csületes újságíróik az egész vi­lágon a haladás és a béke eszméiért harcolnak. A lélek­tani manipulációs kísérletek és a tisztességtelen törekvé­sek nem végződhetnek más­ként, mint csalódással és a földönfutók szomorú sorsával. Lehet, hogy Lengyelország­ban néhány publicistát csak megijesztettek, lehet, hogy né­melyük illúziók fogságában él, mint valamikor a becsüle­tes chilei hazafiak, akiket a CIA ügynökei kegyetlenül el­hallgattattak. Ezért a cseh­szlovák újságírók is aggoda­lommal figyelik a lengyel ese­mények alakulását. A szocia­lista megújulás útja Lengyel- országban nem lehet más, mint amilyenre a csehszlovák újságírók léptek 1969 áprilisá­ban a CSKP új vezetésének ha­talomra jutása után: ez a pár­ton belüli differenciálás, a tü­relmes magyarázás, a mar­xista—leninista párt keretében megvalósuló eszmei-nevelő munka fejlesztésének, a dema­gógia feltárásának és a meg­tévedtek megnyerésének útja a reális szocializmus ügyéhez, amely bebizonyította életképes­ségét. Ez nem a „kézből a szájba“ gyakorlatához, hanem az ország és gazdasága távla­tai fejlesztéséhez, védelmi ere­je és biztonsága megszilárdí­tásához és a Szovjetunióval, valamtat a többi szocialista or­szággal való internacionalista szövetség megszilárdításához vezető út. sében a helyi sajtó különösen nagy és pótolhatatlan szerepet játszik. Tervszerű és mindenre kiterjedő fejlesztés Vendéglátónk mindjárt az elején kiemelte Dunaújváros mai életének kialakításában a tervszerű és körültekintő fej­lesztés szerepét. A Dunapentele mellett több szakaszban felépí­tett, ma 85 ezer lakost szám­láló Dunaújvárosnak elsősor­ban az a rendeltetése, hogy társadalmi háttérként szolgál­jon az ötvenes évek elején fel­épített, és azóta is épülő, kor­szerűsödő kohászati kombinát, a Dunai Vasmű számára. Ah­hoz, hogy ez a háttér jól be­tölthesse a funkcióit, elsősor­ban a foglalkoztatási lehetősé­geik-skáláját kellett minél szé­lesebbre nyitni. Ma férfiruha­gyár, fésűsfonoda, fehérnemű­gyár, hullámpapírgyár és szal- macellulóz-gyár is működik a városban, sőt még ébresztőórá­kat is gyártanak, évente egy milliót, s írógépek összeszere­lésével is foglalkoznak. A dol­gozó férfiak és nők minden korosztálya talál tehát magá­nak valamilyen „testhezálló" foglalkozást. Külön említést érdemel a du­naújvárosi építőipar, pontosab­ban a 28. Állami Építőipari Vállalat, amely országszerte, sőt külföldön is jelentős beru­házásokat valósít meg, többek között Pakson, Százhalombat­tám, Pécsett és főleg Budapes­ten. Csehszlovákiában az olo- moucl és a Jihlaval autószer­viz építése fűződik a dunaúj­városi építőik nevéhez, s az NDK-ban és a Szovjetunióban is sok hasznos létesítményt hoztak tető alá. Nem véletlen, hogy a dunaújvárosi építők ilyen nagy feladatokat vállal­nak, hiszen 1962-ben itt épült fel az első magyarországi ház­gyár, jelenleg pedig a Dunai Vasműben készített könnyű acélszerkezeti elemeik képezik az építkezéseik fő alapanyag­bázisát. Megbirkóztak a demográfiai hullámmal Az építők természetesen sa­ját városukban is serényked­nek, először itt próbálják ki a legújabb technológiai eljáráso­kat, hogy azokat az ország más városaiban, s mint mondottuk, külföldön is érvényesítsék. A város legújabb negyedeiben Járva valóban feltűnik a köny- nyű acélszerkezetes épületek sokasága. Az utóbbi években főleg üzletházakat, Iskolákat, óvodáikat és sportlétesítmé­nyeiket építettek ezzel a kor­szerű eljárással. Dunaújváros az utóbbi 10—15 év alatt, de főleg az elmúlt öt­éves tervidőszakban a lakos­ság létszámát tekintve is gyor­san fejlődött, s mivel főleg fia­tal házasok kerültek ide, ez valóságos demográfiai hullám­hoz vezetett. Egyszerre szakadt a városi tanács nyalkába a gond, hogy sürgősen újabb böl­csődéket, óvodákat, Iskolákat építtessen. Több mint 1200 gye­rek számára kellett óvodát biz­tosítani, de csak 600 férőhely volt a beruházási keretben. A hiányzó beruf10^’^ keretet a vállalatok (iw»»» ászé, a Du­nai Vasmű adta az acélszerke­zeteket, az építők pedig a mun­kaerőt és a többi építkezési alapanyagot biztosították á szükséges gyermekintézmények, iskolák építéséhez. Az össze­fogás eredménye nem maradt el. Ma több mint háromezer óvodai férőhely van Dunaújvá' rosban, bár ez még mindig ke­vés, s az elmúlt tervidőszak* ban az Iskolákban sikerült el* érni az 1 műszakos oktatást. A' társadalmi összefogás abban is megnyilvánul, hogy a szocia­lista brigádok Iskolákat, gyer­mekintézményeket patronálnak, a brigádok végzik el a szüksé­ges javító és karbantartó műn* kákát. Hogyan kell építeni fedett uszodát? Dunaújváros egyik legújabb büszkesége az impozáns, acél* és üvegfalú fedett uszoda, amely két év alatt épült fel* s mintegy három éve üzemel. Ötven méteres medencéjének egyharmadát fallal lehet elvá­lasztani, s ebben a részben úgy lehet szabályozni a vízró- teg magasságát, hogy még az óvódás gyermekek is tanulhas­sanak úszni. A vízellátás zárť rendszerű, a medence vize fél­óránként teljesen kicserélődik* illetve ugyanaz a víz kerül vissza tisztítás után, s ez szak- vélemények szerint még az Ivó­víznél is sokkal tisztább. Az új uszoda természetesen az úszósportot is fellendítette Dunaújvárosban, ahol számos sportágat Igazán mesteri fokon űznek. Sok dicsőséget szerez­nek a városnak a tornászlá­nyok, valamint a birkózók és a könnyűbúvárok, akik között magyar bajnokok Is vannak. A város társadalmi életében fontos szerepet játszanak a kö­zép- és a felsőfokú oktatási in« tézmények. Sok technikust ne­velt fel a környék Ipari üze­meinek a Bánki Donát Szak- középiskola, ahol élénk szak­köri tevékenység is folyik. A Miskolci Nehézipari Egyetem keretében Dunaújvároson mű­ködő gépészeti, kohászati és számítástechnikai üzemmérnöki kar országos viszonylatban is jelentős feladatokat teljesít a műszaki káderek felsőfokú kép­zésében. A lakosság közösségi szelle­mének formálásában, s a vá-» ros kultúrális életében óriási szerepe van a gazdagon felsze­relt Munkás Művelődési Köz­pontnak. Sasvári elvtárs társa­ságában Ide is ellátogattunk. Éppen délután volt, ilyenkor kezdődik itt az élet. Az egyik teremben kertbarátok gyűltek össze, egy másik helyiségben a fotoamatőrök rendeztek tapasz­talatcserét, a nőket a szabás- varrási tanfolyam hozta ide, a fiatalok a zeneklubban klasszi­kus zeneszerzők műveivel is­merkednek, s magnószalag­jaikra veszik fel a klub lemez* tárában található műveket, má­sok a csodálatosan gazdag könyvtár polcain válogatnak. Nem ritkaság a budapesti szín­művészeik vendégszereplése, s az előadással egybekötött film- bemutatók is igen népszerűek. Ez az a közeg, amely a lakó­negyedekben élő családokból szocialista közösséget formál, ahol közelebb kerülnek egy­máshoz az emberek, ahol meg­vitatják lakóhelyük, városuk ügyes-bajos dolgait, ahol kiala­kul a szocialista városra jel­lemző közösségi gondolkodás és magatartás. MAKRAI MIKLÓS

Next

/
Oldalképek
Tartalom