Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-29 / 100. szám, szerda
EGY GÉPBEMUTATÓ TANULSAGAI A kukoricatermelés korszerű technológiájával ismerkedtek az érdekeltek Jól szervezett bemutató részesei voltunk a közelmúltban. A résztvevők nagy száma — kétszázan is lehettek — arra vallott, hogy a téma érdekli az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok vezető dolgozóit, akik látni, tapasztalni és tanulni mentek a kérdéses napon Nádszegre (Trstice), s elvárásaikban nem csalódtak. A helybeli Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz egyik tábláján, a közvetítő és koordinátor szerepét betöltő Vágsellyei (Šafa) Mezőgazdasági Kooperációs Társulás és a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat szakembereinek közreműködésével valóban értékes dolgokat láttak, hallottak. A bemutatót megelőző tanácskozáson a technológia alkalmazásának lényegéről, várható előnyeiről és a végső sikert feltételező követelmények betartásának fontosságáról beszéltek a felszólalók. Juraj Ostrovsky mérnök, a kooperációs társulás vezetője elmondta, hogy a tavalyi kísérleti év után, amikor kétezer hektáron termesztettek IKR-technológiával kukoricát, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az idén további tízezer hektárra írt alá rendszerértékesítési szerződést. Részletezte ennek lényegét, amelyből szükséges kiemelni, hogy a rendszert alkalmazó mezőgazdasági tizeinek a termesztéssel kapcsolatos valamennyi munkát a kidolgozott technológia szerint végzik, vetőmagot és olyan rendszergépeket kapnak Magyar- országról, amelyek a hazai gépekkel kiegészítve teljessé te szik a technológia alkalmazáshoz szükséges gépsorokat. — Szerelmem hangsúlyozni — mondta a vezető —, hogy például a jó vetőmag, az optimális vetési idő betartásához adott műszaki feltétel, a talaj- és levélelemzések alapján végzett tápanyag-visszapótlás, vegyszeres gyomirtás és növényvédelem, önmagukban megközelítően sem elégséges a nagy hozamok eléréséhez. Ahhoz ugyanis, hogy eredményes és egyben kifizető legyen a drága technológia átvétele és alkalmazása, az ember akarata, gondos és pontos munkája is szükséges. Ahol ez hiányozni fog, aligha érik el a kívánt és célul tűzött 6—6,5 tonnás hektáronkénti átlaghozamot. Tóth László mérnök, az IKR termelési igazgatóhelyettese is hasonló gondolatokat kiemelve részletezte a munka minőségi követelményeit. Ismertette az 1970-ben kialakított termelési rendszer — 1973-tól önálló közös vállalat — sikereit. Ezek a feltételei között kiemelt helyen említette az emberek ismereteit, amelyek nélkül a biológiai, műszaki és egyéb feltételek mellett sem állandósíthatok a nagy hozamok. Csak egyetlen művelet, a vetés során elkövetett hibák is úgyszólván behozhatatlan hátrányt jelentenek. Azt a kiesést például, amit az optimálisnál kisebb tőszám okoz, már műtrágyával, de még tudományos alapon végzett növényvédelemmel vagy öntözéssel sem lehet teljes egészében ellensúlyozni. Ami a gépekkel elvégezhető A vetés előtt napokkal rendezett bemutató természetesen erre a műveletre, illetve az ezt közvetlenül megelőző talajmunkákra összpontosította a figyelmet. A gépeket Saxon Attila, az IKR oktatási osztályának — aki egyúttal a csehszlovák programnak a vezetője — mutatta be. Amint kiemelte, mindkét gépsort már úgy állították össze, hogy abban a magyar és csehszlovák gyártmányú gépek szerves egészet alkotnak. így például az egyik sorban a legújabb gyártmányú Cyclo 4QQ-as vetőgéphez a Zsigárdon (Žiharec) gyártott simító, és a nehéz- illetve köny- nyűtárcsát vontató Škoda-180-ra szerelt HUNN1PER 2000-es permetezőt sorolták be, míg a másik vonalon a vetögép egy korábbi típusával és a Kertitox Global permetezővel a csehszlovák-magyar kooperációban gyártott kombinátor alkotott komplex egészet. A jelenlevők érdeklődését a gopeken túlmenően egy igazi újdonság is felkelteüe. A permetező szórófejének beállítására szolgál, NSZK gyármányú diagnosztikai műszer. A vegyszerek A gazdaságos permetezést feltételező diagnosztika) műszer (A szerző felvételei) drágulása és a meglehetősen hiányos ellátás mellett valóban értékes szolgálatot tesz a termelő üzemekben. Vígh Imre, a vágsellyei kooperációs körzet főgépesítője is figyelmes szemlélője volt a bemutatónak. A technológia előnyei között mindenekelőtt a munkamenetek racionális tömörítését emelte ki. A 12 soros gép nek a rendszert értékesítők sorába. A lehetőség adott, hiszen az elképzelések szerint a 7. ötéves tervidőszak éveiben mindig további tízezer hektárral bővítjük az IKR-technológia alkalmazásának területét. Az érdekeltek véleménye Elidult a vetőgép és nyomában a szemlélők. Többségük pár lépés megtétele után már ott guggolt, térdelt a sor mellett, hogy kitakarja a földbe bújtatott kukoricaszemeket. „Bányász szaklevelet kell adni az agronómusoknak“ — jegyezte meg valaki nagyon találóan. Karácsony Sándor, a hidaskürti (Mostová) földművesszövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője is kollégáival a közel méternyi hosszan szabaddá tett szemek elhelyezését értékelte. — Pontosan vet — felelte érdeklődésünkre. — Először és ezer hektáron vagyunk rendszerértékesítők. A vetőmagot Idejében megkaptuk. A legnagyobb próbatétel az éjszakai vetés, nem véletlenül mondják sokan, hogy a munkaszervezés vizsgája. Százhúsz hektáron öntözni is fogjuk a növényt, s részünkről minden feltétel adott a jó eredményekhez. Sajnos a növényvédőszerekről már nem mondhatom el ugyanezt. Ezek többségét még mindig nem kap- 1uk meg, s ennél a technológiánál a Zeazin nem elég. A vendéglátó földmüvesszö- vetkezet a szomszédos Ürföldi (Slovenské Pole) Állami Gazdasággal közösen termeszt ezer hektáron kukoricát az IKR-technológia szerint. Nagy István, a földművesszövetkezet elnöke mondta: Négy munkamenetet végez egyszerre a legújabb típusú velőgép a vetéssel egy menetben szórja ki a starter műtrágyát, permetezi a talajfertőtlenítőszert és egyben a hengerezést helyettesítő sortömörítést is elvégzi. A beépített monitorok lehetővé 1e- szik az éjszakai vetést, így egy gép napi teljesítménye a 100— 120 hektárt is eléri. Előnye még a technológiának, hogy a talaj- megművelést és a tápanyag-visz- szapótlást csaknem teljes egészében az őszi hónapokra kerül. — Az érdeklődés? — ismételte meg a kérdést a főgépesítő. — Elég szétnézni itt a táblán, és a látvány mindenkit meggyőz. Itt vannak, akik az idén először alkalmazzák a technológiát, de olyanok is eljöttek, akik a jövőben tervezik, hogy belép— Örömmel vállaltuk a vendéglátó szerepét és rendszerértékesítési lehetőségünkről is ugyanezt mondhatom. Garanciát, előnyt jelentenek a jó gépek, a pontos vetés és a korábbinál kevesebb talajmozgatást igénylő termesztési módszer. Az újhoz nekünk is sok újat kell hozzáadni, elsősorban munkaszervezés és a munka pontossága szakaszán. Embereink közte voltak annak a 179 dolgozónak, akik Bábolnán megismerkedtek a technológia lényegével és a rendszergépek kezelésével, valamint karbantartásával. Mindez feltétele a sikeres alkalmazásnak és jó eredményeknek. EGRI FERENC Kommentáljuk AZ EGYEDITŐL AZ ÁLTALÁNOSIG Amint arra a CSKP XV. kongresszusán elhangzott beszá móló világosan rámutatott, a 7. ötéves tervidőszakban a gyakran hangoztatott új külső és belső tényezők következtében az eddiginél még jobban előtérbe kerül az intenzivebb, gazdaságosabb és hatékonyabb gazdaságfejlesztés feladata. Mindez nem csehszlovák sajátosság, hanem objektíven és világméretekben ható jelenség. Az iparilag fejlett országokban ezért általános az a törekvés, hogy a korlátozott mértékben rendelkezésre álló nyersanyagokat, a nagy energiaráfordítással előállított alapanyagokat és főleg az energiát a lehető legnagyobb gazdasági eredménnyel hasz nősítsék. E törekvés eredményessége többek között a termékek műszaki színvonalát kifejező kilogrammárakban jjut kifejezésre. Ha figyelembe vesszük behozatali igényeink és a világ piaci árak alakulását, egyértelműen azt tapasztaljuk, hogy a termelés szerkezetében, a gyártási folyamatokban, a termékek minőségében és műszaki színvonalában halasztha tatlan változásokra van szükség. A CSKP XVI. kongresszn sa indokoltan hangsúlyozta, hogy ez a további gazdaságii növekedésnek, az életszínvonal megtartásának és továbbfejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele. A gazdasági irányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések megfelelő kereteket biztosítanak a termelés, valamint az egész gazdasági és társadalmi élet minőségi fejlesztéséhez. Ezeket a kereteket úgy kell megtölteni tar tatommal, hogy a tudományos-műszaki haladás új lendületet kapjon a népgazdaság minden ágazatában, bogy az alapkutatásban élért jelentős felfedezések minél gyorsabban érvényesüljenek iparilag hasznosítható találmányokban, ezek pedig a gyártási folyamatokban. A csehszlovák népgazdaság minőségi fejlesztésében a gazdaságosabb, hatékonyabb és takarékosabb termelés szempontjából bizonyíthatóan nagy tartalékaink vannak. Ezek kihasználása elsősorban az erre hívatott tudományos munkahelyek, a kutatási és fejlesztési intézmények dolge zoínak a feladata, de sokat tehetnek ebben az irányban a termelő kollektívák tagjai is, főleg az ésszerüsítők, az újítók és a feltalálók. És nemcsak tehetnek, hanem tesznelk is. Ezt bizonyítják a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, valamint a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság legutóbbi jelentései is az újítók és a feltalálók mozgalmának egyre szélesebb korú kibontakozásáról, a komplex racionalizációs brigádok, valamint a műszaki alkotóversenyek eredményeiről. A termelési inovációval, a gyártmányfejlesztéssel kap csolatos problémák egyedi megoldása terén tehát biztatt* a helyzet. Tovább kell azonban lépni, s gondoskodni kell az ilyen egyedi megoldások, az egyes vállalatokban szerzett tapasztalatok általános, egész ágazatra kiterjedd érvényesítéséről és hasznosításáról. Ennek különösen azokban az ágazatokban van nagy jelentősége, amelyek vállalatai azo nos vagy közelálló tevékenységet folytatnak, mint például a mezőgazdaságban vagy az építőiparban. Arról van szó, hogy az eddiginél szervezettebb formában kell közkinccse tenni az ésszerüsítők és az újítók eredeti megoldásait, hogy munkájuk hatványozott mértékben gyümölcsözzön az egész társadalom javára. Ehhez elsősorban az egyes ágazatok központi irányítási szerveiben kell megteremteni a szükséges szervezési és egyéb feltételeket. MAKRAI MIKLÓS JOGOS KÉRDÉSEK Fordítsunk nagyobb figyelmet o parttagjelöítek nevelésére Serény munka folyik a határban. A hidaskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz-ben naponta készítik a zöldtakarmányt az állatok részére. Több mint 40 hektárnyi területen megkezdték a repce betakarítását l Blažej Palkoviö felvétele — CSTK) Egyre több az elsajátítandó ismeret s előfordul —, ha nem is túl gyakran és nem általá- nosíthatóan —, hogy a mindennapos gyakorlatban leegyszerűsítik a fiatalok szakmai és politikai nevelésének követelményeit. Bizonyára azért vetette fel jelentése előterjesztésekor — kérdés formájában — a fiatal párttagjelöltek (nevelésének problémáját Pribela János elvtárs, az SZLKP Lévai (Levice) Járási Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke. — Hogyan lehetséges az — kérdezte —, hogy tucatnyi fiatal tagjelöltet nem vettek fel, meri nem teljesítette a kapott feladatot? Majd megállapította: a felsőszemerédi (Horné Semerovce) pártszervezet az utóbbi években egyetlen tagjelöltet sem vett fel, a Piéta nemzeti vállalat ipolysági (Šahy) üzemének pártszervezete nem gondoskodik arról, hogy a fiatal tagjelöltek részt vegyenek a számukra szervezett tanfolyamon, a lekéri (Hronovce) földművesszövet- kezeti pártszervezet vezetősége mellőzi a gazdasági, termelési jellegű feladatok számonkérését. Így a tények tükrében kívánta megmutatni, hogy az ilyen gyakorlat hibás, hogy az érdekeitök és a jelentést hallgatók tudatára ébredjenek: a fiatalokkal való törődés fontos feladat. — Munkásosztályunk élcsapatában a nemzedékváltás nem lehet a véletlen műve, ezt nem bízhatjuk másóikra — mondta. Vannak, akik a fiatalság értékeiről áradoznak: tiszta fe- jűek, nincsenek előítéleteik, ellenzik a háborút, a kizsákmányolást, a fajgyűlöletet, megvetik az ügyeskedőket, a jogtalan előnyöket hajszolokat, igényesek. Ugyanakkor nem adnak lehetőséget az arra érdemes fiataloknak, hogy tetteikkel bizonyítsák: válóban ilyenek. A szakmai nevelést illetően megemlítette, hogy a korszerű munkafolyamat már nemigen tűri az iparosi „bütykölést“, a „ráérzéses“ munkamódszert Az új gépek mellé olyan fiatalokat kell állítani, akik valóban mesterei a szakmának. És felsorolt néhány olyan foglalkozást, mely a járásban építendő atomerőmű üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges: számítógép-kezelő, programtervező, atomfizikus. És megint kérdezett: Lehetséges a szakmai képzés szüntelen korszerűsítése nélkül terveink megvalósítása? Arról is szólt, hogy esetenként a nagy és átfogó igazságokat, melyeik a fiatalok nevelésével kapcsolatosak, leegyszerűsítik. Azután csodálkoznak: az elmélet sehogyan sincsen szinkronban az élettel. Békétlenkednek, persze, mert a valóság, a gyakorlat sehogy sem akar megfelelni leegyszerűsített, vulgáris tételeiknek. Egyesek szemrebbenés nélkül a fiatalokat kezdik kárhoztatni ilyenkor. Mások pedig önmagukat roppant bátornak gondolva valamiféle elméleti újításokon, rendszerint képtelen megoldásokon tö rik a fejüket. Megkérdezte tehát: — Ugye, hogy az a legcélszerűbb, ha az elméletet és a gyakorlatot naponként egyeztetjük? Ha az időleges ellentmondásokat észrevesszük? Nem mondta ki hangosan, de mindenki értette, hogy a sok-sok kérdés könnyen tömöríthető egyetlen mondhatba; tanulhatunk saját hibáinkból. És, persze, mindenki egyetértett vele, amikor eztkikel a szavakkal fejezte be jelentését: — Cselekedjünk tehat, elvtársak, mert nem kevesebbről van sző, mint jövőnkrftl, holnapunkról. HAJDÜ ANDRÁS sa 1981. ív. 2a
