Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-21 / 93. szám, kedd

STROJSTAVBÓL — MQNTOSTROJ Gondolatok a MonJtostrof szenei (Senec) üzeméről ÚJ SZÓ Közel három éve riportban mutattuk be a Strojstav Szén- cen épülő legkorszerűbb és legnagyobb, sorrendben 7. szá­mú üzemét. Ebben olvasható, hogy a tervezet szerint 750 dolgozót foglalkoztató üzem évente 220 millió ikorona ér­tékben építőipari munkákat könnyítő gépeket gyárt majd. Teljes kapacitással éppen ez év január 1-től. Az év elején kósza híreik terjedtek el a környéken, je­lezvén: a Strojstavból Mon­tostroj lett. Azóta, ha netán valaki telefonon keresi az üze­met, a régi szám ikitárcsázá- sa után már a megváltozott néven jelentkeznek. A bejárat fölötti cégtábla is eltűnt, he­lyére már készül az új. A névváltozás az üzemnek szervezési Ieg a Mon to stroj vál­lalathoz való csatolását jelen­tette. Mindez kormánydöntés értelmében történt, mely a ter­melési-gazdasági egység — eb­ben a két érintett vállalat is beletartozik — szakosítását hi­vatott elősegíteni. És, persze, az újonnan felépített korszerű üzem kapacitásáinak jobb ki­használását. Érdekesnek tűnik az említett időpont előtti és utáni összefüggéseik szálainak felvázolása három hónap eltel­tével. Elöljáróban fontos megálla­pítani, hogy az üzem, a jövő termelésének szemszögéből néz­ve még nincs teljesen befejez­ve. Nem biztosított a csarnok folyamatos anyagellátása. A mostani anyagmozgatás a rak­tárnak nevezett szabad ég alatti anyaglerakat és a mun­kacsarnok között csak átme­neti megoldás. Egy, az anyag- előkészítésnek helyet adó csarnok felépítésével számol­nak, melyet sínen járó daru kötne össze a főcsarnokkal. Az üzem megváltozott termelési programjának megfelelő át­szervezése most folyik. Az U lenne az egyébként nagy meny- nyiségű anyagkészlet mihama­rabbi csökkentése. Mivel a Mon to stroj célszervezet, az építőipari technológia fő szál­lítója, a termékeik másik felét az ágazat igényeinek megfele­lően gyártanák. Jelenleg pél­dául néhány panelforma gyár­tásán kívül elkészítették a kő­bányák részére egy mozgó ikő- feldolgozó berendezés prototí­pusát. Négy részből áll, és a kövek összezúzásán kívül azok zik. Az itt dolgozó festő tisz­tábban távozik a kamrából, mint bármelyik hegesztő vagy lakatos a műhelyéből. Közismert, hogy az indulás­kor munkaerőtoborzást végez­tek a környéken, ami teljesí­tette küldetését. A szakembe­rek beváltak, a mezőgazdaság­ból érkezők szakmai felkészí­tését pedig egy külön munka- csoport vállalta. Ma mintegy 480 alkalmazottja van az üzemnek. Ebbe beletartozik a gútai (Kolárovo) üzemrészleg is, mely az átszervezéskor ke­rült hozzájuk és hatvan alkal­mazottja van. A teljes ikapaci­SEGÍT AZ ELLENŐRZÉS Automatizálják a termelést A Peddinghaus vasvágó nagyság, szerinti osztályozását is elvégzi. Most az elszállítá­sára szolgáló utánfutó készí­tésén dolgoznak. Utaltunk már arra, hogy egy korszerűen berendezett üzem­ről van szó. Vágásra és he­gesztésre igényesek a termé­keik, amelyek ráadásul csak minimális eltéréseket megen­gedő pontos munka után ke­rülnek ki kezük alól. Nem cso­da, hogy az itt készült panel­formákból csak I. osztályú épületelemek készülnek. Leg­alább valamit említsünk meg Munkában a hegesztők, háttérben a kőbánya számára készülő be­1981. IV. 21. rendezés részei alakú csarnok egyik „sarká­ban“ oly távol esnek egymás­tól a daruk sínpályái, hogy az egyik daru által letett teher csak áthelyezés után emelhető fel a másikkal. Ami fölösleges erőkifejtést és időveszteséget jelent. Ez szintén megoldásra váró feladat. Az üzem idei termelési prog­ramja adott. Ellentétben az el­múlt évekkel, amikor az építő­ipari munkákat könnyítő gé­pek gyártása helyett csak da­rabszámban készültek nagyobb részt panelformák a házelem- gyárak részére. így állandó gondjuk volt a kapacitás ki­használása és a tervteljesítés. Az idén a múltból megmaradt megrendelések kielégítésén kí­vül két új elem jelent meg termelési programjukban. És­pedig, a függőleges zsaluszer­kezet és a NOÉ típusú zsalu­forma. Ez utóbbit tunelnak is hívják, és sikerrel mutatták be tavalyi a bratislavai CONECO ‘80 építőipari kiállításon. Mind­két új termékük gyártását a most készülő félautomata gép­soron végzik majd. Az árutermelési terv az idén 82 millió korona értékű ter­mék előállítását szabja meg. A termékszerkezet-változás után az üzem évi termelési kapacitásának átértékelésére is sor kerül. A jövőben szeret­nék elérni, hogy a termelési program felét olyan termékek képezzék, melyeket sorozatban gyártanának. így elérhetőbb (Ladislav Unger felvételei) a szerszámok, gépek és beren­dezéseik sokaságából. Elsőként talán a több célra alkalmas PEDDINGHAUS vasvágót, mely különböző formájú vasak vá­gására és lyukasztóként is al­kalmazható. Említést érdemel az NDK-ból behozott óriásma­rógép, valamint az RS-4 típu­sú fotocellás vágógép. A fel­sorolásból nem maradhat ki a négy festőkamra sem, amelyek­ben a termékek festését vég­tású termelés egyik kerékkö­tője annak a 300 fiatal szak­embernek a hiánya, akiket a Strojstav „ideje“ alatt nem ké'- peztek ki az üzem részére. M o st szü k s ég meg o Idáské n t képzetlen munkaerőt is fel­vesznek. Őket a környező üze­mek szakmunkásképzőiben ké­szítik fel jövendő szakmájuk­ra. Ebben az ötéves tervidő­szakban szeretnék megnyitni a munka iskoláját, ami szintén elősegítené a szakképzett ká­derek számának növelését. Különálló épületben találha­tó a február 15-e óta működő öntöde, ahol az üzemből hul­ladékként kikerülő vasforgács­ból készítenek alkatrészeket. Itt csak éjjeli műszakokban dolgoznak, mivel a két ol­vasztókemence eléggé sok ára­mot fogyaszt. Számukra na­gyon is megéri az öntödét használni. Az eddig más üze­mekből ide szállított 100 ilyen fajta öntvényből 60 hibás volt, előzetes megmunkálást igé­nyelt. A náluk gyártott 100 ön­tött alkatrészből 70 jó minő­ségű. A könnyen észrevehető különbség nem követel bővebb magyarázatot. Az átszervezés után bizta­tóan alakul a szenei üzem helyzete. Jó kapcsolatot épí­tettek ki a vállalat igazgatósá­gával, a fiatal vezető gáTda gyakran kap hasznos tanácso­kat mindennapi problémáik magoldásához. Ha kezdeti re­ménykeltő lépéseik a későb­biekben eredményeikkel is pá­rosulnak, akkor az egyre job­ban kibontakozó üzem nem­csak Szene város, hanem az egész Bratislava-vidéki járás jól gazdálkodó üzemei közé léphet. (Az írás Ján Kristin, vállala­ti igazgató, Bohuš Horvát, üzemigazgató és Németh Ká­roly, üzemi pártelnök nyilat­kozata, valamint üzemszemle alapján készült.) J. MÉSZÁROS KAROLY Nehezen indul a beszélgetés. Emil Recký, a Közép-szlovákiai Tejipari Vállalat losonci (Lu­čenec) üzemének igazgatója kedvetlen, mert nyersanyag­hiány miatt nem minden mu­tatóban teljesítették a tervet. Említi, hogy, sajnos, járásunk­ban még mindig nagyon idény­jellegű a tejtermelés. A mező- gazdasági üzemek a téli idő­szakban naponta 80 000 liter te­jet szállítanak a feldolgozó üzemnek, a nyári időszakban ez a mennyiség 160 000 literre növekedik. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi időszakban nem használhatják ki teljesen a rendelkezésükre álló kapacitást, később viszont annyi tejet kap­nak, hogy a fölösleget más üzemekbe kell szállítaniuk. Jól ismeri a járás, sőt a szomszédos járások mezőgazda- sági üzemeit is. Ezért tapasz­talatai alapján mondja a követ­kezőket: —Sajnos, néhány mezőgaz­dasági üzemben olyan rossz minőségű takarmányt etetnek az állatokkal, hogy a tej nem alkalmas feldolgozásra. Tény, hogy a tej minősége csak ak­kor javulhat, ha a mezőgazda- sági üzemek vezetői a fejőket is érdekeltté teszik a zsírtar­talmának növelésében, ha a tej tisztasága és zsírtartalma sze­rint kapják bérüket, és jutal­mukat. Maria Kufríková könyvelőnő a nyilvántartó füzetben lapoz­gatva megemlíti, hogy a mező gazdasági üzemek februárban ugyancsak felhígították vízzel a tejet. A beszállított tej 17—20 százaléka vízvezetékből nyert víz volt. Az üzem vezetősége figyel­meztette a párt- és állami szerveket, és bizottságokat ala­kítottak, amelyek az egyes me­zőgazdasági üzemekben hely­színi szemlén vizsgálták ki a helyzetet. A járási mezőgazda- sági igazgatóság szakemberei­vel közösen az egyes részle­gek vezetői rajtaütésszerű el­lenőrzéseket is végeztek; Ahol nem javult a helyzet, javasla­tokat tettek a zootechnikus vagy a csoportvezető leváltá­sára is. — Sokat várunk ezektől az ellenőrzésektől — mondja az igazgató. Ügy gondolom, má­ris. javult a helyzet. Helena Heinereichová mér­nök, a laboratórium vezetője máris konkrét eredményekről számol be. — A legutóbbi kimutatások szerint már lényegesen keve­sebb a víz a tejben. Ügy lát­szik, nem voltak fölöslegesek a tejtermelő részlegeken tett látogatásaink. Továbbra is szi­gorú elemzéseket végzünk, és nyomban figyelmeztetjük a fel­vásárló részleg, valamint az üzem vezetőségét, hogy melyik mezőgazdasági üzemben vannak fogyatékosságok. Nehéz körülmények között dolgozik tehát ez a feldolgozó üzem. Ennek ellenére bíznak abban, hogy a jövőben a kü­lönböző intézkedések megvaló­sításával lényegesen javul a helyzet. A járási pártkonferen­cia határozata szerint olyan termelési programot kell kidol­gozni, amely elősegíti a folya­matos termelést. Dolgoznak, ahogy lehet. Üzemük már nem felel meg a jelenlegi követel­ményeknek. Az elavult beren­dezések miatt kénytelenek pa­lackba tölteni a tejet. Huszon­két millió 800 ezer koronás be­ruházással korszerűsítették a tejátvevő, a vajkészítő és a tej­tároló részleget. Ján Hafernik technikus elmondja, hogy amint befejeződnek a most is folyó korszerűsítési munkák, lényegesen jobb körülmények között dolgozhatnak. Ä Chote- boŕi Gépgyár szakemberei most szerelik be a KM 2000 típusú vajkészítő gépet, amely egye­dülálló az országban. A terme­lés teljesen automatikusan tör­ténik majd. A termékek minő­sége is jobb lesz. Kevés és gyenge minőségű tejből nehéz jobb minőségű ter­mékeket készíteni, mégsem ad­ják fel a küzdelmet. Bővítik a Termtx „családot“. Az egyik változatban a vaníliás ízű ter­méket 65 fokos melegben kon­zerválják. Az üzem szakembe­rei szerint ennek köszönhetően tovább tárolhatók. Tíz napig szavatolják fogyaszthatóságát a legyártás napjától számítva. Az Imperiál hagymával és más zöldségekkel ízesített kenő­krém szintén hasonló ideig tartósítható. A jövőben meg­kezdik a Laktafóra vaj gyár­tását is, amely szintén huzamo­sabb ideig tárolható. Felkészült az üzem a nagy feladatok meg­valósítására. Tovább erősíti kapcsolatait az illetékes gazda­sági szervekkel, hogy a folya­matos termeléshez a mező- gazdasági üzemek az év min­den szakaszában elegendő és jő minőségű tejet szállítsanak. BALLA JÖZSEF Tudományos fejlesztés a Szovjetunióban A Szovjetunióban 1980-ban tudományos fejlesztésekre 21 milliárd rubelt fordítottak — vagyis 5,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az utóbbi években a tudomány fej­lesztésére fordított összegek dinamikusabban növekedtek, mint a nemzeti jövedelem. A tudományos fejlesztés eredményeként, amely elsősor­ban a kutatógárda felkészült­ségének növelésére, új kutató központok létesítésére, az in­tézmények felszereltségének LÁTHATÁRON A PRÁGAI PANORÁMA A szállodákban és éttermek­ben évek óta szűkölködő fővá­ros egyik legnagyobb problé­mája a hazai és a külföldi tu­risták elszállásolása, illetve el­látása. Éppen ezért nem vélet­len, hogy a közügyek iránt ér­deklődők figyelemmel kísérik egy újabb interhotel építését, amely a közelmúltban elkészült és átadott prágai Kultúrpalota közelében kapott helyet. Az épülő szálloda, amely a Pano­ráma nevet kapja, a tervek szerint 1983-ra készül el, s et­től az időponttól járulhat hoz­zá a főváros említett gondjai­nak enyhítéséhez. A tervrajzokat a Brnói Álla­mi Tervezőintézet dolgozta ki. A 26 szintes toronyház építé­sét az Union Engineering ju­goszláv cégre bízták. Az épü­let földszintjét és első emele­tét többek között az étterem, a kávéház, a cukrászda, a snack-bár és a disco-klub fog­lalja majd el. Bennük egyszer­re mintegy ötszáz vendég igé­nyei lesznek kielégíthetők. A kétágyas szobákban és a húsz lakosztályban összesen 864 fekhelyet terveznek. Ennél azonban többre van szükség, hogy a vendégek iga­zán jól érezzék magukat. A kel­lemes környezet, illetve légkör megteremtéséhez minden bi­zonnyal hozzájárul majd a há­rom szauna, a 70 négyzetmé­teres uszodával, valamint a kü­lönféle készülékekkel és mű­szerekkel felszerelt tornaterem. Az épület tervezői természe­tesen a szolgáltatásokról sem feledkeztek meg. A szállodá­hoz tartozíó fodrászaton, az ajándéktárgyakat árusító üzle­ten kívül a Čedok kirendeltsé­ge gondoskodik majd a vendé­gek elégedettségéről, akik ke­reskedelmi tárgyalásaikhoz a telefont és távírót is igénybe vehetik. A tájékoztatási szolgá­lat Prága műemlékeire és idő­szerű kulturális eseményeire hívja majd fel a vendégek fi­gyelmét, Az összesen 370 dolgozót fog­lalkoztató Panoráma szálló nagy teljesítményű, korszerű mosodája a ma még Prágán kí­vüli szolgálatokat igénybe vevő többi interhotelnek is nagy se­gítségére lesz. Az épület környékét parko­sítják. Ablakaiból és teraszai­ról festői kilátás ígérkezik a várra és az ősi Prága pompás panorámájára. Az interhotel tehát a meg­növekedett igények figyelem- bevételével épülő első fecske, amelyet a terv szerint rövide­sen továbbiak követnek. KARDOS. MÁRTA korszerűsítésére irányulnak, gyors ütemben növekszik az ország tudományos potenciálja. Jelenleg a szovjet tudományos dolgozók száma eléri az 1,3 milliót, vagyis a világ tudomá­nyos gárdájának egynegyede a Szovjetunióban dolgozik. Az elmúlt évtizedek alatt megváltozott a tudomány föld­rajza is. Üj tudományos köz­pontok alakultak, többek kö­zött olyan vidékeken, ahol az­előtt könnyűszerrel megszám­lálhatták az összes írástudót. Különösen sok új kutatóintézet alakult a keleti vidékeken, vagyis ott, ahol új területi-ipari komplexumok létesülnek és gyors ütemben halad a termé­szeti kincsek feltárása, kiakná­zása. 1979-ben Tomszkban és Krasznojarszkban megnyílt a szovjet Tudományos Akadémia két új fiókintézete. Az új köz­pontok többsége a helyi terme­lésfejlesztési feladatok megol­dását irányítja. A fejlesztésre fordított ösz- szegek egy része megtérül az eredmények, találmányok, újí­tások ipari hasznosítása révén. Az előzetes becslések szerint a tizedik ötéves tervidőszakban (1976—1980) a kutatási ered­mények hasznosítása 6 milliárd rubel nyereséget biztosított a szovjet népgazdaságnak. A je­len tervidőszakban tovább nö­vekszik a kutatások gazdasági hatékonysága — ennek értéke meghaladja a 30 milliárd ru­belt. (BUDAPRESS r- APN)

Next

/
Oldalképek
Tartalom