Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-16 / 90. szám, csütörtök

A CSKP XVI. kongresszusának vitája MIROSLAV MALÝ elvtárs, a Ŕíčanyi Efsz elnöke Noha a szo­cialista mező- M? gadasági nagy- | üzemi termelés jelentős sikere­ket ér el, bem- || nünket pártta­gokat ez nem elégíthet ki. Továbbra is nagy különb­ségek vannak ugyanis az azo­nos területi és időjárási felté­telek között gazdálkodó mezőgazdasá­gi üzemek és járások termelési és gazdálkodási szintje között. A Brno- városi és a Brno-vidéki járásban elért eredmények arról tanúskodnak, hogy városmelléki területen is, ahol a ter­melési feltételek fokozatosain rosszab­bodnak, lehet hatékonyan gazdál­kodni. Tavaly a termelési tervet 6,6 száza­lékkal túlteljesítettük s a termőföld egy-egy hektárján 22 600 korona érté­kű terményt termeltünk. Az elmúlt öt esztendőben, az 5. ötéves tervidő­szakhoz képest, a szemes terményeik hektárhozama 3,9 tonnáról 4,5 tonná­ra gyarapodott, a zöldségtermesztés pedig évi 10 750 tonnáról, 20 950 ton­nára. A gyümölcs termelését megkét­szereztük. A repce termesztése 850 tonnáról 2734 tonnára emelkedett. Ezen a városmelléki területen ko­moly probléma, hogy a 6. ötéves terv­időszakban 1452 hektárral csökkent a termőföld területe. A mezőgazdasági terület egy-egy hektárjára számítva tavaly az emlí­tett két brnói járásban a nyereség 3917 korona volt, s ez 1979-hez ké­pest abszolút számokban összesen 38 millió koronát tesz ki. Egy-egy dolgo­zó munkatermelékenységének értéke eléri a 132 000 koronát. Az említett eredmények eléréséhez jelentősen hozzájárult a mezőgazda- sági üzemek dolgozói kezdeményezé­sének kibontakozása, főleg a szocialis­ta munkaverseny szervezése, a több mint 250 szocialista munkabrigád és 18 komplex racionalizációs brigád te­vékenysége. Meggyőződtünk róla, hogy a legbonyolultabb feladatokkal is megbirkózunk, ha az üzemek vezeté­se megfelelőképpen támogatja az em­bereik alkotó igyekezetét, aktivitását és érdeklődését. Fontos szerepük volt a párt alap­szervezeteinek, amelyek többségük­ben a 6. ötéves tervidőszakban ala­kultak meg minden egységes földmű- vesszövetkezetben. A szövetkezeti ta­gok pártban való szervezettsége 10 százalékról 14-re növekedett. Beváltak az ideiglenes pártcsoportok is, ame­lyek főleg az aratás és az őszi beta­karítás idején működtek. A gazdaságra ható fontos tényező a vállalaton belüli irányításban az ön­álló elszámolás, amelynek eredményét járásunkban már 1976 óta számító­technika alkalmazásával dolgozzuk fel. A gazdálkodás következetes figye­lemmel kísérése lehetővé teszi szá­munkra egyrészt a termelési tartalé­kok feltárását, másrészt a mezőgaz­dasági termények anyag- és munka­költségeinek csökkentését. Ennek alapján arra a következtetésre jutot­tunk, hogy jóllehet szövetkezetünk, a ftíčanyi Efsz jól megbirkózik minden mezei munkával, magas fokú terme­lékenységet ér el az állattenyésztési termelésben, jelentős anyagi eszközö­ket kénytelen fordítani a mezőgazda- sági technika beszerzésére, üzemelé­sére és karbantartására. A megoldás kulcsát elsősorban a gépek lehető legjobb kihasználásában és az üzem­anyag kisebb fogyasztásában látjuk. Tavaly megtakarítottuk a nafta 8 szá­zalékát, ez idén azonban 32 százalé­kos megtakarítást írtak nekünk elő, s ezt a legjobb akarat mellett sem tudjuk teljesíteni, ha eleget akarunk tenni termelési feladatainknak. Vi­szont kiküszöbölhető a nafta pazarlá­sa például a traktorok üzemelésében, ahol a költségek háromszorta maga­sabbak, mint a tehergépkocsik eseté­ben. A gazdaságosság szempontjából tart­hatatlan például az, hogy a cukor­gyárakból répaszeleteket szállítunk, amelyek száraz anyagot csak 10 szá­zalékban tartalmaznak. Ennél fogva szövetkezetünk 3000, járásunk szö­vetkezetei pedig 63 000 tonna vizet szállítanak, s ez járási viszonylatban 200 000 liter nafta veszteséggel jár. A kérdést könnyen megoldanák a ré­paszeletet sajtoló gépek, de ezeknek üzembe helyezését a cukorgyárak már egy évtizede csak ígérik. Pazarlásnak tekintjük továbbá a pótalkatrészekkel való ellátás jelen­legi rendszerét. Megemlítek egy szö­vetkezetünkkel kapcsolatos példát. Évente 2,6 millió korona értékű pót­alkatrészt használunk fel, miközben készleteink értéke 1600 000 korona. Túl nagy érték fekszik így kihaszná­latlanul. Tanúi vagyunk annak, hogy szüntelenül bírálják a pótalkatrészek hiányát, ugyanakkor azonban ezekkel növelik a raktárkészletet. A helyzet úgy orvosolható, hogy határozottan a minimumra csökkentenék a mezőgaz­dasági üzemek pótalkatrész készle­teit, s az ellátásról közvetlenül gon­doskodnának a mezőgazdasági techni­ka központi vállalatának raktárai. A különféle alapanyag, fűtőanyag és energia fogyasztásának csökkenté- sét célzó intézkedések velejárója szám­talan, nemegyszer bonyolult irányelv és utasítás kiadása, amely feltünteti a szankciók módját is. Vajon tuda­tosította-e valaki, hogy ez mennyire bonyolítja az ügykezelést és más vo­natkozásban közvetve ismét pazarlást idéz elő? Ezek a módszereik az irá­nyító dolgozók figyelmét elvonják az emberekkel való foglalkozástól és a konkrét termelési problémák megol­dásától is. A mezőgazdaság termelő üzemeinek szükségük van arra is, hogy rendszeresebb legyen együttmű­ködésük a szolgáltató és az élelmi- szeripari vállalatokkal. A szállítói- megrendelői kapcsolatokban még na­gyok a kilengések, amelyek kedvezőt­lenül hatnak a mezőgazdasági terme­lésre, a többi között a különféle élel­miszerhulladék hasznosítására is. A mezőgazdaság növelheti a terme­lést és egyidejűleg korlátozhatja az energia, fűtőanyag, takarmánykeveré­kek és egyéb erőforrások fogyasztá­sát. Ennek érdekében azonban min­den mezőgazdasági üzemben a lehe­tő legnagyobb mértékben hasznosítani kell a tartalékokat, mégpedig a vál­lalaton belüli irányítás célszerű al­kalmazásával. Ez egyben megkívánja a terveken a közvetlen mutatók szá­mának csökkentését és a mezőgazda­ságban dolgozóik alkotó aktivitásának maximális fejlesztését. Mind nagyobb szüksége mutatkozik annak, hogy a mezőgazdasági üzeme­iket ellássák mikroprocesszorokkal, amelyek előkészítenék, előzetesen fel­dolgoznák és a közepes számítógé­pekre továbbítanák a nagy tömegű adatokat. Ezáltal csökkenne az admi­nisztratív munka s az érdekelt szer­vek összehasonlíthatatlanul korábban és jóval jobb minőségben kapnák meg a szükséges adatokat. JÁN PIRČ elvtárs, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára A CSKP KB tevékenységé­ről szóló beszá­moló arról ta­núskodik, hogy hazánk az eltelt öt esztendőben nagy fejlődésen ment át. Ebben, véleményünk szerint, meg­nyilvánul a CSKP XIV. és XV. kongresszu­sának, pártunk és központi bizottsága gyümölcsöző te­vékenységének hatása. A kerületi pártszervezet munkásságá­ban mind nagyobb szerepük van a nép­gazdaság fejlesztése kulcskérdéseinek, a társadalmi termelés minősége és ha­tékonysága javításának, a dolgozók szo­cialista nevelésének. A kelet-szlovákiai kerület ipara a 6. ötéves terv feladatait 100,6 százalékra teljesítette és terme­lése 33 százalékkal növekedett. Átad­tunk rendeltetésének — több mint 50 milliárd korona értékeben — 1200 új létesítményt. A dolgozók beköltözhettek több mint 60 000 lakásba, 5000 ággyal három új kórház, új iskolák és további létesítmények épültek fel. Az 5. ötéves tervidőszakhoz képest jobb eredményeket értünk el a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés ismereteinek érvényesítésében és a gyártmányfejlesz­tésben. Jobban értékesítettük a fűtő­anyagot, az energiát és a fémeket. E pozitívumok ellenére bíráló szem­mel tekintünk munkánkra. Nem sike-' rült minden feladatunkat úgy teljesíte­nünk, ahogy azt a CSKP kongresszusa előirányozta. Nem mindenütt váltottuk valóra a XV. kongresszus stratégiai irányvonalát, amelynek célja a minő­ség és hatékonyság javítása és a gyor­sabb tudományos-műszaki fejlődés. A kerületben több mint 5000 gyártmányt állítunk elő, s ezeknek csak 12 száza-- lékát sorolták az első minőségi osz­tályba. Az eltelt esztendőben a munka­időt 92 százalékra használtuk ki, a ter­melési alapok műszakszáma 1,487 volt. Jóllehet általában eleget tettünk a hazai piacra irányuló szállításoknak, a poprádi Tatramat, a Tatrasvit, valamint a Spišská Nová Ves-i Nový domov vál­lalat adós maradt több mint 300 millió korona értékű termékkel. Nem minden vezető értette meg, hogy társadalmunk további színvonalas fej­lesztése elképzelhetetlen a régi irányí­tási formák és módszerek alkalmazásá­val, s hogy az új feltételek és igények új hozzáállást is követelnek a munká­hoz, az irányításhoz. A járási konferen­ciákon és a párt kerületi konferenciá­ján is ezeket a fogyatékosságokat a CSKP KB 18. ülése, valamint Husák elvtársnak a kladnói járási pártkonfe­rencián elhangzott beszéde szellemében élesen bíráltuk és megfelelő határoza­tokat hoztunk kiküszöbölésükre. A kerületben rendkívüli figyelmet szenteltünk a mezőgazdasági termelés fejlesztésének. A CSKP XV. kongresszu­sa, főleg a központi bizottság 13. ülé­se után számos intézkedést hoztunk a termelés lntenzitásásának növelésére. Figyelmünket összpontosítottuk a válla­latok jobb káderellátására. Az egységes földművesszövetkezetekben és az álla­mi gazdaságokban 1000 fő- és 2523 kö­zépiskolai képesítésű szakember illesz­kedett a munkafolyamatba. A járások­ban és a mezőgazdasági vállalatokban kicseréltünk sok vezetőt. Megszervez­tük a vezető dolgozók, az agronómu- sok, zootechnikusok, gépesítők vala­mint a növény és az állattenyésztési termelés dolgozóinak továbbképzését. Ezeknek az intézkedéseknek köszön­hetően javult az agronómiai, a zoo- technikai és általában az irányító tevé­kenység. Az elmúlt öt esztendőben 17 százalékkal növekedett a kerület me­zőgazdasági bruttó termelése. Ennek ellenére nem sikerült teljesítenünk a tervfeladatokat, ami nagyon bánt ben­nünket. Pártunk XVI. kongresszusán nem keresünk mentségeket, a felada­tok nem teljesítéséért a párt előtt tel­jes felelősséget vállalunk. Tárgyilagosan meg kell azonban mondani, hogy a kerület mezőgazda­sági termelésében alapvető fordulatot értünk volna el, ha nem lett volna 2 ked­vezőtlen évünk. A nagy esőzések és ár­vizek miatt tavaly 8000 hektárról nem takaríthattuk be a gabonát, míg a ku­koricát, a cukorrépát és a tömegtakar- mányokat nagy veszteséggel takarítot­tuk be. A mezőgazdaságban a növény­termesztési károknak az Állami Bizto­sító által1 elismert szintje a 6. ötéves tervidőszakban 3,5 milliárd korona volt, ami a mezőgazdasági bruttó termelés volumenjének 23 százaléka. A kerületben még jelenleg is több ezer hektár termőföld rendkívül vize­nyős. Nem vagyunk azonban tanácsta­lanok s a felelősséget nemcsak az ob­jektív okokra hárítjuk. Meggyőződé­sünk, hogy a kelet-szlovákiai alföldön a vízgazdasági viszonyok megfelelő rendezésével, minden szubjektív hiá­nyosság kiküszöbölésével, a munka és az Irányítás minőségének javításával, a tudományos-műszaki ismeretek terme­lésben való alkalmazásával még ne­héz termelési feltételeink között is többet értünk volna el. Célunk, a gabona termesztésében a kerületben fokozatosan elérni az egy­millió tonnát, lényegesen növelni a tö- megtakarmányok termelését, s ezen az alapon meggyorsítani az állattenyészté­si termelés fejlesztését is. A Szlovák Tudományos Akadémia s az egyes tárcák kutatóintézetei segít­ségével a Kelet-szlovákiai síkságra vo- natkozóan kidolgoztuk a mezőgazdasá­gi termelés rendszerének javaslatát, amely ezen a területen a termelésfej­lesztés tárgyilagos és tudományosan in­dokolt lehetőségeire épül. Szeretnénk, ha ezt a tudományosan megalapozott rendszert tiszteletben tartanák a fe­lettes szervek is és a Kelet-szlovákiai síkságra nem írnák elő olyan termé­nyek termelését, amelyekhez nincse­nek meg egyelőre a feltételek. A mezőgazdasági termelésben előt­tünk álló bonyolult és igényes felada­tok megkívánják, hogy rendszeresen foglalkozzunk a kádermunkával, a szövetkezeti tagok, az állami gazdasá­gok dolgozói politikai és szakmai ne­velésével, magas fokúan képzett veze­tő dolgozók felkészítésével. Türelme­sen, de elvszerűen leküzdjük az em­berek mentalitásában, egyes vezető dolgozók megrögzött szokásaiban, a problémák megoldása iránti hozzáállá­sában rejlő akadályokat. Hatalmas iparunk, mezőgazdaságunk, építőiparunk, iskola- és egészség­ügyünk, a nép kulturális fejlettsége — mindez kerületünket felemelte hazánk többi kerületének szintjére. Mindezért, a dolgozó ember rendelkezésére álló óriási gazdagságért köszönettel tarto­zunk a pártnak, bölcs politikájának, a központi bizottságnak és személy sze­rint Husák elvtársnak, aki azonnal 1945 után szívósan harcolt Kelet-Szlo­vákia anyagi-műszaki alapja fejleszté­séért. A szüntelenül fejlődő kelet­szlovákiai kerület napjainkban arról tanúskodik, hogy mire képes az ember boldogságáért harcoló pártunk. Sohasem feledkezünk meg arról, sem, hogy milyen óriási segítségben részesített és szüntelenül részesít ben­nünket a testvéri Szovjetunió a kohá­szat, a gép- és vegyipar, valamint a többi népgazdasági ágazat fejlesztésé­ben. A Szovjetunió iránti barátságunk és együttműködésünk biztonságérzettel tölt el bennünket, erőnk kimeríthetet­len kútforrása, a jövő győzelmeinek záloga. Nekünk a kelet-szlovákiai kerület­ben nagy szerencsénk, hogy közös ha­tárunk van a Szovjetunióval. Nap nap után közvetlenül meríthetünk a Szov­jetunió dicső lenini Kommunista Párt­jának gazdag tapasztalataiból és büszkék vagyunk arra, hogy mi is erősíthetjük népeink életadó tiszta ba­rátságát. Nagy gondot fordítunk dol­gozóink internacionalista nevelésére. A forradalmi hagyományokra építünk, de új hagyományokat is teremtünk. Szün­telenül együttműködünk és kölcsönö­sen segítjük egymást az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság testvéri Kárpá^ ton-túli területével, amely, a mi kerü­letünkhöz hasonlóan, az utóbbi évek­ben nagy fejlődésen ment át. Felbe­csülhetetlen értékű tapasztalatokra te­szünk szert a politikai-szervező és az eszmei-nevelő munka területén. Bizto­sítjuk a XVI. kongresszust, hogy ba­rátságunk a hősi szovjet néppel nem­csak a szívünkben vert gyökeret, ha­nem megnyilvánul mindennapos tette­inkben is. MIROSLAV ÜÍHA elvtárs, a strakonicei FEZKO vállalat igazgatóhelyettese A XV. párt- kongresszus óta elért eredmé­nyeink büszke­séggel töltenek el bennünket. Tükrözik mun­kásaink, dolgo­zó nőink, fiatal­jaink és párt- szervezeteink tisztségviselői­nek áldozatkész munkáját. Az 1981—1985-ös gazdasági és szociális fejlesztési terv fő irányainak megvalósítása a kommu­nisták erejének összpontosítását köve­teli majd meg. Továbbá azt, hogy kö­vetkezetesen érvényesítsük a növeke­dés intenzív tényezőit, amelyek között kulcsfontosságú az emberek öntudatos munkája és az irányító dolgozók fele­lősségtudata. Éppen ezért szeretnék szólni párt­munkánk néhány formájáról, azzal kapcsolatban, hogy népgazdasági rend­szerünk megkezdte a komplex intézke­dések érvényesítését. Szeretnék szólni azokról a tapasztalatokról, amelyeket vállalatunkban 6s a dél-csehországi ke­rület többi ipari vállalatában szerez tek ezzel kapcsolatban. A hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerének al­kalmazása során szerzett ismereteink teljes mértékben igazolták, hogy a jó eredmények elérése feltételezi az irá­nyító munka tökéletesítését a pártmun­kában és a gazdaságirányításban egya­ránt. Napjaink gazdasági követelményei is ezt a gyakorlatot igazolják. Munka­helyeinken ezért állandóan hangsú­lyozzuk, hogy a komplex intézkedések sikere az emberek irányító-, vezető és nevelőképességén múlik. E követelmé­nyek szellemében végezzük munkánkat, s arra törekszünk, hogy a felsorolt is­mereteket minden munkaszakaszon ér­vényesítsük. A mi feltételeink között elsősorban arról van szó, hogy hiány­talanul valósítsuk meg az ésszerű­sítési intézkedéseket, továbbá arról, hogy tervszerűen irányítsuk a gyárt­mányfejlesztést, végezetül pedig arról, hogy az embereket az igényes feladatok 1981 szellemében neveljük. Vállalatunkban már természetessé vált, hogy az évközi termelésnövelést kizárólag ésszerűsítési és gyártmány­fejlesztési programok megvalósításával (Folytatás az 5. oldalon) jsáena ÍV. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom