Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-16 / 90. szám, csütörtök
A CSKP XVI. kongresszusának vitája MIROSLAV MALÝ elvtárs, a Ŕíčanyi Efsz elnöke Noha a szocialista mező- M? gadasági nagy- | üzemi termelés jelentős sikereket ér el, bem- || nünket párttagokat ez nem elégíthet ki. Továbbra is nagy különbségek vannak ugyanis az azonos területi és időjárási feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek és járások termelési és gazdálkodási szintje között. A Brno- városi és a Brno-vidéki járásban elért eredmények arról tanúskodnak, hogy városmelléki területen is, ahol a termelési feltételek fokozatosain rosszabbodnak, lehet hatékonyan gazdálkodni. Tavaly a termelési tervet 6,6 százalékkal túlteljesítettük s a termőföld egy-egy hektárján 22 600 korona értékű terményt termeltünk. Az elmúlt öt esztendőben, az 5. ötéves tervidőszakhoz képest, a szemes terményeik hektárhozama 3,9 tonnáról 4,5 tonnára gyarapodott, a zöldségtermesztés pedig évi 10 750 tonnáról, 20 950 tonnára. A gyümölcs termelését megkétszereztük. A repce termesztése 850 tonnáról 2734 tonnára emelkedett. Ezen a városmelléki területen komoly probléma, hogy a 6. ötéves tervidőszakban 1452 hektárral csökkent a termőföld területe. A mezőgazdasági terület egy-egy hektárjára számítva tavaly az említett két brnói járásban a nyereség 3917 korona volt, s ez 1979-hez képest abszolút számokban összesen 38 millió koronát tesz ki. Egy-egy dolgozó munkatermelékenységének értéke eléri a 132 000 koronát. Az említett eredmények eléréséhez jelentősen hozzájárult a mezőgazda- sági üzemek dolgozói kezdeményezésének kibontakozása, főleg a szocialista munkaverseny szervezése, a több mint 250 szocialista munkabrigád és 18 komplex racionalizációs brigád tevékenysége. Meggyőződtünk róla, hogy a legbonyolultabb feladatokkal is megbirkózunk, ha az üzemek vezetése megfelelőképpen támogatja az embereik alkotó igyekezetét, aktivitását és érdeklődését. Fontos szerepük volt a párt alapszervezeteinek, amelyek többségükben a 6. ötéves tervidőszakban alakultak meg minden egységes földmű- vesszövetkezetben. A szövetkezeti tagok pártban való szervezettsége 10 százalékról 14-re növekedett. Beváltak az ideiglenes pártcsoportok is, amelyek főleg az aratás és az őszi betakarítás idején működtek. A gazdaságra ható fontos tényező a vállalaton belüli irányításban az önálló elszámolás, amelynek eredményét járásunkban már 1976 óta számítótechnika alkalmazásával dolgozzuk fel. A gazdálkodás következetes figyelemmel kísérése lehetővé teszi számunkra egyrészt a termelési tartalékok feltárását, másrészt a mezőgazdasági termények anyag- és munkaköltségeinek csökkentését. Ennek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy jóllehet szövetkezetünk, a ftíčanyi Efsz jól megbirkózik minden mezei munkával, magas fokú termelékenységet ér el az állattenyésztési termelésben, jelentős anyagi eszközöket kénytelen fordítani a mezőgazda- sági technika beszerzésére, üzemelésére és karbantartására. A megoldás kulcsát elsősorban a gépek lehető legjobb kihasználásában és az üzemanyag kisebb fogyasztásában látjuk. Tavaly megtakarítottuk a nafta 8 százalékát, ez idén azonban 32 százalékos megtakarítást írtak nekünk elő, s ezt a legjobb akarat mellett sem tudjuk teljesíteni, ha eleget akarunk tenni termelési feladatainknak. Viszont kiküszöbölhető a nafta pazarlása például a traktorok üzemelésében, ahol a költségek háromszorta magasabbak, mint a tehergépkocsik esetében. A gazdaságosság szempontjából tarthatatlan például az, hogy a cukorgyárakból répaszeleteket szállítunk, amelyek száraz anyagot csak 10 százalékban tartalmaznak. Ennél fogva szövetkezetünk 3000, járásunk szövetkezetei pedig 63 000 tonna vizet szállítanak, s ez járási viszonylatban 200 000 liter nafta veszteséggel jár. A kérdést könnyen megoldanák a répaszeletet sajtoló gépek, de ezeknek üzembe helyezését a cukorgyárak már egy évtizede csak ígérik. Pazarlásnak tekintjük továbbá a pótalkatrészekkel való ellátás jelenlegi rendszerét. Megemlítek egy szövetkezetünkkel kapcsolatos példát. Évente 2,6 millió korona értékű pótalkatrészt használunk fel, miközben készleteink értéke 1600 000 korona. Túl nagy érték fekszik így kihasználatlanul. Tanúi vagyunk annak, hogy szüntelenül bírálják a pótalkatrészek hiányát, ugyanakkor azonban ezekkel növelik a raktárkészletet. A helyzet úgy orvosolható, hogy határozottan a minimumra csökkentenék a mezőgazdasági üzemek pótalkatrész készleteit, s az ellátásról közvetlenül gondoskodnának a mezőgazdasági technika központi vállalatának raktárai. A különféle alapanyag, fűtőanyag és energia fogyasztásának csökkenté- sét célzó intézkedések velejárója számtalan, nemegyszer bonyolult irányelv és utasítás kiadása, amely feltünteti a szankciók módját is. Vajon tudatosította-e valaki, hogy ez mennyire bonyolítja az ügykezelést és más vonatkozásban közvetve ismét pazarlást idéz elő? Ezek a módszereik az irányító dolgozók figyelmét elvonják az emberekkel való foglalkozástól és a konkrét termelési problémák megoldásától is. A mezőgazdaság termelő üzemeinek szükségük van arra is, hogy rendszeresebb legyen együttműködésük a szolgáltató és az élelmi- szeripari vállalatokkal. A szállítói- megrendelői kapcsolatokban még nagyok a kilengések, amelyek kedvezőtlenül hatnak a mezőgazdasági termelésre, a többi között a különféle élelmiszerhulladék hasznosítására is. A mezőgazdaság növelheti a termelést és egyidejűleg korlátozhatja az energia, fűtőanyag, takarmánykeverékek és egyéb erőforrások fogyasztását. Ennek érdekében azonban minden mezőgazdasági üzemben a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani kell a tartalékokat, mégpedig a vállalaton belüli irányítás célszerű alkalmazásával. Ez egyben megkívánja a terveken a közvetlen mutatók számának csökkentését és a mezőgazdaságban dolgozóik alkotó aktivitásának maximális fejlesztését. Mind nagyobb szüksége mutatkozik annak, hogy a mezőgazdasági üzemeiket ellássák mikroprocesszorokkal, amelyek előkészítenék, előzetesen feldolgoznák és a közepes számítógépekre továbbítanák a nagy tömegű adatokat. Ezáltal csökkenne az adminisztratív munka s az érdekelt szervek összehasonlíthatatlanul korábban és jóval jobb minőségben kapnák meg a szükséges adatokat. JÁN PIRČ elvtárs, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára A CSKP KB tevékenységéről szóló beszámoló arról tanúskodik, hogy hazánk az eltelt öt esztendőben nagy fejlődésen ment át. Ebben, véleményünk szerint, megnyilvánul a CSKP XIV. és XV. kongresszusának, pártunk és központi bizottsága gyümölcsöző tevékenységének hatása. A kerületi pártszervezet munkásságában mind nagyobb szerepük van a népgazdaság fejlesztése kulcskérdéseinek, a társadalmi termelés minősége és hatékonysága javításának, a dolgozók szocialista nevelésének. A kelet-szlovákiai kerület ipara a 6. ötéves terv feladatait 100,6 százalékra teljesítette és termelése 33 százalékkal növekedett. Átadtunk rendeltetésének — több mint 50 milliárd korona értékeben — 1200 új létesítményt. A dolgozók beköltözhettek több mint 60 000 lakásba, 5000 ággyal három új kórház, új iskolák és további létesítmények épültek fel. Az 5. ötéves tervidőszakhoz képest jobb eredményeket értünk el a tudományos-műszaki fejlesztés ismereteinek érvényesítésében és a gyártmányfejlesztésben. Jobban értékesítettük a fűtőanyagot, az energiát és a fémeket. E pozitívumok ellenére bíráló szemmel tekintünk munkánkra. Nem sike-' rült minden feladatunkat úgy teljesítenünk, ahogy azt a CSKP kongresszusa előirányozta. Nem mindenütt váltottuk valóra a XV. kongresszus stratégiai irányvonalát, amelynek célja a minőség és hatékonyság javítása és a gyorsabb tudományos-műszaki fejlődés. A kerületben több mint 5000 gyártmányt állítunk elő, s ezeknek csak 12 száza-- lékát sorolták az első minőségi osztályba. Az eltelt esztendőben a munkaidőt 92 százalékra használtuk ki, a termelési alapok műszakszáma 1,487 volt. Jóllehet általában eleget tettünk a hazai piacra irányuló szállításoknak, a poprádi Tatramat, a Tatrasvit, valamint a Spišská Nová Ves-i Nový domov vállalat adós maradt több mint 300 millió korona értékű termékkel. Nem minden vezető értette meg, hogy társadalmunk további színvonalas fejlesztése elképzelhetetlen a régi irányítási formák és módszerek alkalmazásával, s hogy az új feltételek és igények új hozzáállást is követelnek a munkához, az irányításhoz. A járási konferenciákon és a párt kerületi konferenciáján is ezeket a fogyatékosságokat a CSKP KB 18. ülése, valamint Husák elvtársnak a kladnói járási pártkonferencián elhangzott beszéde szellemében élesen bíráltuk és megfelelő határozatokat hoztunk kiküszöbölésükre. A kerületben rendkívüli figyelmet szenteltünk a mezőgazdasági termelés fejlesztésének. A CSKP XV. kongresszusa, főleg a központi bizottság 13. ülése után számos intézkedést hoztunk a termelés lntenzitásásának növelésére. Figyelmünket összpontosítottuk a vállalatok jobb káderellátására. Az egységes földművesszövetkezetekben és az állami gazdaságokban 1000 fő- és 2523 középiskolai képesítésű szakember illeszkedett a munkafolyamatba. A járásokban és a mezőgazdasági vállalatokban kicseréltünk sok vezetőt. Megszerveztük a vezető dolgozók, az agronómu- sok, zootechnikusok, gépesítők valamint a növény és az állattenyésztési termelés dolgozóinak továbbképzését. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően javult az agronómiai, a zoo- technikai és általában az irányító tevékenység. Az elmúlt öt esztendőben 17 százalékkal növekedett a kerület mezőgazdasági bruttó termelése. Ennek ellenére nem sikerült teljesítenünk a tervfeladatokat, ami nagyon bánt bennünket. Pártunk XVI. kongresszusán nem keresünk mentségeket, a feladatok nem teljesítéséért a párt előtt teljes felelősséget vállalunk. Tárgyilagosan meg kell azonban mondani, hogy a kerület mezőgazdasági termelésében alapvető fordulatot értünk volna el, ha nem lett volna 2 kedvezőtlen évünk. A nagy esőzések és árvizek miatt tavaly 8000 hektárról nem takaríthattuk be a gabonát, míg a kukoricát, a cukorrépát és a tömegtakar- mányokat nagy veszteséggel takarítottuk be. A mezőgazdaságban a növénytermesztési károknak az Állami Biztosító által1 elismert szintje a 6. ötéves tervidőszakban 3,5 milliárd korona volt, ami a mezőgazdasági bruttó termelés volumenjének 23 százaléka. A kerületben még jelenleg is több ezer hektár termőföld rendkívül vizenyős. Nem vagyunk azonban tanácstalanok s a felelősséget nemcsak az objektív okokra hárítjuk. Meggyőződésünk, hogy a kelet-szlovákiai alföldön a vízgazdasági viszonyok megfelelő rendezésével, minden szubjektív hiányosság kiküszöbölésével, a munka és az Irányítás minőségének javításával, a tudományos-műszaki ismeretek termelésben való alkalmazásával még nehéz termelési feltételeink között is többet értünk volna el. Célunk, a gabona termesztésében a kerületben fokozatosan elérni az egymillió tonnát, lényegesen növelni a tö- megtakarmányok termelését, s ezen az alapon meggyorsítani az állattenyésztési termelés fejlesztését is. A Szlovák Tudományos Akadémia s az egyes tárcák kutatóintézetei segítségével a Kelet-szlovákiai síkságra vo- natkozóan kidolgoztuk a mezőgazdasági termelés rendszerének javaslatát, amely ezen a területen a termelésfejlesztés tárgyilagos és tudományosan indokolt lehetőségeire épül. Szeretnénk, ha ezt a tudományosan megalapozott rendszert tiszteletben tartanák a felettes szervek is és a Kelet-szlovákiai síkságra nem írnák elő olyan termények termelését, amelyekhez nincsenek meg egyelőre a feltételek. A mezőgazdasági termelésben előttünk álló bonyolult és igényes feladatok megkívánják, hogy rendszeresen foglalkozzunk a kádermunkával, a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozói politikai és szakmai nevelésével, magas fokúan képzett vezető dolgozók felkészítésével. Türelmesen, de elvszerűen leküzdjük az emberek mentalitásában, egyes vezető dolgozók megrögzött szokásaiban, a problémák megoldása iránti hozzáállásában rejlő akadályokat. Hatalmas iparunk, mezőgazdaságunk, építőiparunk, iskola- és egészségügyünk, a nép kulturális fejlettsége — mindez kerületünket felemelte hazánk többi kerületének szintjére. Mindezért, a dolgozó ember rendelkezésére álló óriási gazdagságért köszönettel tartozunk a pártnak, bölcs politikájának, a központi bizottságnak és személy szerint Husák elvtársnak, aki azonnal 1945 után szívósan harcolt Kelet-Szlovákia anyagi-műszaki alapja fejlesztéséért. A szüntelenül fejlődő keletszlovákiai kerület napjainkban arról tanúskodik, hogy mire képes az ember boldogságáért harcoló pártunk. Sohasem feledkezünk meg arról, sem, hogy milyen óriási segítségben részesített és szüntelenül részesít bennünket a testvéri Szovjetunió a kohászat, a gép- és vegyipar, valamint a többi népgazdasági ágazat fejlesztésében. A Szovjetunió iránti barátságunk és együttműködésünk biztonságérzettel tölt el bennünket, erőnk kimeríthetetlen kútforrása, a jövő győzelmeinek záloga. Nekünk a kelet-szlovákiai kerületben nagy szerencsénk, hogy közös határunk van a Szovjetunióval. Nap nap után közvetlenül meríthetünk a Szovjetunió dicső lenini Kommunista Pártjának gazdag tapasztalataiból és büszkék vagyunk arra, hogy mi is erősíthetjük népeink életadó tiszta barátságát. Nagy gondot fordítunk dolgozóink internacionalista nevelésére. A forradalmi hagyományokra építünk, de új hagyományokat is teremtünk. Szüntelenül együttműködünk és kölcsönösen segítjük egymást az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság testvéri Kárpá^ ton-túli területével, amely, a mi kerületünkhöz hasonlóan, az utóbbi években nagy fejlődésen ment át. Felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokra teszünk szert a politikai-szervező és az eszmei-nevelő munka területén. Biztosítjuk a XVI. kongresszust, hogy barátságunk a hősi szovjet néppel nemcsak a szívünkben vert gyökeret, hanem megnyilvánul mindennapos tetteinkben is. MIROSLAV ÜÍHA elvtárs, a strakonicei FEZKO vállalat igazgatóhelyettese A XV. párt- kongresszus óta elért eredményeink büszkeséggel töltenek el bennünket. Tükrözik munkásaink, dolgozó nőink, fiataljaink és párt- szervezeteink tisztségviselőinek áldozatkész munkáját. Az 1981—1985-ös gazdasági és szociális fejlesztési terv fő irányainak megvalósítása a kommunisták erejének összpontosítását követeli majd meg. Továbbá azt, hogy következetesen érvényesítsük a növekedés intenzív tényezőit, amelyek között kulcsfontosságú az emberek öntudatos munkája és az irányító dolgozók felelősségtudata. Éppen ezért szeretnék szólni pártmunkánk néhány formájáról, azzal kapcsolatban, hogy népgazdasági rendszerünk megkezdte a komplex intézkedések érvényesítését. Szeretnék szólni azokról a tapasztalatokról, amelyeket vállalatunkban 6s a dél-csehországi kerület többi ipari vállalatában szerez tek ezzel kapcsolatban. A hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerének alkalmazása során szerzett ismereteink teljes mértékben igazolták, hogy a jó eredmények elérése feltételezi az irányító munka tökéletesítését a pártmunkában és a gazdaságirányításban egyaránt. Napjaink gazdasági követelményei is ezt a gyakorlatot igazolják. Munkahelyeinken ezért állandóan hangsúlyozzuk, hogy a komplex intézkedések sikere az emberek irányító-, vezető és nevelőképességén múlik. E követelmények szellemében végezzük munkánkat, s arra törekszünk, hogy a felsorolt ismereteket minden munkaszakaszon érvényesítsük. A mi feltételeink között elsősorban arról van szó, hogy hiánytalanul valósítsuk meg az ésszerűsítési intézkedéseket, továbbá arról, hogy tervszerűen irányítsuk a gyártmányfejlesztést, végezetül pedig arról, hogy az embereket az igényes feladatok 1981 szellemében neveljük. Vállalatunkban már természetessé vált, hogy az évközi termelésnövelést kizárólag ésszerűsítési és gyártmányfejlesztési programok megvalósításával (Folytatás az 5. oldalon) jsáena ÍV. 18
