Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-02 / 78. szám, csütörtök

ÜLÉST TARTOTT A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE (Folytatás az 1. oldalról.] élén áll, s amelynek legszéle­sebb a jogköre. Ebből indul ki a Legfelsőbb Tanács ez évre szóló munkaterve, amelyet meg­vitatás céljából önök elé ter­jesztettünk. A tervet úgy dol­goztuk ki, hogy e legfelsőbb szerv a XXVI. kongresszuson ki­tűzött kulcsfontosságú problé­mák megoldására, az egyes köz­társaságok szovjetjeinek munká­ja során szerzett tapasztalatok­ra, a külföldi parlamentekkel való kapcsolatok fejlesztésére irányuljon a béke és a népek közötti együttműködés érdeké­ben. A szovjetek egész rendszerét a párt által meghatározott fel­adatok teljesítésére kell moz­gósítani. Nem fér kétség ah­hoz, hogy ezeket a feladatokat teljesítjük. A szovjet hatalom ereje a néptömegekkel való legszorosabb együttműködésben rejlik. Az ő kezdeményezésük­ből és aktivitásukból merít, s a népek törekvéseit egy irányban szervezi és irányítja. Ebben rej­lik sikereink biztosítéka, a szo­cialista államrendszer megszi­lárdításának és fejlesztésének biztosítéka — mondotta Leo­nyid Brezsnyev. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége az 1. pont­tal kapcsolatban határozatot fogadott el, amely hangsúlyoz­za, hogy a szovjet népképvise­lők legfontosabb feladata az SZKP XXVI. kongresszusa hatá­rozatainak megvalósítása. A Legfelsőbb Tanács ülésén megtárgyalták és jóváhagyták azoknak a fő intézkedéseknek a tervezetét, amelyeket a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának 1981-ben meg kell oldania. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége meghall­gatta Nyikolaj Tyihonovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének beszámo­lóját az intézkedésjavaslatok megtárgyalásának eredményei­ről, valamint a két kamara ál­landó bizottságának és a kép­viselők kiegészítéseiről, ame­lyek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 4. ülésén hangzot­tak el az 1981-re szóló tervvel és költségvetéssel kapcsolatban. A jelentés megállapítja, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának megbízásából a kor­mány megteszi a szükséges in­tézkedéseket az állandó bizott­ságok és az egyes képviselők javaslatainak megvalósításához. Leonyid Brezsnyev ezzel a ponttal kapcsolatban megje­gyezte, hogy a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége az elmúlt években rendszeresen elemzi a Minisztertanács jelen­tését a Legfelsőbb Tanács ha­tározatainak, valamint a két kamara bizottságai és az egyes képviselők javaslatainak meg­valósításáról. E gyakorlatnak köszönhetően a szocialista de­mokrácia mechanizmusa ponto­sabban és hatékonyabban mű­ködik. Természetes, hogy e tevé­kenységnek nagy a távlati je­lentősége. Elsősorban hozzájá­rul a 11. ötéves tervjavaslat maximális gazdagításához, a dokumentum magasabb szintre való emeléséhez, tekintettel a társadalom és a szovjet embe­rek szükségleteire — mondot­ta Leonyid Brezsnyev. Az ülésen megtárgyalták a Szovjetunió Kereskedelmi Mi­nisztériumának és a Fogyasztá­si Szövetkezetek Központi Szö­vetségének feladatait a keres­kedelmi hálózat tökéletesítése érdekében. Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének első alel­nöke e kérdéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásának megjavítása az SZKP gazdaságpolitikájában az első számú feladatok közé tar­tozik. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége e kérdés­ről is határozatot fogadott el. Az ülésen más, a Szovjetunió állami életével kapcsolatos kér­déseket is megvitattak. Madrid Nyolc ország záródokumentum- javaslata (CSTK) — A madridi találko­zó keddi plenáris ülésén nyolc semleges és el nem kötelezett ország előterjesztette a záródo­kumentum javaslatát. A jugoszláv küldött a javas­lat indoklásakor megállapítot­ta, hogy célja a stagnálás le­küzdése, a madridi fórum ta­nácskozásának felgyorsítása és a nagyobb kölcsönös bizalom elérése. Készek vagyunk meg­hallgatni a találkozó más részt­vevőinek bíráló megjegyzéseit. A finn küldöttség képviselője kijelentette, hogy a záródoku­mentum-javaslat néhány olyan álláspontot tartalmaz, amely teljes mértékben nem felel meg más küldöttségek nézetének. Ennek ellenére ez a javaslat alapja lehet a záródokumentum végleges szövegének. Pertini Columbiában (ČSTK) — Sandro Pertini olasz köztársasági elnök teg­nap befejezte Costa Rica-i lá­togatását, és Columbiába uta­zott. A San José-i tárgyalásairól kiadott közlemény megállapít­ja, hogy Olaszország kiveszi a részét Costa Rica gazdasági fej­lesztéséből, és bővíteni kívánja kapcsolatait Közép-Amerika „demokratikus államaival“. Alois hidra felszólalása a BKP kongresszusán Államcsíny Thaiföldön „Forradalmi bizottság" vette át a hatalmat A volt kormányfő és a királyi család elmenekült a fővárosból (ČSTK) — Thaiföldön a teg­napra virradó éjszaka állam­csínyt hajtottak végre. Amint azt a bangkoki rádió jelentette, magas rangú katonatisztek egy csoportja Szánt Csitpatim tábor­nok, a szárazföldi csapatok fő­parancsnok-helyettese vezetésé­vel megdöntötte Prem Tinsula- nond tábornok kormányát. Csit­patim „forradalmi bizottságot“ alakított. A bizottság első ren­delkezése értelmében felfüg­gesztették az ország alkotmá­nyát, és feloszlatták a parla­mentet. Egyes hírek szerint a volt kormányfő a Bangkoktól 250 kilométerre északkeletre fekvő Korát katonai támasz­pontra menekült. A „forradalmi bizottság“ ösz- szetételéről egyelőre semmi sem ismeretes. Feltételezések szerint a puccs oka a Csitpa­tim és Tinsulanond közötti el­lenségeskedés volt. A volt kor­mányfő ugyanis egy rendkívüli intézkedéssel megfosztotta Csit- patimot az előléptetés remé­nyétől. A „forradalmi bizottság“ be­tiltotta az országban a csapat­mozdulatokat, és gyűlésezési ti­lalmat rendelt el. A bankok uta­sítást kaptak a pénzeszközök külföldi átutalásának korláto­zására. A bizottság közölte, hogy a korábbi kormányhoz hasonlóan tiszteletben tartja a király leg­felsőbb hatalmát, tiszteletben tartja az ENSZ alapokmányában lefektetett elveket és valameny- nyi szerződést és megállapo­dást, amelyet Thaiföld kötött, s kifejezte, hogy kész baráti kap­csolatait fejleszteni más orszá­gokkal. A legfrissebb jelentések sze­rint a tisztségétől megfosztott kormányfő közölte, hogy nem adja fel miniszterelnöki funk­cióját, s hogy azt ismét átve­szi még erőszak árán is. A „for­radalmi bizottságot“ a „monar­chia elleni szervezkedéssel“ vádolta. A királyi család állító­lag szintén a korati támasz­pontra utazott. IRÁN Hatalmi harc — háborús háttérrel 198L IV. 2. Mindössze két év telt el az­óta, hogy Khomeini bejelentet­te, a népszavazás eredménye­iként Iránban kikiáltják a köz-* társaságot. Az Iráni Iszlám Köz­társaság megalakulása véglege­sen lezárta a Pahlavi-korszakot, de nem a hatalmi harcot. A kez­deti egységfelbuzdulásokról rö­videsen kiderült, hogy egyenlőre nincs társadalmi-politikai alap­juk. Az Iszlám Köztársasági Párt köré tömörült iszlám fundamen­talisták és Baniszadr elnök hívei — a többségükben nyugati isko- lázottságú, parlamentáris de­mokráciát óhajtó technokraták — vitái, ellenségeskedései, vá­daskodásai állandó jelleget öl­töttek. A múlt hónap elején — március 5-én — azután nyílt Összecsapásra került sor, ami közbelépésre kényszerítette Kho­meini ajatollahot. Különbizott­ságot alakított az ellentétek és vádak kivizsgálására, melyben az ő személyén kívül az elnök vagy képviselője, valamint a másik fél delegátusa kapott he­lyet. Ezáltal a „másik fél“ — Khomeini szó szerint így mondj ta — kénytelen volt elszenved­ni az első vereséget. Az ország legfelsőbb vezetőjének egyértel­mű kiállása Baniszadr mellett a fundamentalisták rovására meg­lepetést okozott talán még ma­gának az elnöknek is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Khomeini alapjában vál­toztatott volna elképzelésein. Mondhatnánk természetesen, hogy támogatja Banlszadrt — aki maga is egy ajatollah fia — hiszen az ő jelöltje volt az el­nökválasztáson, és nyilván ezért is választották meg. Itt tehát bizonyos szempontból Khomeini Ítélőképességéről, tekintélyéről is szó van. A másik, remélhető­leg döntő tényező viszont az, hogy éppen Baniszadr és a kör­nyezetébe tartozó szakemberek lankadatlanul küzdenek az or­szág gazdaságának talpraállítá- sáért, míg a fundamentalistáik szinte kizárólag egy középkori erkölcsi jogi- rend újraterem­tésének szorgalmazására szorít­koznak. Minden más lényegte­len számukra. Khomeini ugyan fenntartások nélkül támogatja és helyesli ezt a tevékenységüket, de — a je­lek szerint — tudatosítja, hogy az „igazhitűi embereknek is kell enniük, öltözniük, lakniuk. Leg­alább szerényen, ha másképp nem megy. Napjaink Iránjában pedig csak így megy. Sőt, az el­nök szerint, ha rövidesen nem történnek alapvető változások, az ország gazdasága összeomlik. Baniszadr a nehézségek forrá­sát abban látja, hogy a sah re- zsimje helytelenül alakította ki az ország gazdasági struktúrá­ját. A devizabevételek 95 száza­léka az olajexportból szárma­zott. Ma viszont állandóan csök­ken az olaj kitermelése — az iszlám időszámítás szerint 1357- ben —1978 márciusától — 1979 márciusáig) 29 százalékkal, 1358-ban további 23 százalékkal. Az olajikltermelés nemzeti össz termék kialakításában már nem 38 százalékkal, hanem csak 26 százalékkal részesedett. Ez az arány az elmúlt évben — mindenekelőtt az Iráni—Iraki háború következtében — még tovább romlott. Ehhez járult még a politikai káosz, a forra­dalom utáni Időszak szakszerűt­len gazdasági intézkedései és a már hetedik hónapja tartó hábo­rú. Az ország devizatartalékai nem haladják meg a négy milli­árd dollárt, ami a jelenlegi hely- zetoen csak néhány hónapra elegendő. Ha a negatív előjelű növekedési rátával, az infláció­val és munkanélküliséggel Is kiegészítjük ezt a képet, csak egy jelző Illik rá: veszélyeiket rejtő. Ez a súlyos gazdasági helyzet a háború pusztításaival együtt esetleg azt eredményezi, hogy az ország legyengül, sokat ve­szít politikai súlyából, vagyis elérik céljukat azok, akik Iránt és az Öböl egész térségét saját érdekszférájuknak tekintik. GÖRFÖL ZSUZSA ni—ff—————— ————mu (Folytatás az 1. oldalról.] örülünk annak, hogy a Bol­gár Kommunista Párt, amely tevékenységét a marxizmus— leninizmus tanításának szelle­mében fejti ki, és alkotó mó­don használja ki az SZKP és más testvérpártok tapasztala­tait, biztonsággal vezeti az or­szágot a fejlett szocializmus építésében. Meggyőzően bizo* nyitja ezt az ipari és mező- gazdasági termelés növekedése, a bolgár nép életszínvonalának emelkedése, a társadalmi élet valamennyi területén elért si­kerek. Meggyőződésünk, hogy sikeresen teljesítik azokat az új feladatokat is, amelyeket az önök kongresszusa tűz ki. A bolgár nép a kommunista párt vezetésével történelmileg rövid időn belül csodálatra méltó művet alkotott. Hisz a bolgár állam születése óta el­telt 13 évszázad iközül Bulgá­ria csak negyedik évtizede ha­lad a szocializmus útján. Ám ezek a lépések a dolgozó em­berek életére való kihatásukat tekintve túlszárnyalják az ösz- szes korábbi évszázadot. Ez Bulgária valódi újjászületésé­nek és sokoldalú felvirágozta­tásának az időszaka. Önök jogosan büszkék az elért eredményekre, s ebben mi, csehszlovák kommunisták is osztozkodunk önökkel. Min­denekelőtt azt értékeljük nagy­ra, hogy a bolgár kommunis­ták a szocializmushoz vezető nem könnyű út minden szaka­szában szilárd és meggyőződé- ses Internacionalisták voltak. Az önök pártja így tisztesség­gel teljesíti Georgi Dimitrov, a bolgár nép nagy fia, a mi Kle­ment Gottwaldunk közeli ba­rátja hagyatékát. Megelégedéssel tölt el min­ket, hogy sikeresen fejlődik a sokoldalú együttműködés test­véri kommunista pártjaink, or­szágaink között, és mélyül a csehszlovák és a bolgár nép barátsága. A nemzeti felsza­badító és az osztályharcok ha­ladó hagyományaira támaszko­dó barátság mindenekelőtt az új társadalmi rend építésének éveiben erősödött meg. Az önök párt- és állami küldöttsé­gének 1979 szeptemberi cseh­szlovákiai látogatása alkalmá­val Todor Zsivkov és Gustáv Husák elvtársaik véleménye megegyezett abban, hogy meg­van minden feltétele a cseh­szlovák-bolgár kapcsolatok je­lenlegi szintje továbbfejleszté­sének. Ebben a szellemben fog­juk mindig erősíteni szövetsé­günket és fejleszteni sokoldalú együttműködésünket orszá­gaink, a szocializmus, a béke érdekében. Prágában a jövő héten kez­dődik meg a mi pártunk XVI. kongresszusa. A tanácskozás Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 60. év­fordulója évében zajlik le. Az elmúlt hat évtized alatt pár­tunk következetesen folytatta a harcot a dolgozók érde­keiért, — a burzsoá köztársa­ság idején az osztály harcok­ban, a náci megszállók elleni nemzett felszabadító harcban, 1948-ban a politikai hatalom kivívása során és a szocialista építés időszakában egyaránt. Az elmúl tévtlzedben tovább szilárdult a CSKP vezető sze­repe, valamiint a munkásosz­tály vezető helye társadal­munkban. Sokoldalúan fejlődött szocialista államunk valameny- nyi tényezőjének tevékenysége. Elmélyült a szocialista demok­rácia, a nép szélesebb körben vesz részt az irányításban, nőtt az egész Nemzeti Front akti­vitása. Minden nehézség ellenére a befejezett 6. ötéves tervben né­pünk áldozatkész munkájának eredményeképp sikerült to­vábbfejleszteni népgazdaságun­kat. Jó eredményeket értünkéi az iparban, a mezőgazdaságban és más területeken is. Tovább emelkedett az életszínvonal, egész népünk szociális bizton­ságérzete megerősödött. Dolgozóink kongresszus előt­ti aktivitása meggyőző bizonyí­téka a párt és az egész nép erkölcsi-politikai egységének, a cseh és a szlovák nép, álla­munk valamennyi nemzetisége közötti testvéri együttműködés­nek. A nyolcvanas években a Csehszlovák Szocialista Köztár* saság fejlett szocialista állam­ként lép, s népe kész megtenni mindent hazája további felvi­rágoztatásáért. Csehszlovákia a szocialista közösség szilárd részeként ak­tívan vesz részt a Varsói Szer­ződés Szervezete és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa keretében megvalósuló együttműködés fejlesztésében. Külpolitikánk döntő, változtat­hatatlan iránya a Szovjetunió­val, Bulgáriával és a többi szo­cialista országgal a marxiz­mus—leninizmus, a proletár és a szocialista internacionaliz­mus elvein alapuló együttmű­ködés, barátság, egységünk és összeforrottságunk szüntelen megszilárdítása. Országunkban — csakúgy, mint az egész világon — nagy visszhangot váltott ki az SZKP XXVI. kongresszusa. Azok az eredmények, amelyeket a szov­jet nép lenini pártja vezetésé­vel ért el, szilárd alapot te­remtenek a kommunista társa­dalom építése és a szovjet dol­gozók anyagi és kulturális színvonalának növelése számá­ra. A kongresszus emelvényé­ről hangzott el az SZKP Leo­nyid Brezsnyev által előter­jesztett felhívása a lázas fegy­verkezés megszüntetésére, a fe­szültség enyhülésére, a béke megszilárdítására, a népek jo­gainak védelmére, az egyenjo­gú és kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére. Az imperialista államok, min­denekelőtt az USA vezető kö­reinek megnyilatkozásaiban ér­vényesülő hisztériával és a je­lenlegi kínai vezetés szovjetel­lenes kampányában tapasztal­ható buzgalommal szemben Moszkvából a józan ész és a megfontoltság hangja hallat­szott. A Szovjetunió következe­tesen hajtja végre a lenini bé­kepolitikát. Leonyid Brezsnyev szavaiban a földünk békés jö­vőjébe vetett megrendíthetet- len hit jutott kifejezésre. A csehszlovák nép, amely Is­meri a béke árát, teljes támo­gatásáról biztosította az új szovjet békekezdeményezéseket, A CSSZSZK hozzá fog járulni az enyhülés és a különböző társadalmi rendszerű államok béikés egymás mellett élése el­lenzői ellen folytatott közös küzdelemhez. Ugyanakkor tü­relmesen és következetesen, fogjuk keresni a tőkés álla­mokkal való békés együttmű­ködés fejlesztéséhez és a le­szereléshez vezető új utakat. Szolidárisak vagyunk mind­azokkal a népekkel, amelyek lerázták magukról a gyarmati igát, és politikai, gazdasági függetlenségük meszilárdításá* nak útján haladnak, s úgyszin­tén támogatjuk a nemzeti fel­szabadító erőket. Meggyőződé­sünk, hogy a forradalmi, de­mokratikus és békeszerető erők közös lépései hozzájárulnak a tartós ás igazságos béke meg­szilárdításához — mondotta Alois Iindra. A CSKP küldöttségének ve­zetője befejezésül pártunk köz­ponti bizottsága és az összes csehszlovák kommunista nevé­ben eredményes tanácskozást: kívánt a BKP XII. kongresszu­sának, a bolgár kommunisták­nak pedig új sikereket a nép jólétéért, a szocializmus és a kommunizmus nagy eszmét győzelméért kifejtett munká­jukban. IRAK—IRÄN Kudarcot vallott a közvetítő bizottság (ČSTK) — Bagdadból ered-* mény nélkül távozott az iráni—* iraki háborús konfliktusban közvetítő iszlám különbizottság. Hírügynökségi jelentések sze- rist a delegáció a Husszein ira­ki államfővel folytatott tárgya­lásokat követően Szaúd-Arábiá-* ba utazott. A jelek szerint az iraki vezetők ragaszkodnak korábbi álláspontjukhoz, vagy­is Igényt tartanak a Satt el Arab víziót feletti ellenőrzésre, és követelik, hogy Irán ismer­je el Irak erre vonatkozó tör­vényes jogát. A békéltető bizottság koráb­ban Teheránban járt. Politikai megfigyelők szerint a szaúdi fő­városban értékelik eddigi érő- feszítéseik eredményeit, és döntenek a további teendőkről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom