Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-16 / 63. szám, hétfő
A lépcső, amely a pelsőci (Plešivec) könyvtár ideiglenes helyiségeihez vezet, kicsit sem bizalomgerjesztő. Az olcsó budaifölddel meszelt falakról hullik a vakolat, a sarkakban mészvirágok. Az emeletre érve sem szívderítőbb a látvány. Az egykor lakásként szolgáló épület első helyiségében zsákokba botlik a látogató. Az ideiglenes állapotot nemcsak a környezet hangulata, de a könyvtár pillanatnyilag hozzáférhetetlen könyvállománya is sugallja. Az óriási lakás egyetlen fűthető helyiségében találom a körzeti könyvtár három hivatásos dolgozóját. Németh Józsefbefejezni. Ä probléma másik része: az egykor lakásnak szolgáló épület elhanyagolt, itt-ott romos állaga. A józan ész diktálja, hogy az ideiglenes állapot nem jelenthet emberre és könyvállományra egyaránt veszélyes megoldást. A közművelődést szolgáló Intézmény környezetének vonzását mindenesetre meg kell teremteni. Egy- egy fűtetlen helyiség pedig még a legszenvedélyesebb olvasót sem vonzza. Nos, ha ezt a takarékosság ésszerűtlen szorgalmazásával mellőzik, nemcsak az olvasók érdekeit sértik meg, de veszélyeztetik a több százezer korona értékű könyvállományt is. A korszerűtlen fűtés- technika beállítása a tűzvédelmi előírásoknak sem felel meg. Egyetlen helyiségből meghosz- szabbított csövön át fűteni az egész könyvtárat, egyenes ha- zardírozás. Erről legkevésbé a könyvtár dolgozói tehetnek. A hnb kötelessége lett volna az épületet még az átköltözés előtt használható állapotba hozni, úgy, hogy az megfeleljen a közegészségügy, a tűzvédelem és a könyvtár normáinak. — Nem tudom ilyen körülmények között megismételjük-e országosan is elismerésre mélKényszerhelyzetben né könyvtárvezetőt, Dudás Ottóné és Balogh Zita könyvtárosokat. — Hadiállapotban talált ránk. de- hát a régi könyvtárat tatarozni fogják. Három éven át ebben a lakásban leszünk kénytelennek végezni a kölcsönzést, az állománygyarapítást és minden egyebet, ami a könyvtár fenntartásával jár. A három helyiség, ahová bezsúfoltuk könyvtárunk 32 ezer kötetének Pel- sőcön tárolt nagyobbik részét, alig fűthető. Ezért is talált bennünket ebben az egyetlen helyiségben. Itt még lehet dolgozni. Némethné szavai mögött' ott bujkál az elégedetlenség. Tény, és ezt a könyvtár dolgozói is tudatosítják, hogy a tatarozás, az átépítés szükséges a tizenhárom falut ellátó könyvtár hosszú távú létezéséhez. Mégis érthetetlenül állnak meg időnként, az ideiglenesen kijelölt helyiségek áldatlan állapotát látva. A költözés alapfeltételeit sem tudta megteremteni a helyi nemzeti bizottság. Maguk és az önkéntes társadalmi munkát vállaló férjeik nélkül az átköltözést sem tudták volna időben A régi könyvtárat tatarozni fogják (A szerző felvétele) tó eredményeinket. 1974-ben és 1979-ben is elnyertük a Példás könyvtár címet. A tizenkét faluban — Melléte, Gömör'norka, Le- kenye, Csoltó, Hosszúszó, Kecső, Borzova, Szilice, Szalóc, Vigtel- ke, Páskaháza, Ardó — 1060 olvasónk van. Magában Pe'.sőcön 580 beiratkozott olvasót tartunk nyilván. Ha a lakosság száma szerint arányítunk, akkor a tizenhárom falu 8400 lakosára több olvasó jut mint az országos átlag. Ez objektív tényekkel magyarázható. Ezekből a falvakból az iskolásgyerekek Pelsőcre járnak iskolába, természetesen a könyvtárba is. Másik dolog, hogy eredményeink még jobbak lennének, de a legHcgycsn éltek elődeink? Fejezetek a magyar művelődés történetéből A magyar nép történelmi múltja iránt érdeklődő olvasók figyelmébe ajánlom a Hogyan éltek elődeink? című könyvet, amelyet Hanák Péter szerkesztett. A tizenkét fejezetből álló munka minden fejezete a magyarság múltjának egy-egy korszakát tárja elénk a honfoglalás korától egészen a második világháborúig. A jeles történészek által összeállított fejezeteket korabeli krónikákból, feljegyzésekből, levelekből, újságcikkekből vett idézetek és egykorú képek illusztrálják. E rövid és vázlatos történelmi áttekintés érdekessége, hogy a magyar történetírás kísérletező ágát — a komplex művelődés törlénetet — képviseli. A komplex művelődéstörténet együtt született és párhuzamosan halad a rokon társadalomtudományokkal. magába foglal- ja a szociológiai és népraizi életmódkutatás, az irodalom . a zene és a művészettörténet hasznosítható eredményeit, és szorosan hozzákapcsolódik a társadalomtörténet és az eszmetörténet újabb kutatási irányaihoz. A komplex művelődéstörténet iránti igényt először a Magyar Rádió fogalmazta meg 197ö- ban, amikar műsorra tűzött egy tizenkét részes magyar művelődéstörténeti sorozatot Kerekes István szerkesztésében. Itt az egyes adások kötetlen beszélgetés formájában zajlottak le a történészek, régészek, néprajzosok, irodalmárok, zene- és művészettörténészek közreműködésével. A műsort a különböző társadalomtudományokat képviselő tudósok információi és eszméinek cseréje, szakismereteik kiegészítése tette érdekessé és nagy sikert aratott a hallgatók körében A téma népszerűsége és a mögötte rejlő művelődési eszmény arra ösztönözte a kiadót és a szerzőket, hogy az egykori rádióbeszélgetések anyagát egy kötetben összefűzve bocsássák az olvasóközönség elé. Ennek az ösztönzésnek a gyümölcse a nagy példányszámban megje'ent Hogyan éltek elődeink? című könyv, amelyet minden bizonnyal nagv érdek’ődéssel olvasnak nálunk Is. (Gondolat, 1981] FEHÉRVÄRY MAGDA nagyobb körzetünkhöz tartozó faluban, Gömörhorkán kettős az olvasók ellátása. A szakszervezeti üzemi klubnak Is tekintélyes könyvállománnyal bíró könyvtára van, állandó dolgozóval. Ennek ellenére az országos viszonyításban is a tegjob- bak között vagyunk. 1640 olvasóra 60 000 kölcsönzés jut. Ez olvasóként évi 36 kötet kölcsönzését jelenti. Lakosonként 6 kötetet. A könyvtár vezetője által közölt adatok valóbaií tiszteletet érdemelnek különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az itt élők tekintélyes mennyiségű könyvet vásárolnak. A tavaly megnyílt könyvesboltnak az árusítás nyolc hónapja alatt több mint százhúszezer korona volt a forgalma. Az idén feltételezhetően tovább emelkedik majd, hiszen Némethné közlése szerint a könyvtár is szeretne ebből az üzletből vásárolni könyveket. Ehhez azonban jobb ellátásra lenne szüksége a Slovenská kniha nemzeti vállalat kassai (Košice) üzeméhez tartozó boltnak. Németh Józsefné a könyvellátással kapcsolatban a következőket tartja fontosnak: — Mivel az általunk kiszolgált falvak olvasóközönsége leginkább magyarul olvas, hasznos lenne az ellátás, a választék bővítése. Nemcsak az új könyvek nagyobb példányszámában való kiadásra gondolok, de a klasszikusok könyveinek új kiadásait is várjuk, hiszen az évek során elhasználódnak, s pótlásuk egy-egy Jókai, Mikszáth, Gárdonyi-kötet esetében néha lehetetlen. A vásárlásokra ebben az évben csökkentett ösz- szeget fordíthatunk. Ezért sem mindegy, hogy az új érdeklődésre számot tartó könyveken kívül, milyenekkel tudjuk feltölteni a könyvtár legolvasot- tab részlegeit. Sajnos sokszor csak a könyvesboltok vezetőivel fenntartott baráti kapcsolat teszi lehetővé, hogy az évi 12 ezer koronát okosan költsük el. Bármilyen jó eredményeket ér is el könyvtár, bármennyire is egy városi ember olvasói igényeit igyekszik kielégíteni, ott sem találtam meg a Madách kiadó könyveinek nagy .részét. Pedig a gyűjtőköri feladatok furcsaságai mellett ezekre is ügyelhetne a körzeti könyvtár felettes szerve a rozsnyói (Rožňava) Járási Könyvtár. Ezekről a furcsaságokról néhány szót érdemes szólni. A pelsőci könyvtár regionális gyűjtőköri feladatot is teljesít pontosabban teljesítene, ha... Kötelező a könyvtár dolgozóinak a tizenkét falu és Pelsőc bármilyen eseményével, történelmi emlékével, az itt lakók életével, munkájával foglalkozó cikket gyűjteni, feldolgozni. Nos, ez a cikkgyűjtemény a legnagyobb igyekezetük mellett sem lehet teljes. Hiszen még a hazai magyar sajtó minden egyes címszavára sem fizet elő a könyvtár, mondanom sem kell, újra takarékossági szempontból. Másik ilyen kötelező érvényű gyűjtőköri tevékenységével járási ellátást kellene teljesítenie. Ennek témája a lakás- és öltözködéskultúra. Az ebben a kérdéskörben hazánkban megjelenő összes kiadványt kötelező a könyvtárnak gyűjtenie. Ez rendjén is volna, de a divatlapok és a lakáskultúrát tárgyaló folyóiratok sorából újra kimaradt a nem kevésbé színvonalas hazai magyar szaklap, a Barátnő. Sajnos, ezek az át nem gondolt takarékoskodás hátulütői, amelyek következtében a munkából adódó feladatokat sem teljesíthetik. És ebben nemcsak a pelsőci könyvtár a ludas. A járási könyvtár meghatározta a feladatot, anélkül, hogy az anyagi lehetőségeket felmérte volna. Lényegében ennyi a pelsőci könyvtár kényszerhelyzetéről elmondható tények sora. Az ott do'gozók eredményei feltehetőleg az áld itlan körülmények ellenére sem romlanak. A szándék. a cselekvés csíráját őrzi. De, csak a szándék, csak a szakismeret, csak a hivatásszeretet megfelelő anyagi bázis nélkül hiábavalóan elpazarolt emberi energia. Nem utolsósorban szólva a több mint nyolcezer emberről, akik a tizenhárom faluban élnek, és évről évre növekszik olvasói igényük. DÜSZA ISTVÁN Napjainkat a béke gondja, gondolata uralja, az agyakat és szíveket a béke védeime mozgatja. A háború lidérce, az atombomba gyilkos felelőtlensége a béke összes erőit, tényezőit mozgósítja: az erkölcs ellenállását, a kultúra felelősségét és a munka vétóját A háború rombol, a béke alkot. A háború állattá zülleszt, a béke emberré nevel. A háború: barbarizmus, a béke: a jóakaratú emberek összessége A béke hívei a kultúrát igenük, védik. Eszközük, fegyverük: a könyv FÄBRY ZOLTÁN József Attila-versek elemzése Nemcsak a természettudományok és a műszaki stúdiumok eredményeinek kell minél röv.- debb idő alatt gyakorlattá válniuk, s nemcsak e tudomány- területek kutatói előtt áll az a föladat, hogy kutatási eredményeik gyakorlati alkalmazásában is közreműködjenek. A gyakorlati munkában jobban — s az eddiginél sokkal rövidebb átfutási idővel — kell hasznosítanunk a társadalomtudományok új eredményeit ts, ha pedig ez együtt jár a kutatók közreműködésének szándékával, akkor az kiváltképpen örvendetes. Tulajdonképpen ezt az egészséges folyamatot segíti — vagy éppen sarkallja — a ma- gyorországl Tankönyvkiadó, amikor a „Műelemzések Kiskönyvtára“ sorozatban József Attila-versek elemzése címmel — Szabolcsi Miklós akadémikus szerkesztésében — közreadta a kötetet. Hat szerző tollából csaknem húsz verselemzés olvasható benne, így például Szabolcsi Miklóstól a „Megfáradt ember“, a „Tiszta szívvel“ a „Verettetvén“, az „Elégia", a fiatal kutatótól, Tverdota Györgytől pedig a „Klárisok“ s a „Március“. Az egyes elemzések összegezik a korábbi elemzési kísérletek eredményeit vagy reflektálnak azokra Szabolcsi Miklós például Fejtő Ferenc. Gyertyán Ervin. Király István, Sík Sándor egy egy megállapítására hivatkozik vagy módosít korábban közkeletűvé vált megállapításokat Tverdota György jegyzetben külön Is közli, hogy mely megállapításai követik és melyek vitatják a korábbi érvelések menetét, illetve eredményeit. Igen lói szerkesztett a kötet abban a tekintetben is, hogy jegyzetanyagában és bibliográfiai ajánló jegyzékében az egyes témakörökben való további, elmélyült tájékozódásra ösztönöz, illetve felkelti ennek igényét Sokat írtak és szólottak már a korszerű pedagógustovábbképzés szükségességéről: ez a korszerű, a tudomány s a gyakorlat igényeit egyesítő koncepció jegyében fogant kötet a pedagógus-továbbképzés számára éppoly tanulságos, mint ahogyan érdeklődő, a témával elmélyülni kívánó diákok is haszonnal forgathatják, olvas* hatják. (császtvay) ÚJ KÖNYVEK „Srámek az emberi lét lénye, gét, örömét és szépségét a test* ben, az érzékekben látja, amelyekkel az ember felfogja és elfogadja az élet édes, elbűvölő, gyönyörű és egyszerű ajándékát. A testa szerelem forrása, a szerelem a test öröme. A test köti Össze az embert a természettel, általa válik a természet részévé. Srámek regényét az ér* zéki mámor líraisága hatja át, A testi egyesülés boldogító har- móniája már-már idillikus, de nem maradhat az: durván és kíméletlenül elsöpör mindent a háború.“ „Kövesdi János a Fekete szél című novellaantológiában mutatkozott be 1972-ben. Nény évvel később jelent meg Andrásnap- ra megjövök címmel első kötete, egy novellaciklusban, amely témájában a második világháború éveibe nyúl vissza, s a háborúba sodródott kisember létkérdéseit boncolgatja. Mostani kötetében napjaink egy-egy érdekes embertípusát, eseménydarabkáját ábrázolja. Néhány elbeszélésében sajátos szemszög- bőli, a gyermek, a kamasz érzelmi világán keresztül villantja föl az ötvenes évek társadalmi és emberi torzulásait. Kövesdi írásainak legfőbb erénye a tárgyszerőség és lélektani vizsgálat egysége. Hagyományos kompozíciójú, olvasmányos novellákat ír, igazságait igyekszik pontosan és általános érvénnyel megfogalmazni.“ ľ CSEHSZLOVÁKJAI i f MAOÍAJR, KÖLTŐK j I; 1918-1845 | Rejtett ösvény „Hová vezeti az olvasót a Rejtett ösvény? Irodalmi hagyományaink, egészen pontosan: az 1918 — 1945 közötti csehszlovákiai magyar költészet területére. A terrénum egy-két csúcsát — a Gyűri Dezső. Forbáth Imre, Vozári Dezső, Berkó Sándor, Sá- fáry László nevével jelzettet — az irodalomtörténet s a hazai és magyarországi könyvkiadás ugyan már bejelöltt hagyományaink térképére, a terület egészét azonban ez a gyűjtemény méri föl elsőként, láttatva a kisebb lankákat: a kisebb költői teljesítményeket is. Antológiánk természetesen nem vállalkozik névsorolvasásra; a korabeli versírók tönegéből huszonhat alkotót szóla.tat csak meg, néhányukat egy-két vers ere éjig, másokat terjedelmesebb válogatással, de mindig a hagyományteremtésnek, az ér- téktisztázíiának s a korabeli líránkról rl’ ot^tt C'1 képünk kiteljesítésének a száiiuúkúval.“ 1931. III. 1
