Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám, szerda

Gazdasági fejlődésünk biztosítéka A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának dokumentumait, Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj Tyihonov elő­adói beszédét, valamint a szovjet kommunisták tanácskozásán résztvevő küldöttségünk vezetőjének, Gustáv Husák elvtárs­nak beszédét tanulmányozva nem kerülhette el figyelmün­ket a Szovjetunió és a szocialista országok, illetve a CSSZSZK és a Szovjetunió közti együttműködés eredményeinek mélta­tása, továbbá az együttműködés távlatainak körvonalazása. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolójában olvashatjuk: „Az SZKP és a többi testvérpárt azt tiízi ki célul, hogy a követke­ző két ötéves terv váljék a szocialista országok intenzív ter­melési és tudományos műszaki együtt működés időszakává A nemrég közzétett, o CSSZSZK 1981—1985 ös idő­szakra szóló gazdasági és szo­ciális fejlesztése fő irányainak javaslata ugyancsak aláhúzza, hogy külgazdasági kapcsola­taink továbbfejlesztésének alap­ja a továbbiakban is a szocia­lista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott sokol­dalú gazdasági és tudományos­műszaki együttműködés. „A csehszlovák gazdaság és a szov­jet gazdaság szoros kapcsolata a jő biztosítéka a csehszlovák gazdasági fejlődés stabilitásá­nak és dinamizmusának“ ol­vassuk a javaslatban. Az országaink közötti együtt­működés a fasizmus fölött ara­tott győzelem óta eltelt évtize­dekben egyre szilárdabbá és fejlettebbé vált, s kihat éle­tünknek szinte valamennyi te­rületére. Amíg 1948-ban a cseh­szlovák-szovjet árucsereforga­lom értéke 250 millió rubel volt, a kölcsönös szállítások értéke 1979-ben már elérte a 6,5 milliárd rubelt. A két ország közti gazdasági együttműködés a 6. ötéves terv­időszakban továbbfejlődött. Eb­ben a tervidőszakban árucsere­forgalmunk értéke elérte a 30 milliárd rubelt, s külkereske­delmi forgalmunk egyharmad részét továbbra is a Szovjet­unióval lebonyolított forgalom képezi. Az országaink közti együtt­működés fejlődése és távlatai szempontjából nagy jelentőségű esemény volt a Szovjetunió Leo­nyid Brezsnyev vezette párt- és állami küldöttségének 1978. évi, csehszlovákiai látogatása, Illetve Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák közti tanácskozá­sok és rendszeres találkozók. Oj távlatait nyitja meg az or­szágaink közti együttműködés előtt a múlt év közepén aláírt gazdasági és tudományos mű­szaki együttműködési hosszú tá­vú program. Ennek keretében a gyártásszakosítás és kooperá­ció fő irányvonalait meghatáro­zó dokumentum egyes területe­ken már megjelöli a teendőket egészen 1990-ig. A hetedik ötéves tervidőszak­ban, tehát IfJÖG-ig 328 tudomá­nyos műszaki kutatási problé­ma megoldása terén működünk együtt a szovjet partnerintéz­ményekkel. Száznegyven (íj géptípust, műszert és ipari be­rendezést fejlesztünk ki közö­sen, illetve 15 automatizált irá­nyítási rendszert, 95 gyártási eljárást veszünk át szovjet partnereinktől. A gyártásszakosítás és koope­ráció terén kitűzött célok és feladatok konkrét meghatározá­sára 18 ágazati részprogramot dolgoztak ki. Ezek többsége a gépipar területeire vonatkozik. Meghatározzák együttműködé­sünket az előttünk álló évtized­re a nehéz- és közlekedési gép­ipar, az energetikai, a vegyipa­ri és olajipari gépgyártás, a gépkocsiipar, a traktor- és me­zőgazdasági gépgyártás, az ál­lattenyésztési és növényter­mesztési, az élelmiszeripari, ha­jóipari, távközlési és építőipari gépgyártás, az elektrotechnika és elektronika, a könnyű- és textilipar terén. Nagy a jelentőségük a CSSZSZK és a Szovjetunió köz­ti gyártásszakosítás és koope­ráció fejlesztését célzó ágazati programoknak. Ezek a többi közt elősegítik új géptípusok gyártását, a szakosított és ko­operációban gyártott termékek műszaki színvonalának emelé­sét, az Indokolatlan tőkésim­port szűkítését, s csökkentik az egyes termékek párhuzamos gyártását is. Az 1981—1985-ös időszakra aláírt csehszlovák—szovjet terv­koordinációs egyezmény a hosz- szú távú gyártásszakosítási és kooperációs programhoz kap­csolódva lehetővé teszi a két ország közti árucsere kibővíté­sét — mégpedig 36 százalékkal az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva. Árucsere forgalmunkban to­vábbra Is jelentős a szerepe a gépiparnak. Kölcsönös gép- és berendezés-szállítmányaink mennyisége 45 százalékkal emelkedik. A Szovjetunió a mostani ötéves tervidőszakban a többi közt berendezéseket szállít az energetikai létesítmé­nyek — ideértve az atomerőmű­veket is — számára, továbbra a vegyipar, valamint a kohá­szati ipar felújításához és a prágai metró-rendszer építésé­hez. Megnövekszik a szovjet elektrotechnikai ipari termé­kek, a szerszámgépek, a sze­mély- és tehergépkocsik, építő ipari és útépítőgépek, valamint repülőgéptechnikai szállítmá­nyok aránya is. A Szovejtunióba irányuló csehszlovák kivitelben megnő a vegyipari, a kőolaj- ös gép­ipari, valamint az élelmiszer­ipari komplett gépsorok és be­rendezések szállítása. Vonatko­zik ez a növekedési ütem a villanymozdony-, a Tatra teher­gépkocsi, a szerszám- és for­mázógépek, gyártási folyama­tok ellenőrzésére szolgáló mű­szerek és elektrotechnikai ipa­ri termékekre is. Nem csökken a Szovjetunió érdeklődése a jö­vőben sem a csehszlovák hen­gerművek, villamosok, trolibu­szok, vontatóhajók, hajómoto­rok stb. szállítása iránt sem. A fűtőanyag- és energiabázis fejlesztésével összefüggésben Csehszlovákia nagy átmérőjű, rozsdamentes kőolajszállító acélcsöveket szállít a szovjet partnernak. Ezzel szemben a Szovjetunió évente 18,8 millió tonna kőolajat és 8,4 milliárd köbméter földgázt szállít Cseh­szlovákiának. 1985-ben a hoz­zánk irányuló szovjet villamos- energia-export eléri a 4 mil­liárd kWó-t. Az 1990-ig meghatározott csehszlovák—szovjet nukleáris energetikai együttműködési program a hazai atomerőmű­építést hivatott meggyorsítani, és e program keretében valósul meg az atomerőművi berende­zések gyártásának kooperációja. Atomerőmű-rendszerünk fej­lesztésével megvalósul a cseh­szlovák népgazdaság hosszú tá­vú szerkezeti átalakításához szükséges egyik legjelentősebb lépés. Cikkünk terjedelme nem te­szi lehetővé, hogy teljes részle­tességgel foglalkozzunk a cseh­szlovák—szovjet gazdasági együttműködés valamennyi te­rületével. De az ismertetett együttműködési területek vázla­tos bemutatása is jelzi, hogy az országaink közti sokoldalú együttműködés gyümölcsözően hat az építőmunka minden sza­kaszán. SOMOGYI MÄTYÄS TávaszvArAs közép-szlovAkiAban Sok tennivaló, kevés gép Közép-Szlovákia északi ré­szeit és magaslatait sok he­lyen még hó borítja, a déli já­rásokban azonban az éjszakai fagyok ellenére mind több helyről érkezik hír a tavaszi munkák kezdetéről. Pavol Sni­der mérnöktől, a Banská Byst­rica-i Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság föagronómusától először affelől érdeklődöm, mennyiben lesz rendhagyó az idei tavasz. — Bonyolult év, nehéz ősz van a hátunk mögött, melynek következményeivel az elkövet­kező hetek során is számol­nunk kell. Hiszen amit a ké­sei érés, a korám beköszöntött téli időjárás miatt nem tud­tunk elvégezni ősszel a földe­ken, azt tavaszai kell megten­nünk. Kerületi viszonylatban kalászosokból 7934 hektárral vetettünk kevesebbet a terve­zettnél, s adósságaink vannak a mélyszántás és trágyázás te­rén is. Emellett számolnunk kell több száz hektáros terü­leten újravetéssel is, hiszen ősszel az összterületnek csu­pán 46 százalékán került agro­technikai határidőn belül föld­be a mag. S bár a kerület nagy részén vastag hótakaró védte a vetést, különösen a legtermékenyebb déli járások­ban többször is megolvadt, ' majd üjrafagyott a föld. A nagy hőmérsékleti kilengések bizony megviselték a későn vetett őszieket. Szaporítja gondjainkat az is, hogy az őszi betakarítási és talajműve­lési munkák jóval nagyobb igénybevételt jelentettek gé­peink számára a megszokott­nál. Nem egy esetben két trak­tor is vontatta a betakarítógé­pet, vagy az ekét. — S mennyire sikerült pó­tolni a veszteségeket? — Sajnos, a gépellátásban nem javult a helyzet, sőt in­kább romlott. Főleg a már em­lített ekékre és egyéb talaj­művelő gépekre vonatkozik ez a megállapítás. Az agrotechni­kától az idén alig-alig kapnak üzemeink újakat, így a gépja­vító műhelyekben gyakran ket­tőből állítanak össze egy üzemképeset, ami viszont a gépállomány csökkenéséhez vezet. A kényszerhelyzet sok­szor egészen furcsa dolgokat szül; olyasmiről is hallottunk például, hogy házilag gyártják az ekéket. A meglevő gépek kihasználásán lesz tehát a hangsúly, ami történhet a já­rásokon, vagy egyes tájegysé­geken belüli kooperációval, s A legfontosabb területekre Kongresszusi verseny a földművesek széles körű részvételével { A tervezettnél több gabonát, tömegtakarmányt termesztenek ( Csökkentik a termelési költségeket 0 A környezet szépítéséről, javításáról sem feledkeznek meg A nyitrai (Nitraj járás földművesei az elmúlt években a munkakezde­ményezésben és vállalá­saik teljesítésében Is pél­dát mutattak. Tavalyi 15,6 millió korona értékű vállalásukat például még további 400 ezer koronával túlteljesítették. Az idén az egyes kollektívák, egyének a korábbi évek­hez hasonló elhatározásokkal rukkoltak ki, és — amint Rudolf Smehil mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége já­rási bizottságának dolgozója elmondta —, a járási pártkonferencia napjáig a terv­feladatok teljesítése és túlszárnyalása cél­jából több mint 10 millió korona értékű felajánlást tettek az egységes földműves­szövetkezetek dolgozói. A mezőgazdasági üzemek a pártkong­resszus és — jubileum jegyében szerve­zett munkaversenyben is a már bevált módszereket hasznosítják. A vállalások ér­tékét tekintve az első helyen a mojmírov- vei Jövő Egységes Földművesszövetkezetet kell kiemelni. Tagjai az elmúlt év viszon­tagságaival eredményesen megbirkóztak, és a 6. ötéves tervidőszak valamennyi lé­nyeges tervmutatóját az év vége előtt kö­zel három hónappal teljesítették. Nem kis érdemeként a munkáversenynek, amely­ben a szocialista és a komplex racionali- zációs brigádok tagjai álltak az első he­lyen. így van ez ezúttal is. A vállalt több mint egymillió korona érték 83,1 százalé­kát a brigádok tagjai hozzák létre. Az állattenyésztők a tervezettnél több hús, tej eladására vállalkoztak, és, ebben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulója szocialista munkabrigád tagjai Hed­viga RajÖániová vezetésével ismételten oroszlánrészt vállaltak magukra. Sikereik lényeges feltétele a náchodi felhívás szel­lemében végzett munka. Az állattenyész­tőkhöz hasonlóan a növénytermesztők is az élenjáró mezőgazdasági üzemek példá­ját követik. A jiCíni-prostéjovi és a tucho- razyi felhíváshoz csatlakozva vállalták, hogy hektáronként legkevesebb 5 tonna cukrot termelnek ki és 240 tonnával túl­teljesítik búzatermelési tervüket. A válla­lások lényeges tételei közül ki kell emel­ni az újítók mozgalmának további széle­sítését szolgáló kötelezettségeket, ame­lyek teljesítésében az idén is Jaroslav Farkaš komplex racionalizációs brigádjá­nak tagjai vállalták a legtöbbet. Az ivankai Virágzás Efsz-nek 598 tagja van. A munkaversenybe a dolgozók 52,5 százaléka kapcsolódott he 900 ezer koro­na értékű vállalással. Az összeg jelentő­sebb tételeit az anyagi ráfordítások csök­kentése, az energia- és abraktakarékos­sággal nyert érték és az eladási tervek túlteljesítése adja. A vállalásokból jelen­tős mértékben veszi ki részét Máriu Mil- koviöová fejő kollektívája. A szocialista munkabrigád 12 tagja már az aranyjel­vény tulajdonosa, s tavaly a lehenenkénti 3967 literes fejési átlag mellett is a tej minden literénél 6 dekagramm abrakot takarítottak meg az előirányzott mennyi­ségből. Az idén a szövetkezet a tervezett­nél 10 ezer literrel szeretne több tejet eladni, elsősorban ismét e kollektíva igye­kezetével számolva. A Munka Érdemrenddel kitüntetett síd• dečkovcei Haladás Egységes Földműves. szövetkezetben valamennyi munkahely, telep és termelési részleg dolgozója tett vállalást, hogy az előttük álló jelentős eseményeket méltóan köszöntsék. A nö­vénytermesztők közel 200 ezer koronás felajánlásában többek között a napraforgó és a tömegtakarmányok termesztésében vállalt többlethozamok értéke is benne van. Az állattenyésztők vállalásukkal már a legújabb követelményekhez igazodtak. Például a tervezettnél öt tonnával túltel­jesítik sertéshús-termelési tervüket, de ezt a többletet a tervezett húsmennyiség elő­állítása során megtakarított abrakból ter­melik. Említésre méltó az is, hogy a rész­leg minden egyes dolgozója hat őrát dol­gozik munkahelyi környezet szépítése, ja­vítása céljából. Hasonló értelemben kell szólni a gépkezelők és gépjavítók vállalá­sáról is. A gépek jobb karbantartásával és az elhasználódott alkatrészek felújításával 15 ezer korona értékű új alkatrész meg­takarítására vállalkoztak. Hasonló részletességgel dolgozták ki kötelezettségeiket a további földművesszö­vetkezetek tagjai is. A Výcapy-Opatovce-i Zobor Efsz ben a vállalás részletezi, mi­ként járulnak hozzá a választási prog­ram teljesítéséhez, az ipari célokra ter­mesztett paradicsom feldolgozása során milyen újítási javaslattal ésszerűsítik és teszik olcsóbbá a paradicsomlé készítését. Az alekšincei Oj Elet Egységes Földmű­vesszövetkezetben a sertéshizlalás prog­resszív módjának kidolgozásával és a föld­alap védelmével mutatnak példát. Rekul­tivációval három hektárral növelik a szán­tó területét, a cukorrépa termesz!ői pedig már nem a tömeg, hanem a hektáronkénti kitermelt cukor mennyiségét határozták meg. Mindez együttvéve bizonyítja, hogy a földművesek vállalásaikban valóban a leg­lényegesebb területekre összpontosították figyelmüket, magukévá téve a hatékonysá­gi és takarékossági követelményeket. EGRI FERENC persze, a két és három mű-* szak bevezetésével. . Jól tudjuk, hogy az Igényes szántás, talajelökészítés és a vetés a gazdag termést bizto­sító előfeltételek. A kerület mezőgazdasági nagyüzemei kü­lönösen a cukorrépaterm&sztés torén szerezhettek tavaly saját kárukon tapasztalatokat, hi­szen ahol nem kísérte kellő figyelem a már említett mun­kafolyamatokat, gyengébb volt a kelés, következésképpen a hektárhozamok is. Tudatában vagyunk annak, hogy az idei tavaszi munkák sikere jórészt a munkaszervezésen múlik majd. Ezért lesz szükség a dol­gozók kezdeményezésének tá­mogatására, az anyagi ösztön­zésre, a brigád- és verseny- mozgalom felkarolására. — Az irányítószervek részé­ről hasonló felhívásokra a múltban is sor került már, az elmúlt ősz folyamán azonban mégis számos mezőgazdasági üzemben tapasztaltunk merev­séget. A progresszív bérezést csak akkor alkalmazták, ami­kor már a termés egy része veszendőbe ment, vagyis túl későn... — Igen, tudunk ilyen jelen­ségekről, éppen ezért a párt­szervekkel együtt arra kértük a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy idejében tájékoztassák a dolgozókat a teendőkről és a lehetőségekről, hogy mindenki tisztában legyen azzal: mit, miért és mennyiért végezzen el? Ugyanez vonatkozik a bri­gádmunkások foglalkoztatására is a nagy mennyiségű traktorok több műszakos üzemeltetésénél. Meg kel mondanom, hogy a mezőgazdasági üzemek többsén gében hasonlóképpen gondol­koznak. Érezhető a tavaszias lendület a losonci, a rimaszom­bati, a žiari és a zvoleni járás földjein, ahol már elvégezték a fejtrágyázást. Ugyancsak a déli járásokra vonatkoztathatjuk el­sősorban a korai fogyasztásra szánt burgonya ültetőanyagá­nak előcsíráztatását, s ezzel ér­tékes napokat, sőt heteket nyernek a termesztők. Ugyan­csak jó ütemben folytatódik az istállótrágya kihordása és szó­rása. Örömmel fogadtuk a SZISZ' kerületi bizottságának felhívását és védnökségvállalá­sát a rétek és legelők kora ta* vaszi gondozásában. Erre nagy szükség van, hiszen különösen a hegyvidéki legelők trágyázá­sának elmulasztása a későbbiek során már nem pótolható. Saj­nos, rét és legelőgazdálkodás­ban gondjaink is vannak, mert nincs elegendő fűmag. Márpe- dig a közelmúltban több helyen végeztek rekultivációs munká­kat, olyan területeken, ahol az újrafüvesítésnek nagy jelentő­sége van. A kerület mezőgazdasági dol­gozóira tehát minden szinten és munkaszakaszon nagy fel­adatok várnak. Teljesítésükért ezúttal is minden lehetőséget meg kell mozgatni, nehogy pó­tolhatatlan hátrányba kerüljünk gazdálkodásunknak e fontos ágazatában. HACSI ATTILA Az elektrotechnikai berendezé­sek egyik legjelentősebb cseh­szlovákiai termelője, a bratisla­vai Villamos ipari Művek nagy figyelmet szentel a tudományos kutatás eredményei gyakorlati érvényesítésének. Felvételün­kön Gabriel Chobot az automa­ta hegesztősort szereli \ Vlastimil Andor felvétele — CSTK) 1ÔÔ1. III. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom