Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám, kedd
Pártunk jól felkészült a XVI. kongresszusra A KERÜLETI ÉS A VÁROSI PÁRTKONFERENCIÁK TANÁCSKOZÁSAI MINDENKI ADJA TUDÁSA LEGJAVÁT Az elmúlt időszakban ai (^szak-csehországi kerületben tovább szilárdult a párt vezető szerepe, s elmélyült a párt alapszervezeteinek befolyása a kollektívákban. Ezt jelentős részben elősegítette az, hogy a kommunistákat konkrét feladatokkal bízzák meg, s érvényesítik a bírálat és önbírálat elvét — mondotta beszámolója elején Jaroslav Hajn, a kerületi párt bizottság vezető tiakára. A ^ÍV. kongresszus óta nőve kedett a kerület anyagi és termelési bázisa. Különösen a szénfejtés és az energiatermelés, valamint az uránércbányászat fejlődött gyors ütemben. A Litvínovi Petrolkémiai Komplexum tevékenységével lendü tetes ütemben fejlődik a vegyipar, s a kohászat, a gépipar fejlődésére is a dinamizmus jellemző. A kedvező eredmények méltatása mellett a beszámoló bíráló szellemben mutatott rá a kihasználatlan tartalékokra és a hiányosságokra — különösen az állóalapok teljes kihasználása, a nyersanyagok, anyagok az energia gazdaságos fel- használása terén. Az elmúlt öt évben Észak’- $sehországban 58 ezer új lakást építettek. Itt is vannak hiányosságok, pl. közművesítés és a járulékos létesítmények építése ierén. A beszámolóban és a vitában egyaránt hangsúlyt kapott a népgazdaság energiaellátásának biztosítása, s ezzel kapcsolatban a szénfejtők és a külszíni fejtési technika megbízható működésének garantálása. A vitában a felszólalások rámutattak: munkájuk szempontjából nagyon fontos tapasztalati forrás a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának dokumentumai. Az elért ered* mények méltatása, a hibák nyílt feltárása mellett egyöntetűen hangoztatták: készek teljesíteni a CSKP XVI. kongresz- szusán kitűzendő feladatokat. Josef Kempný elvtárs, a CSKP KR Elnökségének tagja, a Központi Bizottság küldöttségének vezetője, felszólalásában megállapította, hogy a gazdasági és a szociális fejlesztés fő irányainak tervezete a nemzeti jövedelem növelését irányozza elő. Ez a feladat igényes, és kapcsolatban áll a gazdasági élet intenzifikálásával. Sokkal jobban kel) kihasználni azt a hatalmas gazdasági potenciált, amelyet a szocializmus építése során létrehoztunk. Gazdaságpolitikánkban semmi sem fontosabb annál, minthogy az ex- tenzív fejlesztés útjáról az intenzív fejlesztés útjára térjünk. A legfontosabb az, hogy megértsük és a gyakorlatban alkalmazzuk az intenzifikálás lényegét. Ez pedig úgy foglalható össze, hogy a termelés alapjául nem lehet kizárólag a hagyományos tényezőket venni, vagyis a munkaerőt, a befektetést, az alap- és nyersanyagokat, valamint az energiát, tehát azokat a tényezőket, amelyek mérését és kiszámítását megszoktuk. Az intenzifikálás- ban döntő és a szó szoros értelmében meghatározó szerepük van az új termelési tényezőknek, pl. a tudományos-műszaki fejlesztésnek, a szocialista lntengrációnak és a dolgozók alkotó kezdeményezésének. Csak ezek segítségével tudjuk' magosabb szinten növelni a népgazdaság gyarapodását, mégpedig úgy, hogy csak a meglevő vagy lassan növekvő munkaerő- és anyagtartalékokra támaszkodhatunk. A tudományos-műszaki fejlesztés tartósan a modern ipar és mezőgazdaság meghatározó fejlesztési tényezője lett. Ennek során a dolgozók széles körű részvételére kell támaszkodni, és meg kell szüntetni azt az elképzelést, hogy a fejlesztés csak a szakemberek szűk körének ügye. Igaz, hogy mindenki nem lehet tudós, konstruktőr vagy feltaláló, de mindenki hozzájárulhat képességeivel és tudásával a közös műhöz, a termelés növeléséhez, a jobb gazdálkodáshoz. Az emberek kezdeményezésének fejlesztése és e kezdeményezésnek elsősorban a gazdaságfejlesztés minőségi feladataira való orientálása az irányítás minden szintjén elsőrendű kötelesség. Josef Kempný elvtárs hangsúlyozta, hogy a tudományosműszaki haladás során a KGST- tagországokkal, különösen a Szovjetunióval való tudományos-műszaki és gazdasági együttműködésre támaszkodunk. Ez megsokszorozza erőnket a népgazdaság intenzifiká- lása felé vezető úton, s hosz- szú távon stabilitást és perspektívát biztosít. Nem véletlen, hogy Husák elvtárs többször hangsúlyozta: a 7. ötéves tervidőszaknak a szakosítás és a Szovjetunióval való kooperáció ötéves tervidőszakává kell válnia. Beszédének további részében nagyra értékelte az észak-csehországi kerület kommunistáinak és többi dolgozójának munkáját, s konkrétan foglalkozott a kerület gazdasági fejlesztésének néhány fő problémájával és a környezetvédelmi kérdések megoldásával. A kerületi pártbizottság vezető titkárává ismét Jaroslav Hajn elvtársat választották meg. ALAPVETŐ CÉL A HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE 1981. III. 10. Az elmúlt időszakban a dél- csehországi kerületben szép eredmények születtek a gazdasági, társadalmi, és kulturális élet valamennyi szakaszán. Ezt $ fejlődést tükrözte a kerületi pártbizottság beszámolója is, ^melyet František Pitra vezető titkár terjesztett a konferencia elé. A 6. ötéves tervidőszakban több mint 30 milliárd koronát tett ki a kerületben létesített beruházások értéke. Az ipari termelés 26,7 százalékkal, s a mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen időjárás ellenére 9,0 százalékkal növekedett. A többi ágazatban, a Nemzeti Front szervezeteinek és a nemzeti bizottságok munkájában is kifejeződik, hogy a kerületi pártszervezet jól irányítja, jól szervezi és megfelelő módon ösztönzi dolgozóit. A beszámoló rámutatott arra is, hogy egyes őgazatok, illetve .vállalatok teljesítményei közt szembetűnő különbségek vannak. A munka termelékenysége nem növekedett egyenlő arányban az ipari dolgozókra jutó állóalap növekedésével. A konferencia vitájában többször elhangzott, hogy a 7. ötéves tervidőszakban határozottabban síkra kell szállni a társadalmi termelés hatékonyabbá télele érdekében. A 7. ötéves tervidőszakban és az utána következő években a dél-csehországi kerület rendkívüli fontosságú fel - adatai közé tartozik a temelíni atomerőmű felépítése. A vita kidomborította a politikai-nevelő és Ideológiai munka fontosságát az új feladatok teljesítése során. Többen rámutattak az egyes feladatok teljesítésével összefüggő előzetes tervezés, az emberek gazdasági szemlélete helyes irányításának fontosságára. A fiatal szakmunkásgárda nevelésével kapcsolatban rámutattak a művezetők fontos szerepére. Felszólalt a vitában Vaclav Hüia, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság küldöttségének vezetője is. Foglalkozott hazánk 1981—85. évi gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak tervezetével. A jelenlegi feladatok — mondotta —' az előző ötéves tervidőszak feladataihoz képest bonyolultabbak a megváltozott belső és külső, feltételek miatt. A jelenlegi időszakban már nem lehet lényegesen növelni a fűtőanyagok, az energiahordozók, a nyers- és az alapanyagok importját, s jóval korlátozottabbak a munkaerő tartalékok és a beruházási lehetőségek is. Jóval igényesebb feltételekkel kell szembenézni a világpiacon, fokozni kell a követelményeket a termelés minőségével és műszaki színvonalával szemben. Ebben a helyzetben a 7. ötéves terv céljainak elérése megköveteli a hatékonyság gyorsabb növelését, a tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak maximális hasznosítását és hazánk részvételének elmélyítését a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. Az adott feltételek között alapvető stratégiai cél a hatékonyság növelése, valamint a maximális fűtőanyag-, energia- és nyersanyag-megtakarítás elérése. Végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, amelyek a múlthoz képest nagyobb relatív megtakarítást eredményeznek, például évente meg kell takarítani legalább két százalék fűtőanyagot és energiát, a felhasznált fémmennyiség 4,5—5 százalékát. Minél nagyobb megtakarítást kell elérni a műanyagok, a cement és a fa felhasználásában. A 7. ötéves tervidőszaknak a beruházások szempontjából kevésbé igényesnek kell lennie, A beruházások évi terjedelme nem haladhatja meg a 6. ötéves tervidőszak végén elért szintet. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések következetes végrehajtásával gyökeres változást kell elérni a munka hatékonyságának növelése és minőségének javítása teren. A 7. ötéves tervidőszak gazdasági és szociális fejlesztési feladatainak megvalósítása fokozott igényeket támaszt a párt vezető szerepének érvényesítésével, a párt szervező és káder- munkájával, eszmei politikai tevékenységével s azzal a felkészültségével szemben, hogy aktívan tudja kitűzni az új proii- lémák megoldásának irányait. A párt gazdaságpolitikai céljai elérésének fő feltétele az. hogy mozgósítani tudjuk pártunk és egész társadalmunk alkotó erőit. A kerületi pártbizottság vezető titkárává ismét František Pitra elvtársat válaszotlák. A MEZŐGAZDASÁG SZÜKSÉGLETEINEK JOBB KIELÉGÍTÉSIÉVEL A XV. pártkongresszust köve- tő Időszakra a kelet-csehországi kerületben a párttagság sorainak állandó javítására, az eszmei, szervezeti és cselekvési egység megteremtésére irányuló törekvés volt a jellemző — állapította meg beszámolójában František Tesar, a kerületi pártbizottság vezető titkára. A kerület dolgozói a 6. ötéves tervidőszakban valóban szép eredményeket érlek el. Az árutermelés értéke elérte a 240 milliárd koronát, s ez egyben a terv 0,6 százalékos túlteljesítését Is jelentette. Különösen a gépipar és az elektrotechnikai ipar fejlődése szembetűnő. Ezekben az ágazatokban a többi ágazathoz viszonyítva megháromszorozódott a termelés növekedésének üteme. A beszámoló bíráló szellemben elemezte a kerület kilenc üzemének munkáját, amelyekben nem teljesítették a 6. ötéves terv feladatait. Ugyanakkor nagyra értékelte például a Česká Tŕebová-i Sigma kollektíváit, amelyek az idei terv teljesítésére alapos előzetes tervezéssel készültek fel. A mezőgazdasági termelés hiányosságairól is szó volt a beszámolóban. Annak az okát,. hogy több helyen nem képesek a tartalékok hatékony mozgósítására, a beszámoló az irányítás, a felelősségtudat, az agrotechnika alacsony színvonalában jelölte meg. A legtöbb tartalék az irányi-. tásban van, s ez összefügg a komplex intézkedések lényegének megértésével — állapította meg a beszámoló. A komplex intézkedések nem csupán gazdasági, de politikai irányelv is. Meg kell érteni mindenütt, hogy a vezető dolgozónak az eddiginél jobban kell ismernie az embereket és a termelőmunka színhelyét, nem szabad kitérnie a konfliktusok elő), és mindenütt a társadalom érdekeiért kell síkraszállnia. A vitában felszólaló Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a Központi Bizottság küldöttségének vezetője beszédében egyebek között foglalkozott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésével, amely ágazatoknak az a fő feladata, hogy fokozzák önellátásunkat élelmiszerekből. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a külföldi piacokon emelkedett a gabonaneműek, a takarmányok, valamint más mezőgazdasági termények és alapanyagok ára, s nehezebbé váll beszerzésük. Nagyra értékelte a keletcsehországi kerület mezőgazdasági termelésének intenzitását és az élelmiszeripar tevékenységét. Rámutatott azokra a tartalékokra, amelyek a mező- gazdaságban, különösen a növénytermelésben, a takarmány- termelésben, a rétek és a legelők kihasználásában, az állattenyésztés intenzifikálásában, valamint a vágómarha súlyának és vágósúlyának növelésében lelhetők fel. Kijelentette, hogy a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének feladatait a CSKP KB 13. ülése 1979 márciusában tűzte ki. Hangsúlyozta, hogy ezzel összefüggésben nagy gondot kell fordítani a mezőgazdasági termelés intenzifikálására, főként a koncentráció és a szakosítás útján, a tudomány és a technika vívmányainak érvényesítésével, a növénytermelés és az állattenyésztés még mindig túlságosan nagy veszteségeinek csökkentésével, a növénytermelés és a szarvasmarha-tenyésztés kiemelt fejlesztésével, valamint a takarmányoké kai való jobb gazdálkodással. Jakes elvtárs azt is hangsú* lyozta, hogy a mezőgazdaságban is küzdeni kell a hatékonyság és a munkatermelékenység növeléséért, törekedni kell a gazdaságosság fokozására. Rámutatott arra, hogy meg kell állítani a mezőgazdasági földterület csökkenését, a meglevő területet termékenyebbé kell tenni és teljes mértékben hasznosítani kell. Ez azt jelenti, hogy teljes támogatásban kell részesíteni a kiskertésze- ket és a kisállattenyésztőket az állattenyésztési termékek, a gyümölcs és a zöldség termeié- sének növelése érdekében, amely termeléssel nemcsak sa^ ját szükségletüket fedezik, hanem a piacot is gazdagabbá teszik. A többi ágazatban is, különösen a gép- és a vegyiparban — folytatta Jakeš elvtárs —1 következetesebben kell gondoskodni a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítéséről. Beszédének végén Jakeš elvtárs hangsúlyozta, hogy ezek az igényes feladatok mindenekelőtt a pártmunka tökéletesítése, a párt vezető szerepének érvényesítése és helyes káder- politika megvalósítása útján teljesíthetők. A kelet-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárává ismét František TesaP elvtársat választották meg. FOKOZNI KELL A PÁRTSZERVEZETEK AKCIÓKÉPESSÉGÉT A nyugat-csehországi kerület pártszervezetei az elmúlt időszakban szervezetileg és cselekvőképességüket tekintve megszilárdultak. Javult a tagsági bázis összetétele, a pártba több ezer fiatal párt jelöltet vetteik fel. Mindez megnyilvánult a párt vezető szerepének elmélyülésében és a gazdasági építőmunka eredményeiben. Az elmúlt öt év alatt a kerület ipari termelése 17 százalékkal növekedett — mutatott rá a konferencia elé terjesztett beszámolójában Josef Miívald, a kerületi pártbizottság vezető titkára. A szerkezeti változások követelményeinek megfelelően a legnagyobb ütemű fejlődés a géiparban tapasztalható, különösen az atomerőmű-program terén, amelynek jelentősége túlnő határainkon, jól teljesítették feladataikat a bányászok és a nyugat-csehországi gázipari létesítményeik és a villanyerőművek dolgozói. A beruházási tervet 100,8 százalékra teljesítették. Ennek köszönhető a reaiktorszerelő csarnok üzembe helyezése, a cho- dov-sokolovi vasúti pályaszakasz áthelyezése stb. A kerületi pártbizottság be- /.ámolója elismeréssel szólt mezőgazdasági dolgozók sikereiről, a kereskedelem, a szolgáltatások, a nemzeti bizottságok dolgozóinak és a Nemzeti Front szervezeteinek jó munkájáról. A beszámoló azonban nyíltan rámutatott például a több műszakos munka alacsony arányára, a termelési költségok csökkenésének lassú ütemére, egyes export feladatok határidőn túli teljesítésére. Ezeket a hiányosságokat az emberek közt végzett politikai nevelő munka javításával, a párt- és állami fegyelem következetes megtartásával lehet megelőzni. A konferencia vitájában felszólalt Karel Hoffmann, a CSKP KE Elnökségének tagja, a Központi Bizottság küldött-: ségének vezetője is. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kommunistáik legfontosabb kötelessége a párt egységének, erejének, befolyásának és akcióképességének szilárdítása, a dolgozókkal való kapcsolatának erősítése és a párt vezető szerepének elmélyítése a társadalomban. Ezért minden kommunista, minden alapszervezet, minden párt szerv felelős. Hoffmann elvtárs hangsúlyozta, hogy a párt központi bizottsága nagy súlyt helyez a párttagság szociális és ‘korösz- szetételének javítására, az új párttagok felvételére, mindenekelőtt a munkásság, az anyagi termelésben dolgozók, minden ágazat legjobb dolgozóinak soraiból. Olyan emberekre van szükség, akik felkészültek kötelességeik teljesítésére, és képesek kommunista felelősséget vállalni, akik példát mutatnak munkájukban és magánéletükben, elkötelezik magukat a politikai és a közéleti tevékenység mellett, és aktívan érvényesítik a társadalmi érdekeket. Pártunk a dolgozóik körében bizalomnak örvend, s a legjobb dolgozók megtiszteltetésnek tartják azt, hogy a kommunista párt tagjaivá válhatnak, s aktívan hozzá akarnak járulni a párt politikájának formálásához és megvalósításához. A párttag-, ság sorainak fokozatos, .ki* egyensúlyozott megfiatalításán val s összetételének javítása-* val a párt megbízhatóan biztosítja jövőjét, fejleszti mun-, kas- és forradalmi jellegét. Ez azonban azt jelenti —. folytatta Hoffmann elvtárs —, hogy tartósan figyelni kell és elő koil mozdítani a tagjelölteik politikai és eszmei fejlődésiét, gondoskodni kell arról, hogy mindannyian kijárják a gyakorlat politikai iskoláját, továbbá ellenőrizni kell az igé(Folytatás a 6. oldalonJ
