Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám, szombat

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA A CSKP XV. KONGRESSZUSA ÍS AZ SZLKP KONGRESSZUSA HATÁROZATAINAK TELJESÍTÉSÉRŐL £s SZLOVÁKIÁBAN A PÄRT TOVÁBBI FELADATAIRÓL (Folytatás a 3. oldalról) A párt- és az állami szervek különle­ges figyelmet fordítottak az SZSZK fő­városa. Bratislava fejlesztésére. Intenzí­vebben fogtak hozzá a döntő fontossá­gú problémák, főleg a víz-, hő- és vil­lamos energiaellátás megoldásához. Csaknem 27 000 lakás felépítésével je­lentős előrelépés történt a lakásprob­léma megoldásában. Bővülnek a gép- és vegyipari üzemek, s ezzel a város Ipari jellege elmélyült. A szociális terület fejlődése lehetővé tette az emberek szükségleteinek Jobb kielégítését. Egyidejűleg a kezdeménye­zőbb munkára Is ösztönzött. Az eltelt időszak eredményeit értékel­ve, erről a kongresszusi szószékről őszinte köszönetét mondunk, kifejez­zük elismerésünket és tiszteletünket az élenjáró munkakollektíváknak és egyéneknek, elsősorban a szocialista munkabrigádoknak, az ésszerűsítőknek, az újítóknak, a komplex racionalizációs brigádoknak, a versenyző kollektívák­nak és mindazoknak, akik becsületes munkájukkal, elkötelezettségükkel és kezdeményezésükkel hozzájárultak éle­tünk fejlődéséhez. Erőforrásaink jobb kihasználásáért és fejlesztéséért Elvtársak, a számadásnál az elért eredményeket mindig szembesítenünk kell az objektív szükségletekkel, a tervfeladatokkal, s azzal, hogy mit érhettünk volna el, ha erőforrásainkat hiánytalanul kiak­náztuk és fejlesztettük volna. A gyártmányok minősége javításában és a termelés anyagigényessége csök­kentésében bizonyos, előrehaladást ér­tünk el. Ám az I. minőségi osztályba sorolt gyártmányok hányada növekedé­sének üteme, a nyersanyag, energia és ez alapanyagok hasznosításának mér­téke még . mindig elmarad az objektív szükségletek, napjaink, növekvő igényei mögött. Ez megnyilvánul a belpiacon kínált egyes árucikkek minőségével és használati tulajdonságaival kapcsolatos elégedetlenségben Is. Ez az alapvető oka, hogy a külföldi piacokon alacso­nyabb árakat érünk el, s ezáltal kedve­zőtlenek az Importalt gyártmányokkal kapcsolatos árviszonylatok. Nem sikerült fordulatot elérni a be­ruházásokban. Erőnket még mindig nem voltunk képesek összpontosítani az építkezések idejében történő befejezé­sére és özembe helyezésére, a terve­zett paraméterek gyors elérésére. En­nek következtében jelentős eszközöket fagyasztanak be a befejezel len épüle­tek s a nem egyszer drága áron im­portált kihasználatlan gépek. A mező- gazdaságban főleg a hektárhozamok emelésével emelkedett a gabona terme­lése. A kukorica termelése lényegében a vetőterület bővítésével növekedett. Nem szüntettük meg az egy helyben to- pogást a burgonya és a cukorrépa ter- melésében. Nem ériünk el a tömegtakar­mányok, a zöldség és a gyümölcs ter­melésének megkívánt szintjét. A nö­vény- és az állattenyésztési termelés közti összehangoltság hiánya utólagos takarmányimportot követelt meg. Fejlődésünk ütemét csökkenti a terv feladatok, határidők és választék sze­rinti nem teljesítése, de a tervek töké­letlensége, a hasznosítható tartalékok hiánya, s az is, hogy népgazdaságunk egyes láncszemeinek kapcsolatai nem színvonalasak. Ennek következtében a lakossági szükségletek kielégítésében zökkenők fordulnak elő, ami a szállí- tói-megrendelői kapcsolatok súlyos összehangolatlanságára utal. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága ülésével összefüg­gésben Szlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága is folyamato­san foglalkozott a problémák megoldá­sával és az előforduló fogyatékosságok kiküszöbölésével. Hangsúlyt helyezett a tudományos-műszaki fejlesztésre, az irányítás hatékonyságára és a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére, hogy az iparban és a mezőgazdaságban ja­vuljon a minőség és a hatékonyság. Elemzéseinkből az következett, hogy a fogyatékosságok fő okai szubjektív jel­legűek, tőlünk, munkánktól, képessé­geinktől, hozzáállásunktól függnek. S meg kell mondanunk, hogy éppen a jelen helyzetben nyilvánulnak meg ezek a problémák, fogyatékosságok és gyenge pontok nagyon élesen, kidom- borodóan és komoly következmények­kel — tekintettel elégtelen felkészült­ségünkre. Mi ennek a magyarázata? Miért nyil­vánul meg mindez olyan sürgető mó­don? Tudatában vagyunk annak, a párt, valamennyi dolgozó alkotó és áldozat­kész munkájának köszönhetően, tör­vényszerűen építjük a fejlett szocialista társadalmat. Ez alapvető. S a fejlett szocialista társadalom nagyobb igénye­ket támaszt a hatékonysággal és a mi­nőséggel szemben. Ezt a fejlődési sza­kaszt jellemzi a munka végeredményé­vel szembeni növekvő igényesség. A fejlett szocializmusnak megfelel a társadalom, az osztályok, a társadalmi csoportok, egyének mind harmoniku­sabb fejlődése. Megfelel az ésszerűb­ben és a minőségileg magasabb szin­ten kielégített fogyasztás. Népgazdaságunkban alapvető fordu­latot kell elérnünk a fejlesztés és az irányítás iparosítási jellegétől a haté- ko*m Intenzív jelleg érvényesítéséig. Ez azért 9(trgős, mivel gazdaságunk már extenzíven nem fejlődhet, nálunk na­gyobb mértékben nem növekszik a munkaerők állománya, miközben a ter­melési óllőalapok ugyan jelentősek, de azokat elégtelenül használják ki. Ezért nincs más lehetőségünk és választá­sunk, csak az, hogy mind jobban fel­használjuk a rendelkezésűnkre álló munkaerő, anyagi és műszaki kapaci­tást, amely a szocializmus építésének szakaszában meghatványozódott. Munkánk problémái, fogyatékosságai és gyenge pontjai élesebb megvilágítás­ba kerülnek, nagyobb a súlyuk a bo­nyolultabbá vált belső és külső költ­ségvetési feltételek következtében is. Arról van szó, hogy gazdaságunkra je­lentős hatással vannak a tüzelő- és a nyersanyag fejtésének, a szén, az érc, az építőanyagok hazai termelésének, a fatermelésnek növekvő költségei, vala­mint a növénytermelés mind nagyobb hozamának költségei is. Évről évre mind több ökológiai beruházást is esz­közölnünk kell a víz, . a levegő és a föld védelmére. Külföldön is — a tőkés és a szocia­lista országokban egyaránt — növeked­nek a tüzelő- és a nyersanyagok fejté­sének költségei, mivel mind bonyolul­tabb feltételek között, a földben és a tengerekben is nagyobb mélységekben, nehezen hozzáférhető területeken, sőt sarkvidéki övezetekben nyerik és na­gyobb távolságokra szállítják őket. Ez az egyik alapvető oka a tüzelő- és nyersanyag árak növekedésének. A prognózisok arra utalnak, hogy belát­ható időn belül nem számolhatunk sem a hazai, sem az importált nyersanyag, tüzelőanyag árának csökkenésével, ha­nem bizonyos emelkedésével. S tudjuk, hogy ez mit jelent számunkra, egy olyan feldolgozó ország számára, amelynek jelentős mennyiségű nyersanyagot és tüzelőanyagot kell importálnia. A szocialista és a tőkés országokban egyaránt, mind jelentősebb tényezővé válik a gyors ütemű tudományos-műsza­ki fejlesztés. Az, aki gyorsabban fej­leszti a tudományt, s ez a fejlesztés testet ölt konkrét gyártmányokban, az gazdasági előnyökre tesz szert és gyor­sabb a fejlődése. A válság jelenségei s önmagában az osztályjelleg a kapi­talizmust nagy mértékben gátolja eb­ben az előrehaladásban és problémákat okoz neki. Ezzel szemben a fejlett szo­cializmus építése, során minden felté­telünk adva van ahhoz, hogy fejlődé­sünket még jobban egybehangoljuk a tudománnyal, s azt még gyorsabban fel­használjuk az ember javára. Ezért, elvtársak, a munkásoknak, a földműveseknek, az értelmiségieknek alapvető, mi több, létfontosságú érde­ke, hogy erejükkel, tudásukkal és aka­ratukkal szolgálják a tudomány gyor­sabb felhasználását a minőség és a hatékonyság javítására. Ebben a vo­natkozásban a gyárakban, a tudományos és a kutatóintézetekben, a tervezöiro- , dákban, az építkezéseken, de a szolgál­tatásokban is, nagy offenzívát kell ki­bontakoztatnunk az előrelépés érdeké­ben. „A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság 1981—1985. évi gazdasági és szo­ciális fejlesztésének fő irányai“ elne­vezésű dokumentumtervezettel alapvető összhangban álló ismereteink és elem­zéseink is kiemelik, hogy feltétlenül szükséges Szlovákiában a párt-, az ál­lami és a gazdasági szervek, illetve szervezetek koncepciózus, szervező és irányító munkáját egyértelműen a fej­lesztés minőségi vetületeire orientálni. A hetedik ötéves terv tartalmává kell hogy váljon az intenzitás általános fo­kozása, az első minőségi osztályba so­rolt gyártmányok hányadának jelentős növelése, az állóalapok hasznosításá­ban elérendő fordulat, a tudományos- műszaki fejlesztés eredményeinek gyor­sabb alkalmazása és cselekvő részvé­telünk a nemzetközi szocialista gazda­sági integrációban. A lehető legnagyobb mértékben járulunk hozzá a csehszlovák gazdaság fejlesztéséhez A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság 1981—1985. évi gazdasági és szo­ciális fejlesztése fő irányaival össz­hangban, feltétlenül szükségesnek tart­juk azt, hogy Szlovákia gazdaságát a természeti és a gazdasági lehetőségek még hatásosabb kiaknázására, az össz- állemi erőforrások megteremtésében részvétele növelésére orientáljuk, az­zal a céllal, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljunk a csehszlo­vák gazdaság tartós és hatékony fej­lesztéséhez. Igyekezetünk összpontosításával a dolgozók képesítésének, a tudományos- műszaki potenciálnak, az emberek al­kotó kezdeményezésének intenzívebb hasznosítására, az Irányítás tökéletesí­tésévé^ • dolgozók jobb felhasználá­sával, « bonyolultabbá vált helyzetben is —20 százalékos lehet a Szlovák Szocialista Köztársaságban a nemzeti jövedelem gyarapodása. A társadalmi termelés fejlesztésének döntő tényezője továbbra is az ipar lesz, amelynek termelése 23—25 szá­zalékkal fog növekedni. Az ágazatok struktúrájában szilárdítani kívánjuk a gépipar, az elektrotechnikai ipar, s fő­leg az elektronika helyzetét, amelyek termelési volumenje hozzávetőleg 50 százalékkal fog gyarapodni. Fejleszte­ni fogjuk ezeket az ágazatokat, mivel lehetővé teszik a beruházott eszközök nagyobb mérvű értékesítését, s jobb fel­tételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy hozzájáruljanak a csehszlovák népgaz­daság exportképessége növeléséhez, a műszaki színvonal és a hatékonyság további fokozásához. Az ágazatközi szerkezet módosításá- ' val támogatni fogjuk a beruházási és a fogyasztási elektronika, a mikro­elektronika, a robotok és a manipulá­torok, a megmunkáló, formáló, a tex­til-, építőipari és útépítő gépek, a traktorok, a tehergépkocsik, az atom- erőművi berendezések és főleg a hid­raulikai gyártmánykomplexumok ter­melését. Gyors ütemben gyártmányfej­lesztési programokat kell megvalósíta­ni, amelyek célja a szállítótechnika, az építőipari, mezőgazdasági és erdőgazda­sági gépek, a gépipari fogyasztási áru­cikkek és egyéb gyártmányok használa­ti tulajdonságainak javítása. A termelés növelésének szerves kap­csolatban kel állnia a szerkezeti módo­sításokkal és a műszaki tökéletesíté­sekkel. Olyan gyártmányokra kívánunk és kell orientálódnunk, amelyek job­ban hasznosítják az elektronikát, ma­gas műszaki és gazdasági paraméte­reket érnek el, nagyobb mértékben já­rulnak hozzá a nemzeti jövedelem gya­rapításához és a munkatermelékenység jelentős növelését eredményezik. Ez a kutatásban, a fejlesztésben dolgozók­nak, a konstruktőröknek és a techno­lógusoknak, de elsősorban az irányító dolgozóknak a feladata. Teljesítése al­kotókészségüktől, határozottságuktól, s attól a képességüktől függ, hogy ere­jüket hatásosan egybekapcsolják és kombinálják a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa országainak, főleg a Szovjetuniónak munkahelyeivel. Ez egyidejűleg exportképességünk növelésének és annak útja, hogy éven­te megtakarítsuk a fém 4,5—5 százalé­kát, s az energia kisebb mérvű fajlagos fogyasztásával megtakarításokat érjünk el az energetikai létesítmények beruhá­zási költségein. A fejlesztés eddigi gyors ütemét megőrizzük a hazai nyersanyagbázisra épülő további ágazatokban is. A fafel­dolgozó iparban hozzávetőleg 30 száza­lékkal növeljük a termelést a fa ex­portjának jelentős csökkentésével, a lombfa jobb felhasználásával a cellu­lóz gyártására és a fahulladék jobb hasznosításával a technológiai és a vegyipari feldolgozás céljaira. Sürgető feladat a Vranovi Bukóza, a žiiinai és a párkányi (Štúrovo) cellu­lózgyártó részleg befejezése, illetve za­vartalan üzemeltetésének elérése. Ki­emelt figyelmet kell szentelni a Ru- žomberoki Papír- és Cellulózipari Kom­binát befejezésének és üzemeltetése megkezdésének, hogy a termelést már ez év harmadik negyedében megkezd­hesse. Javítani kell a konstrukciós anyagok minőségét és bővíteni kell a bútorválasztékot is. Rendkívül igényes feladatok várnak ránk a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság tüzelőanyag- és energetikai bázi­sának fejlesztésében is. Kiemelten hangsúlyozzuk, hogy Szlo­vákia gazdaságának növekedése egye­nes függvénye a csehszlovák tüzelő­anyag- és energetikai bázis fejlődésé­nek. Ezért minden érdekelt szervezet kötelessége, hogy teljes felelősséggel teljesítse az észak-csehországi barna­szénmedence és az ostrava-karvínái bányakörzet fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, legyen szó akár kapacitás­átcsoportosításról, munkaerőtoborzás­ról, vagy a szükséges berendezések, il­letve termékek szállításáról. A 7. ötéves tervidőszak éveiben Szlo­vákiában több mint 1500 MW teljesít­ményű villanyáram-termelő kapacitást kell üzembe helyezni, mégpedig kizá­rólag atom- illetve vízi energia kihasz­nálásáról lehet szó. A Mochovcei Atom­erőmű építésének nagyobb arányú ki­bontakoztatásával és a GabCíkovo-— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésé­nek nagyobb ütemű megvalósításával újabb 2200 MW teljesítményű áramter­melő kapacitás létrehozásához teremt­jük meg az előfeltételeket; ezeket a lé­tesítményeket a 8. ötéves tervidőszak­ban helyezzük üzembe. Ily módon le­hetővé tesszük, hogy Szlovákia nagyobb mértékben részesedjen az országos energetikai szükségletek kielégítéséből. Figyelmet kell szentelnünk a gáz­ipar, valamint a szén- és lignitjövesztés fejlesztésének is. A meglevő és az új gázlelőhelyek kapacitásának teljes ki­használásával kell megtermelnünk a 7. ötéves tervidőszakban országos vi­szonylatban a földgázerőforrásunk nö­vekményének 35—40 százalékát' Mivel a szén továbbra is pótolhatatlan ener­getikai erőforrásunk, ezért javítani kell a szlovákiai szénbányák Jövesztési feltételeit és Gbely térségében elő kell készíteni az új bánya építését. A kohászatban elsősorban azoknak az akcióknak a meggyorsításáról van szp, amelyek a fémek nagyobb fokú kihasz­nálását, az energiafogyasztás csökken­tését, a kohászati anyagok minőségé­nek javítását, illetve az alapnyersanya­gok nagyobb fokú feldolgozását teszik lehetővé. Az elsődleges kohászati ter­melésben megközelítőleg 3,5 százalék­kal kell javítani a felhasznált acél fel­dolgozottsági mértékét. E cél elérése végett már az idén be kell fejezni és tizembe kell helyez­ni a 900 ezer tonna acél folyamatos öntésére szolgáló technológiát; 1984- ben be kell fejezni a Kelet-szlovákiai Vasmű kokszolójának építését és más létesítményeket. Hasonló figyelmet kö­vetel számos további korszerűsítési terv realizálása is, mint például a pod­brezová! Šverma Vasmű csőgyártási programjának megvalósításához szük­séges valamennyi feladat végrehajtása, valamint a hlohoveci acélszövet-gyártó kapacitás befejezése, az alumínium- oxid-gyártás intenzifikálása, továbbá a réz. a nikkel és az öntvények feldől gozásának intenzívebbé tétele, valamint a magnezit-nyersanyag nagyobb fokii feldolgozásához szükséges kapacitások létrehozása. A vegyipar fejlesztésében sürgősen meg kell valósítani azokat az intézke­déseket. amelyek lehetővé teszik az igényesebb vegyipari termelés részará­nyának növelését. Elsősorban az elekt­ronikai ipar, a gyógyszeripar, a köz­szükségleti ipar és a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítéséről van szó, de nagy figyelmet kell szentelni a mű­szálak új generációjába tartozó termé­kek gyártása fejlesztésének is. A vegy­ipari termelés több mint 10 százalékos növekedését a nyersanyagok nagyobb fokú feldolgozásával kell elérnünk. Az elkövetkező időszakban tovább növekszik a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexumnak és a szükségletei kielégítéséhez hozzájáruló ágazatoknak a felelőssége a XV. pártkongresszuson kitűzött élelmiszer-önellátási program következetesebb megvalósításáért. A mezőgazdasági is az étehniszeripai i termelés fejlesztése E cél elérésére Szlovákia termelési lehetőségeinek nagyobb fokú mozgósí­tására és jobb kihasználására van szük­ség; ugyancsak nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a Szlovák Szocia­lista Köztársaság mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésének színvonala elérje a Cseh Szocialista Köztársaság ugyanezen ágazatainak színvonalát. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdasági ter­melés 12—13 százalékos és az élelmi- szeripari termelés 13—14 százalékos növelésére irányuló feladat Is. Az állat­tenyésztési termelés tervezett 9 száza­(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ sz íaoi. III. 21. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom