Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám, szerda

A brno -bohunicei kórházban kibővítették az új nukleáris gyógyá­szati osztályt. Felvételünkön Lenka Vlčková és Ilona Pfikrylová a beteget korszerű műszerekkel vizsgálják (Vít Korčák felvétele — ČSTK] Jó életiskola APRÓ Hl R D ÉTÉ S köszönetnyilvánítás A takarodó után elcsende­sül a laktanya. A szüzadügyo- letes végigjárja a folyosót, el­lenőrzi, hogy minden szobában lefeküdtek-e már. Amikor visz- szatér szolgálati helyére, hir­telen a tábori telefon éles berregése szakítja félbe a csendet. A telefonba katoná­san jelentkezik, arca egyre komorabbá válik. — T.rtettemf... Riadó. — Leteszi a kagylót, mélyet lé­legzik, majd sípjába fúj és el­kiáltja magát. — Riadói... Riadó!.. Gyorsan, fiúk éb­redjetek. Sorba benyit a szobáikba, hogy a katonák meghallották- e kiáltását, megértették-e, mi­ről van szó. Mire bejárja a körletet, az összekötők már útnak Indulnak. A szobák méh­kashoz hasonlítanak, de csak néhány percig. Egymással ver­sengve szaladnak a páncéljár­művekhez, a fegyverraktárak­ba. Az éjszaka csendjét moto­rok dübörgése veri fel. Balázs Bélának ezen az éj­szakán sok volt a dolga. A gépjárműveknél teljesített szol­gálatot. A riadó után tovább végezte a szolgálatából eredő feladatokat, de közben oda- odaszaladt a műhelykocsijá­hoz. Féltő gonddal ügyelt ar­ra, hogy minden a helyére ke­rüljön. — Minden bizonnyal ez lesz az utolsó riadó, amelyen részt veszek — mondja. — Március végén ugyanis leszerelek, s a pelsőci (Plešivec) szövetkezet­ben újra traktorra ülök, hogy kivegyem részemet a tavaszi mezőgazdasági munkákból. — Nehéz volt a két év? — Különösen az első idő­ben. A rendet, a percnyi pon­tosságot nehéz volt megszok­ni. A két év alatt szakmailag sokat tanultam. Páncélautó motorjával a polgári életben nemigen találkozik áz ember, itt pedig a gyakorlótéren is meg kell tudni javítani. A néphadseregben az áramfej­lesztő kezelését is megtanul­tam. Nem túlzók, ha azt mon­dom, hogy embert faragtak be­lőlem. A szőke gömörl fiú eltűnik, á katonák tömegében. A fél­homályban felsorakozik az egység, létszámjelentést tesz­nek a szakaszparancsnokok. A’ tisztek a térkép fölé hajolva hallgatják az eligazítást. Az­tán kinyílik a laktanya kapu­ja, s az egység elindul, hogy harci feladatát teljesítse. Az egyik harci jármű kor­mánya mögött ül Peter Hovan- Cík őrvezető, aki a legjobb gépjárművezető hírében áll. Megkapta a példás katona jel­vényt és a minősítési jelvény első fokozatát. Párttag. A sa- binovi erdőgazdaságból vonult be. ahol autószerelő volt. — Gyermekkoromban arra tanítottak, hogy sohase végez­zek félmunkát — mondja a motorzúgást túlharsogva. — A szakmunkásképző intézetben is ehhez tartottam magam. Har­madéves koromban ott vettek fel párttag jelöltnek. Amikor magamra öltöttem a néphad­sereg egyenruháját, elhatároz­tam, hogy itt is kommunistá­hoz méltóan helyt állok, jó példával szolgálok. — Ha visszatérek a civil életbe, gépkocsivezetőként sze­retném folytatni a munkámat — tárja fel terveit. — Két év alatt teljesen megváltoztam. Komolyabb, határozottabb let* tem, megszoktam a kollektív szellemet. Igen örülök annak, hogy én is hozzájárultam ah­hoz, hogy a múlt kiképzési év­ben a harci és politikai felké­szülés terén századunk kiváló eredményt ért el. A tényle­ges katonai szolgálat jó élet­iskola volt számomra. Nem tudom, merre járunk, A fülhallgatóból hozzám szű­rődő hangok ezt nem árulják el. Órák telnek el, amíg meg­érkezik a parancs: vége a gyakorlatnak. Kihasználom az alkalmat és megkeresem Mi­lan Syrový őrvezetőt, lövész­operátort, aki Llpovecről szár­mazik és a polgári életben — ahová néhány nap múlva visz- szatér — géplakatosként az államvasutaknál dolgozott. — Sorköteles koromban el­végeztem az autóvezető tan­folyamot, de a sors úgy hoz­ta, hogy más beosztásba ke­rültem — kezdi el a beszélge­tést. — Természetesen ez van olyan fontos, mint a kormány­keréknél ülni. Agyúval, irányí­tott lövedékkel az első lövés­sel meg kell tudni semmisíte­ni a célt. Mindig arra kell gondolni, hogy egy esetleges háborúban ennek az ellenke­zője a páncéljármű megsem­misülésébe kerülne. — Milyen érzéssel tér visz- sza a polgári életbe? — Mint a többiek, én is örülök, hogy eltelt a két év. Mostanában egyre többet gon­dolkodom az itteni kollektív munkáról, arról, hogy a két év jellemünket is megváltoz­tatta. Nem kárba veszett idő a tényleges katonai szolgálat. A laktanyába visszatérve he­lyére kerülnek a harci jármű­vek, a fegyverek, újra elcsen­desül az éjszaka. A tisztek csoportba verődve cigaretta parazsánál vitatják meg az éj­szakai harci feladat teljesíté­sét. — Gyerünk aludni — mond­ja felém fordulva Müller Lász­ló hadnagy, aki Gömörből ke­rült ehhez a katonai egység­hez. — Holnap folytatjuk a kiképzést. Elhallgat, majd rövid szünet után megjegyzi: — A fiúk egy része hama­rosan leszerel, újak jönnek a helyükre. A mi feladatunk, hogy azokból Is mielőbb olyan katonákat neveljünk, mint Ba­lázs, Hovančík és Syrový őr­vezetők. NÉMETH JÁNOS ISMERKEDÉS ■ 35/165, kétgyermekes elvált asszony megismerkedne absztinens férfival, aki szeretni tudna min­ket. Jelige: Lakás van. 0 372 ■ 28/165, szőke, hosszú hajú, kék szemű érettségizett lány jó meg­jelenésű, Intelligens férfi társa­ságát keresi, jelige: Várlak. 0-376 ■ 24/175, magányos lány társaság hiányában ismeretséget keres. Jel­ige: Tűzpiros virág. 0-384 ADÁSVÉTEL ■ Eladó garázs Calovón. Érdek­lődni 16 óra után lehet a 20-42-es telefonszámon. 0 363 ■ Eladó vasráma fóliára (20X4,80) öntözőberendezéssel együtt. Cím: Bartalos Tibor, Sever II., Smeta nový háj 290/24, Dun. Streda. 0-381 ■ Eladó S 1150 A2 — alkatré­szenként is. Jelige: Olcsón. 0 385 ■ Négyéves FIAT 125 p. 1500-as, kiváló állapotban jutányosán el­adó. Pénzes Gyula, Mliečno 317, dunaszerdahelyl Járás. 0 395 VEGYES ■ Elcserélném 1 Vi szobás, I. kát. lakásomat 2 loggiával, tele­fonnal nagyobbra, jelige: Lehet II. kategóriájú Is. 0-386 ■ Dunaszerdahelyl (Dunajská Stredaj kétszobás I. kat., állami lakásomat elcserélném kétszobás, állami vagy szövetkezetire Komá­romban (Komárno). Cím a hirde- tőlrodában. 0YM KÖSZÖNTŐ MEGEMLÉKEZÉS ■ Pniubszky Béla — Zselízen (Želiezovce) — március 17-én ün­nepelte 60. születésnapját, mely­nek alkalmából szeretettel gratu­lálnak és további jó egészséget, örömteli boldog éveket kívánnak: felesége, két fia, menyei és 4 unokája, akik ezúttal is sok puszit küldenek a szeretett nagyapának. 0-268 B LELKES VINCÉNEK — Nagy- födémesre (Veiké Olany) 60. szü­letésnapja alkalmából sok szeretet­tel hosszú, boldog életet és na­gyon jó egészséget kívánnak: felesége, lánya, fial, "Veje, me­nyei és unokái. 0-334 B CSÓKA JUSZTINÁNAK, Horná Fotonba, 80. születésnapja alkal­mából szívből gratulálnak és még további boldog életet kívánnak: fia és családja, 4 unokája, uno­kamenyei, Andrea, Lacika, Ivet- ka, Zolika, Melinda és déd­unokái. 0-368 ■ A legdrágább férjnek, édesapá­nak és nagyapának, Knbik Józsefnek Deáklba (DlakovceJ, ötvenötödik' születésnapja, valamint névnapja alkalmából gratulálnak, erőt, egészséget és hosszan tartó bol­dog életet kívánnak: felesége, két fia, két lánya, menye, két veje és az öt kis- unoka, Jőzsefka, Ildikó, Ga- buska, Katlka és a kis Haj-* nalka. 0-273 szeretetét, jóságát, soha nem hal­ványuló emlékét szívünkben őriz­zük. Szerető hitvese, fial, lányai, menyei, vejei és unokái. 0 172 Egyéves évfordu­ló alkalmából fáj­dalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét a ked­ves rokonoknak, munkatársaknak, jó barátoknak, szomszédoknak. Is­merősöknek, a falu lakosságának, akik 1980. március 18-án elkísér­ték utolsó útjára a nagysárpl (Šá- rovee) temetőbe a drága jő fér­jet, édesapát. Nagy Mihályt, akit a kegyetlon halál 36 éves ko­rában kiragadott családja és sze­rettei köréből. Köszönjük a sok koszorút, virágot, melyekkel soha el nem múló fájdalmunkat Igye­keztek enyhíteni. Szerető felesége, kisfia és a gyászoló család. 0 210 ■ 1980. március 17-én hajnali négy órakor dobbant utolsót a drága jó férj szíve, s búcsúszó nélkül ragadta ki a kegyetlen ha­lál szerettei köréből Kiss Jánost. Akik szerették és tisztelték, szen­teljenek emlékének egy néma pil­lanatot e számunkra oly szomo­rú évfordulón. Megtört szívd, őrökké szomorú felesége, lányai, vejei, unokái, dédunokái, unokamenye és unokavejei. 0-312 Fájó szívvel em­lékezünk a sze­rető férjre, gon­dos édesapára, nagyapára, Barfanský Jánosra (Dunaszerdahely — Dun. Streda), aki 1980. március 17-én örökre itt hagyott bennünket. Akik ismerték és szerették, szenteljenek ezen a napon emlékének egy néma pil­lanatot. A gyászoló család. 0-371 ■ Fájó szívvel emlékezünk a drá­ga jó halottra, férjre, édesapára és nagyapára, Varjú Józsefre (Feketenyék — čierna Voda), akit a kegyetlen halál váratlanul kiragadott szerettei köréből. Akik Ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a szomorú évfordulón. Az 6 A könny hullik, a bánat megma­rad. Március 15- én volt egy éve, hogy a drága jó fiam, Lipták István 37 éves korában hirtelen elhunyt. Akik Ismerték és szerették, szen­teljenek számára egy néma pilla­natot ezen a számunkra szomorú, első évfordulón. Gyászoló édesanyja, testvérei és sógorai. 0-379 Fájó szívvel és soha el nem mú­ló szeretettel em­lékezünk a drága jó férjre, édes­apára és vőre, Varga Sándorra Szene (Sencc), akit a kegyetlen halál 1976. már­cius 8-án, 36 éves korában kira­gadott szerettei köréből. Akik Is­merték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot e szomorú 5. évfordulón. Felesége, három gyermeke és anyósa. 0-380 ■ Március 23 án lesz egy éve, hogy örökre eltávozott a drága férj, édesapa, nagyapa és após, a jókal (Jelka) Ján KIS. Aki Ismerte, emlékezzen rá e szo­morú évfordulón. A gyászoló család. 0-415 1981. február 17- én örökre eltávo« zott az élők so­rából a drága j6 férj, édesapa, fiú és testvér, S z ő k e Károly, akit a halál hirtelen kiragadott szerettei köréből. Ezúton szeret­nénk köszönetét mondani mind­azoknak a rokonoknak, munka­társaknak és ismerősöknek, akik elkísérték utolsó útjára az andó- di (Andovce) temetőbe, s virága­ikkal, részvétükkel enyhítették a család nagy fájdalmát. Gyászoló felesége és gyermekeL 0-358 ■ Hálás szívvel mondunk köszö­netét a rokonoknak, szomszédok-- nak, ismerősöknek és mindazok­nak, akik elkísérték utolsó útjára drága halottunkat, Kockás Károlyt, 1981. február 12-én a nádszegi (Trstlce) temetőbe. Külön köszö­netét mondunk Jancsár elvtársnak a szép búcsúbeszédért, továbbá a Nádszegi Efsz mellett működő pártszervezetnek, az efsz. a hnb vezetőségének, a polgári ügyek testületének és az alapiskola pio­nírjainak. Köszönjük, hogy koszén rúikkal, virágcsokraikkal, részvé­tükkel Igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0 370 Fájdalomtól meg­tört szívvel mon­dunk hálás kö" szünetet mind­azoknak a roko­noknak, szomszé­doknak, ismerősöknek és a falu egész lakosságának, akik 1981. február 4-én elkísérték utolsó út­jára a nagybalogi (Velký Blh) te­metőbe Vitkó Gyuláné Asztalos Szerénkét, akit a halál életének 53. évében, 31 hónapi súlyos betegség után ki­ragadott szerettei köréből. Köszön­jük a temetés részvevőinek, hogy részvétükkel és virágaikkal igye­keztek enyhíteni mély fájdalmun­kat. Külön köszönetét mondunk a rimaszombati (Rimavská Sobota J kórház rádióteráplai osztálya főor­vosnőjének. dr. Gazsúrovának, aki drága megboldogultunk életét ál­dozatkész és odaadó munkával próbálta megmenteni. Örökké gyászoló férje, fia, Laci, menye. Zlatka, lánya, Erzsiké és veje, Otl. 0-378 19 Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét minden ked­ves rokonnak, ismerősnek, a Calo- vói Agrokomplex vezetőségének, a Jánosteleki (Smolenlcká Nová Ves) gazdaság vezetőségének, volt mun­katársaknak és mindazoknak, akik 1981. február 17-én elkísérték utolsó útjára a szeretett, felejthe­tetlen drága jó férjet, édesapát, Szőke Andrást a szilasl (Brestovec) temetőbe, akit a kegyetlen halál 51 éves korában váratlanul kiragadott sze­rettei köréből. Köszönjük a sok koszorút és virágot, a részvétsza­vakat, táviratokat és leveleket, melyekkel enyhíteni Igyekeztek mély fájdalmunkat. Emlékét őrző felesége, lánya és fia. 0-387 ■ Ezúton mondunk köszönetét minden rokonnak, Ismerősnek, a szomszédoknak és mindazoknak, akik 1981. január 18 án elkísérték utolsó útjára a szeretett felesé­get, drága édesanyát és nagyma­mát, Bíró Károlyná Kosztúr Erzsébetet a sajórecskel (Riečka 1 temetőbe. Külön köszönjük a sok koszorút, virágot, amelyekkel enyhíteni lgye keztek mély fájdalmunkat. Gyászoló fér|e, lánva. fia, me­nye, veje és unokái. 0-391 GAZDAGABB, SZEBB LETT A FALU Naponta találkozik a válasz­tóival, naponta meghallgatja He- tény (Chotín) lakosainak észre­vételeit, panaszait. Munkába menet, a munkahelyén és a ha­zafelé vezető úton is megállít­ják, mert tudják, hogy Pákozdi Elek, a Komáromi [Komárno) Jnb képviselője mindenkit szí­vesen meghallgat, tanácsot ad és orvoslást is talál az ügyes­bajos dolgaikra. Már másodszor választották meg képviselővé, és most a má­sodik választási időszak lejárta előtt szívesen néz vissza az el­múlt sikeres öt évre. — Szebb lett a falunk, köny- nyebb lett az élet. Sokat tet­tünk, de még rengeteg munka vár ránk. Az elmúlt Időszakban községünkbe is bevezettettük a gázt. De nemcsak a konyhákba. Megszűnt a házakban a reggeli hideg, a kályhatisztítás, a ko­rom és a füst, a gázfűtés kelle­mes meleget biztosít. A lakosok szívesen segítettek a gázvezeték lerakásánál, hiszen tudták, hogy saját maguknak teszik. így gyorsan ment a munka. A víz- vezetékhálózatot is bővítettük, s megoldottuk falunkban a csa­tornázást. Régen porosak, kes­kenyek voltak az utak, ma már portalanltottuk, kiszélesítettük a legtöbbet, de ezt a munkát még folytatnunk kell. A szolgáltatásokat is javítani kellett. Nemsokára elkészül az új szolgáltatóház, amely nagy segítségére lesz az itteni lako­soknak. Társadalmi munkával mi is hozzájárultunk mielőbbi felépítéséhez. Falunkban is vannak azért gondok. Nem sikerült még meg­oldani az óvoda építését, pedig arra nagyon nagy szükség len­ne. A szövetkezet zöldségter­mesztési részlegén sok a nő dolgozó, és még több nő dolgo­zó kellene. Ezért sürgetjük az óvoda építését, hogy amíg az anyák dolgoznak, jó helyen tud­hassák gyermekeiket. Egy kor­szerű, nagy játszótér is kellene már. A faluban megnőtt a for­galom, így nem jő, hogy a gye­rekek az utcán játszanak. Nyu- godtabban fogunk dolgozni, ha tudjuk, hogy gyermekeinknek nem eshet bajuk. A falu lakossága szorgalmas, szívesen részt vesz a társadalmi munkákban. Mindenki tudja, hogy a saját életét, környezetét teszi gazdagabbá, szebbé. Pá­kozdi Elek mindig az első sor­ban áll, ezért is szeretik és for­dulnak hozzá bizalommal. Jól is­merik, a szövetkezetben mint karbantartó dolgozik. A maga építette ötszobás ház körül is sok a teendője. A felesége al­kalmazásban van, így ő is segít három gyermekük nevelésénél. Kevés a szabad ideje, hiszen a különböző tisztségekből eredő­en gyakran hívják gyűlésekre, tanfolyamokra — immár több mint két és fél évtizede. Felettesei olyan embernek is­merik Pákozdi Eleket, aki fela­datait mindig pontosan teljesíti. A falu lakossága Is egy ember­ként mögötte áll. Csak így ér­hetők el jó eredmények, csak így valósulhatnak meg Pákozdi Elek céljai. PÉTERFI SZONYA Í3BL III. 18. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom