Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-02 / 51. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANÄK LAPJA 1981. március 2. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXXIV. ÉVFOLYAM * 51. szám Ara 50 fillér TERVJAVASLAT A DOLGOZÓK KEZÉBEN Jelentős terjedelmű dokumentumtervezetei vitatott meg és tett közzé pártunk legfelsőbb vezetése. A terjedelem nagysága érthető, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az összes gaz­dasági ágazat legfőbb teendőinek kijelöléséről, a gazdasági ma­gatartásformák meghatározásáról, végső soron pedig annak befolyásolásáról, hogy a termelő, értékteremtő területeken dolgozók hogyan járuljanak hozzá az elosztásra — fogyasztás­ra, gazdaságfejlesztésre — kerülő javak gyarapításához. A dokumentumtervezet nemcsak a konkrét — eredményfel­niére és előremutató — adaték által közöl velünk sokat, ha­nem a szellemével is. Azzal a szellemmel, amely az ötéves tervjavaslat minden sorát áthatja. Rámutat, hogy az elkövet­kező időszakban hogyan kell értelmezni az oly sokat emlege­tett új gazdasági gondolkodásmódot a termelési és az elosztási folyamatban egyaránt. Szól a dokumentumjavaslat a gazdasági terveket készítőhöz, a kutatóhoz, a beruházóhoz és a munka­pad mellett dolgozóhoz egyaránt. Minden egyes szakasza hang­súlyozza a termelékenység növelésének, az ésszerűbb, haté­konyabb munkának, az átgondolt gazdaságfejlesztési koncep­ció érvényesítésének szükségességét — legyen szó akár az alapkutatásról, a fejlesztésről, akár a beruházáspolitikánkról, akár a munkaerő-gazdálkodásról vagy tüzelőanyag- és energia- gazdálkodásunk ésszerűsítéséről. Takarékos gazdálkodásra int a tervjavaslat, persze, ésszerű takarékosságra. Hiszen például azzal, hogy a beruházási esz­közök csökkenő ütemű növekedését irányozza elő, nem azt mondja ki a tervjavaslat, hogy ne fejlesszük tovább termelő bázisunkat, hanem ellenkezőleg: fejlesszük, de a lehető leg­ésszerűbben, a kor követelményének megfelelően. Azoknak az ágazatoknak a gyarapítására, termelési bázisának kiépítésére, bővítésére fordítsunk több eszközt, amelyek — rövidebb és hosszabb távon egyaránt — minden bizonnyal nagyobb nyere­ség elérését teszik lehetővé népgazdaságunk számára. Nem véletlenül esik olyan sok szó a tervjavaslatban az elektronikai és elektrotechnikai ipari ágazatok fejlesztéséről. Mindez nem könnyű feladat, főleg azért nem, mert az eddigi gazdasági szemléletmód megváltoztatására van szükség mind­azok részéről, akik a vállalati, ágazati fejlesztési terveket elsősorban az állami támogatásra számítva készítették, és ál­lami támogatás segítségével valósították meg ezeket a terve­ket. A népgazdaság tervszerű Irányítási rendszerének tökéle­tesítését célzó komplex intézkedések a vállalati és a terme­lési-gazdasági egységek fejlesztési elképzeléseinek megvalósí­tását az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben teszi a sa­ját gazdasági eredmények függvényévé. Beruházáspolitikánk­ban azt jelölik meg a továbbhaladás egyetlen fitjaként, hogy a jövőben — következetesebben mint eddig — az országos érdekek szigorú előnybe helyezésével kell dönteni minden egyes akcióról. A tervezet konkrét és országos adatok százait közli az ol­vasóval a legközelebbi öt év feladatairól. Felmerülhet a kér­dés: vajon hogyan olvassa a dokumentumot az a dolgozó, aki nem ágazati, de még csak nem is vállalati szinten készít ter­veket és irányít, hanem „csak“ egy részleg, egy műhely, il­letve munkacsoport további teendőit befolyásolhatja? Bizonyá­ra nem úgy, mint a felsőbb szintű gazdasági dolgozó, de min­den bizonnyal leszűri önmaga számára az általános érvényű tanulságot: ahhoz, hogy többet kapjon, többet is kell adnia. Tudja, megnövekednek a munkájával szembeni elvárások — különösen a munkafegyelemmel, az anyag- és energiatakaré­kossággal kapcsolatban — és tudja, ha rosszabb minőségű mun­kadarabot ad ki a kezéből, akkor azt —• a komplex intézkedé­sekből adódóan — saját zsebe jelentősen megérzi. A részleg-, a műhely- illetve a csoportvezető tisztában van vele: sok mú­lik azon, mennyire lesz elnéző a munkafegyelmet megsértők­kel szemben, s ha nem vonja felelősségre a rendbontókat, akkor nagyon is jó táptalajt teremt a lazaság elburjánzásához. Az általa irányított csoport jól dolgozó tagjainak munkaered- ményeit és, persze, keresetét is visszavetve ezzel. A csoport- vezető tehát tudja: neki is meg kell változtatnia szemléletét és az eseleges helytelen irányítási-szervezési módszereit ahhoz, hogy eredményesen meg tudjon birkózni a rábízott új techni­kával. A gazdasági szemléletmód szükségszerű megváltoztatásával kapcsolatban sok szó esik a formalizmus minden formája elle­ni küzdelem fontosságáról is. Érvényes ez a követelmény a tervjavaslattal kapcsolatban is, amelynek közzétételével orszá­gunk társadalmi és gazdasági életének irányítói nem azt vár­ják el az egyes üzemek, vállalatok dolgozóitól, hogy „betéve“ tudják azt, hanem, hogy bontsák le azokat saját feltételeikre, és a szellemében kiizdejenek a formalizmus munkahelyi meg­nyilvánulásai ellen. Az olyan irányítási és szervezési hibák ellen, amelyek fékezik a közösség munkáját. Persze, ahol eddig lazaság uralkodott, legyen szó akár beru­házási fegyelemről, akár egy műhely kollektívájának fegyel­méről, ott nem lesz könnyű az átállás, mint ahogy egyetlen koncepcióbeli változás megvalósítása sem könnyű egyetlen ország gazdaságában sem. Talán egy kissé merész a hasonlat, de gondoljunk csak vissza a szocialista mezőgazdaság építésé­nek kezdeti éveire. Mennyi türelem és meggyőző szó kellett a mezőgazdaságban dolgozók szemléletmódjának megváltozta­tásához — az eredmény azonban nem maradt el. Ma már ter­mészetesen mások a feltételek, a képzett és felvilágosodott gondolkodású dolgozók nagy táborára támaszkodhatott az or­szág és pártunk vezetése a nagyszabású koncepció, a 7. ötéves terv javaslatának kidolgozásakor, és arra a kifejezhetetlen értékű bázisra támaszkodik a terv megvalósításakor is. Biza­lommal adta a dolgozók kezébe a dokumentumtervezetet. Az­zal a meggyőződéssel, hogy a dolgozók olvasnak soraiból, s a benne foglalt feladatok megvalósításakor annak mozgósító szellemében végzik mindennapi teendőjüket. PAKOZDI GERTROD MA KEZDŐDIK AZ SZKP XXVI KONGRESSZUSÁNAK MÁSODIK MDNKAHETE Tartalmas vita a népgazdaság-fejlesztési irányelvekről (ČSTK) — A moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában ma megkezdődik az SZKP XXVI. kongresszusának második munkahete. A múlt heti kongresszusi tanácskozás hato­dik munkanapján a NYIKOLAJ TYIHONOV mi­niszterelnök előterjesztésében elhangzott „A Szovjetunió gazdasági és szociális fejlesztésé­nek fő irányai az 1981—85-ös években, vala­mint az 1990-ig terjedő időszakban“ beszámo­lóról folyt a vita. A népgazdaság-fejlesztés fő irányelveivel kapcsolatos vitában a felszólalók hangsúlyoz­ták, hogy az irányelvek tervezete tág teret biz* tosít a szovjet népgazdaság intenzív továbbfej­lesztésére és a szovjet nép életszínvonalának emelésére. A szombati tanácskozást Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagfa, a leningrádi területi pártbizottság első titkára vezette. „Míg ml a Szovjetunióban harcolunk minden gyermek, minden ember egészségéért, addig az imperialisták atom­háborúval fenyegetik a vilá­got, és bármely pillanatban készek az emberek millióinak életét kioltani. Ez normális ember számára szinte érthetet­lennek tűnik. A palesztin me­nekültek gyermekei éheznek, ifjú chileiek esnek a fasisz­ta junta áldozatául. Mindezt az imperialistáik oikoztáik, akik éppen ezért jogtalanul tarta­nak erkölcsi prédikációkat az emberi jogokról“ mondotta fel­szólalásában Lilia Gyjacskova, a belgorodszikl terület gyer­mekorvosa. Hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja azon illetékes nemzetközi bir zottság létrehozására vonatko­zó szovjet javaslatot, amely­nek az atomháború megelőzé­se lenne elsőrendű célja. Valentyin Meszjac mezőgaz­dasági miniszter vitafelszóla- lásában leszögezte, hogy az SZKP gazdaságpolitikájában rendkívüli figyelmet szentel a mezőgazdaság fejlesztésének. A 10. ötéves tervidőszakban a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok ellenére a mezőgazdasá­gi termelés terjedelme elérte a 618 milliárd rubelt, ami mintegy 50 milliárddal több a 9. ötéves tervidőszak hasonló mutatójánál. Szabit Orudzsev gépipari mi­niszter felszólalásában kiemel­te, hogy a szovjet földgázter­melés, a XXV. pártkongresz- szus határozataival összhang­ban, a legutóbbi ötéves terv­időszakban rendkívül gyorsan fejlődött, terven felül 20 mil­liárd köbméter gázt termeltek, A Szovjetunióban kiépítették a gázellátás egységes orszá­gos rendszerét, amely terme­lékenységét és műszaki fel­szereltségét tekintve egyedül­álló a világon. A gáztávveze­tékek hossza eléri a 130 ezer kilométert. Az 1985-ig terjedő időszakban is Igényes felada­tok várnáik a gépiparra, hiszen termelését 600 milliárd köb* méterről 640 milliárd köbmé­terre kell növelnie. Vlagyimir Guszev, az SZKP szaratovi területi bizottságán nak első titkára hangsúlyozta, hogy a Tyihonov miniszterei-* nők által előterjesztett doku­(Folytatás a 2. oldalon) Leonyid Brezsnyev találkozói (ČSTK) - Leonyid Brezsnyev az elmúlt hét végén több test­vérpárt küldöttségének vezető­jét fogadta baráti megbeszélé­sen. Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával eszmecserét folytatott a szovjet—magyar kapcsolatokról és több fontos, időszerű nemzetközi kérdésről. Kádár János méltatta Brezs­nyev elvtársnak a szovjet kom­munisták tanácskozásának első napján elhangzott beszámoló jelentését, és teljes támogatá­sáról biztosította az enyhülés és a nemzetközi együttműkö­dés elmélyítése érdekében tett új szovjet javaslatokat. Leonyid Brezsnyev találko­zott Erieh Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsának elnökével. Erieh Honecker az NDK kom­munistáinak és valamennyi dol­gozójának nevében sok sikert kívánt a kongresszusnak, és tel* jes egyetértését fejezte ki az SZKP KB tevékenységét értéke-* lő beszámolóval. Leonyid Brezsnyev ugyancsak’ baráti találkozón fogadta Bab* rak Karmait, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB fő-« titkárát, a forradalmi tanács el« nőkét, kormányfőt. A baráti légkörben lezajott' megbeszélésen megvitatták a két párt kapcsolatai és a szövi jet—afgán sokoldalú együttmű­ködés elmélyítésének további lehetőségeit. Elítélték az imperialista, he-< gemonista és reakciós erők folytatódó intrikáit, amelyek az afgán forradalom ellen irányul­nak és annak a szilárd meg* győződésüknek adtak hangot, hogy Afganisztán megvédi füg­getlenségét és területi egysé­gét. Gustáv Husák Rigába utazott (ČSTK) — Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztár­sasági elnöknek a vezetésével Moszkvából a Lett SZSZK fő­városába, Rigába utazott az SZKP XXVI. kongresszusán részt vevő CSKP-küldöttség. Gustáv Husákot és kíséretét a csehszlovák és szovjet, vala­mint a Lett SZSZK állami zász­lóival feldíszített repülőtéren Avguszt Vossz, a Lett Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, valamint a köztársaság más képviselői üd­vözölték. Röviddel a megérkezés után a csehszlovák küldöttség talál­kozott Avguszt Vosszal a Köz­ponti Bizottság épületében. A szívélyes és baráti légkörben lezajlott megbeszélésen a Lett Kommunista Párt első titkára tájékoztatta a csehszlovák ven­dégeket azokról az eredmé­nyekről, amelyekPt a lett dol­gozók az SZKP XXV. kongresz- szusa óta értek el. Gustáv Husák megköszönte a szívélyes fogadtatást, nagyra (Folytatás a 2. oldalon) OLVASÓINK FIGYELMÉBE Lapunk mai számának 3. oldalán kezdjük meg Nyiko­laj Tyihonov előadói beszé­dének közlését a szovjet népgazdaság fejlesztésének fő irányairól. Összehívták az SZNT tavaszi ülésszakát (ČSTK) — Az SZNT Elnöksé­ge 1981. március l-ével össze­hívta a Szlovák Nemzeti Ta­nács tavaszi ülésszakát. DOLGOZÓINK LEONYID BREZSNYEV ELŐADÓI BESZÉDÉRŐL A békeszerető népek vágyaival összhangban (ČSTK) — Az SZKP Központi Bizottságának beszámoló je­lentése a Szovjetunió Kommunnista Pártja XXVI. kongresszu­sán és a párt soronkövetkező feladatai a bel- és külpolitika területén hazánk dolgozói figyelmének is állandó középpont­jában állnak: Vasil Suvak, a Svidníki Já­rási Katonai Parancsnokság pa­rancsnoka: Harmincadik éve szolgálok a hadseregben. Ezért Brezsnyev elvtárs előadói be­szédének az SZKP nemzetközi politikájáról szóló része kötöt­te le a figyelmemet elsősorban. Számos tényt sorakoztatott fel a lenini párt valódi békepolili- kájáről. Megmutatta az egész világnak, milyen fontosnak tart­ja a szovjet nép a béke meg­szilárdítását, az alkotó munká­hoz elengedhetetlen nyugodt feltételek biztosítását. A nem­zetközi kapcsolatok további fejlődéséhez rendkívül fonto­sak a további kezdeményező ja­vaslatok. A szocializmus és a béke elválaszthatatlanok egy­mástól. Fontos azonban, hogy a szovjet békepolitikát helyesen értelmezzék és támogassák a világ többi népei is, s így hoz­zájáruljanak a béke megvédé­séhez. František Novek, a Nagy Honvédő Háború résztvevője, a CSSZBSZ aktív funkcionáriusa, Bratislavában a nehéz háborús évekre emlékezve szintén azt hangsúlyozta, milyen fontos az SZKP békejavaslatalnak gya­korlati megvalósítása. Miroslav Zavadil, a CSSZBSZ központi titkára: Az SZKP KB beszámoló jelentése a lenini kül- és belpolitika következe­tes megvalósításának tanúsága tétele. A földünk békés lövőjé­be vetett biztonság és meg­győződés sugárzik belőle, a marxizmus—leninizmus eszméi­nek legyőzhetetlenségébe ve­tett hit. Brezsnyev elvtárs fel­szólalása konstruktív, számos új béke- és kezdeményező ja­vaslatot tartflimnz. Éppen en­(Folytatás a 2. oldalon) VIlAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom