Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-16 / 39. szám, hétfő

GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDE 1981 II. 16. (Folytatás a 2. oldalról) ember elfogadja ezt az elvet. Csak hogyan sikerül megvaló­sítani a gyakorlatban? A kö­vetelményt minden ülésen és gyűlásen hangsúlyozzuk, de az eredmények nem mindig fe­lelnek meg ennek. A XV. •kongresszus azt a követel­ői árny t is kimondta, hogy gyor­sabb ütemben kell felhasználni és bevezetni a termelésbe a tudományos-műszaki haladás vívmányait. Ez minden fejlett ország számára törvény. Énei­kül ml sem állhatjuk meg a helyünket, nem érvényesíthet­jük termékeinket sem a tőkés piacokon, sem pedig a szocia­lista világban. A harmadik kö­vetelmény az anyagi alapnak, az anyagi és a munkaerő-tar­talékoknak jobb hasznosítása. Országunk nagyságához ké­pest hatalmas anyagi-műszaki alapunk van, amelynek egy része elavult, más része kor­szerűbb, de egészében véve nagyon szilárd. Vannak ráter­mett munkásaink, szakképzett technikusaink és más káde­reink. Hogyan tudjuk felhasz­nálni munkájukat. Nem mindig tudjuk biztosítani, hogy a leg­korszerűbb gépeiket megfelelő­en kihasználják és így növel­jék a hatékonyságot. A kor­szerű üzemek és gépek — ha nem folyamatosan üzemelnek — többnyire csak egy műszakban dolgoznak. Sok a panasz a munkaerőhiány miatt is. Né­hol valóban kevés a munka­erő, másutt viszont többlet van. Például az adminisztráció aránytalanul felduzzadt, de ott, ahol ez tényleg hatékony lenne, nem gazdálkodnak jól a munkaerővel. A XV. pártkongresszuson ki­tűzött negyedik elv, hogy szi­gorú gazdaságossággal kell mindenütt eljárni, a termelő és a nem termelő szférában egyaránt. Egyszerűen összefog­lalva: telik országunk fejlesz­tésére, népünk jó életére, de nem telik fecsérlésre, tékoz­lásra, fölösleges luxusra. Még­is hányszor lépik túl az ész- szerűségnek ezt a határát. Ezekről a dolgokról nem­csak ma beszélünk, szó lesz róluk a XVI. pártkongresszu­son Is, s megállapíthatjuk, hogy az elmúlt időszakban e téren bizonyos előrehaladást értünk el, de a hatékonyság növelésének és a műszaki szín­vonal emelésének eredményei még nincsenek arányban lehe­tőségeinkkel és szükségleteink­kel. Ha a tervezésben és az Irá­nyításban, a munka minőségé­ben, a személyi felelősség ér­vényesítésében fellelhető fo­gyatékosságok okait elemezzük, bebizonyosodik — mondotta Gustáv Husák elvtárs —, hogy sok függ a szubjektív tényező­től, maguktól az emberektől, fönt és lent egyaránt. Arról is beszélünk, milyen tartalékaink vannak. Nincs olyan vállalat, akár ipari, akár építőipari, akár mezőgazdasági, amelynek képviselője felelősen kijelent­hetné, hogy kimerítettek min­den tartalékot a gépek kihasz­nálásában, a munkaszervezés­ben, a munkaerő-gazdálkodás­ban, az anyagtakarékosságban. Minden területen jelentős tar­talékok vannak, s elégedettek lehelünk azzal, ahogyan ki­használjuk őket? Nagy tartalékok rejlenek például a beruházások terüle­tén, ahol a befejezetlen beru­házások rendkívül nagy száma miatt milliárdos értékek fe- csérlödnek el. Bár az egyes be­ruházások önmagukban szük­ségesek, számuk annyira meg­nőtt, hogy nem tudtuk mind­del egyszerre megbirkózni. Elő­fordulnak olyan esetek, hogy például egy járási kórházat vagy más létesítményt nyolc- kilenc évig építenek; egy-egy építkezésen csak 4—5 ember dolgozik. A nagyberuházások határidői csúsznak, az építke­zés megdrágul, és amikor a létesítmény elkészül, nem min­dig éri el a tervezett mutató­kat. Ezért a beruházások szá­mát korlátozni kell. az erőket a megkezdett beruházások be­fejezésére kell összoontosítani, csökkenteni kell az újonnan megkezdett beruházások szá­mát, de növelni kell hatékony­ságukat. A fellelhető tartalék szem­léltetésére Husák elvtárs to­vábbi példákat sorolt fel, hangsúlyozta, hogy túlságosan nagy a termelési fogyasztás, mégpedig a fém-, az anyag- és az energiafogyasztás, s ezt a hetedik ötéves tervidőszakban csökkenteni kell. Számítások szerint ha az egész népgazda­ságban az előirányzathoz ké­pest egy százalékkal sikerülne csökkenteni a termelési fo­gyasztást, ez évente mintegy hétmilliárd korona megtakarí­tást jelentene, ami a nemzeti jövedelem évi növekedésének jelentős része. Módunkban áll ez? Nem állítom, hogy estétől reggelig elérhető, de szilárdan kell haladnunk ezen az úton. Egy további példa a mező- gazdaságból: országos viszony­latban a gabonatermelés terén tavaly kedvező eredmények születtek. Ennek ellenére még nagy mennyiségű abraktakar­mányt kellett importálnunk a nem szocialista országokból. A hatodik ötéves tervidőszakban 7,8 millió tonna gabona és ab­raktakarmány behozatalára szorultunk úgynevezett szabad valutáért. A felhasznált szemes takarmány és gabona kéthar­madát hústermelésre fordítjuk, mivel egy lakosra átlagosan 85 kilogramm húsfogyasztás jut, ami az európai csúcsfogyasztás­nak felel meg. Hogy ezt a szin­tet megtarthassuk, lényegesen hatékonyabban kell gazdálkod­nunk a gabonával. A takar­mányfogyasztási normákat azon­ban sok esetben jelentősen túl­lépik. A szemes takarmány évi egyszázalékos megtakarítása 300 millió korona értékű im­port megtakarítását, vagy a hús­termelésre átszámítva 27 000 tonnával több sertéshúst jelen­tene. A földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok konk­rét munkájára kivetítve az egyszázalékos megtakarítás csak nagyobb lelkiismeretesség és gondosság kérdése. HASZNÁLJUK ki JOBBAN A MUNKAIDŐT Szólni kell a munkaidő ki­használásáról is — mondotta Husák elvtárs. Az emberek többsége becsületesen dolgo­zik, de akadnak olyanok is, akik mások rovására, a társa­dalom számlájára könnyítik meg életüket. A rossz munka- szervezés, az anyagi-műszaki ellátás fogyatékosságai is gyak­ran veszteségeket okoznak a munkaidő kihasználásában és a termelésben. Kiszámították, ha országos viszonylatban az ipar területén naponta csak harminc perc veszne kárba a munkaidő­ből — és aki ismeri a helyze­tet, az tudja, hogy ez nem ki­vétel —, akkor 170 millió ko­rona napi termelésveszteség keletkezne. A vezető dolgozók­nak, a kommunistáknak, a szak­szervezeti tisztségviselőknek ezekre a kérdésekre is nagy gondot kell fordítaniuk. Husák elvtárs rámutatott ar­ra: a pozitív tapasztalatok, a meglevő fogyatékosságok és az új feladatok azt mutatják, hogy gyökeres változást kell elér­nünk az emberek gondolkodá­sában, a feladatokhoz, a tervek­hez és a határozatokhoz, vala­mint ezek megvalósításának ellenőrzéséhez való viszonyulá­sában és abban, hogy felelős­ségre vonják azokat, akik nem teljesítik feladataikat. Máskü­lönben csak agitálni fogunk, hirdetjük a helyes elveket, de az élet másként alakul. A szocializmus építése során minden siker ellenére egyes emberek gondolkodása rutin­szerűvé vált, ami nemcsak a gondolkodásban, hanem a ter­vezésben és az irányításban Is megmutatkozik. Abból az elvből indulnak ki: valahogy mindig volt, az ügy mindig dűlőre ju­tott, valaki mindig megfizette, amit kellett. Ez a rutinszerűség ma nagyon veszélyes, mert nincs hasznukra, gátolja hazánk fej­lődését. Ezért határozottan meg kell szüntetni. Husák elvtárs nagyra értékel­te, hogy ezt a visszásságot a kladnói konferencián és az év­záró taggyűléseken Is bírálták. A hozzáállás, a munkamódsze­rek javításának követelménye a kormányok, a központi szervek’, a minisztériumok, a konszer­nek és a vállalatok számára egyaránt érvényes. Vonatkozik az irányító és a műszaki káde­rekre ugyanúgy, mint a munká­sokra, mindannyiunkra. Minden területen energikusabban, ha­tározottabban kell törekedni a fogyatékosságok felszámolására, a tartalékok mozgósítására. Ezt szolgálják a népgazdaság terv­szerű Irányítási rendszerét tö­kéletesítő intézkedések Is, ame­lyek végrehajtását az idén kezd­tük meg. Az a cél, hogy na­gyobb legyen a gazdasági nyo­más a termelés gazdaságosab­bá tételére, hogy lényegesen nagyobb legyen az érdekeltség a termelési és a gazdálkodási eredmények Iránt, hogy szigo­rúbb kritériumokat érvényesít­senek a munka minőségének értékelésében és a bérezésben. Nemcsak ml járunk el így, ha­nem gyakorlatilag minden szo­cialista ország. A komplex In­tézkedések alapelveit követke­zetesen érvényesíteni kell az életben. Ez nem egyéni munka, vagy egyszeri kampány, hanem olyan rendszer, amelyet folya­matosan kell ellenőrizni, töké­letesíteni, javítani, hogy a fejlő­dés folytatódjon. Egy másik dolog, amelyet a komplex intézkedések önmaguk­ban nem oldanak meg az, hogy a vezetőknek nagyobb felelős­séget kell tanúsítaniuk, s ja­vítani kell a tervező- és irányí­tó munka minőségét fentről az alsó szintig. És minél magasabb a beosztás, annál nagyobb súlyt kell helyezni a felelősség­re. Ettől nagymértékben függ a rendelkezésre álló jelentős anyagi és munkaerő-tartalékok hatékonyabb felhasználása. Zápotocký elvtárs, az elvhű forradalmár, a:ki Kladno vi­dékéről, munkás'környezetből származott, a háború után szép gondolatot fejtett ki: „A régi módon élni nem lehet“. Eb­ben azt a politikai igazságot fejezte ki, hogy más helyzet­ben van a munkás a kapitaliz­musban és más helyzetben a tőkés rendszer szétzúzása után. Szeretném ma ezt a gondolatot felhasználni egy kissé a ml gazdasági feladatainkra vonat­kozóan: Nem lehet a régi mó­don tervezni, irányítani, dol­gozni, ha meg akarjuk állni helyünket a keményebb. Igé­nyesebb, új feltételek között. Ez nem szubjektív óhaj, hanem objektív szükségesség. Amikor a népgazdaság ha­tékonyságának növeléséről be­szélünk, nemcsak gazdasági és műszaki, hanem magas fokú po- litikai feladatról van sző. Hisz ettől függ, hogyan fog feilődnl országunk, hogvan foenak em­bereink élni. Ezért mindenek­előtt a pártnak, a Nemzeti Front valamennyi tényezőjének a szakszervezeteknek, az ifjú­ságnak és más szervezeteknek többet kell tenniük ezen a té­ren, meg kell győzniük az em­bereket magas fokú igényessé­get kell megkövetelniük és ér­vényesíteniük saját magukkal és másokkal szemben is. Eb­ben a kommunistáknak kell példával elöljárniuk. Ha pártunk sokéves történe­tét tekintjük át, azt látjuk, hogy győzedelmesen élte át a bonyolult időszakokat, elsősor­ban azért, mert megacélozó- dott káderei szilárd mnggyőző- désű kommunisták voltak, akik készek harcolni, küzdeni és ha szükség van rá, eszményeikért sokat áldozni is. A mai kor Ilyen áldozatokat nem kíván, arról van szó, hogv a kommu­nisták példamutatók legyenek a munkában és elkötelezettség­ben, s erre megnyerjék az összes dolgozót. MFG KELL GYORSÍTANUNK A V£« TOJÁSOK ÜTEMÉT Nem titkoljuk — mondotta Gustáv Husák elvtárs —, hogy a nyolcvanas években ieénves feladatok várnak ránik Eléggé erősek vagyunk ahhoz, hopv e feladatokat sikeresen teliesít- sük Ez azonban nem érhető el a négi módszerekkel, a régi eliárásokkal. Ezé^t meg k°ll gyorsítanunk a szüks6^* vál­toztatások ütemét a px^^ág fejlesztésében, egész tevékeny­ségünk Irányításának módsze­reiben. Megéri, hogy ezért küzdjünk. Nem kevesebbről van szó, mint hazánk további fejlődéséről, nemzedékünk és a jövő nemzedékek boldog éle­téről. Ez volt a kommunista párt munkájának fő célja teg­nap, ez a fő célja ma és ez lesz holnap Is. Hazánkban minden ötödik vagy hatodik felnőtt ember a kommunista párt tagja. A kom­munisták több mint 1,5 milliós hadserege nem csekély erő, ha egy irányba fordítja igyekeze­tét, és magára vállalja a fel­adatokat. Az évzáró gyűlések és konferenciák tárgyalásaiból elszántságot merítünk az új feladatok még nagyobb hatá­rozottsággal és nyomatékkai való megoldására, arra, hogy e célnak megnyerjük a munká­sok, a parasztok, az értelmi­ség és a többiek millióit. Az új követelményekhez kell idomítanunk káderpolitikánkat is. Igényesebben kell érvényesí­teni benne a politikai, szakmai és jellembeli követelményeket. A felelős helyekre mindenütt politikailag és szakmailag fel­készült, felelősségteljes, szi­lárd jellemű embereiket kell állítanunk, akiknek tekintélyük van, s akik készek és alkal­masak a küzdelem Irányítására és a nagyobb feladatok teljesí­tésére. A kongresszus erről Is megmondja véleményét. Megbe­csülünk mindenkit, aki segíteni akarja a dolgok előbbrevifrelét, aki teljesítheti és teljesíteni képes a feladatokat. Aki azon­ban nem akarja vagy nem tud­ja a feladatokat teljesíteni, át kell engednie helyét másnak. Nem csinálunk semmilyen ká­derföldrengést, de a nagyobb fokú igényesség ezen a terü­leten is előfeltétele az előttünk álló feladatok teljesítésének. Mindazon tárgyalásokból, amelyekről beszéltünk, a kom­munistáknak az utóbbi öt, tíz évben végzett munkájából és tapasztalataiból, hazánk embe­ri lehetőségeiből és anyagi for­rásaiból, a szövetségesekkel való kapcsolatainkból és az összes politikai, gazdasági s egyéb tényezőből fakad a ml reális optimizmusunk a XVI. kongresszus előkészítésében és távlatilag a jövő évekre vonat­kozóan. Ezt a derűlátást az elért eredmények, valamint az új feladatok teljesítésére Irá- nvuló elszánt akaratunk tá­masztja alá. Gustáv Husák elvtárs beszé­de végén kifejezte meggyőző­dését, hogy a szocialista Cseh­szlovákia a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal szö­vetségben az elkövetkező évek­ben Is sikeresen fejlődik. A je­lenlevőknek, a kladnói járás kommunistáinak és dolgozói­nak sikeres munkát kívánt és azt, hogy egyre jobban hozzá- járullana'k munkájukkal hazánk fejlődéséhez és népünk boldog életéhez. Alcímek: ŰJ SZŐ NÖVELIK AZ ÉLELMISZERIPARI TERMELÉS ÜTEMÉT Az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártkonferencia résztve­vői Is a bíráló Igényesség szel­lemében értékelték az elért eredményeket. Albert Cuba, a Járási pártbizottság vezető tit­kára beszámolójában hangsú­lyozta, hogy a 8. ötéves terv­időszakban a járásban főleg az élelmiszeripar fejlődött. Más szakaszokon Is jelentős eredmé­nyeket értek el. Ennek ellené­re az egyes üzemek teljesítőké- képességét nyersanyaghiány miatt nem tudták kellően ki­használni. A mezőgazdasági üzemek többek között az élel­miszeripari üzemeknek nem szállítottak elegendő cukorré­pát, zöldséget. Az előző terv­időszakhoz viszonyítva lényege­sen csökkent a cukorrépa hek­tárhozama. Az állattenyésztési dolgozók eredményesebb munkát végez­tek, mint a növénytermesztési csoportok tagjai. A húsel-adás tervét 100,3, a baromfieladásét 101,9, a tejeladásét 100, a tojás­eladási tervét pedig 106 száza­lékra teljesítették. A Milex ér- sekúivári üzeme — mivel ele­gendő tejet vásárolhatott fel — túlteljesítette a tejtermékek előállításának tervét. Viliam Saípoviö, a CSKP KB küldöttségének vezetője felszó­lalásában szintén a tervteljesí­tés nroblémáival foglalkozott. Felhívta a szervezetek füvei­mét, hogy a 7. ötéves tervidő­szakban jobban érvényesítsék vezető szerepüket, fokozzák munkájuk hatékonyságát, hogy a tervet minden üzem teljesít­se. Külön foglalkozott a mező- gazdasági üzemekben működő pártszervezetek munkájával és elmondotta: egyik legfontosabb feladatuk a dolgozók kezdemé­nyezésének felhasználása, olyan légkör teremtése, hogy min-* den üzem elegendő nyers­anyagot szállítson az élelmi- szeripari üzemeknek feldolgoz zásra. Ugyanis többek között az Érsekújvári Konzervgyár azért nem teljesíthette tervét, mert a mezőgazdasági üzemek nem szállítottak elegendő zöld­séget és gyümölcsöt. A járási konferencia színhe­lyén, a Priemstav épületében a járás élenjáró üzemel, többek között az Elektrosvit, a Milex, a Köbölkúti (Gbelce) Efsz és az Udvardi (Dvory nad Zita- vou) Efsz bemutatják a légkor-* szerűbb termelési módszere^ két. A járási pártkonferencia résztvevői határozatot fogadtak el, amelyben vállalták, hogy minden lehetőséget felhasznál­nak a 7. ötéves tervidőszak igé­nyes feladatainak teljesítésére. A választási bizottság előter­jesztése után a küldöttek egy­hangúlag újra Albert tuba elv­társat választották a lárási párt- bizottság vezető titkárává. (balla) JELENTŐS FEJLŐDÉS A tőketerebesi (TrebisovJ já­rási pártkonferencia olyan Idő­szakot elemezett, amely a va­lamikor gazdaságilag elmara­dottnak számító országrész je­lenében további jelentős fej­lődést eredményezett. Az újabb előrelépést nem csupán a fel­sőbb nártszervek küldöttségét vezető Tán Pirii elvtárs. a CSKP KB tagja, a kelet-szlovákiai ke­rületi pártbi-zottság vezető tit­kára állapította meg, hanem a Járási pártbizottság vezető titkára. Tozef Gazdik elvtárs is. A 6. ötéves tervidőszakban az ipari termelés kb. egvharmad- dal volt nagyobb, mint az 5. ötéves tervidőszakban — ami e’sősorban a Vaiáni (Vojany) Hőerőműnek, a Trebisovi Va­gongyárnak, a Tesla üzemnek, a. Kablo nemzeti vállalat ki­rályhelmeci (Kráľovský Chi­med üzemének, a Strojstav Gépgyártó és Forgalmazó Vál­lalat sečovcei részlenénpk. va­lamint az automatons vasúti berendezéseket gyártó tisza­csernyői (Čierna nad Tisou J üzemnek köszönhető. Az -elmúlt évek — de első­sorban a tavalyi év — nem kedvezett a mezőgazdasáenak, gabonából és hüvelyesekből ke­vesebb termett, mint amennyi­vel a terv számolt. Ennek el­lenére — s ez a dolgozók ál­dozatkész munkáiával magya­rázható — a bruttó mezőgaz­dasági termelés a 6 ötéves tervidőszakban 7,4 százalékkal nagyobb volt, mint az e'őzfi öt­éves tervben. A legmagasabb szintű járási pártfórum — miután a ter­meléshez. a gazdasági élethez hasonlóan megvitatta az ideo­lógiai munka, a szervezeti élet kérdéseit, valanvot a kommu­nisták. a nárt szer vek és -szer­vezetek újabb feladatait — megválasztotta a járási párt- bizottság szerveinek tagialt. A lárási pártbizottság vez°tő titkára újból Jozef Gaz',fa elv­társ lett. (gazdag)

Next

/
Oldalképek
Tartalom