Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-16 / 39. szám, hétfő
GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDE 1981 II. 16. (Folytatás a 2. oldalról) ember elfogadja ezt az elvet. Csak hogyan sikerül megvalósítani a gyakorlatban? A követelményt minden ülésen és gyűlásen hangsúlyozzuk, de az eredmények nem mindig felelnek meg ennek. A XV. •kongresszus azt a követelői árny t is kimondta, hogy gyorsabb ütemben kell felhasználni és bevezetni a termelésbe a tudományos-műszaki haladás vívmányait. Ez minden fejlett ország számára törvény. Éneikül ml sem állhatjuk meg a helyünket, nem érvényesíthetjük termékeinket sem a tőkés piacokon, sem pedig a szocialista világban. A harmadik követelmény az anyagi alapnak, az anyagi és a munkaerő-tartalékoknak jobb hasznosítása. Országunk nagyságához képest hatalmas anyagi-műszaki alapunk van, amelynek egy része elavult, más része korszerűbb, de egészében véve nagyon szilárd. Vannak rátermett munkásaink, szakképzett technikusaink és más kádereink. Hogyan tudjuk felhasználni munkájukat. Nem mindig tudjuk biztosítani, hogy a legkorszerűbb gépeiket megfelelően kihasználják és így növeljék a hatékonyságot. A korszerű üzemek és gépek — ha nem folyamatosan üzemelnek — többnyire csak egy műszakban dolgoznak. Sok a panasz a munkaerőhiány miatt is. Néhol valóban kevés a munkaerő, másutt viszont többlet van. Például az adminisztráció aránytalanul felduzzadt, de ott, ahol ez tényleg hatékony lenne, nem gazdálkodnak jól a munkaerővel. A XV. pártkongresszuson kitűzött negyedik elv, hogy szigorú gazdaságossággal kell mindenütt eljárni, a termelő és a nem termelő szférában egyaránt. Egyszerűen összefoglalva: telik országunk fejlesztésére, népünk jó életére, de nem telik fecsérlésre, tékozlásra, fölösleges luxusra. Mégis hányszor lépik túl az ész- szerűségnek ezt a határát. Ezekről a dolgokról nemcsak ma beszélünk, szó lesz róluk a XVI. pártkongresszuson Is, s megállapíthatjuk, hogy az elmúlt időszakban e téren bizonyos előrehaladást értünk el, de a hatékonyság növelésének és a műszaki színvonal emelésének eredményei még nincsenek arányban lehetőségeinkkel és szükségleteinkkel. Ha a tervezésben és az Irányításban, a munka minőségében, a személyi felelősség érvényesítésében fellelhető fogyatékosságok okait elemezzük, bebizonyosodik — mondotta Gustáv Husák elvtárs —, hogy sok függ a szubjektív tényezőtől, maguktól az emberektől, fönt és lent egyaránt. Arról is beszélünk, milyen tartalékaink vannak. Nincs olyan vállalat, akár ipari, akár építőipari, akár mezőgazdasági, amelynek képviselője felelősen kijelenthetné, hogy kimerítettek minden tartalékot a gépek kihasználásában, a munkaszervezésben, a munkaerő-gazdálkodásban, az anyagtakarékosságban. Minden területen jelentős tartalékok vannak, s elégedettek lehelünk azzal, ahogyan kihasználjuk őket? Nagy tartalékok rejlenek például a beruházások területén, ahol a befejezetlen beruházások rendkívül nagy száma miatt milliárdos értékek fe- csérlödnek el. Bár az egyes beruházások önmagukban szükségesek, számuk annyira megnőtt, hogy nem tudtuk minddel egyszerre megbirkózni. Előfordulnak olyan esetek, hogy például egy járási kórházat vagy más létesítményt nyolc- kilenc évig építenek; egy-egy építkezésen csak 4—5 ember dolgozik. A nagyberuházások határidői csúsznak, az építkezés megdrágul, és amikor a létesítmény elkészül, nem mindig éri el a tervezett mutatókat. Ezért a beruházások számát korlátozni kell. az erőket a megkezdett beruházások befejezésére kell összoontosítani, csökkenteni kell az újonnan megkezdett beruházások számát, de növelni kell hatékonyságukat. A fellelhető tartalék szemléltetésére Husák elvtárs további példákat sorolt fel, hangsúlyozta, hogy túlságosan nagy a termelési fogyasztás, mégpedig a fém-, az anyag- és az energiafogyasztás, s ezt a hetedik ötéves tervidőszakban csökkenteni kell. Számítások szerint ha az egész népgazdaságban az előirányzathoz képest egy százalékkal sikerülne csökkenteni a termelési fogyasztást, ez évente mintegy hétmilliárd korona megtakarítást jelentene, ami a nemzeti jövedelem évi növekedésének jelentős része. Módunkban áll ez? Nem állítom, hogy estétől reggelig elérhető, de szilárdan kell haladnunk ezen az úton. Egy további példa a mező- gazdaságból: országos viszonylatban a gabonatermelés terén tavaly kedvező eredmények születtek. Ennek ellenére még nagy mennyiségű abraktakarmányt kellett importálnunk a nem szocialista országokból. A hatodik ötéves tervidőszakban 7,8 millió tonna gabona és abraktakarmány behozatalára szorultunk úgynevezett szabad valutáért. A felhasznált szemes takarmány és gabona kétharmadát hústermelésre fordítjuk, mivel egy lakosra átlagosan 85 kilogramm húsfogyasztás jut, ami az európai csúcsfogyasztásnak felel meg. Hogy ezt a szintet megtarthassuk, lényegesen hatékonyabban kell gazdálkodnunk a gabonával. A takarmányfogyasztási normákat azonban sok esetben jelentősen túllépik. A szemes takarmány évi egyszázalékos megtakarítása 300 millió korona értékű import megtakarítását, vagy a hústermelésre átszámítva 27 000 tonnával több sertéshúst jelentene. A földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok konkrét munkájára kivetítve az egyszázalékos megtakarítás csak nagyobb lelkiismeretesség és gondosság kérdése. HASZNÁLJUK ki JOBBAN A MUNKAIDŐT Szólni kell a munkaidő kihasználásáról is — mondotta Husák elvtárs. Az emberek többsége becsületesen dolgozik, de akadnak olyanok is, akik mások rovására, a társadalom számlájára könnyítik meg életüket. A rossz munka- szervezés, az anyagi-műszaki ellátás fogyatékosságai is gyakran veszteségeket okoznak a munkaidő kihasználásában és a termelésben. Kiszámították, ha országos viszonylatban az ipar területén naponta csak harminc perc veszne kárba a munkaidőből — és aki ismeri a helyzetet, az tudja, hogy ez nem kivétel —, akkor 170 millió korona napi termelésveszteség keletkezne. A vezető dolgozóknak, a kommunistáknak, a szakszervezeti tisztségviselőknek ezekre a kérdésekre is nagy gondot kell fordítaniuk. Husák elvtárs rámutatott arra: a pozitív tapasztalatok, a meglevő fogyatékosságok és az új feladatok azt mutatják, hogy gyökeres változást kell elérnünk az emberek gondolkodásában, a feladatokhoz, a tervekhez és a határozatokhoz, valamint ezek megvalósításának ellenőrzéséhez való viszonyulásában és abban, hogy felelősségre vonják azokat, akik nem teljesítik feladataikat. Máskülönben csak agitálni fogunk, hirdetjük a helyes elveket, de az élet másként alakul. A szocializmus építése során minden siker ellenére egyes emberek gondolkodása rutinszerűvé vált, ami nemcsak a gondolkodásban, hanem a tervezésben és az irányításban Is megmutatkozik. Abból az elvből indulnak ki: valahogy mindig volt, az ügy mindig dűlőre jutott, valaki mindig megfizette, amit kellett. Ez a rutinszerűség ma nagyon veszélyes, mert nincs hasznukra, gátolja hazánk fejlődését. Ezért határozottan meg kell szüntetni. Husák elvtárs nagyra értékelte, hogy ezt a visszásságot a kladnói konferencián és az évzáró taggyűléseken Is bírálták. A hozzáállás, a munkamódszerek javításának követelménye a kormányok, a központi szervek’, a minisztériumok, a konszernek és a vállalatok számára egyaránt érvényes. Vonatkozik az irányító és a műszaki káderekre ugyanúgy, mint a munkásokra, mindannyiunkra. Minden területen energikusabban, határozottabban kell törekedni a fogyatékosságok felszámolására, a tartalékok mozgósítására. Ezt szolgálják a népgazdaság tervszerű Irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések Is, amelyek végrehajtását az idén kezdtük meg. Az a cél, hogy nagyobb legyen a gazdasági nyomás a termelés gazdaságosabbá tételére, hogy lényegesen nagyobb legyen az érdekeltség a termelési és a gazdálkodási eredmények Iránt, hogy szigorúbb kritériumokat érvényesítsenek a munka minőségének értékelésében és a bérezésben. Nemcsak ml járunk el így, hanem gyakorlatilag minden szocialista ország. A komplex Intézkedések alapelveit következetesen érvényesíteni kell az életben. Ez nem egyéni munka, vagy egyszeri kampány, hanem olyan rendszer, amelyet folyamatosan kell ellenőrizni, tökéletesíteni, javítani, hogy a fejlődés folytatódjon. Egy másik dolog, amelyet a komplex intézkedések önmagukban nem oldanak meg az, hogy a vezetőknek nagyobb felelősséget kell tanúsítaniuk, s javítani kell a tervező- és irányító munka minőségét fentről az alsó szintig. És minél magasabb a beosztás, annál nagyobb súlyt kell helyezni a felelősségre. Ettől nagymértékben függ a rendelkezésre álló jelentős anyagi és munkaerő-tartalékok hatékonyabb felhasználása. Zápotocký elvtárs, az elvhű forradalmár, a:ki Kladno vidékéről, munkás'környezetből származott, a háború után szép gondolatot fejtett ki: „A régi módon élni nem lehet“. Ebben azt a politikai igazságot fejezte ki, hogy más helyzetben van a munkás a kapitalizmusban és más helyzetben a tőkés rendszer szétzúzása után. Szeretném ma ezt a gondolatot felhasználni egy kissé a ml gazdasági feladatainkra vonatkozóan: Nem lehet a régi módon tervezni, irányítani, dolgozni, ha meg akarjuk állni helyünket a keményebb. Igényesebb, új feltételek között. Ez nem szubjektív óhaj, hanem objektív szükségesség. Amikor a népgazdaság hatékonyságának növeléséről beszélünk, nemcsak gazdasági és műszaki, hanem magas fokú po- litikai feladatról van sző. Hisz ettől függ, hogyan fog feilődnl országunk, hogvan foenak embereink élni. Ezért mindenekelőtt a pártnak, a Nemzeti Front valamennyi tényezőjének a szakszervezeteknek, az ifjúságnak és más szervezeteknek többet kell tenniük ezen a téren, meg kell győzniük az embereket magas fokú igényességet kell megkövetelniük és érvényesíteniük saját magukkal és másokkal szemben is. Ebben a kommunistáknak kell példával elöljárniuk. Ha pártunk sokéves történetét tekintjük át, azt látjuk, hogy győzedelmesen élte át a bonyolult időszakokat, elsősorban azért, mert megacélozó- dott káderei szilárd mnggyőző- désű kommunisták voltak, akik készek harcolni, küzdeni és ha szükség van rá, eszményeikért sokat áldozni is. A mai kor Ilyen áldozatokat nem kíván, arról van szó, hogv a kommunisták példamutatók legyenek a munkában és elkötelezettségben, s erre megnyerjék az összes dolgozót. MFG KELL GYORSÍTANUNK A V£« TOJÁSOK ÜTEMÉT Nem titkoljuk — mondotta Gustáv Husák elvtárs —, hogy a nyolcvanas években ieénves feladatok várnak ránik Eléggé erősek vagyunk ahhoz, hopv e feladatokat sikeresen teliesít- sük Ez azonban nem érhető el a négi módszerekkel, a régi eliárásokkal. Ezé^t meg k°ll gyorsítanunk a szüks6^* változtatások ütemét a px^^ág fejlesztésében, egész tevékenységünk Irányításának módszereiben. Megéri, hogy ezért küzdjünk. Nem kevesebbről van szó, mint hazánk további fejlődéséről, nemzedékünk és a jövő nemzedékek boldog életéről. Ez volt a kommunista párt munkájának fő célja tegnap, ez a fő célja ma és ez lesz holnap Is. Hazánkban minden ötödik vagy hatodik felnőtt ember a kommunista párt tagja. A kommunisták több mint 1,5 milliós hadserege nem csekély erő, ha egy irányba fordítja igyekezetét, és magára vállalja a feladatokat. Az évzáró gyűlések és konferenciák tárgyalásaiból elszántságot merítünk az új feladatok még nagyobb határozottsággal és nyomatékkai való megoldására, arra, hogy e célnak megnyerjük a munkások, a parasztok, az értelmiség és a többiek millióit. Az új követelményekhez kell idomítanunk káderpolitikánkat is. Igényesebben kell érvényesíteni benne a politikai, szakmai és jellembeli követelményeket. A felelős helyekre mindenütt politikailag és szakmailag felkészült, felelősségteljes, szilárd jellemű embereiket kell állítanunk, akiknek tekintélyük van, s akik készek és alkalmasak a küzdelem Irányítására és a nagyobb feladatok teljesítésére. A kongresszus erről Is megmondja véleményét. Megbecsülünk mindenkit, aki segíteni akarja a dolgok előbbrevifrelét, aki teljesítheti és teljesíteni képes a feladatokat. Aki azonban nem akarja vagy nem tudja a feladatokat teljesíteni, át kell engednie helyét másnak. Nem csinálunk semmilyen káderföldrengést, de a nagyobb fokú igényesség ezen a területen is előfeltétele az előttünk álló feladatok teljesítésének. Mindazon tárgyalásokból, amelyekről beszéltünk, a kommunistáknak az utóbbi öt, tíz évben végzett munkájából és tapasztalataiból, hazánk emberi lehetőségeiből és anyagi forrásaiból, a szövetségesekkel való kapcsolatainkból és az összes politikai, gazdasági s egyéb tényezőből fakad a ml reális optimizmusunk a XVI. kongresszus előkészítésében és távlatilag a jövő évekre vonatkozóan. Ezt a derűlátást az elért eredmények, valamint az új feladatok teljesítésére Irá- nvuló elszánt akaratunk támasztja alá. Gustáv Husák elvtárs beszéde végén kifejezte meggyőződését, hogy a szocialista Csehszlovákia a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal szövetségben az elkövetkező években Is sikeresen fejlődik. A jelenlevőknek, a kladnói járás kommunistáinak és dolgozóinak sikeres munkát kívánt és azt, hogy egyre jobban hozzá- járullana'k munkájukkal hazánk fejlődéséhez és népünk boldog életéhez. Alcímek: ŰJ SZŐ NÖVELIK AZ ÉLELMISZERIPARI TERMELÉS ÜTEMÉT Az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártkonferencia résztvevői Is a bíráló Igényesség szellemében értékelték az elért eredményeket. Albert Cuba, a Járási pártbizottság vezető titkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy a 8. ötéves tervidőszakban a járásban főleg az élelmiszeripar fejlődött. Más szakaszokon Is jelentős eredményeket értek el. Ennek ellenére az egyes üzemek teljesítőké- képességét nyersanyaghiány miatt nem tudták kellően kihasználni. A mezőgazdasági üzemek többek között az élelmiszeripari üzemeknek nem szállítottak elegendő cukorrépát, zöldséget. Az előző tervidőszakhoz viszonyítva lényegesen csökkent a cukorrépa hektárhozama. Az állattenyésztési dolgozók eredményesebb munkát végeztek, mint a növénytermesztési csoportok tagjai. A húsel-adás tervét 100,3, a baromfieladásét 101,9, a tejeladásét 100, a tojáseladási tervét pedig 106 százalékra teljesítették. A Milex ér- sekúivári üzeme — mivel elegendő tejet vásárolhatott fel — túlteljesítette a tejtermékek előállításának tervét. Viliam Saípoviö, a CSKP KB küldöttségének vezetője felszólalásában szintén a tervteljesítés nroblémáival foglalkozott. Felhívta a szervezetek füveimét, hogy a 7. ötéves tervidőszakban jobban érvényesítsék vezető szerepüket, fokozzák munkájuk hatékonyságát, hogy a tervet minden üzem teljesítse. Külön foglalkozott a mező- gazdasági üzemekben működő pártszervezetek munkájával és elmondotta: egyik legfontosabb feladatuk a dolgozók kezdeményezésének felhasználása, olyan légkör teremtése, hogy min-* den üzem elegendő nyersanyagot szállítson az élelmi- szeripari üzemeknek feldolgoz zásra. Ugyanis többek között az Érsekújvári Konzervgyár azért nem teljesíthette tervét, mert a mezőgazdasági üzemek nem szállítottak elegendő zöldséget és gyümölcsöt. A járási konferencia színhelyén, a Priemstav épületében a járás élenjáró üzemel, többek között az Elektrosvit, a Milex, a Köbölkúti (Gbelce) Efsz és az Udvardi (Dvory nad Zita- vou) Efsz bemutatják a légkor-* szerűbb termelési módszere^ két. A járási pártkonferencia résztvevői határozatot fogadtak el, amelyben vállalták, hogy minden lehetőséget felhasználnak a 7. ötéves tervidőszak igényes feladatainak teljesítésére. A választási bizottság előterjesztése után a küldöttek egyhangúlag újra Albert tuba elvtársat választották a lárási párt- bizottság vezető titkárává. (balla) JELENTŐS FEJLŐDÉS A tőketerebesi (TrebisovJ járási pártkonferencia olyan Időszakot elemezett, amely a valamikor gazdaságilag elmaradottnak számító országrész jelenében további jelentős fejlődést eredményezett. Az újabb előrelépést nem csupán a felsőbb nártszervek küldöttségét vezető Tán Pirii elvtárs. a CSKP KB tagja, a kelet-szlovákiai kerületi pártbi-zottság vezető titkára állapította meg, hanem a Járási pártbizottság vezető titkára. Tozef Gazdik elvtárs is. A 6. ötéves tervidőszakban az ipari termelés kb. egvharmad- dal volt nagyobb, mint az 5. ötéves tervidőszakban — ami e’sősorban a Vaiáni (Vojany) Hőerőműnek, a Trebisovi Vagongyárnak, a Tesla üzemnek, a. Kablo nemzeti vállalat királyhelmeci (Kráľovský Chimed üzemének, a Strojstav Gépgyártó és Forgalmazó Vállalat sečovcei részlenénpk. valamint az automatons vasúti berendezéseket gyártó tiszacsernyői (Čierna nad Tisou J üzemnek köszönhető. Az -elmúlt évek — de elsősorban a tavalyi év — nem kedvezett a mezőgazdasáenak, gabonából és hüvelyesekből kevesebb termett, mint amennyivel a terv számolt. Ennek ellenére — s ez a dolgozók áldozatkész munkáiával magyarázható — a bruttó mezőgazdasági termelés a 6 ötéves tervidőszakban 7,4 százalékkal nagyobb volt, mint az e'őzfi ötéves tervben. A legmagasabb szintű járási pártfórum — miután a termeléshez. a gazdasági élethez hasonlóan megvitatta az ideológiai munka, a szervezeti élet kérdéseit, valanvot a kommunisták. a nárt szer vek és -szervezetek újabb feladatait — megválasztotta a járási párt- bizottság szerveinek tagialt. A lárási pártbizottság vez°tő titkára újból Jozef Gaz',fa elvtárs lett. (gazdag)
