Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám, péntek

ALKOTÓ LÉGKÖRBEN ELKÖTELEZETTEN, A HALADÁST TÁMOGATVA 1981. II. 13. Igényesség és a kollektív al­kotás légköre jellemezte a Nő­vé Mesto nad Váhom-i Gépesí­tési és Automatizálási Kutató Intézet kommunistáinak üzemi konferenciáját. Népgazdaságunk fejlődése ma elképzelhetetlen a kutatás és a fejlesztés eredményes munkája, illetve a tudomány és a techni­ka gyors kihasználása nélkül. Ezt a CSKP KB 18 ülése Is hangsúlyozta. Az üzemi pártbizottság beszá­molója, melyet František Dan­ko mérnök, a pártbizottság el­nöke terjesztett elő, kiemelte azokat az eredményeket, melye­ket a kommunisták a XV. párt- kongresszus, valamint a felsőbb pártszervek határozatait és sa­ját határozataikat teljesítve el­értek, s részletesen foglalkozott ! a hatodik ötéves terv feladatai­nak a teljesítésével is. Rámuta­tott, hogy a kutatóintézet által teljesített feladatok lényege az az anyagi haszon, melyet ered­ményeztek. Azok a prototípu­sok, gépek és berendezések, melyeket a kutatóintézetben fejlesztettek ki, ma már üzemel­nek hazánk különböző vállala­taiban. Ezek közé 12 szerelő {épsor, 130 tipizált szerelőegy­ség és számos elektrokémiai, valamint más szerszámgép, il­letve ultrahangos készülék tar­tozik, amelyek a munka terme­lékenységét megsokszorozzák és lehetővé teszik a munkaerő- oiegtakarítást. Ezenkívül az in­tézet saját termelési részlegei­ben is számtalan icrodatot meg­oldottak. A kutatóintézetben a batodik ötéves tervidőszakban az egyes kísérleti programok megvalósításával létrehoztak az új ötéves terv feladatai megva­lósításának alapját, ebben az időszakban Is gyártani fognak technológiai berendezéseket, és kiegészítik a vállalatok új gé­pekre vonatkozó igényeit. Az intézet gazdasági eredmé­nyeinek elérésében nagy szere­pük van a kommunistáknak és * partszervezeteknek. Munkájuk lényege mindenekelőtt az, hogy * felsőbb pártszervek határoza­tait lebontsák saját feltételeik­re, illetve a figyelmet a fő fel­adatok teljesítésére irányítsák és ide tartozik a rendszeres el­lenőrzés is. A pártalapszerveze­tek mindenekelőtt a pártellen- őrzés kiterjesztésére, illetve a párt vezető szere­pének növelésére törekedtek. Tekin­tettel a tervfelada­tok igényességére és az ezzel össze­függő együttműkö tlés elkerülhetet­lenségére az egyes alapszervezetek kö zött, a gazdasági feladatok teljesíté­sének ellenőrzésé­re új módszereket dolgoztak ki. Ezek elsősorban a fel­adatok teljesíté­sének határidejét tartalmazták, de az üzemi pártbizottság hatáskörét is pon­tosan megjelölték, valamint az alap­szervezetek pártbi­zottságainak, pártcsoportoknak a feladatait. Ennek köszönhe­tő, hogy a pártellenőrzés haté­konyabb lett, jobban segít fel­tárni a hibákat, mint korábban, s a hibák orvoslása is rugalma­sabb, mind a pártbizottságok, mind pedig a gazdasági vezetés részéről. A párttagok aktív tömegpoli­tikai munkája nagyban hozzá­járult a dolgozók kezdeménye­zésének növeléséhez, s egyben a tervfeladatok teljesítéséhez. Tavaly a kötelezettségvállalási mozgalomba az intézet dolgo­zóinak 64 százaléka kapcsoló­dott be. összesen 250 kötele­zettségvállalást tettek, ezeknek értéke 2 és fél millió korona. Figyelemre méltó eredménye­ket értek el a komplex raciona- lizációs brigádok is, főleg a ha­táridők lerövidítésében, az egyes kutatási feladatok teljesí­tésében, illetve az eredmények gyakorlati alkalmazásában. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a komplex racionalizációs brigádok köte­lezettségvállalásait a jövőben hosszabb lejáratú feladatok tel­jesítésére kell irányítani, leg­alább egyéves időszakra, amíg a technikát az új helyén alkal­mazni kezdik. Az üzemi pártbizottság beszá­molója bírálta azokat a fogyaté­kosságokat, melyek a gazdasági feladatok teljesítésében és a pártmunka némely területén megmutatkoztak. Például azt, hogy (főleg az irányítás alacso­nyabb fokán) akadnak még ve- ziető dolgozók, akik elnézőek a munka- és a gyártási fegyelem megszegőivel szemben, és mivel népszerűségre törekednek, nem eléggé támogatják azokat, akik mindent megtettnek kollektívá­jukban a munkaaktivitás és a kezdeményezése fejlesztéséért. Az ilyen vezető dolgozók nem szavatolják a feladatok hiány­talan teljesítését. Az üzemi pártbizottság elvárja, hogy az elkövetkező komplex értékelés igényesen rámutat minden ve­zető dolgozó fogyatékosságára, s mérlegeli, hogy alkalmas-e tisztsége hiánytalan betöltésére. Foglalkozott a beszámoló az alapszervezetek munkájában ta­pasztalt néhány hiányossággal is. A harmadik partalapszerve- zet például nem elég követke­zetes a batarozatok előkészíté­seben, főleg ami azok konkrét­ságát illeti. A második párt- alapszervezetnek, melynek ha­tásköre a termelésre terjed ki, a jövőben többet kell törődnie a fiatal munkások politikai ne­ve lesével, hogy megteremtsék a feltételeit egy munkásmag lét­rehozásának, mely abban a ter­melő üzemben fog tevékeny­kedni, amelyet ebben az ötéves tervidőszakban építenek fel. A mostani ötéves tervidőszak­ban az intézet feladata elsősor­ban az elektrotechnikai ipar bizonyos gondjainak megoldása. Az állami és az ágazati felada­tokra jellemző az az igény, hogy jelentősen növeljék a munka termelékenységét az elektrotechnikai, az elektroni­kai, de főként a mikroelektro­nikai termekek gyártásában. Az intézet az általanos gépészet ágazatához tartozott, de átke­rült az elektrotechnikai ipar keretebe, s ez alaposan megvál­toztatta az intézet fejlesztésé­nek irányát. Ezért azoknak a kommunistáknak, akik a kuta­tásban és a fejlesztésben tevé­Eduard Milicka mérnök felszólalásában az együttműködés fontosságát emelte ki (A szerző felvétele) kenykednek |tóteg az első alap­szervezet tagjai tartoznak ide), elsőrendű feladatuk a dolgozók­nak megmagyarázni új beosztá­suk fontosságát, s ami ebből adódik, hogy új ismeretekre van szükségük, és hozzá kell járulniuk minden felmerülő akadály leküzdéséhez. További igényes feladata az intézet kommunistáinak és dol­gozóinak a kísérleti-gyártási egység feltételeinek experimen­tális vizsgálata. Most áll befe­jezés előtt egy korszerű anyag­raktár építése, s augusztusban kezdődik az új termelési üzem építése, mely elkészülte után nagyban hozzájárul majd a ku­tatás eredményeinek a gyakor­latban való mielőbbi alkalmazá­sához. A pártkonferencia vitájában igen sok értékes felszólalás hangzott el. Eduard MiliČka mérnök, az első pártalapszer­vezet tagja, például arról be­szélt, hogy milyen új feladatok­kal jár az elektronikai és a mik­roelektronikai feladatok meg­oldására való áttérés. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyel­met arra, hogy elkerülhetetlen az együttműködés kiépítése olyan szervezetekkel, melyek hasonló feladatok megoldásá­ban, mint amilyenek az intézet­re a jövőben várnak, már gaz­dag tapasztalatokat szereztek. Nagy figyelmet keltett Ivan Juráček mérnöknek, a második pártalapszervezet tagjának fel­szólalása, aki konkrét példán szemléltette, hogy ahol szoros a munkások és a technikusok együttműködése, ott a megoldá­sok nem sokáig váratnak ma­gukra, s gyakran születik érté­kes újítás. Ahol ez nem így van, s. erre is hozott fel konkrét példát, ott lankad az újítókedv és a kezdeményezés. Hangsú­lyozta, hogy siker csak közös, alkotó keresés nyomán jöhet létre, s az emberek kezdemé­nyezésének lebecsülése káros következményekkel jár. Anton Šálek munkás, a 2. pártalapszervezet tagja elsősor­ban azt emelte ki, hogy a kol­lektíva milyen szerepet játszik a fiatal dolgozók nevelésében. Saját munkaközössége nevében ismertette azt a kötelezettség­vállalást, melyben kollektívája elhatározta, hogy egy igen fon­tos megrendelés határidejét úgy lerövidíti, hogy a munkát a XVI. partkongresszusig át le­hessen adni, közben 16 000 koronát meg is takarítanak. Az intézet kommunistáinak tanácskozása híven tükrözte, hogy a pártalapszervezetek tág­jai mindent megtesznek a ha­tározatok teljesítéséért. Az eredmények józan értékelése, az őszinte bíráló hangnem pe­dig annak bizonyítéka, hogy a problémáktól sem riadnak visz- sza. Tudatosítják, hogy a kom­munistáknak mindenben példát kell mutatniuk. JOZEF KRAL'IK Több mint bárom évtizeddel ezelőtt — amikor a szocialista mezőgazdaság alapjainak lera­kása a Bodrogközben is elkez­dődött — találkoztam, Ismer­kedtem össze a vékei Szepesi bácsival, a későbbi szövetkezet egyik vezetőjével, meg a fiával, Istvánnal. Szorgalmazói, úttö­rői voltak ennek a később or­szágszert kibontakozó mozga­lomnak. Szepesi István a helyi efsz- ben dolgozott. Már 1949 ben a traktor nyergében ült, sok-sok éven át szántotta, vétette a kö­zös gazdaság földjét, majd bri­gádvezetőként, műszaki ellen­őrként, de a gépjavítórészleg vezetőjeként is tevékenykedett. 1963-tól pedig a királyhelmeci (Kráľ Chlmec) Gép- és Trak­torál tomáson műhelymesteri minőségben dolgozott. Közben több mint negyedszázada az üzemi pártbizottság elnöki tiszt­jét is ellátja. Fiatal kora óta elkötelezett kommunista. Meggyőződésből fakadó lelkesedéssel szolgálja a munkásosztály s egész társa­dalmunk érdekeit. Szepesi Ist­vánról ezt jól tudja mindenki a munkahelyén, de az egész Bod­rogközben is. Megalkuvást nem tűrő. a közösség ügyéért min­denkor önzetlenül feladatot vál­laló magatartásáért osztatlan elismerést és bizalmat élvez. A királyhelmeci városi párt- bizottság legutóbbi értékelő konferenciáján őt választották a lőketerebesi (Trebišov) járá­si párikonferencia küldöttévé. — Üzemünk már az elmúlt év augusztusában teljesítette a ha­todik ötéves tervidőszak felada­tait — hangsúlyozta Szepesi elvtárs. — Jó eredményeket ér­tünk el a politikai célok eléré­sében. az emberek nevelésében, kezdeményezésűk fokozásában. Büszkék vagyunk arra, hogy üzemünk fiatal dolgozói megta­lálták nálunk helyüket, igé­nyes feladataink teljesítésében oroszlánrészük van. Megjegyezte, hogy üzemük­ben éppen a kommunisták a kezdeményezői annak, hogy megváltoztassák, ami elavult, felszámolják a haladást gátló, a párt gazdaságpolitikája meg­valósítását nehezítő tényezőket. — Saját magam és elvtár­saim, munkatársaim véleménye szerint is a gép- és traktorállo­mások kezdettől fogva fontos láncszemei a szocialista mező- gazdaságnak, de az utóbbi idő­ben tevékenységük nincs teljes összhangban a mezőgazdasági szolgáltatások terén meghatáro­zott, mellőzhetetlen feladatok­kal — mondotta Szepesi elvtárs. — Üzemünk például a Sigma Olomouc céggel kooperál. Ara­tás idején 8—10 kombájnnal se­gítjük a termés betakarítását. Bárki tudhatja, ez nem jelent rendkívüli segítséget, hiszen fejlett mezőgazdasági üzemeink sok száz kombájnnal és egyéb géppel rendelkeznek. Tevékeny­ségünk akkor jelentene igazán segítséget, ha a gépek üzem- képességét, pótalkatrészekkel való ellátását, felújítását tud­nánk biztosítani. Ez lenne va­lóban hatékony segítség. Hiszen az alkatrészellátás, különösen a csúcsmunkák idején, immár hosszú évek óta megoldatlan probléma. Az is köztudott, hogy szövekezeteink, állami gazdasá­gaink beszerzői napokig tartó utazgatás, kilincselgetés után gyakran térnek haza pótalkat­részek nélkül. Közben burján­zik a korrupció. Sokkal előnyö-* sebb lenne, ha az olyan üzemek, mint a mienk is, ezeknek a ke­resett alkatrészeknek a készíté­sére rendezkednének be. Eh­hez persze meg kell teremteni a feltételeket. Nagyon örülnék, ha a járási konferencia ezekkel a kérdésekkel is foglalkozna s ilyen értelemben, ahogyan mi elképzeljük. KULIK GELLENT A KERET SÜRGŐSEN KELL Egy felszólalás nyomában A kommunista párt alapszer­vezel ei nemrég véget ért évzáró taggyűléseinek vitáit elsősorban a kommunistákra váró felada­tok teljesítésének szándéka, a problémák felvetése és megol­dásuk keresése jellemezte. Ugyanez mondható el Varsá nyi György mérnöknek, a kál­nai (Kalná nad Hronom) Augusz­tus 29 Egységes Földművesszö­vetkezet párta lajjszervezete tag­jának, az efsz elnökének a ja­nuár 16 án megtartott évzáró taggyűlésen elhangzott felszó­lalásáról Is. Mindenekelőtt a 7. ötéves tervidőszakban, de főleg annak első esztendejében a szövetkezetre váró feladatokról beszélt. Éppen ezzel kapcsolat­ban vetett fel egy, az efsz szá­mára Igen fontos kérdést. Hogy mit, arról ott jártamkor ezt mondta: r- Megszűnik egy állatte nyésztési telepünk, de a terme­lési tervünk marad. S termé­szetesen akarjuk is teljesíteni. — Melyik telepről van szó, s miért szűnik meg? — A mohi (Mohovce) telep szűnik meg. De nemcsak a te­lep, hanem az egész község. Mohiban ugyanis már elkezdő­dött az atomerőmű építése. Szövetkezetünk több község efsz-einek egyesülésével jött létre. A volt mohi lakosokból most 82 család elment a szövet­kezetből, mivel a 16 km-re levő Léván (Levice) kaptak lakást. Elvesztünk 179 hektár földterü­letet is. Mi teljes mértékben tisztában vagyunk az erőmű építésének társadalmi jelentő­ségével — mondja —, hogy elejét vegye minden félreértés­nek. — A nekünk járó pénzt a 102/76-os kormányrendelet alap­ján megkaptuk. A szövetségi kormány szervei nagyon átgon­doltan jártak el szövetkezetünk­kel szemben, hiszen vesztesé­geink pótlására, új objektumok felépítésére 22 millió koronás keretet kaptunk. Az elvesztett istállókat, raktárhelyiségeket, silógödröket 1981-től 1985-ig kell felépítenünk. A Szövetségi Fűtőanyag- és Energiaipari Mi­nisztérium levélben értesített bennünket, hogy a szövetségi kormány rendelete alapján oő jektumok létesítésére keretet kapunk. Erre az évre a jelzett keretből mégsem kaptunk sem­mit. Pedig a mohi telepet már­is meg kell szüntetnünk. Ezért a többi hét telepen át kellett szerveznünk az állattenyésztést, hiszen Mohiban 508 szarvasmar­hát, ebből 143 tehenet tartot­tunk és 1149 sertést, ebből 119 anyadisznót. — Hol közölték önökkel, hogy egyelőre nem kaphatnak keretet? — A Lévai Járási Mezőgazda sági Termelési Igazgatóságon, ahol természetesen teljes mér­tékben egyetértenek azzal, hogy mi megkapjuk a keretet, de a járás külön erre a célra nem kapott keretet, s így nekünk nem adhat. Finta Istváyi mérnök, a szö­vetkezet főkönyvelője megjegy­zi, hogy az előző években elért eredmények alapján a járási szerveknél olyan vélemény ala­kult ki, hogy a kálnai efsz mindig megoldja a felmerülő gondokat, s nagy baj volna, ha most csak erre „támaszkodhat­na“. Tavaly a közös gazdaság 1450 tonna húst és 2 908 000 li­ter tejet adott el. Vagyis tervét túlteljesítette. Árbevétele 82 millió korona volt. Az idei gaz­dasági terv 1427 tonna hús és 2 950 000 liter tej eladását irá­nyozza elő. Ez tehát a meglevő állattenyésztési telepek átszer­vezésével kell elérniük. Ugyan­akkor a szövetkezet növényter­mesztésében is nagyobb haté­konyságot kell felmutatni. Hi­szen csökkent a gazdaság föld­területe. de az állatok száma maradt. Az állatsűrűség pedig az egész járásban ebben a szö­vetkezetben a legnagyobb: 86,6 szarvasmarha jut 100 hektár­ra. A 6. ötéves tervet a szövetke­zet túlteljesítette. A húseladás tervét 106, a tejeladősét 105 százalékra teljesítette. A terve­zett hektárhozamokat is maga­san túlszárnyalta, ami minde­nekelőtt az 1976-ban, 1978-ban, de főleg tavaly elért eredmé­nyeknek köszönhető. 1980 ban búzából 61, árpából pedig 57,2 métermázsát takarítottak be hektáronként. Ez járási méret­ben az ötödik helynek felel meg, de a komplex termesztési adottságokat figyelembe véve (az ún. 2. mikrorajonban) az első helyen végeztek, s ered­ményeikkel jobb természeti adottságaik alapján több, az el­ső csoportba tartozó szövetkeze­tei felülmúltak. Vagyis eredmé­nyeiket nemcsak az időjárásnak köszönhetik. Az is említésre méltó, hogy a kálnai szövetke­zet emberei és gépei a tavalyi rendkívül nehéz őszi munkák idején más szövetkezetnek Is segítettek a kukorica és a répa betakarításában. Itt jegyezzük meg, hogy a 4408 hektáros me­zőgazdasági területen (ebből 4123 a szántóföld) gazdálkodó szövetkezetnek 982 tagja van. Ebből 672 az állandó dolgozó. A tagok évi keresete 26 000 ko­rona. A szövetkezeti alapokra évente 8 millió korona kerül. Az eredmények elérésében dön­tő szerepe van a jól szervezett pártmunkának. Az efsz párt­ái apszervezete 84 tagú. Arra a kérdésemre, hogyan oldja meg a szövetkezet a Lévá­ra költözött mohi lakosok pót­lását, Finta elvtárs ezt válaszol­ta: — Annak érdekében, hogy a munkaerőcsökkenést enyhítsük, komplex programot dolgoztunk ki a dolgozó szociális helyzeté­nek javítására. Eddig évente hat lakást építettünk, de az idén 30 építését kezdjük meg. Ezenkívül a kulturális és szo­ciális alapból a szokott kereten felül támogatjuk azokat, akik családi házat vásárolnak, s tíz évre kötelezik magukat, hogy a szövetkezetben maradnak. Erre a célra mintegy harminc csa­ládnak tudunk segítséget adni. A jő szándék tehát a felsőbb szervek részéről a leghatáro­zottabban megnyilvánult, s eb­ből arra lehet következtetni, hogy a mezőgazdasági objektu­mok építésére oly égetően sür­gős keretet is mielőbb megkap+ Ja a szövetkezet. FÜLŰP IMR8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom