Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-09 / 33. szám, hétfő
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. február 9. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXXIV. ÉVFOLYAM 33. szám Ára 50 fillér Kedvező tapasztalatok Gazdasági életünkben most a népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések gyakorlati érvényesítésére összpontosul a figyelem. Az intézkedések bevezetésében azok a termelési-gazdasági egységek, vállalatok állnak az élen, amelyek bekapcsolódtak a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszere alkalmazóinak sorába. A tapasztalati módszert az 1978-1980-as években vezették be; előbb 12, később pedig további 5 termelési-gazdasági egységben. Célja az volt, hogy a gyakorlatban győződjünk meg az új irányítási elvek helyességéről. Ezek az elvek már nagyobb hangsúlyt helyeztek a minőségi mutatókra és azokra az új kritériumokra, amelyek révén jobban kifejezésre jut, hogy egy termelési-gazdasági egység vagy vállalat miként járult hozzá a társadalmi szükségletek kielégítéséhez. A módszer alkalmazásával egyúttal eleget tettünk annak a XV. pártkongresszuson célul tűzött feladatnak, amely megszabta, hogy a termelési-gazdasági egységek fokozatosan váljanak az irányítás alapvető láncszemeivé az önálló elszámolás elvén. A tervszerű irányítás új elemeinek a gyakorlatban történő érvényesítése az irányítási rendszerben több mint 50 fontos változás létrejöttét eredményezte. Megállapítható, hogy mindenképpen helyes volt a tapasztalati módszer alkalmazása, mert számos problémával előbb vagy utóbb szembe kerültünk volna a komplex intézkedések kidolgozása illetve érvényesítése során. A tapasztalati módszert érvényesítők többsége kihasználta az ösztönző gazdasági szabályzókat és növelte a feladatokat az éves tervekben; mindenekelőtt a saját teljesítményt és a termelési alapok rentabilitását illetően. A termelési-gazdasági egységek a vártnál mérsékeltebben növelték a tervhez viszonyítva a feladatokat, a feladat-túlteljesítés viszont lényegesen nagyobb volt; ez részben annak köszönhető, hogy az árkedvezményből származó bevételtöbbletet nem rögzítették az éves tervekben. Két termelési-gazdasági egység nem tett eleget a hosszú távú tervekben foglalt feladataiknak, mégpedig szerkezeti szempontból. Ezek egyrészt nem teljesítették a nem szocialista országokkal szembeni exportfeladataikat, másrészt pedig túlteljesítették a beruházási megrendeléseket. Magyarázatot erre az eltérésre a külföldi és a hazai megrendelők különböző színvonalú igényeiben kereshetünk. A tapasztalati módszer alkalmazása során szerzett ismeretek bizonyítják, hogy az új irányítási alapelvek érvényesítésével megerősödött az önálló elszámolású gazdaságirányítás. A termelési-gazdasági egységek az egész kísérleti idő alatt csak azokkal az erőforrásokkal gazdálkodtak, amelyeket létrehoztak. Ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági dolgozók fokozatosan a hatékonyságot és a minőséget figyelembe véve irányították a gazdasági egységeket. A szóban forgó vállalatok meggyorsították a gyártmányfejlesztést, terven felüli bevételekhez jutottak termékeik kedvezőbb értékesítése révén, ami pedig a tervezett nyereség túlteljesítését, a saját teljesítmény növelését eredményezte. Az eredményeket pedig még értékesebbé teszi az, hogy a terven felüli nyereség képzésében jelentős része van a termelés anyag- és energiaigényessége csökkentésének. Mindez kétségkívül a tapasztalati módszer alkalmazásának pozitív eredményei közé sorolható. Ugyanakkor néhány termelési-gazdasági egységben a felhasználható nyereséget az aránytalanul magas nemproduktív költségek csökkentették. Ez fontos tanulság a komplex intézkedések megvalósítása szempontjából. A komplex intézkedések megvalósításának feltétele ugyanis, hogy a vállalatokban foganatosított intézkedésekkel a pönálék, bírságok stb. összegét a minimálisra csökkentik. Kedvezően alakult a munkatermelékenység és az átlagkeresetek közti arány. A 12 termelési-gazdasági egységben például 1979-ben 6,9 százalékkal növekedett a munkatermelékenység, az átlagkeresetek nagysága pedig 3,5 százalékkal. Ugyanebben az időszakban a tapasztalati módszert nem alkalmazó termelési-gazdasági egységekben az átlagkereset 2,7 százalékkal, a munkatermelékenység pedig 3,6 százalékkal növekedett. A módszert alkalmazó termelési-gazdasági egységek többségében a munkatermelékenység kétszer olyan gyors ütemben növekedett, mint az átlagbér. Jelentős előrehaladás történt a műszaki fejlesztés irányítása terén. Kevesebb feladatot iktattak be ugyan a műszaki fejlesztési tervekbe, de olyanokat, amelyek esetében adottak voltak a megvalósítás feltételei. A műszaki fejlesztés és a tervezett feladatok között szorosabb kapcsolatot teremtettek. A irányítással kapcsolatban érdekes felismerésre jutottak az experimentáló vállalatokban. Bebizonyosodott, hogy nem a termelési-gazdasági egység szervezési formája a döntő, hanem a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok jogkörének és felelősségének ésszerű elosztása, és mindennek az irányításban történő következetes megvalósítása. A legnagyobb sikerek viszont kétségtelenül azokban a termelési-gazdasági egységekben, vállalatokban születtek, amelyekben megnyerték az ügyüknek a dolgozók széles táborát. A hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszere alkalmazásának legfőbb haszna az volt, hogy a gyakorlatban figyelhettük meg: a komplex intézkedések legfőbb elemei miként hatnak a gazdasági életben. A döntő fontosságú új irányítási elemek teljes egészében életképesnek bizonyultak, hozzájárultak a belső tartalékok mozgósításához. A tapasztalati módszer alkalmazása során szerzett ismeretek nagy jelentőséggel bírnak a komplex intézkedések gyakorlati megvalósításának folyamatában.-Rpü«» r r Új mozgalmat kezdeményezett a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére a vítkovicei Klement Gottwald Vasmű és Gépgyár tervezője és konstruktőre Zdenék Hýl mérnöknek, a szocialista munka hősének vezetésével. Kezdeményezésük világszínvonalat elérő berendezések tervezésére és fejlesztésére irányul. A képen: Zdenék Hýl és Ivó Mecnarowski mérnök, a hengerde konstrukciós osžtályának vezetője a vasmű 3-as számú üzemének számítóközpontjában. (P. Berger felvétele - ČSTK) Gyarapítják soraikat A tüzoltószövetség kerületi konferenciái (ČSTK) - A Szlovák Tűzoltószövetség járási konferenciái és bratislavai városi konferenciája után szombaton megtartották a tűzoltók kerületi konferenciáit. Bratislavában szombaton az SZSZK Tűzoltószövetsége nyugat-szlovákiai kerületi konferenciáján csaknem 53 ezer tűzoltó tevékenységét értékelték. A tanácskozáson részt vett a kerületi párt- bizottság küldöttsége élén Ján Králikkal, a Nyugat-Szlovákiai Knb elnökével. Jelen volt Karéi Navrátil, a Tűzoltószövetség szövetségi bizottságának alelnöke és más vendégek. A tevékenységről szóló beszámoló kiemelte, hogy a hároméves időszak keretében megszilárdult és bővült a taglétszám, csaknem 4000 új taggal gyarapodott. A kelet-szlovákiai kerületben tevékenykedő tűzoltók munkáját szombaton értékelte Kassán (Košice) a tűzoltószövetség kerületi konferenciája. 1980-ban ebben a kerületben 322 tűzeset volt, 34- el kevesebb, mint az előző évben. A tűzvészek által okozott közvetlen károk azonban 733 ezer koronával növekedtek és meghaladják a 18 millió koronát. A tűzoltószövetség 5. kongresszusa óta a ke(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskoztak a párt vállalati és városi konferenciái Folyamatos a fejlődés Jozef Lenárt a Kelet-szlovákiai Vasmű kommunistáinak tárgyalásain Az elmúlt hét végén két napon át tanácskoztak a Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati konferenciájának küldöttei. A tárgyalásokon jelen volt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Ján Pirč, a CSKP KB tagja, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára s több más vendég. Lenárt elvtárs pénte'ken az esti órákban a vasmű néhány munkahelyére is ellátogatott. A vállalati pártbizottság beszámolóját ennek elnöke, Vasil Pa- čuta mérnök terjesztette elő. Mélyrehatóan elemezte a CSKP XV. kongresszusa irányelveinek, valamint a 10. vállalati pártkonferencián jóváhagyott feladatok megvalósításában elért eredményeket. A Kelet-szlovákiai Vasmű csaknem huszonháromezer dolgozót számláló kollektívája a párt irányelveit követve az értékelt öt év alatt - az ötödik ötéves tervidőszak eredményeihez viszonyítva- az ipari termelést 42 százalékkal növelte. A vállalati pártkonferencia elismeréssel tárgyalt a vasmű dolgozóinak kezdeményező munkájáról. A dolgozók felajánlásai a múlt év végén megközelítették a harmincötezret. A CSKP XV. kongresszusa óta a vasműben 1756 fiatal munkást vettek fel a tagjelöltek soraiba. Nevelésükről megkülönböztetett figyelemmel gondoskodnak. A vasműben 1981 -ben 570 millió koronával - 5,5 százalékkal- növekszik az árutermelés, amely az új tervidőszak végén eléri az 58,9 milliárd koronát. A vitában huszonkét küldött kért szót, akik főleg a saját munkahelyüket érintő politikai és gazdasági feladatok teljesítését értékelték. Jozef Lenárt elvtárs nagy érdeklődéssel kísért beszéde elején tolmácsolta Gustáv Husák elvtársnak, pártunk Központi Bizottsága főtitkárának, köztársasági elnökünknek személyes üdvözletét, majd kijelentette, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB nagyra értékeli a Kelet-szlovákiai Vasmű kommunistáinak és többi dolgozójának eredményes munkáját. A továbbiakban elemezte a nemzetközi politikai helyzetet, utalt a Lengyel Népköztársaságban felmerült problémák okaira, az imperializmus fegyvercsörgetö, a világbékét veszélyeztető feszültséget kiváltó politikájára, ennek céljaira. Konkrét esetekkel példázta a Szovjetunió békés szándékait, megfontolt, a vitás kérdések igazságos, békés megoldását kezdeményező munkálkodását.- A CSKP forradalmi párt - hangsúlyozta Lenárt elvtárs -, s éppen ezért számunkra a mar- xizmus-leninizmus eszméi szolgálnak útmutatásként. Mi csakis (Folytatás a 2. oldalon) Bohuslav Chňoupek befejezte algériai látogatását Újabb hozzájárulás a kapcsolatok elmélyítéséhez Csehszlovák - algériai közös közlemény (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek, csehszlovák külügyminiszter Algériában tett hivatalos baráti látogatásáról szombaton hazatért. A Ruzyňei repülőtéren Stanislav Svoboda külügyminiszter-helyettes és a minisztérium más vezető képviselői fogadták. Jelen volt Ra- bah Souibes, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság csehszlovákiai ügyvivője is. Amint azt már közöltük, külügyminiszterünk algériai látogatásáról közös közleményt adtak ki, amely egyebek között megállapítja, hogy a hivatalos tárgyalások a barátság és a kölcsönös megértés légkörében zajlottak le. A megbeszélések során a két fél különleges figyelmet fordított a csehszlovák-algériai kapcsolatok elmélyítésének és a kölcsönös együttműködés bővítésének. A nemzetközi helyzet kérdéseire vonatkozó eszmecsere is gyümölcsöző volt. A kétoldalú kapcsolatokat illetően megelégedéssel állapították meg, hogy sikeresen fejlődnek, és a két fél szilárd elhatározása: a jövőben még nagyobb erőfeszítéseket tesznek az együttműködés fokozása és bővítése érdekében valamennyi területen. A két ország közötti műszaki és gazdasági együttműködést illetően pozitívan értékelték a vegyesbizottság 5. ülésének eredményeit, amelyek az e téren megvalósuló együttműködés távlatait határozzák meg. Nemzetközi kérdésekről tárgyalva a két fél aggodalmának adott hangot a feszültség fokozódására tett kísérletek és a fegyverkezési verseny felújítása miatt. Mindkét fél szilárd elhatározása, hogy maximális erőfeszítéseket tesz a béke és a nemzetközi biztonság szavatolásáért. Az el nem kötelezettek mozgalmával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy ezen országok szerepe a nemzetközi kap(Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
