Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-28 / 50. szám, szombat
A CSSZSZK HH985-OS gazdasági és szociális fejlesztése fö irányainak javaslta (Folytatás a 9. oldalról) ladék elszállításának 'és hatékony kihasználásának, a városi úthálózat javí tásának, a zöldterületek bővítésének. A választási programokat, a Z-akciót a városok és községek fejlesztésére kell irányítani és ennek megfelelően kell megszervezni a lakosság társadalmi munkáját. 5. AZ EGÉSZSÉGÜGY! ELLÁTÁS, AZ OKTATÁSÜGY ÉS A KULTÚRA Az egészségügyi ellátás fejlett rendszerében tovább kell javítani a szolgáltatások minőségét, hangsúlyt helyezve a megelőzésre. Az összes termelő és nem termelő szervezetben meg kell szilárdítani a közegészségügyi fegyelmet. Javítani kell az egészségügy szervezését és Irányítási rendszerét, elsősorban a szakmai irányítást, a nemzeti bizottságoktól egészen az egészségügyi intézetekig. A rendelkezésünkre álló összegek, az anyagi-műszaki és a káderalap hatékony kihasználása érdekében racionalizálni kell az egészségügyi intézmények hálózatát azzal a céllal, hogy az egészségügyi, a gazdasági-műszaki tevékenységeket a legoptimálisabb területi egységekbe összpontosítsuk. Le kell rövidíteni a kivizsgálások és a kezelések előtti várakozási időt, s biztosítani kell a gyógyszer- és a szükséges más egészségügyi anyagokkal való ellátást. Meg kell gyorsítani a megkezdett beruházások befejezését. Rendszeresen karban kell tartani és korszerűsíteni a meglevő egészségügyi létesítményeket. Az egészségügyi és gyógyfürdői ellátásban további 7—9 ezerrel kell növelni az ágyak és 4—5 ezerrel az orvosi helyek számát. Előnyben kell részesíteni az idős és az idült betegek elhelyezésére alkalmas kapacitások bővítését. Gondoskodni kell az orvosok és a többi egészségügyi dolgozó állandó szakmai és politikai fejlődéséről úgy, hogy az egészségügyi dolgozók a szocialista erkölcsnek és etikának megfelelően viszonyuljanak a betegekhez. Az oktatásügyben a fejlett szociális-1 ta társadalom és a tudományos-műszaki fejlődés szükségleteivel összhangban meg kell teremteni a feltételeket a fiatalok és a dolgozók művelődése és szakképzése színvonalának további emeléséhez. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a tudományos világnézet, a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében történő nevelés elmélyítésének. Folytatni kell a csehszlovák oktatási- nevelési rendszer további tökéletesítését, miközben meg kell teremteni a szükséges feltételeket, főleg az alapiskolákban és a középiskolákban, a naj gyobb népességű évfolyamok neveléséhez. 1983—1984-ben be kell fejezni az alapiskola új értelmezésének bevezetését és ezzel a folyamattal összefüggésben fokozatosan meg kell valósítani a középiskolák tartalmi átépítését. Az illetékes tárcáknak és a kerületi nemzeti bizottságoknak külön figyelmet kell szentelniük a szaktanintézetek tartalmi és szervezeti átépítésének a középfokú szaktanintézetek hálózatának kialakításával kapcsolatban, ezek képezik az alapot a munkásosztály új nemzedékének neveléséhez. A tanulmányi ágazatok fejlesztését alá kell vetni a távlati társadalmi szükségleteknek és ezért előnyben kell részesíteni a műszaki ágazatokat, valamint azokat, amelyek a népgazdaság döntő ágazatai számára készítik elő a szakképzett munkásokat. A felsőoktatási intézményeit fejlesztését és struktúráját, a tanulmányok tartalmát és formáit összhangba kell hozni a gazdaság és a tudományos-műszaki fejlesztés távlati szükségleteivel, előnybe kell helyezni a műszaki ágazatok tanulmányozását. A nevelésben és až oktatásban előttünk álló feladatok teljesítését káder és anyagi szempontból is biztosítani kell, hatékony szervezési intézkedéseket kell hozni az oktatásügyi dolgozók állományának racionálisabb kihasználására. Az oktatásügy anyagi-műszaki alapjának fejlesztésében a figyelmet az új oktatási-nevelési, elszállásolási és étkeztetési kapacitások létesítőnek kevésbé igényesebb formáira kell fordítani, így a korszerűsítésre, a meglevő épületek bővítésére, illetve rekonstrukciójára. Biztosítani kell a szocialista kultúra és művészet sokoldalú fejlődését, a széles tömegek általi megismerését, ami az egyik feltétele szocialista társadalmunk további fejlődésének. Minden területen — a művészi alkotó tevékenységtől és kulturális nevelőmunkától egészen a munka kulturáltságáig, a szocialista erkölcs formálásáig, a szocialista életmód kialakításáig — az esztétikai nevelés sokoldalú fejlesztésével kell támogatni ezt a folyamatot. Támogatni kell az olyan művészi alkotásokat, amelyek kifejezik korunk alapvető kérdéseit. A társadalom fejlődésének lehetőségeivel összhangban meg kell teremteni a feltételeket a kultúra anyagi alapjában az állami forrásokból, valamint a gazdasági szövetkezeti és társadalmi szervezetek alapjaiból, a kultúra jelentős társadalmi funkcióinak betöltéséhez. Külön figyelmet kell szentelni a tájékoztató eszközök hatékonysága növelésének. Tovább kell javítani a feltételeket a testnevelés és a sport, a turisztika és az üdültetés tömeges fejlődéséhez. További sportvezetőket, szervezőket és edzőket kell képezni és jobban ki kell használni a társadalmi szervezetek, a vállalatok, az iskolák és a nemzeti bizottságok létesítményeit. Tovább kell fejleszteni a lakosság széles rétegeit szolgáló turisztikai létesítményeket. Támogatni kell a lakosság sokrétű érdeklődési körének megfelelő, szabad időben, végzett tevékenységét. Xil. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése Jelentősen növelni kell minden szinten a tervező és irányító tevékenység hatékonyságát, következetesen alávetve azt a CSKP gazdaságpolitikája alapvető stratégiai irányvonala megvalósításának, amely az intenzifikálásra, a hatékonyság növelésére és a csehszlovák gazdaság exportképességének fokozására irányul. Következetesen érvényesíteni kell az életben a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítéséről hozott határozatát, meg kell ismerni és meg kell valósítani a kidolgozott komplex intézkedéseket. Az irányítás minden szintjén a döntő figyelmet a tervezés tökéletesítésére kell fordítani, miközben emelni kell a társadalmi hatékonyságot és javítani a népgazdasági eredményeket. Következetesen érvényesíteni kell a tervmutatók differenciálásának elvét, az ágazatok és a szervezetek jellege szerint. A tervezés hatékonyságát elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés komplex elsajátításával és megvalósításával kell növelni. Az irányítás minden szintjén a terveknek ki kell fejezniük a tudományos-műszaki haladás hozzájárulását, s ezeket kell alapvető kritériumnak tekinteni a terv kidolgozásakor, ellenőrzésekor és értékelésekor az irá- nvító dolgozók, a kollektívák- és az egyének anyagi ösztönzésében. A beruházások területén komplexen kell megoldani a fogyasztás, a készletek, a kapacitások és a teljesítmények normáinak, valamint a műszaki-gazdasági mutatóknak a problematikáját, ezeket rendszeresen aktualizálnia kell és kihasználni a termelésben. Az összes fajta normáknak rugalmasan tükröznie kell a tudományos-műszaki fejlődés progresszív eredményeit a legjobb termelési gazdasági egységek, vállalatok és efsz-ek gazdálkodási színvonalát és így nemcsak a tervek alátámasztásápak és mérlegegyensúlyának eszközeivé, hanem a tervalkotás proresszív kritériumaivá is válnak. Következetesen meg kell valósítani az intézkedéseket az anyagi forrásokkal való gazdálkodásban, meg kell szilárdítani az anyagi mérlegkészítések rendszerét, tovább kell bővíteni a behozatali-értékesítési geszciók rendszerét, s növelni kell a gazdasági szerződések hatékonyságát, valamint a felelősséget a fegyelem megtartásáért a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. A népgazdaságban ki kell alakítani az anyagi források szervezésének, irányításának és egybehangolásának egységes rendszerét, amely az ellátási és értékesítési utak racionalizálására, a készletek optimális szétosztására, az összes anyagi forrással való gazdálkodás magas színvonalára irányul Racionalizálni kell a raktári gazdálkodást. Intézkedéseket kell kidolgozni és megvalósítani a beruházási folyamat tervezésének és irányításának tökéletesítésére, fokozni kell a beruházók, a tervezők és a kivitelezők gazdasági felelősségét a folyamat hatékonyságáért. Egyszerűsíteni és tökéletesíteni kell a beruházási folyamat résztvevőinek kapcsolatait szabályozó előírásokat, ezzel is hozzájárulni a beruházások előkészítésének és megvalósításának javításához. A tervekben, a pénzügyi gazdálkodásban és az anyagi ösztönzés rendszerében jelentős mértékben preferálni kell az építkezések befejezését, a meglevő állóeszközök kihasználását, korszerűsítésüket és rekonstrukciójukat. A vezető dolgozók, a kollektívák és az egyének anyagi ösztönzését össze kell kapcsolni elsősorban a hatékonyság és a minőség konkrét, névre szóló feladatait kifejező mutatókkal. Figyelmet kell szentelni az irányítási rendszer tökéletesítésének a nemzeti bizottságok gazdálkodása és szolgáltatásai, a belkereskedelem területén, valamint az egész nem termelési szférában. e Rendszeresen növelni kell az önálló elszámolási módszerek hatékonyságát, a terv kidolgozása és megvalósítása során. Céltudatosan ki kell használni a terv minőségi feladatai és az anyagi ösztönzés eszközei közti függőséget a progresszív tervjavaslatok előterjesztésében való érdekeltségre, elsősorban az anyagok jobb hasznosítása, az alapanyagok és a pénzügyi források jobb kihasználása, az önköltségek csökkentése, az élőmunka nagy hatékonysága, a gépek, berendezések és készletek kihasználása érdekében. Növelni kell a termelési gazdasági egységek és a vállalatok önálló elszámolási felelősségét a rájuk bízott eszközökkel való gazdálkodás eredményeiért, a további hatékony fejlődés feltételeinek megteremtéséért. Ösztönözni kell az exportképesség növelésére, a kedvező külföldi árak elérésére. Rendkívüli figyelmet kell szentelni az önálló elszámolási módszerek kidolgozásának és érvényesítésének a vállalaton belüli irányításban. Az egész bérezési rendszerben következetesen érvényesíteni kell a hatékonyság növelésében és a minőség javításában a konkrét feladatok teljesítésében szerzett érdemek szempontját, meg kell bírságolni a rossz minőségű munkát, a rossz gazdálkodást és a gazdaság más nem kívánatos jelenségeinek előfordulását. Aktívan ki kell használni a pénzügyi és hiteleszközöket a hatékonyság növelésére, a munka intenzifikálására a tervezésben és a tervek megvalósítása során, a pénzügyi, valuta és költségvetési egyensúly megszilárdítása érdekében. Folyamatosabban kell aktualizálni a nagykereskedelmi árakat, a behozatal és a hazai termelés beszerzési költségeinek reális alakulásától függően, miközben állandó nyomást kell gyakorolni a tüzelőanyagok, az energia és a nyersanyagok jobb hasznosítása és hatékonyabb kihasználása végett. Tökéletesíteni kell a műszaki színvonal, a minőség, az új termékek hazai és külföldi piacokon való eladhatósága hatékony növelésének árösztönzését. Szigorítani kell a kritériumokat a termékek előnyös, vagy kevésbé előnyös árainak megállapításában. Az elért kiviteli árakat rendszeresen ki kell értékelni, egybevetve azokat a külföldi piacok összehasonlítható termékeinek áraival. Javítani kell a szervező és irányító munka színvonalát és hatékonyságát. Az irányítás szervezését és a népgazdaság termelési-műszaki alapjának elrendezését szorosan össze kell kapcsolni a fejlődés meghatározott tárgyi feladataival és a tervszerű irányítás további tökéletesítésének feladataival. Be kell fejezni a tárcák és a termelési gazdasági egységek irányítása fejlesztése komplex programjainak kidolgozását azzal a céllal, hogy racionálisan meghatározzuk a feladatokat s ezzel összhangban az irányító szervek jogkörét és felelősségét is. Eközben növelni kell az irányítás minden részének felelősségét döntéseiért és eredményeiért, az irányító munka módszereit és eszközeit úgy kell szabályozni, hogy a termelési gazdasági egységek a vállalati gazdálkodás szférájában az irányítás alapvető részének funkcióját töltsék be. Meg kell szüntetni a termelési-műszaki és a kutatási alap szervezési szétaprózottságát. A kisebb üzemeket és vállalatokat célszerűen nagyobb egységekbe kell összevonni a termelés szakosítása és koncentrálása fejlesztése, az állóeszközök és a munkaerő jobb kihasználása érdekében. Rendszeresen ki kell küszöbölni az irányítás aránytalan adminisztrációs igényességét, racionalizálni kell az egyes alakulatok kapcsolatait, s javítani a munkastílust. Csökkenteni kell az irányítási és igazgatási apparátus költségeit. Racionalizálni kell a gazdasági-jogi rendeletek kidolgozását, elsősorban következetesebb egybehangolásuk útján. Növelni kell az irányítómunka hatékonyságát, a szervező és számítótechnika alkalmazásával, az automatizált irányítási rendszerek kiépítésével rendkívüli figyelmet kell szentelni a tervezési számítások automatizált rendj szere kiépítésének, ami megteremti a feltételeket az irányítás minden szintjén a tervezési folyamat tökéletesítéséhez. A káder, személyzeti és szociális fejlesztés terveinek biztosítaniuk kell a szervező és irányító munka színvo- nalának javítását és hatékonyságának’ növelését. Az irányítás minden szintjén fokozni kell az ellenőrző tevékenységet. Rendszeresen kell ellenőrizni és az ellenőrzést egybe kell hangolni azzal a céllal, hogy,a figyelmet az irányítás egyes fokain a döntő feladatokra összpontosítsuk. Az ellenőrzést következetesebben a fogyatékosságok megelőzésére, a társadalom eszközeinek gazdaságosabb felhasználására, a hatékonyság növelésével kapcsolatos feladatok teljesítésére, a terv pénzügyi, bér, ár és devizafegyelem megtartására kell irányítani. Konkrét határozatokat kell hozni és ellenőrizni azok teljesítését. El kell mélyíteni a dolgozók részvételét a gazdaság tervszerű irányítása-* ban. Fejleszteni kell a politikai, szervező és nevelő munkát s meg kell teremteni a sokoldalú feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók részt vegyenek' a tervek kidolgozásában és megvalósításában, teljesítésük értékelésében és ellenőrzésében. A termelési-gazdasági egységek és a vállalatok számára meghatározott feladatokat, minőségi kritériumokat és bérezési szabályokat 18 kell bontani a vállalatok egyes alakulataira, munkakollektíváira és egyéneire. Mindig olyan mutatókat kell alkal-* mazni, amelyek a legjobban és legközérthetőbben fejezik ki hozzájárulásukat a szervezet tervének teljesítéséhez. Ennek alapján kell kidolgozni az ellen- terveket, amelyek az állami ötéves terv minőségi feladatainak teljesítésére, a termelés és a szolgáltatások minőségének további javítására irányulnak. Ennek érdekében fejleszteni kell a kollektívák és az egyének, elsősorban a komplex racionalizációs brigádok, a szocialista munkabrigádok, az élenjáró munkások, technikusok, közgazdászok, újítók és feltalálók széles körű kezdeményezését. A munkakollektívákban következetesen és rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell a terv és a kötelezettségvállalások teljesítő-* sét, általánosítanunk kell a tapasztalatokat és népszerűsíteni a haladó munkamódszereket. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányelvei a 7. ötéves tervidőszak éveire meghatározzák a fejlett szocialista társadalom további épí^ tésének feladatait. Ezek sikeres telje-* sítése ezért megköveteli, hogy jelentő-* sen javuljon az összes állami és gazdasági szerv irányító munkájának színvonala, a 7. ötéves terv alapvető céljainak és feladatainak teljesítése során, elsősorban mindennemű munka hatékonyságának növelése és minőségének javítása, az exportképesség növeléséhez szükséges feltételek kialakítása, a csehszlovák gazdaság importigényességének csökkentése, a tudományos-műszaki fejlesztés progresszív eredményeinek gyors bevezetése és a szocialista gazdasági integráció további elmélyítése során. A további gazdasági fejlődés Igényes programja megköveteli az egységes, céltudatos eljárást a fő problémák megoldásában és a gazdaságpolitikánk alapvető céljainak elérésében. Az ösz- szes kommunistának nagyfokú aktivitást és elkötelezettséget kell tanúsítania, példát kell mutatnia a meghatározott feladatok teljesítésében. A dolgozók széles rétegeinek kezdeményezését és a szocialista verseny fejlesztését a gazdasági fejlődés kitűzött céljainak és feladatainak elérésére kell irányítani. Ebben jelentős feladat hárul a nemzeti bizottságokra, a Fórra- dalmi Szakszervezeti Mozgalomra, a na Szocialista Ifjúsági Szövetségre, a UH Csehszlovák Tudományos-Műszaki Tár saságra és a Nemzeti Front többi társadalmi szervére és szervezetére. 1981. A kitűzött célok sikeres teljesítése a feltétele a csehszlovák népgazdaság további fellendülésének, társadalmunk sokoldalú fejlődésének s ennek alapján az egész szocialista világrendszer megszilárdításának. II. 28. 10
