Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám, csütörtök

EGYENLETES FEJLŐDÉS A jól végzett munka tudatában Ünnepelhettek Az utóbbi esztendők mérleg- készítéséhez hasonlóan a na­pokban megtartott zárszámadó közgyűlésen Is a jól elvégzett munka tudatában ünnepelhetett a Hrnčiarske Zalužany-i Cseh­szlovák Magyar Barátság Efsz. Növeli a gazdaság tavalyi ered­ményeinek értékét, hogy a két fő termelési ágazatban viszony­lag kedvezőtlen körülmények között születtek a sikerek. A rossz időjárás ellenére gabona- neműekből 1499 tonnával töb­bet takarítottak be a tervezett­nél, s a cukorrépa kivételével minden terményféléből túltelje­sítették az ötéves terv előirány­zatait. Amint az előterjesztett beszámolókból kiderült, a terve­zettnél 92 tonnával több hüve­lyes. 185 tonnával több korai burgonya termett, s a viszony­lag magas állatsűrűség ellené­re szálas takarmányból is ön­ellátóvá vált a gazdaság. Hasonló fejlődés tapasztalha­tó az állattenyésztésben is, hi­szen az ágazat 711 ezer koro­nával produkált többet a terve­zettnél; 34 tonnával több húst, 64 ezer literrel több tejet adtak fogyasztásra. A két döntő ága­zat 2,4 millió koronával termelt többet a tervezettnél, s a többlet döntő módon befolyásolta a szö­vetkezet eredményeinek alaku­lását is. Az előirányzott 3 mil­lió 55 ezer koronás tiszta nye­reség a nagyobb teljesítmé­nyeknek köszönhetően 4 millió 52 ezer koronára duzzadt. A szövetkezet egyenletes fej­lődésének bizonyítéka, hogy az ötéves terv feladatait szinte minden vonatkozásban határidő előtt teljesítette a gazdaság, s ennek elismeréseként a zárszá­madó közgyűlésen Igor Bella mérnök, az SZLKP közép-szlo­vákiai kerületi bizottságának titkára köszönő levelet nyújtott át fán Bolha elvtársnak, a szö­vetkezet elnökének. Az ötéves terv értékelése kapcsán az elnöki beszámolóból és a vitafelszólalásokból egyér­telműen kicsendült, hogy egy- egy kedvezőtlen esztendő ugyan rányomhatja bélyegét a gazdál­kodás színvonalára, ám ha a természeti szélsőségek nem érik meglepetésszerűen a gazdasá­got, hatásuk sokkal kisebb. Pél­daként említették 1977-et és 1980-at, amikor egyformán súj­tották a mezőgazdaságot a ter­mészeti csapások, a termelési eredményekben mindez még­sem azonos mértékben nyilvá­nult meg. Éppen az említett szubjektív tényezők miatt! A gazdálkodás irányításának tökéletesítésén, a hatékonyabb munkamódszerek bevezetésén kívül nagyon befolyásolta a ter­melési eredményeket a föld­alapról való gondoskodás. A minőség javítása érdekében az elmúlt időszakban Osgyán (Ož- dany) közelében öntözőrend­szert építettek, Hrnčiarská Vés térségében talajvízlecsapolást végeztek, s nagyot léptek előre a meszezés és trágyázás terén is. A termés betakarítása sem jár már annyi gonddal és vesz­teséggel, mint a korábbi esz­tendőkben. Ezt egyrészt gép­parkjuk teljesítőképességével, s az ennél gazdaságosabb koope­ráció nyújtotta lehetőségek el­mélyítésével érték el. A nem­zetközi együttműködés előnyeit a rimaszombati (Rimavská So­bota) járásban a legelsők között ismerték fel, éppen ezért vál­toztatta meg nevét is tavaly a gazdaság. A mostani tanácsko­záson részt vettek a magyaror­szági testvérgazdaságok, Eger- szalók és Kerecsend termelő- szövetkezeteinek képviselői is. Szerintük a kapcsolatok bővíté­séhez jól felfogott gazdasági ér­dekük fűződik. Ezt a nézetet vallják a vendéglátók is, akik a szigorúbb gazdálkodási körül­mények között ugyancsak a nagy teljesítményű gépek még jobb kihasználásában látják tar­talékaikat. Szó esett a zárszámadó köz­gyűlésen a dolgozók munka- és életkörülményeinek Javításáról, a beruházási program folytatá­sáról is. A jövőben különösen az állattenyésztésben dolgozók munkáján kívánnak könnyíte­ni az újabb korszerű létesítmé­nyek építésével. Veľká Suchá községben már elkezdték az 508 férőhelyes tehénistálló építését, melynek költségei megközelítik a 18 millió koronát. A lakásépí­tési program az elmúlt időszak­ban nem a terveknek megfele­lően alakult, s ezért most úgy döntöttek, hogy lehetőségeikhez mérten fokozottabb mértékben segítik az egyéni lakásépítőket. Számukra kedvező feltételeket teremtettek Osgyán és Hrnčian- ske Zalužany községekben. Az érintett községek választási programjai keretében patronál­ják az iskoláskor előtti oktatá­Beváltak a „rohcirscsapatok" Közismert, hogy a munkaerő­gazdálkodásban állandó a fe­szültség. Különösen az építő­iparban egyre nehezebb terme­lési kapacitást szerezni, és szinte lehetetlen, ha csupán karbantartásról, tatarozásról, felújításról van szó. Ezek a munkák alacsony termelékeny­ségüknél fogva nem elég von­zóak az építőipar számára. Csakhogy a már meglevő álló­eszközökkel is törődni kell. Gondoskodni a szükséges javí­tásokról, helyreállításokról, mert az épületek élettartama elsősorban attól függ, miként bánnak velük. A Szlovák Fogyasztási Szövet­kezetek Szövetségének építési és műszaki fejlesztési osztálya nyilván abból a felismerésből indult ki, amikor 1977-ben ter­vezetet dolgozott ki a karban­tartó munkacsapatok fejleszté­sére. E szerint 1985-ig a Jednota fogyasztási szövetkezet minden egyes járási szervezete a saját belátásának és szükségleteinek megfelelő számú, főleg mester­emberekből álló karbantartó csapatot hoz, illetve hozott már létre, kellő géppel és műszaki berendezéssel ellátva. Ezek a feladatok. hogy a szövetkezet tulajdonában levő objektumokon elvégezzék a szükséges javításokat, tataro­zást. Nem is csekély a feladat, hiszen a fogyasztási szövetke­zetek tulajdonában ma 5,24 mil­liárd korona értékű épület van. Eddig 950 különböző foglalko­zású főleg kőműves, ács. vil­lany- és vízvezetékszerelő, szo­bafestő és mázoló dolgozik a csapatokban, de az SZFSZSZ elöljáróságának 1980 novembe­ri határozata értelmében to­vább Leli őket fejleszteni. Külö­nösen ügyelni kell a karbantar­tó munkacsapatok felszerelésé­re megfelelő gépekkel és mű­szaki berendezésekkel, jóllehet tavaly is 15 millió koronát for­dítottak e célra. Arról van ugyanis szó, hogy az említett csapatok nemcsak karbantartással és javítással, hanem beruházások kivitelezé­sével is foglalkoznak. Generál­kivitelezőként dolgoznak a 2 millió koronánál kisebb költség­gel épülő objektumokon, és köz­reműködnek a 2 millió koronán felüli költséggel épülő objektu­mokon. A karbantartó munka­csapatok segítségével készült el többek között a topoíčanyi és trnavai szövetkezeti nagyáru­ház; ezek befejezése az építő­ipar hibájából késett. De nagy segítséget nyújtottak már a fé­lig kész szövetkezeti boltok és áruházak felépítéséhez Sere­den, Breznóban, Nyitrán (Nit­ra), Érsekújvárott (Nové Zám­ky), Trenčínben, Žilinán és má­sutt. Beváltak a „rohamcsapatok“. Ügy véljük azonban, hogy előbb­re is lehetne lépni. Mivel ezek a karbantartó munkacsapatok nem állandó jellegű munkát vé­geznek, és a megterhelésük is szükség szerint változik, ennek megfelelően érdemes lenne na­gyobb dologidőben idényjellegű munkásokat is alkalmazni főleg a munkaképes nyugdíjasok és a csökkentett munkaképességű egyének köréből. A fogyasztási szövekezetek munkajogi előírá­sai módot nyújtanak erre, mert kötetlenebbek és rugalmasabbak az állami vállalatokénál. Ezzel még az eddiginél is job­ban hozzájárulhatnának az ész­szerűbb munkaerő gazdáik dás- hoz. p. L. si Intézmények — óvodák, böl­csődék — építését is, s szociá­lis alapjukból továbbra is támo­gatják a szövetkezet alapítása és fejlesztése terén érdemeket szerzett nyugdíjas dolgozókat. Az idei gazdasági évet ille­tően azt tervezik, hogy az el­múlt esztendőhöz viszonyítva 3,8 millió koronával növelik bruttó termelésüket, vagyis a múlt évihez viszonyítva 6,5 százalékos teljesítménynövelés­sel számolnak. Gabonaneműek- ből például el akarják érni a 4,2 tonnát hektáronként. A cu­korrépa termőterülete 15 száza­lékkal növekedik, s a 215 hek­táros területen legalább 30 ton­nás hektáronkénti átlaghoza­mot szeretnének elérni. Az állatállomány, ezen belül a szarvasmarha-állomány 200- zal gyarapodik, ami még na­gyobb feladatot ró a növényter­mesztésre. Takarmányfélék ter­mesztésével mintegy 800 hektá­ron foglalkoznak. Javulást akar­nak elérni a hústermelésben; a napi súlygyarapodásokat a hízó­sertések esetében 0,60 kilo­gramm, a hízómarháknál 0,90 kilogrammra tervezik. A termelés növelését egye­bek között egy melléküzemági tevékenység, a zsindelykészítés újraindításától, később pedig a samott-tégla gyártásától is vár­ják. A cserép- és téglagyártás­nak gazdag hagyományai van­nak ebben a térségben, emel­lett kiváló minőségű nyers­anyaggal is rendelkeznek. Egye­lőre a megfelelő mennyiségű és minőségű tűzifa beszerzése okoz gondot, remélik azonban, hogy erre is hamarosan megol­dást találnak. A merész célok elérését elő­segíti a szövetkezet dolgozói­nak szocialista kötelezettség­vállalása is, melyet a CSKP megalakulásának 60. évforduló­ja és a XVI. pártkongresszus tiszteletére fogadtak el — 515 ezer korona értékben. A válla­lások nagy része a mezőgazda- sági termelés növelését célozza, nem csekély azonban a nyers­anyag- és az üzemanyag-megta­karítás mértéke sem. HACSI ATTILA Kommentáljuk AZ ÉLENJÁROK PÉLDÁJÁT KÖVETVE A B. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítését értéke­lő számvetéseken sokan felteszik a kérdést, hogy az elmúlt időszakban a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés fejlesztése összhangban volt e a lehetőségekkel. Mérlegre teszik, mennyi volt az objektív tényező a lemaradásban és mennyi múlott az embereken. Ilyen jellegű értékelések hangzottak el a járási pártkonferenciák beszámolóiban is. Egyrészt megállapították, hogy minden járásban növekedett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés. Másrészt viszont a bírálat szellemében arról is beszéltek, hogy mi­lyen ütemű volt a fejlődés, s ez mennyire volt arányban a lehetőségekkel. Indokolt volt ez az alapos elemzés, mert a mezőgazda- sági termelésben az egyes körzetek között jelentősek az eltérések. Szlovákiában a dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járásban például a mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban minden mutató vonatkozásában teljesítették a tervet. A konferencia résztvevői azonban a kimagasló eredmények ellenére meghirdették a kényelmesség, az egy helyben topogás és az alibizmus elleni harcot. Magasabbra emelve a mércét csúcshozamok elérését tűzték ki célul. Más járási konferenciákon is hasonló törekvések voltak észlelhetők. Az érsekújvári (Nové Zámky) járási konfe­rencián a veterán kommunisták és általában azok, akik többet akarnak, hangsúlyozták, itt az ideje az őszinte, nyílt véleménycserének, és minden erővel a gazdálkodás hatékonyabb javítására kell törekedni. Indokoltan bonta­kozott ki az élénk és névre szóló vita, mert — amint a beszámolóban is elhangzott — az 5. ötéves tervidőszak­ban elért eredményekhez viszonyítva nem volt elég gvors a termelés fejlesztése. A mezőgazdasági termelés a járás­ban átlagosan 18,6 százalékkal növekedett, azonban a me­zőgazdasági üzemek a tervezettnél lényegesen kevesebb gabonát, cukorrépát, silókukoricát és zöldséget termel­tek. A mutatók tehát egy kissé megtévesztően hatottak. Amint a későbbi felszólalók is bizonyították, a termelés szintje szinte minden szakaszon átlagos. Felfigyeltek erre a jelenségre más járási konferenciákon is. A felszólalók bírálták, hogy a mezőgazdnsági és élel­miszeripari üzemek sok esetben nem használták fel a le­hetőségeket a termelés növelésére. Tűi nehézkesen érvé­nyesítették a gyakorlatban a haladó termelési módszere­ket. Többen hivatkoztak fán Janiknak, az SZLKP KB El­nöksége tagjának, a KB titkárának a Piešťany Növényter­mesztési Kutató Intézet 30. évfordulóján elmondott be­szédére, amely szerint a tudomány és a technika vívmá­nyainak felhasználásával kell minden mezőgazdasági üzem­ben kialakítani a többtermelést elősegítő nagyüzemi ter­melési formákat. Következetesebben kell küzdeni a kö­zépszerűség ellen és az élenjáró járások, mezőgazdasági üzemek példáját követve kell fokozni a termelés belter­jességét. Ez a jelenlegi időszak parancsa. A párt XVI. kongresszusa előtti időszakban a dolgozók kezdeményezé­sét elsősorban a termelés növelésére kell felhasználni. Olyan kedvező légkört teremteni, amelyben minden járás­ban jó lehetőségek nyílnak a 7. ötéves tervidőszak első évére szólő feladatok teljesítésére. BALLA JÓZSEF AZ ÉLETKÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT (CSTK) — A bratislavai Slovnaft dolgozói a termelési feladat teljesítésén (kívül a környezet védelmével is törőd­nek. A kőolajfeldolgozás öko­lógiai létesítmények építését is szükségessé teszi. Komplex környezetvédelmi programját a vállalat a hatodik ötéves terv­időszakban kezdte megvalósí­tani, s e program mintegy 3 milliárd korona ráfordítást igé­nyel. Az elmúlt őt esztendőben helyezték üzembe a gázok új- rasűrítő állomását, a fenolki- vonót, a szennyvíztisztító-állo­mást, a termikai elégetőt és több más létesítményt. Havon­ta rendszeresen tartanak kör­nyezetvédelmi napokat. A múlt év végén fejezték be az automata világostermék- töltő létesítmény építését. Je­lenleg a kisebb hibákat javít­ják ki, s a komplexum február végén készen áll az üzemelés megkezdésére. Külföldi kivite­lezők segítségével a vállalat dolgozói most az elektronikai részt vejezik be, s a tartályok világos termékekkel való meg­töltését már áprilisban meg­kezdik. Ezzel a vállalat kör­nyékén lényegesen csökken a rétegvizek szennyeződése. További környezetvédelmi objektumok is épülnek, ezeket a 7. ötéves tervidőszak folya­mán adják át. Ezek közé tar­toznak a hűtővizeket mechani­kai úton tisztító olajtalanítók, a 2-es számú gázkéntelenítő — amelyek évi kapacitása 24 ezer tonna lesz —, valamint az 1- es és 2-es számú mechanikai— vegyi—biológiai szennyvíztisz­tító, amelynek építése az ed­digi legnagyobb környezetvé­delmi beruházás a vállalatnál. Tavaly már folytak az építke­zési munkák a tisztító mecha­nikai, vegyi és biológiai ré­szén, a végtartálynál és a ha­mutároló objektumon. A léte­sítményt 1984-ben adják át, a szennyvizeket tisztítja majd a kőolajtartalmú anyagoktól. A 7. ötéves tervidőszakban újabb környezetvédelmi létesít­mények építését kezdik el. Bővítik a hidraulikus védőrend­szert, éspedig több mint 150 millió korona ráfordítással. E rendszert automata szivattyú­berendezésekkel szerelik fel. A rétegvizek hidraulikus védel­méről 1975 óta a brnói Geo- test vállalat dolgozói gondos­kodtak. Eddig több mint 62 ezer köbméter kőolajtartalmú anyagot sikerült kiszivattyúz­niuk és a termelésbe vissza­juttatni. A 7. ötéves tervidő­szak beruházási feladatai kö­zött gázvezetékek építésének első szakasza is szerepel 37,5 millió korona ráfordítással. Minden csalódnak megfelelő lakást A CSKP XV. kongresszusa ha­tározatot hozott a lakásépítés fejlesztésére vonatkozóan is. E határozat szerint olyan lakás- építési programot kell megvaló­sítanunk, hogy minden család­nak megfelelő lakás jusson. A kongresszusi feladat értelmében valósítják meg a lakásépítési programot az érsekújvári (No­vé Zámky) járásban is, ahol a lakásépítés fejlesztéséből a csa- ládiház-építők is jelentősen ki­veszik részüket. A múlt évi ter­vet a lakásépítési program ke­retében éppen e szféra teljesí­tette a legjobban, mégpedig 106.2 százalékra. A százaléknö­vekedés a valóságban 38 lakás­sal jelent többet a tervezettnél. A 6. ötéves tervidőszak utolsó évében egyébként 478 új csalá­di házat vehettek birtokukba a tulajdonosok. A családi ház épí­téséhez szükséges telkek 15 százaléka az építőké volt, a többit pedig a nemzeti bizott­ságok bocsájtották az építkez­ni kívánók rendelkezésére. Az új családiház-tulajdono- sok 62 százaléka munkás, 21 százaléka földművesszövetkezeti tag, 17 százaléka műszaki-gaz­dasági dolgozó. Az új családi házat birtoklók számát két nyugdíjas is gyarapította a já­rásban. A statisztikai hivatal figyelemmel kíséri a házak fel­épülésének idejét is, amely ese­tenként ugyancsak nagyon el­térő — kilenc hónaptól 222 hó­napot is igénybe vesznek. Na­gyon eltérő az újonnan felépült családi házak értéke is: 140 ezer koronától 480 ezer koro­náig terjed. A legtöbb családi ház 200—300 ezer korona érték­ben épül fel. A lakásépítési programban hovatovább a nagyobb lakások építése kap helyet, így érthető, hogy a tavaly elkészült családi hazak többsége is — 66 száza­léka — négyszobás, majd rész­arányukat tekintve a három- és az öt-, illetve több szobás la­kások következnek. Minden egyes családi ház összkomfor­tos, központi fűtéssel felszerelt, és a legtöbben megtalálható a garázs és a mosókonyha is. A járási székhelyen egyébként 86 családi ház készült el a múlt évben, Šuranyban és Párkány­ban (Štúrovo) — a járás két to­vábbi városában — pedig 44, il­letve 26 családi ház épült fel. Mindez azt bizonyítja, hogy az új családi házak építésével nem csupán a lakásállományt gyarapítjuk, hanem emelkedik a lakáskultúra színvonala is. Ez pedig ugyancsak nem mellékes szempont. HELENA BALOGHOVÄ mérnök, a Szlovák Statisztikai Hivatal járási kirendeltségének munkatársa Í J sió 1881. II. 19,

Next

/
Oldalképek
Tartalom