Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám, kedd

LESZ MIT ELOSZTANI

Vékony hótakaró borítja a határt. Kún István mérnök, az Alistáli (Hroboňovo) Efsz elnöke kissé fáradtan tekint a parcellákra. Aggódva figyeli, hogy a száraz fagyok után miként telel a búza. A korán vetett elég sűrű, de a későbbiben kárt tehet a hideg. Műtrágyát már szórtak rá, hogy megfelelő tápanyaghoz jutva megerősödjön. Értékeli az elmúlt évet, említi a nehézségeket, beszél az eredményekről és végül így fogalmaz:

— Nehéz év volt, talán még egy évben sem kellett ennyit dolgozni. Viszont megérte, mert kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére Is teljesítettük feladatainkat.

Számításokat végez, és úgy látja, hogy minden koronát megbecsültek, minden lehetőséget felhasználtak a termelés jövedelmezőségének fokozására. Közel 11 millió korona tiszta hasznot mutat a járási mező- gazdasági igazgatóságon nemrég jóváhagyott pénzügyi és gazdálkodási mérleg. A teljesítmény tervét 102 százalékra, a tiszta nyereség tervet 106 százalékra teljesítették, a vezetőség sem remélte, hogy ilyen jól sikerül majd zárniuk az évet, hiszen a nehéz betakarítás következtében a termelési költségek is megnövekedtek.

Szavaik alapján lassan kirajzolódik előttem a küzdelemmel, önfeláldozással teli év. Megelevenednek mindazok a vezetők, beosztottak, akik az éjt nappallá, az ünnepet és szabad szombatot hétköznappá tették.

— Amíg munkát adott a határ, úgyszólván senki sem pihent. Először, fordult elő, hogy nem voltam szabadságon. Mi tagadás, bizonyítani is akartam. Egy éve kerültem ide, igyekeztem jó vezetőgárdát. kialakítani és minél szorosabb kapcsolatot teremteni a munkacsoportokkal. Ügy gondoltam, ha az első lépések sikeresek lesznek, akkor a jövőben már könnyebb lesz az irányítás. Rugalmasabban szervezhetjük « vezetőség tagjaival együtt a munkát.

Akkoriban a taggyűléseken, a munkacsoportok megbeszlésein gyakran hangoztattam a csügge- döknek: bírják ki még egy kis ideig. Majd jut idő a pihenésre, ha hull a hó. A tagok nem vártak sok biztatásra, amikor a termelés megmentéséről volt szó. November végén már elvégezték a munkákat, csak 50 hektár föld megszántásával maradtunk adósak, de nem sokáig. A hóviharok után, amikor elolvadt a hó, pár nap alatt ezen a területen is elvégeztük a talajművelési munkán

Többször hangoztatja az irányító- és szervező munka jelentőségét, a termelés megfelelő szerkezeti összetételének fontosságát.

— Nem mindegy, hogy milyen fajta növényeket termesztünk éghajlati viszonyaink között. A kukoricát azért takarítottuk be idejében mert 58 százaléka korai fajta. Szárítására nem túl sok fűtőanyagot használtunk fel, mert kevesebb volt a nedvességtartalma, mint a későbbi érésüeknek. Cukorrépánk gyorsan fejlődött, ezért már szeptemberben jó részét elszáll lítottuk. A felszabadult járművek közül öt teherautót más mezőgazdasági üzemek segítségére küldtünk. Ahogy mondani szokás, egy lőhosszal mindig a szomszédos szövetkezetek előtt jártunk.

Sok tömegtakarmányt termeltek, és mind jó minőségben tartósították. Egy járási kimutatás-* ra tekintve arról beszélgettünk, hogy a versenyben több jó helyezést értek el. A szőlőtermesztésben első helyre kerültek a járásban. Az átlagos hektárhozam 11 tonna volt, és a 85 hektárról ők szállították a legtöbb szőlőt* A borsótermesztésben is megelőzték a szomszédos mezőgazdasági üzemeket. 4, 88 tonnás hektárhozammal szintén az élre kerültek. Jól fizetett a sűrűn termesztett gabona és a kukork ca is. Később azt fejtegeti, hogy a növénytermeszéts gyors fej* lesztése, illetve szerkezeti összetételének helyes meghatározása

lehetővé tette az állattenyészté si terv túlteljesítését is. Gazda ságosan használták fel a jó minőségű takarmányt. A tehenek évi tejhozama a múlt évben darabonként 210 literrel emelkedett. A vezetők szerint ez még mindig kevés, és az idén továb bi 150 literrel akarják növelni a tehenenkénti tejhozamot.

— Meg kell modanom — fűzi tovább az elnök —, hogy szövetkezetünkben a tejtermelés évekkel ezelőtt még alacsony szintű volt. Az évi tehenenkénti átlag hozam még most is csak 3733 liter, de reméljük hogy hamarosan mi is a „négyezresek“ közé tartozunk majd. Az eddigi eredményeink ígéretesek, jó pénzt kapunk a tejért, mert mind I. osztályú.

Többször hangsúlyozza, hogy van elegendő tömegtakarmányuk, nagy tápértékű az abrak- takarmány — a takarmányalapot még szárított répaszelettel is kiegészítették —, ennek ellenére nem pazarolnak. A zootech- nikusok pontosan meghatározzák, hogy az állatok milyen ösz- szetételü takarmányt kapjanak. A múlt évben egy liíer tej előállításához 27 dekagramm, egy kilogramm szarvasmarhahús előállításához 1,96 kilogramm és egy kilogramm sertéshús előállításához 3,86 kilogramm abraktakarmányt használtak fel.

— Szövetkezetünkben minden vezető és állattenyésztő tudja, hogy csak akkor jövedelmező az állattenyésztés, ha az előírt fogyasztási normákat betartjuk. és lehető legjobb minőségű termékeket állítunk elő. Ez munkánk alapja.

Ojra a behavazott határt nézi. Bő termést takarítottak be róla, de meg mindig elégedetlenek. Mérlegelik, milyen módon lehetne növelni a növények hektárhozamát. Tervbe vették, hogy az idén 1274 hektáron öntözik a földet, tehát még biztosabbra „mehetnek“.

BALLA JÓZSEF

Feladatuk: a jó minőségű vetőmagvak

termesztésének növelése

1981

II. 3.

Röviden talán így -jellemezhetnénk az elhangzottak lényegét, amelyet közelmúltban az Üszori | Kvetoslavov) Magtermesztő Állami Gazdaság üzemi pártkonferenciáján hallottunk.

A kilenctagú pártvezetőség, élén Huszár Mihály pártelnökkel, nemcsak a 4 üzemi alapszervezet munkáját koordináló üzemi pártbizottság tevékenységéről szólt részletesen, hanem elemezte az egyes alapszervezetekben dolgozó kommunisták munkáját és az állami gazdaság eredményeit is.

A politikai és ideológiai nevelő munkáról szólva megállapította, hogy nőtt a párttagok aktivitása, és javult a pártoktatás színvonala az alap és középfokú tanfolyamon, amelyen több partonkívüli dolgozó is részt vett. Javult a taggyűlések színvonala. JK felvetett problémákat élénk viták követték — bírálva a termelést gátló tényezőket.

A gazdasági eredményekről szólva az üzemi pártbizottság elnöke elsősorban a gabonatermesztés kiemelkedő sikereire mutatott rá, mivel búzából 7,13 tonnás, árpából 6,24 tonnás hektárhozamot elérve a járási átlag fölé kerültek, s így jogosan kapták meg a kerületi pártbizottság elismerő oklevelét.

Mindez nem mondható el teljes egészében az állattenyésztésről. Tavaly ugyanis az egy tehénre eső fejési átlag 383- literrel volt kevesebb a tervezettnél, és a húseladási tervüket is csak sertéshúsból sikerült 38,9 tonnával túlteljesíteni. Mégis azt mondhatjuk, hogy az állami gazdaságban a 6. ötéves tervidőszak feladatait sikeresen teljesítették, amiért csak di- csérően szólhatunk az itt lévő

341 dolgozóról, köztük a 65 kommunista példamutató becsületes munkájáról.

Bizonyításul hadd álljon itt néhány adat is a főbb mutatók közül. A bruttó mezőgazdasági termelést 5 éves szinten 101,3 százalékra, amelyen belül a növénytermesztést 100 százalékra, az állattenyésztést 102,6 százalékra, a zöldségtermesztést 126,2 százalékra, a vetőmagtermesztést pedig 119,6 százalékra teljesítették. Továbbra is kiemelt helyet szánnak — 1250 hektáros területen — a búza, árpa, cukorrépa, kukorica, cukorborsó, napraforgó, lucerna es zöldségfélék vetőmagtermesztésének.

A beszámolót követő vitában elsőként František Packa mérnök, főagronómus az agrotechnikai határidőben és jó minőségben elvégzett talajművelési munkákra, valamint a korszerű agrotechnikai módszerek folyamatos alkalmazására hívta fel a figyelmet. Különösképpen a vetőmagnak szánt növény- kultúrák esetében, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségű vetőmagot adnak a termelőknek továbbter- mesztésre. Példaként említette a náluk termesztett búzafajták közül az Amicát, amely 87,17 tonnát, a Solaris pedig 7,634 tonnát, a Sáva pedig 7,137 tonnát adott hektáronként. A tavaszi árpafajták közül az Opál bizonyult a legbővebben termőnek, hiszen 7,316 tonnát takarítottak be hektáronként.

A zöldségmagtermesztés feladatairól Rácz Imre, a 45 hektáros kertészet vezetője szólt részletesen. Elmondotta, hogy a magra termesztés nagyon igényes feladat, de jó munkával jövedelmezővé tehető, hiszen csupán 1,5 hektáron termesztett hagymamagból 221

ezer korona, 1 hektáron termesztett karalábémagból pedig 333 900 korona hasznuk lett. — A közkedvelt PCR paprikafajta magból is sikerült 175 kilogrammos hektárhozamot elérni. Anton Pajtinka mérnök, az állami gazdaság igazgatója a 2470 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemben idáig elért termelési eredmények méltatása mellett főleg a vetőmag- termesztés színvonala emelésének szükségességét hangsúlyozta. A nagyhozamú vetőmagfajták kiválasztására és termesztésére kell az erőket összpontosítani, nem feledkezve meg a más növénykultúrák termesztéséről és terméshozamuk növeléséről sem, mivel az állattenyésztés számára is meg kell termelni a szükséges takarmányt.

Karol Filka főzootechnikus rámutatott az állattenyésztés gyengébb eredményeinek okaira. Elsősorban a meglevő magas állatsűrűség optimális szintre való csökkentését sürgette, de kiemelte az istállók, állattartó telepek korszerűsítésének és felújításának szükségességét is.

Ján Cervenák, a kerületi pártbizottság nevében, Öllé Gyula párttitkár pedig a járási pártbizottság képviseletében méltatta az állami gazdaságban a kommunisták vezetésével elért sikerek jelentőségét, és hangsúlyozták a mezőgazdasági termelés fokozását elősegítő tökéletesített irányítási rendszer bevezetésének szükségességét, a meglevő anyagi-műszaki lehetőségek hatékony kihasználását, a dolgozók kezdeményezésében, és a szocialista munkaversenyben rejlő erők mozgósítását is.

MÉRI ISTVÄN

KEVESEBB TERVMUTATÖ — NAGYOBB FELELŐSSÉG

Zárszámadás előtt az üzemgazdásznál

Számos mezőgazdasági üzemhez hasonlóan a fűri (Rúbaň) Vörös Csillag Egységes Földművesszövetkezetben is a zárszámadást megelőző termelési értekezletek jegyében teltek és telnek a január végi, február eleji napok.

— Nálunk évek óta kialakult szokás, hogy dolgozóink valamennyi részlegen és telepen a zárszámadás előtt megkapják az elmúlt gazdasági év értékelését, és az új, ez esetben az

1981-es tervjavaslatokat. Megvitatják, s elmondják az ezekkel kapcsolatos észrevételeiket, ötleteket. E javaslatoknak az éves tervek véglegesítésében nagy szerepet tulajdonítunk, hiszen közvetlenül jelzik számunkra, hogy hol bukkantak fel értékesíthető tartalékok, de arra is figyelmeztetnek, ha a tervezésben valahol a kelleténél jobban túlfeszítettük a húrt.

Anton Daňo mérnök, a föld- müvesszövetkezet üzemgazdásza körvonalazta még január derekán a soron következő napok, hetek feladatait. Az irodában vagy két asztalnyi területet is elfoglaltak a küldetésük szerint csoportosított számokkal, adatokkal teleírt ívek. Hol az egyik, hol a másik iratcso- móból emelt ki egyet-egyet aszerint, hogy beszélgetésünk során az eredmenyek vagy az új feladatok melyik ágazattal összefüggésben kerültek szóba.

— Az esztendőt összességében jobban zártuk, mint ahogy terveztük. Ez számokban is kimutatható: a mintegy 67,5 millió koronás bruttó tervünket közel egymillióval túlteljesítettük, miközben a növénytermesztés 102,5, az állattenyésztés pedig 99,3 százalékra teljesítette tervét.

Melyik terület mivel és hogyan járult hozzá a végleges eredményekhez, a kimutatások természetesen ezt is elárulták. A növénytermesztők számára az ev első fele jelentett több örömet. Különösen a búza és az árpa fizetett jól, a tervezett 535 vagon helyett 665 vagon szemet csépeltek ki. Hasonlóan jól sikerült a cukorrépa, a korábbi évek 30 tonnás átlaga helyett 40,9 tonnát takarítottak be hektáronként Lényegesen kisebbítette viszont a többletet a fűszerpaprika, a szabadföldön termesztett zöldség, a gyümölcs és a dohány.

— Az okok? — ismételte meg a kérdést az üzemgazdász. — Az időjárást említeném az első helyen. Hogy miért, azt nem kell külön magyarázni.

Tény viszont, hogy az ember sokat javíthat, és természetesen ronthat is az adott feltételek mellett elérhető szinten, így volt ez a gabona és a cukorrépa esetében, s példaként említeném a szőlőkertészetben dolgozókat, akik Korpás András mérnök vezetésével épp az ember nyújtotta többlettel érték el figyelemre méltó sikerüket. Az oltványoknál az eddigi 20—30 helyett 50 százalékos volt a megéledési arány, és ez jelentős bevételi többletet jelentett. Egyébként az is feladata a munkahelyi tanácskozásoknak, hogy úgymond családias légkörben, ahol bátrabban beszélnek, kritizálnak az emberek, önkritikusan megvonjuk a termelési eredményeket befolyásoló objektív és szubjektív okok között a határt.

Hasonlóan önkritikus számvetést kell végezniük a szövetkezet állattenyésztésében dolgozóknak, mivel az eredmények itt sem egyértékűek, és a kiesések közül az időjárás számlájára itt még kevesebbet lehet felírni. '

— A fejési és tejeladási tervet túlteljesítettük, a marhahús eladási tervét teljesítettük, de a vágósertések eladásában már adósak maradtunk. A tanulságok következetes levonására tehát nagy szükség van. Annál inkább, mivel az idén a tavalyinál is több tejet és marhahúst akarunk eladni, a vágósertések eladási terve pedig azonos az 1980-as feladattal. Rövidesen átadjuk az új, ezres hizlaldát, és a jobb állattartási feltételek előnyeit kihasználva ennek a tavaly még elérhetetlen szintnek sem szabadna problémát okozni.

Amint az üzemgazdász még elmondta, most a tervezés heteiben a nagyobb felelősség talán a növénytermesztést irányítók vállán van. A korábbi évekhez viszonyítva lényegesen kevesebb a tervmutató, a gabonáknál például csak az összve- tésterület adott. A búza, árpa és szemes kukorica vetésterületének nagyságát ezen belül, az eladási tervekkel és a helyi adottságokkal összhangban kell a növénytermesztő részlegnek meghatároznia. Ez Így jobb, tíe mindenképpen nagyobb felelősséget jelent. Mert igaz, hogy a lehetőséggel élve az árpa javára valamivel csökkenteni szeretnék a búza vetésterületét, de ezt úgy kell megvalósítani, hogy a hozamokban és a bevételben ne legyen csökkenés.

—ef—

GYORSABB ÜTEMŰ ÉPÍTÉSRE VAN SZÜKSÉG

Nagyon nehéz gazdasági évet zártak mezőgazdasági üzemeink, ennek ellenére csaknem mindenütt jó eredményekről adhatnak számot. Tóth József, a Termény felvásárló- és Értékesítő Vállalat dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) üzemének igazgatója elmondotta, hogy tervfeladataikat sikeresen teljesítették. Állami alapokba 90 693 tonna gabonát, 3554 tonna repcét és 4929 tonna hüvelyesfélét vásároltak fel, és jelentős mennyiségű gabona került a takarmányalapba is. A mezőgazdasági üzemeknek pedig 134 000 tonna műtrágyát és 188 000 tonna takarmánykeveréket adtak el. E munkák és a többi feladatuk elvégzésével pénzügyi tervüket 560 millió koronára teljesítették, a munkatermelékenység 1 dolgozóra átszámítva 1 millió 565 ezer koronát tett ki és az átlagkereset meghaladta a 2500 koronát.

A vállalat igazgatója nagyon igényesnek mondotta az új tervidőszak feladatait. Elsősorban az építkezéseket kell felgyorsítani, és változtatni kell az eddigi termelési technológián. Dunaszerdahelyen az új 23 000 tonnás gabonasitö átadását követően ugyafaitt ez év júliusában újabb 9 átadásával számolnak, melyhez két tisztítót és két nagy teljesítményű szárítóberendezést is üzembe helyeznek. Ezzel tovább javulnak majd a szárítási, tisztítási és raktározási lehetőségek. Közben a tervezett határidőre átadták és fel- töltötték a 3000 tonnás bősi (Gabčíkovo) acéltartályokat. Mezőgazdasági üzemeink számára külön örömet jelent majd az új takarmánykeverő- üzem átadása, mely Dunaszer- dahelyen március végén kezdi meg a termelést, napi 400 tonna kapacitással.

Dunaszerdahelyen és Alislá- lon (Hroboňovo) — vasúti vágányokkal ellátva — újabb két 3000 tonnás acélsiló felépítését tervezik, mellyel nemcsak a veszteséget csökkenthetnék, hanem a műm ka termelékenységet is növelhetnék. Előbb azonban a 20 000 tonnás alistáli acélsiló építését kell befejezni, amit az illetékesek már öt éve nem tudnak elkészíteni. Az igazgató vélemé* nye szerint mindenki mindent megmagyaráz, kifogásol, ígér, de az építkezés öt év alatt csupán az alapokig jutott el. Pedig vele és az évek óta ott rozsdásodó szárítógépekkel a járásban lényegében megoldható lenne a gabona szakszerű kezelése és raktározása.

A vállalat igazgatója többek között arról is beszélt még, hogy az idén összesen 230 ezer tonna gabona és hüvelyes felvásárlására kötöttek szerződést. Ezenkívül 200 tonna takarmánykeveréket készítenek 140 tonna műtrágyát és 30 millió korona értékű vegyszert továbbítanak a mezőgazdasági üzemekbe.

KRASCSENICS GÉZA