Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-02 / 27. szám, hétfő
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. február 2. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXXIV. ÉVFOLYAM 27. szám Ára 50 fillér A KÖZÖS NEVEZŐ A nyolcvanas évek küszöbéi átlépve, amikor az energia* és a nyersanyagellátás növekvő nehézségein, a világpiaci árviszonyok bizonytalanságain, a közel-keleti helyzet és az iraki- iráni konfliktus megoldatlanságán kívül az imperializmus erői* nek újabb hidegháborús kardcsörtetései is rontják a nemzetközi légkört, a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésének a feltételeit, a szocialista országok figyelme az ötéves népgazdasági tervek kidolgozására, a küszöbön álló pártkongresszusok előkészítésére, s a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének további tökéletesítésére összpontosul. A KGST-országokban a gazdasági és társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza, a népgazdaság intenzívebb és hatékonyabb fejlesztésének a követelménye, a megváltozott és változó belső és külső feltételekből eredő problémák fokozatos megoldása sok közös vonást is tartalmaz, de ugyanakkor az egyes tagországok saját konkrét helyzetükből, történelmileg kialakult adottságaikból, lehetőségeikből, természeti kincseik szerkezetéből, az eddig elért gazdasági, termelési, műszaki és kulturális színvonalból indulnak ki a nyolcvanas évek első felében követendő gazdaságpolitika meghatározásánál, s ezzel összefüggésben a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésénél. A KGST országok különösen a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának elfogadása óta jelentős eredményeket értek el gazdasági színvonaluk fokozatos közelítésében, az évszázadok gazdasági, társadalmi és kulturális örökségének különbségeit azonban nem lehet egy-két évtized alatt kiegyenlíteni. Az előbbiekkel függnek össze azok a különbségek is, amelyek a népgazdaság irányítási rendszerének formálásában, az érdekeltségi viszonyok kialakításában, a különböző gazdasági szabályozók és értékelési kritériumok alkalmazásában tapasztalhatók a szocialista országok gazdasági és társadalmi fejlődésének jelenlegi szakaszában, különösen az extenzfv gazdaságfejlesztésről az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttéréssel összefüggésben. Napjainkban, a tudományos-technikai forradalom fokozatos kibontakozásának a korszakában, amikor a tudományos kutatás egyre több vívmánya érvényesül az anyagi termelésben és az életkörülmények alakulásában, s a gazdasági növekedés ütemét döntő mértékben befolyásolja a szellemi értékek materiali- zálódása, gyakran hivatkozunk az űn. szubjektív tényező szerepére és jelentőségére. Ha figyelembe vesszük azt a tapasztalatot, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején a gazdasági alap szocialista átépítése sokkal gyorsabb ütemben valósul meg, mint az emberi tudat szocialista átformálása, ebből arra is következtethetünk, hogy az egyes szocialista országokban a gazdasági színvonal közelítésének a folyamata tulajdonképpen szintén megelőzi a társadalmi tudatban megnyilvánuló szemléleti és mentalitásbeli különbségek közeledésének a folyamatát. Ezek a különbségek ugyanis az egyes országok és nem zetek évszázados fejlődési körülményeinek a következményei, amiben olyan tényezők játszottak szerepet, mint gazdasági helyzet, a nemzeti függetlenség vagy függőség, a társadalmi rétegeződés, az iparosítás kezdete és mértéke, a munkásosztály szerepe és súlya a társadalmi fejlődésben stb. Ez a közép-európai történelmi örökség igen bonyolult, és ezért nagyon érzékenyen kell hozzá viszonyulni. Részben ez a magyarázata annak is, hogy habár az egyes KGST-országok azonos stratégiai célt követnek, s ennek megfelelően egyeztetett és egyértelmű bel- és külpolitikát folytatnak, s hogy miközben gazdasági színvonaluk is állandóan közeledik, s gazdasági kapcsolataik is elmélyülnek, a gyártásszakosítás és a kooperáció, a közös beruházások, s a közős hosszú távú célprogramok megvalósításának irányában fejlődnek, az irányítási rendszer tökéletesítésére vonatkozó koncepcióikban, elképzeléseikben mégis vannak lényeges különbségek, eltérések. Az előbbiekkel összefüggésben elmondhatjuk, hogy az egyes konkrét gazdaságpolitikai intézkedések célszerűsége mindig az adott ország belső feltételeitől függ. Ami tehát az egyik országban célszerűnek bizonyul, nem biztos, hogy a masikban is eredményhez vezetne. Az ilyen módszerbeli különbségek természetesen nem távolítják el egymástól a szocialista közösség országait, sőt inkább alkalmat adnak rá, hogy ezen a területen, a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésére irányuló koncepciók egyeztetésében, a tapasztalatok kölcsönös átadásában és tanulmanyozásában is kibontakozzon az együttműködés, éspedig a közös nevező, a fejlett szocialista társadalom építésére és a szocialista életmód formálására irányuló törekvés jegyében. Ebből a szempontból különösen fontos szerepük van azoknak a komplex intézkedéseknek, amelyeket a csehszlovák népgazdaság teltételei között valósítunk meg. Elsősorban azért, mert hazánk a szocialista közösség iparilag legfejlettebb államai között szerepel, s az irányítási rendszer tökéletesítét célzó intézkedések mások számára is tanulságosak lehetnek. A komplex intézkedések emellett teljes dialektikus összefüggéseiben ölelik fel a fejlett szocialista társadalom építésének politikai, gazdasági, társadalmi, ideológiai és kulturális kérdéseit, hiszen nemcsak a gazdasági szabályozók tökéletesítésére, a társadalmi, a vállalati és az egyéni érdekeltség viszonyainak rendezésére, a vállalatok közötti horizontális kapcsolatokra, a gazdálkodás eredményességének célszerű értékelésére vonatkoznak, hanem megteremtik a feltételeit a tudományos-technikai forradalom vívmányainak és a szocialista társadalmi rendszer előnyeinek szerves egybekapcsolásához is, a termékek és a termelés minőségi színvonalának emeléséhez, s ezekkel összefüggésben a szocialista életmód tudatos formálásához is. A komplex Intézkedések hatékony érvényesítéséért tehát nemcsak a csehszlovák társadalommal szemben kell viselni a felelősséget, hanem az egész szocialista világközösség, sőt azon túlmanően az egész haladó világ társadalmával símben is. MAKRAI MIKLÓS Az észak-csehországi barnaszénmedence hazánk legnagyobb fűtőanyag-termelője. Rövidesen megkezdik a külszíni fejtést Vršany térségében, ahol a széntartalékokat 113 millió tonnára becsülik. A széntermelés 1982 második felében kezdődik meg, a bányaüzem a tervezett 6 millió tonnás évi kapacitását 1985-ben ért el. A képen: Josef Kubát (baloldalt j és Josef Chmel, a Smeral Bányaüzem dolgozói a KU-800/11 típusú gépet ellenőrzik (L. Zavoral felvétele — ČSTK) Fokozódik a mimkaaktivitás az SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére (ČSTK) — A Szovjetunióban befejező szakaszához érkezett a dolgozóknak az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére rendezett szocialista munkaverse* nye. Az ország minden területéről érkeznek a jelentések a kötelezettségvállalások sikeres teljesítéséről, A moszkvai ipari üzemek legjobb dolgozóinak az a kezdeményezése, hogy az idei első negyedéves tervet a kongresz- szus kezdetének napjára, tehát február 23-ra teljesítsék, nagy visszhangra talált. E mozgalom egyik elindítója volt Vjacsesz- lav Koptyev, a Szocialista Munka Hőse, a XXVI. kongresszus küldötte és brigádja a moszkvai Sarló és Kalapács üzemből. A Koptyev-brigád már idáig 40 tonna acélt gyártott terven felül, bár az eredeti kötelezettségvállalás február 23-ig csak 15 tonna terven felüli acél gyártását irányozta elő. KOMMUNISTA ŐSZINTESÉGGEL FONTOS TANÁCSKOZÁSOK A CSKP XVL KONGRESSZUSÁNAK ELŐKÉSZÜLETEI JEGYÉBEN (ČSTK) — A múlt hét végén ts több üzemi, vállalati, helyi és városi pártkonferenciát tar- tottak a XVI. pártkongresszus előkészületeinek keretében. Ezeken a tanácskozásokon a Jcommunisták elemezték politikai szervező és eszmei nevelő munkájuk, valamint politikai tömegmunkájuk eredményeit. Megtárgyalták, hogyan lehetne tovább növelni a társadalmi termelés hatékonyságát, a pártszervezetek akcióképességét és tovább mélyíteni a párt vezető szerepét a társadalomban. Hasznos létesítmények Megtartották pártkonferenciájukat szombaton az 1974 júliusa óta Prágához tartozó Horní Počernice pártszervezetének tagjai. Tanácskozásukon részt vett Antonín Ka pék, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Prágai Városi Pártbizottság vezető titkára és Emil Mertl, a Prágai I. Városkerületi Pártbizottság vezető titkára. A résztvevők megállapították: a lakosság a 6. ötéves tervidőszakban a Z-akcióban 13 millió korona értéket alkotott. Horní Počernice lakosai a kommunisták vezetésével több óvodát és iskolát építettek és bővítettek, s jelenleg egy rendelőintézet építésén dolgoznak. A 7. ötéves tervidőszakban nagy gondot fordítanak a környezet fejlesztésére, a szolgáltatások javítására és a lakásépítésre. A pártkonferencia vitájában Antonín Kapek elvtárs is felszólalt. Kijelentette: A párt- szervek és -szervezetek tisztségviselőinek és tagjainak mindent meg kell tenniMk azért, hogy maonyerjék a dolgozókat a XVí. pőrtkongresz- szus irányvonalának megváló201 tehervoncst (ČSTK) — A Čierna nad Ti- sou-i vasúti átrakóállomás dolgozói januárban a szovjet vasutasoktól 201 tehervonatot vettek át, több mint 635 ezer korona áruszállítmánnyal. A Szovjetunióból elsősorban vasércek-, színesfémek, műtrágyák, gyapot, faanyagok és fűrészáruk érkeztek. Eddig 726 600 tonna árut raktak át az év eleje óta 38 401 vasúti teherkocsiba. sítására és a választási prog- mm teljesítésére. A továbbiak- ban a főváros fejlesztésének eredményeit foglalta össze. Méltatta a nemzeti bizottságok képviselőinek tevékenységét és felszólította a kommunistákat, hogy teljes mértékben támogassák a képviselőket. Igényes feladatok Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára szombaton a jtőtni Ag•* rostroj vállalat üzemi pártkonferenciáján vett részt. A több mint 90 éves vállalat cukor* répa termelő és szedő gépek gyártására szakosította magát. A dolgozók aktivitásának köszönhető, hogy a 6. ötéves tervidőszakban 65 millió koronával túlteljesítették tervüket. A 7. ötéves tervidőszak első évében a vállalatra igényes feladatok hárulnak. Felszólalásában MtloS JakeS elvtárs hangsúlyozta: A lakosság életszínvonalának további emelését csak a gazdasági fel- adatok teljesítése teszi lehe* tővé. Fontos követelmény, hogy minden munkahelyen hatékonyabban hasznosítsák a nyersanyagtartalékokat és az emberi munkát. A jiCíni Ag- rostroj vállalat dolgozói az új generációhoz tartozó gépek gyártásának meggyorsításával jelentős mértékben hozzájárulhatnak a mezőgazdasági tér* melés tuitékonyabbá tételéhez. Hazánk legnagyobb cipőipari kombinátjában, a gottwaldovi Svit vállalatban is pártkonferenciát tartottak szombaton. (Folytatás a 2. oldalonf Tovább bővülnek ftapcselatainh A csehszlovák és a mozambiki külügyminiszter megbeszélést tartott (ČSTK) — Joaquim Alberto Chissano, a FRELIMO KB Állandó . Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a Mozambiki Népi Köztársaság külügyminisztere szombaton hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett. A két ország zászlóival feldíszített Ruzynéi-repülőtóreri a vendéget Stanislav Svoboda külügyminiszter-helyettes és más személyiségek fogadták. A délutáni órákban a mozambiki vendég a Žižkov hegyen megkoszorúzta az Ismeretlen katona sírját és Klement Gottwaldnak, a CSKP és a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló személyiségének síremlékét. A prágai Cernín-paloiában tegnap megbeszélést tartott Bohuslav Chnoupek csehszlovák és Joaquim Alberto Chissano mozambiki külügyminiszter. A felek áttekintették a cseh- szlovák-mozambiki kapcsolatok kérdéseit és a nemzetközi politika Időszerű problémait A két külügyminiszter kifejezte, hogy mindkét ország érdeke a kapcsolatok megszilárdítása és kiszélesítése a marxizmus—leninizmus ős a proletár internacionalizmus elvei alapján. Egybehangzóan megállapították, hogy adottak a feltételek a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés dinamikus fejlesztéséhez A jelenlegi nemzetközi helyzet értékelése során eszögezték, hogy Csehszlovákia és Mozambik azonosan ítéli meg a fő problémákat. Mindkét ország a békéért, a leszerelésért, az enyhülésért, továbbá az imperializmus, a hegemon Izmus, az űjgyarmatosítás és a fail megkülönböztetés ellen küzd. támogatja a Szovfetunió békepolitikáját. A megbeszélések szívélyes és elvtársi légkörben zajlottak le. V,t*G p R ° 1 c T Ä R J A *• 6 ® Y E 8 0 L J E T E K 1
