Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám, szombat

Vv_

SALVADOR

A partizánok végső offenzlvája a junta ellen

A felkelők jelentős területeket ellenőriznek i& Bíróság elé állítják Majano ezredest

(ČSTK) — Mario Aguinada,

a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítás! Front Politikai Bizottságának tagja a L’Huma- niténak adott Interjújában közölte, hogy „megkezdődött a támadás a salvadori diktatúra ellen“. Hangsúlyozta, hogy a harcban az egész salvadori nép részt vesz és tévednek azok, akik csak a fegyvereseket veszik számba. Nemcsak forradalmi hadseregünk és partizánegy- ségeink, de saját szervezeteink is vannak — mondotta.

Az IRA londoni bombamerénylete

(ČSTK) — Az úgynevezett ír republikánus hadsereg (IRA) szélsőséges szárnya vállalta magára a felelősséget azért a bombatámadásért, amelyet Nyu- gat-Londonban a királyi katonai légierő kiképző központjában hajtottak végre. A merénylet elkövetői az időzített bomba köré benzines hordókat raktak, amelyeket a járőrök ugyan észrevettek és eltávolítottak, de a robbanóanyagot már nem sikerült ártalmatlanná tenni. A kaszárnya gyors kiürítésének köszönhető, hogy a robbanás következtében senki sem vesztette életét, de az anyagi kár jelentős.

A front egy másik képviselője a szintén francia Le Monde hasábjain közölt cikkében megállapította, hogy a felkelők már viszonylag jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt, és a partizánok „végső offenzívá- ja“ a lakosság általános támogatását élvezi.

A Salvadorból tegnap érkezett jelentések súlyos fegyveres összecsapásokról számolnak be. A partizánok és a kormánycsapatok közötti leghevesebb harcokra San Miguel, San Vicente és La Union városokban került sor.

A Reuter hírügynökség arról számol be, hogy a salvadori junta néhány olyan intézkedést hozott, amelyektől a lesújtó gazdasági helyzet javulását várja. A napokban befagyasztották a béreket, és bevezették a közszükségleti cikkek árának és a szolgáltatások díjának az ellenőrzését.

A salvadori junta döntést hozott arról, hogy Adolfo Majano ezredest, a junta volt tagját katonai bíróság elé állítják, mint ismeretes, Majano ezredes a közelmúltban a junta „átszervezése“ során vált meg tisztségétől, majd illegalitásba vonult, és számos nyilatkozatában elítélően szólt a junta politikájáról.

A CHILEI NÉP CÉUA A DEMOKRÁCIA FELÚJÍTÁSA

Luis Corvalán jogosnak tartja az erőszak alkalmazását az önkénnyel szemben

(ČSTK) — Luis Corvalán, a

Chilei Kommunista Párt főtitkára kijelentette, hogy a chilei népnek jogában áll erőszakot alkalmazni az erőszakkal szemben és a fasiszta junta önkényével szemben. A Paese Sera című olasz napilapnak adott interjújában Corvalán elmondotta, hogy a chilei kommunisták

Carternak sem

mindegy!

Carter elnök javaslatot tett arra, hogy az amerikai kormány tisztségviselőinek fizetését azonnali hatállyal 22 százalékkal emeljék. Az AFP francia hírügynökség ehhez hozzáfűzi, amennyiben a javaslatot elfogadják, akkor Carter elnöki nyugdíja is jelentősen magasabb lesz.

(ČSTK)

fő célja továbbra is a diktatúra megdöntése és a demokráciához való visszatérés. Politikánk lényege a tömegek egységének megszilárdításáért vívott harc. A népnek Joga van a felkeléshez és ezt a jogot valószínűleg ki is fogja használni, mert a Pinochet-rezsiin meghiúsította az utolsó reményeket is a demokráciára való békés áttéréshez, hangsúlyozta Corvalán.

Hak halogat

(ČSTK) — Ziaul Hak pakisztáni elnök bejelentette, hogy az országban „jelenleg lehetetlen a választások megtartása“, de

még márciusig megalakul a szövetségi tanács, amely az 1977-ben feloszlatott parlamentet helyettesíti. A 200—250 tagú tanács az elnök szerint lehetővé teszi, hogy a lakosság nagyobb mértékben vegyen részt a kormányzásban.

Egyiptom és az Egyesült Államok katonai együttműködése szüntelenül bővül. Ezt megerősítették a közelmúltban tartott közös hadgyakorlatok is, amelyeken az amerikai intervenciós gyorshadtest egységei az egyiptomi sivatagban „szoktak hozzá“ a közel-keleti terephez. Az „együttműködés" keretében az USA már nagy mennyiségű fegyvert szállított Egyiptomnak cserébe az ottani katonai támaszpontokért. Az egyiptomi hadsereg egységei számára pedig meghívás érkezett az Egyesült Államok területén végrehajtandó Red Flag elnevezésű közös hadgyakorlatra. Képünkön: amerikai katonai helikopterek az egyiptomi piramisok felett

(ČSTK — Telefoto)

AFGANISZTÁN

TÖRVÉNY AZ ALTALANOS HADKÖTELEZETTSÉGRŐL

Brit parlamenti képviselők kabuli sajtóértekezlete

(ČSTK) — Az Afganisztáni Forradalmi Tanács Elnöksége törvényt fogadott el az általános hadkötelezettségről. A Babrak Karmai elnökletével tanácskozó legfelsőbb állami szerv jóváhagyta az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának, a forradalmi tanácsnak, a kormánynak és a fegyveres erőknek az új törvényre vonatkozó felhívását.

A dokumentum megállapítja, hogy a párt teljesítette a nép akaratát, a hadsereg és a hazafias erők segítségével megdöntötte a korábbi rezsimet és az országot egy új, Igazságos társadalom megteremtésének útján vezeti. A felhívás elítéli az imperializmus és a reakció Afganisztán-ellenes lépéseit és megállapítja: e kísérletek kudarcra vannak ítélve. A dokumentum nagyra értékeli a Szovjetunió támogatását, amely a forradalom győzelmének a záloga.

Az ellenzéki brit Munkáspárt

parlamenti képviselőinek Afganisztánban tartózkodó háromtagú küldöttsége Kabulban sajtókonferenciát tartott, amelyen beszámolt arról, hogy az élet az afgán fővárosban teljes mértékben normalizálódott. A munkáspárti képviselők azért utaztak Afganisztánba, hogy ott

valós képet kapjanak az országban uralkodó helyzetről. Hazatértük után Londonban sajtókonferencián kívánnak beszámolni tapasztalataikról.

Kabuli sajtókonferenciájukon a képviselők arra Is rámutattak, hogy a nyugati hírközlő eszközök valótlan jelentéseket terjesztenek Afganisztánról. Befejezésül megállapították, hogy jó lenne, ha példájukat mindazok követnék, akik meg akarják ismerni az igazságot Afganisztánról.

A japán kormányfő ASEAN-körúton

(ČSTK) — Szuzuki Senko japán kormányfő Tokióból Manilába, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége tagállamaiba tett kőrútjának az első állomására érkezett. A Fülöp szigetekre, Indonéziába, Szingapúrba, Malaysiába és Thaiföldre Szuzuklt elkíséri Ito Maszajosi külügy- és Kameoka Takao mezőgazdaságügyi miniszter.

Megfigyelők szerint a Japán kormányfő 13 napos körútja során az említett országok vezetőivel az ASEAN és Japán együttműködésének további lehetőségeiről fog tárgyalni.

Széljegyzet

Leszámolássá fajult per

A pekingi „tízek perének“ vádlottjai olyan légkörben várnak most az ítéletre, amely lényegesen különbözik a tárgyalás kezdetére jellemző hangulattól. A tárgyalást novemberben és még december elején is széles körű hazai és külföldi propagandakampányra használ- ták fel a pekingi vezetők: műholdon keresztül szinte az egész világ bepillanthatott a tárgyalóterembe.

A vádlottakról és az ügy körülményeiről szóló anyagok azonban ma már igen gyérek. Azért van ez így, mert a feltételezett propagandahatás nem következett be, sőt, gyakran a per megrendezőinek az elképzeléseivel ellentétes volt. Ennek fő oka abban keresendő, hogy a per során megkerülték a Mao Ce-tung és az akkori pekingi vezetés más tagjainak a felelősségével kapcsolatos kérdéseket. Még sok ember emlékezetében élnek a „kulturális forradalom“ túlkapásai és az akkori vezetők tettei, az elkövetett bűntettekért azonban csupán a „négyek bandáját“ és a többi vádlottat tették felelőssé.

A Nyugaton még kedvezőtlenebb visszhangra talált, hogy a per az érintett személyek kői zöttl leszámolássá fajult. Vang Hung-ven, a pekingi vezetés egykori harmadik számú embere azért került az ítélőszék elé, mert Mao Ce-tungot a Csou En-laj és Teng Hszlao- ping közötti szövetségre figyelmeztette. A tárgyalás során eb* bői bűntett lett. Köztudott viszont, hogy az akkori állapotokban hasonló „bűntetteket* követett el szinte minden ma* gasabb beosztású személyiség.

A bírósági tárgyalásnál azonban jóval jelentősebb az a feszült politikai légkör, amely a pert kísérte. Pekingi vélemények szerint a „tízek pere“ Hua Kuo-feng pártelnök elleni eljárás Is volt. A tárgyalás során Hua állítólag önkritikát gyakorolt, és felmentését kérte tisztsége alól, „szabadságra utazott“. Hua „lemondását“ a Kínai KP KB legközelebbi plenáris ülésén feltételezhetően elfogadják.

A „négyek bandája“ elleni per a kínai belpolitikai fejlődés katalizátorává vált, és ebben teljesítette szervezőinek az elképzeléseit. Most már mellékes, hogy Csiang Cslng ellen minden bizonnyal „szigorú ítéletet“ hoznak. A Kínai Kommunista: Párt és a Kínai Népköztársaság történelmét más alkalmakkor, értékelik majd át, ehhez a per vajmi kevéssé járulhatott hozzá. (ČSTK),

Kommentárunk

\ 981. I. 10.

T

íz nap múlva kerül sor a hatalmi őrségváltásra a

Fehér Házban: Carter távozik és Ronald Reagan, az USA 40. elnökeként hivatalba lép. A november 4-1 elnökválasztás óta leginkább a légüres térhez hasonlítható helyzet alakult ki az amerikai vezetés csúcsain. Két elnök is van — a távozó és a megválasztott — mégis Január 20-ig jóformán holtszezon van a washingtoni politikai életben. Az egyik „béna kacsa“ (ahogy a washingtoni lapok nevezik a tehetetlen két elnököt) Carter azért mozgásképtelen. mert párnapos elnöksége alatt már nem akar komoly politikai akcióba kezdeni, ahol netán újabb kudarc érhetné. Reagan, a másik szár- nyaszegett „kacsa“ egyelőre azért van tehetetlenségre kárhoztatva, mert jogilag még nem elnök, hiszen csak az elnöki eskütétel után lesz felelős a washingtoni politikáért.

Érthetően nem a távozó, hanem a beköltöző elnök és a napokban kitelfesedett kormánylistája áll elsősorban az érdeklődés középpontjában, hiszen tíz nap múlva „szárnyra kapva“ ez a kabinet határozza meg a tőkés világ vezető országának külpolitikai lépéseit. A miniszteri szereposztásból (ez ugyan még a napokban szenátusi jóváhagyásra vár) és az új vezetés első nemhlvatalos külpolitikai tapogatózásaiból (Percy szenátor Moszkvában járt, Kissinger Reagan megbízásából a Közel- Keleten ingázik, republikánus delegáció járt a napokban Kínában, Reagan első külföldi politikusként Schmldt bonni kancellárral, majd a napokban Portillo mexikói elnökkel tárgyalt), levonható néhány következtetés a várható külpolitikai irányvonalat illetően.

mányllstát szemügyre véve nyilvánvaló, hogy leginkább a középutat képviselő mérsékelt politikusokból választotta ki legközelebbi munkatársait. Ennek az egyelőre bölcsnek tűnő kompromisszumnak az eredménye talán az egyedüli váratlan kinevezés: Reagan nem volt kaliforniai jobbkeze, Edwin Meese, hanem ellenfele, Bush választáA washingtoni őrségváltás margójára

„Béna kacsák”

Habár Reagan győzelme után meglepő miniszteri kinevezéseket ígért, jóformán valamennyi tárca birtokosa egyrészt a szőkébb baráti körből, az elnökválasztási kampányban érdemeket szerzett kortestársakhől került ki. Ugyanakkor, hogy kormánya kiegyensúlyozott legyen és - hogy élvezze a republikánus frakciók támogatását, be kellett vonnia korábbi párton belüli ellenfelei — a Busch, a Ford, a Nixon és a Kissinger pártiak — közül is néhányat. Erre a kompromisszumra azért volt szükség, hogy a választási kampány idején szélsőséges nézeteiért bírált Reagan maga mellé állítsa a reakciós körök, a mérsékeltek, sőt a konzervatívok táborát is. Hogy ezeket a köröket kielégítse, közülük is kellett választania. A teljes kors! kampányfőnöke, a texasi James Baker lett a fehér házi belső apparátus vezetője. A jelek szerint nem les^ új Brze- zlnskije a Fehér Háznak, hiszen a leendő nemzetbiztonsági főtanácsadó Richard Allen úgy nyilatkozott, nem kíván előtérbe tolakodni. Inkább a háttérből próbálja koordinálni az elnök és minisztereinek munkáját.

Kétségtelenül a legtöbbet vitatott kérdés Alexander Haig- nek, az egykori NATO- főparancsnoknak külügyminiszterré történt kinevezése. A militarista nézeteiről Ismert hajdani tábornoknak a szenátusi bizottság előtt még számot kell adnia „viselt dolgairól“, mivel egyes vélemények szerint szerepe volt a Watergate-botrány eltussolásá- ban. Valószínű azonban, hogy a törvényhozás végülis megerősíti

Haiget a külügyminiszteri tárca élén, mivel meghallgatása csak tegnap kezdődött meg és elegendő bizonyíték hiányában már nem lesz Idő a Watergate- ügyben betöltött szerepének a megtárgyalására. Haiggel jóformán azonos kardcsörtető húrokat penget Caspar Weinberger kijelölt hadügyminiszter. A Pentagon leendő főnöke a napokban a szenátus hadügyi bizottsága előtt kifejtette, hogy az új republikánus kormány nem kezd azonnal tárgyalásokat a SALT-ról a Szovjetnnióval, legalábbis az első hat hónapban nem. A halasztást azzal Indokolta, hogy „legalább fél évet vesz Igénybe a SALT-tal kapcsolatos álláspont kidolgozása“. Nem hagyott kétségeket afelől, hogy újra akarják tárgyalni az aláírt és már csak ratifikálásra váró szerződést egy a „Washington szempontjából sokkal jobb“ megállapodás elérése végett

Ezzel a nyilatkozattal Weinberger szöges ellentétbe került Charles Percyvel, a szenátus külügyi bizottságának leendő elnökével, aki korábban — egyebek között Leonyid Brezsnyev- vel folytatott moszkvai tárgyalásai Idején Is — Reagan megbízásából még azt jelentette ki, hogy az új kormányzat a beiktatás után kész azonnal felújítani a tárgyalásokat a SALT-ról.

Reagan rendkívüli „körültekintésére“ vall, hogy női és né« ger minisztere is van a kabi- netnek Jeane Kirkpatrick és Samuel Pierce személyében. Ez a két kinevezés minden blzony- nyal demonstratív Jellegű, hit szén egyiküktől sem várható, hogy az amerikai nők millióinak, Illetve a négerek milliói-* nak az érdekeit képviselik majd. Az utóbbitól annál inkább sem, mivel ő is a Jómódú' néger polgári réteg képviselője* A gazdasági tárca élére Donald Regan, a mezőgazdasági minisztérium élére John Block, míg az energiaügyi minisztérium élére James Edwards kerül majd.

Hogy mégis miért tettük a körültekintést előbb idézőjelbe? Azért, mert az amerikai munkásosztály, vagy mondjuk úgy, hogy az amerikai átlagpolgár egyetlen képviselője sem kapott helyet az új Reagan-csapatban, hiszen valamennyi miniszteri tárca birtokosa a nagytőke, a befolyásos üzleti körök és az olajlobby önző érdekeinek a képviselője.

R

eagan véleménye szerint ugyan „legrátermettebb és legkiválóbb“ emberek kerültek be kormányába, mégis majd a január 20-a utáni négyéves megbízatási Időszak mutató ja meg, valóban rászolgálnak-e erre a korai dicséretre.

P. VONYIK ERZSÉBET