Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-07 / 5. szám, szerda
Vitainak a cigányok életköfülményei Kelet-szlovákiai tapasztalatok A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya már évek óta megkülönböztetett figyelmet fordít a cigánykérdésre. A nemzeti bizottságok is az utóbbi évtizedben számos olyan intézkedést léptettek érvénybe, amelyek mind arra irányultak, hogy segítsék a cigányokat elmaradottságuk minél előbbi leküzdésében. Szlovákiában a keleti országrészben él a legtöbb cigány. Számuk meghaladja a 105 ezret, ami azt jelenti, hogy a kelet-szlovákiai lakosság 7,5 százalékát alkotják. Az alábbiakban róluk ejtünk szót, illetve az •életükben az utóbbi öt esztendő folyamán végbement változásokról. A kerületi nemzeti bizottság illetékes osztályának kimutatása szerint 1975—1980 között a legjelentősebb eredményt abban sikerült elérniük, hogy felszámolták a pérók nagy részét — tehát sakkal kulturáltabb, higiénikusabb környezetbe helyezték a cigány családokat. Az sem lebecsülendő, hogy — néhány kivételtől eltekintve — a cigány gyermekek ma már rendszeresen járnak iskolába. , Figyelemre méltó javulás állt be a cigányok munkaviszonyba lépésében. Kelet-Szlovákiában a munkaképes cigányok közül jelenleg 31600-an vannak állandó mnkaviszonyban. A munkakerülő cigányok száma azonban ma még nem mondható elenyészőnek, ebben a kerületben 1490 ilyen egyénről tudnak. Legtöbben közülük — 488-an a (prešovi) járásban, 238-an a tőketerebesi (Trebi- šov) Járásban, 223-an a mi- chalovcei járásban, 222-en pedig a Spišská Nová Ves-1 járásban élnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknak a cigányoknak legnehezebb változtatni az életmódjukon, akik még mindig pérókban élnek, és nincsenek állandó munkaviszonyban. Már mondottuk, a cigányok nagy részét sikerült kulturált környezetbe, modern lakásokba elhelyezni. Kassán (Košice) például a múlt évben számolták fel az utolsó cigánytelepet. ötvenhat cigány családot az óvárosban, 46-ot pedig a déli városrészben állami lakásokban helyeztek el. Nem hallgathatjuk el persze, hogy a jelentős társadalmi segítség ellenére a cigányok sok gondot, kellemetlenséget is okoznak a társadalmi szerveknek, az intézményeknek és polgártársaiknak Is. Mindenképpen elgondolkoztató az a tény, hogy 1979-ben például minden negyedik bírósági ügy előidézői cigányok voltak. Sajnos, a cigányok még ma is gyakran verekednek, élősködnek, lopnak és csempésznek. Elég sok közöttük az alkoholista is, és a legtöbb bűncselekményt éppen alkohol hatása alatt követték el. Itt persze azt is meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben a vendéglátóipari létesítmények alkalmazottai sem következetesek, ugyanis a már láthatóan ittas cigányokat is kiszolgálják. Kelet-Szlovákiában a clgá-* nyok nevelésének tapasztalatait elemezve megállapították, hogy a cigány lakosság foglalkoztatásának megoldására kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Ahhoz ugyanis, hogy az említett gondok megoldódjanak egyedüli járható út a munkaképes cigány férfiak és nők teljes foglalkoztatása. Jóllehet — ismert okok miatt — a cigányok beilleszkedése a munkafolyamatba nem könnyű, de éppen ezért a munkahelyeken ilyen esetekben nagyobb türelemre, több megértésre van szükség. A munkaadók részéről fontos, hogy ne formális támogatással segítsék a cigány dolgozókat. Szükséges, hogy a gyárak tapasztaltabb dolgozói patronátust vállaljanak felettük továbbá az is, hogy az üzem vezetői lehetőséget adjanak nekik a szocialista munkabrigádokba való bekapcsolódáshoz, a szakmai továbbfejlődéshez stb. Ugyanakkor el kell érni, hogy a cigányok ne csak a jogaikat, hanem a kötelességeiket is ismerjék. Nekik is respektálni kell azokat az érvényben levő jogszabályokat, melyek nálunk minden állampolgárra egyformán vonatkoznak. SZÁSZAK GYÜRGY Délelőtt hiába kerestem. A laktanyában azt mondták, hogy a zászlóaljparancsnok a gyakorlótéren van, személyesen ellenőrzi az alegységek kiképzését. Nem tűri meg a lazaságot, beosztottjaitól katonás fegyelmet követel. Gondolatban idősebbnek képzeltem, de amikor feltűnt a körletben, láttam, hogy tévedtem. Ján Ko- hout mérnök százados ugyanis csak 30 éves. Hét év telt el azóta, hogy a výškovi katonai főiskolán tisztté avatták és ebben a Vág menti helyőrségben megkezdte a hivatásos katonai pályafutását. — Már az oroszvárt alapiskolában Jelvetődött bennem az a gondolat, hogy tanulmányaimat katonai gimnáziumban folytatom — kezdi el a beszélgetést. — A zselízi középiskolában érettségiztem, innét kerültem a katonai főiskolára. Az első két év alatt a tényleges katonai szolgálatot is le kellett tölteni, nehezen szoktam meg a Jegyeimet, a rendet, de a harmadik évfolyamban már tudtam, hogy maradok. Középiskolás korában többször győzött a járási úszóbajnokságon. Minden bizonnyal ezért is választották meg a főiskolán a SZISZ-alapszervezet sportfelelősévé. Az egyik főiskolai versenyen a második helyet szerezte meg. Aztán gondolt egyet, áttért a kultu- risztikára. Természetesen nappal a katonai Ismeretek elsajátításával volt elfoglalva, a sportolásra, szórakozásra csak az esti órákban, no meg a hét végén futotta Idejéből. APRlHIIlEíES — Ma is szívesen emlékszem vissza a výškovi évekre — folytatja. — A főiskola megalapozta elméleti tudásomat. Megtanultam németül és oroszul is. Ennek ellenére időbe telik, amíg az ember megfelelő tapasztalatokat szerez, Jó parancsnokká válik. Minderre neki csak hónapok álltak a rendelkezésére, mivel Jól választott az iskola padjából kikerülve századparancsnöki tisztségbe osztották be. Vele csaknem egyidős katonáknak lett a parancsnoka. Az első félév nehéz volt, a második már lényegesen könnyebb. S hogy megállta a helyét, arról talán az tanúskodik a legjobban, hogy 1975-ben felvették a párttagok sorába. — Közben megnősültem — mondja. — Még amikor udvaroltam, megmondtam a menyasszonyomnak, hogy számolnia kell a hivatásommal Járó sok elfoglaltságommal. Tudomásul vette, de azért nehezen szokta meg. A két gyermekünk neveléséből ő vállalja a legtöbbet, még az a szerencse, hogy pedagógus. Ha időm engedi, én is foglalkozom velük, eljárunk horgászni, de szívesen Jönnek el vq^em a laktanyába is. Miután kinevezték a zászlóalj-törzs főnökévé, lehetősége nyílt arra, hogy a brnól Katonai Akadémián bővítse katonai Ismereteit, szakmai tudását. Élt ezzel a lehetőséggel. Amikor egységéhez visszatért, zászlóalj-parancsnoki beosztást kapott. Új munkakör, új feladatok álltak előtte. S hogy ebben a beosztásban is helytállt, azt az is bizonyítja, hogy a múlt kiképzési évben zászlóalja a harci és politikai felkészítés terén kiváló és jó osztályzatot ért el. — A hivatásos katonai pálya egész embert követel meg — mondja meggyőződéssel. — A szabad idő egy részét is a laktanyában töltöm el. Embereket, fiatalokat bíztak gondjaimra, akikkel rendszeresen foglalkozni kell, akiket jól fel kell készíteni a harci feladatok teljesítésére, s emellett az életre is. Mindez nehéz, de szép feladat. A parancsnoknak nemcsak a parancs, a kiképzés ütemtervének teljesítését kell megkövetelnie, hanem kellően kell gondoskodnia a katonáiról, ellátásukról, olyan légkört kell teremtenie, hogy beosztottjai személyi gondjaikkal is bátran forduljanak hozzá. Szigorú, de igazságos parancsnok hírében álL Talán ezért Is szeretik katonái. Sok magyar nemzetiségű fiú is hálás neki, mert ha valamit nem értettek, parancsnokuk anyanyelvükön is szívesen magyarázott nekik. — Nem bántam meg, hogy ezt az életpályát választottam — mondja búcsúzóul — Másnak is ajánlani tudom, de csakis akkor, ha van hozzá vonzalma, ha kemény akarattal rendelkezik, alkalmazkodni tud a katonai életfeltételekhez, a fegyelemhez. NÉMETH JÁNOS ÄLLÄS ■ A Kravany nad Dunajom-1 Középfokú Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatósága értesíti az érdeklődőket,hogy az 1981/82-es tanévre 1981. szeptember 1-től kezdődően felvesz: az alapiskola 8. és 9. osztályát végzett 14 —* 15 éves fiúkat és lányokat szakmunkástanulónak a kővetkező szakmára; — kertészeti szakmára (gyümölcs- zöldség-, virág- és díszkertészet), — szőlészeti szakmára (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskertészet), — épfiletasztalosi szakmára. A szakképzés elvégzése után tanulóink a dolgozók szakközépiskolájában folytathatják tanulmányaikat és érettségizhetnek. Az alapiskolák tanulói a pályaválasztási tanácsadók közvetítésével jelentkezhetnek. A már szakmunkás-Mzonyftvány- nyal rendelkezők közvetlenül 1e- lentkezhetnek — írásban vagy személyesen — felvételre a dolgozók középiskolájába. Jelentkezési határidő; 1981. március 31. Iskolánk elme: Stredná odborné nčillSte pofnohos- podárské, Kravany nad Dunajom, okres Komárno. ÚF-155 ISMERKEDÉS ■ 30/170, elvált, gyermektelen falusi szakmunkás saját házzal élettársat keres. Jelige: A múltad nem érdekel. OF-19 ■ 28/175 és 31/177, elvált barátok megismerkednének 22 — 30-éves nőkkel házasság céljából. Jelige: Egy gyerek nem akadály. 0-19/a KÖSZÖNTŐ ■ P a v 1 f k Jánosnak — Bátorke- szl (VoJnlceJ — névnapja alkalmából sok szerencsét, boldogságot és hosszú, örömteli életet kíván Madarról (Modrany) szerető leánya, veje és unokái: Marika. Janika, Zsoltlka. 0-22 köszönetnyilvánítás Hl Köszönöm minden rokonnak, barátnak, Ismerősnek, akik 1980. december 17-én Újvárban (Nové Zámky) elkísérték utolsó útjára drága férjemet, Balogh Jánost. Balogh Jánosné. Ú-18 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét a rokonoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára az apácaszakállast (Opatovský Sokolec) temetőbe a drága Jó édesapát, nagyapát, V é g h Istvánt, akit a halál 1980. 12. 21-én, 76 éves korában kiragadott szerettei köréböl. Köszönjük, hogy őszinte részvétükkel, koszorúikkal, virágaikkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-24 ■ Mindazoknak, akik ölök emlékű, drága férjem, Lőrlncz Gyula elhalálozása alkalmából táviratban, levélben, a gyászszertartáson jelenlétükkel, virágaikkal és részvét szavaikkal fejezték ki együttérzésüket és a pótolhatatlan veszteség fölötti fájdalmukat — szivem mélyéből köszönetét mondok a magam és családom nevében. Lőrlncz Gyuláné Gály Olga 0-42 A Csehszlovák Tudományos Akadémia Asztronómiai Intézetének ondfejovi csillagvizsgálójában a közelmútlban üzembe helyezték a hatalmas naptávcsöveket és az új szpektrográfokat, amelyeket a jénai Carl Zeiss Vállalat és a budapesti Vilati vállalat szállított. A műszerek Európa legkorszerűbb és legnagyobb berendezései közé tartoznak, több műveletük teljesen automatizált. Felvételünkön dr. Michal Sobotka beméri a távolságot, majd a műszer önműködően figyeli a Nap mozgását. (j. Vrabec felvétele — ČSTK) Rendezik a fővárosiak kedvelt kirándulóhelyét A monda szerint egy fösvény molnár kikergette a Vödric patak völgyébe beteg, kimerült szolgálólányát. Az éhes, legyengült lány, aki nagyon nehéz munkát végzett a malomban, alig vonszolta magát, amikor meglátta, hogy egy öregember egy mély gödörbe esett. Minden erejét megfeszítve megmentette a bajbajutott embert, aki ezért hálából megmutatott neki egy forrást, amelyből varázs- erejű víz fakadt — a víz nemcsak felfrissített, hanem a betegeket is meggyógyította. Az öregember figyelmeztette a lányt, hogy a víz csak addig őrzi meg gyógyító erejét, amíg a betegek ingyen jutnak hozzá. A gazdag vastartalmú vizet Vas- kutacskának nevezték el. Amikor azonban egy tehetős kereskedő fürdőt épített, a forrás közelében és az első látogatótól pénzt kért, a forrás kiapadt és a mai napig csak a neve maradt fenn. Ennyi a monda. Vaskutacska azonban ma is Bratislava egyik közkedvelt kirándulóhelye. A gyönyörű környezetben vendéglők, szépen karbantartott rétek, források, libegő, sífelvonó, kilátótorony, pihenőhelyek és parkolóhelyek várják a látogatókat. A Vödric patak völgyében csónakázásra és halászatra alkalmas tavak sorakoznak egymás mellett. A két nagyobbik tavat már több mint 50 éve nem tisztították, s így fenekén 50— 100 cm-es rétegben iszap rakódott le. A bratislavai Vízgazdálkodási Vállalat dolgozói elvállalták a tavak kitisztítását és a környék rendezését. A halak kihalászása, majd a víz lecsapolása után először a mintegy 13 000 köbméter iszapot távolították el. Az iszapot a faiskolákban, illetve a védett terület kevésbé termékeny részeiben talajjavításra használták fel. A kikotort, kitisztított tavak fenekét 30 cm- es szigetelő réteggel rakták ki. Egyébként az egész környék megőrzi régi arculatát. Csupán annyi a változás, hogy ott, ahol a Vödric a tavakba torkollik, sűrű rácsot szereltek fel a szennyeződés felfogására. Zsilipek teszik lehetővé majd a tavak vízszintjének szabályozását. Az utolsó vaskutacskal tő vízszlntjét kissé csökkentették, hogy megmentsék az egyik végében található kis sziget értékes, védett növényzetét. Mind-* két tó aljának közepén egy méter széles csatornát építettek azzal a céllal, hogy a jövőben könnyebb legyen lecsapolásuk. A tavak körül, amelyekben a jövőben pisztrángot nevelnek majd, rendezték az ösvényeket és utakat. Az említett rendezés és átépítés nem növeli ugyan a Vaskutacska környéki források gyógyerejét, de bizonyára még kellemesebbé teszi az Idelátogatók pihenését. DANIEL VALKOVEC GYORSMÉRLEG Faluhelyen ilyenkor gyakori beszédtéma a faluíejlesztés, a választási program értékelése. Nem kivétel a galántai járás 3766 főt számláló nagyközsége Jóka fJelka) sem. A minap Görföl József, hnb-elnök dolgozószobájában gyorsmérleg készült a falufejlesztés elmúlt öt évéről. — A 6. ötéves tervidőszak során 25 millió koronát használtunk fel falufejlesztésre — kezdi az elnök. — Ennek Javarészét a vízhálózat kiépítésére fordítottuk. Falunk Üjhelyjóka részében a kutak szennyezett, ihatatlan vize miatt sürgősen kellett cselekednünk. így készült el három év alatt a polgárok segítségével a falu vízvezeték-hálózata, 190 család jutott ivóvízhez. Ezután, felettes szerveink Jóváhagyásával terven felül, elkezdtük két létesítmény építését. 7 millió korona beruházással épül fel a sportközpont, melyre már régen vár a sportbarátok tábora. Most a földmunkák folynak. A jövőben Is számítunk polgáraink, a szövetkezet és a helyi üzemek segítségére. Elkezdtük egy vendéglő építését, amit jövőre befejezünk. Folyik a villanyhálózat átépítése is. A falut végigjárva, mindenütt a fejlődés jeleit észleljük. Por* talanított és kijavított utak, gombamódra szaporodó családi házak — így összegezhető a faluszemle. Az elnök szaval szerint a mérlegelt Időszakban 84 építkezési engedélyt adtak ki. Megkezdték egy tipizált házakból álló lakótelep építését. Az üzlethálózat jónak mondható, kellőképpen biztosítja a község áruellátását. — És kik vállalják a társadalmi munka dandárját? — terelem a szót azokra, akik a falufejlesztés aktív megvalósítói. Az elnök kapásból sorolja a neveket: Barát Vilmos, Németh, Ignác, Szolcsányi Ján, Szolcsányt Pavol... Folytatná, de rájön, hogy sokan vannak. Inkább a gyakran segítőkész kőművesekről beszél, akik szabad Idejüket áldozzák a közért. A társadalmi szervezetek képviseletében elsősorban a CSEMADOK tagság, továbbá a vadászok és tűzoltók kapcsolódnak be a társadalmi munkába. S végül megkérdeztem, ml szerepel az elkövetkező évek falufejlesztési terveiben? — Folytatjuk ős szeretnénk befejezni a megkezdett létesítmények építését, további családi házakat kapcsolunk rá a vízvezeték-hálózatra. Kétmilliós beruházással, hatvan személyes bölcsődét építünk. Nagy szükség lenne a szolgáltatóházra, ahol egy fedél alá kerülne minden szolgáltatás. A nyugdíjasokról sem szeretnénk megfeledkezni. Amint látni, teendő van bőven — fejezi be a jövő felvázolását Görföl József hnb elnök. J. MÉSZÁROS KAROLY 1981 I. 7.
