Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám, szerda

Vitainak a cigányok életköfülményei Kelet-szlovákiai tapasztalatok A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya már évek óta megkülönböztetett fi­gyelmet fordít a cigánykérdés­re. A nemzeti bizottságok is az utóbbi évtizedben számos olyan intézkedést léptettek érvénybe, amelyek mind arra irányultak, hogy segítsék a cigányokat el­maradottságuk minél előbbi le­küzdésében. Szlovákiában a keleti ország­részben él a legtöbb cigány. Számuk meghaladja a 105 ez­ret, ami azt jelenti, hogy a ke­let-szlovákiai lakosság 7,5 szá­zalékát alkotják. Az alábbiak­ban róluk ejtünk szót, illetve az •életükben az utóbbi öt esz­tendő folyamán végbement vál­tozásokról. A kerületi nemzeti bizottság illetékes osztályának kimuta­tása szerint 1975—1980 között a legjelentősebb eredményt ab­ban sikerült elérniük, hogy fel­számolták a pérók nagy részét — tehát sakkal kulturáltabb, higiénikusabb környezetbe he­lyezték a cigány családokat. Az sem lebecsülendő, hogy — néhány kivételtől eltekintve — a cigány gyermekek ma már rendszeresen járnak iskolába. , Figyelemre méltó javulás állt be a cigányok munkaviszonyba lépésében. Kelet-Szlovákiában a munkaképes cigányok közül jelenleg 31600-an vannak ál­landó mnkaviszonyban. A mun­kakerülő cigányok száma azon­ban ma még nem mondható elenyészőnek, ebben a kerület­ben 1490 ilyen egyénről tud­nak. Legtöbben közülük — 488-an a (prešovi) járásban, 238-an a tőketerebesi (Trebi- šov) Járásban, 223-an a mi- chalovcei járásban, 222-en pe­dig a Spišská Nová Ves-1 já­rásban élnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknak a cigányoknak legnehezebb vál­toztatni az életmódjukon, akik még mindig pérókban élnek, és nincsenek állandó munkavi­szonyban. Már mondottuk, a ci­gányok nagy részét sikerült kulturált környezetbe, modern lakásokba elhelyezni. Kassán (Košice) például a múlt évben számolták fel az utolsó ci­gánytelepet. ötvenhat cigány családot az óvárosban, 46-ot pedig a déli városrészben álla­mi lakásokban helyeztek el. Nem hallgathatjuk el persze, hogy a jelentős társadalmi se­gítség ellenére a cigányok sok gondot, kellemetlenséget is okoznak a társadalmi szervek­nek, az intézményeknek és pol­gártársaiknak Is. Mindenkép­pen elgondolkoztató az a tény, hogy 1979-ben például minden negyedik bírósági ügy előidé­zői cigányok voltak. Sajnos, a cigányok még ma is gyakran verekednek, élősködnek, lop­nak és csempésznek. Elég sok közöttük az alkoholista is, és a legtöbb bűncselekményt éppen alkohol hatása alatt követték el. Itt persze azt is meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben a vendéglátóipari létesítmé­nyek alkalmazottai sem követ­kezetesek, ugyanis a már lát­hatóan ittas cigányokat is ki­szolgálják. Kelet-Szlovákiában a clgá-* nyok nevelésének tapasztala­tait elemezve megállapították, hogy a cigány lakosság foglal­koztatásának megoldására kell a legnagyobb hangsúlyt fek­tetni. Ahhoz ugyanis, hogy az említett gondok megoldódja­nak egyedüli járható út a munkaképes cigány férfiak és nők teljes foglalkoztatása. Jól­lehet — ismert okok miatt — a cigányok beilleszkedése a munkafolyamatba nem könnyű, de éppen ezért a munkahelye­ken ilyen esetekben nagyobb türelemre, több megértésre van szükség. A munkaadók részé­ről fontos, hogy ne formális támogatással segítsék a cigány dolgozókat. Szükséges, hogy a gyárak tapasztaltabb dolgozói patronátust vállaljanak felettük továbbá az is, hogy az üzem vezetői lehetőséget adjanak nekik a szocialista munkabri­gádokba való bekapcsolódás­hoz, a szakmai továbbfejlődés­hez stb. Ugyanakkor el kell érni, hogy a cigányok ne csak a jogaikat, hanem a kötelessé­geiket is ismerjék. Nekik is respektálni kell azokat az ér­vényben levő jogszabályokat, melyek nálunk minden állam­polgárra egyformán vonatkoz­nak. SZÁSZAK GYÜRGY Délelőtt hiába kerestem. A laktanyában azt mondták, hogy a zászlóaljparancsnok a gyakorlótéren van, személye­sen ellenőrzi az alegységek ki­képzését. Nem tűri meg a la­zaságot, beosztottjaitól katonás fegyelmet követel. Gondolatban idősebbnek képzeltem, de ami­kor feltűnt a körletben, lát­tam, hogy tévedtem. Ján Ko- hout mérnök százados ugyan­is csak 30 éves. Hét év telt el azóta, hogy a výškovi katonai főiskolán tisztté avatták és ebben a Vág menti helyőrség­ben megkezdte a hivatásos ka­tonai pályafutását. — Már az oroszvárt alapis­kolában Jelvetődött bennem az a gondolat, hogy tanulmányai­mat katonai gimnáziumban folytatom — kezdi el a beszél­getést. — A zselízi középisko­lában érettségiztem, innét ke­rültem a katonai főiskolára. Az első két év alatt a tényle­ges katonai szolgálatot is le kellett tölteni, nehezen szok­tam meg a Jegyeimet, a ren­det, de a harmadik évfolyam­ban már tudtam, hogy mara­dok. Középiskolás korában több­ször győzött a járási úszóbaj­nokságon. Minden bizonnyal ezért is választották meg a fő­iskolán a SZISZ-alapszervezet sportfelelősévé. Az egyik fő­iskolai versenyen a második helyet szerezte meg. Aztán gondolt egyet, áttért a kultu- risztikára. Természetesen nap­pal a katonai Ismeretek elsa­játításával volt elfoglalva, a sportolásra, szórakozásra csak az esti órákban, no meg a hét végén futotta Idejéből. APRlHIIlEíES — Ma is szívesen emlékszem vissza a výškovi évekre — folytatja. — A főiskola meg­alapozta elméleti tudásomat. Megtanultam németül és oro­szul is. Ennek ellenére időbe telik, amíg az ember megfe­lelő tapasztalatokat szerez, Jó parancsnokká válik. Minderre neki csak hónapok álltak a rendelkezésére, mivel Jól választott az iskola padjából kikerülve századparancsnöki tisztségbe osztották be. Vele csaknem egyidős katonáknak lett a pa­rancsnoka. Az első félév ne­héz volt, a második már lé­nyegesen könnyebb. S hogy megállta a helyét, arról talán az tanúskodik a legjobban, hogy 1975-ben felvették a párttagok sorába. — Közben megnősültem — mondja. — Még amikor udva­roltam, megmondtam a meny­asszonyomnak, hogy számolnia kell a hivatásommal Járó sok elfoglaltságommal. Tudomásul vette, de azért nehezen szokta meg. A két gyermekünk neve­léséből ő vállalja a legtöbbet, még az a szerencse, hogy pe­dagógus. Ha időm engedi, én is foglalkozom velük, eljárunk horgászni, de szívesen Jönnek el vq^em a laktanyába is. Miután kinevezték a zászló­alj-törzs főnökévé, lehetősége nyílt arra, hogy a brnól Ka­tonai Akadémián bővítse ka­tonai Ismereteit, szakmai tu­dását. Élt ezzel a lehetőséggel. Amikor egységéhez visszatért, zászlóalj-parancsnoki beosztást kapott. Új munkakör, új fel­adatok álltak előtte. S hogy ebben a beosztásban is helyt­állt, azt az is bizonyítja, hogy a múlt kiképzési évben zász­lóalja a harci és politikai fel­készítés terén kiváló és jó osz­tályzatot ért el. — A hivatásos katonai pá­lya egész embert követel meg — mondja meggyőződéssel. — A szabad idő egy részét is a laktanyában töltöm el. Embe­reket, fiatalokat bíztak gond­jaimra, akikkel rendszeresen foglalkozni kell, akiket jól fel kell készíteni a harci felada­tok teljesítésére, s emellett az életre is. Mindez nehéz, de szép feladat. A parancsnoknak nemcsak a parancs, a kikép­zés ütemtervének teljesítését kell megkövetelnie, hanem kel­lően kell gondoskodnia a ka­tonáiról, ellátásukról, olyan légkört kell teremtenie, hogy beosztottjai személyi gondjaik­kal is bátran forduljanak hozzá. Szigorú, de igazságos pa­rancsnok hírében álL Talán ezért Is szeretik katonái. Sok magyar nemzetiségű fiú is há­lás neki, mert ha valamit nem értettek, parancsnokuk anya­nyelvükön is szívesen magya­rázott nekik. — Nem bántam meg, hogy ezt az életpályát választottam — mondja búcsúzóul — Más­nak is ajánlani tudom, de csakis akkor, ha van hozzá vonzalma, ha kemény akarattal rendelkezik, alkalmazkodni tud a katonai életfeltételekhez, a fegyelemhez. NÉMETH JÁNOS ÄLLÄS ■ A Kravany nad Dunajom-1 Kö­zépfokú Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet igazgatósága értesíti az érdeklődőket,hogy az 1981/82-es tanévre 1981. szeptem­ber 1-től kezdődően felvesz: az alapiskola 8. és 9. osztályát vég­zett 14 —* 15 éves fiúkat és lányo­kat szakmunkástanulónak a kővet­kező szakmára; — kertészeti szakmára (gyümölcs- zöldség-, virág- és díszkerté­szet), — szőlészeti szakmára (pincegaz­daság, szőlészet és gyümölcs­kertészet), — épfiletasztalosi szakmára. A szakképzés elvégzése után tanu­lóink a dolgozók szakközépiskolá­jában folytathatják tanulmányai­kat és érettségizhetnek. Az alap­iskolák tanulói a pályaválasztási tanácsadók közvetítésével jelent­kezhetnek. A már szakmunkás-Mzonyftvány- nyal rendelkezők közvetlenül 1e- lentkezhetnek — írásban vagy sze­mélyesen — felvételre a dolgozók középiskolájába. Jelentkezési ha­táridő; 1981. március 31. Iskolánk elme: Stredná odborné nčillSte pofnohos- podárské, Kravany nad Dunajom, okres Komárno. ÚF-155 ISMERKEDÉS ■ 30/170, elvált, gyermektelen fa­lusi szakmunkás saját házzal élet­társat keres. Jelige: A múltad nem érdekel. OF-19 ■ 28/175 és 31/177, elvált barátok megismerkednének 22 — 30-éves nőkkel házasság céljából. Jelige: Egy gyerek nem akadály. 0-19/a KÖSZÖNTŐ ■ P a v 1 f k Jánosnak — Bátorke- szl (VoJnlceJ — névnapja alkal­mából sok szerencsét, boldogságot és hosszú, örömteli életet kíván Madarról (Modrany) szerető le­ánya, veje és unokái: Marika. Ja­nika, Zsoltlka. 0-22 köszönetnyilvánítás Hl Köszönöm minden rokonnak, ba­rátnak, Ismerősnek, akik 1980. de­cember 17-én Újvárban (Nové Zám­ky) elkísérték utolsó útjára drága férjemet, Balogh Jánost. Balogh Jánosné. Ú-18 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét a rokonoknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára az apáca­szakállast (Opatovský Sokolec) temetőbe a drága Jó édesapát, nagyapát, V é g h Istvánt, akit a halál 1980. 12. 21-én, 76 éves korában kiragadott szerettei köréböl. Köszönjük, hogy őszinte részvétükkel, koszorúikkal, vi­rágaikkal enyhítették mély fájdal­munkat. A gyászoló család. 0-24 ■ Mindazoknak, akik ölök emlé­kű, drága férjem, Lőrlncz Gyula el­halálozása alkalmából táviratban, levélben, a gyászszertartáson jelen­létükkel, virágaikkal és részvét szavaikkal fejezték ki együttérzé­süket és a pótolhatatlan veszteség fölötti fájdalmukat — szivem mé­lyéből köszönetét mondok a ma­gam és családom nevében. Lőrlncz Gyuláné Gály Olga 0-42 A Csehszlovák Tudományos Akadémia Asztronómiai Intézetének ondfejovi csillagvizsgálójában a közelmútlban üzembe helyezték a hatalmas naptávcsöveket és az új szpektrográfokat, amelyeket a jénai Carl Zeiss Vállalat és a budapesti Vilati vállalat szállított. A műszerek Európa legkorszerűbb és legnagyobb berendezései kö­zé tartoznak, több műveletük teljesen automatizált. Felvételünkön dr. Michal Sobotka beméri a távolságot, majd a műszer önműkö­dően figyeli a Nap mozgását. (j. Vrabec felvétele — ČSTK) Rendezik a fővárosiak kedvelt kirándulóhelyét A monda szerint egy fösvény molnár kikergette a Vödric pa­tak völgyébe beteg, kimerült szolgálólányát. Az éhes, legyen­gült lány, aki nagyon nehéz munkát végzett a malomban, alig vonszolta magát, amikor meglátta, hogy egy öregember egy mély gödörbe esett. Minden erejét megfeszítve megmentet­te a bajbajutott embert, aki ezért hálából megmutatott neki egy forrást, amelyből varázs- erejű víz fakadt — a víz nem­csak felfrissített, hanem a be­tegeket is meggyógyította. Az öregember figyelmeztette a lányt, hogy a víz csak addig őr­zi meg gyógyító erejét, amíg a betegek ingyen jutnak hozzá. A gazdag vastartalmú vizet Vas- kutacskának nevezték el. Ami­kor azonban egy tehetős keres­kedő fürdőt épített, a forrás közelében és az első látogató­tól pénzt kért, a forrás kiapadt és a mai napig csak a neve ma­radt fenn. Ennyi a monda. Vaskutacska azonban ma is Bratislava egyik közkedvelt kirándulóhelye. A gyönyörű környezetben vendég­lők, szépen karbantartott rétek, források, libegő, sífelvonó, ki­látótorony, pihenőhelyek és parkolóhelyek várják a látoga­tókat. A Vödric patak völgyében csónakázásra és halászatra al­kalmas tavak sorakoznak egy­más mellett. A két nagyobbik tavat már több mint 50 éve nem tisztították, s így fenekén 50— 100 cm-es rétegben iszap rakó­dott le. A bratislavai Vízgazdálkodási Vállalat dolgozói elvállalták a tavak kitisztítását és a környék rendezését. A halak kihalászá­sa, majd a víz lecsapolása után először a mintegy 13 000 köbmé­ter iszapot távolították el. Az iszapot a faiskolákban, illetve a védett terület kevésbé termé­keny részeiben talajjavításra használták fel. A kikotort, ki­tisztított tavak fenekét 30 cm- es szigetelő réteggel rakták ki. Egyébként az egész környék megőrzi régi arculatát. Csupán annyi a változás, hogy ott, ahol a Vödric a tavakba torkollik, sűrű rácsot szereltek fel a szennyeződés felfogására. Zsi­lipek teszik lehetővé majd a tavak vízszintjének szabályozá­sát. Az utolsó vaskutacskal tő vízszlntjét kissé csökkentették, hogy megmentsék az egyik vé­gében található kis sziget érté­kes, védett növényzetét. Mind-* két tó aljának közepén egy mé­ter széles csatornát építettek azzal a céllal, hogy a jövőben könnyebb legyen lecsapolásuk. A tavak körül, amelyekben a jövőben pisztrángot nevelnek majd, rendezték az ösvényeket és utakat. Az említett rendezés és áté­pítés nem növeli ugyan a Vas­kutacska környéki források gyógyerejét, de bizonyára még kellemesebbé teszi az Ideláto­gatók pihenését. DANIEL VALKOVEC GYORSMÉRLEG Faluhelyen ilyenkor gyakori beszédtéma a faluíejlesztés, a választási program értékelése. Nem kivétel a galántai járás 3766 főt számláló nagyközsé­ge Jóka fJelka) sem. A minap Görföl József, hnb-elnök dol­gozószobájában gyorsmérleg készült a falufejlesztés elmúlt öt évéről. — A 6. ötéves tervidőszak során 25 millió koronát hasz­náltunk fel falufejlesztésre — kezdi az elnök. — Ennek Java­részét a vízhálózat kiépítésére fordítottuk. Falunk Üjhelyjóka részében a kutak szennyezett, ihatatlan vize miatt sürgősen kellett cselekednünk. így ké­szült el három év alatt a pol­gárok segítségével a falu víz­vezeték-hálózata, 190 család ju­tott ivóvízhez. Ezután, felettes szerveink Jóváhagyásával ter­ven felül, elkezdtük két léte­sítmény építését. 7 millió koro­na beruházással épül fel a sportközpont, melyre már ré­gen vár a sportbarátok tábora. Most a földmunkák folynak. A jövőben Is számítunk polgá­raink, a szövetkezet és a helyi üzemek segítségére. Elkezdtük egy vendéglő építését, amit jö­vőre befejezünk. Folyik a vil­lanyhálózat átépítése is. A falut végigjárva, mindenütt a fejlődés jeleit észleljük. Por* talanított és kijavított utak, gombamódra szaporodó családi házak — így összegezhető a faluszemle. Az elnök szaval szerint a mérlegelt Időszakban 84 építkezési engedélyt adtak ki. Megkezdték egy tipizált há­zakból álló lakótelep építését. Az üzlethálózat jónak mondha­tó, kellőképpen biztosítja a község áruellátását. — És kik vállalják a társa­dalmi munka dandárját? — te­relem a szót azokra, akik a falufejlesztés aktív megvalósí­tói. Az elnök kapásból sorolja a neveket: Barát Vilmos, Né­meth, Ignác, Szolcsányi Ján, Szolcsányt Pavol... Folytatná, de rájön, hogy sokan vannak. Inkább a gyakran segítőkész kőművesekről beszél, akik sza­bad Idejüket áldozzák a kö­zért. A társadalmi szervezetek képviseletében elsősorban a CSEMADOK tagság, továbbá a vadászok és tűzoltók kapcso­lódnak be a társadalmi munká­ba. S végül megkérdeztem, ml szerepel az elkövetkező évek falufejlesztési terveiben? — Folytatjuk ős szeretnénk befejezni a megkezdett létesít­mények építését, további csalá­di házakat kapcsolunk rá a vízvezeték-hálózatra. Kétmilliós beruházással, hatvan személyes bölcsődét építünk. Nagy szük­ség lenne a szolgáltatóházra, ahol egy fedél alá kerülne minden szolgáltatás. A nyug­díjasokról sem szeretnénk meg­feledkezni. Amint látni, teendő van bőven — fejezi be a jövő felvázolását Görföl József hnb elnök. J. MÉSZÁROS KAROLY 1981 I. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom