Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 4. szám, kedd
A magyar és a szlovák neveléstörténet büszkesége TESSÉDIK SÁMUELRE EMLÉKEZÜNK A népművelés, a munkára nevelés Kimagasló alakja a XVIII, szazad vegen iépett lei, amikor a lassú poigari iejiödés ellenére a feudalizmus Magyarorszagon is válságba jutott. A mezőgaz- dasagi toDbtermeiés és az egyes termeken ipari feldolgozása uj igényeket támasztott a mezőgazdasági dolgozokkal szemben. A tudatlan és szakismeretekkel nem rendelkező jobbágy nem volt képes a piacra kerülő árumennyiséget a kívánt mértékben növelni. Ezt a feudalizmus és gyarmati elnyomás béklyóitól erősen gátolt, de mégis bontakozó tőkés fejlődést tükrözi Tessedik Sámuelnek, az első magyar gyakorlati gazdászati és ipariskola megalapítójának munkássága. A Púchovról származó szlovák lelkészcsalád fia Békéscsabán szerzi első társadalmi benyomásait, együtt játszik a job- bágygyerekekKel. Apja sokirányú munkálkodása, következetes népművelő tevékenysége sokirányúan fejleszti figyelmét és tájékozódását. A^ja halála után 11749) Pozsonyba költöznek, s az ifjú Tessediknek kofán be kell kapcsolódnia a család megélhetéséhez szükséges anyagi javak előállításába, zöldség- és gyümölcsfélék termelésébe. 12 éves korában már több nemes ifjút oktat különféle tantárgyakra. A nevelői, néptanítói, lelkészi pálya vonzásában megy Debrecenbe, hogy „a magyar nyelvben és a magasabb tudományokban kiképezhessem magam“. A németországi egyetemi évek. után 1767- ben kerül Szarvasra. Itt döbben rá, hogy a falusi nép milyen elmaradott gazdaságilag és a művelődésben is. Gyakorlati tevékenységét azzal kezdte, hogy végiglátogatta az egyes családokat, s egészségügyi és egyéb hasznos tanácsokat adott híveinek. Két felesége (az elsővel 20 a másodikkal 30 évet él zavarmentes családi életet) munkássága szervesen hozzátartozik a Tessedik i— életműhöz. (Első házasságából 13, a másodikból 5 gyerek született.) A parasztság sanyarú sorsának okait elemezve a művelet- lenséget, a környező világ nem ismerését látja a leglényegesebbnek. Felismeri, hogy a parasztság kétségbeejtő helyzetének végső oka az, hogy a föld, amelyet a paraszt megművel, nem az övé. E végső ok kiküszöbölésével nem foglalkozik, őt a felvilágosodás korának nagy eszméje foglalkoztatja, miszerint az egyes ember boldogulása, éppúgy, mint a közösség jóléte, elsősorban az ifjúság célszerű és helyes nevelésétől függ. A parasztság boldogulásának pedagógiai előfeltétele; a tanítást össze kell kapcsolni a munkára neveléssel, a termelő munkával. A falusi iskolaügyre vonatkozó alapvetését kiemelkedő irodalmi alkotásában, „A paraszt- ember sorsa, milyen és milyen lehetne Magyarországon“ című, 1784-ben megjelent német nyelvű művében fejti ki. Az oktatás legnagyobb hibája szerinte az, hogy a falusi iskolák nem tanítják a parasztember számára nélkülözhetetlen alapismerete- ket, az oktatás tartalma haszontalan, írni-olvasni is alig tanulnak meg az alacsony, sötét tantermekben szorongó gyerekek. Pont 200 éve annak, hogy a szarvasi földesúrtól sikerült ki- koldulnía azt a 6 holdas szikes földet, melyen saját költségein épületet emeltetett, kertet létesített, szerszámokat hozatott, s megnyitotta mezőgazdasági iskoláját, amely 4 évi megszakítással 1806-ig állt pedagógiai reformtevékenységének szolgálatában (az épületet 1882-ben, 111. 1976-ban restaurálták). Az iskola tekintélye egyre nőtt, hírét hazai és külföldi lapok is növelték. II. József kitüntetésben részesíti, anyagi támogatást azonban sem tőle, sem az öt követő II. Lípőttól nem kap, pedig Tessedik fö törekvése az volt, hogy magánerőből fenntartott iskoláját tegyék nyilvánossá, államivá. Ezáltal anyagi gondjai csökkennének, munkatársaival együtt jobban foglalkozhatna az oktató-nevelő munkával. Mi mindent tanítottak ebben a mintaiskolában, amely pl. 1791-ben közel 1000, főleg jobbágy tanulót számlált? Az írás, olvasás, számtan, földrajz, történelem tantárgyakhoz járult az az ismeretkör, amely az ember környezetével foglalkozott (tanulmányozták az emberi testet, a természetismeretben a föld, ég, levegő, tűz, víz stb. jelenségek tulajdonságát, felhasználását stb.). Nem feledkeztek meg a magyar, szlovák és német népdalok énekel- tetéséről sem — az az oktatás ugyanis a tanulók anyanyelvén folyt! A felsőbb osztályokban a tanulók munka közben sajátították el a korszerű mezőgazdálkodást és a mezőgazdasági termékek feldolgozását. Részleteiben is tanulmányozták az állat- tenyésztést, kertgazdálkodást, méhészetet, selyemhernyótenyésztést, szőlészetet stb. A kereskedelmi számtan és könyvitől elemei mellett mértani rajzot, földmérést is tanultak. Foglalkoztak építészettel, pénzügyi ismerétek, államgazdasági tudnivalók nyújtásáról sem feledkeztek meg. A tanulók több mint 60 féle munkát végeztek, de nem egyszerre, hanem „lassan, egymás ntán, idő és körül* mények, testi és lelki képességek, hajlam és kedv ' szerint". Ebben az iskolában a parasztság az évszázados szellemi elmaradottságból egyszerre a legmodernebb gazdasági ismeretek birtokába jutott, amit az egyik vizsgán résztvevő megyei főtisztviselő így fogalmazott meg: „ezek többet tudnak, mint mii“ Ez persze abban az időben veszélyes dolog volt. A község műveletlen, de nagyhangú vezetői a legképtelenebb ürügyekkel uszítják ellene a népet, bűvös papnak mondják* mert sohasem látott növényeket honosított meg. A község vezetőihez csatlakoznak a papok, a „feketekabátosok“, akiknek szintén volt okuk — személy szerint is — haragudni Tessedikre, mert állandóan bírálta semmittevő életmódjukat, anyagiasságukat, léha életüket. Megtámadják, mert a templomban is tanítja, neveli híveit, vallási türelmességet hirdet. Ellenségei bikákkal tapos- tatják le kertjét, panaszára így válaszolva: „ha nem .ültetett volna gyümölcsfákat, most a bikák nem pusztítanák el ezeket.“ Hasznos tevékenységét a bécsi államhatalom is igyekezett a lehető legszűkebb körre szűkíteni. Közvetve ezek a tényezők idézték elő intézetének megszűnését, a legfőbb ok azonban az volt, hogy nem rendelkezett kellő anyagi bázissal. Tessedik nem volt forradalmár, de egész életéi a nép boldogulására áldozta. 1820. december 27-én hunyta lé szemét kiábrándultsággal és baljóslatokkal a szívében. Hatása mégis óriási. Tanácsaival hozzájárult a keszthelyi Georgikon megszervezéséhez is, ahol elsősorban gazdatisztek képzése folyt, de volt az intézetnek földmű- vesiskolai, halász-, vadász-, lo- vásziskolai, gazdasszonyképző és ipari-technikai tagozata is. SZEBERÉNYINÉ Z. JUDIT Fölöttünk a havasok Beke György új regényéről „Fájó friss haláltól roskadt sírokhoz megyek. A múlt század bukaresti magyar halottal közé. Névtelen sereg, kőművesek, ácsok, cselédek, főként cselédek ... /.../ Temető talán sehol sem takar ennyi nyugtalanító álmot! Másutt beletörődve, megbékélten mennek el, itt az öregek is hábo- rogtak a halálon, mert az élet becsapta reményeiket.* Beke György családi krónikájának, a Fölöttünk a havasok című regényének első lapjain olvashatjuk az iménti sorokat. A Giulesti bulváron vagyunk Bukarestben, egy régi magyar temető ősi sírhantjai között. Az író apósát, a hétfalusi csángó-magyar halottat temette ide. A regény cselekménye tehát halállal kezdődik. Jakab Mihály temetésével, amely azonban egyszerre lezár és elindít valamit. Az írónak pedig „jő alkalmat" ad a me- ditálásra. Beké György sokak nevében meditál; figyelmeztet csángókat, magyarokat — mindnyájunkat. Hnniegismerés- rei: múltunk és jelenünk számbavételére int bennünket. Családi krónikát ír, sorsképeket példáz: „eltűntek emlékezetére és eljövendjók gyámolítására“. Az elsősorban riporterként ismert erdélyi magyar író új .könyve több mint egyszerű családi krónika. Több azért s azáltal, hogy Jakabékat ezrekkel, tízezrekkel helyettesíthetnénk. Például a szekeres csángókkal, akik a vasútépítéshez szállított talpfákkal saját mesterségüket tették feleslegessé, akik talán „önmaguk ellen építették a vasutat“. Vagy a bukaresti konflisok magyar sofőrjeivel, akiknek a konflisaikra mindig számíthattak az utasok, aikík szavában megbízhattak a fővárosiak. De számításba jöhetnének a városépítők meg a szolgák is, hiszen közös volt mindnyájuk sorsa. Beke György líraí hangvételű regénye elsősorban szociográfiai szempontból értékes mű. Könyvében az író fényt derít egy népcsoport „nagy családjának“ távolabbi múltjára: küzdelmedre, dolgos hétköznapjaira és életmódjára. Műve így lehet a bukaresti magyarok krónikája, elsősorban pedig a hétfalusi csángók életének rajza. A távolabbi múlt idézésinél mindenekelőtt Süket Imrét és Koós Ferencet, a régi bukarestiek legjobb ismerőit hívja segítségül az író. A visszaemlékezések s a korabeli dokumentumok alapján így ikönnyen megállapíthatja, hogy majdnem négyszázesztendős az első magyar riport Bukarestről; hogy 1815-ben alapította Sükei Imre az első bukaresti magyar iskolát; hogy az ezerháromszázhetven bukaresti bérikocsisból ötszáz hétfalusi csángó volt. A fenti adatoknál azonban többet mondanak a Beke György által bemutatott kis sorsok. A könyv azon fejezetei, melyekben az író azt kutatja nagy körültekintéssel és alapos vizsgálódással, hogy mivé lettek, mivé lehetnek az emberek a történelem sodrásaiban, a kisebbségi sorsban. Példát találunk bőven a regényben — megdöbbentőt és felemelőt egyaránt. A figyelmes olvasónak, a példák és érvelések kutatójának pedig lehetetlen ceruza nélkül leülni a fkönyv mellé. Szinte minden oldalon akad aláhúznivaló, akár a nyelvről, a névről, a nemzeti öntudatról vagy a nemzetek közeledéséről van szó. Mert az író ilyenkor is a lényeget mondja ki. A Fölöttünlk a havasok című regény a mi regényünk is. Olvasás közben olykor akaratlanul is haza kell gondolnunk, s ilyenkor máris szószólónknak érezzük az írót. Eztért is nyújthatjuk feléje kezünket innen, Szlovákia déli tájairól. CSÄKY károly- ÚJ FILMEK ALLEGRO A TŰZZEL (szovjet) Beethoven V. szimfóniája fogja keretbe e szovjet film történetét. A sors csapásaival dacoló szellem motívuma nem csupán e beethoveni zenemű vezérgondolata, hanem az ogyesszai stúdióban készült filmalkotásé is,. Vlagyimir Sztrelkov munkája a fekete-tengeri flotta tengerészeiről szól, akik 1941 júniusában kemény harcot vívtak a fasiszta túlerővel. tudatában vannak a feladat kockázatosságának. így nem csoda, ha az addig Ismeretlen robbanószerkezetet csak nagy áldozatok árán sikerül megismerniük, s az öblöt megtisztítva ismét járhatóvá tenni. Az Allegro a tűzzel a háborús témájú szovjet filmek hosszú sorában a tisztes középszert képviseli. Nem érdektelen alkotás, hiszen meseszövése izgalmas, s maga a cselekmény Jelenet a szovjet filmből A német hadvezetés a háború kezdetén úgy tervezte, hogy Szevasztopolnál elzárja a fekete-tengeri flotta útját, s lehetetlenné teszi ellenállását; a vízi utat ezért elaknásították. Az aknaszedő osztagoknak az öblöt nem sikerült hajózhatóvá tenniük; szakemberek csoportja érkezett a helyszínre, hogy tanulmányozza az újfajta aknát és működését. A film -központi alakja egy fiatal, kissé félénk és furcsa tudós, aki elhatározza: a tenger mélyéről felszínre hoz egy aknát és megpróbálja hatástalanítani. Mindannyian MINT AZ ŰZÖTT VAD is mindvégig feszültségben tartja a nézőt. A jellemek színesek; közülük is kiemelkedik a központi szereplő. A zenei aláfestés nem csupán hangulat- keltő funkciót tölt be, hanem szervesen illeszkedik a történetbe. Az alkotás mégsem sorolható a kiváló filmek közé. Rendezése sem hibátlan, egyes részei kissé elnyújtottak, a befejező képsorok pedig nemcsak feleslegesnek tűnnek; hanem hatástalanítják is az egyébként meggyőző és attraktív történetet. (francia) Fut, lohol e francia film főszereplője, menekül mint a vad, melyet hajszolnak, a végkimerülésig üldöznek. De ki az üldözött s kik az üldözői? Egy normandiai kisváros tisztes polgárai unalmukat űzendő vadkacsavadászatra indulnak. A mocsaras, lápos erdők övezte tájon találkoznak egy törékeny, védtelen fiatal nővel. Egyikük megerőszakolja Őt. E bűncselekmény alaposan felborzolja a látszólag nyugodt kedélyeket. A kisváros nagyra becsült elöljáróinak és gazdag vállalkozóinak ártatlan vadászata vészjósló emberüldözéssé fajul. Felkorbácsolt szenvedélyüket csupán egyetlen vágy fűti: hogy becsületükön csorba ne essék, el kell tüntetni a bűnjeleket, s a társakat hallgatásra kell bírni. A megbecstelenített nő kétségbeesetten menekül a tett színhelyéről, a gáláns úriemberek azonban félve az esetleges következményektől, üldözőbe veszik őt. A fejvesztett hajsza során egymást és önmagukat leleplezve kirajzolódik előttünk jellemük, magatartásuk. Míg az üldözésen izgulunk (bár előre sejtjük, hogy a lány menekülése épp oly hasztalan, mint amilyen értelmetlen a halála), észre sem vesszük, hogy a hangsúly már nem a szerencsétlen nő kétségbeesett menekülésén van, hanem üldözőinek bemutatásán, azon, hogy az alkotó elénk tárja a diszkrét urak igazi arculatát, s erkölcsének kétlakisá- gát. Feddhetetlenségükért es hírnevük megőrzéséért nem riadnak vissza a legemberiele- nebb és legkegyetlenebb módszerektől sem, képesek bárkit ártatlanul a halálba kergetni, ha önnön puszta létük forog veszélyben. Serge R. Leroy filmje vádat emel nemcsak a tényleges bűnösök ellen, hanem bírálja » társadalmi viszonyokat is, helyek lehetővé teszik ilyen döbbenetes bűncselekmény e(kőve tését. Mikrokörnyezetben láttatja, hogy az ember elszabadult ösztönei, gátlástalansága, agresszivitása hová vezetnek, s valahol ebben kereshető a terrorizmus, a militarizmus és a fasizmus csírája is. A rendelőnek az izgalmas rémtörténetet azonban kevésbé sikerült egybeolvasztania a társadalomkritikai elemekkel. Az utóbbiak egy rémfilmben kissé zavarólag hatnak, ha az alkotást viszont kimondottan társadalomkritikai filmként értelmezzük, akkor a sztorit találjuk eltúlzottnak. E fenntartások ellenére Az űzött vad jó film, melyet érdemes megnézni, s főleg — végiggon dőlni. —ym — Slj I. 6 A francia film férfi főszereplői 4
