Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám, szombat

Reagan első sajtóértekezlete KEVÉS KONKRÉTUM Éles szovjetellenes kirohanások (ČSTK) — Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke első sajtóértekezletén, mintegy felikészítve az amerikaiakat a várható takarékossági intézke­désekre, beterjesztette, hogy gazdasági megszorító intézke­déseket tartalmazó programot terjeszt jövő hónap közepém a kongresszus elé jóváhagyás végett. Ugyanakkor közölte, hogy megszünteti az árak és a bérek stabilitását ellenőrző tanácsot, amely nem teljesí­tette feladatát. Sajtóértekezlete középpont­jában azonban elsősorban a szovjet—amerikai kapcsolatok várható alakulása, illetve az új washingtoni vezetés lépé­sei és a leszerelési tárgyalá­sok kilátásai álltak. Reagan azt állította, hogy az enyhü­lési folyamat kizárólag „a Szovjetunió szempontjából volt előnyös, mert azt saját cél­jai megvalósítására használta ki.“ A Fehér Ház új lakója teljesen figyelmen kívül hagy­ta a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élése politikájá­nak alapelvét, amely a Szov­jetunió békepolitikájának, te­hát külpolitikájának is a ki­indulópontja. Reagan ugyanakkor kijelen­tette, hogy támogatja a Szov­jetunióval folytatott párbeszéd Perui—ecuadori konfliktus (ČSTK) — Condor határ men­ti területen, ahol perui és ecuá- dori csapatok között fegyveres összetűzésre került sor, tegnap viszonylag nyugalom volt. Mind­két ország további katonai erő­sítést vezényelt erre a területre, de újabb harcokról nem érke­zett hír. Míg az ecuadori kormány el­fogadta az Amerikai Államok Szervezete állandó tanácsának javaslatát, hogy hozzanak lét­re bizottságot az incidens okai­nak megvilágítására, Peru ezt a javaslatot elutasította. A limai kormány azt állítja, hogy az AÁSZ állandó tanácsa nem kom­petens hasonló ajánlások meg­hozatalára. Az ecuadori kor­mány kérdésére tegnapra virra­dóra az AÁSZ állandó tanácsa február 2-ára Washingtonba hív­ta össze a szervezet tagállama­inak külügyminisztereit a konf­liktus rendezése céljából. felújítását, amely leszerelési tárgyalásokhoz vezethetne. Ha­sonlóan, mint egy nappal ko­rábban külügyminisztere, Haig, a leszerelési tárgyalásokat a szovjet részről teendő egyol­dalú eredményektől tette füg­gővé. A túszügyben született amerikai—iráni megállapodás­ról úgy vélekedett, hogy az USA-nak akkor van szándéká­ban azt megtartani, ha pa­ragrafusai „összhangban van­nak a nemzetközi joggal és az amerikai törvényekkel“. összegezve: az új amerikai elnök első sajtókonferenciáját a kevés konkrét válasz jelle­mezte, hiszen nem adott egy­értelmű feleletet az Iránnal, a Szovjetunió elleni gabonaem­bargóval, sem pedig a hazai gazdasági gondok megoldásá­val kapcsolatos kérdésekre. Megfigyelők szerint Reagan rendkívül erős kifejezéseket használt és többször sértő mó­don támadta a Szovjetuniót. A Reuter hírügynökség szerint az utóbbi 25 évben egyetlen amerikai elnök sem ragadtatta magát ennyire éles szovjetel­lenes kirohanásokra. SZPIROSZ KIPRIANU ciprusi elnök tegnap a csehszlovák- ciprusi kereskedelmi vegyes bizottság ülésének befejezése alkalmából fogadta a Jaroslav Jakubec külkeresekdelmi mi­niszterhelyettes vezette cseh­szlovák küldöttséget. PHAM VAN DONG vietnami kormányfő csütörtökön Ho Si Minh-városban fogadta a lao­szi és a kambodzsai külügymi­nisztert, akik részt vettek az indokínai országok külügymi­nisztereinek értekezletén. JÓSÉ LÖPEZ PORTILLO me­xikói elnök hatnapos hivatalos látogatását befejezve, Indiából hazautazott. KABULBAN ülést tartott az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormánya. Az ülé­sen Babrak Karmai jelentést terjesztett elő a bel- és a külpolitikai helyzetről. LIMÁBAN csütörtökön meg­kezdődött a Perui Dolgozók Általános Szakszervezeti Szö­vetségének (CGTP) VI. kong­resszusa. SALVADOR A junta polgári személyeken ' áll bosszút Tények a hondurasi beavatkozásról (ČSTK) — A salvadori par­tizánok és a kormánycsapatok közötti harcok súlypontja az ország északi részére, Chala- tenango tartományra összpon­tosult. A kormánycsapatok pa­rancsnoksága újabb erősítést küldött erre a területre. A rendőrök és a kormányikato- nák a különböző fasiszta ban­dákkal együttműködve mészá­rolják a polgári lakosságot, amely támogatja a forradalmi szervezeteket. Csupán szerdán Salvador különböző részéről több mint 30 esetet jelentet­tek, amikor polgári személye­ket öltek meg. A kormánycsa­patok parancsnokai azzal „ma­gyarázzák“ a gyilkosságokat, hogy „az éjszakai kijárási ti­lalom megsértéséről“ volt szó. Costa Rica fővárosában a hondurasi Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLN) közleményt hozott nyilvánosságra, amely­ben arról tájékoztat, hogy a hondurasi hadsereg közvetlen intervencióra készül Salvador ellen. A dokumentum hangsú­lyozza, hogy a tervekben fon­tos szerepet játszanak az észak-amerikai katonai ta­nácsadók, akik ez év elején érkeztek Hondurasba. A hon­durasi hadsereg parancsnoksá­ga gyalogosegységeket küldött a Salvadorral határos terület­re. A hondurasi katonai repü­lőgépek a közelmúltban egy salvadori polgári személyekből álló csoportot bombáztak, akik a salvadori fasiszta erők ter­rorja elől Hondurasba próbál­tak menekülni. San Salvador nicaraguai nagyikövetségének épülete előtt bomba robbant, amely néhány embert megsebesített és jelen­tős anyagi kárt okozott. A ni­caraguai képviseleti hivatal épületét lőtte röviddel ezelőtt ismeretlen férfiak egy cso­portja. Megfigyelők ezzel kap­csolatban figyelmeztetnek ar­ra, hogy a salvadori katonai­polgári junta az amerikai kor­mányképviselőkkel együttmű­ködve heves Nicaragua-ellenes kampányt indított. Azzal vá­dolják a nicaraguai kormányt, hogy katonai támogatást nyújt a salvadori partizánmozgalom­nak. Ennek ürügyén akar az Egyesült Államok katonailag beavatkozni Salvadorban. JEGYZET SPD-intermezzo Karl-Heinz Hansen, a nyugat­német szociáldemokrata párt (SPD) parlamenti képviselője a napokban gondoskodott arról, hogy zavar keletkezzen mind a párt parlamenti csoportjában, mind az SPD vezetőségében és nem utolsósorban a közvéle­mény soraiban. A Pardon című lapban ugyanis bírálta Helmut Schmidt kancellár politikáját, de mindenekelőtt azt, hogy Bonn jóváhagyta két tenger­alattjáró eladását a chilei fa­siszta rezsimnek, amit Hansen cikkében köntörfalazás nélkül „disznóságnak“ nevezett. A Hansen cikkét tartalmazó Pardon még meg sem jelent, de az SPD parlamenti csoport­ja kedden már megkapta a levonatokat és' egyhangúlag „egyet nem értését“ fejezte ki, miközben persze — ahogy azt Hansen sajtókonferenciáján megállapította —, nem a kriti­ka lényegével foglalkozott, ha­nem annak csupán „erős“ for­májával. Ez azonban egy szati­rikus lapban nem szokatlan. Hansen ellen a párt vezetősé­ge valószínűleg fegyelmi eljá­rást indít az SPD érdekeinek a megkárosítása címén. Az is lehet, hogy leváltják a Bun­destag védelmi bizottsági tag­jának tisztségéből, és az sem valószínűtlen, hogy kizárják a párt soraiból. Hansen képviselő esete jól illusztrálja a nyugatnémet szó- ciáldemokrácia jelenlegi hely­zetét. Nem hagyhatók figyel­men kívül azok az erők, ame­lyek az SPD-ben elégedetlenek a pártvezetés, személy szerint Helmut Schmidt politikájával. Ennek több oka van: az SPD vezetősége kormánybeli partne­rének, az FDP-nek a koalíciós megállapodás keretében több engedményt tett, akár a dolgo­zók jogainak a korlátozásáról, a szociális kiadások csökken­téséről, akár a jobboldalibb, túlzottan amerikaközpontú kül­politikáról van szó. A párton belüli elégedetlen­ség egyik megnyilvánulása volt, hogy néhány nappal ezelőtt az SPD 24 parlamenti képviselő­je javaslatot tett a hadügymi­nisztérium költségvetésének egymilliárd márkával való csök­kentésére. A képviselők szerint ezt az összeget a legszegé-< nyebb fejlődő országok tárno* gatására kellene fordítani. Az SPD-n belüli baloldalt nem utolsósorban aggasztja a NATO 1979 decemberi döntése az új amerikai nukleáris közép-ható­távolságú rakéták nyugat-euró­pai elhelyezéséről. Több kép­viselő ezzel összefüggésben rá* mutat, hogy a korábbi Carter-* kormányzat elhalasztotta a szovjet—amerikai hadászati fegyverkorlátozási szerződés ratifikálását, az új elnök pe-< dig a SALT—Il-t teljesen „hi­degre tette“, s ezen felül az NSZK-tól fokozott fegyverkezést követel. Kezdettől fogva világos volt, hogy a szociáldemokrata balol­dal a párton belül „nem arat sikert“ az NSZK katonai kiadá­sainak a korlátozására vonat-t kozó javaslataival, sem az ame-i rikai katonapolitika bírálaté* val. A „rakoncátlankodő“ par-* lamenti képviselőket a vezetés majd igyekszik „meggyőzni“ arról, hogy az NSZK-nak meg kell tartani a NATO-val szem­beni kötelezettségeit, hogy nem' szabad gyöngíteni az NSZK po-i zícióit, s hogy fenn kell tar­tani a „katonai erőegyensúlyt“ stb. Ezek az „érvek“ azt igye- keznek bizonyítani, hogy az NSZK nem szegülhet szembe az Egyesült Államok politikájával, legyen az bármennyire kalan- dór. A Hansen és más képviselők elleni azonnali intézkedések azt mutatják, hogy az SPD ve- zetősége és a kormány határo­zottan fel akarja számolni a „lázadási kísérletet“. Az SPD- baloldal akciója semmi esetre sem változtatja meg Schmidt kancellár és Genscher külügy­miniszter politikáját. A nyugat* német lakosságot azonban ez a közjáték ráébresztheti arra, hogy ezt a politikát alulról kell befolyásolni, és szembe kell szegülni a Jobboldali tenden­ciákkal. Az SPD tagsága köré­ben ugyanis a baloldali irány- képviselői nagyobb támogatást élveznek, mint azt a párt ve­zetősége hajlandó elismerni. (CSTK) Guatemalal partizán harcok (ČSTK) — A legutóbbi parti- zántámadások arról tanúskod­nak, hogy fokozódik a forradal­mi hangulat Guatemalában. Eb­ben négy partizánszervezet jár az élen, köztülk a szegények partizánhadserege. Nicaragua Kommentárunk 1S81 I. 31. Ho Si Minh-városban az el­múlt napokban tartották meg tanácskozásukat a három egy­mással szomszédos és szorosan együttműködő indonkínai or­szág külügyminiszterei, s a vá­rakozásnak megfelelően ismét fontos javaslatokat tettek a délkelet-ázsiai biztonság és bé­ke biztosítására. A Vietnam déli nagyvárosá­ban most megtartott tanácsko­zás egy év leforgása alatt már a harmadik volt. A három or­szág képviselői első ízben ta­valy januárban, Phnom Penh- ben ültek tárgyalóasztalhoz. Délkelet-Ázsia tőkés országai (Thaiföld, Fülöp-szigetek, In­donézia, Szingapúr, Malaysia), tehát az ASEAN-hoz tartozó or­szágokat már ekkor figyelmez­tették arra, hogy a térség fő ellensége Kína. Javasolták, hogy a két fél kössön hosszú távú együttműködési megálla­podást és meg nem támadási szerződést, s evégből tárgya­lásokat szorgalmaztak. Második tanácskozásukon az indonkínai külügyminiszterek (Vientiane, 1979 július) megújí­tották korábbi javaslataikat, és fontos új kezdeményezéseket tettek. Többek között azt, hogy a három indokínai ország és Thaiföld kössön megállapodást: területüket nem engedik át más országoknak egymás elle­ni akciókra, és hogy hozzanak létre demilitarizált övezetet a kambodzsai—thaiföldi határon, mégpedig nemzetközi ellenőr­zéssel. A külügyminiszterek szerdán befejerődött tárgyalásaikon is­mét kezdeményezéseket tettek a délkelet-ázsiai béke és biz­tonság megszilárdítása érdeké­ben — egyrészt Kínának, más­részt az ASEAN^nak. Az indo­kínai országok készek kétolda­lú békés egymás mellett élési szerződést kötni Kínával, és szorgalmazzák a vietnami—kí­nai tárgyalások felújítását. Az ASEAN-nak pedig márciusi Az ASEAN-országok közül In­dokína szempontjából Thaiföld­nek van kulcsszerepe. Bangkok enged leginkább a kínai és amerikai nyomásnak, s folytat szüntelenül ellenséges akció­kat a három ország ellen. A laoszi határon napirenden vannak a fegyveres incidensek, thaiföldi oldalról az elmúlt na­pokban többször nyitottak tü­tadoidM űfobb kezdő lépése időponttal regionális tanácsko­zást ajánlottak olyan béke- és biztonsági szerződésről, amelyet egy, a szerződés megkötése után összehívott nemzetközi konferencia garantálna. Viet­nam hajlandó továbbá azon­nali részleges csapatkivonást végrehajtani Kambodzsából, ha Thaiföld nem engedi át terüle­tét a polpotista erőknek. Amint azt a három konferen­cián tett javaslatok bizonyítják, az indokínai országok konst­ruktív módon kívánnak együtt­működni az ASEAN-országok- kal. A délkelet-ázsiai tőkés or­szágok szövetsége viszont ed­dig elutasított minden ez irá­nyú kezdeményezést és Kína, valamint az USA támogatásával olyan határozatot fogadtatott el az ENSZ-ben, amely a viet­nami csapatok Kambodzsából való kivonását és nemzetközi Kambodzsa-értekezlet összehí­vását követeli, s változatlanul a polpotistákat ismeri el Kam­bodzsa törvényes képviselőjé­nek. zet a Mekongon úszó laoszi hajókra, s Bangkok volt az, amely a múltban többször el­zárta a határt képező folyót — gazdasági blokád alá vonva ez­zel Laoszt. Kambodzsa nap nap után célpontja a Thaiföldön kiképzett és onnan útnak indí tott polpotista erők támadásai nak. A Thaifölddel való kapcso latok rendezése tehát létfon tosságú Vietnam, Laosz és Kambodzsa számára. Ezér Vietnam — a burmai külügy miniszter néhány nappal ezelőt ti látogatása alkalmából — tár gyalásokat javasolt Thaiföldnek a vitás kérdésekről, s ismé felajánlotta: kössenek kölcsö nős meg nem támadási szerző dést. Thaiföld válaszát illetően meghatározónak tekithető a ki nal kormányfő tegnap megkez dődött bangkoki látogatása. Amint már arra utaltunk, Ki nának és az USA-nak nagy sze repe van abban, hogy Délkelet Ázsiában a helyzet feszült. Pe king anyagilag és fegyverekke támogatja a kambodzsai és lao szí reakciós erőket, csapatösz- szevonásokkal szítja a feszült­séget a vietnami és a laoszi határon. Washingtont katonai- stratégiai célok vezérlik, s ezért is szorgalmazza egy ka­tonai tömb létrehozását az ál­lítólagos „szovjet és vietnami veszély“ ellensúlyozására. Feltétlenül meg kell említe­ni még Japánt, amely az USA szorgalmazására egyre nagyobb szerepet vállalt a térségben. Szuzuki japán kormányfő az ASEAN-országokat érintő kör­útja során Kambodzsa ürügyén éles kirohanásokkal Illette Vietnamot. Az ASEAN-hoz vi­szont Tokiót gazdasági érdekek kötik, s vele szorosabbra kí­vánja fűzni a kapcsolatokat. Kína, az USA, valamint Japán törekvéseinek az a közös cél­ja, hogy fékezzék az indokínai országok újjászületését, meg­bontsák Vietnam, Laosz, Kam­bodzsa egységét és gátat ves­senek az indokínai népek hala­dó törekvéseinek. A Ho Si Minh- városi tanács­kozáson hangsúlyozták, hogy a délkelet-ázsiai problémákat az ott levő államoknak, minde­nekelőtt az indokínai és az ASEAN-hoz tartozó országok­nak közösen, mindenfajta kül­ső beavatkozás és befolyásolás nélkül kell megoldaniuk. Az in­dokínai országok ez irányban ismét megtették a kezdő lé- pést. Milyen lesz a válasz? Ha olyan, mint korábban volt, a világnak a jövőben is neural­gikus pontja marad Délkelet- Ázsia. PAPUCSEK GERGELY és Salvador után Guatemala a harmadik közép-amerikai or­szág, amely forradalmi harcot indított a közös ellenség, az amerikai imp'erializmus ellen. Guatemala politikailag, gaz­daságilag és katonailag telje­sen függő viszonyban van az Egyesült Államoktól, s az 1954-< es amerikai intervenció óta dik­tátori kormányok váltják itt egymást. Holland tengeralattjárók Tajvannak (ČSTK) — A holland kormány csütörtökön este megtartott ülé-. sén úgy döntött, hogy a pekin­gi kormány tiltakozása ellenére engedélyezi a megígért két ten­geralattjáró leszállítását Tajvan­nak. Dries van Agt miniszterelnök azonban kijelentette, hogy a tajvani rendszernek szóló fegy­verszállításra további kötele­zettségeket Hollandia nem vál­lal. A kormány azért döntött így, mert fél a gazdasági vesz­teségektől, amelyek a holland gazdaságot érnék, ha a Kínai Népköztársaság viszonzásul gaz­dasági szankciókkal élne. PÄRIZS Bombamerénylet (ČSTK) — Az utolsó két év­ben már a negyedik bombame­rényletet követték el a péntek­re virradó éjszakán a párizsi igazságügyi palota ellen. A me­rénylet következtében, amelyért telefonon guadeloupe-i naciona­listák vállalták a felelősséget, jelentős károk keletkeztek az épület első emeletén. A megelőző, 1979 áprilisi és 1980 decemberi merényletek el­követésével korzikai autonomis* tákat gyanúsítanak.- V -'AV*Xih S4LW.:1

Next

/
Oldalképek
Tartalom